Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2021-07-27
03:14:55
Előzmény: robert #54734#54737
Robert,

Azt már írtam, hogy napelem ilyet nem produkálhat. Az is egyértelmű, hogy a trafó fizikai meghibásodásából, átütéséből sem maradhat órákon keresztül fenn túlfeszültség.

Viszont. Emlékeztetnék Bous egyik megjegyzésére, miszerint a napelemek képesek a trafót visszafelé gerjesztve visszatáplálni a primer oldalra.

Trafó meghibásodást a védelme msec alatt leválasztja. Viszont, ha elszámolták a visszagerjesztésnek a mai napig csak labor és számításilag bizonyított komoly veszélyét, akkor gáz van.
Itt több tíz ezer Voltos csúcsok ugráltak órákon keresztül egy jól behatárolt körzetben. A lakók órákig nem tudták elhagyni a házat, a szobáknak azt a részét, ahol viszonylagos biztonságban voltak. Hiába a mobil segélyhívások tömege, sem tűzoltó, sem áramszolgáltatós nem ment hozzájuk segíteni.
Ha ennek a forrása a primer oldalon lett volna, a védelem azonnal megoldja.
Nem egyenáram volt, nem folyamatosan olvasztott.

A téma azóta is napirenden van és egyre inkább napelemes/szolgáltatói hálózati rendszerhibának (a hiba nem jó kifejezés, ismeretlen jelenségnek) néz ki.
2021-07-26
11:31:55
Előzmény: Atis57 #54735#54736
Atis57,

Az átütési feszültség 1cm pólustávolság esetén nagyjából 20.000 Volt.
Tehát még néhány ezer volt is kevés ahhoz, hogy egy konnektorban áthúzzon a szikra. Ehhez minimum az kell, hogy a középfeszültség átjusson egy hibás trafón a fogyasztókhoz.

2021-07-26
11:03:38
Előzmény: robert #54734#54735
Szia!

"Azt nem értem, hogyan szikrázhatnának folyamatosan a használaton kívüli dugaljak pólusai,"
Nem kétséges, hogy áramszolgáltatói hiba volt.Mert amúgy nem fizetnének.
Ha a 230V-t helyett 1500-3000V-t kapnak .A MÁV egyes 25000/ 230V-s hálózatán ez többször előfordult.
A megoldása?
Stabilan rövidre zárni a bejövő hálózatot, Egy 200-500As triac+ mágneskapcsoló.

Ez villámcsapás esetén is hatásos .
2021-07-25
14:45:39
Előzmény: sándor #54733#54734
Sándor,

Rákerestem, hogy milyen cikkek jelentek meg az általad említett üzemzavarról. A Délmagyarban írtak erről, és ugyanott a károsultak által tartott lakossági fórumról.

Nem értem, hogy miért nem működött a szolgáltatói hálózat automatikus védelme. Nagyon elcseszhettek valamit! Szerintem nem szabad okolni a napelemeseket, a túlfesz védelemnek minden esetben működni kell! Biztosan lesz vizsgálat a szolgáltatónál, kérdés, hogy a vizsgálat eredényét nyilvánosságra hozzák-e? Ha arra jutnak, hogy a saját rendszerük működött hibásan, akkor nem hiszem, hogy ezt publikálják. Ámbár reálisan más eredményt el sem tudok elképzelni...

Azt nem értem, hogyan szikrázhatnának folyamatosan a használaton kívüli dugaljak pólusai, összeolvasztva a dugaljat, elégetve a vezetékeket, ha nincs rajtuk fogyasztó. Ez a jelenség számomra egy értelmezhetetlen rémtörténet!


Szerinted nekünk (fogyasztóknak) milyen lehetőségünk van egy ilyen jellegű hálózati hiba kivédésére?

2021-07-24
02:13:40
#54733
A feszültség ingadozás tág fogalom. Jelenleg szélsőséges értékek váltakozását mérem. Vannak időszakok, amikor egyértelműen átvesznek minden napelemes energiát, van, hogy nem lehet kitáplálni.

A túlfesz probléma eszkalálódik. Már nem készséges közreműködő a szolgáltató. Az önkormányzat ad gyorssegélyt a rászorultaknak, de az édes kevés.
A szolgáltató szerint egyszerű trafó meghibásodás történt. Bizonyítható mérési adatok szerint órákon át több ezer Voltos túlfeszültség alatt volt a lakossági hálózat. Új építésű házakban is áthúztak a lakás vezetékezések, tönkrement több ház teljes belső hálózata. Ezeknek a kivizsgálását nem támogatja a szolgáltató.
Még nem kizárható, hogy a napelemek miatt kidolgozott okos trafós vezérlés nem volt tökéletes, de ennek ellentmond a több órás iszonyatos túlfeszültség. (Volt lakás, ahol órákig mozdulni sem mertek, mert folyamatosan szikráztak a használaton kívüli dugaljak pólusai, összeolvasztva a dugaljat, elégetve a vezetékeket.
Valamit biztosan tud a szolgáltató, mert a napelemek ilyen hibát nem tudnak csinálni. A túlfeszre a trafók védelmeinek azonnal működni kellett volna.
Valami nagy sumákság lehet a háttérben.


2021-07-14
06:56:38
#54732
A mi utcánkban 85 ház van, s már az 5. ~4kW-os napelemet üzemelik be, de semmilyen feszültség ingadozás sincs.
A szomszédos utcákban is kb ilyen a telepítések aránya, de ott sincs probléma.
Szerencsések vagyunk.
2021-07-09
22:17:19
#54731
A probléma megérkezett nagyban is!

2018 év elején kezdtem el azt a témát feszegetni, hogy a tavaszi HMKE indulások mennyibe is kerültek nekem. Akkor, a hálózati túlfeszültség kiszelektálta a háztartásunkban található gyenge készülékeket. Sokba pénzbe került nekem, és elkeserített, hogy mennyien nem értették meg, hogy mivel jár ez a kormányzati őrület a napelemes erőltetéssel. És azzal is, hogy mennyire nem értik, hogy mit jelent a hálózatra kitáplálás.

Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, a szolgáltatók teszik a dolgukat évek óta. Hatalmas hálózat átépítések történnek okos kis transzformátorokra. Kicsi, a HMKE-sekhez igazodó mini hálózatokat, kísérleti jelleggel üzemelő tárolókat építenek.
Ez működni látszott egészen az elmúlt napok iszonyatos besugárzásáig.
Pár napja a reggeli HMKE indulás idején, vagy az indulás fogadásának előkészítésekor beütött a baj. Egy kis városrész néhány, összehangoltan működő trafókörzetében akkora túlfeszültség lépett fel, ami iszonyatos károkat okozott.
Ez egy öreg városrész, minimális HMKE kiépítettséggel, de jó hálózattal.
A hiba méretére és főként a milyenségére jellemző, hogy a szolgáltató egyenként keresi a fogyasztókat és minden, de tényleg mindent megtérít mai áron. A 40 éves villanyrezsót is.
A hiba jellege érdekes, mert nem csak a bóvli keleti fázishasításos elektronikás készülékek mentek tönkre, hanem a villanybojlerek közül is nagyon sok. Nem csak az éppen üzemelő, vagy a "szundi" állapotban lévő berendezések, hanem olyan tisztán ohmikus készülékek is, amelyek nem voltak bekapcsolva, csak rá voltak csatlakoztatva a lakás hálózatára. Ez több ezer Voltos túlfeszültséget feltételez.

Nem hivatalos infók szerint ez csak nálunk volt most újdonság, az országban már több helyen megtörtént.
Hogy mennyit ér a hibás zöld energiás, különösen a HMKE-s erőltetés, hogy mennyire kiszúrtak az emberekkel, arra jellemző a kártérítés formája.
Én anno nem kaptam semmit. A mostani balhéban listára vett valamennyi készüléket új áron téríti a szolgáltató biztosítója. Kis szépséghiba azért van a kártérítésben. A fogyasztónak először meg kell vásárolni (és átszereltetni) mindent, ami tönkrement a saját pénzéből. A biztosító csak a készülékek árát téríti, a szereléseket nem. Gyakorlatilag nincs háztartás, ahol a csengő transzformátortól, a mosó-mosogató gépeken át a zenélő zuhanykabinig, a tönkrement csatlakozó aljzatokig mindent meg tudnának egyszerre vásárolni. Mert több lehetőség nincs.

Az emberek ma már sokkal többet tudnak a HMKE problémákról, mint amikor beetették őket. Most senkinek sem jó, hogy egyre több öreg kéményről esik le véletlenül tégla, ejtenek el kavicsot az átrepülő madarak pont az elemek közepére.

Hogy, ez a HMKE/napelem okozta többletköltség mikor jelenik meg a számlákban, nem tudom. Azt már régóta mondom, hogy a szaldózást a választásokig szinte biztosan megtartják. Most már azt is mondom, hogy utána annyi a szaldózásnak. Egyéb komoly kilábalást ebből a mesterségesen csinált problémából én, az energetikus, nem látok. A helyzet napról napra romlik. A kezdetben figyelt hálózati feszültség változtatások eredményesnek látszottak a HMKE-k megfékezésében. Ez omlott most össze.

2020-09-17
14:48:24
Előzmény: takyka #54592#54593
Igazad van, pontosítok: korlátozza a kitermelést. (közben beugrott, a levág kifejezést akkor szokták használni, mikor egy inverter túl van napelemezve, pl 3kW-os inverteren van 3,5kWp napelem, és bár a napsütés lehetővé tenné, hogy a napelemek kimenő teljesítménye tovább emelkedjen, de az inverter levágja ezt a csúcsot.




2020-09-17
10:59:47
Előzmény: BJaca #54591#54592
"a napelemes inverter egy bizonyos fesz fölé nem emelheti a hálózatot, és olyankor "levág""

Az esetleges félreértések, ebből adódó hibás következtetések levonása, majd a téves információk terjedésének elkerülése érdekében jelezném, hogy a "levág" szó használata itt nem szerencsés! Hálózati túlfeszültségből fakadó "levágás", azaz hirtelen inverter lekapcsolás csak hálózati hiba esetén fordulhat elő.

Az inverterekben két feszültség határérték van beállítva. Az egyik (alacsonyabb) ahol az inverter elkezd leszabályozni. Kvázi stabilizálja (stabilizálják) a hálózatot ezen a felső határfeszültségen. A másik, magasabb határérték, amikor az inverternek azonnal le kell kapcsolnia és csak a beállított biztonsági idő lejárta után próbálkozhat újra a kitermelés fokozatos újraindításával. Gyakorlatilag a második határérték elérését nem tudják a trafókörzetben dolozó inverterek okozni, mert már jóval előbb le kellett szabályozniuk.

T.
2020-09-16
08:02:59
Előzmény: sándor #54588#54591
Sándor,

Én nem a nagy áramelosztási rendszerben látom a probléma jelentkezését. A hibák sokkal inkább utca szinten fognak jelentkezni. Ahogy olvasgatom más fórumkon is egyre többen kezdik úgy a felújítást, hogy teljesítménybővítés. A napelemekkel pedig együt jár, hogy több elektromosságot is használnak, mert "ingyen" van. Vagyis két irányban lesz megterhelve az utca vezetéke, egyszer, mikor süt a nap, és senki nincs otthon, aztán pedig mikor hideg van, este, és mindenki otthon van. Az előbbi felfelé nyomja a feszt, az utóbbi lefelé húzza. Ez az ingadozás pedig nagyon függ a hálózat állapotától, és a vezetékek vastagságától, illetve a trafó utáni hosszától.
A kitáplálási korlátozást még meg lehetne oldani anélkül, hogy a tulajdonos életvitele veszélybe kerüljön, a vételezés korlátozásására max eltérő tarifával működő okosórát tudok elképzelni, de ha a vételezőnek vastag a pénztárcája, akkor pont nem fogja érdekelni, és ugyanúgy fogja használni.

Szerintem a következő lépés az lesz, hogy a szaporodó panaszok miatt az áramszolgáltató kénytelen lesz visszaforgatni a pénzt a hálózat fejlesztésébe.

A kitáplálás korlátozását pedig a magasan tartott feszültséggel tudják elérni, ugyanis a napelemes inverter egy bizonyos fesz fölé nem emelheti a hálózatot, és olyankor "levág". Ez viszont igazságtalan helyzetet teremtene, mert a trafótól való távolság befolyásolja, melyik napelemes rendszer fog vágni, és melyik tud még kitermelni.
2020-09-14
14:08:58
Előzmény: BJaca #54577#54588
Bjaca,

Annak örülök, hogy már másoknak is van gondjuk a hálózati problémákkal. (Ez természetesen vicc volt.)

Amikor én elkezdtem keseregni, akkor azt gondoltam egyedül vagyok. De a napelemes szolgáltatói előadásokból egyértelművé vált, hogy néhol már akkor, másutt majd később, de mindenképpen hatalmas balhé lesz.

Még nincs hivatalosan kitáplálási, vételezési korlátozás, túl vagyunk a választási félidőn. Ettől még műszakilag el lehet érni, hogy kevesebbet tudj kitáplálni. Alacsonyan tartott feszültség mellett csökken a KWh szám. Ha az okos trafó átengedi a körzet szakasz ellátását a HMKE-knak, akkor az alacsony igénynél nem tudnak többet kitáplálni.
A téli vissza vételezésre kíváncsi vagyok. Szolgáltatói érdek a lekötött mennyiség eladása, de a minőség biztosítása is. A feszültséget nem törhetik le magas ad-hoc fogyasztással. Az állandó nagyfesz kapcsolgatás nem megoldás.

Régi téma, de ha a szolgáltatókon múlott volna, akkor csak oda adtak volna napelem engedélyt, ahol az ténylegesen tehermentesítette volna a szolgáltatót. Az engedélyeket rendeletek és kormány határozatok miatt kellett kiadni.
Induláskor a veszteség a privát szolgáltatót terhelte, a visszavásárlás után az államot.
A várható problémákkal tisztában voltak, ezért került be minden szolgáltató Üzemviteli Szabályzatába, hogy még a tisztán szigetüzemi létesítést is be kell jelenteni. Bizonyos esetekben ilyen helyeken is van szolgáltatói "beleszólás".

Én csak a környékemet látom, de lásd, hogy mit jelent a villanyautók tankolása.
Sokkal kevesebb autó lett, mint várták. Ameddig ingyen lehetett tankolni, addig lehetett néha töltő pontokon lógó kocsikat látni. Amelyik töltő helyet átalakítottak fizetősre, onnan eltűntek az autók. Senki nem tudja, hogy hol tankolnak. Olyan kevesen vannak, hogy az össz-fogyasztásban ez nem látszik. A töltő pontok fenntartása hatalmas ráfizetés az üzemeltetőjének, pedig a pontokat ingyen kapták. Most kénytelenek félárú tarifa rendszert bevezetni, hogy vissza csalogassák az autósokat.
Ez a piaci működés szempontjából normális eljárás.
Az is, hogy ha egy használónak eddig volt két kocsija, most a kedvezményes elektromosból vett négyet.
Összeállnak egy napelemessel, és az hol az egyik, hol a másik kocsit tölti napközben 220V-ról, akár egyszerre többet is.
Már is megoldódott a kitáplálási probléma egy része, a szolgáltató állam jól járt. A napelemes is, mert javult a megtérülése.
Várjuk, hogy télen mi lesz. Akkor lesz érdekes a vételezési határ kérdése. A fűtés és az autózás együtt, még nincs kipróbálva. Igaz, a számítások szerint ennyi kocsinál a töltés miatt nem kell korlátozás.

2020-09-10
11:00:24
Előzmény: sándor #54575#54577
Sándor,

Ők is a szolgáltatóhoz fordultak:
"a kagylót felvevő diszpécser "megsúgná": örüljön, hogy beszélhet, mert az ön településéről érkező hibabejelentéseket felsőbb utasításra már nem is kéne fogadni..."
Nálatok pedig nem hinném, hogy bármiféle kitáplálási vagy vételezési korlátozást vezettek volna be. Egyszerűen alkalmassá tették a hálózatot a feladatának ellátására.
Furán nézne ki, hogy miután kiadja a szolgáltató az engedélyt egy adott teljesítményű napelem telepítésére, utána meg korlátozná a kitermelést, mert nem bírja a hálózat. Amikor kiadták az engedélyt, akkor kellett volna ezt eldönteni, nem utána.
2020-09-10
00:17:25
Előzmény: BJaca #54556#54575
Sziasztok.

Mi itt környéken nem az újságírókhoz fordultunk, hanem a szolgáltatóhoz.
A legközelebbi egész napos áramszünetünk egy hét múlva lesz. Lassan az összes HMKE-s szakasz le lesz választva okos trafókra. Nincs több kitáplálási terror, a nyár nálunk ezt mutatta. Kíváncsian várom, hogy a vételezési korlátozást hogyan oldották meg. A klímázásokat már nem vettük észre.
2020-08-13
20:56:44
#54556
Sziasztok!
Sajna az áramszolgáltató magasan tesz a problémákra. Nem kell hozzá se hőszivattyú, se klíma, se napelemes rendszer. Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós és Tököl. Sándornak szerencséje volt, nála csak egész rövid áramkimaradások voltak.
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/elmu-aramkimamardas-halasztelek-ugyfelszolgalat-panaszkezeles-boross_norbert.711581.html
Érdekes látvány a két grafikon a feszültségről.
2020-02-17
08:34:31
Előzmény: sándor #54402#54403
Sándor,

A honlapjukon keresgéltem más témában, akkor akadtam rá.

elmuemasz.hu/egyetemes-szolgaltatas/tudnivalok/hasznos-informaciok/halozati-tulfeszultseg

elmuhalozat.hu/tudnivalok/energiakozeli-informaciok/tulfeszultseg-vedelem
2020-02-17
03:30:12
Előzmény: robert #54389#54402
Robert!

Ezt a tájékoztatót külön megkapták a fogyasztók, vagy a szolgáltató oldaláról vetted le?
Nálunk az NKM szolgáltat, a tájékoztatójuk is hasonló, de még nem láttam ennyire határozott kijelentéseket.

Ami a lényeget érinti, sajnos egy év kellett ahhoz, hogy bebizonyosodjon, hogy mind az megáll, amit a 2018-2019 fűtési szezon elején kezdtem írogatni a tapasztalataimról. A sorra tönkre menő készülékekről, az 1000V-os méréshatáron az ütközőre koppanó analóg feszmérőről, a hálózat felől kapott zavarokról.

Remélem, most már lekerül a napirendről a kontakthibás utcai hálózat, amivel elvesztegettünk egy évet.
Hiába írtam, hogy az ok a fogyasztás és kitermelés növekedése, az inverteres, lágyindítós készülékek terjedése, nem talált megértésre.
Most már mindegy is, ez a téma nagyon félrement. Az árát tisztességesen megfizettem.

A következő lépés a szolgáltató védekezése lesz. Hiába figyelmeztetnek, hogy ne vegyünk kínait, nincs más.
A kitermelési és vételezési korlátozás bevezetésre készen áll.
A hálózatra kijutó zavarok ellen is van védelem. Nem engedik kijutni a hálózatra, így ott fog pusztítani, ahol keletkezik.
Aki képes magát szigetüzemről ellátni a leg kritikusabb időszakokban, az nem fog érezni szinte semmit.
A saját védelmet már tervezem, de még van pár dolog ami nem világos. A tájékoztatódban is elég homályosan fogalmaztak a helyi védelemről.
A kényszerű készülék cseréken túl vagyok, a >240V túlfesz jelenleg nem látszik gondnak.
Az alacsony feszültség elleni védelemhez pillanatnyilag egy tározót tervezek. Nem az egész lakásra, csak a fűtést és a kollektort ellátó szünetmentesekhez.
Csak rövid időszakokra készülne, akkus tárolással.
A kérdés az ár. Vagy tartós akkupakk viszonylag kis teljesítményre és egy inverter, vagy három új, programozható szünetmentes.
A szünetmentesek drágák, de önálló egységek. A központi akkus megoldás talán olcsóbban át tudná hidalni az alacsony feszültséges időszakokat.
Egyelőre csak gondolkodom, mert, ha sikeresen lép a szolgáltató, akkor felesleges az egész beruházás.
Saccolom, egy évet kihúzok még a jelenlegi kellemetlenségekkel. Addigra történni kell valaminek, mert láthatjátok, hogy nagyon komoly a gond mindenütt, ahol nem a létminimum alattiak laknak a trafókörzeten.


2020-02-13
10:13:14
#54389
ELMÜ-ÉMÁSZ hasznos tudnivalók: Hálózati túlfeszültség

"""
Az elektronikus háztartási eszközök tömeges elterjedésével egyre több esetben jelentkeznek fogyasztóink túlfeszültség miatti meghibásodási panaszokkal. Saját kisfeszültségű hálózatainkon "A" osztályú túlfeszültség korlátozók beépítésével védekezünk a hálózati túlfeszültségek károsító hatásai ellen.

Az elektromos hálózat fontos elemei a kapcsolók, kismegszakítók (ilyen a fogyasztásmérőnél elhelyezett kisautomata is), melyek a készülékek be- és kikapcsolását, zárlat lekapcsolását végzik. A kapcsolási túlfeszültségek általában kikapcsoláskor (fénycsövek, hajszárítók, hűtőszekrények), vagy megszakításkor keletkeznek.

Ez a túlfeszültség elkerülhetetlen, és a kapcsolók, megszakítók normális működésének velejárója, melyet a fogyasztói készülékeknek, berendezéseknek el kell viselniük. Az elektronikus háztartási készülékek – főleg az olcsóbb kivitelűek – érzékenyek lehetnek a kapcsolási feszültséglökésekre. A készülékek gyártóinak felelőssége, hogy a termék tulajdonságait, túlfeszültségekkel szembeni védettségét garantálják és ezt a kezelési leírásban közöljék.

A nagyobb kapcsolási túlfeszültségek a kikapcsoláskor keletkeznek, és annak nagyságát elsősorban a fogyasztó hálózatának pillanatnyi állapota befolyásolja.
A belső hálózaton keletkező, a háztartási készülékeit károsítani képes túlfeszültség ellen azonban csak fogyasztóink, egyénileg tudnak védekezni helyi, megfelelő túlfeszültség elleni védelem kiépítésével.



Fentiek ismeretében a következőket tanácsoljuk:

Elektronikus készülék vásárlásakor érdemes figyelembe venni a fenti tanácsokat. A kiválasztásnál legyen szempont a megfelelő beépített túlfeszültség védelem. Az eladótól kérjen ez ügyben felvilágosítást, valamint a műszaki ismertetőben ellenőrizze az erre vonatkozó adatokat.
Családi házának, lakásának villamos hálózatát már a megfelelő túlfeszültségvédelmi követelményeknek megfelelően terveztesse meg.
Meglevő készülékek ellátása túlfeszültségvédelemmel.
Ha Önnek nagyobb értékű készülékei vannak, és anyagilag ezt megengedheti magának, akkor a szerencsére igen kis valószínűséggel fellépő villámcsapások okozta túlfeszültség ellen is védelmet nyújtó 3 lépcsős ("B", "C" és "D" osztályú kombinált) védelem kiépítését javasoljuk.
Ha Ön kisebb anyagi ráfordítással csak a nagyobb valószínűséggel fellépő, de kisebb energiatartalmú kapcsolási túlfeszültségek ellen kíván védekezni, akkor elegendő lehet az elektronikus készülékét tápláló konnektorba helyezett "D" ill. "III" osztályú túlfeszültségvédelmi eszköz vagy ilyennel ellátott csatlakozósáv megvásárlása.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy fenti eszközök csak akkor tudják megvédeni a csatlakoztatott érzékeny fogyasztói készülékeit, ha azok "lökőfeszültség-állósága" nagyobb, mint a túlfeszültségvédelmi eszköz (általában szokásos 1300...1500V) védelmi szintje.
"""

"""
Milyen tartományban szabványos a feszültség?

A hálózati frekvencia együttműködő szinkron csatlakozású hálózatoknál: 50 Hz ± 1% a hét 99,5% -ában és 50Hz +4% / -6% az idő 100% -ában.
A hálózati frekvencia együttműködő nem szinkron csatlakozású hálózatoknál (szigetüzem) 50 Hz ± 2% a hét 95%-ában és 50Hz ± 15% az idő 100%-ában.
A tápfeszültség nagysága négyvezetékes háromfázisú hálózatokban Un = 230V a fázis és a nullvezető között. (fázisfeszültség). A tápfeszültség változás (kiesés figyelmen kívül hagyva) 95% a hét bármely időszakába – a 10 perces átlagos effektív érték alapján – Un ± 10% értékű legyen. Hosszú tápvonalak esetében pedig Un +10% / -15% érték is megengedett.
Gyors feszültségváltozás általában nem haladhatja meg az Un ± 5%-os értéket, de rövid időre elérheti az Un ± 10%-át.
A tápfeszültség rövid idejű kimaradás évente 10...100 alkalom és 70% -ának időtartama kisebb lehet 1 másodpercnél. Néhány dokumentum csak az egy percet meghaladó időtartamú kimaradást tekinti rövid idejűnek.

A tápfeszültség tartós kimaradása általában a 3 percet meghaladó időtartamú kimaradás, amelynek éves gyakorisága 10-50 alkalomig terjedhet.
"""
2020-01-22
09:01:57
#54324
Ha már elő kellett vennem a szinuszos tápomat egy kapcsolóüzemű táp javításához, akkor játszottam egy kicsit.
A PIC-et felprogramoztam, hogy gombnyomásra néhány periódusra kisebb vagy semmilyen feszültséget ne adjon ki. 3 féle LED izzót néztem meg, (1.) egy nagyon gagyit , amiben egy soros kondenzátor meg egy graetz volt, aztán ennek a javított kiadását, (2.) ahol a graetz után volt egy 4,7uF-os elkó is, illetve egy komolyabbnak mondható, (3.) integrált áramkörös (BP9916C) változatot. Az első kettő villogott a kamera képén, a harmadik nem.
Szemmel látható villogása normál feszültségen egyiknek sem volt, a két gagyi a feszültség csökkenésével csökkentette a fényerejét némiképp.
Egy-egy periódust kihagyva egyiken sem volt szemmel látható pislogás. 3-4 periódus kimaradása az elsőnél már jól látható volt, a másodiknál észrevehető, a harmadikon semmi nem látszott.
Csökkentett feszültséggel (180VAC) ugyanez volt a jelenség, mivel az alacsonyabb feszültség még az integrált áramkörös izzó működési tartománya felett volt (130VAC)

10 periódust kihagyva mindhárom izzó pislogott.

Az, hogy a kezdeti feszültség 240VAC vagy 210VAC teljesen mindegy volt, elsősorban a feszültségcsökkenés ideje volt meghatározó a szemmel látható villogás (pislogás) szempontjából.


Kíváncsiságból a 2-es izzóban kicseréltem a kondenzátort 10uF-ra, a kamera képén jelentősen csökkent a vibrálás, és a feszültség-kimaradásra is kevésbé volt érzékeny, de hát ez természetes.

Amúgy mindhárom izzó hibás volt, egyikben kiégett egy led, a másik kettőben pedig az elégtelen hűtés miatt a forrasztóanyag teljesen eloxidálódott. Mondjuk az is vicc, hogy egy 3cm átmérőjű 1-es alumínium lemeznek kellett volna eldisszipálnia az 5W teljesítményt.

Az IC-s izzó 47kHz-en jár, és 130 és 260V közt stabilan 100mA-rel hajtja a ledeket.

---------


Világítótest fényerőváltozását lehet vizsgálni egy kis napelemmel is, vannak azok az ezerforintos kerti lámpák, amik tetején van egy pár cellás napelem, amivel nappal töltik az akkujukat. Vagy lomis piacon is párszáz forintért lehet venni napelemmel működő kacatokat.
Egy ilyen napelemet el kell helyezni a lámpa alatt, és rákötni egy analóg feszültségmérőre. Mellétéve egy másik feszültségmérőt, ami a hálózati feszültséget méri, és a kamerát oda lehet tenni, hogy ne kelljen ott ücsörögni.
Délutánra meg is van, mivel ütöm el a szabadidőm :)


Van úgy, hogy a sors nekünk dolgozik, és kiégett a konyhában az egyik LED-es izzó.
Iskolapéldája a "gagyi" típusnak.
A fényforrás a villogós lámpák családjába tartozik, vagyis kameraképen látszik csak, hogy villog, az emberi szem nem látja. A tönkremenetel oka egyértelműen az elégtelen hűtés. Az összes ledben a chipek megbarnulva (egy LED 6 chipet tartalmaz, nyitófeszültsége ezáltal 18V), az elektrolit kondenzátor felpúposodva, kapacitása a 4,7uF-ról leesett 2,2uF-ra. A ledeket tartó alumínium nyákon a fehér festék felrepedezve. Az egyik led visszatért az anyatermészethez az elemi szén állapotát felvéve.




A komplett elektronikája:






A kapcsolási rajz:




A szétégett LED közelebbről:




A LED-sor 25mA-rrel volt hajtva, ezt a soros 920nF-os kondenzátor biztosította, mely 50Hz-en 3400Ohmot képvisel.
Ha jól emlékszem 350Ft volt.

Méregettem a fényerő-változásokat egy kis napelemmel (kerti lámpából való), egy kartondobozba zártam a vizsgálandó izzóval.
A gagyi kategória (a fentinek még működő testvére) fényereje gyönyörűen követte a hálózati feszültség változását, illetve jól látszott a lüktető fényerő is 100Hz-en, ami az egyenirányításból fakad, és ez a lüktetés adja kameraképen az interferenciát.
Másik versenyzőm a teszkó gazdaságos áruház sajátmárkás terméke volt, áramgenerátoros meghajtással. Ennek teljesen mindegy volt a feszültség. 150V-tól 260V-ig ugyanazt a fényerőt produkálta, függetlenül a feszültségváltozás sebességétől. Másodpercenként 66.000-szer (66kHz) avatkozott be a kapcsolóüzemű áramgenerátor. Illetve ez feszültségfüggő volt, mert 260V-on már 73kHz-en dolgozott.
Az ára 700Ft körül volt.



---------------

A ledek fényerőváltozása feszültségingadozás hatására a sorbakötött ledek nyitófeszültsége és a kapcsolástechnikától függ.
A soros kondenzátoros kapcsolás fényereje folyamatosan csokken a feszültség csökkenésével. Az áramgenerátoros integrált áramkörrel hajtott izzóknál a működési feszültségszint alsó határáig folyamats fényerőt produkálnak, az alá esve hirtelen fényerőváltozást produkálhatnak.
A soros kondenzátoros izzóknál jellemzően sok ledet kötenk sorba, így magasabb az alsó üzemi feszültségük.
Amit még érdekes lenne megvizsgálni azoknál a ledes izzóknál, melyek villognak a kamera felvételén, hogy milyen hatással vannak a hálózati feszültségre.
2020-01-22
00:43:35
#54323
Közeledik a magyarázat az általam gondolthoz, illetve a videón láthatókhoz.
Hogy mi a gagyi, nem merném meghatározni, nem az ár számít.

Amíg a videók nem láthatók:
A tapasztalatom (videó) szerint a magas kék fény összetételű led (ez az olcsóbb) nem mutatott semmilyen villogást. Semmilyen szögből és semmilyen távolságból.
Ezeket rövid üzem idővel, semleges helyeken használom.

A nap fényével közel azonos összetételű led (olcsó, elfogadható ár) hasonlóan nem mutat semmit.
Ezeket használom a nappaliban a virágok megvilágítására, az ablakok mellett felszerelve, a napfény helyettesítésére.

A kék fény nélküli ledek bizonyos szög alatt és távolságban villognak. A kamera felvételén balról jobbra körbefutó keskeny, függőleges fekete csíkok láthatók.
A körbefutás egyenletes sebességű.
Ezek vannak olyan helyen, ahol arcokat világítanak meg.

Van felvétel csupasz izzószálas, halogén izzószálas és energia takarékos izzókról is. Ezek a ledekhez viszonyítva csak jelentősen közelebbről, de hasonló körbefutó csíkokat mutatnak.

A fényerejét is változtató (ezt nevezem villogásnak) drága, párszáz üzemórás, bársonyos fehér fényt adó ledek már távolabbról és drasztikusabban látható körbefutó csíkokat mutatnak.
Ez van az étkező asztal felett. Ott egyébként, a nagyméretű fehér búra alatt (azóta kipróbáltam) a halogén is villog, fényerőt változtat.


Több dolog tisztázandó.
Az interferencia nem kizárható. Az izzóban lévő ledek nem feltétlenül azonos fázisban villognak, vannak fénytörő elemek az izzón belül és maga a búra is az. A fénypornak kell valamilyen késleltető hatásának lenni, tehát azt sem szabad kizárni a gyanúsítottak közül.

A másik tényező maga a kamera a zárfrekvenciájával, az automatikus "blendéjével", a fókuszálási frekvenciájával, tehetetlenségével.

Van viszont egy felvétel, ahol a zavaróan villogó, fényerő változtató led stabil, a csíkozáson kívüli távolságból videózva, stabilan álló kamera mellett, pontosan azt mutatja, ami zavar.
Váltakozva elhalványul, felerősödik a fénye. Minden jelentősebb fényerő változáskor a kamera automatikusan utána szabályoz. Újra fókuszál, fényerőt szabályoz, keresi az általa optimálisnak tartott beállítást.
Ennek a villogásnak a frekvenciájában semmilyen szabályszerűség nincs. Ha nincs percekig villogás, a kamera egyenletesen világító ledet mutat. Csak akkor változtat a beállításain, amikor a fényerő változik.


Én ennyiből továbbra is azt mondom, hogy a statikus "mérő termi változtatások" nem azt mutatják, amit keresek.

A rendszeres gyakorisággal ismétlődő szinusz hullám kimaradásokat ki lehet zárni. Összeomlana az összehangolt energia rendszer. Hosszabb idejű áramkimaradások (gyors visszakapcsolások) alkalmával az összekapcsolt rendszerek jóvoltából, a frekvencia tartó erőműveknek köszönhetően a hullámok ott folytatódnak, ahol lenniük kell. A forgó tömeg tehetetlensége miatt észlelni még a forgógépeknél is alig lehet. A gépet rántja a visszatérő freki maga után, izzóknál a feszültség kimaradás okoz pislantást. Ismert jelenség.

A videó kameránál nem keresnék semmit. Az teszi a dolgát, és tulajdonképpen alig van jelentősége, hogy milyen a tudása. A mindent az ember helyett maga beállító kameráknál egyszerűbb felvételeknél is láthatóan bosszantó, hogy meddig tököl, amire eldönti, hogy mit lát és ahhoz milyen beállításokat alkalmaz.
Még egy sima fotónál is látható, hogy a kamera nem okoz ilyen csíkozásos jelenséget, hiszen gyakran kerülnek fényforrások is a képre.

Ahol az okot sejtem, az a ledek meghajtó egysége, illetve maga a led felépítése, az alkalmazott fényporok, bevonatok hatása.
Ha csak egy kondenzátorra gondolok, ami az ic-s meghajtás vezérlést befolyásolja, már jelentkezhet a rövid idejű, terhelés változásból adódó hálózati feszváltozás következménye.
A kondi késleltet, csökken a töltése, lezár-kinyit kaput. És hasonlóan a túlfeszültség (ami a led meghajtónak számít túlfeszültségnek) megjelenésekor is.
Ez egy magyarázat lehet a nem periodikus villogásra, fényerő változásra.

A különböző porbevonatok a ledeken és a búrán (több rétegben) szintén lehetnek fényáthatolás késleltető és utófénylést, felfénylést adó okok.
Ezeket a porokat részben a hálózati freki "símítására" (is) találták ki valamikor.

Az említett komolyabb ledekben alkalmazott sok kicsi led elem különböző kapcsolásai, az egységek olyan vezérlése, hogy csökkentse a villódzást, alapvetően javítja a led minőségét.
De a meghajtó egység, bármennyire is alkalmas szélsőséges feszültség határok közötti működtetésre, nem tudni, hogy a hálózati terhelés változásból adódó gyors, de kis mértékű fesz változásokra hogyan reagál. Ha elég intelligens, akkor muszáj reagálni. A fesz változás túlreagálást okozhat.




2020-01-20
01:29:12
Előzmény: robert #54274#54290
Robert,

A műszer által begyűjtött adatok alapján zártam ki egy idő után, hogy alkalmas lenne arra a hálózati feszültség ingadozás kimutatására, amit az NKM eleinte nem akart kiadni. Végül megtette, és ezzel fel is mentette a csak normális hálózati paraméterek mellett mérő fogyasztásmérőt.
Az adatgyűjtőjét anno a kötelezően beadandó jelentéshez használtam. Gyakorlatilag az üzemóra és a rendszer működtetéséhez szükséges saját energia felhasználással csökkentettem a nyereséget. Hálózati paraméterek nem is érdekeltek, mindössze egy átszámítási trükkel próbáltam forintosítani a csak €-ban megadható egység árakat.
A programja valahol archiválásra került, mert a Windows nem támogatta. A műszert jó tíz éve nem is lehet kapni. Az elődje egy 3000(?)-es volt, ami egy év működés után beadta a kulcsot.

A videós kísérletet csináljátok meg, nem kerül semmibe.
Azért vacilláltam és még most sem akarom feltenni, mert olyan dolgokat mutat, ami egyszerűen nem igaz.

Pontosan az az érdekes, hogy nem becsapós. Tök mindegy, hogy milyen verzió alatt fut a mobil kamerája, az egymás utáni felvételek összehasonlítása elképesztő.
Írtam arról is, hogy kapom az újabbnál újabb android változatokat. Amit eddig ugyan azon a telefonon én választhattam meg (fotózási feltételek, paraméterek), azokat most nem tudom beállítani, mert automatikusan határozza meg magának. Lényeg, hogy nem az villog aminek kellene, nem úgy villog, ahogyan kellene, és tökéletesen kimutatja (ez a feltételezésem!) a hálózati fesz ingadozásaiból adódó, feltételezhetően a lámpa meghajtó egységének a reakcióit.
Nem a led meghajtó és kamera frekvencia összefüggést kell keresni.
2020-01-12
17:13:09
Előzmény: robert #54221#54223
Milyen fotóelemet használtál?
Na, most kipróbáltam, volt egy kis kerti lámpába való napelemem. Terheltem 22k-val. A szkópon a GND a képernyő legalja.
drive.google.com/drive/folders/1YQKNwjUchk-YfgP1WqDaQ6Gn98obuprL
A Lidl-s izzóban csak egy soros kondenzátor van.
A teszkósban normális egyenirányító, és kapcsolóüzemű áramgenerátoros ledmeghajtó IC.
A nagyfrekis jel már AC állásban volt, talán az 2%-a a teljes feszültségnek.

Ami még érdekes játék lehet, hogy előszedni a 3 fordulatú szobaventilátort, és azon keresztül nézni az izzót.



2020-01-12
14:42:48
#54221
FLICKER ügyben csináltam egy egyszerű mérést, ami nem pontos, de indikációnak tökéletesen megfelel:
fotóelemet kötöttem egy műszerre, majd a vizsgált izzóktól annyira helyeztem a szenzort, hogy egyen állásban ugyanazt mutassák. Utána átállítottam a műszert váltóra.




Az eredmény szerint az AC/DC összetevő aránya (változás / átlag fényerő) 0-tól 30%-ig terjedt a klf izzószálas, kompakt és LED fényforrásoknál.
Érdekes, hogy volt olyan LED, ami jobban teljesített az izzószálnál (ráadásul egy olcsó, noname fényforrás).

A mérést bárki megismételheti, nem kell a számítógép tönkremenetelét veszélyeztető csatlakoztatás, sem egy nemzetbiztonsági rést jelentő felhő-szolgáltatás bevonása, csak egy műszer kell, amelyben precíziós egyenirányító van és egy szenzor... na meg némi akarás.



Akkor sem láttam villogást, amikor a toroiddal csökkentettem a feszt. Vagyis állandó alacsony feszültségen sem.
Lásd: https://biosolar.hu/forum/show/53637#53637

Ha a feszültség a hálózatra ülve alacsonyabb frekvenciával változna, akkor valószínűleg észrevenném. Ha...

Biztosan vannak, akik nálam érzékenyebben reagálnak az intenzitás kis változásaira is, hasonlóan a magas vagy extra mély hangok érzékeléséhez.


Vannak mobil appok flicker vizsgálathoz, egyet letöltöttem, de az ezer éves telefonom nem futtatta.

2020-01-09
02:35:50
#54159
Kedves fórumozók, akik a led világítási, villódzási problémámat hatalmas szakértelemmel és maximális trollkodással átvezették a feszültség csökkenés topicba, mutatnék egy információt.

Pár héttel ezelőtt összegyűltek a világnak a led világítással foglalkozó meghatározó koponyái egy konferencia erejéig Magyarországon.
Ezen a konferencián az elhangzott 26 magas szintű előadásból kettő(!!) a ledek villódzásával (magyarul flicker, azoknak, akik az angol tudásuk felér idáig) foglalkozott.
Hogy ennek a trollok által lefitymált problémának mekkora a súlya, arról sajnos a képviselőiknek fogalmuk sincs.
Ne is legyen, ők maradjanak meg a hálózati kontakthibáknál, valamint az indexben bejáratott valódi szakmai intelligenciájuk szintjén!

Az előadást természetesen (nem) az én kívánságomra rendezték.
Amennyiben lehetséges, megkísérlem az idevonatkozó anyagokat megszerezni.
Hogy közre adom-e (ha megengedik), az attól függ, hogy időközben megvilágosodnak-e egyesek. Sötétben a led sem megoldás, mert nincs még szervezetbe építhető változata. Ilyen célú változata nincs.

Addig is bemutatom a tényt, hogy van villódzás, legalább is a szakma hozzáértő koponyái szerint.








2019-11-26
22:02:48
Előzmény: sándor #53643#53647
Sándor!

Én egyelőre csak annyit látok, hogy mindenképp ellenséget akarsz csinálni a HMKE-ből és az elektromos fűtésből.

A leírt jelenségek biztosan nem inverteres készülékre utalnak, és nem is a HMKE-k tevékenységére, hanem valami on/off készülékre. Azt is valószínűnek tartom, hogy egyetlen fogyasztó szivatja a környéketeket.
A lámpád indikátornak jó. A látható elsötétülés azt jelenti, olyan fogyasztót kapcsolnak be, ami a bekapcsolás pillanatában igen nagy áramot vesz fel, majd csökken az áramfelvétele. Ilyet villanymotor, vagy transzformátor tud művelni. Az 1000V feletti tüskét szintén egy on/off készülék kikapcsolása okozhatja, a terhelés megszűnése egy induktív fogyasztón képes ilyen visszarúgásra.
És véleményem szerint egyetlen egy nagyteljesítményű fogyasztó okozza a zavart.

Ha a feszültségesést a sok fogyasztó okozná, akkor akár percekig is sötétebbnek kellene lennie annak az egy izzódnak.
Nem véletlen papolom, hogy rögzíteni kellene a hálózat jelformáját. Látnánk, hogy mennyi időre esik le a feszültség, látnánk, hogy előtte és utána mekkora a hálózat feszültsége.
Én még mindig azon a véleményen vagyok, hogy valahol van egy gyenge pontja annak az utcai hálózatnak, ami egy 100A-es terhelésre 40-50V feszültségeséssel válaszol, vagy van valaki az utcában, aki olyan készüléket üzemeltet lágyindítás nélkül, amitől leül a hálózat.
Nem egy embertől hallottam: ha az utca elején hegesztettek, az utca végén pislogott a lámpa. Ugyanez van nálatok is. Keresd meg, ki hegeszt.
2019-11-26
13:32:20
Előzmény: BJaca #53641#53643
Bjaca!
Ne haragudj, tényleg itt a vége.

A panaszaimat azzal kezdtem, hogy a szünetmenteseim akkujainak a kapacitása a felére csökkent. Már akkor rájöttem, hogy az ok, az időnként alacsony feszültség miatti gyakoribb akku használat.
Már akkor leírtam, hogy a fényelemes, a megvilágítás erősségének mérésére is alkalmas analóg fesz mérőm mutatója 1000 V-os(!) méréshatáron sűrűn kivágódik a felső ütközőre. (A műszert nem az Ezermester boltban vásároltam, mint ahogyan a fotókon látható analóg műszeremet sem.)

Nem voltak problémák mindaddig, amíg a trafó körzetre dolgozó HMKE-k összteljesítménye, illetve a szaldózásból következő villamos fűtés/klímázás teljesítmény igénye nem ért el egy, az éppen abban az időszakban kritikus értéket.
Erről szól a szolgáltató tanulmánya is.

Azzal, hogy olyan dolgokat ismételgetsz új gondolatként, amin már egy éve túl vagyunk, illetve, hogy nem tudsz elszakadni a hálózat "tökéletlenségétől" (mivel neked a hálózat csak az utcai drótokat jeleneti be/rátáplálás és fogyasztás nélkül), számomra a problémám tárgyalása itt, véget ért.


Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva