Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
szocsmarciVálasz erre
2020-02-08
15:50:50
#54373
Van egy nagyon jó energiastratéga itt a fórumon, bár az energetikai és a stratégiai ismereteit még csiszolni kellene egy kicsit. És ha a linkjei és a hozzá csatolt szöveg között összefüggést lát valaki, akkor leírhatná, mert nehezen tudom követni, a képességeim nyilván szerényebbek az övénél. Na mindegy, ha egyszer elhozza nekünk azt az energia kánaánt amit csak neki köszönhetünk majd, akkor a magam részéről egy kis ketchupot is kérek hozzá.

De a komoly beszéd után, hadd vidámkodjak egy kicsit, íme az én energiastratégiai verzióm.
1. Lakossági napelemes termelőknél (4-6 kWp) el kell törölni a napelemeket sújtó környezetvédelmi adót, és a rendszerhasználati díjat. Ez csak büntető adó, sok ez az éves szinten igen jelentős akár 20.000 Ft háztartásonként. És amúgy is felesleges ez a túlzott bürokrácia, kinek kell ez?
2. A Paksi atomerőmű fizessen a jófejségi adó címen napi fél milliárdot. Ez a képletes adót talán ki tudják köhögni, örüljenek, hogy van munkájuk.
3. Ebből a befolyt jófejségi adóból első körben a MEGLÉVŐ napelemes kistermelők elszámoló mérőnek okosítását kell elvégezni.
4. Ha már minden jelenlegi napelemes okos mérőre tért át (pár hónap után), akkor a további jófejségi adók mehetnek az új napelemes rendszerek létesítésének támogatására. Kamatmentes hitellel, vagy más egyéb támogatással. A tapasztalat az, hogy a kamatmentes hitel jobb támogatási forma, mint a követlen pénz, mert az árak végig kontroll alatt állnak a beruházó oldalról - ez egy másik téma, és sajnos mindegy, hogy milyen színű a parlament.
5. Most már át lehet térni a piac alapú termelésre, a napelemesek és Paks is annyiért adhatja el a megtermelt energiát, amennyiért akarja, vagy inkább amennyiért tudja. Persze kicsit furcsa lesz majd néhány embernek, hogy mivel jár ha tétre megy a "játék", de így igazságos. Nincs napelemes büntető adó, Paks segít a napelem elterjedésében, és a szabályok mindenkire vonatkoznak.

Kár, hogy a fenti stratégia csak egy kósza elmélet, mert így a napelemesek éhen halnának. De hozzá kell tenni, hogy fizetés csak hozzáadott érték után kellene járnia, azért nem, ha valakinek a házának a tetejére egy plusz réteget tesznek fel.
2020-02-05
18:29:32
Előzmény: villam64 #54368#54371
A harmadik cikk miről beszél?
"a gáz árának más fűtési megoldásokhoz viszonyított jelentős csökkenése "
A gáz ára valóban csökkent a világpiacon, de a lakosság számára nem változott.
A lakossági gáz felhasználása pedig azért nőtt, mert megemelkedett a tűzifa ára, és már nem éri meg szöszmötölni vele, egyszerűbb bekapcsolni a gázkazánt.
De nem hinném, hogy mindenki ész nélkül fűtene gázzal. Sávosan lehetne emelni, de akkor meg azzal szúrnak ki, aki amúgy is sokat fizet a szigeteletlen házra, de szigetelni sincs pénze, mert már az is nagyon drága, ráadásul már azt sem lehet, hogy nekiáll az ember szigetelni, mert jelentős felújításnak minősül, és bürokráciát von maga után, ami tovább drágítja. Nem gondolkodnak ezek odafenn.
2020-02-05
11:10:14
Előzmény: villam64 #54368#54369
Jogos, tényleg nem szabadna külön kezelni a villamos energiát a többitől. Amire értem, hogy "belebukott" németország, hogy nem számolt azzal, hogy a megújulókkal együtt ilyen tempóba fog növekedni a villamos-energia felhasználás.
Ez nálunk is be fog következni, csak nem erőművi szinten, hanem az infrastruktúra nem fogja bírni, de arra nem akaródzik költeni, pedig tisztulást hoz a villanyautóra átállás, és a gázról hőszivattyúra átállás is. Ha egy utcában megjelenik 10 villanyautó, bele fog roppanni a hálózat.
villam64Válasz erre
2020-02-05
09:12:46
Előzmény: BJaca #54367#54368
Szerintem meg nem bukott meg. Meg náluk módosul évről évre az energiamix. A fogyasztásuk villamos energiából nem, a többiből csökken. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elöregedett autóikat a magyarok is megveszik, miközben ők modernebbre cserélik, köztük tavaly 60 ezer új elektromos autóra, szemben a mi 1 ezer darabunkkal. Ez áttolja a kőolaj fogyasztást a villamos energia felé. A lakásaik is gyorsabban korszerűsödnek, csökkentve a fűtési igényüket, mely a földgáz fogyasztást csökkenti. És ők is átállnak hőszivattyús rendszerekre. Tehát csak a villamos energiát kiragadni nem szabad. Az 1/3-ánál tartanak, és amikor kell változtatnak. Tervet készítettek a szénerőművek bezárásáról. Mi meg akarjuk nyújtani az 1 db erőművünk működési idejét. Az árak nem összehasonlíthatók. Tehát nekünk az itthoni szegényeinkkel kell foglalkoznunk. A német villamos energia piac olcsóbban veszi a villamos energiát, mint a magyar piac. Tehát nagy a hasznuk a villamos energián. Folyamatosan vezetem helyettetek a magyar villamos energia felhasználást ecel táblában. Nem hasra ütök amikor a grafikonjaimat bemutatom. A szaldó nálunk a német elszámolás egyszerűsített formája. A gond nem a szaldóval van, hanem a szaldón felüli többlet energiám elszámolásával. Nem fizetnek érte annyit, amennyit ér. A nagybanin többet fizetnek érte, mint a kiskereskedelmin. Holott a kiskereskedelmin kisebb a vesztesé, tehát többet kellene fizetni érte. Ezzel lehetővé válna, hogy nekem is megérje spórolni. De akkor megint kérdésesé válik Paks 2, és az árai, amikkel a kormány számolt.


mnnsz.hu/franciaorszagban-tobb-mint-5-000-tonnanyi-modult-gyujtottek-ossze-ujrahasznositasra/
mnnsz.hu/mukodesbe-lepett-a-spar-mobiliti-toltohalozat/
napi.hu/magyar_gazdasag/gazellatas-gaz-mekh.699638.html
2020-02-05
08:31:21
Előzmény: villam64 #54366#54367
Szerintem a Német energiastratégia ott bukott meg, hogy folyamatosan növekszik az energiaigény. Ahogy nálunk is.
Ti hamarabb megtaláljátok a linkeket, hogy mennyivel nőtt a magyar energiafogyasztás 2015 óta, és ahhoz képest mennyi napelem épült be.
És elsősorban itt adódik a probléma. A helyben felhasználás még mindig alacsony, és a szaldó miatt az amit betettünk ki is vesszük a divat. Erre még rájön az ipar fejlődése.
A német áramár pedig 100Ft, ami a milyenkhez képest relatív olcsó. Hány kWh-t tud kifizetni az átlag német, és hányat az átlagmagyar? Sohasem tetszett ez a forintra összehasonlítás. A német kenyér is drágább, mint a magyar. Ja, hogy ők kétszer annyit tudnának venni egy havi bérükből? Vagy háromszor?
villam64Válasz erre
2020-02-05
08:16:49
Előzmény: sándor #54365#54366
Ez valóban magyar kormánypropaganda.
Mivel növekszik a lakossági napenergia piac náluk is, ez egyre kevesebb háztartást érint. Ott évente beépül annyi napenergia, amennyi nálunk jelenleg összesen van. És még ők sincsenek a beépíthető kapacitás felénél sem. Csak az olyanokat, mint a tied, akik nem hajlandók beruházni, hanem az államtól várják el mindezt, azokat érinti.. Mivel náluk 20 éves szerződések vannak, így csak lassan kerül egyensúlyba a beruházási költség és az áram fogyasztói ára. Ezzel ösztönözve, hogy egyre többen finanszírozzák meg az energia beruházásokat, és csökkentsék fogyasztásukat. Németország még mindig energia exportőr. Tehát amíg a megújuló beruházásokkal egyensúlyban tudják tartani az erőmű bezárásokkal járó csökkenést, addig nincs gond. Az erőmű bezárásokat ők önerőből valósítják meg, és nem várnak el UNIO-s támogatást ezért. Németország nettó befizetője az UNIO-nak, tehát mi a németeken élősködünk. A német és japán autóipar a magyar GDP több mint 10 %-át adja.
Azt is kifejtettem már, hogy Paks mennyire környezetszennyező így, elhibázott lépés. Paks hatékonysága 30 %-os, ötmillió magyar háztartás fűtési szükségletét engedi a levegőbe, fokozva a globális felmelegedést. Maqyarország csak villamos energia importja 28 %. Nem beszélve a többiről.
www.napi.hu/magyar_gazdasag/atomenergia-ader-janos-orban-viktor-eu-terv.699688.html
www.napi.hu/magyar_gazdasag/szentjanosbogar-kihalas-elohely-ember.699728.html
2020-01-25
09:42:54
#54335
zoldenergia.blog.hu/2020/01/24/hat_paradoxon_a_megujulo_energia_utjaban
Amiért betettem a linkjét, az tulajdonképpen egy bekezdés:
3. A Jevons paradoxon
A 19. századi közgazdász, William Stanley Jevons, ismerte fel először azt, hogy a gőzgépek hatékonyabbá válásának következménye — a gépek egyre kevesebb kőszenet fogyasztottak ugyanannyi mennyiségű gőz előállításához — nem a kőszén fogyasztás csökkenése, hanem ennek pont az ellenkezője, a kőszén fogyasztás drasztikus emelkedése volt. A hatékonyság növekedésének elsődleges következménye az volt, hogy a gőzgépeket egyre szélesebb körben alkalmazták, aminek másodlagos következménye a teljes kőszénfogyasztás megugrása lett, annak ellenére, hogy gépenként tényleg kevesebb kőszenet égettek el.

2020-01-16
15:46:16
#54250
www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/hollandia-elert-oda-amitol-nalunk-meg-csak-elore-rettegnek.698334.html

Hollandiában egyes helyeken már gyenge a hálózat az új napelemek telepítéséhez. Egy oldalról nézték a zöldítést, ahogy nálunk is. Pedig párhuzamosan kellene csinálni, nem csak akkor nyúlni a hálózathoz, ha baj van, hanem már akkor, mikor látszik, hogy szükséges.
Szó volt már róla, hogy az utcák hálózatát nem arra tervezték, hogy egyidejűleg kihasználja mindenki a 10-16-20 Ampert, ami átfér a megszakítón. A napelemek viszont egy időben adnák ki magukból ezt az áramot, mikor süt a nap.
2020-01-11
14:31:52
Előzmény: szocsmarci #54186#54195
Szia

Érdekes dolog a duzzasztás. Nem lehet a normál víz hozammal párhuzamosítani.
Közvetlenül a hűtővíz beeresztéses szakaszon nagyobb víz mennyiség áll rendelkezésre, ezzel kerülhető el a durva hőfok emelkedés. A víz hozam szabályozható, a felső tározókban lévő, a nagyobb víz hozamok idején jelenleg kihasználatlanul elengedett víz mennyiséggel.

Tehát növelhető, kiegyenlített(ebb) lenne a Duna víz hozama, ha mi is normálisan gondolkodnánk.
A tározóknak ellentmond a környezetre gyakorolt "környezetkárosító" hatása.
Az idézőjel azért van, mert a reális környezetvédők szerint, a természet, így a folyók medrének az alakulása mindig is változó volt. Nem csak hosszú időléptékben, hanem akár pár év alatt is.
A folyómeder változásokokhoz kapcsolódóan igazodik, átalakul a kemény mag által most változtathatatlannak óhajtott környezet.
Ma is vannak hegyomlások, záródnak el vízfolyások, képződnek új természetes tározók. Nem évek, hanem másodpercek alatt és anélkül, hogy pl. hallépcsőket biztosítana a természet.
Mind a két oldal érvei jogosak.
Ha első a természet megtartása, akkor ne építsünk utakat, hidakat, erőműveket, bányákat. Ne növeljük az energia igényünket.
Ha ezt a zöld kemény mag is önös érdek mentesen képviselné, akkor nem szorgalmazná a legszennyezőbb energia fajta, a villamos "áram" felhasználásának a növelését.

A halastó a pakurás erőműnél egy sikeres kísérlet volt.
Atomerőműnél nem alkalmazható, mert a hűtővíz mindig tartalmaz valamennyi sugárzó aktivitást. Ez folyamatosan feldúsul, és tudtommal ezért tilos a halászat a tengerparti atomerőművek biztonsági körzetén belül is.

Paksnál először csak két blokk volt betervezve, ennyit viselt volna el a Duna. Ehhez lett az üzem víz csatorna elképzelve. Amikor eldöntötték, hogy megduplázzák a kapacitást, akkor már határértéken volt a Duna "fűthetősége". A hűtővíz ellátás kapacitása ugyan biztosított volt, de mivel mindig számolni kell azokkal a bizonyos "csak száz évenként bekövetkező" szélsőségekkel is, a bővítés műszaki megoldása (meder mélyítés, bővítés) már akkor be volt tervezve. Úgy, mint ahogyan az ilyenkor szükséges teljesítmény csökkentés is.
A hordalék (iszap) szűrők nem jól viselik az alacsony vízszintet, ezért kellett a biztonsági szivattyúkat is használni.

Az NDK tengerparti blokkjait (szerepelnek az általam ajánlott linkben is) nekünk nem sikerült még megközelítenünk sem. Pedig Stralsundból kiindulva bejártuk határtól határig az egész vidéket. Széles biztonsági övezet védte minden irányból. Gyakorlatilag ilyen volt Rügen szigetek is, ahol szerettünk volna valamit látni a kísérleti telepek maradványaiból. Mindenütt zárt területeket találtunk.
Nem tudok róla, hogy a nagyon bizalmatlan NDK-sok bárki idegent is beengedtek volna az erőműveikbe dolgozni. Hacsak nem úgy, hogy a Szovjeteknek dolgoztak, mint mi is pl. Tengiznél. Ami veszélyes volt, oda mehettek a baráti külföldiek.
Rácsra fennakadt halak a Tiszai erőműveknél is vannak. Pár éve, ha jól emlékszem Észak-Olaszországban állt le egy turbina egy 80 kilós harcsától.

Bizonyos hal fajták szeretik a környezetnél melegebb, sőt a radioaktív vizet is.
Azért, abból a szűrőkön fennakadt halból én nem szívesen ettem volna!
Tengizben dolgozott kollégám mondta, hogy megőrült a számláló, amikor a tiltott halászatból származó halat főzték maguknak.


2020-01-11
14:28:55
Előzmény: villam64 #54188#54194
villam64.

Te távfűtést használsz?
Mert minden más esetben hasznosítatlanul szennyezi a környezetet...

villam64Válasz erre
2020-01-11
08:47:21
#54188
Távfűtés, távfűtés, távfűtés. Minden más esetben hasznosítatlanul szennyezi a környezetet, vagyis CO2 termelő. Ez minden ilyen centralizált erőműre érvényes. És imádom, hogy folyamatosan mellé beszéltek.
szocsmarciVálasz erre
2020-01-11
07:03:06
Előzmény: sándor #54180#54186
Szia

A Duna duzzasztása nem oldja meg a víz túlmelegedését, csak a víz kivételében segít. Úgy hallottam az alacsony vízállásnál az a legnagyobb gond Pakson, hogy az iszapszűrőn lecsökken a vízmennyiség, ezért a medret gyakran kell kotorni.
A halastavas ötlet jó, de akkora tavat nem lehetne létrehozni, ami a hűtésben lényeges szerepet játszana. Főleg nyáron, amikor magas az abszolút páratartalom, és a szél sebessége változó. De a halastó ötlete, mint munkahely teremtő beruházás talán életképes lenne.
Egy ismerősöm mesélte, hogy amikor az NDK-ban dolgoztak egy atomerőműben, akkor a tengerparton a beengedési pont körül mindig lehetett nagy halakat találni. Pontosan nem értettem, de valami szűrőn fenn is akadtak, még horgászni sem kellett, csak leszedni a rácsokról.
2020-01-10
03:21:12
Előzmény: szocsmarci #54161#54180
Csak hozzáfűznék egy emléket.

Paks is a kötelező tananyag része volt. Feladat gyakorlás, mert a tervezők természetesen nem mi voltunk.
Talán utána lehetne nézni régi műegyetemi feladatok között (feltéve, hogy nem zárták el őket azonnal).

Pakshoz eredetileg be voltak tervezve a dunai duzzasztók is. Pontosan azért, amiért ma problémás a hűtővíz csatorna.
Ha meg lett volna a duzzasztott víz mennyiség, akkor (és most az emlékeimre hagyatkozom) <0,5 fokot emelt volna a négy egység Paks után közvetlenül a víz hőmérsékletén. Ez a 0,5 fok az alvízen, a Jugoszláv duzzasztás függvényében tovább csökkent volna.

A "vízi élőlény szakma" akkor 2 fok emelkedést még elviselhetőnek tartott ahhoz, hogy ne változzon meg a dunai élőlények élete.
Ez a két fok a Paks alatti víz hőmérsékletre vonatkozott volna és nem arra, hogy egy éles határvonal egyik oldalán 2 fokkal melegebb, a másikon hidegebb lett volna a Duna.
Egy ilyen, éles határvonal menti 2 fokos különbség alapvetően megváltoztatta volna a dunai élővilágot.
Azért győztek mégis a mai megoldás mellett (az utasított) kardoskodók, mert nem volt a jobb megoldásra pénz.
A duzzasztók azóta is az álmok között vannak, valamint volt egy nagyüzemi, erőművi próba. Ez volt a TEHAG. A Temperált vízű Halgazdaság, amelyik szuper jó gazdasági eredményeket mutatott fel az erőművi hulladék meleg (hűtővíz) felhasználásával. Azt, hogy egy halastavat nem szabad példának venni egy dunai ökoszisztéma megítéléséhez tilos volt említeni is.
szocsmarciVálasz erre
2020-01-09
13:10:24
Előzmény: villam64 #54155#54161
Paks hatásfoka 30%, megtermelt villamos energia 1760 MW, ebből kiszámítható, hogy a Dunába leadott hő 4107 MW.
Duna minimális vízhozama 650 m3/s, ez 1,5 °C-kal emeli a víz átlaghőmérsékletét. Akkor a legalacsonyabb a vízállás, amikor a Duna a legmelegebb, ami Paksnak kifejezetten hátrányos.
Paksi hőcsóva + mérési eredmények :
www.atomeromu.hu/hu/rolunk/vizhomerseklet/Lapok/default.aspx

Még egy számítás, hogy mennyire káros az említett hőleadás -> Paks összevetése a napsugárzással.
Magyarország területe kb 93.000 km2, felületre eső napenergia 3,5 kWh/m2év (most legyen ennyi). Paks összesített működési ideje ~90%.
Ebből kihozható, hogy a naphoz (mint égitest) képest 0,000303 arányban melegíti Paks Magyarországot. Nem tűnik soknak, de valójában tényleg sok, mert emberi tényező; cserébe az áramtermelés feléért talán elviselhető. Megjegyzem, hogy szerintem a mezőgazdaság többet befolyásol a földfelület megváltoztatásával.
villam64Válasz erre
2020-01-08
20:18:00
Előzmény: pali #54149#54155
Dunaföldvár 3,4
Paks 2,8
Dombori 5,7
Baja 3,8
2020-01-08
19:53:24
Előzmény: pali #54149#54154
Azért ha jobban megnéznéd a számokat akkor láthatnád! Az a Bajai 3,8fok mutat valamit. Persze, pontos képet az előtte utána adatok mutatnának igazán.

Ha az itt elhangzott veszteség energiát, a víz fajhőjét és az 1000m3/s-os kisvizes vízhozamot összekulminálom, kb. 1fok hőmérsékletemelkedés adódik.

T.
villam64Válasz erre
2020-01-08
17:55:17
Előzmény: 444tibi #54152#54153
Nem akarod elfofgadni, hogy a hőszennyezés is globális felmelegedést okoz.
Az sem érdekel téged, hogy, ha felhasználnák távfűtésnek, akkor ennyivel kevesebb földgázt kellene elégetni. Előbb ezeket indokold meg.
"Azért 25 m3/s Dunából vett víz blokkonként, mert akkor csak 8 °C-ot emel a víz hőmérsékleten. Ha 2,5 m3/s lenne, akkor 80 °C-ot emelne a víz"
Ezt próbálom megértetni veled hogy ennek kommoly oka lehet, a legutolső lépcsőről nem mehet vissza a rendszerbe 90-100 fokos hűtővíz amit te a 80 fokos kifolyással illusztrálsz.
A Dunának meg tökmindegy hogy másodpercenként 25m3 8 fokos vagy 2,5m3 80 fokos víz megy bele, miután elkeveredett a végeredmény ugyanaz.
A komoly oka, hogy nem emelhetik meg ennél jobban a Duna vizét. Ez elég komoly ok?
Nem ohajtok ezerszer ismételgetni.

Ha van lehetőség valahol javítani, akkor meg kell tenni. Ne akard folyamatosan megmagyarázni a rosszat.
2020-01-08
17:17:53
Előzmény: villam64 #54146#54152
"az 1900 MW-tal. Valójában 4*1485 MW, összesen a 4 blokk 5940 MW hőt termel (187 300 000 GJ) . Ebből felhasználnak Paks-on 300 000 GJ energiát. Marad a Duna-ba, 187 000 000 GJ. Ez 5 500 000 000 m3 földgáz. 1,6 kg/m3 CO2. Ez 8,8 milliárd tonna CO2 évente. 15 700 000 000 kWh. 0,56 kg/kWh CO2 szennyezés."

Nem. Nulla m3 földgáz és nulla kg CO.
Mivel atomerőmű.

Ha a veszteséget akarod átszámolni földgázra akkor oké, értem is hogy HA fel lehetne használni a veszteséget AKKOR ennyivel kevesebb földgázt kéne elégetni DE maga az erőmű nem CO kibocsátó.

"Írtam, hogy első a szigetelés. "
Erre írtam hogy végül is tökmindegy mert akkor is előbb utóbb kihűl a házad ergo minden m3 gáz, minden elfűtött kWh a semmibe megy, nulla % hatásfokkal kidobva az ablakon.
Az más kérdés hogy némileg lassabban éri el ezt az állapotot de eléri.

Nem küldtelek barlangba, te se küldj engem csak arra céloztam hogy a jelenlegi civilizációkban csak úgy lehetsz teljesen zöld ha kivonod magad minden vívmányából.
Addig csak zöldülget az ember de egy néger törzs tagjánál akik a természetet tisztelve ma is szinte nulla lábnyommal élnek, nos ezt te vagy én vagy bárki nagyságrendekkel felülmúlja, bármennyire is próbál "zöldülni" Majdhogynem önbecsapás.

Teszkóba jársz? Ha életedbe csak 1 kifliért is voltál akkor:
Érted IS épült, óriási környezetterheléssel.
Fenntartják. Napont gázolajbűzös teherautók tucatjai szállítanak oda árut.
Télen fűtik, nyáron hűtik, az üzemeltetése CO és mindennel együtt jár.
Mikor felépítették, a helyi ökoszisztémát taccsra vágták több kilométeres körzetben. Nem folytatom, és mindezt miért? TEÉRTED, az 1 darab kiflid miatt!

Megérted amit ki akarok ebből hozni?
Totálisan mindegy hogy TE mennyire csapod be magadat a zöldüléseddel, mit kardoskodsz mert 187 000 000 GJ megy a levesbe, az összes létező eddigi beruházás érted IS van, érted épült.

Voltál életedbe 1x Bécsbe? Ha igen, akkor az vonat/autóbusz/személyautó ez miattad is készült.
Az M1 autópálya is. Az odavezető összes út, csomópont, aszfalt, forgalomirányító lámpa, sínhálózat, benzinkút miattad is van.
A napelemeidet le kellett gyártani, házhozszállítani, a hőszivattyús bojleredet egy hatalmas gyárkomplexumban állították elő. Az MIATTAD épült! Hogy vehess egy ilyen bojlert.
Paks is érted van, amíg totál le nem válsz mert a szaldódat az biztosítja.

Otthon számolgathatsz, becsaphatod magadat, nekem idevághatod az adatokat hogy mennyi veszteség de pont TE élvezed télen az összes előnyét, akkor meg ne sopánkodj hogy melegvíz ömlik a Dunába.

és erre céloztam a barlanggal, ha csak egy csöppet is használsz a modern világból, benne élsz akkor minden ami környezetszennyező és pazarló az mind téged szolgál.
Kibújás nincs csak önbecsapás.

Ezokból én már régen letettem a világmegváltó terveimről mert megvalósíthatatlan.
Sodródok az árral, élek ebbe a világba mert én meg te meg még pár százan nem csinálunk palotaforradalmat.

"Azért 25 m3/s Dunából vett víz blokkonként, mert akkor csak 8 °C-ot emel a víz hőmérsékleten. Ha 2,5 m3/s lenne, akkor 80 °C-ot emelne a víz"
Ezt próbálom megértetni veled hogy ennek kommoly oka lehet, a legutolső lépcsőről nem mehet vissza a rendszerbe 90-100 fokos hűtővíz amit te a 80 fokos kifolyással illusztrálsz.
A Dunának meg tökmindegy hogy másodpercenként 25m3 8 fokos vagy 2,5m3 80 fokos víz megy bele, miután elkeveredett a végeredmény ugyanaz.

A hűtésnek véleményem szerint igen komoly biztonsági, azonnali rendelkezésre állási követelményeknek kell megfelelni hisz egy esetleges megfutás katasztrófa.
Ha az eddigi tömör, rövid, a funkcióra koncentráló hűtést kiváltasz egy 50-100 kilométerre elvitt több 10000 alkotóelemml rendelkező távfűtéssel akkor az minden lesz csak időben és teljesítményben tervezhető, azonnali szabályozhatóságú üzembiztos megoldás nem az tuti.



villam64Válasz erre
2020-01-08
13:19:28
Előzmény: BJaca #54150#54151
A bizalom fontos. De meddig pocsékolhatunk, és szennyezhetünk. Majdnem evvel a hőmennyiséggel kevesebb földgázt kellene elégetni. ???
Szerintem kiszedhető 2-3 lépcsőben, de nem centralizáltan, hanem decentralizáltan, 10-20 fűtési irányt választva. El kell kezdeni csillagpontosan terjeszteni ezt a távhőt. 10-20-50 km-es sugárban, a falvakat is ellátni ezzel a hővel.
2020-01-08
11:06:14
Előzmény: villam64 #54146#54150
" 4 blokk 5940 MW hőt termel (187 300 000 GJ)"
Ez csak a hőtermelés, és ezen felül van a villamosenergiatermelés? Mert úgy olvastam, 6GW-ot termel Paks, és csak 4GW-tal fűti a Dunát.

Viszont nagy kérdés, hoyg ki lehet-e szedni ezt a hőt olyan biztonsággal, hogy tényleg folyamatos legyen a hőelvétel? Mennyire bíznának meg az emberek ebben a fűtővízben? Mert hiába a Duna nem szennyeződik, az emberek úgyis csak azt látják, hogy a reaktorból jön a víz...
2020-01-08
08:36:22
#54149
www.eumet.hu/vizhomerseklet/

Nem nagyon látom Paks vízhőmérséklet emelését. Nyáron is megnézem majd.

"Vízhőmérséklet

Kiadva: 2020. január 7.


DUNA
cm víz °C lég °C
Komárom 111 cm 3.2 °C 3 °C
Esztergom 98 cm 3 °C 3 °C
Budapest 150 cm 2.7 °C 4 °C
Dunaújváros 190 cm 3.3 °C 3 °C
Baja 197 cm 3.8 °C 3 °C
Mohács 232 cm 3.6 °C 3 °C "
villam64Válasz erre
2020-01-07
19:34:06
Előzmény: 444tibi #54145#54146
Ki lehet sajtolni, csak akarni kell.
Igen, tévedtem az 1900 MW-tal. Valójában 4*1485 MW, összesen a 4 blokk 5940 MW hőt termel (187 300 000 GJ) . Ebből felhasználnak Paks-on 300 000 GJ energiát. Marad a Duna-ba, 187 000 000 GJ. Ez 5 500 000 000 m3 földgáz. 1,6 kg/m3 CO2. Ez 8,8 milliárd tonna CO2 évente. 15 700 000 000 kWh. 0,56 kg/kWh CO2 szennyezés. 5,5 millió háztartás fűtése. Az, hogy hol veszik ki a hőt, mellékes. Nincs elegendő hőfelhasználó közeg Pakson. Még az is jobb lenne, mint a jelenlegi, és jövőbeli helyzet, ha ezt a hőt fel küldenék Budapestre távfűtésnek. Paks hasznos villamos energia termelése a 2000 MW-ból csak 1500 MW.
Írtam, hogy első a szigetelés. Miért Paks II-vel kezded a szigetelést?
Költözzél te barlangba. Az én célom a veszteségek minimalizálása. És emiatt nem működhet Paks II, és Mátrai erőmű sem. Mert Túl nagyok a veszteségek.
Igazad van, hogy kiragadsz egy dolgot. Csak azt nem, hogy decentralizáltan szétosztva az erőműveket, akkor minimalizálni lehetne a veszteségeket. Tehát nem kell duplán szennyezni a környezetet. Meg lehet felezni a szennyezést, és még szigetelve, harmadolni.
Azért 25 m3/s Dunából vett víz blokkonként, mert akkor csak 8 °C-ot emel a víz hőmérsékleten. Ha 2,5 m3/s lenne, akkor 80 °C-ot emelne a víz hőmérsékleten.
Akarod? Vagy még keresel kifogásokat.
2020-01-07
18:02:45
Előzmény: villam64 #54131#54145
Valami műszaki oka mégiscsak van hogy a hőerőgépekből nem lehet kivenni hasznosan a legvégső lépcsőn keletkező hőmennyiséget.
Ez talán a tehnológia velejárója.
Nem tudtam, Marci világosított fel nemrég hogy a paksi távhő és melegvíz szolgáltatás az valahol a folyamat fél-3/4-e körül kerül lecsapolásra.
Miért? Miért nem a legvégén? Erre technikai és technológiai magyarázatot nem tudok, talán van aki tudja és elmagyarázza. De biztosan nyomós oka van.

Írtad hogy 1900Mw. Ez sem igaz mert 1400. Ez csak a veszteség.
Vagyis 10 deka uránból kb. 4 deka meg a levesbe.
Ez 30-40% körüli hatásfok ezekszerint. Nem túl jó ez igaz.

Még azt kéne hozzávenni ehhez hogy sajnos minden gyakorlatilag nulla% hatásfokú.
Pl. minek egyáltalán fűteni a házakat télen? A drága pénzért elégetett gáz, drága kondenzációs kazán a maga 108%-os hatásfokával semmit nem ér, kidobott pénz.
Hisz hiába fűtesz be 25 fokra, egy hétig nem fűtesz és nulla fok lesz a lakásba. Vagyis mindeképp kidobtad az ablakon a gázt. A környezetet melegítetted vel pedig nem ez volt a szándékod.
Ez, mivel a termodinamikában sajnos minden az alacsonyabb hőmérséklet irányába halad, mindenre igaz.
Minden hőerőgép így megközelítve teljesen felesleges. Fűteni is felesleges, hisz úgyis kihűl a lakásod.

Ez mindenre igaz, nem kéne cipőt sem venni hisz a járkálástől elkopik a talpa és ki lehet dobni. Az akkumulátorok végesek, valamikor ki kell őket hajítani mert nem fognak működni. A ledes izzó is egyszer tönkremegy. Minden felesleges, nem? hisz az élete végén, pályafutása befejeztével nulla% az értelme és gyarapítja a szemét hegyeket.

Amit ki akarok belőle hozni, nincs ingyen ebéd és vannak veszteségek.
Ezek az adott technológia velejárói, jelenleg elkerülhetetlenek, ha az adott technikát használjuk le kell nyelni a veszteségeit is.
Barlangba kell költözni és akkor nem vesz részt az egyén a veszteségek előállításában sem.

Igen, egy napelem az nem ilyen. Persze hogy nem.
Dehogynem, hisz az 1000W*m2-ből csak 200 wattot hasznosít. Veszteséges? Igen.
Igazad van, azt fogod mondani hogy de eközben nem termel +800 watt hőt.
Ez így is van és ebben igazad is van.

Amíg viszont nem csak ez lesz addig a másféle megoldások veszteségeit el kell fogadni.

Ez is egyfajta megközelítése ennek az adott témának, viszont itt valaki nagyon találóan megjegyezte hogy itt mi csak kiragadunk egy aprócska valamit a tengernyi információhalmazból, rágjuk-forgatjuk, önálló gondolatokat formálunk belőle és ezt váltig hangoztatjuk. És az egészre, még a töredékére sincs rálátásunk. Honnan tudjuk meg hogy amit épp szajkózunk, annak egyáltalán van-e valami köze a valósághoz?

Én ezokból letettem a véleményemhez való görcsös ragaszkodásról, nyitok bárki-bármi felé de csak óvatosan. Mert lehet hogy amit épp most hallottam az se igaz. Csak nem tudom eldönteni.



villam64Válasz erre
2020-01-05
20:28:04
Előzmény: 444tibi #54130#54131
Hol 35 fokos a víz pakson? Hány millió köbméter vizet kell átküldeni pakson, hogy 35 fokosra hűtse le, hogy visszaengedhető legyen a dunába. Kevered a 10-est a 100-assal, az ezrest a millióval. A gond ezzel van. Mennyi a kondenzációs kazán füstgáz hőmérséklete?

https://biosolar.hu/forum/show/54129#54129
Paks 1900 MW hőenergiát termel óránként. Hány liter vizet lehet felmelegíteni vele 20 Celsius fokról 60 Celsius fokra?
https://biosolar.hu/forum/show/54112#54112

Amúgy a Dunában lenne elég víz – az erőmű egy korábbi nyilatkozata szerint másodpercenként 100 köbméter vízre van szükség a négy reaktorblokkhoz, az eddigi legalacsonyabb paksi dunai vízhozam pedig 800 köbméter volt –, ám a folyómeder folyamatos mélyülése miatt nem ér föl a vízmagasság a hűtővízcsatorna torkolatáig. Ezért szerepel az a paksi bővítést előkészítő Teller-Lévai projekt egyik hatástanulmányában, hogy a jelenlegi 2000 és a tervezett további 2400 megawattos reaktorkapacitás együttes kiszolgálását már nem lehet a Duna vizével megoldani. A tanulmányban az szerepelt, hogy a hűtéshez hűtőtornyokat kell építeni, vagy pedig egy keresztgáttal fel kell duzzasztani a Dunát (utóbbi a folyás lelassításával, a víz túlmelegedésével teremtene nehezen kezelhető helyzetet).

Az Orbán-kormány viszont a szakértői javaslatot elvetve a hűtővízcsatorna kimélyítése mellett döntött, méghozzá „üzem közben”, vagyis az atomerőmű folyamatos működése mellett. Úgy tűnik azonban hogy az idei nyár tapasztalatai nyomán – amikor az augusztusai aszályban a víz hőmérséklete az egyik blokk leállítása ellenére is veszélyesen megközelítette a környezetvédelmi engedélyben szereplő 30 fokos szintet – ezt mégsem tartják olyan jó ötletnek. A paksi szakértők pedig már korábban jelezték, hogy baj lesz: idén áprilisban közbeszerzést írtak ki többek között az alternatív friss vizes hűtési megoldások felkutatására, 180 millió forintos keretösszeggel.


2020-01-05
20:09:07
Előzmény: szocsmarci #54127#54130
Köszönöm a számokat, erre gondoltam amikor írtam hogy ezzel a 30-40 fokos vízzel semmit nem lehet kezdeni, hacsak nem emeljük egy hőszivattyúval a hőmérsékletét, itt a gazdaságosság lép be ismét. Megéri-nem éri meg.

" A Paksot fűtő vizet a nagynyomású turbináról, és a kisnyomású turbinák elejéről szedik le"
Vagyis távolról sem hulladékhő, ezt kéne Villámnak megérteni mert ezen lovagol.
Számszerűen igaza van mert nem pár kilowattról van szó de hasznosíthatatlan.
A hulladékhővel semmit nem lehet kezdeni, az a rendszerek velejárója, épp azért ez a neve.

Villám, ebből a 35 fokos vízből kérném a hasznosítás, távfűtés, melegvíz hasznosítás projekt részletes levezetését.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva