Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2020-01-19
10:28:51
Előzmény: sándor #54271#54281
Egyetértek. A saját farkukat harapdálnák, ha kidolgoznának egy stratégiát.
Megnéztem a MAVIR 2019 és 2020 Január 7 napenergia adatait. Mindkettő nap napos volt. 2019-ben 140 MW nem lakossági naperőmű csúcsot mértek. 2020-ban 370 MW-ot. Ez 264 %-os növekedés. Vagyis tavasztól, ezektől az erőművektől 1000 MW csúcsot várhatunk. Hét közben ez nem jelent problémát, mert csak az importot kell csökkenteni. Vasárnap viszont már vissza kell venni erőművek termeléséből. És még sehol sincs a lakossági lehetőség kihasználása, ami a jelenlegi 0,4-0,5 GW beépített kapacitás helyett 10 GW beépített kapacitás. Ami simán elérhető lenne, állami befektetés nélkül, ha nem adóztatnák meg a naperőműves beruházásokat.


Viszont nyáron 400-1000 MW a klímák fogyasztása.



2020-01-18
22:46:11
#54271
villám,
Ma 17:46-os Index cikk: Így leszünk a napelemek, az atom és a palagáz országa 2030-ra a kormány szerint

Mindenki azt gondol róla amit akar. Tökéletesen megmutatja azt a tervszerűtlen, a valóságtól elrugaszkodott vergődést, ami nálunk folyik.
villam64Válasz erre
2020-01-18
13:03:48
Előzmény: villam64 #54248#54254






2020-01-16
15:46:16
#54250
www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/hollandia-elert-oda-amitol-nalunk-meg-csak-elore-rettegnek.698334.html

Hollandiában egyes helyeken már gyenge a hálózat az új napelemek telepítéséhez. Egy oldalról nézték a zöldítést, ahogy nálunk is. Pedig párhuzamosan kellene csinálni, nem csak akkor nyúlni a hálózathoz, ha baj van, hanem már akkor, mikor látszik, hogy szükséges.
Szó volt már róla, hogy az utcák hálózatát nem arra tervezték, hogy egyidejűleg kihasználja mindenki a 10-16-20 Ampert, ami átfér a megszakítón. A napelemek viszont egy időben adnák ki magukból ezt az áramot, mikor süt a nap.
2020-01-16
14:33:46
Előzmény: villam64 #54248#54249
villam64,

"Ezzel azt feltételezed, hogy nincsenek gondolataim."

Azt feltételezem, hogy a híreket túldimenzionálod és tényként kezeled a bulvár fecsegést.
Számomra már bizonytalanítottad, hogy más léptékben kreatív vagy.

Lécci értesíts minket, ha közszereplésed lesz, én már tíz éve nem követem a kormánymédiát.

villam64Válasz erre
2020-01-16
13:59:20
Előzmény: robert #54247#54248
Róbert
Ezzel azt feltételezed, hogy nincsenek gondolataim. Pedig csak a gazdasági híreket elemzem. Megterveztem, megépítettem, folyamatosan mérem a napelemes rendszeremet. Mellesleg, ha nem olvasol, akkor hol tarthatnál? Nem egy ember talál ki mindent, hanem használják egymás gondolatait. Már jeleztem, hogy én csak egy ember vagyok a tömegben. De része vagyok a tömegnek.

Egyébként láthatóan semmi hatása nem volt Paks hőszennyezésének. Tehát fokoznom kell a propagandát. Elmegyek a Magyar Televízióba vitázni Paksról.
2020-01-16
13:23:39
Előzmény: villam64 #54224#54247
villam64,

Nekem ennek a fordítottja jön le: olvasol valamit valahol, aztán elindul az agyad, keresgélsz, megint linkelsz, és így tovább ...
Hidd el, hogy a kevesebb több és akkor érdemes lenne elolvasni, amit írsz ...
villam64Válasz erre
2020-01-15
08:17:59
Előzmény: villam64 #54224#54237
Tavaly 45,66 TWh energiát használtunk, 0,5 %-kal többet, melyből 33,08 TWh-át termeltek a hazai erőművek. Ebből 0,5 TWh a naperőművek termelése, ami 1,5 % részarány. Tavalyelőtt 31,07 volt a termelés, melyből a napenergia részaránya 0,6 % volt. Az import 12,59 TWh, szemben a tavalyelőtti 14,35 TWh mennyiséggel. Nagy valószínűséggel a Mátrai erőmű termelését növelték tavaly, hogy minél több hasznot húzzanak belőle. Magára a Mátrai erőműre nincs szükség, mert az olcsó importból is kiváltható lenne a működése 2025-ig, amíg a naperőművek megerősödnek. Persze, egykét politikusnak ingyen pénz veszteséget jelentene. Viszont nem kellene megfinanszíroznia az államnak a márciustól kezdődő veszteséges működést. Abból a pénzből finanszírozhatnák a megszűnő 2000 munkahelyet, amire amúgy is biztosít 5 millió forintot az unio emberenként.

Újabb rossz környezetvédelmi mutató. Bukta. www.vg.hu/vallalatok/energia/csucson-a-hazai-uzemanyagpiac-2-1984140/
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/napelem-lengyelorszag-mavir-pv-zoldenergia-twitter-energiahivatal-napenergia.698526.html
villam64Válasz erre
2020-01-12
16:28:40
Előzmény: robert #54222#54224
Róbert

Én az országh energiastratégiájával foglalkozom ebben a rovatban. Amit leírok, az a tapasztalatom, valamint következtetéseim, figyelembe véve másokét is. A következtetéseim következmények, okozatok. Az, hogy mivel fűtök, az 1 a 9 000 000-hoz. Folyamatokról beszélek, nem 10-20 éves folyamatos átmenet 1 napba zsúfolásáról. Linkjeimmel csak igazolom, hogy 'Én megmondtam!'.
2020-01-12
15:16:54
Előzmény: villam64 #54196#54222
villam64,

Mi a lényeg?

Nem az, amiket ajánlgatsz? Amiről nincs tapasztalatod?

Ha válaszolsz, kérlek SEMMILYEN LINK-et ne csatolj! A linkjeiddel már tele van a hócipőm! Azok nem jók semmire!
villam64Válasz erre
2020-01-11
15:28:39
Előzmény: robert #54194#54196
Róbert

Megint eltérsz a lényegtől.
2020-01-11
14:31:52
Előzmény: szocsmarci #54186#54195
Szia

Érdekes dolog a duzzasztás. Nem lehet a normál víz hozammal párhuzamosítani.
Közvetlenül a hűtővíz beeresztéses szakaszon nagyobb víz mennyiség áll rendelkezésre, ezzel kerülhető el a durva hőfok emelkedés. A víz hozam szabályozható, a felső tározókban lévő, a nagyobb víz hozamok idején jelenleg kihasználatlanul elengedett víz mennyiséggel.

Tehát növelhető, kiegyenlített(ebb) lenne a Duna víz hozama, ha mi is normálisan gondolkodnánk.
A tározóknak ellentmond a környezetre gyakorolt "környezetkárosító" hatása.
Az idézőjel azért van, mert a reális környezetvédők szerint, a természet, így a folyók medrének az alakulása mindig is változó volt. Nem csak hosszú időléptékben, hanem akár pár év alatt is.
A folyómeder változásokokhoz kapcsolódóan igazodik, átalakul a kemény mag által most változtathatatlannak óhajtott környezet.
Ma is vannak hegyomlások, záródnak el vízfolyások, képződnek új természetes tározók. Nem évek, hanem másodpercek alatt és anélkül, hogy pl. hallépcsőket biztosítana a természet.
Mind a két oldal érvei jogosak.
Ha első a természet megtartása, akkor ne építsünk utakat, hidakat, erőműveket, bányákat. Ne növeljük az energia igényünket.
Ha ezt a zöld kemény mag is önös érdek mentesen képviselné, akkor nem szorgalmazná a legszennyezőbb energia fajta, a villamos "áram" felhasználásának a növelését.

A halastó a pakurás erőműnél egy sikeres kísérlet volt.
Atomerőműnél nem alkalmazható, mert a hűtővíz mindig tartalmaz valamennyi sugárzó aktivitást. Ez folyamatosan feldúsul, és tudtommal ezért tilos a halászat a tengerparti atomerőművek biztonsági körzetén belül is.

Paksnál először csak két blokk volt betervezve, ennyit viselt volna el a Duna. Ehhez lett az üzem víz csatorna elképzelve. Amikor eldöntötték, hogy megduplázzák a kapacitást, akkor már határértéken volt a Duna "fűthetősége". A hűtővíz ellátás kapacitása ugyan biztosított volt, de mivel mindig számolni kell azokkal a bizonyos "csak száz évenként bekövetkező" szélsőségekkel is, a bővítés műszaki megoldása (meder mélyítés, bővítés) már akkor be volt tervezve. Úgy, mint ahogyan az ilyenkor szükséges teljesítmény csökkentés is.
A hordalék (iszap) szűrők nem jól viselik az alacsony vízszintet, ezért kellett a biztonsági szivattyúkat is használni.

Az NDK tengerparti blokkjait (szerepelnek az általam ajánlott linkben is) nekünk nem sikerült még megközelítenünk sem. Pedig Stralsundból kiindulva bejártuk határtól határig az egész vidéket. Széles biztonsági övezet védte minden irányból. Gyakorlatilag ilyen volt Rügen szigetek is, ahol szerettünk volna valamit látni a kísérleti telepek maradványaiból. Mindenütt zárt területeket találtunk.
Nem tudok róla, hogy a nagyon bizalmatlan NDK-sok bárki idegent is beengedtek volna az erőműveikbe dolgozni. Hacsak nem úgy, hogy a Szovjeteknek dolgoztak, mint mi is pl. Tengiznél. Ami veszélyes volt, oda mehettek a baráti külföldiek.
Rácsra fennakadt halak a Tiszai erőműveknél is vannak. Pár éve, ha jól emlékszem Észak-Olaszországban állt le egy turbina egy 80 kilós harcsától.

Bizonyos hal fajták szeretik a környezetnél melegebb, sőt a radioaktív vizet is.
Azért, abból a szűrőkön fennakadt halból én nem szívesen ettem volna!
Tengizben dolgozott kollégám mondta, hogy megőrült a számláló, amikor a tiltott halászatból származó halat főzték maguknak.


2020-01-11
14:28:55
Előzmény: villam64 #54188#54194
villam64.

Te távfűtést használsz?
Mert minden más esetben hasznosítatlanul szennyezi a környezetet...

villam64Válasz erre
2020-01-11
08:47:21
#54188
Távfűtés, távfűtés, távfűtés. Minden más esetben hasznosítatlanul szennyezi a környezetet, vagyis CO2 termelő. Ez minden ilyen centralizált erőműre érvényes. És imádom, hogy folyamatosan mellé beszéltek.
szocsmarciVálasz erre
2020-01-11
07:03:06
Előzmény: sándor #54180#54186
Szia

A Duna duzzasztása nem oldja meg a víz túlmelegedését, csak a víz kivételében segít. Úgy hallottam az alacsony vízállásnál az a legnagyobb gond Pakson, hogy az iszapszűrőn lecsökken a vízmennyiség, ezért a medret gyakran kell kotorni.
A halastavas ötlet jó, de akkora tavat nem lehetne létrehozni, ami a hűtésben lényeges szerepet játszana. Főleg nyáron, amikor magas az abszolút páratartalom, és a szél sebessége változó. De a halastó ötlete, mint munkahely teremtő beruházás talán életképes lenne.
Egy ismerősöm mesélte, hogy amikor az NDK-ban dolgoztak egy atomerőműben, akkor a tengerparton a beengedési pont körül mindig lehetett nagy halakat találni. Pontosan nem értettem, de valami szűrőn fenn is akadtak, még horgászni sem kellett, csak leszedni a rácsokról.
2020-01-10
03:21:12
Előzmény: szocsmarci #54161#54180
Csak hozzáfűznék egy emléket.

Paks is a kötelező tananyag része volt. Feladat gyakorlás, mert a tervezők természetesen nem mi voltunk.
Talán utána lehetne nézni régi műegyetemi feladatok között (feltéve, hogy nem zárták el őket azonnal).

Pakshoz eredetileg be voltak tervezve a dunai duzzasztók is. Pontosan azért, amiért ma problémás a hűtővíz csatorna.
Ha meg lett volna a duzzasztott víz mennyiség, akkor (és most az emlékeimre hagyatkozom) <0,5 fokot emelt volna a négy egység Paks után közvetlenül a víz hőmérsékletén. Ez a 0,5 fok az alvízen, a Jugoszláv duzzasztás függvényében tovább csökkent volna.

A "vízi élőlény szakma" akkor 2 fok emelkedést még elviselhetőnek tartott ahhoz, hogy ne változzon meg a dunai élőlények élete.
Ez a két fok a Paks alatti víz hőmérsékletre vonatkozott volna és nem arra, hogy egy éles határvonal egyik oldalán 2 fokkal melegebb, a másikon hidegebb lett volna a Duna.
Egy ilyen, éles határvonal menti 2 fokos különbség alapvetően megváltoztatta volna a dunai élővilágot.
Azért győztek mégis a mai megoldás mellett (az utasított) kardoskodók, mert nem volt a jobb megoldásra pénz.
A duzzasztók azóta is az álmok között vannak, valamint volt egy nagyüzemi, erőművi próba. Ez volt a TEHAG. A Temperált vízű Halgazdaság, amelyik szuper jó gazdasági eredményeket mutatott fel az erőművi hulladék meleg (hűtővíz) felhasználásával. Azt, hogy egy halastavat nem szabad példának venni egy dunai ökoszisztéma megítéléséhez tilos volt említeni is.
villam64Válasz erre
2020-01-09
18:28:02
Előzmény: szocsmarci #54167#54168
Semmilyen hulladék termelést nem fogadok el.
szocsmarciVálasz erre
2020-01-09
14:49:06
Előzmény: villam64 #54166#54167
És mi a véleményed az ITER tokamakos kisérletéről? Az elfogadható hőterhelést jelent, ha majd egyszer munkába állnak a fúziós erőművek?
villam64Válasz erre
2020-01-09
14:17:12
Előzmény: szocsmarci #54165#54166
Megint eltereled a szennyezésről a szót. Én nem avatkozom bele a turbina működésébe, csak a környezetszennyezés mértékébe. A hulladékhőnek semmi köze a turbina működéséhez.
szocsmarciVálasz erre
2020-01-09
14:04:17
Előzmény: villam64 #54163#54165
A turbináról lelépő gőz vákumos, azaz kisebb mint 1 Bar (abszolút értékben). Hőmérsékletét már írtam, és az Erőműnek érdeke azt minimalizálni.
2,5°C emelés a turbina lelépő hőmérsékleten ~1% hatásfok esést eredményez a Carnot körfolyamatban, ez 11 Ft/kWh átvételi árral számolva csekély 16,7 MILLIÁRD Forint veszteség NAPONTA.
villam64Válasz erre
2020-01-09
13:38:11
Előzmény: szocsmarci #54161#54163
https://biosolar.hu/forum/show/54153#54153
2. sor. Dupla szennyezés történik, amikor még az egy is sokk. Felesleges viszonyítgatni, megmagyarázni a szennyezést, ha lehet minimalizálni. Csak el kell határozni, döntést kell hozni. Addig meg hőt termel, és miatta több fosszilis tüzelő fogy.
szocsmarciVálasz erre
2020-01-09
13:10:24
Előzmény: villam64 #54155#54161
Paks hatásfoka 30%, megtermelt villamos energia 1760 MW, ebből kiszámítható, hogy a Dunába leadott hő 4107 MW.
Duna minimális vízhozama 650 m3/s, ez 1,5 °C-kal emeli a víz átlaghőmérsékletét. Akkor a legalacsonyabb a vízállás, amikor a Duna a legmelegebb, ami Paksnak kifejezetten hátrányos.
Paksi hőcsóva + mérési eredmények :http://www.atomeromu.hu/hu/rolunk/vizhomerseklet/Lapok/default.aspx

Még egy számítás, hogy mennyire káros az említett hőleadás -> Paks összevetése a napsugárzással.
Magyarország területe kb 93.000 km2, felületre eső napenergia 3,5 kWh/m2év (most legyen ennyi). Paks összesített működési ideje ~90%.
Ebből kihozható, hogy a naphoz (mint égitest) képest 0,000303 arányban melegíti Paks Magyarországot. Nem tűnik soknak, de valójában tényleg sok, mert emberi tényező; cserébe az áramtermelés feléért talán elviselhető. Megjegyzem, hogy szerintem a mezőgazdaság többet befolyásol a földfelület megváltoztatásával.
villam64Válasz erre
2020-01-08
20:18:00
Előzmény: pali #54149#54155
Dunaföldvár 3,4
Paks 2,8
Dombori 5,7
Baja 3,8
2020-01-08
19:53:24
Előzmény: pali #54149#54154
Azért ha jobban megnéznéd a számokat akkor láthatnád! Az a Bajai 3,8fok mutat valamit. Persze, pontos képet az előtte utána adatok mutatnának igazán.

Ha az itt elhangzott veszteség energiát, a víz fajhőjét és az 1000m3/s-os kisvizes vízhozamot összekulminálom, kb. 1fok hőmérsékletemelkedés adódik.

T.
villam64Válasz erre
2020-01-08
17:55:17
Előzmény: 444tibi #54152#54153
Nem akarod elfofgadni, hogy a hőszennyezés is globális felmelegedést okoz.
Az sem érdekel téged, hogy, ha felhasználnák távfűtésnek, akkor ennyivel kevesebb földgázt kellene elégetni. Előbb ezeket indokold meg.
"Azért 25 m3/s Dunából vett víz blokkonként, mert akkor csak 8 °C-ot emel a víz hőmérsékleten. Ha 2,5 m3/s lenne, akkor 80 °C-ot emelne a víz"
Ezt próbálom megértetni veled hogy ennek kommoly oka lehet, a legutolső lépcsőről nem mehet vissza a rendszerbe 90-100 fokos hűtővíz amit te a 80 fokos kifolyással illusztrálsz.
A Dunának meg tökmindegy hogy másodpercenként 25m3 8 fokos vagy 2,5m3 80 fokos víz megy bele, miután elkeveredett a végeredmény ugyanaz.
A komoly oka, hogy nem emelhetik meg ennél jobban a Duna vizét. Ez elég komoly ok?
Nem ohajtok ezerszer ismételgetni.

Ha van lehetőség valahol javítani, akkor meg kell tenni. Ne akard folyamatosan megmagyarázni a rosszat.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva