Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-11-20
08:07:29
Előzmény: sándor #53606#53609
Sándor,

Szerintem a fotók felbontása megfelelő az olvasáshoz. A böngészővel pedig növelhető a képméret.


"a feltett anyaggal foglalkozzatok és ne az én hozzáfűzéseimmel!"

A feltett anyagokban leírtakkal eddig sem vitatkoztam...
a következtetéseiddel, és a sántító párhuzamokkal igen (nehéz jó hasonlatokat találni).
Például: "Olyan, vagy inkább olyasmi, mintha egyetlen mozdulattal elzárnád a körút alatti másfél méteres víz fő vezetéket a hálózat végén."

De az elektromos áramnak nincs tehetetlensége, ezért ez a mondás nem támasztja alá az állításodat.



Logikus, hogy minden fogyasztó és termelő hatással van a hálózatra, ami egy bizonyos szinten túl zavart okoz a működésben. Az is nyilvánvaló, hogy a hálózat üzemeltetőjének vannak eszközei a minőség javítására. De a minőség javítása pénzbe kerül. A költségek fogyasztói kompenzációját hagyományos módon a hálózatfejlesztési díjjal oldották meg. Talán már vannak elképzelések a termelés okozta hálózatfejlesztési többletköltségek áthárítására is.

Azt se feledd, hogy a HMKE javíthatja is a hálózatminőséget.
2019-11-20
07:45:44
Előzmény: sándor #53603#53608
Sándor,

"Egy ~3.000,- Forintos Osram stúdió Ledet látatlanban ugyan úgy szemétre való kínai ócskaságnak minősíted, mint azt a hálózatunkkal is teszed."

Nos, akkor valamelyik állításod nem fedi a valóságot. Vagy nem olyan jó minőségű az a LED-es izzó, vagy nem a 233V alatti feszültségtől villog. Hozzáteszem, nem látok szándékosságot emögött.
Úgy érzem, elég sokat tudok a ledes izzók működéséről, kapcsolástechnikájáról, és arról, mitől csökkenhet annyit a fényereje, hogy azt szemmel is érzékelni lehessen.
Két okot látok: vagy az izzó korából adódik a villogás, mert a bemenetén az egyenirányító utáni elektrolitkondenzátor a hő hatására veszített a kapacitásából, vagy a villogás oka a hálózati feszültség lényeges csökkenése néhány periódus idejére.

Nem hiába erőltetem, hogy folyamatos mérés és rögzítés kellene arra a hálózatra, ahol minden egyes szinuszhullám látszik.

Sajnos a több perces átlagok semmit sem mondanak nekem egy hálózatról, abból nem lehet meglátni, hogy egy villanymotor vagy egy nagyobb teljesítményű trafó bekapcsolása akár több perióduson keresztül is leülteti a hálózati feszültséget 100V-ra.
A cikkből sajnos az sem derül ki, hogy a transzformátorhoz képest hogyan helyezkedik el a HMKE és a mérési hely, pedig az is fontos lenne. Sőt, érdemes lenne rávetíteni, mikor termelt a HMKE.

villam64Válasz erre
2019-11-20
07:41:44
Előzmény: sándor #53605#53607
Csak jeleztem, hogy a hálózati problémák nem új keletűek. Függetlenek attól, hogy hmke, vagy hőszivattyú. Nálad van hálózati probléma, amit nálad kell orvosolni, megjavítani. Nálam nem volt, és most sincs, pedig bővült hmke-sek száma. Lehet, hogy az iskolához bővítették a hálózatot, de nem okozott gondot az iskola építése. Majd az sem okozott gondot, hogy az én hmke-m után az iskolára is felkerült a hmke. Meg az országban még pár száz iskolára, óvodára, közintézményre. Szerinted egy iskola, mennyit használ el nyáron a megtermelt energiából? Megvonnád tőlük a nullszaldót? Mégis hogyan? Budakeszi iskola, egyházi iskolák, intézmények. A nullszaldó eltörlése, nem azt jelenti, hogy megadóztatjuk ezek után a termelőket, hanem egyenrangú, vagy még kedvezőbb elszámolást vezetünk be. A tárolás, ha nekem kötelező lenne, akkor neked is kötelező lenne. A hibrid rendszer költségei magasabbak, ha el akarja kerülni az állam a fogyasztás növekedésből eredő hálózat bővítést, akkor meg kell fizetni a tárolóba beruházó emberek, költségét és hasznát, belátható időn belül, vagyis 10 év, mint jelenleg. Ha nem teszi meg, akkor senki nem fog beruházni, és energia nélkül marad az ország. Még nem léptünk ki az unióból. A MAVIR, és a szolgáltatók is növekvő HMKE kapacitással számolnak. Csak azért, mert balgaság sutba dobni a napelemes rendszereket. És jelentős bevételi forrás az államnak (fidesz-kdnp), és a szolgáltatónak is, nkm.

A fogyasztási szokások változnak, a kőolaj, földgáz, fa leépülőben. Ezek növelik a villamos energia fogyasztását, és erősebb hálózati infrastruktúrát igényelnek. Ez HMKE nélkül nem működik.

Vannak még gondok. Maga a lignit erőműnek nincs jövője. 1 fillért sem ér.
www.napi.hu/magyar_vallalatok/matrai-eromu-mvm-megveszi-meszaros-lorinc.695439.html
2019-11-20
01:16:13
Előzmény: robert #53601#53606
Robert,

Ha lehet, a feltett anyaggal foglalkozzatok és ne az én hozzáfűzéseimmel!

Egyszer, mert a sok-sok kényszerű ismétlés miatt ingerültebben fogalmazok.
Másszor, korábban többször téma volt a hálózati kapcsolgatások, a hálózaton végzett kapcsolgatások hatása.
A hatás kétirányú. Akkor is érvényes, amikor a táppont felől történik és a fogyasztó felé hat, de akkor is, ha a fogyasztó oldali hálózaton változtatod meg a töltésáramlást.
Olyan, vagy inkább olyasmi, mintha egyetlen mozdulattal elzárnád a körút alatti másfél méteres víz fő vezetéket a hálózat végén. A víz tovább nyomul és kárt okoz a vezetékben, illetve a megnövekedett nyomás a kritikus szakaszon szétnyomja a fogyasztók vezetékeit, készülékeit.

A HMKE-sokkal az a gond, hogy már egy HMKE is képes egy adott hálózaton túlfeszültséget és áthatolást okozni.
Írtam, hogy az ország 11(?) áramszolgáltatójából kettő-három kapott utasítást egymástól eltérő műszaki megoldások élő modelles kipróbálására. Tehát, a többféle tanulmány túlnyomó része elméleti munka eredménye.
Amit feltettem, az egy valós próbaüzem korántsem minden lehetséges üzemállapotban elvégzett rövid idejű mérés sorozatának az eredménye. Ez az eredmény hosszabb távon jobb nem lehet, csak rosszabb.
Nem próbáltam, de hallottam olyan kísérletekről, ahol aggregátort és HMKE-kat párosítottak, modelleztek egy hálózatot. Aggregátorokat régebben sokkal többen használtak, mint manapság, de mégsem jelentettek akkora veszélyt mint ma. A hálózatot amelyen munkát végeztek, egyszerűen rövidre zárták, leföldelték és az aggregátorok semlegesítve voltak.

Ma ez már nem ilyen egyszerű. A HMKE-k nem engedelmeskednek egyszerre és egyformán, különösen, ha valaki aggregátorozik a trafókörzetben. Amíg az aggregátor mindössze 1-2 KW teljesítményű, addig a HMKE-k ennek a sokszorosai is lehetnek.
Ezért van a mai áramszüneti felhívásokban kiemelve az aggregátorozás tiltása, illetőleg előzetes bejelentéshez kötött, szolgáltatói ellenőrzés alatti működtetése. De a szolgáltatók inkább a saját aggregátoraikat ajánlják fel oda, ahol ez az áramszünet idején elengedhetetlen.

A megújulók azért nem hoznak eredményt a felmelegedés lassításában, mert pillanatnyilag még több károsanyag kibocsájtásba kerül előállítani a megújuló energiát, mint a hagyományost.
Nézd meg a fejlődő Keletet, pl. Indiát, vagy Kínát. Mire meglépik, hogy átállnának csak megújulókra, már nem lesz aki ezt üzemeltesse, élvezze. Ha így megy tovább az átállás, mint eddig.

"Az egyik kutya, a másik eb!" összefoglalással egyetértek azzal a megjegyzéssel, hogy a kutya még mindig elfogadhatóbb és ismertebb meghatározás, mint az eb.
2019-11-19
23:36:06
Előzmény: villam64 #53604#53605
Ahogyan azt a nyuszi elképzeli!
A legfrissebb számokhoz, ha nincs kéznél az újság, megfelelő jogosultsággal csak a tagok férhetnek hozzá, úgy pár évre visszamenően.
Nagyjából addig elérhetetlen a számodra, amíg már a bulvárban is idejét múlta a téma. A téma, ami ettől még lehet egy értékes és időtálló anyag is.
Ha megszeged a szabályokat, kivágnak mint a macskát. Mielőtt fotózni kezdtem, minden jogosultság birtokában sem kaptam éveken és vezetőségeken keresztül soha engedélyt arra, hogy cikket lehozzak. Mégis megtettem a fórum érdekében úgy, hogy közvetlenül a szerzőktől kértem és többször kaptam is engedélyt bizonyos részek kiemelésére, idézésére. Ennek ez a szabályos módja.

A belinkelt lapszámmal vagy hatalmas szerencséd van, vagy sajnálatosan alábecsültem a tájékozottságodat.
A lapszám már 1979-ben mindjárt az első cikkben (nagyjából a 16. oldalig) - A hazai elosztóhálózatok feszültségszabályozási rendszerével - foglalkozik, de ez a rész már a tanulmány II. része, az alapokról lemaradtál.
Már akkor is és azóta is téma a hálózatra kapcsolt fogyasztók "visszahatása" a hálózatra. Ez egyben pici válasz is Robert feltételeire.
Ami az akkori szerkesztőbizottság tagjait illeti, részben tanítottak, részben később bedolgozó munkatársként vettem részt a hazai villámvédelem első komolyabb szabványának az adatgyűjtési munkáiban.

Öreg vagyok. Ez van.

Csak, hogy a hozzáférésekhez tudd.
Te ezt most olvashatod, "állítólag" PDF-ben van. De kiemelni mégsem tudsz belőle egyszerűen, mert ez egy régi fizetős PDF, amit bonyolult kijátszani. Meg tudnám csinálni, de ezzel ismét megsérteném a tulajdonosi jogokat. Tehát, ma már olvashatja bárki az akkori anyagot, de nem csemegézhet belőle. A szerzői, kiadói jogok a mai napig élnek.

villam64Válasz erre
2019-11-19
21:38:25
#53604
www.mee.hu/files/ET/1979/ET_1979_01t.pdf
2019-11-19
20:58:49
Előzmény: BJaca #53602#53603
Bjaca,


Mindig az volt a problémátok, hogy nincs bemutatható mérési eredmény, ami nélkül semmit nem fogadtok el. Hát most van. Lehet vitatni, fel lehet venni a szerzővel a kapcsolatot és még van pár módszer a tájékozódásra. Már felajánlottam (igaz villámnak), hogy amennyiben hajlandó komoly szakmai megközelítésben viszonyulni a témához, amikor nem zártkörű egy előadás, szívesen beviszem. De ott ez a fórumos hozzáállás "nem divat". Mindenki felel a saját vendégéért.

Szerintem te sem tudod, hogy miért nem fogadod el azt a szakmai munkát, amit a direkt ezen a problémán dolgozó szakemberek elvégeznek, kifejtenek. Nem ez volt az első anyag, amiben olvashattad, hogy a normális esetben a hálózat vége felé "lejtő" feszültség szinteket milyen mértékben befolyásolják, deformálják az inverteres fogyasztók, a kitáplálás.
Én lassan belefáradok abba, hogy állandóan ismételnem kell számodra dolgokat. Értelmetlen például az, ahogyan a Ledekhez viszonyulsz. Illetve érthető, indexes stílusban.
Megkeresheted, anno tibi nem volt rest és utána nézett annak a linknek amiben elmagyarázzák, hogy az áruk alapján kategorizált Ledek hogyan reagálnak a feszültség csökkenésre.
Nálunk mindig 100-150 Wattos, a nap fényéhez legközelebb álló fényforrás volt az étkező asztalunk felett. Most is az van. A korrekt megvilágítási igényeimből nem engedek. Egy ~3.000,- Forintos Osram stúdió Ledet látatlanban ugyan úgy szemétre való kínai ócskaságnak minősíted, mint azt a hálózatunkkal is teszed.
Ezen, rajtad nem tudok segíteni.
Ha akarod ismét csinálok fotót arról az energia takarékos "izzómról", aminek egy következő változata talán még meg van Robert gyűjteményében. Na annak van súlya, márkás is, és olyan öreg, hogy amikor már én foglalkoztam vele, talán még nem is tudtad, hogy kapcsolatba kerülsz a villamos szakmával. De ezt nehogy bántásnak vedd, mert nem annak szántam!
Hidd el végre, hogy olyan nagy világcég helyi energia gazdálkodását intéztem, ahol csak a világításra fordított energia meghaladta azt, amit a múltkor a cégednél dolgozó legnagyobb energiaigényről írtál. Akkor sem akartam "indexesbe" lemenni, most sem akarok.
2019-11-19
19:42:19
Előzmény: sándor #53600#53602
Sándor,

A HMKE-k inverterei igen pontos szabályzást tudnak, ha be vannak állítva, sohasem fogják túllépni a megadott feszültséget.
Nem tudom, a szolgáltató hol mér, és mi szerint kapcsolja a trafóját, de tűrés feletti feszültség csak két esetben állhat elő: vagy a szolgáltató állítja túl magasra a feszültséget, vagy a HMKE invertere nincs jól beállítva.


Hogyha a LED-ed villog 233V alatt, arra csak annyit tudomk mondani, hogy szemétre való kínai ócskaság (elnézést), ahol a ledek áramát egy szem ellenállással (meg esetleg egy soros kondenzátorral) állítják be. Egy valamire való LED fényforrás áramgenerátort tartalmaz, ami igen széles feszültséghatárok mellett is ugyanakkora áramot hajt át a LED-eken, így ugyanakkora fényerőt produkál. Vegyél egy márkásabb LED izzót, aminek súlya is van (igen, a minőségi ledes izzók nehezebbek, mint a gagyi társaik, mert van bennük normális hűtés), és örvendjél, hogy nem fog villogni.
2019-11-19
14:21:26
Előzmény: sándor #53600#53601
Sándor,

Mielőtt egy lépést is továbblépnénk légy szíves magyarázd meg ezt a kijelentésed:
"... minden, a hálózaton történő kapcsolás (az is, ha én otthon be vagy kikapcsolok egy nagyobb fogyasztót, vagy az, ha a szolgáltató kényszerül kapcsolgatásokra a HMKE-k vagy a villamos fűtések miatt) több ezer Voltos csúcsokat okoz..."

Én nem értem hogyan okozhat egy villanykályha bekapcsolása a 230 Voltos hálózaton több ezer voltos csúcsot és melyik irányba?




"néhány HMKE-s okozta gondok"

??? Tudtommal egyetlen tanulmány nem tartja rizikósnak azt sem, ha a jelenlegi néhánynál lényegesen nagyobb számban jelennek meg HMKE-k.




"a megújulók nem hoztak, nem hoznak eredményt a felmelegedés lassításában"

Persze nem, ameddig elenyésző a hányaduk az energiatermelésben. Mintha azt írnád, hogy nem érdemes abbahagyni a dohányzást, mert nem enyhült a köhögésed, pedig 10 helyett csak 9 doboz cigit szívsz el naponta.



Szerintem inkább az a probléma, hogy eddig nem találtak ténylegesen környezetbarát technológiát sem a villamosenergia termelésre, sem a tárolásra.
Fosszilis, vagy a hagyományos napelemek és akkuk? Egyik kutya, a másik eb!


2019-11-19
12:59:54
Előzmény: robert #53598#53600
Robert és mindenki, akit érdekel a téma,

Alapvetően rosszul értelmezitek az úgynevezett csúcsokat. Kénytelen vagyok ismét azt mondani, hogy villám egyoldalú megközelítése visz félre többeteket.
Nem az a fontos, hogy mennyire "csúcsosan" reagál egy HMKE vagy sem. A fontos, hogy a HMKE mekkora problémát okoz.
Tudom, hogy akinek van, az soha nem lesz magától hajlandó szembenézni az általa okozott problémákkal. Robert a múltkor jogosan kifogásolta a mérési példák hiányát, a probléma konkrét bemutatását. Most talán érthetőbb lesz, amiről régóta beszélek!

A kutyát nem érdekel az, ahogyan egy felhő tovább vándorol. Ugyan úgy a kutyát sem érdekel, hogy Bjaca szerint be és kikapcsolnak fogyasztók. Tudomásul kell venni, hogy a villamosenergia biztosításának a tervezése és megvalósítása negyedórás ciklusokban történik.
Takyka levezetése teljesen rendben van, de a lényegen, hogy akármilyen lassítással történik is az inverter fel és leszabályozása, attól a negyedórás értékek, az azokban mérhető feszültség csúcsok a hálózat minden pontján mások és mások.

Alapvetően átcsúszott az én eredeti problémám, a feszültség változások abnormális alakulása egy másik topicba. Most talán látható, hogy igen is energiastratégiai kérdésről van szó, és nem holmi rossz hálózatokról, kötéshibákról, és egyéb félreértelmezett dologról.

Most nem mennék mélyebb elemzésbe. Arra kérlek benneteket, hogy gondoljatok bele, hogy minden, a hálózaton történő kapcsolás (az is, ha én otthon be vagy kikapcsolok egy nagyobb fogyasztót, vagy az, ha a szolgáltató kényszerül kapcsolgatásokra a HMKE-k vagy a villamos fűtések miatt) több ezer Voltos csúcsokat okoz. Az, hogy ebből ki és éppen ott és akkor mennyit érzékel, szerencse kérdése.
Most nem erről van szó, hanem a HMKE-k okozta problémák orvoslásának a kereséséről. Nem a megoldásról, hanem az első próbálkozásokról!!!

Az már lassan világos lesz mindenki számára, hogy egy bizonyos számon felül nem fognak HMKE-kat engedélyezni.
Az is, hogy a trafó körzeteket nem lehet a végtelenségig szétdarabolni néhány HMKE-s miatt.
Az is, hogy a feltett anyagban látható két megoldás csak egyetlen próba. Soha nem lesz belőlük tömeges megoldás. Majd a közületi nagy HMKE-k okozta problémákat megoldják vele, de a kicsik okozta problémákat nem.
Az is, hogy az országban ez csak egy fajta próbálkozás, kifejezetten a mi környékünkön. Erről írtam azt korábban, hogy ahogyan kirajzolódnak az út keresések, úgy fogok róluk beszámolni.
Végezetül remélem az is világos lesz, hogy az állam nem fog ennyit áldozni (mert nincs miből) a néhány HMKE-s okozta gondok megoldására. Az összes engedélyezhető HMKE-s töredék hasznot termel ahhoz viszonyítva, amennyi gondot okoz.
A hálózatot sem fogja az állam országos szinten újra építeni.

Ez a Németeknek sem sikerült. Ahogyan belebolondultak a házi napelemekbe, a megújulókba (mert náluk ez nagy baj) a probléma megoldás miatt azonnal a négyszeresére emelkedett az áram ára. Amióta a lakossággal finanszíroztatva építteti a saját tározókat, azóta már csak háromszorosa az áram ára a megújulók előtti "hagyományos" áram árának. De ez kicsit csalás, amolyan parasztvakítás, mert a szakértők szerint az áram ár csökkenését, az újabb fejlesztésű és nagyobb hozamú, tehát olcsóbban termelő napelemek okozták. Ezen még vitatkozgatnak egy darabig, miközben a lakosság szív.

Mivel a megújulók nem hoztak, nem hoznak eredményt a felmelegedés lassításában, ezért a programot már csak a tehetetlenség viszi előre. Azt, hogy zsákutcában vannak, már belátták. Kormányok, pártok népszerűsége csökkent drasztikusan az energia árak és az eredménytelen környezetvédelmi harc következtében.

Gondoljátok, hogy nálunk veszni hagynák a rezsicsökkentést? (Nevessen bárki velem együtt ezen a kifejezésen.) Még ha veszni hagynák is, akkor is, azon felül is minimum a duplájára kellene emelni a villamosenergia árát, miközben a foszilis energia ára csökken a világpiacon.
A napenergia hasznosítás (HMKE) jelenleg tapasztalható iszonyatos reklámos felfutása sem egyéb, mint egy mozgásban lévő uniós pénztömeg kényszerű felhasználása. Ha nem használjuk fel a megadott célra, akkor vissza kell fizetni.
A felfuttatás okozta problémát rá fogják, rá kell tolniuk az okozókra. Legalább is tekintélyes részét.
Meg kell oldani a házi tárolást, az általam ősidők óta szorgalmazott legalább 80%-os önellátást. Be kell dobni a házi tárolókat, beleértve a villanyos autókat is egy, úgynevezett közöségi tárolóba.
És ami a legfontosabb, le kell csökkenteni a fogyasztást. Azon röhög a "szakma", hogy miközben LED-ezünk és energia-miniatürizálunk, aközben a duplájára növeljük még a régi fogyasztásunkat is. Ez egy tarthatatlan abszurdum.

Írtam korábban, hogy komolyan foglalkoznak, foglalkozunk a HMKE-k miatti szélsőséges feszültség változásokkal. Ez a vizsgálat sem negyedórás, hanem szakmailag tarthatatlan tíz perces időszakra történt.
Még ezen a nagyon rövid időszakon belül is jól látható, hogy az átlag feszültség eltérések jóval túllépik a szabványban rögzített nagyvonalú eltéréseket.
Szerintetek mekkora, és a tíz percen belüli mintavételezés alatt mennyi időn keresztül kellett a feszültségnek erősen túlfeszültségnek lennie, hogy az átlag 250 Volt fölött alakuljon a csúcsokban?
Vagy éppen 220 Volt alatt?
És ezek nem a harmonikusok okozta csúcsok!!! Ezek HMKE/hálózat/villanyos fűtés problémák.
Ez van sajnos. Én továbbra is szenvedek. A szünetmentesim tegnap előtt 40%-os töltöttség alá merítették az akkujaikat, csak hogy tartani tudják (órákon át!) a feszültséget. A ledem villog, ahogyan alá megyünk a 233 Voltnak. A szomszédoknál is hasonló a helyzet. Még azok is szentségelnek a villamosenergia rossz minősége miatt, akik ezt a helyzetet részben okozták. (Jellemzően a panaszbejelentések zöme tőlük származik.)
Egyre többen építtetik be saját pénzen a tárolókat, mert nem akarják veszni hagyni amit a HMKE-be invesztáltak. Legalább az esti órákban (mert nappal nincsenek otthon) normális villamosenergia szolgáltatást szeretnének maguknak.
Úgy, hogy ne gondoljátok, hogy aki itt a szaldó megszüntetésről írt, az nagyon mellé lőtt volna. Ez a legelső és a legkönnyebben megléphető intézkedés ahhoz, hogy elkezdjen minden HMKE-s átállni szigetüzemre.
Csodálom, hogy ezen még fel is háborodtatok!






2019-11-05
11:43:49
#53512
Nem tűnik úgy, hogy az ELMU nagyon aggódna a HMKE-k számának növekedése miatt, ugyanis rendszeresen jelentkeznek, hogy szívesen benapelemeznék a házunkat.
2019-11-01
07:53:08
Előzmény: sándor #53503#53504
Sándor!
"amit már általánosban tanítottak, hogy nem szabad két villamosenergia forrást (két laposelemet) párhuzamosan kötni"
Izé. Akkor hogy működhet eegymás mellett Paks és Mátra? De nézz csak bele egy laptop akkumulátorának a felépítésébe, vagy egy akkus csavarhúzóba, esetleg egy nagyobb kapacitású (legalább 4000mAh) powerbankba.
Itt nagyon hiányzik, hogy miért nem szabad, illetve ha szabad, akkor milyen feltételek mellett.

"Ki kell fizetnünk az általuk okozott kárt, majd elfogadni azt a magyarázatot, hogy ótvar a hálózat, kínai gagyi a sok tönkrement ketyerénk."
A szolgáltató engedélyezte a HMKE beüzemelését, majd nem tudta kezelni a működését. Nem a HMKE hibája volt. De tök jó, hogy leírtad, hogy a szolgáltató bár nem ismerte el, hogy az ő hibájuk volt, mégis telepített valami új trafót.

Mi ez a baromság, hogy 10-100kV analóg módon nem rögzíthető, csak kiszámolható? A mai eszközökkel ez kimutatható lenne. Ez egy olyan dolog, ami csak elméletben létezik, és arra jó, hogy riogassák a hozzá nem értőket?
Egy színuszjel torzítása valóban leírható különböző frekvenciák összegével, de ettől a torz színusz pillanatnyi értéke nem fog változni, az egyekig nőni. Vagyis a pillanatnyi feszültség leírható egy 1000V 100kHz és egy 18V 39Hz-es színuszjel összegével. És még a fázishelyzetük sem mindegy. A villanymotorok a lendület miatt nem érzik meg, a kapcsolóüzemű tápok pedig érzéketlenek rá, azok mennek 120-tól 270V-ig. Egy dolgot nem szeretnek, az egységugrást a bemeneten, de csak akkor, ha nincs beépítve induktivitás vagy VDR, ami korlátozná az ilyenkor fellépő nagy áramokat. Kínai barátaink ezt kispórolják. Nem nagyon láttam még EMI filtert bennük, vsagy egy normális tekercset a hálózati egyenirányító után.

Még valami a felharomikusokkal kapcsolatban. Egy sima 5Vpp tökéletes négyszögjel végtelen felharmonikussal rendelkezik, de egy oszcilloszkópon mégiscsak egy olyan jelet látunk, ahol a DC 0V és a DC 5V közt váltakozik a jel. Annak idején a suliban beszélgettünk róla, hogy ha olyan jó a digitális jel, miért nem azt továbbítjuk közvetlenül rádiós adó-vevővel. Hát pont ezért, mert a négyszögjel átviteléhez igen széles sávú adóra és vevőre van szükség. És mielőtt bárki azt mondja, hogy ezer dolog küld digitális jeleket 433MHz-en, vagy WIFI-n 2,4GHz-en vagy 5GHz-en, hát közlöm vele, hogy ott sem négyszögjeleket visznek át, hanem a vivő frekvenciát modulálva történik az adattovábbítás.
2019-11-01
02:40:39
Előzmény: robert #53499#53503
Robert,

Ez nem egy zárt konferencia, pusztán a komolyan érdeklődő szakemberek tájékoztatása. A meghívottak körét egy ilyen egyszerű témában valószínűleg a kisterem befogadó képessége határozza meg.

Hogy mennyien és milyen komolysággal foglalkoznak a lakossági hálózaton várhatóan bekövetkező problémákkal? Én már nagyon régen is tettem fel értékes tudományos munkákat a témában. Akkor úgy gondoltam, hogy idő előtti volt a közreadás, mert olyan vélemények jöttek, hogy a szakemberek hülyék.
Pedig nem.
Ha nagyon durván leegyszerűsítem a kérdést, akkor elég csak arra gondolni, amit már általánosban tanítottak, hogy nem szabad két villamosenergia forrást (két laposelemet) párhuzamosan kötni. Hogy miért nem? A mostani hozzáállás miatt hiába való lenne ebbe a kérdésbe belemenni.

A harmonikus viszonyokról is sokszor leírtam, hogy megfigyelhetők, de analóg nem rögzíthetők. Muszáj modellezni, de ha valaki mélyebbre megy, akkor úgy kell kiszámítani minden változó hatását az ismert, a hálózatot alkotó elemekre. És nem kell meglepődni, ha több 10-100 KV -os értékek jönnek ki.
Ezt nem lehet egyszerűen úgy kezelni, ahogyan Bjaca kifejtette.
Ki kell fizetnünk az általuk okozott kárt, majd elfogadni azt a magyarázatot, hogy ótvar a hálózat, kínai gagyi a sok tönkrement ketyerénk.

Végezetül egy visszaellenőrizhető példa arra, hogy mennyire nem ismerik a saját termelésük hatását a HMKE-sek. Sokszor megkérdeztem, hogy akinek van HMKE-je, ő szerinte mennyi HMKE-t engedélyeznének a közvetlen szomszédjai számára?
Egyetlen válasz jött villámtól, hogy felőle csinálhat a szomszédja HMKE-t, őt nem érdekli.
Vagy szándékosan a homokba vannak dugva a fejek, vagy nem ismerik a hálózatra gyakorolt hatásokat.
Pedig a megoldás egyszerű. Rá kell kérdezni a szolgáltatóra. Be kell adni egy olyan tervet, amit villám szeretne megvalósítani, hogy minden tetőre HMKE-t szerelne. A szolgáltató válaszát, gondolom nem nehéz kitalálni.

Nem ismerem, hogy a Csondor Bálint által lefuttatott szimulációk milyen, a fogyasztók által használt elektronikus eszközöket vettek figyelembe. Ilyenkor általában a szerényebbtől a jobban felszerelt háztartásokat veszik figyelembe. A csak úgy feldobott klímák tömegét nem.
Ennek is megvan a magyarázata. Törvény, rendelet van a klímák telepítésére (tervezés, engedélyeztetés, szakember kivitelező, stb.) A fűtő klímákat be kell jelenteni és engedélyeztetni.
Mikor tartották be nálunk komolyan a törvényeket? Az ellenőrzés, a szigor szándékosan hézagos. Évek óta azzal cukkolom a postásunkat, hogy hol van a fegyveres kísérője azokon a napokon, amikor nyugdíjat hord ki. Mert tudtommal, az erre vonatkozó rendeletet sem vonták még vissza. A választ had ne írjam ide.
Ha van törvény és azt meg szegni népi sport, akkor később bármit megtehet a jogalkotó. Ez a lényeg, ez a cél.
2019-10-31
10:12:48
Előzmény: BJaca #53500#53501
BJaca,

Én is hiányolom az esettanulmányokat, de elfogadom, hogy a kifinomult szimulációs programok jól tükrözik a valóságot. Magam is gyakran modelleztem, és tudom, hogy el lehet érni egy szintre, amikor a virtuális nagyon jól imitálja a fizikai hálózatot, és ez mérésekkel igazolható.

Ha a valóságban valahol hiba van, annak a kiderítése természetesen kiszállást, mérést és intézkedést igényel, ritkán lehet javítani egy bit távolról történő átbillentésével.

2019-10-31
09:04:38
Előzmény: robert #53499#53500
Róbert,
Érdekes dolog ez a számítógépes szimuláció. Csak azt nem értem, miért nem mennek ki villanyoszlophoz, kötnek rá egy 6 csatornás A/D-t, és rögzítenek egy egész napi működést a 3 fázison az áram és feszültség alakulásáról.
Sokkal jobban tetszenének olyan tanulmányok, amik arról szólnak, hogy "kimentem és megmértem".
2019-10-31
08:00:28
#53499
Sándor,

Rákerestem a PV penetráció hatása kifejezésre, és meglepően sok magyar tanulmányt találtam a témában. Ez jelzi, hogy a hazai szakemberek is évek óta készülnek a PV elterjedésével várható problémákra és nem csak zárt konferenciákon beszélnek róla.
Nem rágtam magam végig az írásokon, de annyit kiolvastam, hogy a jelenlegi hálózatokon valószínűleg lényegtelen változást okozna, ha minden negyedik fogyasztó termelne is. Tudom nem a darabszám, hanem a teljesítmény számít, de valószínű, hogy kevés olyan körzet található az országban, ahol megközelítenénk a 25%-ot.


Egy találat:
Napelemek telepítésének hatása a kisfeszültségű hálózatok felharmonikus viselkedésére
Csondor Bálint
A napjainkban egyre jobban elterjedő napelemes rendszerei képesek megváltoztatni a villamos hálózat felharmonikus viszonyait. Neplan szoftver segítségével, számítógépes szimulációk során megvizsgáltam, hogy az elterjedő háztartási méretű kiserőművek milyen hatással lehetnek a kisfeszültségű hálózat feszültség, áram és felharmonikus viszonyaira. Négy különböző PV penetrációjú hálózatra futtattam szimulációkat, figyelembe véve a fogyasztók elektronikus eszközeinek felharmonikus szennyezését is.
2019-10-30
19:48:54
Előzmény: robert #53423#53498
Robert,

Ilyen előadásokon lehet többet megtudni annál, mint amit a sajtó utasításra lehoz, vagy csak felkap.
Ezt a meghívót a tagok kapták. Esetenként lehet vendéget is vinni, most nem írták.
Ha nyilvános anyag elérhető, azt külön jelzik.

A PV probléma lényege ebből is látható, a szolgáltatókat komolyan foglalkoztatja. Mert a probléma létezik. A kisfeszültségű elosztóhálózatra csak HMKE-k csatlakoznak!

...
"Tisztelt Tagtárs!



A MEE XXXXXXX Szervezete tisztelettel meghívja Önt a:


2019. november 28-án, csütörtökön, 15 órai kezdettel megtartandó:

„PV penetráció kezelése kisfeszültségű elosztóhálózaton - Energiatároló, terhelés alatt szabályozható KÖF/KIF transzformátor, áramköri aktív feszültségszabályozó eszköz”

című előadásra."
...


2019-10-24
07:33:27
Előzmény: sándor #53431#53433
Sándor,

Az egyidejűleg elérhető átlagos teljesítményre voltam kíváncsi, és csak 1 fázissal számoltam 25-ös vezetékre.
Nálunk biztosan nincs 70-es, annak szigetelés nélkül 25mm lenne az átmérője.

Egyébként az általad ajánlott 70-es kábel esetén veszteség nélkül számolva a példában szereplő utcában fázisonként 290W folyamatos teljesítmény jutna minden házra (~210kWh/hó), ami átlagként elégnek tűnik, de az egyidejűség akkor is csúnya problémákat okozhat.
Átlag 126A terhelés... egy ilyen hálózat talán elviselne 10db 3kW-os HMKE-t (minden 10. házon) anélkül, hogy többletet termelne a körzetben. (Szerintem a mi utcánkban már most is van 10db.)


Én továbbra is a magas fogyasztás, nem pedig a termelés növekedése oldalán látok problémákat, mert a visszatermelés jobban szabályozható.




2019-10-24
06:20:38
Előzmény: sándor #53431#53432
Sándor!
Köszönöm a szemléletes leírást.
Néhány észrevételem lenne:
"pl. öt HMKE-s mindegyike elkezdi az esti csúcsban a házankénti csak 2-3 darab, egyenként 3-5 KW-os levegős klímás fűtését üzemeltetni, akkor csúcsban máris 15-25 KW-os többlet fogyasztást generál."
A 3-5kW-os klímák hálózatról felvett teljesítménye 1,5-2,5kW, és az is csak a legrosszabb eset, mikor nagyon hidegben akarod a maximumot kivenni belőle.
Vagyis a fele máris eltűnt a többletfogyasztásnak (az idő nagy részében viszont a kétharmada).
A levegő-víz hőszivattyúk viszont rosszabbul teljesítenek, ennek egyszerű oka van: míg 25 fokos befújt levegővel lehet fűteni (pontosabban hőn tartani), addig vízzel fűteni ennél magasabb hőmérséklet kell, ami tovább rontja egy hőszivattyú hatásfokát.

Ha a kitermelést nézzük, 5 darab 3kW-os HMKE fázisonként ~22A-t tol a hálózatba. Írtad, hogy az átlagfogyasztás 0,2-2A házanként, vagyis fázisonként a 100 ház minimum 6,6A-rel terhel, bár ennél szerintem több lesz, köszönhetően a hűtőszekrényeknek és az egyéb készenléti fogyasztóknak.

Ha minden 100 házra jutna 5 HMKE, az már szép eredmény lenne. Az is látszik, hogy alsó hangon a HMKE-k termelésének 30%-a hasznosul az utcában.



2019-10-24
00:26:24
Előzmény: robert #53429#53431
Az alapvető hiba a szemléletben, illetve a méretezési alapelvek ismeretének a hiányában keresendő.

-Adott egy családi ház 3x16 A kismegszakítóval. Ezek a kismegszakítók maximum 14,34 A-el terhelhetők, hogy teljesüljön a hálózat(vezeték)védő feladuk. 16 A-el terhelve hamarabb lekapcsolnának, mint az indokolt lenne.

-A családi házhoz az utcai hálózattól vezetett csatlakozó (fő) vezeték a mai gyakorlat szerint, 3x16 A esetén 4x25 mm2 keresztmetszet (alu). Azért, ilyen nagy, mert melegedésre méretezve a falban, illetve a földben vezetett (ma használt olcsó) vezetékek, kábelek maximálisan megengedett melegedése csak 70 fok.

-A családi házakhoz vezető fő vezeték keresztmetszete alapvetően a vételezni kívánt teljesítmény és a csatlakozó vezeték hosszának a függvénye.

-Nincs értelme három fázisról beszélni, hiszen a méretezést egy fázisra, az az, a legterheltebb fázis áramát vezető vezetékre kell elvégezni (általában).

-Induljunk ki abból, hogy egy trafókörzet egy leágazására 50-100 ház csatlakozik.
100 ház esetén a házban engedélyezett teljesítmény maximális vételezése esetén 1.434 A folyna az első házcsatlakozási pont és a trafó biztosítója közötti vezeték szakaszon.
A gyakorlat szerint a trafóköri leágazás biztosítói 200-250 A-esek.
Miért?
Azért mert a házakban a valóságban előforduló terhelési egyidejűség nem indokol többet.

-Mit jelent ez a hálózati keresztmetszet szempontjából?
A Robert által feltett táblázat szerint (ami nem feltétlenül a lakosságot kiszolgáló közüzemi elosztó hálózatoknál alkalmazott vezetékeket tartalmazza) a trafóköri leágazás szükséges keresztmetszete az 1.434 A áramerősség minimális veszteséggel történő átvitele esetén 1.000 mm2 kellene, hogy legyen.

-Ez akkora képtelenség, amit bárhogy is követeli Bjaca és villám, a világon sehol sem fognak megépíteni. Még csak meg sem fogják közelíteni. Inkább áthelyezik a fogyasztót, vagy azok kisebb csoportját egy, a KÖF hálózatra csatlakozó új transzformátorra.
Ez folyik például most nálunk is, erről írtam. A szükségességnek a gazdaságosság szab határt, mert a fogyasztó nem hajlandó kifizetni a hálózatfejlesztés költségét.
Az egyes kiugróan magas igényű kisfogyasztók vagy fizetnek több alapdíjat, de a szükségük kielégítésének a költségeit nem terhelhetik rá a közösségre. Vagy önkorlátozásra, vagy kényszer korlátozásra kerülnek.

-A korlátozás független attól, hogy úgy hiszik, hogy nekik alapvető joguk van a 3x16 A biztosította teljesítmény bármikori maximális kihasználására.
Alaposan el kell olvasni a jogszabályokat. De ennek hiányában elegendő párhuzamot vonni az internet szerződésük és a nekik az adott pillanatban nyújtott szolgáltatói teljesítéssel. Ha azt elfogadják, akkor a másik területen sincs miért reklamálni, ha korlátozásra kerül sor.
Fontos tudni, hogy ez a korlátozás első lépésben már a hálózati feszültség szabályozásával megtörténik. A többire élő, de még életbe nem léptett rendelet van.

-A közüzemi hálózati vezeték keresztmetszetét az alapján tervezik, hogy ismerik, hogy a fogyasztók (beleérte Bjacát is) mennyivel terhelik egyidejűleg a hálózat egy fázisát.
Ez a villanyszámlákból és a szolgáltató trafóköri fogyasztás mérőinek az adataiból egészen pontosan meghatározható.

-Ha valaki kihasználná a 3x16 A-es lehetőségét, akkor cosfi 1-e számolva is havonta 230 V x 16 A = 3.680 W terheléssel kellene folyamatosan fogyasszon fázisonként.
Ez egy fázison havonta 2.693.8 KWh elfogyasztását jelenti. Három fázison 8.801 KWh-át. Ennek az ára 387.901,- Ft/hó.

-A villanyszámlák nagyjából 5.000 és 50.000, Ft között oszlanak meg úgy, hogy a nagy többség 10-20 ezer közötti fogyasztásra használja csak a hálózatot.

-Ezek szerint a lakások többségének a havi fogyasztása 100 és 1.000 KWh közötti.
A nagy átlag valahol 200-300 KWh/hó között van.
Ez azt jelenti, hogy naponta és óránként 0.137 KWh és 1.37 KWH között van az átlagos lakások teljesítmény igénye. Az áramerősség igényük egy fázison 137 W/3 = 45,7 W... az az 0,2 A, illetve a nagyobbaknál 2 A egy fázison.

-Mivel a szolgáltató, helyesebben a hálózat méretezője tudja, hogy ez az átlagfogyasztás, és ez nem azonos a reggeli esti és az alkalmi csúcsfogyasztásokkal, ezért nagyjából az átlag ötszörösével számol a méretezésnél.
Tehát a nagyobb villanyszámlájú fogyasztóknál a rövid ideig tartó csúcsokban egy fázison 10 A-el.

-A nagyobb fogyasztók vannak kevesebben és azok egyidejűsége sem azonos és állandó.
Innen adódik, hogy elegendő az egy trafókör egy leágazásába 200-250A-es biztosítókat tenni, mert a valós áram a hálózaton csúcsban sem haladja meg a 100-150 A-t. Igy a betétek megfelelnek a túlterhelésvédelemnek és a zárlatvédelemnek is.

-A szolgáltatónak érdeke, hogy a hálózat csak a szükséges erősségű, a lehető legalacsonyabb értékű áramot vezesse, mert az áram nagyságával arányosan növekszik a hálózat vesztesége. A hálózat elemei, anyaga adott, a keresztmetszete is, a kötések száma és állapota állandóan felülvizsgálat alatt van. Érdekes módon általában nem a 150-200 A-t átvivő KIF vezetékek szoktak izzani, hanem a 60-100 A-t vezető KÖF hálózat elemei.

-Ha a táblázatban látható 1.000 mm2 szükséges keresztmetszetet visszaméretezzük a valós áramigényre, akkor kiderül, hogy tökéletesen elegendő az 50-70-75 mm2 a közüzemű elosztó hálózatokhoz.
Ezek a hálózatok valóban csak ekkora keresztmetszetűek, mert semmi nem indokolja, hogy nagyobbak legyenek, veszteség szempontjából is megfelelnek.
A régi, kisebb keresztmetszetű hálózatokat már kicserélték nagyobb keresztmetszetre.

-A keresztmetszet meghatározásakor beleszámították a várható fejlődés megkövetelte fogyasztás növekedést, de azt is, hogy az államilag is támogatott alacsonyabb fogyasztású modernebb készülékek fogyasztása keresztmetszet csökkentő tényező lesz. Vagyis ellensúlyozza a várható fogyasztás növekedést.
Nem véletlenül szabtak teljesítmény határt pl. a porszívóknak (is).

-A hálózat felújulási sebessége meghaladja 10 évet. Ez csak egy ideális szám, a valóság 10-30 év között van. Nem csak nálunk, hanem mindenütt a világon, hiszen a villamos áram fizikája a világon mindenütt azonos.

-Ebbe a jól megtervezett és kivitelezett rendszerbe rondítanak bele azok az uniós és kormány programok, támogatások, amelyek nem igazodnak a hálózati ciklus időkhöz, és hónapok, egy-két év alatt akarnak jóval nagyobb terhelést a hálózatokra pakolni, mint amit azt azok még elviselnek.

-Ilyen terhelés jelentenek a KIF hálózatokon a HMKE-k, a KÖF hálózatokon a kiserőművek. Egyszer terhelik a hálózatot amikor termelnek, másszor terhelik, amikor a tulajdonosaik az általuk korábban a hálózatból kivett energia mennyiség többszörösét akarják nagyon rövid idő alatt kivenni.

-Ez a cica-egér játék addig megy csak, amíg egy adott helyen elérik azt a határt, ahol az állam által adott X méretű támogatást a támogatás okozta Y méretű hálózatfenntartási költség (veszteség) meg nem haladja. Ahol a műszaki lehetőségek és a fizika határai véget érnek.
Erre vannak az alvó rendeletek a kitermelés és felhasználás (visszavételezés) korlátozásáról.
Ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy ezeket bevetik. Nem egyszerre és nem mindenütt, de ahol muszáj, ott biztosan és határozottan.

-Az egyik előre mutató és fokozatosan kierőszakolt megoldás a házi tárolók megépíttetése lesz. A legalább részleges szigetüzemre való kényszerítés. A kivételezési korlátokat a többi fogyasztó érdekében garantáltan bevezetik. Nem mindenkinél, csak ott, ahol azok felboríthatják egy körzet, egy trafókör biztonságos üzemelését.

-Az eddig leírtakból látható, hogy mekkora tévedésben van Bjaca, villámról nem is beszélve, hogy majd a szolgáltató fog az ő, a kisszámú HMKE-s átlagot meghaladó visszavételezésének a kirugózása érdekében hálózatokat átépíteni.
Ha valaki utána számol, akkor beláthatja, hogy ha a hsz. elején tárgyalt 100 házas trafókörben működő pl. öt HMKE-s mindegyike elkezdi az esti csúcsban a házankénti csak 2-3 darab, egyenként 3-5 KW-os levegős klímás fűtését üzemeltetni, akkor csúcsban máris 15-25 KW-os többlet fogyasztást generál.
Nem fog a feszültség a szabványban meghatározott 207 V alá esni, de a szolgáltatás minősége elviselhetetlenné romlik.

-Ez az amúgy, (mert a HMKE-sek sem csak fűtenek este hanem normál fogyasztanak is), 50-100 A-os túlterhelés még akkor is leülteti a 150-200 A-es terhelésre méretezett hálózatot, ha a fűtések nem egyszerre indulnak és futnak fel.

-Az éjszakai fogyasztási lehetőségek kimerültek. A bojlerek még működnek, a már leállított villanykályhák helyét elfoglalták a hőszivattyúk. Éjjel sincs annyi energia, hogy további olyan villamos fűtést tudjon a szolgáltató engedélyezni amire nincs ráhatása. Ilyenek pl. "a csak bedugom és fűt" légfűtések.
Ezeket vagy csak a teljesítmény korlátozással tudja kivédeni, vagy rákényszeríti a HMKE tulajdonost, hogy akkuval, meleg vizes tárolással biztosítsa magának a nappal megtermelt energiájának az éjszakai felhasználását.

-A napközbeni kitermelés hálózatot megviselő hatását már olvashattátok. Ezt most nem boncolgatnám. Az se tévesszen meg senkit, hogy a napokban határozták el promt, hogy erősíteni kell a lakossági napelemes termelést.
(Értsd, az eddigi, erre a célra kapott pénzeket jórészt közösségi intézmények költség csökkentésére használták. Ezt az unió nem fogadta el. Vagy visszafizetjük, vagy gyorsan indítunk egy a "mosógépek teljesítmény csökkentéséhez " hasonló programot. Ígérettel lehet nyerni hónapokat, talán egy-két évet, de a hálózatokat tovább erőszakolni nem lehet.

-A környezetvédelemre (megújulók felhasználása) elkülönített pénzek nem hozták az időarányosan elvárt eredményt. Sőt már az is látszik, hogy bármennyire is erőlködik a lobbi, a felmelegedés folyamatába nem tudunk még csak beleszólni sem, nem hogy megállítani.
Ez a mostani nekiugrás nem egyéb, mint a vízbe fúló utolsó reménysége, amikor belekapaszkodik egy szalmaszálba.
Egyre több helyen nyilvánítják ki, hogy csak az energia fogyasztás csökkentése hozhat legalább némi reményt.
Reményt és nem megoldást.
És miért ne lenne mai is értelmes cél a fogyasztás csökkentése, ha évekkel ezelőtt még villám is ebben utazott (velünk együtt)? Hm?

2019-10-22
12:36:14
#53429
A szabadvezetékek fázisvezetője általában acélmerevítésű alumíniumsodrony.A sodronyos kialakításra azért van szükség, mivel a sodronyt alakító vékonyabb szálak flexibilisebbek, így kisebb valószínűséggel alakul ki sérülés a fázisvezetőben. A sodronyos kialakítás miatt a huzalok szakítószilárdsága magasabb, mint az azonos, ám homogén keresztmetszetűhuzaloké. Ekkor egy sodrott acélmagra sodorják fel az alumínium, illetve alumínium-ötvözet fázisvezetőket. Nagyobb keresztmetszetű fázisvezetők esetén az acélmerevítésre több rétegben lehetséges a sodronyokfelvitele, ekkor azonban két szomszédos rétegnek ellentétes irányba kell forognia, hogyaz induktív zavarvédelem megvalósuljon. Az 1. táblázat néhány jellemző keresztmetszet terhelhetőségét mutatja.





Tegyük fel, hogy van egy 1 fázisú 25 mm2 keresztmetszetű légvezetékünk egy 1 km hosszú utcában.
A vezetékre egyenlő közönként 100 fogyasztó csatlakozik.
Az utca elején a trafó a névleges feszültség felett 10%-al, 253 Voltot produkál.

Ha minden fogyasztó egyforma ohmikus terhelést akaszt a rendszerre, ahhoz, hogy az utca végén még biztosítva legyen a névleges feszültség alatti 10% (207 Volt) a fogyasztók nem terhelhetik 0,33 Amperrel jobban a hálózatot. Ez nagyjából 76 Wattot jelent csak csatlakozási pontonként.

Nem tudom, hogy milyen keresztmetszetűek a járatos vezetékek, de látható, hogy a kötési ellenállások nélkül is drasztikusan romlanak a feszültségviszonyok egyidejűség esetén.

A szerződés szerinti mondjuk 16 Ampert mekkora hosszon hány fogyasztó vehetné igénybe egy adott szakaszon? 25mm2-es vezeték 8 fogyasztót talán képes lenne kiszolgálni egy 300 méteres szakaszon. Ez meglehetősen kevésnek tűnik!
2019-10-21
20:50:47
Előzmény: sándor #53427#53428
Sándor,
Nem elképzelhetetlen. Végig kell húzni egy megfelelő keresztmetszetű kábelt az egész utcán a lehető legkevesebb kötéssel. Ahol toldani kell, ott az összekötések többszörözésével lehet csökkenteni az átmeneti ellenállást.
És hogy tisztába legyünk mit jelent a hálózatnak egy 3kW-os HMKE bekapcsolása: ugyanannyit, mint amikor lekapcsolsz egy 3kW-os olajradiátort. Egyik sem okozhat 10V-os feszültségváltozást egy hálózaton.
De amikor rádugják a 7kW-os töltőt a villanyautóra, az mennyire fogja megrántani a hálózatot? Akkor majd a villanyautók lesznek a problémák?
Ráadásul a napelemek nem egységugrással kapcsolnak, hanem folyamatosan terhelnek fel és le, az átmenet akár egy óra is lehet. Hogy jön egy felhő? az sem 2 másodperc alatt takarja ki a napelemeket.

2019-10-21
20:27:46
Előzmény: BJaca #53425#53427
Bjaca!
Ilyen hálózat nincs. Szerintem a valósághoz kell igazítani a kitermelés és a fogadás feltételeit és paramétereit.
2019-10-21
20:23:54
Előzmény: robert #53423#53426
Robert,

...
Ami fontosabb, az a leírtak bizonyítása, az esettanulmányok hiánya.
Lassan szégyellem, de mindig visszajutok a tavaszi feszültség ingadozási problémáim kérdéseihez.
Van egy szabvány a villamosenergia paramétereire vonatkozóan. A szolgáltató ezeket mindig teljesíti. Vannak kivételes esetek, amiket rá lehet húzni a paraméterektől való eltérésre. Pl. a pislogási (visszakapcsolási) idő túllépése.

A szolgáltatók és a fejlesztők soha nem ismerik el hivatalosan, hogy "hibáztak".
A hiba általában összetett okokra vezethető vissza, ezért én nem hibáztatom a szolgáltatót. Nem tehet arról, hogy ma már sokkal sűrűbben kell kapcsolgatni mint a megújulók megjelenése előtt. A kapcsolás szolgáltatás-minőség rontó tényező.

Ha a napelemes problémánál maradunk, akkor úgy a régi, mint a mai szolgáltatók kényszerhelyzetben voltak, vannak. Tudomásul kell venni, hogy bizonyos mennyiséget fogadniuk kell, annak minden előnyével és hátrányával.

Szoktak előadások lenni, ahol betekintést engednek a hallgatóságnak a nehézségekbe. Ott hallani néha konkrét példát, de az nem nyilvános, (mert pl. nem bizonyítható, illetve az állam felelősségét feszegeti). Amolyan "maradjon kettőnk között" információ. Semmi értelme nem lenne tovább adni.

Azért vagyok kénytelen az utcán is kapható egyesületi újságból idézni, mert az nyilvános. A forrást és a szerzőt is megjeleníthetem. Az előadásokon előfordul, hogy "jelenléti ív" van, ami egyben titoktartási nyilatkozat is, sem hang, sem képfelvétel nem készíthető.
Ez is érthető, mert vagy az előadó cégének üzleti érdekei, vagy a szerző(k) szellemi tulajdona indokolja.

Azzal a nyíltsággal, ahogyan a közelmúltban elismerték a hálózati kapcsolások károkozó hatását, most a visszatáplálás üzemzavart okozó hatását, talán elkezdődött valami.
Amikor először írtam ide, hogy a körzeti trafó sem tud minden HMKE-s túltermelést elnyelni, a védelem dolgozni fog, akkor Bous határozottan állította, hogy igenis létezik visszatermelés a KÖF hálózatra. Neki lett/van igaza.

Nagyjából ennyi a felmutatható konkrétum, de sokan dolgoznak a problémán, így remélhető, hogy a beismerés után jönnek a bizonyítékok, az esettanulmányok is.

A szolgáltatók sokat léptek már idáig is.
Németországban elkezdték a Siemens fokozatmentes trafóját használni.
Nálunk, konkrétan a mi körzetünkben sok kis trafót szereltek fel. Ahol csak probléma lehetett, ott pici kis trafókat tettek a KÖF oszlopokra, és egy néhány házas kis utcát áttettek rá. Nekem úgy tűnik, hogy megpróbálják a legolcsóbban izolálni a nagy hálózat zavarását.
Ebben a cikkben is van szó és kép egy szabályozható KÖF/KIF transzformátorról. Gondolom, ez lesz az első lépés az egyenletesebb feszültségszintű szolgáltatáshoz. Egy, az eltervezetthez viszonyítva lemaradt napelemes fejlesztés, aminek a kifutása ismeretlen... Csúnyán mellé lehet lőni, miközben szolgáltatni kötelesség.

2019-10-21
18:59:29
Előzmény: sándor #53420#53425
Sándor!
Ebből a cikkrészletből pont az derül ki, amiről régóta papolok. A gyenge minőségű hálózaton okoznak problémát a HMKE-k. Minél kisebb a hálózat ellenállása, annál kisebb feszültségváltozást jelent a terhelés változása.
Tegyük fel, hogy egy utca elején van a trafó, és a végén egy HMKE. A trafótól a HMKE-ig van 1 Ohm ami a kábelellenállásból és a kötésekből adódik. Ha 10A-t akar kifelé tolni a HMKE (2300W), akkor a kimenő feszültségét 10V-al kell megemelje a trafóhoz képest. Képzelj el az utca végére egy 7kW-os HMKE-t, ami 30 Ampert akar kitolni. 260V az utca végén, 230 a trafónál... Ha csak 1 tized Ohm lenne, akkor elég ehhez 1V (vagy 3V a 7kW esetén). És a tized Ohm is sok.
Szóval az a véleményem, hogy egy jól kivitelezett, megfelelő kötésekkel ellátott vezetékhálózaton ez a terhelés nem okozhat feszültségváltozást. De ha jól emlékszem, pont Te beszéltél arról, hogy egy épületen belül mennyire fontosak a megfelelő keresztmetszetű huzalok. Ugyanez kell hogy igaz legyen a kinti hálózatra is.
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva