Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Érintésvédelem (EPH. ÉV relé)lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2020-01-28
22:37:34
Előzmény: sándor #54272#54342
Szia Sándor!

Lennél kedves felvilágositani , hogy EPH hálózatoban hogyan kellene a galvánáram megszakitást kivitelezni.?

Miskolcon a városi villamos árama "elkóborol" s a rézcsöves fűtéseket + az Alu kábelket "megeszi".De a földelések is fogynak.
komoly 1-5A ról van szó. s FI relék egy jó része is működik ,ok nélkül?

Természetesen a vizcsövek ,a gázcsövek jó része is még vasból készült.

Ez a galvánáram megszakitás a Hajózási szabályzatban megtalálható.
köszi

2020-01-19
00:06:38
#54272
Ez a kigyűjtés akkor történt, amikor Robert áramvédő kapcsolós kérdése felmerült.
Valami furcsa véletlen folytán, szinte minden érintett kérdést tárgyalta a MEE Érintésvédelmi Munka Bizottsága októberben.
A kiemelések nem feltétlenül a tárgyalás sorrendjében következnek.

Annyit fűznék hozzá, hogy a válaszadók az ország első számú szakértői. A hozzájuk fordulók bemutatása is jelzi ezt.
A saját megjegyzéseim:
-Tervezni ma bárki tervezhet, akinek erősáramú mérnöki, technikusi végzettsége, mestervizsgája van.
-A szabványok nem kötelező érvényűek. A saját döntést elfogadhatóan meg kell indokolni, és a döntésért teljes felelősséget kell vállani.
-A szövegben említett rövidítések a szabvány által kötelezően alkalmazandó fogalmak (PEN és társaik...) pontos meghatározása kikereshető. Ide nem fér fel.
-A földelés fogalmat nem használjuk, nem használhatjuk, mert ma ilyen érintésvédelmi rendszer a lakossági alkalmazásban nem létezik és nem megengedett.
-Ahol olyan kifejezést olvashatunk, hogy "ajánlott", az a gyakorlatban kötelezőt jelent. Tehát a szabvány nem, de az ajánlott az kötelező. Ez tervezőknek nem újdonság, más szakmák tervezői is ismerik ezt a "kötelezést".
-Érdekes az állásfoglalás a kapcsolóüzemű tápegységekre vonatkozóan. Érintésvédelmi szempontból a gyártó lelkiismerete a mérvadó.
-A vízzel érintkező, vizes emberi testről már korábban írtam. Egy kádban ülő, vagy elzárt zuhany alatt vizes tettel, kézzel (mobil)telefonáló sincs biztonságban. Több halálos baleset történt már ilyenekből, amikre nem lehet a mi fogalmaink szerinti "áramütés" kifejezést használni.
-A villanybojlernek a fürdés idején, fürdőszoba használat ideje alatti lekapcsolását a 80-as évek óta alkalmazom, amióta megszereztem a felülvizsgálói papírjaimat. Nálam így működik, és csak ajánlani tudom. Az áramvédő kapcsoló nem biztosít életvédelmet az éppen fürdőző személynek.


















2020-01-16
21:15:39
Előzmény: pali #54244#54252
Szia!
Igen , persze a fémszerelvényeket érdemes leföldelni.vagy teljesen mellőzni.
De akkor a villanyboyler is legyen leválasztva -ha ég a fürdőben a világitás !
2020-01-16
21:13:02
Előzmény: BJaca #54243#54251
Szia!

A pontos válasz ; jóval kevesebbet.
Komolyabban .
Talán a 0,25 és a 0,5 U közötti értékeket.(40v és 170V közöttivel már találkoztam )

A feszültségmiatt nagyon lényeges tehát a 40V és a 230V teljesen eltérőt ad ugyanott.


Azértaz ilyen ellenőrzéshez ezeket kedvelem , valóban 6-20kOhm a belső ellenállás, a nyomógombbal meg a FI relét is lehet tesztelni.


2020-01-16
09:54:55
Előzmény: pali #54244#54245
www.szerelvenyhaz.hu/erintesvedelmi_eph_csatlakozok_rm_erintesvedelmi_csocsatlakozo_40es_csohoz_ko33_t3069741.html



2020-01-16
09:46:08
#54244
Üvegszálas kádnál, műanyag lefolyó és vízvezetéknél nehézkes a földelés :(
2020-01-16
07:58:03
Előzmény: Atis57 #54242#54243
Szia!
Tehát a csaptelep földelt (és jó a földelése mert földelt réz csövön vezették a vizet), de a lefolyó nem, akkor lehet ott potenciálkülönbség, miközben eresztem le a vizet?
Megmondom őszintén, sok helyen mértem már én is műszerrel potenciálkülönbséget. 20M Ohmos belső ellenállású műszerrel... Egy 10kOhmos belső ellenállású műszerrel mennyit lehetne mérni?
2020-01-15
21:51:58
Előzmény: BJaca #54084#54242
Szia!

A lefolyó cső földelés létezett nem is véletlenül. Ma már csak emlék.A KLÉSZ irta elő.

Gondolj bele; Ülsz a kádban (ami földelt)és elkezded lengedni a vizet ,az a lefolyó csövön eljüt egy Nulla szakadásos hibáig . Valószinűleg nem mesélsz már többet.Ezzel találkoztam , meg kellett keresni....





2020-01-15
21:43:36
Előzmény: BJaca #54240#54241
Szia!

Nem ! Mert az ÁVK az előtte lévő hibákra nem véd.

Ha a szakadás után lenne földelés ,akkor esetleg működhetne --bár bizonytalan!.
2020-01-15
20:47:26
Előzmény: 444tibi #54057#54240
Egy érdekes kérdésem lenne!
Ha Robert rajzán a nulla és a védőföld pirossal jelzett átkötésétől balra megszakadna a nullavezető, akkor oldana a Fi relé?



2020-01-03
22:01:12
Előzmény: robert #54083#54094
Robert,

A tervezésnél az egy áramkörre (kismegszakítóra) kötött dugaljak számát úgy határozzuk meg, hogy az átadást követő 5 évben várható együttes terhelés ne haladja meg a kismegszakító normál terhelhetőségét.

Már látom a felhőket a fejem felett ezért az új fogalomért, hogy normál terhelhetőség.
A kismegszakító jelleggörbéjéről van szó.
Általában 20 fokos környezeti hőmérséklet mellett adják meg a kioldási görbét. A lakásban, a plafon alatt egy zárt főelosztó szekrényben melegebb van, mint kívül. Ez az egyik tényező.

A másik pedig az, hogy a dugaljak együttes terhelése esetén, ha bekapcsolnak egy nagyobb indítóáramú készüléket, azt még el kell viselje a kismegszakító leoldás nélkül.
Tehát egy 10A-es készülékvédő kismegszakító normál terhelhetősége, az egyidejű terhelések összege nagyjából 8A lehet.
Ez egy olyan magas érték, amit könnyű betartani, így egy hajszárító kipróbálása a nappaliban nem kapcsolja ki a tv-t, az informatikát.

Durván, ha van egy nappaliban 10 db dugalj, akkor azt legalább két áramkörre tervezzük.
Ha van pl. egy kitüntetett dugalj, ahonnan a porszívózás történik, akkor az egy harmadik áramkört igényel.
Ilyen például a központi porszívó áramköre is, holott beleférne a dugaljak közé.

Én azt favorizálom, hogy olyan helyre teszek porszívó dugaljakat, ahonnan több helyiség is elérhető az ajtókon keresztül. Például a lépcső feljáró közelébe, a felső szint kis folyósójára...
Egyszer nem kavarja fel a levegőt, a port abban a helyiségben, ahol porszívóznak, másszor elég kettő-három dugaljat egy porszívó áramkörre kötni.
Ezeket a dugaljakat természetesen más célra is lehet használni, ha éppen nem porszívóznak.

Társasházi lakásokra nem jellemző, de egy nagyobb kiterjedésű lakásban úgy osztjuk ki a dugaljakat, hogy ha valamelyik csoport kiesik, akkor a helyiségben mellette lévő még feszültség alatt maradjon.
Hasonló a helyzet a világítási áramkörök kiosztásával is. Lehet, hogy elég lenne a lakást négy világítási áramkörrel tervezni, de beteszünk egy ötödiket is. Ez az ötödik a fő közlekedési utak megvilágítását szolgálja. Nem minden, a közlekedési utat megvilágító lámpát, de annyit, amennyivel valamelyik világítási áramkör lekapcsolása esetén is biztonságosan lehet közlekedni.

Ezekre a kis "finomságokra" nem feltétlenül szabványi előírások vonatkoznak, hanem a kuncsaft elégedettségének az elnyerése. Tapasztalat és mások jó ötleteinek a "házi szabványosítása".

2020-01-03
16:49:08
Előzmény: robert #54083#54084
Robert,
Én ezekben a villanyszerelős szabványokban ott veszítettem el a hitem, mikor először olvastam, hogy a műanyag kád lefolyócsövébe fém közdarabot kell tenni, és leföldelni. Tisztelem a szakmát, és fontos az életvédelem is, de néha már túlzónak találom, ilyen a spájzban a salgópolc földelése is, miközben az acélradiátorok csak úgy ottvannak az ablak alatt.
2020-01-03
15:31:16
Előzmény: sándor #54081#54083
Sándor,

Amit a dugaljakról és kismegszakítókról írsz csak akkor lenne kivitelezhető, ha minden konnektor külön biztosítékról üzemelne.
2020-01-03
15:00:02
Előzmény: robert #54068#54081
Robert,

Akár saját célra, akár bérbe adásra használod majd a lakást, egy ÉV felülvizsgálatot (ÉV mérést) érdemes lenne csináltatnod.
Egyrészt mert kötelező, másrészt feltételezem, hogy amióta átadták a társasházat, azóta nem volt időszakos felülvizsgálat. Ez a gyakorlat.

A felülvizsgálat nem egy nagy összeg és ha nem talál komoly kijavítandó hibát, akkor a következő évekre nyugodt lehetsz. Bármilyen gikszer történhet a társasházban, ennyivel előnyben leszel a többi tulajdonossal szemben.

Ha eladásra kerül a lakás, akkor előnyt jelent, hogy van érvényes felülvizsgálatod. Nem ismerem pontosan az ingatlan forgalmazókra vonatkozó jelenlegi előírásokat, de már hallottam, hogy csak úgy vették be az ingatlant, hogy az energetikai felülvizsgálati követelményeken felül az ÉV-t is kérték.

Egy teljesen bagatell példa.
A lakásban lévő dugaljak 10A-esek. Az, hogy 16A szerepel rajtuk, csak annyit jelent, hogy rövid ideig képesek 16A-t biztonságosan átvezetni. Például egy fűtőtest hideg induláskori áramfelvétele.
Ha a dugalj 10A-es kismegszakítóról üzemel, akkor ezt a 16A-es feltételt tudja. Viszont, ha 16A-es a kismegszakító, akkor nem elég a normál háztartási háromsarkú 10A-es dugalj, nagyobb terhelhetőségűt kell beépíteni, és a vezetékezést is erre kell méretezni, készíteni.
Ha jól rémlik, elvileg 20A-t szabad dugvilla kihúzással megszakítani, felette már kapcsoló kell a dugalj elé. A 16A-es szerelés egy normál lakásban határeset. A régi lakások biztosan nem erre készültek.
2020-01-02
07:37:54
Előzmény: sándor #54066#54068
Sándor,

A kötődobozokat kinyitottam, és minden olyan ágat kikötöttem, ahol problémát láttam.
A konyhát és a fürdőt teljesen újravezetékeztem.
Az EPH sem marad el.

2020-01-02
02:56:50
Előzmény: robert #54063#54066
Robert,

Ahhoz, hogy az ember távolabbi időkre is megfelelő választ tudjon adni, kellenek azok az információk, amiket leírtál.

Ebből a kiindulási helyzetből is azt mondom, hogy necces az egész lakás villamos hálózatának a nem korszerűsítése. (Piros védővezetékek, megpörkölődött kötések, alu vezetékezés, a mai igényeknek nem megfelelő keresztmetszetek, kötőanyagok...)

Lehet, hogy nem fogalmaztam egyértelműen.
Azoknál az eseteknél, amivel én itt egyre többel találkozom, ahhoz, hogy a lakás a Hévíz gázos helyett átálljon bojleres meleg víz előállításra, a saját jól felfogott érdekükben újra kell (kellene) szerelni az egész lakást.
Ezzel csak, illetve csak ezzel növekedne a biztonságuk.
A szerelés meg a vele járó teljes lakás felújítás, átalakítás kerülne sokkal többe, mintha csak a gyűjtőkéményes változatot választották volna.

Én ott, ahol nem választják a lakás "minimálisan megkövetelt" felújítását, nem vállalom a bojlerhez segítést. Régen sem szerettem szakértőként bírósági tárgyalásokra járkálni, ma meg már különösen nem akarok esetleg "bűnbak" lenni.

Egy lakást épületgépészetét 20 évenként cserélni kell. Korszerűsíteni tíz évenként kell.
A villamos hálózatot a gyors "fejlődés" miatt 5 évente kellene felülvizsgálni (ez az időintervallum politikai (választási) megfontolásokból hol 9 év, hol 3). A felújításokat 5-10 évente, illetve szükség szerint, a teljes cserét, korszerűsítést 10-15 évenként kell elvégezni.

Nem akarom Marcit indokolatlanul bevonni, de ő valószínűleg pontosabb információkkal rendelkezik. Én már nem foglalkozom tervezéssel, a felülvizsgálatokhoz szükséges vizsgáimat nem újítottam meg. A konkrét esetedre vonatkozó, valamikor életre szóló ÉV Felülvizsgálói jogosítványomtól egy, egy-két évvel ezelőtti rendelet módosítás fosztott meg. El nem vették ugyan, de a gyakorlásához "különbözeti vizsgát " kellene tennem. A szigorítás jogos, mert a szakma óráról órára változik. Én már nem kívánkozok újból a mélyvízbe, de a változásokat követem.

Nem a villanytűzhely és a bojler jelent nagyobb esélyt egy lakás tűzre, hanem a 70-es évekbeli belső szerelés. Ahol egy pörkölt vezetékvég, egy láthatóan melegedett kötés van, ott a villamos eredetű lakástűz veszélye magas.
A veszély megítélése mindenkinek a magánügye.

Nálunk az elmúlt évben legalább három olyan lakástűz volt, ahol a rutinból, a közös képviselő kezdeményezésére elvégzett átvizsgálás javasolta a felújítást, de a tűz nem várta meg, amíg összegyűlik a felújításra a pénz, vagy nyerjenek felújítási pályázatot. Az egyik legbizarabb tűz kiindulási pont egy, a szekrény mögül indult ki. Egy, már az első lakók beköltözése idején letapétázott kötődobozból, amiről a tapéta egyenetlenség elkerülése miatt levették a fedelet. Az őszi hidegben, két nappal a kisbaba számára vásárolt olajradiátor miatt pár óráig furcsa füst szagot éreztek, majd annyi idejük maradt, hogy kimentsék magukat a lakásból és már be is lobbant a szoba.
Kiégett az egész lakás meg a fölötte lévő is. A két mellette lévőt is teljesen fel kellett újítani. A tűzoltók eláztatták az alattuk lévő három szintet. A vadi új külső hőszigetelést egy oldalon, a felső emeletek magaságában cserélni kellett.
Ezt nem riogatásnak mondom, de ma ez a villamos eredetű lakástüzek legalább a felének az oka.

A gazdaságossági számításoddal nem teljesen értek egyet.
80 liter víz még akkor is elég, ha van némi kézi mosogatás, meleg vizes kézmosás. De nem minimális hőfokkal.
Egy évig állítgattam be a 90 éves mamánknak a felfűtési időt és a szükséges hőfokot egy régi bojlernál, mire a havi meleg víz költségét levittem havi 5-6 ezerről, havi 800-1200 Forintra.
Meg lehet csinálni, de nem lehet emberi figyelemmel vezérelve működtetni.
Ezért írtam azt, hogy jól beállítva, még nappali árammal működtetve is olcsóbb, mintha ráhagynád a felfűtést a szolgáltató vezérlésére.

Egy kérdésre nem reagáltál. Ez pedig a vízvezetékek EPH-ra hozása.
A szakma nagyjából egységes abban, hogy a hőfejlesztő készülékeket működés közben nem fogdossák.
Ezért kötelező ugyan a vasalót vezetékes érintésvédelemmel ellátni, de ha mégsem, az is csak kifogásolható, de nem kell azonnal tőben levágni a csatlakozó vezetékét egy ellenőrzés során. A vasaló forró és a fém talpát nem fogdossák, az esetleges ujjal érintés nem jelent életveszélyt. A fogantyúja szigetelt anyagból van.

Egy villanytűzhely nem kézben tartott berendezés, a forró fémrészektől kesztyűvel, konyharuhával védett a háziasszony. A fazékban lévő ételt általában fakanállal érintik.
Van tehát idő arra, hogy egy meghibásodás esetén úgy kapcsoljon le a védelem, hogy a tűzhely használója nincs áramütés veszélyének kitéve. Vagy ez a veszély olyan minimális, ami még belefér a biztonságba.
Ha egy ilyen villany tűzhely a lakással együtt áramvédő kapcsolóval van védve, az azt jelenti, hogy a lekapcsolás idejéig a háziasszony a hálózati 230 Voltos feszültség ütést kap.
A lekapcsolási idő ugyan rövid, nem fog át két szívperiódust, de az áramütés még égethet, illetve komoly szív és idegrendszeri károsodást is okozhat.
Minden olyan embert, aki nem gyakorlott "áramütött", nagy megrázkódtatás ér.
A túlélés esetén is kötelező a 24 órás EKG figyelés.

Egy villanybojler alattomos gyilkos. A belőle kivezető csővezetékek a szomszéd lakásokba is átviszik a hibafeszültséget és ott úgy halhat meg valaki, hogy senki sem veszi észre, hogy segítségre volt szüksége.
Te visszakapcsoltad a fi relét és ezzel a számodra a dolog el van intézve. Nem is gondolsz további következményekre.
A víztől nedves testrész nagyon érzékeny az áramvédő leoldási "áramütésére", mint azt már korábban leírtam. Ezért kötelező ma már a csővezetékeket külön vezetékkel EPH-ra hozni közvetlenül a bojlernél (is).
Ezt gondold át, az az egy szél vezeték általában belefér a bojlerhez menő kábelcsatornába!

Sajnos ilyen halálesetnél is voltam kénytelen szakérteni. Mivel minden szabályosan volt szerelve, a halál oka a véletlen, de elkerülhetetlen műszaki hiba volt. A család semmi kártérítést nem kapott. Emberileg engem is megviselt a tragédiájuk, de szakmailag át kellett lépnem rajta.

2020-01-01
12:59:34
Előzmény: sándor #54062#54063
Sándor,

Ebben a társasházban a lakásokban 3 fázis és a vezérelt is alapból be lett szerelve. Régen is villanybojler volt meg villanytűzhely (3+1)x16A.
A piros védővezetőt a lakásban mindenhova elvezették.

A fűtés konvektorokkal.

Idővel szinte mindenki lecserélte a tűzhelyet gázosra. A villanytűzhely régi vezetékei a kötéseknél szépen megpörkölődtek.
Én nem szeretem a gáztűzhelyt, és rühellem, hogy kiszellőztetett elszívót sem lenne szabad beszerelni, ezért visszatérek villanyra.

Azt sem szeretem, ha a vízmelegítő gázos, mert akkor nincs azonnal melegvíz.

Szerintem ellenkezője áll, mint amit írsz, ugyanis a gázos átalakítások a kéménnyel többszörösébe kerülnek, mint a villany.

A részleges újravezetékezés és biztosítéktábla csere után szerintem sokkal kisebb az esélye egy tűznek és a biztonság is megnövekedett, emiatt nem fáj a fejem.

A költségek miatt sem aggódok, mert az üzemeltetési többlet visszajön a készüléken. Sőt, lehet, hogy az éjszakai helyett nappalira kötöm a bojlert egy reteszelő áramfigyelő kapcsolóval a sütő fázisára. Így a 80 liter 2 személyt is jól kii tud szolgálni és a teljesítménnyel sem lenne gond.

A bojler vizének hőfokát nem a lehető legmagasabbra, hanem a lehető legalacsonyabbra állítom és csak akkor fűtöm fel, amikor szükséges.

Nappalival a bojler fogyasztása nem több, hanem kevesebb, viszont a tarifa miatt az üzemeltetés valamivel drágább.
2020-01-01
12:17:31
Előzmény: robert #54061#54062
Robert,

Jó hír, hogy sikerült szétválasztanod a két rendszert, mert a tibi "félrekötött" dugaljas példája sokkal gyakoribb, mint bárki gondolná.

A 70-es évek tömbházai (ma társasházak) nem is voltak védővezetővel szerelve. Ma sincsenek, a lakásokban általában egyetlen háromsarkú dugalj van, a mosógépé.
Az okozza a lakáson belüli "gubancot", hogy időközben bekerült a konyhába a mikró, a hűtő, a villanysütős gáztűzhely. Az egyik dugalj védőérintkezőjére a nulla, a másikra a "földelés" van kötve. A feladatát ellátja, de amint fi relé kerül a lakásba, azt tapasztalják, amit te.

Nem tudom, hogy mennyire volt kényszer a villanybojler választás? Gondolom, mint felénk is, a gyűjtőkémény átalakítása plusz az új gázkazán helyett választotta a lakóközösség az egyszerűbb bojleres megoldást.
Nekem néhány társasházat sikerült meg győzni, hogy a bojlerrel az egyszerűbb, de a drágább megoldást választják. Ők most nevetnek a bojlereseken. Egyszeri, nagynak tűnő kiadásuk volt, viszont nem kell(ett) a lakásuk elektromos rendszeréhez hozzányúlni.

Ez érdekes kérdés, mert ha a te általad átalakított lakásban nem szerelted újra a teljes villamos hálózatot, akkor egy elektromos hibára visszavezethető tűz esetén a biztosító nem fog fizetni. Sőt a többi lakásban keletkezett kárt is a nyakadba varrják.
Azoknál, hol a kéményt alakíttatták át, ott a villamos rendszerhez nem nyúltak, ott fizet a biztosító.
Magyarázat egy 1983-as miniszteri rendeletre vezethető vissza.
Ha a régi, ma már nem szabványos villamos rendszerhez hozzányúlnak, azon átalakítást végeznek, akkor kötelező az egész lakást korszerűsíteni. Részmegoldás esetén szabványsértés történt, történik.

Villanybojler plusz a teljes lakás újra szerelése, festés, stb. a többszöröse a kémény plusz új vízmelegítős átalakításnak.
Abból még országos balhé lesz, ha kiderül, hogy a bojleresek lakása elektromos szempontból továbbra is merő életveszély maradt. Igaz, a kéményeseké szintén, csak a kéményesek nem követtek el "szabványsértést".

Szerintem ez a "kényszerítés" egy buta és elhamarkodott rendelet volt, mert már korábban léteztek megoldások a biztonságos gyűjtőkéményekre. Elég lett volna csak a vízmelegítőt korszerűbbre cserélni.

Egy gyakorlati tanács, ötlet a végére.
A bojlerrel sokkal drágább lesz a melegvized, mint gázzal volt, ellenére az éjszakai áramnak.

A szolgáltató nem csak a hivatalos tarifa időben adja ki az éjszakai áramot, hanem minden esetben, amikor lekötött energia feleslege van. Tehát nappal és hétvégén is. Hétvégeken szinte állandóan.
Elegendő egy meleg vizes kézmosás, egy edény elöblítése és azonnal bekapcsol a bojler. A fogyasztás nagyjából 60%-al több lesz, mintha csak tarifa időben kapnál áramot. Magyarul 30%-al drágább lesz a melegvized, mintha nappali áramról készítenéd minden külön mérős cirkusz nélkül.

Én azt javasolnám, bizonyos mértékben ellentmondva a korábban általam leírtaknak, hogy amint lezárult az átalakítási procedúra a szolgáltató részéről, akkor egy időkapcsolóval zárd ki a szolgáltatót a tarifa időn kívüli áramvételezésből. A szolgáltató ugyan jogosult az éjszakai tarifás lakásbelső hálózatát ellenőrizni, de a lekapcsolóhoz utólag is be lehet építeni az időkapcsolót.
A bojler víz hőfokát emeld a lehető legmagasabbra, és csak éjjel fűtsd fel újra.
Ez a leggazdaságosabb megoldás, különben a meleg víz költsége drágább lesz, mint a nappali fogyasztás ára.
Lakáson kívüli mérőelhelyezés esetén a szolgáltató nem szokott a lakásokban ellenőrizni.


2020-01-01
08:06:30
#54061
Sándor, 444tibi,

Köszi a válaszokat, az átkötést megcsináltam, mára lett melegvíz és a relé sem oldott le :)


2019-12-31
19:30:13
Előzmény: robert #54051#54057
Nem konkrét fizikai sínről is lehet szó, az "összetekerés" is egy PEN sín, viszont ha egy ilyen gubancot ÉV. relézni akarsz akkor mindenképp szét kell választani de nálad ez megvan, a "gubanc" PEN pontról elmegy nálad be a lakásba 1 nulla, lakossági vagyis a nappali áram azaz a lakás, , még 1 nulla a bojlerhez, és 1 föld.
Itt semmit nincs értelme boncolni hisz a bejövő 3 vezeték az óra alatt 1 azaz egy pontba van, onnan jön mindhárom. Az órától a lakásig gyakorlatilag tökmindegy, melyiket nevezed ki közülül nullá(k)nak vagy föld(ek)nek.
Te az ÉV. relét már ez után kötöd be a körbe, vagyis a lakásba már megvan a PE és az N "síned", amelyiket kinevezed földnek, az lesz a föld és innen viszed az összes földet tovább a lakásba.
A maradék 2-ből az egyiket kinevezed a lakás N "sínjének" és az összes nullát innen viszed, a harmadik meg lesz a bojler nullája.
Ha vezérelt áramod van, a bojler nulla akkor is a gubancból indul, ezzel nincs teendőd.
Így a föld vezeték csak hiba esetén működik. Megvalósult az érintésvédelmi vezető "kímélése".
Az hogy az óra alatt a gubanc PEN mit csinál, onnan mi honnan-hová, az téged a továbbiakban nem fog érdekelni, nem is kell foglalkoznos vele, az teszi a dolgát.
A "gubanc"-ba ha családi ház akkor a levert földelőszondától jön még egy vezeték, ez ne tévesszen meg.
És természetesen ide fut be az oszlopról, földkábelből a bejövő nulla. Jó nagy "gubanc".

A mellékelt képen azt illusztráltam hogyha a lakáson belül valahol elkevered pl. egy konnektornál a föld-nullát, akkor semmmi problémát nem lehet észrevenni, a gond viszont fenáll hogy egy fogyasztó árama nem a nullán hanem a földvezetéken záródik, ahogy sándor leírta, ez semmiképp nem megengedhető hisz a védővezető nem vehető igénybe üzemi áramra.
Ez a turpisság ÉV. relé beépítésekor azonnal kiderül mert az ominózus konnektor árama nem az ÉV. relén megy vissza hanem a védővezetőn.
Nálad nem ez van, elbontottad már a dupla nullát a bojlerről, eredmény?
Bocs a mórickarajzért, siettem de kivehető mit akarok kifejezni.
Az egy elkötött konnektor akart lenni amibe felcserélték a nullát a földdel, direkt így illusztráltam az elkötést.


Szerkesztve, a Te rajzodba pirossal berajzoltam, hogyn néz ki az óra alatti gubanc.
Ez alól csak 2 kivétel lehet, ha az egész házat 1 darab ÉV. relé biztosítja az óradobozba, vagy többemeletes ház és a betáptól külön vezették a nulla és földsínt, akkor természetesen ez előtt van a közösítés de esetedben biztos hogy nem így van.






2019-12-31
14:46:29
Előzmény: robert #54051#54055
Robert,

Rövid válasz.
A hetvenes években a mérők alól csak kettő/négy vezetéket kellett a lakásokba vinni.
Az egy/három fázist és a nullát.
A védővezetőt a lakás biztosító tábláján ágaztattuk le. Ezért van fölül a nulla sín, alul a "földelés", a védővezető sín.

Ha még nem nyúltak a lakásba bevezető fő vezetékekhez, akkor az nagy valószínűséggel ma is úgy van.
Felénk ez a gyakorlat. A mérőhely a tibi által leírtak szerint mostani előírás szerint kialakítva. A lakásba egyelőre a régi fő vezeték megy. Az új fővezetéket majd csak fél év múlva kezdi egy sokadik cég bevezetni a lakásokba.

A lakók elkezdték szereltetni a bojlereket, de amint megkapják az új lakás fő vezetéket, akkora lesz itt is a gabaly, hogy nem győzünk majd rendet csinálni.
Már amennyiben a régi, védővezető nélküli MM falvezetékkel szerelt, elvakolt dobozú lakásokban egyáltalán rendet lehet tenni.
A bojlert kötelezővé tették, a lakás főelosztótól a lakóknak kell szereltetni.
A lakások teljes újra szereléséhez nincs semmilyen állami támogatás.
2019-12-31
14:11:31
Előzmény: robert #54047#54052
Robert,

Az ÉV relé szükségességének megítélése saját lakásban, bojlerhez saját döntés. Ilyen döntést villamosmérnök hozhat, de csak a szakértői névsorban szereplő emelhet ellene kifogást, vagy írhatja elő kötelezően.
(Én nem vagyok már benne a névsorban, ezért csak a vitás esetekről hallok. Annyit tudok, hogy általában a MEE szakértőinek kell rendet tenni a néha hajmeresztő szakértői állásfoglalások ügyében.)

Nem tisztázott, hogy végül is milyen becsatlakozásaid vannak a közösségi térben elhelyezett mérőktől a lakásban lévő főelosztó szekrényhez (kismegszakító táblához).
Legalább kettő, egymástól független táblának kellene lennie. A két tarifa nem találkozhat egy közös szekrényben, egy tábla alatt.
???

A bojlerhez elegendő amit szereltél. Ha a 2,5-ös tömör vezeték, az szerencsésebb, mert a hajlékony MT vezeték még egy 50 literes bojlernél is melegszik. Hajlékony vezeték esetén csak préselt vezetékvég jöhet szóba.

A bojler földelését, ami nem földelés hanem védővezető, ami megegyezik a hálózati nullával (de csak hibaáramot vezethet!), a bojler megfelelő kapcsaira, helyesebben a bojler (típustól függő kialakítás) védővezető csavarjához kell kötni. Préselt szemes kötéssel, alátétek közé, régebben rugós, ma már fogazott alátéttel. Ide csatlakozik még más, a bojleren belüli védővezető is (zöld/sárga), de egy csavaron csak két vezetéket lehet csatlakoztatni. Mivel összesen két vezeték lesz, a csatlakozás megfelelő.
Van olyan bojler típus is, ahol a bejövő sorkapocsba kell kötni a védővezetőt. Ezeknél a fémtest gyárilag van a sorkapocshoz bekötve.

Fontos, hogy ez a z/s vezető védővezető és nem EPH vezető. Tehát az "üzemi" hiba áramokat kell vezetni. Ilyen a szivárgó áram is.
Ha ez így megy keresztül a ÉV relén, akkor az szabályosan fog működni.
Az "igy megy keresztül" az a fi relé helyes bekötését jelenti. Fázis a fázis tekercsén, nulla a nulla tekercsén, a védővezető a fi relén kívül. A nulla és a fázis felcserélése, vagy ha egy háromfázisú fi relé egy fázison használva, de a nem megfelelőkapcsokra kötve a fázisvezetőt, állandó lekapcsolást okoz.

A szivárgó áram elviselése idegrendszer kérdése, mert villanybojlernél csak másnap, harmadnap veszik majd észre, hogy nincs meleg víz. Viszont a következő felfűtéshez vissza kell kapcsolni a fi relét, és a felfűtés csak este kezdődik újra. Ha akkor ismét lekapcsol a fi relé, akkor vagy el kell kezdeni szerelni (megmérni a szivárgó áramot), vagy leállítani a bojlert.

A csővezetéke(ke)t egy, a közös EPH sínről induló külön vezetékkel kell a bojler előtti (és akkor nem kell a csaptelepnél) csővezetékekhez kötni. Fémtiszta felületre bilincselés, korrózióvédő festés és földelés jel elhelyezése.
(Amennyiben a lakás teljesen műanyag csővel van szerelve, akkor én eltekintenék az EPH vezetőre kötéstől.)

A földelés jel lehet te általad felfestett maradandó zöld/sárga festés, kisméretű, készen kapható tábla tartós rögzítése, tartós embléma felragasztása.
A magyarázat, hogy a csővezeték nagy kiterjedésű fém felületnek számít, ezért nem szabad csak egy valahonnan leágaztatott védővezetőről "leföldelni".
Nem leföldelni kell, hanem egyenpotenciálra hozni a többi hasonló fémszerkezettel. Ilyen lehet például, ha a spájzban dexion polc található, mert azt is külön EPH vezetékkel kell ellátni.
Ezek az EPH vezetők nagy keresztmetszetűek (lakásban 6-10mm2) és a lakás főelosztó szekrényétől független szekrénykéből, dobozból külön vezetve egyenként kell, hogy a mindig jól látható helyen csatlakozzanak a fémszerkezetre.
Ha tíz ilyen fémszerkezet van a lakásban (puffer, vizes kandalló, lépcsőházi fémkorlát, fém lépcsőváz..., akkor tíz külön vezetéket kell odavinni.

Ezek az EPH-ra hozandó fémszerkezetek nem köthetők sorba! Lakásban (talán) kivétel ha a spájzban két dexion polc van, vagy a lépcsőváz és a lépcsőkorlát, akkor azok összeköthetők. De az összekötés helyét földelés jel emblémával kell megjelölni azért, hogy ha szétszerelés történik, akkor azonnal látható legyen, hogy a megbontott kötéssel megszüntették a sorban következő elem EPH-ra kötését.

Az, hogy ma már minden műanyagból van egyrészt jó, másrészt nem. Ha nincs a kádon (műanyagon miért is lenne) EPH csatlakozási pont, én a biztonság miatt szoktam a kád alá is vezetni EPH vezetőt. Hagyok jó 2 métert karikában a kád alatt, hogy esetleg onnan beköthető legyen a szennyvízvezeték.
Áramütés szempontjából nem jelent védelmet a műanyag kád, mert a nagy vizes felülete, valamint maga a víz, különösen a benne lévő mosdó szerekkel nagyon jó villamos vezető.
Ezt a rizikót nem lehet elkerülni. Sajnos nem csak fémkádakban halnak meg emberek, különösen nem az új építésű házakban.
A leeresztő tányér önmagában kicsi fémtárgy, elhanyagolható, nem kell vele foglalkozni. Ezt azért merem mondani, mert még nem találkoztam olyan műanyag káddal, ashol bármilyen védelmet előírtak volna a fém leeresztő alkatrészre.

A védővezető a nullavezetővel azonos. Nullázott a rendszereink.
A kiinduló pontban válnak szét, onnantól a nulla vezető vezeti az üzemi áramot.
A védővezető a hibaáramot, így a szivárgó áramot is. A védővezető nem vezethet üzemi áramot.
Ezért mondtam, hogy a tibi által leírtak a jók, mert ha bárhol találkozik a nulla és a védővezető, onnantól mindkettő vezeti az üzemi áram rá eső részét és a fi relé állandóan működni fog.
A fene megette meg azt jelenti, hogy a főelosztótól végig kell bontani minden kötést és gyakorlatilag újra kell kötni az egész házat. Préselt kötések esetén, ha nincs elegendő tartalék hossz a kötődobozokban, akkor buli van.

Nagyjából ennyi. A probléma leírva nagyobbnak tűnhet, mint a valóságban. Ha szabályosan van szerelve, akkor nem fordulhat elő fi relé lekapcsolás csak a kötelező ellenőrzéskor.

2019-12-31
13:49:44
Előzmény: 444tibi #54050#54051
444tibi,

A hetvenes évek elején a villanyórákat és gázórákat a társasházak lépcsőházában közös szekrénybe tették. Sínek nem voltak, csak összetekert csupaszított alu vezetékek (a föld piros színnel), az órák által takart kötések.
Az óra leszerelésével persze minden kiderülne, de ahhoz már be kell vonni az ELMU-t, vagyis hetekbe és súlyos ezrekbe kerülne. Végül lehet, hogy mégis erre szorulok, mert a jelenlegi állapotok látványa nem igazán nyugtat meg.



2019-12-31
13:31:44
Előzmény: robert #54047#54050
Ha a oradobozba PEN sin van, ami 101% akkor elektromosan arrol indul a fold es a nulla is ugyhogy elsore tokmindegy hogy melyiket hasznalod nullanak vagy foldnek. A PEN utan osztodik szet PE es N azaz fold es nulla sinre es a kesobbi kotesek utan azert nem szerencses keverni mert a fold feladata a foldzarlatnal kialakulo nagy aram levezetese, ez egy evek ota nagy arammal terhelt, esetleg lazulo, nagyobb atmeneti ellenallasura melegedett kotesnel mar nem biztos hogy eleri a meghatarozott ido alatt a vedelem (kismegszakito) leoldasi kuszobet.
Magyarul, a foldet kimelni kell, ne legyen terhelve csak akkor amikor kell, de akkor uzembiztosan mukodjon. Aztan megint esetleg evekig semmi szerepe.

Mivel ugyanoda vannak kotve ezert a fizikai lathatosag hianyakor ember meg nem mondja hogy a lakasba bejovo adott vezetek az most a fold vagy a nulla sinrol indult az oradobozbol.
2019-12-31
10:55:45
Előzmény: sándor #54045#54047
Sándor,

Az ÉV relét szükségesnek tartom, az marad.

A bojlerhez a kismegszakító szekrénytől 3x2,5-es kábelt szereltem csatornába. A bojler földelését össze fogom kötni a falban futó hideg és meleg vízcsövekkel.

A kád műanyag, a leeresztő tányér RM acél, a csatorna műanyag. Ezt nem kötném sehova.

Szerinted így ok?



"A védővezetőnek és nullának a "keresését" nem tartom szerencsésnek. Ennek egyértelműnek kell lenni, különben megette a fene az egészet."
Ezek szerint nem tudsz rá mérési módszert?

Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Érintésvédelem (EPH. ÉV relé)lapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva