Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-05-15
20:00:48
Előzmény: BJaca #52831#52839
Ezt ugye viccnek szántad?

Kár, hogy angolul van, ezért csak a következőket értettem meg belőle:
-Szigetüzemben tarja a házát. Jól kivehető a lúgos akksik sora.
-Azon az éghajlaton lehet biogázzal főzni.

A hozzászólások érdekesebbek:
-Még azt sem tudja a fazon kiszámolni, hogy az 1977-ben épített háza nem 50 évvel ezelőtt épült.
-Kizárt dolog, hogy az egyedül élő édesanyám napi 20 kilót sz@rjon, hogy meg tudja főzni a leveskéjét.

A fazonnal egyetértők hozzászólásait nem tudom elolvasni.
2019-05-15
19:18:04
Előzmény: BJaca #52829#52838
Bjaca!
A szolgáltató akkor is köteles a veled kötött szerződésnek (mondjuk 3x16A) megfelelni, és azt nem negyedórás tervezéssel, hanem azonnal teljesíteni, ha minden házon napelem lesz. Ha valami, akkor ez a környezetvédelmi szempontból igazán károsító tényező.
Nem akarok mindenkit egy kalap alá venni, de miattatok szennyezik a környezetet.

Soha nem fogod tudni kimutatni, hogy hová lesz a kitermelt energiád. Kérdezted már a szomszédodat, hogy mennyire örül neked?

A tegnap beköszöntött májusi tél most mutatta meg igazán, hogy mennyire nem lehet számítani "rátok". Az egész mai délelőttünk hálózati kapcsolgatásokkal, vibrálásokkal telt. A szolgáltatói hibabejelentő lefagyott.
Kösz a tiszta, környezetvédő energiát.

Mit szólnál egy olyan elszámolási verzióhoz ami éves átlagban számol el veled?
Amit kitermelsz egy évben, azt nem szabad szaldóval, hanem havi egyenletes leosztásban kaphatsz vissza.
Végül is ez jogos, mert a hálózat mind a 12 hónapban a rendelkezésedre áll.
Amíg tart az egy hónapra eső KWh-idból, addig azért nem kell fizetned. Amit e fölött használsz el, azért a normál tarifát fizeted.
Ez egy elég barátságos megoldás. Ráadásul az elszámolási algoritmusban már ma is benne van a lehetősége.
2019-05-14
13:19:26
Előzmény: villam64 #52833#52834
Hát, jobban örülnék, ha odafent nem az országot, hanem az áramot vezetnék...
villam64Válasz erre
2019-05-14
13:09:10
Előzmény: BJaca #52817#52833
www.napi.hu/magyar_gazdasag/aram-reszi-okosmero.684100.html
Hogy kinek van lábnyoma.
2019-05-14
06:52:20
Előzmény: sándor #52827#52829
Sándor!
Ellentmondásos, amit írsz! Ha megemelik a hálózati feszt, akkor kevesebbet tudnak kitermelni. Bár ahhoz már nagyon magasan kellene tartani a hálózati feszültséget. Környezetvédelmi szempontból pedig a legrosszabb megoldás lenne. Ha termel a napelemem, én és a szomszédom is tiszta energiát használ. Ha megemelik a hálózati feszt, akkor csak én fogok tisztát használni, a szomszéd már erőművi szenest.
2019-05-13
22:42:12
Előzmény: BJaca #52824#52827
Bjaca!
A termelésük nem esik vissza, csak nem fog a jogszabályoknak és a gumi rendeleteknek megfelelni. Ha a termelésüket azonnal el is fogyasztják, akkor semmilyen kár nem éri őket.
Ha a többletet eladják, akkor sem. Legfeljebb kicsit kitolódik a megtérülés.
(Ide most képzelj el egy kényszeredett mosolyt!)
2019-05-13
22:35:29
Előzmény: takyka #52821#52826
Jogos, a mi lábnyomunkat növeli. De hogy mennyivel és milyen irányban változik a globális, azt ebből nem tudhatjuk.

A villamosenergiafogyasztás növekedéséről már írogattunk.
Az ipar szerintem nem növelte jelentősen. Részben saját magának állítja elő gázból. Az összeszerelő betanított segédmunka nem kifejezetten energia igényes terület.
A lakossági növekedés az érthetetlen. Egyre kisebb fogyasztású eszközöket használunk.
Szerintem a növekedésben a fűtési kényelem, a támogatás a ludas, de az országos többletfogyasztást akkor sem mi okozzuk, hanem a luxus és presztízs beruházások, meg azok, akik a medencéiket árammal fűthetik.
Szerintem elhibázott a közintézmények ilyen mértékű "energia korszerűsítése" is, amivel a szaldójukból télen egyre több "ingyen" áramot fognak használni pl. fűtésre is.

Az meg, hogy csak igen kis mértékben csökkent a kibocsájtásunk, a lakosság nagyobb felének a csórósága, a koszos utak, a közlekedés, az öreg autók miatt van.
Amikor már fára sem telik, akkor marad az igen szennyező Ukrán zsákos szén, a kimaradt bálás ruhákkal, az autógumikkal való fűtés, és lassan a napi főzés is.
2019-05-13
20:54:41
Előzmény: sándor #52823#52824
Sándor!
Azt azért nem fogják szó nélkül hagyni a tulajok, ha egyik évről a másikra visszaesik a termelésük.
2019-05-13
20:27:18
Előzmény: BJaca #52817#52823
Bjaca!
Tulajdonképpen ezért várok az összefoglalómmal.
A szolgáltató a rossz idő miatt elhalasztotta a következő körzet aprózást.
Ha hinni lehet a méréseknek, akkor kitáplálás korlátozását megoldották, annyire felemelték a feszültséget. Így nem igen marad majd fűtésre a szaldózásból.
A lábnyom így visszajön, mert átállnak gázra.
Hogy kisebb lesz-e? Nem tudom.
2019-05-13
18:12:20
Előzmény: sándor #52812#52821
Az import gáz Co2 kibocsátása ha itt kerül eltüzelésre, ide számít. Hiába omlott össze az ipar, ha az össz villamosenergia és benzin/gázolaj fogyasztásunk is rekordot döntött, miközben (igen kis mértékben) csökkent a kibocsájtásunk.

T.
2019-05-13
16:00:50
Előzmény: sándor #52811#52817
Sándor!
Akkor nem is a napelemnek van nagy lábnyoma, hanem annak, hogy nem az energia kiváltására használjuk, hanem ha már van, akkor olyan dolgokat is üzemeltetünk, ami addig megoldottunk mással.
Gondolok itt arra, ha valaki napelemet tesz fel, akkor az át fog térni valamilyen elektromos fűtésre is (pl hőszivattyúra), mert azzal csökkentheti a megtérülést. vagy villanyautót tölt otthon.
Ez még rendben is lenne, ha akkor használnák, amikor süt a nap, de hát az nonszenesz a fűtésnél. Villanyautót még lehetne nappal tölteni, de az emberek napkeltekor elmennek vele otthonról, napnyugtakor hazatérnek, és egész éjjel fosszílisről tölt az autó.


2019-05-13
00:08:46
Előzmény: takyka #52792#52812
Hogyne tudnád!
Import/saját (gázból) előállított árammal termel az a néhány külföldi multi, amelyekkel kikozmetikáztuk a számainkat.
A szennyező, de a teljes népességet foglalkoztató iparágakat felszámoltuk.
A szeges végű bottal szemetet gyűjtő közmunkások nem termelnek CO2-őt, de nem is hoznak hasznot. Ahol a közmunkában megtermelt mezőgazdasági hulladékot és az amúgy szennyező módon elégetett települési fahulladékot elégetik a közintézmények fűtésére, ott ugyan úgy szennyeznek tovább.
Ezért csökkent a kibocsájtott CO2-nk, de koránt sem akkora mértékben, mint amekkorát az ipar leépítéséből következni kellett volna.
Persze, hogy nem, amikor jó pénzen eladtuk a kvótánkat másoknak!
A szennyezéssel üzletelni szennyes dolog.
A hasznát eltenni szégyenletes.
2019-05-12
23:55:02
Előzmény: BJaca #52793#52811
Bjaca!

Ajánlom a figyelmedbe, a figyelmetekbe. Mai/tegnapi hír. Erről beszélek, akár mennyire nem akaródzik sokaknak megérteni tetszeni.
Ez is csak egy újságcikk, egy hír a világról, amiről olyan konferenciát rendeznek, amelyen bármelyik velem ellenkező nézeten álló fórumozó részt vehet.
Az, hogy véletlenül ugyan azt állítják amit én, az nem annak köszönhető, hogy bármilyen ráhatásom lenne a cikk megírására. A cikk olyan tudományos kutatások, mérések, tanulságok levonása alapján készült, amiről már írtam, hogy inkább ezekkel kellene foglalkozni, mint a napi bulvár hírekkel.
Itt olvasható:
www.portfolio.hu/vallalatok/zoldvilag/uj-hideghaboru-fele-sodrodhat-a-vilag-kulcsfontossagu-evek-jonnek.323883.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hir

Kiemelek belőle egy fontos részletet:
"A mérföldkőnek tartott Párizsi Klímaegyezmény óta eltelt éveket az elért eredmények szempontjából megvizsgálva a "haladás hiánya" látszik - fogalmaz a World Economic Forum jelentése (A hatékony energiaátmenet elősegítése 2019), amely több mint megkérdőjelezi a folyamatban lévő erőfeszítések megfelelőségét és átértékeli a kihívás nagyságát. Tavaly sosem látott magasságba emelkedett a globális szén-dioxid-kibocsátás, a Föld átlaghőmérséklete pedig már most közel 1 fokkal magasabb a referenciának tartott iparosodás előtti szinthez képest (1750). A világ energiaellátásának dekarbonizációja és a fenntartható, megfizethető és biztonságos energiarendszerre való áttérés tehát ugyan elkezdődött, de egyáltalán nem a szükséges ütemben."

Tehát nem a "napelem ellen", de nem így, ahogyan csinálják!

A lábnyomhoz számítsd hozzá, hogy mi az alap áram jó részét Ukrajnából, erősen kénes és tisztítatlan füstgázú erőművekből vásároljuk.
A németek Dél-Afrikából hozatnak fekete szenet, mert annak kisebb a lábnyoma, mint a saját régi barna szenüknek. Amióta áll az ökológia balhé, azóta németországi települések tucatjait tüntették el föld felszínéről, hogy az alattuk található jobb minőségű barnaszenet eltüzelhessék az erőműveikben. Mert a csodálatos megújuló programjuk még az ő lehetőségeikkel sem gazdaságos és ami a lényeg, a meghirdetett kisebb lábnyom egyre nagyobb lett. Most abban bíznak, hogy a jobb minőségű szénnel kevesebb környezetkárosító anyag keletkezik, mint a megújulók alkalmazása következtében.

Nagyon úgy néz ki, hogy mire teljesen megújulóból tudnánk magunkat ellátni, addigra belepusztulunk. Ezt a józanabbak már régen felismerték, és ezért fordultak szembe az éppen uralkodó széljárással.
Inkább el kellene kezdeni alkalmazkodni a természetes felmelegedéshez (mert jelenleg inkább az zajlik és nem az, amit az emberiség létrehozott), mint iszonyatos pénzeket fordítani olyan butaságokra, amikből csak a lobbi és a pártolói tesznek szert nyereségre.
2019-05-09
12:45:30
Előzmény: sándor #52786#52793
Sándor!
A napelemek CO2 lábnyomát hány évre számolják?
Van-e valami konkrét adat arról, ahol összehasonlítják más energiatermelővel?
Mert én azt látom, hogy a napelemnek van a gyártásakor és a megsemmisítésekor lábnyoma. Használat közben nem termel káros anyagot. Belevehetnénk mondjuk az inverterek 10 évenkénti cseréjét, bár egy invertert meg is lehet javítani, ami a legyártásához képest töredék. Bonyolítja a számítást, hogy egy 3kW-os inverterhez képest és egy 10kW-os inverternek a legyártása talán 20%-kal hagyhat nagyobb lábnyomot. Azt is tudjuk, hogy egy napelemtábla akár 30-40 évig is képes termelni, még ha csökken is a kapacitása.

Mert ha pl azt mondják, hogy 5 évre vetítve ugyanakkora, mint egy gázerőműnek, akkor 10 évre vetítve csak fele, 20 évre vetítve negyede.

2019-05-08
13:34:04
Előzmény: sándor #52786#52792
"a CO2 kibocsájtás, az a bizonyos lábnyom nem csökkent. Nem is látszik a napelemes "jótétel" eredménye, sőt inkább növekedik a nyom."

Nem tudom a közvetlen okokat, de még Magyarországon is csökkent.

www444.hu/2019/05/08/tavaly-csokkent-az-eu-fosszilis-tuzeloanyagok-egetesebol-szarmazo-szen-dioxid-kibocsatasa?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=tavaly-csokkent-az-eu-fosszilis-tuzeloanyagok-egetesebol-szarmazo-szen-dioxid-kibocsatasa


Pedig üzemanyag és vill. energia fogyasztási rekord is dőlt!

T.
2018-11-19
13:14:04
Előzmény: szocsmarci #52215#52227
A Belga energia ellátók megoldották a felléphető téli problémákat. Legalább is van megoldásuk, tervük.
Nem maradnak atomenergia nélkül, mert átcsoportosították a karbantartásokat, és lekötötték az importot.
Nekik a legnagyobb problémájuk az, hogy "náluk hamarabb fújt a szél", hamarabb volt remény a megújulóra, mint másutt. Ezért lemaradtak a kifutott atomerőművi blokkjaik cseréjével. Hiába hosszabbították meg többször is a működési időt, a végleges kifutásig már nem tudnak hasonló új blokkokat létesíteni. Persze erre is van megoldás, léteznek mobil atomerőművek.


Talán nem ismeretlen, hogy nálunk is ősidők óta vannak különböző fokozatú vészhelyzeti tervek. Ehhez jött ráadásként kb. 25-30 évvel ezelőtt a negyedórás energia igény tervezés.
Csináltam mindkettőt. Nem egyszerű egy 2,4 MW ellátású gyárrész megtervezése, ahol a pillanatnyi átlagos fogyasztás 1,4-1,8 MWh között ingadozik.
Ilyen tervek ma is vannak minden cégnél. Nagyjából tíz perced van végrehajtani egy drasztikus fogyasztás csökkentést úgy, hogy a termelésben se jelentkezzenek pótolhatatlan károk. Komoly feladat.
Ezt tervezték meg a Belgák is, országos szinten.
Ha egy Belga újság írna arról, hogy Magyarországon milyen vészhelyzeti tervek vannak villamosenergia korlátozások idejére, akkor ott a belgák szörnyülködnének.


A németek tényleg bajban vannak, de ne feledd el, hogy az északi1 még jóval az Ukrán krízis előtt megépült. Bő három évvel hamarabb beüzemelték, mielőtt Ukrajna a képbe jött. És a beüzemelés előtt hány évig tervezték és építették?Tehát a kényes napi politikát akár ki is hagyhatjuk a dologból.
Mennyire haragudtak akkor a Lengyelek, hogy kikerülték őket!


Amit a szenes erőművek csúcserőműként való, a mai korszerű technikának betudható használhatóságáról gondolsz, kiegészítésre szorul. Én a 60-as években többször látogattam egy magyarországi szenes csúcserőművet.
Képzelj el egy tűzálló aknát, amibe belógott egy cső kígyó (hasonló a tárolókban lévő hőcserélőkéhez). Ez a cső kígyó volt a kazán.
Az akna négy sarkán egy-egy kalapácsos daráló fújta be a porrá őrölt szenet úgy, hogy a lángcsóvák a csőkígyón találkoztak. A hamu az akna fenekén lévő vízzel telt medencébe hullott, ahonnan egy szállítószalag hozta fel a vasúti vagonokba.
Az erőmű a akkori csúcsideji kívánalmaknak megfelelően "pillanatok" alatt volt indítható, felterhelhető. Mai szemmel egy végtelenül egyszerű, primitív valami volt. De működött, és tette a dolgát.
2018-11-19
11:50:15
Előzmény: Paragon #52218#52226



Paragon,

ez a kiemelés egy hosszabb tanulmány bevezető részéből való.
Forrás: Elektrotechnika 2018/10, Szerzők: Harsányi Zoltán és Décseiné Giczi Katalin

Úgy gondolom, hogy már ez is sok mindenre rávilágít. Az áram piac hiányára, a támogatások árdrágító hatására, a szabályozatlanság kérdésére, az indokolatlan áramfogyasztás növekedés okára. De leginkább arra, amit egyesek ijesztgetésnek véltek és vélnek még ma is, hogy "fogyasztói válaszadásra" kényszerülnek akár tetszik, akár nem.

Talán még az is kiderülhet belőle, hogy akik már néhány év után megtérültnek értékelik a beruházásukat, azok azt ajándékba kapták attól az államtól, amelyet egyébként talán ostoroznának. Nem csak a mai Magyar államról van szó, hanem mindegyikről, ahol erősen támogattak.



2018-11-18
20:14:10
Előzmény: Paragon #52218#52225
A cikk lemaradt a napi helyzettől.
A MK 2018 169. száma közli a kötelező átvételi jogosultságra vonatkozó támogatási értékeket.
A fix napelem 17 évről 14-re csökkent most.
Lassan adagolják az agyakba, hogy a kötelező átvétel, a szaldó nem egyéb, mint egy olyan támogatás, amivel egy ideig magasan tarthatják a villamosenergia árát.
A támogatás nem tartható annyi ideig, mint ahogyan ígérték.

Beszélgettünk itt az erőművek megtérüléséről. A cikkben példának felhozott Százhalombatta jó példa arra, hogy milyen lehetetlen a megtérülés komoly állami támogatás nélkül.
25 év tervezett élettartam, 20 év (volt?) a kötelező, közel dupla áron történő átvételi ígéret. Tehát valóban olcsó napenergiás áramot csak az utolsó öt évben tudott volna az erőmű a piacnak adni. A támogatások rövidítése még a beruházás megtérülése előtt kiteszi a termelőt az akkori piacnak.
Úgy változtatgatják a feltételeket, hogy az állam a pénzénél maradjon. Az, az ne támogasson olyan hosszan és mértékben, hogy az áram ára elszálljon, de mégis fenntartsa a beruházási kedvet. Kimozdítsa a beruházók zsebéből az ott lapuló pénzeket.
Miután ez nem csak az energiánál történik így, nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy pl. az agyontámogatott sertés tenyésztők példáján látható legyen a jövő.

Ráadásul ha tényleg idejönnek a Kínai napelemes beruházók, az olcsó, otthon már megtámogatott napelemeikkel hazavágják az addigra lefutott hazai napelemes bumm szereplőit.

Ezek nem az általam emlegetett negatív dolgok, hanem logikus energia politikai lépések. Ez történik pl. Németországban is.
Ettől függetlenül továbbra is az a véleményem, hogy vagy csak saját célra, önellátásra szabad termelni, vagy eladóként kell kilépni a piacra.

2018-11-13
07:38:25
#52218
Érdekes cikk a napenergia m-o-i boomról, sok megállapítása egybevág a Sándor említette negatív dolgokkal
www.napi.hu/magyar_gazdasag/napenergia-aramar-lakossagi-fogyaszto.673155.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

szocsmarciVálasz erre
2018-11-06
15:42:45
Előzmény: sándor #52212#52215
A belgáknál ez a tél lesz az első teszt, vajon működhet-e az ország atomenergia nélkül. Ezen a télen felderíthetők a rendszer gyenge pontjai, legyen az hálózati, erőműi, szomszéd ország-beli, vagy saját lakossági szinten. Az, hogy végleg leállnak-e az atomerőművek, az szerintem már eldöntött kérdés. Újat nem terveznek építeni, ezért márt az a kérdés, hogy 2030-ban vagy 2050-ben lesz ez.

A paksi áram árának kiszámítására én a legegyszerűbb módot ismerem (elvben), amikor a az erőmű élettartama alatti költségeket elosztják az összes kerítésen túl adott energiával, és ezt korrigálják kicsit az interkaláris tényezővel, inflációval, biztonsági szorzóval, áram árának jövőbeli változásával, stb. Ennek számítása kapkodva is kb 2-300 oldal. Egyszerűbb megnézni, ki mennyiért adja a hasonló erőművek esetében, és azt átlagolni.

Az Északi Áramlat 2 célja, hogy kikerülje Ukrajnát a vezeték. Mint tudjuk, proxy háború zajlik Ukrajna és Oroszország közt. Ukrajna úgy tűnik USA barát lett, közvetve pedig EU barát is. Kicsit furcsa emiatt, hogy Oroszország direktbe szállít ellensége barátjának, de talán érthető ha az érdekeket nézzük. De ez persze kicsit bonyolultabb, és kényesebb téma.
Visszatérve az energetikára, nem csak földgázzal működhet ma már csúcserőmű, hanem szénnel is. Annyit fejlődött a technika, és az anyagtan hogy a vissza/felterhelő képessége az szénerőműveknek megnőtt. Lengyelország vígan elvan a szénerőműveivel, nem hiszem hogy gond lesz ott a megújulókkal sem egy értelmes határig.
És a földgáz nem csak az elektromossághoz kell, hanem a fűtéshez is.
2018-11-05
10:16:19
Előzmény: szocsmarci #52204#52212
Szia

Nem benézted, hanem talán nem folyamatában ismered a problémákat.

A Belga esetre ide teszek egy áprilisban megjelent értesítőt, amely összefoglalja a problémákat. De nincs feltétlenül összefüggésben azzal a friss hírrel, hogy "reped a burkolat Belgiumban". Belgium jelenleg a negyedik az országok között, az atomenergia arányában.
Tehát így állt a helyzet áprilisban:

"
...A most elfogadott csomagban a belga kormány azt is rögzítette, hogy az ország 2030-ig szóló nemzeti energiastratégiát alkot és fogad el 2019-re. 2002-ben már készült egy törvényjavaslat, miszerint új atomerőművet nem építenek az országban, a négy évtizedes élettartamot elért erőműveket pedig egymás után lekapcsolják 2025-ig. A javaslat azonban óvatosan közelített a problémához, és számos kitételt tartalmazott, amelyek az atomerőmű kivezetésének felfüggesztését indokolhatják. A mostani döntés egyik fő motivációja a Doelben és Tihange-ben működő reaktorokkal kapcsolatban az elmúlt években felmerült probléma lehetett. Bár a két egységnek 2025 végéig működési engedélye van, a reaktorokban 2013-ban felfedezett mikrorepedések, illetve az erőművek előrehaladott kora jelentős biztonsági aggályokat vetett fel. Az egységeket 2013 ban 2015-ig bezárták, napjainkban azonban ismét működnek. Az ország közelmúltban életbe lépett nukleáris energetikai stratégiája értelmében minden belgiumi lakos számára elérhetővé tették jódtabletták beszerzését egy nukleáris baleset esetére."

A mostani hírek a külső betonburkolaton észlelt repedésekről tudósítottak. Ezt keverhették össze a régi hírekkel.
-A sugárzástól is védő ólombeton burkolat, mint minden beton építmény repedezik, folyamatosan javítgatják őket. Ezek is 30-40 évesek.
-Leállítani, valamire cserélni azért kell az erőműveket, mert eljutottak, eljutnak az élettartamuk végére. Ez sem hír, csak egy természetes energiatermelési kérdés.
-A reaktor tartályok mikro repedései, a tartálybelső szivacsosodása olyan jelenség, amivel már a tervezéskor számolnak.
Ha Paksot nem méretezték volna ilyen szempontból is brutálisan túl (pl. falvastagság), akkor nem lehetett volna most, a lejárati idő végéhez közeledve növelni a teljesítményüket. Ráadásul úgy, hogy aktívabb fűtőanyagra váltottak, ami sokkal erősebb neutron terhelést ad a tartályfalnak.
Anno akkora volt a biztonsági túlméretezés, hogy most ki kellett még használni a kifutásig lehetséges "koptatást".
-A mikro repedéseket folyamatosan ellenőrzik ez első pillanatoktól kezdve mindenütt a világon. Minden fémanyag (is) tele van ilyen repedésekkel. Lakóházak össze omolhatnak az ellenőrzés hiányának betudhatóan, de rektor tartállyal ilyen még nem fordult elő.
Az oroszok jók a metallurgiában, a csehek a gyártásban, a repedéseket nyilvántartják, követik a változásokat.
Valamikor, Magyarországon volt egy autó a Moszkvics 403-as. A rege szerint a típus száma úgy állt össze, hogy csak az első 400 legfontosabb ember juthat hozzá. A 3-as pedig a lemezvastagságra utalt, amiből a kasztni készült. Festés nélkül sem rohadt át évtizedig.


A leendő paksi áram árát úgy is számolhatod, hogy erőműnél tíz év a megtérülés, tehát el kell osztani a várható bekerülési költséget a tíz év alatt várhatóan megtermelt KWh számmal, és ez lesz a kiinduló áramár. Később az élet majd a helyére teszi a számokat úgy, mint ahogyan Paks1 esetén is.

Miből gondolod, hogy senki nem akar földgáz erőműveket építeni?
A Németek most sürgősséggel bővítik a szenes termelést. A csúcsokat földgáz erőművekkel szolgálják majd ki. Ezért építik csendben, de nagyon határozattan az Észak Áramlat 2-őt.
Náluk két energia politikai döntés dőlt be. Az egyik a megújulóra alapozás, a másik a Fukusima utáni pánik miatt hozott, akkor népszerű merkeli döntés.
Ma már másként látják a dolgot, Merkel (nem csak az energetikai döntés miatt) befejezni kényszerült.
Ennyit a pillanatnyi népszerűségről, a kellően át nem gondolt, az akkor népszerű politikai döntésekről.
Tehát van a földgáznak jövője, sőt. Már csak a földgázzal előállított áram ára miatt is.
Az "északi 2" vezeték elkészültéig még sok időre van szükség. Közben alakulgat az amerikai "energia ösztönzés" is, ezért már készül (odavontatják a parthoz) a cseppfolyósított földgáz fogadó, átalakító állomásokat. Ezek egy éven belül elegendő földgázhoz juttatják a Németeket.

Nekünk csak Paksunk van, meg a szabad piac. Meg a remény, hogy a gáz azért hozzánk is eljuthat. Csak döntés kérdése, hogy mikor válhatunk a makói árok gázával önellátókká.

A 2030-as ár becslés ugyan egy elengedhetetlen kiindulási alap. De valószínűtlen, hogy bejön.
Meg kell nézni, hogy milyen ár becslések voltak régebben, amik pl. 2018-ra vonatkoztak. Ha azok igazak lettek volna, akkor ma már csak biogázzal, energiafűvel, napenergiával fűtenénk és léteznénk.

szocsmarciVálasz erre
2018-11-03
09:57:03
Előzmény: villam64 #52198#52205
Azt hittem, hogy azért tetted egymás alá az importot, az ország és a napelemeid termelését hogy ki szeretnéd váltani az importot napelemmel.
Márciusban még erről írtál:
https://biosolar.hu/forum/show/51607#51607
" A jelenlegi napelem kapacitás tízszeresét importáljuk. Amíg nem tízszerezzük (*15) meg a kapacitást addig ne beszéljünk hálózat fejlesztésről."
vagy
https://biosolar.hu/forum/show/51638#51638
"Meg kell 20-szorozni a jelenlegi napelem kapacitást, hogy ne kelljen importálni."
Ezek szerint ez már a múlt, meggondoltad magad.

Más.
Ezt írtad:
"Paks I-II éjjel 4000 MW-ot termel, miközben a fogyasztás 3300 MW, tehát 700 MW a feleslege. Még rosszabb lesz a helyzet, ha egyre több HMKE rendszer kap akkumulátort, tövább csökkentve az éjszakai fogyasztást."

Én vissza ugrottam az időben és ezt írtam ebben korábbi hozzá szólásomban https://biosolar.hu/forum/show/52196#52196
"Paks miatt esetleg azért lehet szükséges a tárolás, mert lesz egy pár év, amikor a két erőmű együtt fog termelni, ekkor pedig szükség lehet a tárolásra. De akkor is kérdés, hogy szükséges-e, vagy egyszerűbb féláron exportálni. Írtam is, hogy az Eu-nak nem tetszik ez a piactorzító tényező."
Szerintem pár év miatt nem szükséges szerződni az osztrákokkal, de talán üzembiztonság szempontjából nem rossz dolog növelni határkeresztező kapacitást, és benyelni a magas tárolási díjat - amit szerintem még lehetne csökkenteni megfelelő tárgyalással. És talán kialakul majd egy elszámolási rendszer, ami alapján a hálózat használatáért is fizetnek a nem közvetlen szomszédos országok.

Ez is érdekes, ezt honnan veszed?
"Az import ár 10-22 ft, de azt 100-szoros veszteséggel el kell juttatni a fogyasztóhoz, a fogyasztó mérőjéhez."

Forrás: Gács Iván - Villamos-energia termelés gazdasági értékelése (BME 2012)
Ezek régebbi értékek, de valószínű nem ugrottak annyit, mint amennyit feltételezel.




szocsmarciVálasz erre
2018-11-03
09:00:00
Előzmény: BJaca #52200#52204
Szia

Igazad van, ezt benéztem. De attól még összefügg a két cikk, de annyi az eltérés hogy 3 hónap alatt zárhatnak kontra 4-7 év alatt zárnak be az atomerőművek Belgiumban.
A 4-7 év kevés, hogy kiváltság ezt a teljesítményt, ennyi idő alatt nem lehet ekkora mennyiségű erőművet építeni (vagy az nagyon megterhelné az államkasszát). Ezért akár igaz is lehet, amit írtam.

De azt nem teljesen értem, hogy miért ilyen gyorsan történnek az események? A mikró repedéseket mikor fedezték fel? És pont azoknál találtak repedéseket, amelyek nem lettek volna karbantartáson? És pont egyszerre lett volna a karbantartás minden tökéletes blokkon?

Az mos lényegtelen, hogy 2014-es cikk, mert a 2030-as árakat nem lehet megmondani előre, lehet hogy pontosabb a 201-es becslés, mint a 2018-as!
Nézzük csak a 2030-as nap, szél és földgáz erőműveket - ezekkel tervezi pótolni Belgium a kiesett energiát.

A legolcsóbb a szél, utána a földgáz, majd a napelem a legdrágább. Akkor miért nem akar senki gázerőművet építeni?
Mert a számítás arra az esetre vonatkozik, amikor minden megtermelt energiát átvesz az elosztó. Napelem és szél megújuló, ezért kötelező átvenni, a földgáz viszont nem, az csak a csúcsidőben kell, azért a valós költség (LCOE) magasabb lesz. És ennek a kockázatát senki nem akarja bevállalni - teljesen jogosan.





2018-11-02
20:39:15
Előzmény: szocsmarci #52197#52202
Akkor Kirchoffot hagyjuk.
Viszont amit villám írt neked, az megáll. Komolyan.
Egyetlen hiányossága még, hogy egyelőre nem tud negyedórás tervezhetőséget.
Paks pedig nem épülne meg, ha ilyen árakon termelne.

Ui.
Ez van a 2014-es cikk fölé írva:
"Ez a cikk 4 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek."

Ha jól saccolom, még a Népszabadságban írogatott számomra gyakran érthetetlen, helyesebben kellően alá nem támasztott energetikai cikkeket egy Murányi nevű újságíró.
2018-11-02
20:29:47
Előzmény: szocsmarci #52195#52201
Így lesz egy szigorúan műszaki hírből stratégiai lufi.
A blokkokat tervezetten és meghatározott időre állítják le, és tervezett időpontban indítják újra. Szó sincs arról, hogy lemondanának az atomenergiáról.
Ahogyan a Németek sem.
Minden országnak van terve a hasonló esetekre, nekünk is.
Ha a "hálózat" nem lenne egy komoly szakma, akkor nem csak Belgium lenne bajban. A mi önellátásunk sokkal gyengébb lábakon áll.
Ezért tervezünk.

Ez a hír már olyan régi, hogy már majdnem bedőltem. Több hozzászólásomban írtam a hír megjelenése óta is arról, hogy szó sincs "általános" leállításokról. Ellenkezőleg, terveznek, építenek, mert alaperőmű nélkül döglött ló a megújuló.

Ui.
Mindig nézzétek meg, hogy melyik sajtóorgánumban olvastátok! Utána meg kell nézni a többieket is, elvégre változtatás nélkül ciki lenne ugyan arról írni.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva