Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2020-01-22
08:01:57
#54324
Világítótest fényerőváltozását lehet vizsgálni egy kis napelemmel is, vannak azok az ezerforintos kerti lámpák, amik tetején van egy pár cellás napelem, amivel nappal töltik az akkujukat. Vagy lomis piacon is párszáz forintért lehet venni napelemmel működő kacatokat.
Egy ilyen napelemet el kell helyezni a lámpa alatt, és rákötni egy analóg feszültségmérőre. Mellétéve egy másik feszültségmérőt, ami a hálózati feszültséget méri, és a kamerát oda lehet tenni, hogy ne kelljen ott ücsörögni.
Délutánra meg is van, mivel ütöm el a szabadidőm :)


Van úgy, hogy a sors nekünk dolgozik, és kiégett a konyhában az egyik LED-es izzó.
Iskolapéldája a "gagyi" típusnak.
A fényforrás a villogós lámpák családjába tartozik, vagyis kameraképen látszik csak, hogy villog, az emberi szem nem látja. A tönkremenetel oka egyértelműen az elégtelen hűtés. Az összes ledben a chipek megbarnulva (egy LED 6 chipet tartalmaz, nyitófeszültsége ezáltal 18V), az elektrolit kondenzátor felpúposodva, kapacitása a 4,7uF-ról leesett 2,2uF-ra. A ledeket tartó alumínium nyákon a fehér festék felrepedezve. Az egyik led visszatért az anyatermészethez az elemi szén állapotát felvéve.




A komplett elektronikája:






A kapcsolási rajz:




A szétégett LED közelebbről:




A LED-sor 25mA-rrel volt hajtva, ezt a soros 920nF-os kondenzátor biztosította, mely 50Hz-en 3400Ohmot képvisel.
Ha jól emlékszem 350Ft volt.

Méregettem a fényerő-változásokat egy kis napelemmel (kerti lámpából való), egy kartondobozba zártam a vizsgálandó izzóval.
A gagyi kategória (a fentinek még működő testvére) fényereje gyönyörűen követte a hálózati feszültség változását, illetve jól látszott a lüktető fényerő is 100Hz-en, ami az egyenirányításból fakad, és ez a lüktetés adja kameraképen az interferenciát.
Másik versenyzőm a teszkó gazdaságos áruház sajátmárkás terméke volt, áramgenerátoros meghajtással. Ennek teljesen mindegy volt a feszültség. 150V-tól 260V-ig ugyanazt a fényerőt produkálta, függetlenül a feszültségváltozás sebességétől. Másodpercenként 66.000-szer (66kHz) avatkozott be a kapcsolóüzemű áramgenerátor. Illetve ez feszültségfüggő volt, mert 260V-on már 73kHz-en dolgozott.
Az ára 700Ft körül volt.

2020-01-21
23:43:35
#54323
Közeledik a magyarázat az általam gondolthoz, illetve a videón láthatókhoz.
Hogy mi a gagyi, nem merném meghatározni, nem az ár számít.

Amíg a videók nem láthatók:
A tapasztalatom (videó) szerint a magas kék fény összetételű led (ez az olcsóbb) nem mutatott semmilyen villogást. Semmilyen szögből és semmilyen távolságból.
Ezeket rövid üzem idővel, semleges helyeken használom.

A nap fényével közel azonos összetételű led (olcsó, elfogadható ár) hasonlóan nem mutat semmit.
Ezeket használom a nappaliban a virágok megvilágítására, az ablakok mellett felszerelve, a napfény helyettesítésére.

A kék fény nélküli ledek bizonyos szög alatt és távolságban villognak. A kamera felvételén balról jobbra körbefutó keskeny, függőleges fekete csíkok láthatók.
A körbefutás egyenletes sebességű.
Ezek vannak olyan helyen, ahol arcokat világítanak meg.

Van felvétel csupasz izzószálas, halogén izzószálas és energia takarékos izzókról is. Ezek a ledekhez viszonyítva csak jelentősen közelebbről, de hasonló körbefutó csíkokat mutatnak.

A fényerejét is változtató (ezt nevezem villogásnak) drága, párszáz üzemórás, bársonyos fehér fényt adó ledek már távolabbról és drasztikusabban látható körbefutó csíkokat mutatnak.
Ez van az étkező asztal felett. Ott egyébként, a nagyméretű fehér búra alatt (azóta kipróbáltam) a halogén is villog, fényerőt változtat.


Több dolog tisztázandó.
Az interferencia nem kizárható. Az izzóban lévő ledek nem feltétlenül azonos fázisban villognak, vannak fénytörő elemek az izzón belül és maga a búra is az. A fénypornak kell valamilyen késleltető hatásának lenni, tehát azt sem szabad kizárni a gyanúsítottak közül.

A másik tényező maga a kamera a zárfrekvenciájával, az automatikus "blendéjével", a fókuszálási frekvenciájával, tehetetlenségével.

Van viszont egy felvétel, ahol a zavaróan villogó, fényerő változtató led stabil, a csíkozáson kívüli távolságból videózva, stabilan álló kamera mellett, pontosan azt mutatja, ami zavar.
Váltakozva elhalványul, felerősödik a fénye. Minden jelentősebb fényerő változáskor a kamera automatikusan utána szabályoz. Újra fókuszál, fényerőt szabályoz, keresi az általa optimálisnak tartott beállítást.
Ennek a villogásnak a frekvenciájában semmilyen szabályszerűség nincs. Ha nincs percekig villogás, a kamera egyenletesen világító ledet mutat. Csak akkor változtat a beállításain, amikor a fényerő változik.


Én ennyiből továbbra is azt mondom, hogy a statikus "mérő termi változtatások" nem azt mutatják, amit keresek.

A rendszeres gyakorisággal ismétlődő szinusz hullám kimaradásokat ki lehet zárni. Összeomlana az összehangolt energia rendszer. Hosszabb idejű áramkimaradások (gyors visszakapcsolások) alkalmával az összekapcsolt rendszerek jóvoltából, a frekvencia tartó erőműveknek köszönhetően a hullámok ott folytatódnak, ahol lenniük kell. A forgó tömeg tehetetlensége miatt észlelni még a forgógépeknél is alig lehet. A gépet rántja a visszatérő freki maga után, izzóknál a feszültség kimaradás okoz pislantást. Ismert jelenség.

A videó kameránál nem keresnék semmit. Az teszi a dolgát, és tulajdonképpen alig van jelentősége, hogy milyen a tudása. A mindent az ember helyett maga beállító kameráknál egyszerűbb felvételeknél is láthatóan bosszantó, hogy meddig tököl, amire eldönti, hogy mit lát és ahhoz milyen beállításokat alkalmaz.
Még egy sima fotónál is látható, hogy a kamera nem okoz ilyen csíkozásos jelenséget, hiszen gyakran kerülnek fényforrások is a képre.

Ahol az okot sejtem, az a ledek meghajtó egysége, illetve maga a led felépítése, az alkalmazott fényporok, bevonatok hatása.
Ha csak egy kondenzátorra gondolok, ami az ic-s meghajtás vezérlést befolyásolja, már jelentkezhet a rövid idejű, terhelés változásból adódó hálózati feszváltozás következménye.
A kondi késleltet, csökken a töltése, lezár-kinyit kaput. És hasonlóan a túlfeszültség (ami a led meghajtónak számít túlfeszültségnek) megjelenésekor is.
Ez egy magyarázat lehet a nem periodikus villogásra, fényerő változásra.

A különböző porbevonatok a ledeken és a búrán (több rétegben) szintén lehetnek fényáthatolás késleltető és utófénylést, felfénylést adó okok.
Ezeket a porokat részben a hálózati freki "símítására" (is) találták ki valamikor.

Az említett komolyabb ledekben alkalmazott sok kicsi led elem különböző kapcsolásai, az egységek olyan vezérlése, hogy csökkentse a villódzást, alapvetően javítja a led minőségét.
De a meghajtó egység, bármennyire is alkalmas szélsőséges feszültség határok közötti működtetésre, nem tudni, hogy a hálózati terhelés változásból adódó gyors, de kis mértékű fesz változásokra hogyan reagál. Ha elég intelligens, akkor muszáj reagálni. A fesz változás túlreagálást okozhat.




2020-01-21
09:42:16
Előzmény: BJaca #54311#54316
BJaca,

Köszi a mérést és, hogy megosztottad a tapasztalatokat!
Én is ilyen eredményt vártam a próbálkozásaim után.

Számomra a LED oldalon nem maradt több kérdés, a választás lehetőségével a megoldás a kezünkben van: ne használjunk problémás terméket!

A feszültség gondok elől sajnos nem lehet ilyen könnyen kitérni, ha azok a hálózatból jönnek. A lényeg, hogy tudjuk mi a baj, de ehhez egyértelmű mérés kell.

2020-01-20
21:22:35
#54311
Ha már elő kellett vennem a szinuszos tápomat egy kapcsolóüzemű táp javításához, akkor játszottam egy kicsit.
A PIC-et felprogramoztam, hogy gombnyomásra néhány periódusra kisebb vagy semmilyen feszültséget ne adjon ki. 3 féle LED izzót néztem meg, (1.) egy nagyon gagyit , amiben egy soros kondenzátor meg egy graetz volt, aztán ennek a javított kiadását, (2.) ahol a graetz után volt egy 4,7uF-os elkó is, illetve egy komolyabbnak mondható, (3.) integrált áramkörös (BP9916C) változatot. Az első kettő villogott a kamera képén, a harmadik nem.
Szemmel látható villogása normál feszültségen egyiknek sem volt, a két gagyi a feszültség csökkenésével csökkentette a fényerejét némiképp.
Egy-egy periódust kihagyva egyiken sem volt szemmel látható pislogás. 3-4 periódus kimaradása az elsőnél már jól látható volt, a másodiknál észrevehető, a harmadikon semmi nem látszott.
Csökkentett feszültséggel (180VAC) ugyanez volt a jelenség, mivel az alacsonyabb feszültség még az integrált áramkörös izzó működési tartománya felett volt (130VAC)

10 periódust kihagyva mindhárom izzó pislogott.

Az, hogy a kezdeti feszültség 240VAC vagy 210VAC teljesen mindegy volt, elsősorban a feszültségcsökkenés ideje volt meghatározó a szemmel látható villogás (pislogás) szempontjából.


Kíváncsiságból a 2-es izzóban kicseréltem a kondenzátort 10uF-ra, a kamera képén jelentősen csökkent a vibrálás, és a feszültség-kimaradásra is kevésbé volt érzékeny, de hát ez természetes.

Amúgy mindhárom izzó hibás volt, egyikben kiégett egy led, a másik kettőben pedig az elégtelen hűtés miatt a forrasztóanyag teljesen eloxidálódott. Mondjuk az is vicc, hogy egy 3cm átmérőjű 1-es alumínium lemeznek kellett volna eldisszipálnia az 5W teljesítményt.

Az IC-s izzó 47kHz-en jár, és 130 és 260V közt stabilan 100mA-rel hajtja a ledeket.

2020-01-20
00:29:12
Előzmény: robert #54274#54290
Robert,

A műszer által begyűjtött adatok alapján zártam ki egy idő után, hogy alkalmas lenne arra a hálózati feszültség ingadozás kimutatására, amit az NKM eleinte nem akart kiadni. Végül megtette, és ezzel fel is mentette a csak normális hálózati paraméterek mellett mérő fogyasztásmérőt.
Az adatgyűjtőjét anno a kötelezően beadandó jelentéshez használtam. Gyakorlatilag az üzemóra és a rendszer működtetéséhez szükséges saját energia felhasználással csökkentettem a nyereséget. Hálózati paraméterek nem is érdekeltek, mindössze egy átszámítási trükkel próbáltam forintosítani a csak €-ban megadható egység árakat.
A programja valahol archiválásra került, mert a Windows nem támogatta. A műszert jó tíz éve nem is lehet kapni. Az elődje egy 3000(?)-es volt, ami egy év működés után beadta a kulcsot.

A videós kísérletet csináljátok meg, nem kerül semmibe.
Azért vacilláltam és még most sem akarom feltenni, mert olyan dolgokat mutat, ami egyszerűen nem igaz.

Pontosan az az érdekes, hogy nem becsapós. Tök mindegy, hogy milyen verzió alatt fut a mobil kamerája, az egymás utáni felvételek összehasonlítása elképesztő.
Írtam arról is, hogy kapom az újabbnál újabb android változatokat. Amit eddig ugyan azon a telefonon én választhattam meg (fotózási feltételek, paraméterek), azokat most nem tudom beállítani, mert automatikusan határozza meg magának. Lényeg, hogy nem az villog aminek kellene, nem úgy villog, ahogyan kellene, és tökéletesen kimutatja (ez a feltételezésem!) a hálózati fesz ingadozásaiból adódó, feltételezhetően a lámpa meghajtó egységének a reakcióit.
Nem a led meghajtó és kamera frekvencia összefüggést kell keresni.
2020-01-19
10:18:47
Előzmény: sándor #54270#54280
A ledek fényerőváltozása feszültségingadozás hatására a sorbakötött ledek nyitófeszültsége és a kapcsolástechnikától függ.
A soros kondenzátoros kapcsolás fényereje folyamatosan csokken a feszültség csökkenésével. Az áramgenerátoros integrált áramkörrel hajtott izzóknál a működési feszültségszint alsó határáig folyamats fényerőt produkálnak, az alá esve hirtelen fényerőváltozást produkálhatnak.
A soros kondenzátoros izzóknál jellemzően sok ledet kötenk sorba, így magasabb az alsó üzemi feszültségük.
Amit még érdekes lenne megvizsgálni azoknál a ledes izzóknál, melyek villognak a kamera felvételén, hogy milyen hatással vannak a hálózati feszültségre.


2020-01-19
07:42:47
Előzmény: sándor #54270#54274
Sándor,

Valóban olyan műszert ajánlott BJaca, aminek régebben megkérdőjelezte a pontosságát.
Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a Voltcraft Energy Logger 4000 nem alkalmas a gyors ingadozások és rövid kimaradások mérésére. Nem tudjuk mit hogyan mér, számol, mutat, nem független a táplálása és lassú. Arra jó, amire csinálták.

A mobil-kamerás alkalmazásoknál a mintavételezés gyakorisága és sokféle automatikus kompenzáció miatt nem lehet megmondani, hogy mi történik valójában. A video becsapós. Ugyanaz az app telefononként teljesen eltérő eredményt mutathat.


Szerintem a villogás vizsgálatára megfelelő mérési mód a szenzoros. Nagyjából az, amilyet itt csináltunk: https://biosolar.hu/forum/show/54221#54221 és https://biosolar.hu/forum/show/54223#54223). Az erre a célra készült műszerek is így működnek.


A kísérlet, amit leírsz érdekes lehet, de nem magyarázhatja meg a villogásodat, csak újabb találgatásokra adhat alkalmat.
Képzeld el, hogy egyenetlenül jár az autód. Feltételezed, hogy víz került a benzinbe, esetleg gázolaj, és a gyújtás meg a benzinszűrő is gyanús.
Attól még nem derül ki a nálad jelentkező hiba oka, ha mások elkezdenek kísérletezni az üzemanyaggal és a az autójuk beállításaival. Annyit tudhatunk csak meg, hogy a lehetséges okok bármelyike okozhatja a rángatást.
2020-01-18
22:17:59
Előzmény: robert #54246#54270
Nem voltam pár napig.
Látom, törölted amit kellett, összevontad amit kellett.

Ennek a kapcsán lenne egy apróság, amire talán nem ártana felfigyelni.
Az összevont anyagban (jelenleg 3. lap #52622) úgy középtájon megtalálható, fotókon látható, hogy a mérések VOLTCRAFT. ENERGY LOGGER 4000 műszerrel történtek a probléma megjelenése idején!
Nem tudom, ez hogyan kerülte el a figyelmet?
Egy éve próbálom megértetni a problémát és hová lyukadtok ki? Ugyan ahhoz a műszerhez, ami állítólag semmire sem alkalmas.
Mindig konkrétumokat tettem fel.

Lassan úgy néz ki, hogy bekapta a kígyó a farkát.

Ui.
Javaslok egy sokkal egyszerűbb kísérletet.
Használjátok a mobil kameráját. Ha a tv távirányítóját látja, akkor a ledeknél is használható.
Válasszatok ki különböző led izzókat, jelzőfényeket. Érdekes dolgokat fogtok látni. A mobil egészen mást fog mutatni 2 méteres, 1 méteres, 0,5-0,2-0,1 méteres távolságból. Akkor is, ha oldalról közelítetek a fényforráshoz különböző távolságból, akkor is, amikor pontosan rálát a kamera és megint mást, amikor tovább halad a kamera.
Én három led izzó fajtát használok, de sokkal többet vettem videóra.
9-24W-os led izzókat vizsgáltam.
-Árkategória <=1.500,-Ft. Olcsó típus, a kék fény összetevője magasabb a természetes napfénynél.
-Árkategória >2.500, <=3.500,Ft. Közepes típus, a fény összetétele közel azonos a napéval.
-Árkategória >5.000,-Ft. Nagy teljesítményű, stúdió minőségű led, kék összető nélkül, speciális fényporos bevonattal.
-Ezeken kívül videóztam mindent, ahol ledes kijelző van, mikrót, mosógépet, mosogatót, villany tűzhelyet, időkapcsolót, parázsfény lámpát...
-Ellenőrzésként videóra vettem egy hagyományos 100W-os, fénypor nélküli mezei izzószálas, valamint egy 10W-os halogén, fénypor nélküli izzót is.
Ezeket is távolról-oldalról közelítve, eltávolodva az izzótól.

Próbáljátok meg és garantálom, hogy lesz meglepetés.
Kíváncsi vagyok, melyik az amelyik nem fog villogni? Nem a feszültség csökkenéstől, pusztán a felépítésénél fogva.

Ha ezt megcsináltátok, akkor azzal az izzóval próbáljatok alacsonyabb feszültséggel próbálkozni, amelyik a legjobban villogott!
De fontos, hogy ne fix alacsony feszültséggel, hanem ingadozó, tehát a hálózati feszültséggel egyező módon változó feszültséggel kell videóra venni azt a villogást, ami engem zavar.
A fix alacsony feszültségű próbálkozás értelmetlen, hiszen a különböző típusok dobozán fel van tüntetve, hogy milyen feszültség határok között működik. Általában 165-260V között, de van amelyik már 65-265V~= között, mellett is működik.
Nem a fényerő a kérdés, hanem, hogy hogyan reagál a meghajtó elektronikája a hálózati "harmonikusokra".
2020-01-13
19:16:44
#54236
Voltcraft Energy Logger 4000

Magyar nyelvű használati utasítás:
www.produktinfo.conrad.com/datenblaetter/125000-149999/125335-an-01-HU-Energy_logger.pdf

www.ekt2.com/pdf/40_ENERGY-LOGGER_4000_4320_hrs.pdf

Amiért feltettem, az az, hogy SD kártyát lehet bele tenni (talán van is benne), és grafikont is képes rajzolni a hozzá tartozó szoftverrel.

youtu.be/XeLZUPuHf7Q?t=598

A szoftver a Conrad honlapjáról letölthető:
asset.conrad.com/media10/add/160267/c1/-/gl/000125444DL01/download-125444-voltcraft-energy-logger-4000-energiekosten-messgeraet-stromtarif-einstellbar-kostenprognose.zip
A bolt, ahol kapható, és a kisebbik ablakba a frissen letöltött és telepített szoftver fut win7 alatt.


2020-01-12
16:13:09
Előzmény: robert #54221#54223
Milyen fotóelemet használtál?
Na, most kipróbáltam, volt egy kis kerti lámpába való napelemem. Terheltem 22k-val. A szkópon a GND a képernyő legalja.
drive.google.com/drive/folders/1YQKNwjUchk-YfgP1WqDaQ6Gn98obuprL
A Lidl-s izzóban csak egy soros kondenzátor van.
A teszkósban normális egyenirányító, és kapcsolóüzemű áramgenerátoros ledmeghajtó IC.
A nagyfrekis jel már AC állásban volt, talán az 2%-a a teljes feszültségnek.

Ami még érdekes játék lehet, hogy előszedni a 3 fordulatú szobaventilátort, és azon keresztül nézni az izzót.



2020-01-12
13:42:48
#54221
FLICKER ügyben csináltam egy egyszerű mérést, ami nem pontos, de indikációnak tökéletesen megfelel:
fotóelemet kötöttem egy műszerre, majd a vizsgált izzóktól annyira helyeztem a szenzort, hogy egyen állásban ugyanazt mutassák. Utána átállítottam a műszert váltóra.




Az eredmény szerint az AC/DC összetevő aránya (változás / átlag fényerő) 0-tól 30%-ig terjedt a klf izzószálas, kompakt és LED fényforrásoknál.
Érdekes, hogy volt olyan LED, ami jobban teljesített az izzószálnál (ráadásul egy olcsó, noname fényforrás).

A mérést bárki megismételheti, nem kell a számítógép tönkremenetelét veszélyeztető csatlakoztatás, sem egy nemzetbiztonsági rést jelentő felhő-szolgáltatás bevonása, csak egy műszer kell, amelyben precíziós egyenirányító van és egy szenzor... na meg némi akarás.



Akkor sem láttam villogást, amikor a toroiddal csökkentettem a feszt. Vagyis állandó alacsony feszültségen sem.
Lásd: https://biosolar.hu/forum/show/53637#53637

Ha a feszültség a hálózatra ülve alacsonyabb frekvenciával változna, akkor valószínűleg észrevenném. Ha...

Biztosan vannak, akik nálam érzékenyebben reagálnak az intenzitás kis változásaira is, hasonlóan a magas vagy extra mély hangok érzékeléséhez.


Vannak mobil appok flicker vizsgálathoz, egyet letöltöttem, de az ezer éves telefonom nem futtatta.

2020-01-09
01:35:50
#54159
Kedves fórumozók, akik a led világítási, villódzási problémámat hatalmas szakértelemmel és maximális trollkodással átvezették a feszültség csökkenés topicba, mutatnék egy információt.

Pár héttel ezelőtt összegyűltek a világnak a led világítással foglalkozó meghatározó koponyái egy konferencia erejéig Magyarországon.
Ezen a konferencián az elhangzott 26 magas szintű előadásból kettő(!!) a ledek villódzásával (magyarul flicker, azoknak, akik az angol tudásuk felér idáig) foglalkozott.
Hogy ennek a trollok által lefitymált problémának mekkora a súlya, arról sajnos a képviselőiknek fogalmuk sincs.
Ne is legyen, ők maradjanak meg a hálózati kontakthibáknál, valamint az indexben bejáratott valódi szakmai intelligenciájuk szintjén!

Az előadást természetesen (nem) az én kívánságomra rendezték.
Amennyiben lehetséges, megkísérlem az idevonatkozó anyagokat megszerezni.
Hogy közre adom-e (ha megengedik), az attól függ, hogy időközben megvilágosodnak-e egyesek. Sötétben a led sem megoldás, mert nincs még szervezetbe építhető változata. Ilyen célú változata nincs.

Addig is bemutatom a tényt, hogy van villódzás, legalább is a szakma hozzáértő koponyái szerint.








2019-11-26
21:02:48
Előzmény: sándor #53643#53647
Sándor!

Én egyelőre csak annyit látok, hogy mindenképp ellenséget akarsz csinálni a HMKE-ből és az elektromos fűtésből.

A leírt jelenségek biztosan nem inverteres készülékre utalnak, és nem is a HMKE-k tevékenységére, hanem valami on/off készülékre. Azt is valószínűnek tartom, hogy egyetlen fogyasztó szivatja a környéketeket.
A lámpád indikátornak jó. A látható elsötétülés azt jelenti, olyan fogyasztót kapcsolnak be, ami a bekapcsolás pillanatában igen nagy áramot vesz fel, majd csökken az áramfelvétele. Ilyet villanymotor, vagy transzformátor tud művelni. Az 1000V feletti tüskét szintén egy on/off készülék kikapcsolása okozhatja, a terhelés megszűnése egy induktív fogyasztón képes ilyen visszarúgásra.
És véleményem szerint egyetlen egy nagyteljesítményű fogyasztó okozza a zavart.

Ha a feszültségesést a sok fogyasztó okozná, akkor akár percekig is sötétebbnek kellene lennie annak az egy izzódnak.
Nem véletlen papolom, hogy rögzíteni kellene a hálózat jelformáját. Látnánk, hogy mennyi időre esik le a feszültség, látnánk, hogy előtte és utána mekkora a hálózat feszültsége.
Én még mindig azon a véleményen vagyok, hogy valahol van egy gyenge pontja annak az utcai hálózatnak, ami egy 100A-es terhelésre 40-50V feszültségeséssel válaszol, vagy van valaki az utcában, aki olyan készüléket üzemeltet lágyindítás nélkül, amitől leül a hálózat.
Nem egy embertől hallottam: ha az utca elején hegesztettek, az utca végén pislogott a lámpa. Ugyanez van nálatok is. Keresd meg, ki hegeszt.
2019-11-26
12:32:20
Előzmény: BJaca #53641#53643
Bjaca!
Ne haragudj, tényleg itt a vége.

A panaszaimat azzal kezdtem, hogy a szünetmenteseim akkujainak a kapacitása a felére csökkent. Már akkor rájöttem, hogy az ok, az időnként alacsony feszültség miatti gyakoribb akku használat.
Már akkor leírtam, hogy a fényelemes, a megvilágítás erősségének mérésére is alkalmas analóg fesz mérőm mutatója 1000 V-os(!) méréshatáron sűrűn kivágódik a felső ütközőre. (A műszert nem az Ezermester boltban vásároltam, mint ahogyan a fotókon látható analóg műszeremet sem.)

Nem voltak problémák mindaddig, amíg a trafó körzetre dolgozó HMKE-k összteljesítménye, illetve a szaldózásból következő villamos fűtés/klímázás teljesítmény igénye nem ért el egy, az éppen abban az időszakban kritikus értéket.
Erről szól a szolgáltató tanulmánya is.

Azzal, hogy olyan dolgokat ismételgetsz új gondolatként, amin már egy éve túl vagyunk, illetve, hogy nem tudsz elszakadni a hálózat "tökéletlenségétől" (mivel neked a hálózat csak az utcai drótokat jeleneti be/rátáplálás és fogyasztás nélkül), számomra a problémám tárgyalása itt, véget ért.


2019-11-26
08:32:23
Előzmény: sándor #53640#53642
Sándor,

"Nekem az izzóm villogása jelent problémát... Látja a szomszéd is, mert átvittem, hogy ott is kipróbáljuk... Az ő Lidl-s ledjei nem villognak... másoknál is ismert ez a jelenség alacsony feszültségnél a jó minőségű Ledeknél."

Miért nem veszel a nyugalmad érdekében "rossz minőségű LED"-eket oda, ahol a "jó minőségű LED"-ek rosszul teljesítenek?
Kátyús utakra egy Lada alkalmasabb lehet, mint egy Lamborghini.
2019-11-26
07:59:44
Előzmény: sándor #53640#53641
Sándor!
Nem volt értelmetlen, hogy leírtad, immár századszorra is, minden egyes leírásodban volt egy egy ici pici többletinformáció.

Amiket eddig megtudtam:
- Van egy darab Ledes izzód, aminél féynerőváltozást látsz.
- A fényerőváltozás már 233V alatt előjön, ami még bőven tűréshatár.
- A feszültségingadozás kintről jön, mert a szomszédban is produkálja ez az egy izzó.
- A Lidl-s ledizzók stabilan világítanak, pedig nem a Ledvilágítás csúcspéldányai.

Nekem ezekből az jön le, hogy az az egy szem izzó nem működik már 100%-osan, de indikátornak tökéletes, mert megmutatja, hogy a hálózati feszültséged ingadozik, mintha valahol egy igen nagy teljesítményű fogyasztót kapcsolgatnának, pl hegesztenének. És nem rezisztív, mert a villogásból gondolva bekapcsoláskor sokkal nagyobb áramot vesz fel, mint után üzem közben.
Ez pedig arra enged következtetni, hogy a hálózat mégsem olyan tökéletes, mint gondolod, különben nem lenne ekkora feszültségingás.

Ami neked kellene, az egy mutatós (analóg) feszültségmérő.
Bár ez is lassú lenene.
2019-11-25
23:54:57
Előzmény: BJaca #53639#53640
Bjaca,
Utolsó utáni, már többször leírt megfigyelés, magyarázat.
A Led villogásáról egy éve írtam! Azóta keresem az okokat. A videó hívta fel a figyelmemet, hogy másoknál is ismert ez a jelenség "alacsony" feszültségnél a jó minőségű Ledeknél.
Ez az az izzó, amikor nálunk alacsony a feszültség , akkor nem csak nekem villog, hanem mindenki látja a családban.
Látja a szomszéd is, mert átvittem, hogy ott is kipróbáljuk. Másik oszlopról van megtáplálva és három családi ház csatlakozik a segédoszlopárról. Nálunk a segédoszlopon nincs kötés, direktben kapom az áramot.
Magasabb feszültségnél náluk sem villog, alacsonynál igen. Az ő Lidl-s ledjei nem villognak.

A jelenség nem a link videóját készítő optika(?), kamera következménye. Először volt a jelenség, később a link megtalálása.
Az, hogy mi mivel interferál, itt most lényegtelen.
Nekem az izzóm villogása jelent problémát és nem az, hogy pl. Robert műszere hány Voltot mutat, miközben világít az (egy bizonyos fajta) izzó. Nálam is világítanak a Lidl-s ledek. Ha leosztott feszültségnél is világítanak, látszik, hogy világít(!), akkor ott vagyok, ahol Róbert. Amint odajutok, kipróbálom.
Ha az izzó lenne a hibás, már régen visszacseréltem volna a 150W-os halogénre. Azt azért cseréltem le, mert zavart, hogy látom az izzószál "árnyékát" az újságomon és a tányéromon.
Hogy ezt minek írtam le immár sokadszor, nem tudom. Értelmetlen időpocsékolás.


2019-11-25
23:02:46
Előzmény: sándor #53638#53639
Sándor!
Hidd el, nem kötekedésből vagy szórakozásból teszem: a linkelt videón a led villogása interferál a kamera másodpercenkénti képrögzítésével.
Ha érzékeny a ledes izzó a feszültségváltozásra, az többek közt akkor fordulhat elő, ha nem áramgenerátoros, hanem előtétellenállásos a meghajtás, és a sorbakötött ledek nyitófeszültsége közel van a 200V-hoz. Ilyenkor kis feszültségváltozás is jelentős áramváltozással jár, ami jelentős fényerőváltozást koz.
2019-11-25
21:07:06
Előzmény: robert #53637#53638
Robert,

A villogás a fényerő változását jelenti. Lassú, periodikus változást, de csak ennél az izzónál. Egy bizonyos feszültség szint alatt. Hasonlóan a link videójához.
Az elmúlt két napban nem volt villogás, rámértem (persze nem tudtam közvetlenül az izzónál, csak egy ahhoz közeli ponton, azonos fázison) és a feszültség >235 V volt. Jelentős helyi feszültség csökkenés sem lehet, mert ugyan másik áramkörön, de ugyan ezt a fázist terhelte a ki-be kapcsolgató villanysütő is.

Az igénytelenebb helyre rakott olcsóbbaknak a hagyományos izzóhoz hasonlóan csökken a fényerejük alacsonyabb feszültségen, már amennyire ezt szabad szemmel meg tudom ítélni. Nem csak én észlelem, ha 223,5 V, vagy 236,6 V van.

Periódus nem maradhat ki, ilyen ritmusban nincs kapcsolgatás.
2019-11-25
16:32:29
#53637
Sándor kíváncsivá tettél a LED lámpád villogásával.

Néhány LED izzót kipróbáltam klf váltó feszültséggel.

A legtöbb fényforrás fényereje a feszültség változással arányos (hasonlóan a normál izzókéhoz, de a kompakt izzók is így viselkednek), ám vannak LED-ek, amelyeknek 100 és 250 Volt között alig változik a a fényerejük. Ezek az izzók biztosan nem villoghatnak egy szabvány tartományban változó feszültségű hálózaton, csak akkor, ha totál kimarad több periódus.

Nekem a készleten levő egyik izzó sem villogott alacsony feszültségen sem.




2019-11-21
19:39:00
Előzmény: sándor #53616#53618
Sándor!
Igenis megnézem a feltett anyagokat.
Sőt, azt is elismerem, hogy a villanyszerelés és hálózati témában igen nagy tudásra tettél szert sok-sok év során. Amit viszont emellett látok, az az, hogy elektronika terén nagyon kevés az ismereted. Mondhatnám annyi, mint nekem a hálózatirányításról. Úgy nagyjából tudom, hogy van, mer tudom azt is, hogy mit jelent, hogy kapcsolgatják a trafókat.
Amit te a linkelt oldalon látsz villogást, az a kamera másodpercenkénti képleképzésének interferenciája a LED-del. Ezt szabad szemmel nem látod.
www.youtube.com/watch?v=NoWwxTktoFs
Ha egyutas az egyenirányítás, akkor 50Hz, ha kétutas, akkor 100Hz.
A Te izzóid azért villognak, mert leesik a feszültség több perióduson keresztül. Persze 10 perces átlagban tök jó, csak villog a lámpád.
Az egyhetes mérés tízperces átlagai igen érdekes dolgok, csak azokban pont nem látszik, miért villog a lámpád.
Nekem az lenne a bizonyíték, ha látnám azt az egy másodpercet, és mind az 50 szinuszjelet, amikor pislant egyet a lámpád. És ha ott látható lenne, hogy hány periódusig alacsonyabb a feszültség a szolgáltató szabványában meghatározottnál, akkor azzal már lehetne kezdeni valamit. Mert az is elő van írva, hoyg hány periódus maradhat ki.

Azt mondtad, hogy a házadban olyan jó az elektromos hálózat, hogy nem okoz feszültségesést, ha bekapcsolsz egy porszívót, vagy hegesztesz. De a szolgáltatód hálózatát elfogadod megfelelőnek a 10 perces átlagok alapján, pedig ott is csak annyi van, hogy egy bekapcsolt nagyobb terheléstől összefossa magát az egész hálózat.
Én felajánlottam, hogy adok eszközt a korrekt mérésre. Ha értenél az elektronikához, nem féltenéd tőle a számítógépedet, és én sem vagyok olyan hülye, hogy olyan eszközt adjak, ami kárt okozhat.
Kergesd a szellemeidet tovább. Vagy szerezz inverteres mobilklímát, és méregesd, milyen harmonikusokat okoz.
2019-11-21
14:04:40
Előzmény: BJaca #53614#53616
Bjaca,
Még egyszer és utoljára.

Ami Led villogását illeti, a feltett anyag videó részében valós időben látható a villogás, még ha az anyag címében benne van a sztroboszkóp szó is.

Ha legalább egyszer megnéznéd a feltett anyagokat, tudnál értékelni, összevetni, következtetni...

A kezdetektől ugyan azt írom, hogy alacsony feszültség idején, az alacsony feszültség miatt!
Az emberi szemnek, ami személyenként, szemenként változó, van egy változó érzékelési frekvenciája. A Lednek egy saját, szintén változó frekvenciája. Csak akkor láthatod a jelenséget, ha a kettő éppen egybeesik. A zavaró hatás szempontjából mellékes, hogy csak minden tizedik, vagy ezredik felvillanást/elsötétülést látom.
A fontos, hogy nem csak én látom! Különben nem lennének olyan tanulmányok, amiből idézni tudnék.
Az, hogy neked (is) hiába tesznek fel bármilyen tanulmányt, mérési eredményt, csak kritizálni tudod és akarod, az már a te "műszaki sztroboszkópos" érzékelésedet sajátossága.

A mozifilm rossz példa. Nem véletlenül használnak ma már jóval magasabb kockaszámot, mint amennyit te gondolsz. A még jó szemű, vagy éppen a képfeldolgozásért felelős idegsejtek hibájából az egyébként jól látó emberek sokaságának villog a hagyományos film. Ezért fárasztó mozinézés után a valós idejű nézés, pl. a kocsivezetés, különösen éjjel. (Diszkóbalesetek, hogy az olcsó Ledes otthoni világítás, az 50 Hz-es monitor, tv-k baleseti veszélyeit, egészség károsító hatásait ne is említsem.)
Mit gondolsz miért harcoltam éveken át a kezdeti lelkesedésen kívül más szakértelemmel nem rendelkezőkkel a Ledek ellen? Akkor is azt mondtam amit ma. Majd ha lesz olyan minőség, ami nem egészség károsító, akkor váltok. És csak oda, ahol a Led még nem okoz visszafordíthatatlan károsodást.

Sajnálom, hogy az sem jött át, amit az egyhetes mérés tízperces átlagolásával láthattál.
Szakmai vakság, elfogultság, egyéni érdekeltség szükséges, hogy valaki ne higgye el, hogy a feszültség átlaga eléri, sőt meghaladja a 250-255 Voltot, illetve alá megy a 220 Voltnak is, ráadásul nagyon gyakran.
Tehát van bőven lehetősége a Lednek 220 Voltnál alacsonyabb feszültséget kapni, nem hogy a 230 Volt névlegesnél "alacsonyabbat". Én úgy ítélem meg, hogy ez az alacsony feszültség meghaladja a névlegeshez viszonyított "illendőségi" határt.
Ezek után az a "szakember", aki az invertere műszaki adatai alapján állítja, hogy nem igaz, ő nem csinálhat >250 - <220 Voltos feszültség csúcsot, az levizsgázott.
Csak a saját kerítéséig lát és megfeledkezik arról, hogy ő bizony egy hálózat része, tehát a saját hatását a hálózattal együtt kell értékelni.
Ez önmagában nem lenne baj, mert a sok nem szakember Pista bácsival sem fog leállni a szolgáltató vitatkozni, hanem megteszi a szükséges műszaki, adminisztrációs, hatósági lépéseket. Ez nem fenyegetés, nehogy annak vegyed, vegyétek, ez egy műszaki szükségszerűség a többség védelmében.

Eddig az volt a problémátok, hogy nincs mérés, nincs bizonyítás, most van. Abban, hogy ezt maga szolgáltató készítette el, nagyon sokunk "munkája", a biztosítókkal való pereskedésük benne van.
Ez egy olyan adatsor, amivel még nem lehet "győzni", de legalább használható. Ellentétben az általad, általatok javasolt műkapcsolásokkal, amikről magad is írtad, hogy ezek nem alkalmasak huzamosabb időn keresztüli regisztrálásra. Ellentétben a saját fogyasztásmérőim által kimutatott szélsőséges értékekkel, amikről immár bebizonyosodott, hogy valósak voltak. Igaz, arra, hogy a műszerek miért mutatják a szélsőséges értékeket csak egy bizonyos határig (lásd a régi fotómait!) gyorsan rájöttem. Mert a normál fogyasztásméréshez nem kell, nem logikus átlépni/alámenni a szabványos feszültség paramétereknél.

Azt is hiába írtam le, hogy van a szolgáltatónak megfelelő műszerezettsége és "mintavételezési" szakértelme. A mérések régóta folynak, a hálózat védelme (mint villám által idézett, a 70-es években íródott újságból is látható), amióta hálózat létezik, mindig is napirenden volt.
Amikor a szolgáltató műszerezettségéről írtam, még nem volt publikus az anyag. Ebben a formájában én is most láttam először.
2019-11-21
07:18:23
Előzmény: sándor #53613#53614
Sándor,
Hidd el, segíteni kívánunk, de sajnos ragaszkodsz az általad feltételezett okokhoz.
A stroboszkóphatásnak semmi köze a Leded villogásához. Azt a szemed nem érzékeli, négyszer gyorsabban villog, mint a mozifilm.

Az eddigi méréseid és elbeszéléseid alapján nálad több periódusra nagyon durván lezuhan a feszültség. Ennek megfigyelésére ajánlottam eszközt.

Van, hogy saját magadnak mondasz ellent:
"led villogás az alacsony feszültség miatt"
"A ledem villog, ahogyan alá megyünk a 233 Voltnak."

Az alacsony feszültségnek a névleges alatt illene lennie.

Szóval amíg nem látunk minden egyes periódust, ami a villogás alatt van, addig nem fogunk tudni tanácsot adni. Másodpercenként 8000 mintát kellene venni a hálózatból, amihez ott az eszköz az asztalodon.


2019-11-21
00:56:27
#53613
Most csak ennyit.

Januárban tettem fel ezt az anyagot a Ledem villogásáról:
www.led24.hu/stroboszkop-hatas-a-ledeknel

Nálam a jó minőségű Led látható villogása a probléma.


Tibi vette a fáradtságot és utána nézett, majd a következő anyagot tette fel:
www.vilagitas.org/stuff/ledekrol/06schultz_villamos_fogy.pdf

Akkor azt írta Tibi, "hogy kezdesz nyerőre állni". Mármint, hogy létezik meddő áram, torzító harmonikusok, led villogás az alacsony feszültség miatt, a nulla vezető túlterhelési problémái...
Abba nem akarok ismét belemenni, hogy mit jelent torzítás (harmonikusok) szempontjából a kapcsolgatás, a kapcsolóüzemű tápok hálózatra hatása és a többi.
Utána lehet nézni ugyan úgy, mint a korábban tagadott, a hálózatot károsító HMKE-k okozta penetrációnak.

A vizes hasonlat jó. Ott a hirtelen lezáráskor bizonyos (gyakorlatilag pontonként eltérő) frekvenciájú "mechanikus" lengések azok, amelyek a névleges fogyasztással együtt járó lengéseknél több ezerszer nagyobbak lehetnek, lesznek.
A villamos energia sem áll meg, nem is lassul le a vezetékben, amikor a hálózaton kapcsolgatás történik. (A hálózaton akkor is folyik áram, amikor az le van kapcsolva a megtápláló transzformátoráról, indukció, légköri behatások, napsugárzás, stb.). A villamos áram különféle kölcsönhatásokat okoz a hálózaton és a hálózat közelében. Ezek a kölcsönhatások névleges fogyasztói viszonyok között "stabilizálódva" elviselhető torzításokat okoznak, amelyeket bizonyos érzékeny fogyasztóink vagy elviselnek, vagy tönkre mennek miatta.
Amikor a torzítás átlépi a normál stabilizálódott állapotra jellemző értéket, akkor vagy leold a védelem, vagy havaria következik be. A normális állapotot azon okok miatt lépi át, amit már sokszor leírtam, illetve amit az NKM vizsgálata is leír.

Két lehetőség van. Vagy utána néztek a hivatkozásoknak, vagy oldalakon keresztül szajkózza mindenki a magáét és értelmetlenné válik a fórumozás. Én ezzel a problémával segítséget kérni fordultam a fórumhoz és nem céltáblának kívántam állni.
2019-11-20
11:59:05
Előzmény: sándor #53600#53610
Egy észrevétel a cikkel kapcsolatban:
"Szerintetek mekkora, és a tíz percen belüli mintavételezés alatt mennyi időn keresztül kellett a feszültségnek erősen túlfeszültségnek lennie, hogy az átlag 250 Volt fölött alakuljon a csúcsokban?"

Ami nekem feltűnt az 1-es ábrán: a feszültség 230 és 250V között változott. Olyan, mintha a névleges feszültségnek 240V lett volna beállítva. Az egészet lejjebb tolva 10V-al már nem beszélhetnénk túlfeszültségről, és az alsó csúcsok sem vernék a feszültségminimumot.
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva