Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2020-04-02
23:06:09
Előzmény: robert #54480#54482
Robert,
Biztosan nem elenyésző.
Ha jól sejtem, az állam építetett erőműveket, és az állam építetett villamos hálózatokat, hogy eljusson a fogyasztóhoz az áram. Ezt a mi pénzünkön tette. Szeriontem teljesen normális dolog, hogy ezekből ne kerüljön pénz magánemberek zsebébe. Én kifizetem az áram díját, ebből tartsák fent a hálózatot, az erőműveket, és a kistzolgáló infrastruktúrát. Ha pedig ezután még marad a kasszájukba, azt ne vehesse ki senki osztalékként, meg nyereségként, azt vissza kellene forgatni.
2020-04-02
20:35:49
Előzmény: robert #54479#54481
10kWh tárolókapacitáshoz kb. 50kg akku kell. De ennek nincs jelentősége.

Az autós tárolásban az (lenne) a szép, hogy egyébként is meglévő, de mindennapos használathoz nem szükséges tárolókapacitást hasznosítana.

T.
2020-04-02
16:09:48
Előzmény: BJaca #54477#54480
BJaca,

Nem tudom, hogy ténylegesen mekkora a profit, de gondolom, hogy a létesítés és fenntartás költségét jelentősen nem befolyásolja.
2020-04-02
16:05:24
Előzmény: takyka #54478#54479
takyka,

"A kérdés az, hogy környezetvédelmi szempontból mi lenne a legjobb és hogyan lehet olyan ösztönző rendszert létrehozni, hogy lehetőleg minden szereplőnek az legyen az előnyös, hogy a fenti szempontok szerint tevékenykedjen."

Szerintem is ez a kérdés.
A tárolás fejlesztése nagy erőkkel folyik, nem tudni mikor lesz az áttörés, csak az látszik, hogy a jelenlegi technológia az energetikai területen lényegében gazdaságtalan.

A napkollektoros rendszerek egy-két napra elegendő tárolókapacitásának biztosítása primitív technológiával száz kiló vassal és néhány száz liter vízzel megoldható. Ugyanennyi energia mennyiséghez mekkora elektromos berendezés és tárolókapacitás szükséges, mekkora lenne az ára és az ökológiai lábnyoma?
2020-04-02
12:18:13
Előzmény: robert #54476#54478
A kérdés az, hogy környezetvédelmi szempontból mi lenne a legjobb és hogyan lehet olyan ösztönző rendszert létrehozni, hogy lehetőleg minden szereplőnek az legyen az előnyös, hogy a fenti szempontok szerint tevékenykedjen.

Hitem szerint arra kellene törekedni, hogy az energiafogyasztásunk legnagyobb részét megújulókból állítsuk elő***. És csak akkor röffentsük be a fosszilis erőművet, ha nincs megújuló. Ha az a gond, hogy folyamatosan kell mennie a fosszilis erőműnek ahhoz, hogy kellően gyorsan be lehessen kapcsolni a termelésbe, akkor fejleszteni kell az energiatárolást. Kell mondjuk 6-8 óra áthidalási kapacitás. Ennek a tárolókapacitásnak egy része lehetne az elektromos autók akkumulátora. Ehhez első körben arra lenne szükség, hogy az elektromos hálózatra úgy tekintsünk, mint egy két irányban átjárható energiatovábbítási rendszerre.

Pl. Otthon termel a napelemem, miközben az el nem használt (kitáplált) energiamennyiséggel szinkronban a munkahelyem parkolójában a töltőn lógó autóm veszi fel az energiát. A napelemem is és az autó is interneten keresztül folyamatosan kapcsolatban van a regionális energiaelosztó rendszerrel. Ennek feladata a sok kis termelő és tároló szinkronizálása. A napi terveimnek megfelelően megadhatom, hogy mikor mennyi energiára lesz szükségem, az autó akkumulátorából mennyit vagyok hajlandó hálózati kiegyenlítésre fordítani. Kitáplálásra nem csak este, de akár napközben is utasíthatna a rendszer.

Sok autó, sok napelem egy rettentően stabil hálózatot tudna létrehozni. Egy ilyen rendszerben megfordulna a csúcs és völgyidőszak is. Olyankor lenne olcsó az energia, amikor megújulókkal lehet előállítani és akkor drága, amikor vagy tárolt, vagy fosszilis forrásból kell ellátni a fogyasztókat. A magam által megtermelt energiát valamekkora rendszerhasználati díj fejében viszonylag szabadon mozgathatnám a hálózaton. kb. mint az internet. Ha van hozzáférésed, virtuálisan összekapcsolhatod a saját eszközeidet, mintha egymás mellett lennének.
Ha feleslegem van, akkor azt csúcsidőben eladhatom, ha nincs elég termelésem, völgyidőben, időzítetten töltöm az akkumulátoromat.

T.

***
A napkollektoros rendszerek tapasztalatai alapján, egy-két napra elegendő tárolókapacitással az éves melegvízszükséglet 50-60%-a megtermelhető. Szerintem ugyanez igaz lehet a villamos energiára is. Nekem az átlagos villamosenergia fogyasztásom napi kb. 10kWh. Ennek 40%-a esik arra az időszakra amikor a napelem termel. Magyarán, nagyságrendileg 6kWh-t kell estére betárolnom. Az autóban történő tárolás azért vonzó, mert ott a hétköznapi használatban feleslegesen nagy akkumulátor. (ami extra tárolókapacitásra szükség van a ritka, hosszútávú utazásokhoz.)

2020-04-02
09:58:44
Előzmény: robert #54476#54477
Robert,

"Az erőművek létesítésének és fenntartásának költsége természetesen az adófizetőket és a fogyasztókat terheli "

Akkor nem kellene ennek nonprofitnak lennie?
2020-04-02
08:13:43
Előzmény: takyka #54474#54476
takyka,

Nem kérdés, hogy technikailag megvalósítható-e villanyautókkal megtámogatni a hálózatot.

Viszont egy többszereplős üzleti konstrukcióról lenne szó, amiben szerintem lehetetlen mindenkit megfelelően motiválni, ha az egyszereplős változatban sem éri meg a szolgáltatónak.

Az erőművek létesítésének és fenntartásának költsége természetesen az adófizetőket és a fogyasztókat terheli (nem arányos mértékben).


2020-04-01
07:29:12
Előzmény: takyka #54474#54475
"Ki fizeti az üresen járatott mátrai erőmű, vagy ki fizetné egy esetleges szivattyús tározó (prédikálószék) költségeit?"

Őszintén? Fizesse a lölő abból, amit a haverjától kapott....

Nem kellene engedni az energiaszektornak azt a pénzfelhalmozást, amit művel. Állambácsi bevállalta, hogy zöldítenek. Ehhez nem elég, hogy a lakosság beruházzon, kellene hozzá az infrastruktúra is, csak sajnos zsebreteszik azt a pénzt, amiből fejleszteni kellene, mert anélkül nem fog menni, láttunk erre példát.
2020-03-31
15:00:18
Előzmény: robert #54471#54474
Ha eljutunk oda, hogy a legtöbb villanyautóban lesz 60-70kWh akkumulátor, akkor majd nem okoz problémát, hogy ebből mondjuk 10kWh-t visszatápláljunk a hálózatba. Az ilyen mikrociklusok nem befolyásolják számottevően az akku élettartamot.

Technikai akadálya ma se nagyon lenne annak, hogy a munkahelyeden bedugott autóval fogyaszd el a házad tetején heverésző napelemmel megtermelt elektromos energiát. Maximum fizetni kellene némi rendszerhasználati díjat...

Ki fizeti az üresen járatott mátrai erőmű, vagy ki fizetné egy esetleges szivattyús tározó (prédikálószék) költségeit?

T.
2020-03-30
12:20:12
Előzmény: robert #54471#54473
Szia!

Az én munkahelyemen van elektromos töltő +napelem is (600kW )
Van 2-t elektromos autó,azok tölthetőek.

Minden más jármű --piaci alapon sem, mert a cég nem foglalkozik energia kereskedelemmel.
S igy ilyen bevétel-kiadás nem elszámolható!

2020-03-29
19:41:59
Előzmény: robert #54471#54472
Robert,
Én nem gondoltam semmire, hogy ki finanszírozza, én csak azon agyaltam, hogy lenne ésszerű a töltés kisütés a hálózat számára.
Szóval működne a dolog, ha lenne elektromos töltő a munkahelyemen, de nincs. Hogy ki fizesse a töltést? Hát ha a hálózat ezen nyer, akkor fizesse az üzemeltetője, mert az úgy nem ferr, hogy én adom az autóm akkuját, és még a töltésért is fizessek, hogy ráengedjem a hálózatra. Igaz, ők csak azt vizsgálták, hogy működik-e a dolog. Hogy miért kerekeken guruló akkukat választottak hozzá, azt ne tőlem kérdezd.
2020-03-29
18:11:52
Előzmény: BJaca #54470#54471
BJaca,

"Van egy jó nagy akksi a kocsiban, amit nem használsz, de a hálózatnak jót teszel vele."

Miért is nem használod? Töltés-lemerítés... szerinted ezek a ciklusok nem csökkentik az akku élettartamát? Mindezt grátisz?
A munkahely miért biztosítana ingyen áramot és töltőket?

Abból indulsz ki, hogy mások finanszírozzák a szolgáltatót? Vagy üzleti alpon történne mindez? Akkor hogy nézne ki ez az üzleti modell?
2020-03-29
17:12:12
Előzmény: robert #54469#54470
Robert,

Tehát az kellene, hogy akkor töltődjön fel az autó, mikor már elmentek dolgozni az emberek, és túltermelés van napenergiából, vagyis mondjuk 9-től 4-ig. Ehhez az kellene, hogy a munkahelyen legyen töltő. Aztán délután hazamész, rárakod a fali malacra, és éjjel visszatáplálsz a hálózatra, és az automatika hagy benne annyi villanyt, hogy reggel beérj a munkahelyre, ahol újra tölteni tudod. Hogy mi ebben a jó? Van egy jó nagy akksi a kocsiban, amit nem használsz, de a hálózatnak jót teszel vele. Aztán ha esetleg hosszú távra akarsz menni, akkor éjszaka nem dugod be az autót.
Szerintem még mindig a hörcsög, mókuskerék, dinamó kombó a nyerő.
2020-03-29
15:16:35
Előzmény: BJaca #54468#54469
BJaca,

Hogyan maradna annyi villany az autóban, hogy elérjed a célod, ha a lemerült akku töltése helyett a maradék energiát a hálózatba üríted?
Persze nem biztos, hogy a közlekedés a célod :)
2020-03-29
14:49:48
Előzmény: robert #54467#54468
Robert,
Ha többet nyerünk a kiegyenlítéssel (mert nem kell felpörgetni egy szénerőművet), akkor megérheti. Csak jó lenne tudni, hogy reggelre marad-e annyi villany az autóban, hogy elérjem a célom.
2020-03-29
12:58:35
Előzmény: BJaca #54466#54467
BJaca,

"Izgatottan várom, mikor szerelnek kerekeket a powerwall-okra :)"
Ez tényleg a V2G azonos szinten történő továbbgondolása lehetne :)

Ehhez ötlethez szinte minden álmodozó eljut, de csak a technikai megvalósíthatóság foglalkoztatja, az anyagi és társadalmi oldal mellékes számukra (kerül, amibe kerül).
Világos, hogy a hálózatból akku tölthető, és visszafelé is, ez műszakilag pofon egyszerű. Ha a hálózati veszteséget sokalljuk, akkor miért ne sokallnánk az akkus tárolás jóval magasabb költségét?




2020-03-29
09:20:55
#54466
Németországban sikeresen zárult a kísérlet, Nissan Leaf-eket használtak arra, hogy kiegyenlítsék a hálózat ingadozásait. A töltö-csatlakozójuk átalakítás nékül alkalmas a kétirányú energiaáramlásra, vagyis a töltőn lógva tárolóként funkcionáltak.
A Nissan, a TenneT, és a The Mobility House vett részt a projektben.
Izgatottan várom, mikor szerelnek kerekeket a powerwall-okra :)
szocsmarciVálasz erre
2020-02-08
16:50:50
#54373
Van egy nagyon jó energiastratéga itt a fórumon, bár az energetikai és a stratégiai ismereteit még csiszolni kellene egy kicsit. És ha a linkjei és a hozzá csatolt szöveg között összefüggést lát valaki, akkor leírhatná, mert nehezen tudom követni, a képességeim nyilván szerényebbek az övénél. Na mindegy, ha egyszer elhozza nekünk azt az energia kánaánt amit csak neki köszönhetünk majd, akkor a magam részéről egy kis ketchupot is kérek hozzá.

De a komoly beszéd után, hadd vidámkodjak egy kicsit, íme az én energiastratégiai verzióm.
1. Lakossági napelemes termelőknél (4-6 kWp) el kell törölni a napelemeket sújtó környezetvédelmi adót, és a rendszerhasználati díjat. Ez csak büntető adó, sok ez az éves szinten igen jelentős akár 20.000 Ft háztartásonként. És amúgy is felesleges ez a túlzott bürokrácia, kinek kell ez?
2. A Paksi atomerőmű fizessen a jófejségi adó címen napi fél milliárdot. Ez a képletes adót talán ki tudják köhögni, örüljenek, hogy van munkájuk.
3. Ebből a befolyt jófejségi adóból első körben a MEGLÉVŐ napelemes kistermelők elszámoló mérőnek okosítását kell elvégezni.
4. Ha már minden jelenlegi napelemes okos mérőre tért át (pár hónap után), akkor a további jófejségi adók mehetnek az új napelemes rendszerek létesítésének támogatására. Kamatmentes hitellel, vagy más egyéb támogatással. A tapasztalat az, hogy a kamatmentes hitel jobb támogatási forma, mint a követlen pénz, mert az árak végig kontroll alatt állnak a beruházó oldalról - ez egy másik téma, és sajnos mindegy, hogy milyen színű a parlament.
5. Most már át lehet térni a piac alapú termelésre, a napelemesek és Paks is annyiért adhatja el a megtermelt energiát, amennyiért akarja, vagy inkább amennyiért tudja. Persze kicsit furcsa lesz majd néhány embernek, hogy mivel jár ha tétre megy a "játék", de így igazságos. Nincs napelemes büntető adó, Paks segít a napelem elterjedésében, és a szabályok mindenkire vonatkoznak.

Kár, hogy a fenti stratégia csak egy kósza elmélet, mert így a napelemesek éhen halnának. De hozzá kell tenni, hogy fizetés csak hozzáadott érték után kellene járnia, azért nem, ha valakinek a házának a tetejére egy plusz réteget tesznek fel.
2020-02-05
19:29:32
Előzmény: villam64 #54368#54371
A harmadik cikk miről beszél?
"a gáz árának más fűtési megoldásokhoz viszonyított jelentős csökkenése "
A gáz ára valóban csökkent a világpiacon, de a lakosság számára nem változott.
A lakossági gáz felhasználása pedig azért nőtt, mert megemelkedett a tűzifa ára, és már nem éri meg szöszmötölni vele, egyszerűbb bekapcsolni a gázkazánt.
De nem hinném, hogy mindenki ész nélkül fűtene gázzal. Sávosan lehetne emelni, de akkor meg azzal szúrnak ki, aki amúgy is sokat fizet a szigeteletlen házra, de szigetelni sincs pénze, mert már az is nagyon drága, ráadásul már azt sem lehet, hogy nekiáll az ember szigetelni, mert jelentős felújításnak minősül, és bürokráciát von maga után, ami tovább drágítja. Nem gondolkodnak ezek odafenn.
2020-02-05
12:10:14
Előzmény: villam64 #54368#54369
Jogos, tényleg nem szabadna külön kezelni a villamos energiát a többitől. Amire értem, hogy "belebukott" németország, hogy nem számolt azzal, hogy a megújulókkal együtt ilyen tempóba fog növekedni a villamos-energia felhasználás.
Ez nálunk is be fog következni, csak nem erőművi szinten, hanem az infrastruktúra nem fogja bírni, de arra nem akaródzik költeni, pedig tisztulást hoz a villanyautóra átállás, és a gázról hőszivattyúra átállás is. Ha egy utcában megjelenik 10 villanyautó, bele fog roppanni a hálózat.
villam64Válasz erre
2020-02-05
10:12:46
Előzmény: BJaca #54367#54368
Szerintem meg nem bukott meg. Meg náluk módosul évről évre az energiamix. A fogyasztásuk villamos energiából nem, a többiből csökken. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elöregedett autóikat a magyarok is megveszik, miközben ők modernebbre cserélik, köztük tavaly 60 ezer új elektromos autóra, szemben a mi 1 ezer darabunkkal. Ez áttolja a kőolaj fogyasztást a villamos energia felé. A lakásaik is gyorsabban korszerűsödnek, csökkentve a fűtési igényüket, mely a földgáz fogyasztást csökkenti. És ők is átállnak hőszivattyús rendszerekre. Tehát csak a villamos energiát kiragadni nem szabad. Az 1/3-ánál tartanak, és amikor kell változtatnak. Tervet készítettek a szénerőművek bezárásáról. Mi meg akarjuk nyújtani az 1 db erőművünk működési idejét. Az árak nem összehasonlíthatók. Tehát nekünk az itthoni szegényeinkkel kell foglalkoznunk. A német villamos energia piac olcsóbban veszi a villamos energiát, mint a magyar piac. Tehát nagy a hasznuk a villamos energián. Folyamatosan vezetem helyettetek a magyar villamos energia felhasználást ecel táblában. Nem hasra ütök amikor a grafikonjaimat bemutatom. A szaldó nálunk a német elszámolás egyszerűsített formája. A gond nem a szaldóval van, hanem a szaldón felüli többlet energiám elszámolásával. Nem fizetnek érte annyit, amennyit ér. A nagybanin többet fizetnek érte, mint a kiskereskedelmin. Holott a kiskereskedelmin kisebb a vesztesé, tehát többet kellene fizetni érte. Ezzel lehetővé válna, hogy nekem is megérje spórolni. De akkor megint kérdésesé válik Paks 2, és az árai, amikkel a kormány számolt.


mnnsz.hu/franciaorszagban-tobb-mint-5-000-tonnanyi-modult-gyujtottek-ossze-ujrahasznositasra/
mnnsz.hu/mukodesbe-lepett-a-spar-mobiliti-toltohalozat/
napi.hu/magyar_gazdasag/gazellatas-gaz-mekh.699638.html
2020-02-05
09:31:21
Előzmény: villam64 #54366#54367
Szerintem a Német energiastratégia ott bukott meg, hogy folyamatosan növekszik az energiaigény. Ahogy nálunk is.
Ti hamarabb megtaláljátok a linkeket, hogy mennyivel nőtt a magyar energiafogyasztás 2015 óta, és ahhoz képest mennyi napelem épült be.
És elsősorban itt adódik a probléma. A helyben felhasználás még mindig alacsony, és a szaldó miatt az amit betettünk ki is vesszük a divat. Erre még rájön az ipar fejlődése.
A német áramár pedig 100Ft, ami a milyenkhez képest relatív olcsó. Hány kWh-t tud kifizetni az átlag német, és hányat az átlagmagyar? Sohasem tetszett ez a forintra összehasonlítás. A német kenyér is drágább, mint a magyar. Ja, hogy ők kétszer annyit tudnának venni egy havi bérükből? Vagy háromszor?
villam64Válasz erre
2020-02-05
09:16:49
Előzmény: sándor #54365#54366
Ez valóban magyar kormánypropaganda.
Mivel növekszik a lakossági napenergia piac náluk is, ez egyre kevesebb háztartást érint. Ott évente beépül annyi napenergia, amennyi nálunk jelenleg összesen van. És még ők sincsenek a beépíthető kapacitás felénél sem. Csak az olyanokat, mint a tied, akik nem hajlandók beruházni, hanem az államtól várják el mindezt, azokat érinti.. Mivel náluk 20 éves szerződések vannak, így csak lassan kerül egyensúlyba a beruházási költség és az áram fogyasztói ára. Ezzel ösztönözve, hogy egyre többen finanszírozzák meg az energia beruházásokat, és csökkentsék fogyasztásukat. Németország még mindig energia exportőr. Tehát amíg a megújuló beruházásokkal egyensúlyban tudják tartani az erőmű bezárásokkal járó csökkenést, addig nincs gond. Az erőmű bezárásokat ők önerőből valósítják meg, és nem várnak el UNIO-s támogatást ezért. Németország nettó befizetője az UNIO-nak, tehát mi a németeken élősködünk. A német és japán autóipar a magyar GDP több mint 10 %-át adja.
Azt is kifejtettem már, hogy Paks mennyire környezetszennyező így, elhibázott lépés. Paks hatékonysága 30 %-os, ötmillió magyar háztartás fűtési szükségletét engedi a levegőbe, fokozva a globális felmelegedést. Maqyarország csak villamos energia importja 28 %. Nem beszélve a többiről.
www.napi.hu/magyar_gazdasag/atomenergia-ader-janos-orban-viktor-eu-terv.699688.html
www.napi.hu/magyar_gazdasag/szentjanosbogar-kihalas-elohely-ember.699728.html
2020-01-25
10:42:54
#54335
zoldenergia.blog.hu/2020/01/24/hat_paradoxon_a_megujulo_energia_utjaban
Amiért betettem a linkjét, az tulajdonképpen egy bekezdés:
3. A Jevons paradoxon
A 19. századi közgazdász, William Stanley Jevons, ismerte fel először azt, hogy a gőzgépek hatékonyabbá válásának következménye — a gépek egyre kevesebb kőszenet fogyasztottak ugyanannyi mennyiségű gőz előállításához — nem a kőszén fogyasztás csökkenése, hanem ennek pont az ellenkezője, a kőszén fogyasztás drasztikus emelkedése volt. A hatékonyság növekedésének elsődleges következménye az volt, hogy a gőzgépeket egyre szélesebb körben alkalmazták, aminek másodlagos következménye a teljes kőszénfogyasztás megugrása lett, annak ellenére, hogy gépenként tényleg kevesebb kőszenet égettek el.

2020-01-16
16:46:16
#54250
www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/hollandia-elert-oda-amitol-nalunk-meg-csak-elore-rettegnek.698334.html

Hollandiában egyes helyeken már gyenge a hálózat az új napelemek telepítéséhez. Egy oldalról nézték a zöldítést, ahogy nálunk is. Pedig párhuzamosan kellene csinálni, nem csak akkor nyúlni a hálózathoz, ha baj van, hanem már akkor, mikor látszik, hogy szükséges.
Szó volt már róla, hogy az utcák hálózatát nem arra tervezték, hogy egyidejűleg kihasználja mindenki a 10-16-20 Ampert, ami átfér a megszakítón. A napelemek viszont egy időben adnák ki magukból ezt az áramot, mikor süt a nap.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17   következő »
Copyright © 2005-2023 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva