Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-11-02
21:29:47
Előzmény: szocsmarci #52195#52201
Így lesz egy szigorúan műszaki hírből stratégiai lufi.
A blokkokat tervezetten és meghatározott időre állítják le, és tervezett időpontban indítják újra. Szó sincs arról, hogy lemondanának az atomenergiáról.
Ahogyan a Németek sem.
Minden országnak van terve a hasonló esetekre, nekünk is.
Ha a "hálózat" nem lenne egy komoly szakma, akkor nem csak Belgium lenne bajban. A mi önellátásunk sokkal gyengébb lábakon áll.
Ezért tervezünk.

Ez a hír már olyan régi, hogy már majdnem bedőltem. Több hozzászólásomban írtam a hír megjelenése óta is arról, hogy szó sincs "általános" leállításokról. Ellenkezőleg, terveznek, építenek, mert alaperőmű nélkül döglött ló a megújuló.

Ui.
Mindig nézzétek meg, hogy melyik sajtóorgánumban olvastátok! Utána meg kell nézni a többieket is, elvégre változtatás nélkül ciki lenne ugyan arról írni.
2018-11-02
20:52:24
Előzmény: szocsmarci #52195#52200
Mintha nem ugyanarról szólna a két cikk.
Amit én tettem fel, az nem igazán tervezett leállításról szól.
villam64Válasz erre
2018-11-02
19:06:59
Előzmény: szocsmarci #52196#52198
Nem kifejezetten az import miatt tettem fel a napelemes rendszer termelését. Egy átlagos napot tettem fel. Csak azért, mert az általatok felvázolt HMKE napelemes túltermelés nem létezik. Tehát mit akarsz tárolni? A görbék egybe esnek, mert ugyan azt a napot tettem fel.
Mi az, hogy a napelem a felét tudja megtermelni az importnak? Logikátlan amit a grafikon alapján mondasz. Ha 2100 MW az import órákon keresztül, akkor 2100 MW napenergia csak 1-3 órát tudja lenullázni az importot. De, ekkor nincs szükség tárolni, mert nincs felesleg, nincs mit. Tárolni csak a felesleget lehet, ahhoz 4200 MW napelem kell. Vagy éjjel, amit folyamatosan tagadsz. Paks I-II éjjel 4000 MW-ot termel, miközben a fogyasztás 3300 MW, tehát 700 MW a feleslege. Még rosszabb lesz a helyzet, ha egyre több HMKE rendszer kap akkumulátort, tövább csökkentve az éjszakai fogyasztást. Vagy kifizeted nappal, az 1-3 órán kívül, hogy akkor is visszatápláljon a hálózatba az import csökkentése miatt, de a HMKE-snek is megfelelő szerződéssel.
Az atomerőmű nem szabályozható. Több óra egy ki, és több óra egy bekapcsolás. Nem is értem az atomerőmű leszabályozást. 22 ft/kWh áron 20 év a megtérülése. Leszabályozod, attól a pillanattól növekszik a megtérülés. Éjjel olcsóbban veszik tőle az áramot a külföld, vagy kiadod 6 ft/kWh betárolásra, akkor hamar eléred a 100 év megtérülést. Csak csúcsra járatással gazdaságos, a legkevesebb üzemszünettel, ezért nem engedik az olcsóbb HMKE rendszereket, mert olcsóbb, mert az államnak nincs benne pénze, de le tudná csökkenteni Paks II kihasználtságát, a mészáros erőműét, vagy a gázerőművekét, de akkor ezek feleslegessé válnának.
A megfelelő árak a HMKE-sek feleslegéért azért kell, hogy ők is inkább erőműként működjenek, és ne felesleges energia használatot eredményezzen náluk. Az import ár 10-22 ft, de azt 100-szoros veszteséggel el kell juttatni a fogyasztóhoz, a fogyasztó mérőjéhez. Én veszteség mentesen adom a szomszédoknak az energiát. Akkor lesz veszteséges a termelésem, ha minden szomszédom szintén termel, és magasabb szintű hálózaton kell eljuttatni a legközelebbi felhasználóig.
Mikor találkoztál országos felhősödéssel? Mire az ország befelhősödik, az több óra. A napfelkelte is félóra. A naplemente is félóra. Ha az én házam felhős, a szomszédé nem biztos, hogy felhős.

De befejezem Paks II értelmezését, mert nem vagytok hajlandók elfogadni a tényeket.
Újraszámoltam nektek. 11 ft/kWh áron 100 %-os kihasználtság mellett 20 év a megtérülési idő Paks II esetén. 22 ft/kWh ár mellett 10 év a megtérülési idő.
szocsmarciVálasz erre
2018-11-02
17:12:25
Előzmény: sándor #52194#52197
A közlönyben sok minden le van írva, most hirtelen a "A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia aktuális kötelező átvételi és támogatott árainak
meghatározása" című dolgot találtam.
www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17168.pdf 1. melléklet
Átvételi árak:




- A leendő 22 Ft/KWh az egy szám. De minek a száma?
- Egy becslés olyan erőműnek a termelési költségéről, aminek még a tervei sincsenek meg. Ehhez képest hajszál pontos. LCOE = kb az energia ára. Van ey kis szakirodalma ennek is, és becslések szép számmal, pl itt 2013-es 2030-as árak.
www.origo.hu/tudomany/nagyhasab/20140324-infografika-aram-ar-paksi-atomeromu-gaz-szen-megujulo-lcoe-amiben-jo-az-atomeromu-es-amiben-nem.html

A CO2 kvóta (üvegház hatású gázok kibocsátása) és a CO2 szennyezés két külön dolog. A legnagyobb üvegház hatású gáz a vízgőz, de nincs róla szó, hogy be kellene fedni az óceánokat fóliával. Nem is ez a célja a CO2 kvótának, hanem az, hogy aki a föld javait kitermeli és használja, az járuljon hozzá a többi ember jólétéhez is. Csak ez így nincs kimondva, és ez erősen ellenkezik szinte az összes nagy ország (ENSZ vétó országok) érdekével. Tehát a cél nemes, és a CO2 illetve a fosszilis anyagok jól mérhetőek, így adóztathatóak. Végső soron megint a pénzhez jutottunk, a világ gazdaságának mozgatójához.

A hurkolt rendszer számításának alapja a Kirchoff törvény, azt nem vitathatod. Csak azért említettem meg a törvényt, hogy értse mindenki mire gondolok. Az itteni fórumozók nagy része képben van az elektromosságban. A lényeg az, hogy bonyolult számítani, és minden hurok hatással van a szomszéd hurokra is.

A szalma tüzelése nem tudom miért környezetszennyezőbb annál, mintha állati alomként használják fel, vagy beszántják és visszakerül a természetbe. A kiinduló pont és a végállapot ugyanaz, ezért összes az károsanyag kibocsátása, sőt még a leadott hő is meg kell egyezzen.

szocsmarciVálasz erre
2018-11-02
16:40:01
Előzmény: villam64 #52192#52196
A diagramjaid alapján úgy tűnik, hogy az import kiváltásáról elmélkedsz a napelemes rendszerek bővítésével. Azon felül, hogy egy ideális napot próbáltál keresni, az sem épp szerencsés, hogy a görbe alatti területek nem egyeznek meg.


Szemre azt mondom, hogy a napelem a felét tudja megtermelni a napi import mennyiségnek, ha a beépített csúcs megegyezik egy átlagos nyári szerdai nap import csúcs igényével. Tehát dupla napelem mezőt kell felszerelni, és az energiát tárolni, ha az importot ki akarjuk váltani egy felhőtlen nyári napon.
És akkor még ott kérdés, hogy a egy országos felhősödés esetén fel/le tudnak-e terhelni a földgáz illetve a lignit erőművek olyan gyorsan, ahogy a felhők keletkeznek. Illetve ha mi is ilyen problémákkal küzdünk, akkor a szomszédos országok is, ilyenkor pedig az import necces.
Paks miatt esetleg azért lehet szükséges a tárolás, mert lesz egy pár év, amikor a két erőmű együtt fog termelni, ekkor pedig szükség lehet a tárolásra. De akkor is kérdés, hogy szükséges-e, vagy egyszerűbb féláron exportálni. Írtam is, hogy az Eu-nak nem tetszik ez a piactorzító tényező.

Talán még nem esett szóaz atomerőművek egyik tulajdonságáról, hogy akkor is fogy az üzemanyag (urán), ha nem termel. A pálcák ugyan-úgy sugároznak, de a neutron elnyelő szabályzó pálcákat betolják, ezért azok élettartam rövidül. A bór tartalmú víz is jobban "öregszik" ilyenkor hasonló okból. Ehhez jön még a bevétel elmaradás, ami miatt ez a fajta erőmű nem szereti ha áll - annak ellenére, hogy az üzemanyag költsége arányaiban jóval kisebb, mint pl a földgáznál. Ezért Paks 1 úgy tudom nem szabályozható turbinákkal épült, mert úgy szánták, hogy állandóan maximumon pörögjön. Paks 2-t nem ismerem, remélhetőleg könnyen visszaterhelhető lesz - ezzel is segítve a megújulók megugrásainak lekezelését.


szocsmarciVálasz erre
2018-11-02
16:03:12
Előzmény: BJaca #52191#52195
Itt jó helyen van, bár ez kicsit részletesebb. www.portfolio.hu/vallalatok/donto-lepesre-keszul-belgium-lekapcsolja-atomeromuveit.281672.html - de ez nem működik direkten. Megoldás: Google kereső: Döntő lépésre készül Belgium, lekapcsolja atomerőműveit - és az első találat kiadja. Így már engedi megnézni a cikket.

Belgium leállíthatja az atomerőműveit, mert gazdag ország - importból tudja majd fedezni a szükséges energiát. Ahogy írja is a cikk, támaszkodni fog a franciaországi atomenergiára és a német hagyományos erőművekre. A német zöld energiára nem hinném, mert Belgium is a szélre kíván alapozni, és ha fúj a szél az északi tengeren, akkor inkább a többlet energia elszállítása lesz a gond mindkét országnak. Napenergia hasonló képpen gond lehet, de azt nem tudom, mennyi víz erőmű illetve szivattyús tározó erőmű van Belgiumban.
Ha elegendő a határkeresztező kapacitás, és Franciaország partner (márpedig az lesz a kulturális kötödések, és a pénz miatt), akkor működni fog az ország energia ellátása. De tény, hogyha egy országban az ALAPerőművek felét leállítják, akkor az erősen kihatással lesz az üzembiztonságra. Mindegy hogy atomerőműről, vagy gáz/szénről vagy esetleg biomasszáról van szó.

2018-11-02
14:06:34
Előzmény: szocsmarci #52190#52194
Szia
Hogy, mennyiért termel valami, soha nem lesz benne a közlönyökben. A közlönyökben pl. a beszámolási szabályokat írják le. De, hogy mi szerepelhet egy közlönyben, azt részben a nemzetközi szokásjog, de leginkább az állami irányító szervezet határozza meg.

"A Magyar Közlöny időszaki lap, Magyarország hivatalos lapja. A 2010. évi országgyűlési választásokat megelőzően a Miniszterelnöki Hivatal szerkesztette, ezt követően a Szerkesztőbizottság közreműködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. Jogszabályokat és jogszabálynak nem minősülő egyéb jogi dokumentumokat közöl.
A Magyar Közlöny elektronikus, a szerkesztő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott változata hiteles, a papíralapon kiadott lap csak a jogalkalmazók tájékoztatását szolgálja."

Magyarul az kerülhet bele, amit valakik, valamiért és valahogyan akarnak.


A roncsra járatás kifejezést sokan használják. Nem feltétlenül jószándékú és a villamosenergia szakmában otthonos az, aki egy erőmű esetén ezt a fogalmat használja. Egy erőmű addig erőmű, amíg szigorú menetrend szerint működik.
Én mindig harminc évről írtam. Ami ez után történik, arról itt olvashatsz, és itt megtalálhatod a roncsra járatást is.
"/www.mvmpartner.hu/hu-HU/Szolgaltatasok/Villamos-Energia/Erdekessegek/Azeloregedoeuropaieromuparkhatasai"
Ez tényleg a fosszilis erőművek kifutása, kifuttatása, amelyet nem lehet a megbízható termeléssel azonosítani.

Nálunk már nincs amit roncsra lehetne járatni, ezért a linkben olvashatod, hogy a kiváltások hogyan növelik az áram árát.
Teljesen mindegy, hogy szenest szenessel váltanak fel, vagy napelemessel.

Ami a gazdasági társaságok átláthatóságát illeti, azt úgy vélem te sem gondoltad komolyan. Példának ott vannak a dieseles autókat gyártó gazdasági társaságok csalás előtti és a csalás kiderülése utáni beszámolói. A piaci (le)értékelésük sokkal pontosabb, még akkor is ha a beszámolók időlegesen belengetik a piacot.

A leendő 22 Ft/KWh az egy szám. De minek a száma? A megtermelésé a generátor kapcsokon? Az átadási ár a kerítést keresztező vezetékeken? Vagy az, amire a villamosenergia piac beárazza?
Olyasmi, mint a bevétel, a nyereség és a "megtisztított" nyereség. Mindenki azzal számol, ami a számára előnyösebb.
Mint a hazai üzemanyag árak. Mennyi az árból a tényleges üzemanyag ár? Annyi, amennyit ki kell a kútnál fizetned?!


A CO2.
Mára egyértelművé vált, hogy a nagy ívű, teljesíthetőnek minősített terveket senki nem tudta betartani. Kivéve azokat az országokat, ahol összeomlott a CO2 kibocsátó termelés. De ott is csak időlegesen.
Időközben kiderült, hogy a természet, a mezőgazdaság, az állat tenyésztés sokkal több CO2-t bocsát ki, mint bármilyen technológia.
A kvótákkal való kereskedés hasonló a piszkos kéz kesztyűbe bújtatásához. Ha nem látszik a kosz, akkor a kéz tiszta. Ez minden pénzt megér. Ma még!

Utána kell nézni a villanyautózásban élenjáró Norvég futási adatoknak. A családoknak általában két kocsija van. A villanyost csak városi közlekedésre használják. Városon kívül benzinnel, gázolajjal járnak.
A villanyautózás összességében több CO2 termeléssel jár, mintha közvetlenül fosszilis üzemanyaggal járnának. Ha ismernénk a valós "lábnyomát" (tárolás megoldatlansága) a napelemes termelésnek, akkor az is szóba jöhetne Paks mellett. De egyelőre Paksnál nincs tisztább.

Volt egy Kioto. Erre elkülönítettek egy halom pénzt. Ezt el kell használni, ebből sokaknak jól meg lehet élni. De már nem sokáig, mert kiderült, hogy zsákutca. Pénz elpazarolva, csökkenés helyett további növekedés van.

Csak a legutóbbi 400-600 évben legalább négy olyan "globális" felmelegedés és lehűlés volt, ami meghaladta a 4 fokot. Sok élőlény, köztük emberek is elpusztultak miatta. Sivatagok, eső erdők vándoroltak több ezer km-t ide-oda.
A tudósaink akkori állításaival ellentétben az évezredes Dél-Amerikai eső erdők helyén nem is olyan régen még a mai világvárosi méretekkel mérhető civilizáció létezett. Olyan civilizáció, aminek (már, még) akkor gazdálkodnia kellett a vízzel!
Ahogyan ezek a dolgok világossá válnak, a nem megélhetési tudósokat már nem Kiotó, hanem a holnap érdekli tovább.

Most sem történik más. Ezt a természetes folyamatot egyetlen egyezmény sem fogja megállítani, sem visszafordítani. Az emberiség oda fog vándorolni, ahol még megélhetési lehetőséget talál. Közben visszafogy, vagy éppen tovább emelkedik az éppen aktuális "természetes" létszámra.


A hurkolt vezeték téma sajnálom, hogy nem ment át. Nem Kirchoff 2 a megoldás a hálózati problémákra.
A hidraulikai példát én is sokszor használom, mert az látható, felfogható, nem úgy mint az áram.
Ahogyan egy hidraulikai rendszerben sem mindenütt azonos a nyomás, és ahogyan vannak az energiaátvitelt befolyásoló tényezők, úgy nem azonos a "törvénnyel" a villamosenergia átviteli rendszer sem.
Ahogyan a pillanatnyi hidraulikai jellemzőket sem tudod általánosítani, úgy a villamost sem lehet.
Lehet finomítgatva a feltételezett valós állapothoz közelíteni. Ez is része a villamosenergia iparban a hálózat tervezésének. De ez nem a Kirchoff törvénye. A finomítgatásnak valahol határt szab a "még megéri-e" kérdése, pedig a végtelenségig lehetne szimulálni.


Hogy a pénz cél vagy eszköz? Meglátásom szerint a nagy pénzeknél még inkább igaz a tízszeres "árrés".
Pár éve Buffet leapasztott 6 Mrd körülire, majd egyetlen jó megérzéssel pár hónap alatt, igaz csak rövid időre, de több mint 60 Mrd-ra ugrott a vagyonkája.
Mekkora pénz kellhet ahhoz, hogy országokat lehessen bedönteni? Szerintem ott az "árrés" a többszöröse a tízszeresnek.

Ezek látszólag nem energetikai dolgok, de mindegyik szükséges a stratégiához. Tehát nem kerülhetők ki.
A pontokat egyenként kell vallatni, mert a nagyvonalú általánosítás Paks vagy napelem, stb. ellenzéshez, de akár elvakult hívőséghez is vezethet.

Amíg egy autóban egy ember ül, vagy a drága villanyos autók tankolási és parkolási kedvezményeket kapnak, addig (szerintem) csak távolodunk a megoldástól, elodázzuk a nagy buktát.

Azt tudtad, hogy a szalma égetése az egyik leg szennyezőbb? A földeken be van tiltva. Miért is?
A szalma füst szűrése drágítja a villamos energiát. Hát, ez is a fejlődés egy lépcsőfoka...



villam64Válasz erre
2018-11-01
07:50:36
Előzmény: szocsmarci #52183#52192
A betárazás Paks miatt kell, mert nem akkor termel csak, amikor a fogyasztói (az ipar) igénylik. A megújulók ezzel szemben, főként a napenergia, akkor termel, amikor a fogyasztás igényli. Paksnyi méretű napelem rendszer, nem úgy működik, mint Paks, hogy ki be kapcsol több óra alatt 500 MW-t, hanem folyamatos a változás, és a decentralizált rendszer miatt kis mértékű, Pakshoz képest. Felteszem az augusztus 15.-ei grafikont. Import-export aránya, és a nagy erőművi termelés. Meg 29.-ét. Meg most is áll paks 1,5 blokkja.









Egy 6 kW-os napelem mező termelése. Amikor csökken a termelése, az nem azt jelenti, hogy az ország mind a 40000 naperőművének csökken a teljesítménye, hanem csak 1 %-ának.



2018-11-01
00:12:01
#52191
Nem tudom, melyik topikban lenne a legjobb helye:
www.nrgreport.com/cikk/2018/10/31/belgium-peldajan-eloben-nezhetjuk-mi-lenne-ha-leallna-a-paksi-atomeromu
szocsmarciVálasz erre
2018-10-31
00:05:29
Előzmény: sándor #52187#52190
Szia
Paks most 11 Ft-ért termel, ez biztos - habár az erre vonatkozó Magyar Közlönyt nem találtam meg, de ezt egy ott dolgozó írta le nekem (Jakab Albert PART)
Ez a 11 Ft nem elegendő egy új atomerőmű beruházási költségének kitermelésére - ezt meg egy energetikus mondta (Dr. Ősz János volt BME oktató). Ő használta úgy emlékszem a roncsra járatás kifejezést is. Persze tudom, hogy a reaktor körüli tér (containment) tisztább, mint a magyar lakások 99,9%-a, lévén hogy minden nap felmosnak, ezért a roncs talán nem szerencsés szó. Valószínű a szenes erőművek idejéből származik.

Az atomerőmű egy gazdasági társaság, ezért gazdaságilag átlátható, minden évben pénzügyi beszámolót kell adniuk. Maszatolni mindenhol lehet, de hidd el be lehet lőni a körülbelüli árat. Ha máshogy nem, a szomszédos országokkal összevetve azért kijön a matek. Sok gazdasági szakember van, aki tud olvasni a sorokban, és azok közt is.
A 22Ft/kWh Paks2 jövőbeli ára nyilván becslés, ebben nagymértékben benne van a földgáz tüzelésű erőművek tervezett bezárásai. Ami nincs, az mindig drágább.

CO2 kvótáról:
A CO2 költsége úgy tudom jelenleg 18 Euró/tonna , egy éven belüli 7 és 24 E/t közt változott, igazi tőzsde jelleget mutat. wwwmarkets.businessinsider.com/commodities/co2-emissionsrechte
Földgázra vonatkoztatott fajlagos CO2 kibocsátás: 0,2027 t/MWh thermal
Földgáz erőmű hatásfoka 52,5% (referencia 2006-tól)
Euró = 320Ft
Így a CO2 költsége 2,216 Ft/kWhe .
A 2015-ös rekord évben 15,8GWh-t termelt Paks, ha ezt modern földgáztüzelésű erőmű állította volna elő, akkor a CO2 költsége (mostani áron) 15 milliárd forint lett volna. A CO2 jövőbeni áráról több verzió van, mindegyik növekedést mutat.

A hurkolt vezetékek témakörébe nem nagyon mennék bele. A lényeg, hogy szerintem az a hurkolt rendszer, ami nem csillagpontos, így a csomópontokra felírt összefüggésekkel, csak iterációsan számíthatóak. Itt egy kis kavarás van a fejemben, mert hidraulikai mintára húzok rá mindent, ott pedig a Kirchoff 1 az alap (kvázi anyagmegmaradás törvénye), de a Kirchoff 2. törvényét hívják hurok törvénynek. A lényeg, hogy egyszerű Rö=R1+R2 és hasonló képletekkel nem számíthatók, csak számítógéppel, iterálva.
Minden ország egy csomópont (ami egyben áramforrás és ellenállás is egyben), az országokat összekötő vezetékek pedig nem végtelen áteresztő képességűek - sőt valójában nagyon is kicsik. Mindenhez hozzájön, hogy időben változó fogyasztásról (termelésről) beszélünk - ezért csak célprogrammal lehet(ne) szimulálni.

A 10x-es árrés nagy pénzeknél nem működik, pár ezer tonna almánál még elmegy, nagyobb beruházásoknál már nem. Nagy tételben a pénz kezd átmenni célból eszközzé.

A Pécsi Erőmű köszöni jól van. Ahogy látom, dolgoznak rendesen, működik a fás, és a szalmás kazán, néha leáll egyik másik hibára, de újra indítják és üzemelnek tovább. A szalmát és a fát látom hogy néha szállítják az utakon, de jobban zavar a kilométeres autósorok, ahol mindegyik autóban egy ember ül.



2018-10-30
21:30:07
Előzmény: villam64 #52188#52189
Nem az én gondolatmenetem. Te linkelted be, hogy olvassuk el és okuljunk belőle.
Elolvastam, okultam belőle, igazolva látom ,amit eddig is állítottam.
Most mondjak köszönetet a linkért?
villam64Válasz erre
2018-10-30
19:08:45
Előzmény: sándor #52186#52188
Csak egypár hiba a gondolatmenetedben, a többit később. A németek fizetése 5-10-szerese a miénknek, tehát százalékosan alacsonyabb a villanyra fordított rezsiköltségük. Semmi baj a magasabb árakkal, mert spórolásra ösztönöz. Az aki saját napelem rendszert telepíttetett, annak nem kell kifizetnie 100 forintos kilowattóra árat. Tehát arra ösztönzi az embereket, hogy befektessenek megújulókba.
A konferencián mindkét oldal érvei elhangzanak. Igen, de ebből csak azt vagyok hajlandó támogatni, és propagálni, ami a lakosság nagy részének jó. Ez decentralizált rendszer. A rezsicsökkentés, csak gazdagoknak, pocsékolóknak jó.
A németek nem egy évre terveztek, a változtatás is évtizedekre van tervezve. Nálunk is folyamatosan emelkedik a fogyasztás. A villamos autózás is növelni fogja a fogyasztást. Az a gond, hogy előbb a háztartásokat kellene felújítani, és csak utána a központi rendszert. Fordítva ostobaság.
2018-10-30
02:48:50
Előzmény: szocsmarci #52183#52187
Szia Marci

Mára már kezd lassan sok lenni a fórumozgatásból. De, mi ez egy húzós naphoz képest?
Különben is unokás napom van.

Ami a paksi+ árat illeti, én zárójelben beszúrtam az "akkori" szócskát. Biztosan megint hosszú voltam, és így elsikkadhatott a szótömegben.
Az energia árak mindig stratégiai titkok. Soha, egyetlen ország valódi energia árait nem tudhatjuk meg. Ezt kívánja a nemzetbiztonsági érdekek. Senki nem teszi közzé a gyenge, vagy erős pontjait, amin keresztül támadhatóvá válna.
El tudnád képzelni, hogy amit te most 11 Ft/KWh-nak vélsz tudni, az hogyan volt röviddel a beüzemelés után 9 Ft/KWh-nak (vélhetően) tudható?
Ennyit romlott volna csak Paks, illetve ennyire javult a pénzünk? Ugye, hogy ez képtelenség?
Nyugodjunk bele, hogy a titok az titok.

Írtam, hogy több évfolyamtársam került ki a SZU-ba direkt Pakshoz történő képzésre. Ők is már régen nyugdíjban vannak (ha még élnek), illetve elsodorták őket a rendszerváltás utáni kurzusváltások.
Mi még találkoztunk velük anno a műben, amikor még nem volt látogató központ. Akkor még a BME-sek is megtapogathatták a még szűz fűtőrudakat.
A belépéshez hónapokkal előre le kellett adni a személyi adatokat, és senki nem kérhetett indoklást, hogy miért tagadták meg tőle az üzemlátogatást.
Akkor még csak szigorúan az energetikai szakmában dolgozók és a szakirányú egyetemisták mehettek a bemutató rektor fölé, láthatták a villamos vezénylőt, simogathatták meg a turbina burkolatát.
Azóta, Ede bácsi óta ez már nincs. Van látogatóközpont, demós monitorok, vetélkedők, modell simogatás...

Egy erőműben nincs roncsra járatás. Különösen nem Pakson. Paks nem leamortizálódott Inota, vagy Berente, vagy Kispest, ahol törött ablakok mellett is mehetett a termelés.
Az erőműveket 30 évre tervezték. Az első tíz év alatt kellett megtérüljön a beruházás. Utána nagyjavítás és korszerűsítés újszerű állapotra. Ez a második tíz év termelte a hasznot. Utána állapotmegőrző felújítás és tíz éves termelés, majd kifuttatás, vagy bontás. Legalább is a tervek szerint.
Roncsra járatás már csak azért sem lehetett, mert még a 30 éves erőműnek is szigorúan tartania kellett a megszabott kvótát.
Ha halálra ítéltek egy erőművet, akkor arra a termelésből kivonás utáni kifuttatás (pl. fűtőerőműnek használták még évekig) alatt hagyták legatyásodni. Kis túlzással, nem takarították az ablakokat.

A kapacitásainkról az előbb írtam villámnak. Nem akarom megismételni. A lényeg, hogy legjobban azok ülnek a gödörben, akik eddig a példaképeink voltak. Ha csak a Pécsi erőművet nézed, azon is láthattad, hogy mit okozott az átgondolatlan átállítás szénről fára. Majd a fa el, most jön a nap. Hogy mit hoz a holnap, nem tudni. Ez fájdalmas az erőműnek, de azoknak a befektetőknek is, akik kormányzati átadással felavatták pl. Győr mellett a gázturbinás csúcserőművet, majd másnap leállították. És még hány ilyen gázturbinás erőművet bontott le a tulajdonosa és vitte például tovább Németországba?
Hogy hol lesznek itt szabad kapacitások? Sehol. A túlzott zöldülés felborított mindent.

Határkeresztező kapacitás.
Azt hiszem, az is benne van a villámnak írt válaszban, hogy mennyire nem haladnak a Németek a saját hálózatukkal. Az is, hogy a Németek mekkora terhet jelentenek nekünk a felelőtlen nap és szél politikájukkal.
Egy ország villamos hálózatának kiépítéséhez évtizedek kellenek.
Ahhoz, hogy most legyen nyugat felé megfelelő határkeresztező kapacitásunk, már 30 évvel a rendszerváltás előtt velük is testvéri jóbarátságban kellett volna lenni.
Egy erőmű, egy turbina "vészleállása" nem egészen úgy történik ahogyan ezt sokan vizionálják. Ez annál sokkal komolyabb szakma. Csak, hát az energetikai szakemberek sokkal kevesebben vannak, mint a többiek, és amihez a többiek nem értenek, abban mindenki szakértő. Mint például a fűtés rendszerekben, vagy a hőszigetelésekben.

Nem a CO2 kvóta miatt nő az áram ára, hanem a megújulók miatt. A magyarázat szintén benne van a villámnak írt válaszban.
Az egész CO2 hisztéria egy rossz vicc. Jellemző példája, hogy valaki csak a tegnapra emlékszik, de arra nem, hogy még faekével szántottunk, amikor már több globális felmelegedés is megtörtént. Meg jégkorszak is.
Vajon milyen rekordok lehettek régen, ha nagyjából az utolsó száz évről vannak mérési adataink, és ezek dőlnek meg manapság? Az, hogy gyorsabban és határozottan kimutathatóan, az a mérési, nyilvántartási és hírterjedési technika fejlődésének köszönhető.
Az emberek (úgy általában) szeretik a könnyen bevehető maszlagot és sajnos fogalmuk sincs arról, hogy mi az a bolygó, ahol élnek.
A politikusok kiszolgálják a választóikat. Megegyeznek kvótákban, részhatáridőkben és eredményekben. Igaz, hogy semmi sem teljesült, teljesül, mert valójában a politikusok veszte lenne ha teljesülne. Kiderülne, hogy az emberiség mégsem olyan nagyhatalmú, mint láttatni szeretnék. A föld és az ember = az elefánt és az egér dübörög át a fahídon...

A tízszeres haszon miért nem elképzelhető?
Direkt kihagyom az energetikát, mert abból ismét vita lenne, pedig az erőművek kifutásából ez egyértelműen adódik.
Maradjunk az almánál, amit mindenki eszik, már aki manapság megengedheti magának.
Nálunk 10 Ft/kg árért a földön rothadt az idén, hasonlóan sok más mezőgazdasági terményhez.
10 Ft-ot kínáltak érte a felvásárlók. 100 Ft-ot kértek a nagykereskedők. A boltban 200-400 Ft kilója. Látszólag más a felvásárló, más a nagykereskedő és a boltos, de ugyan az a pénzember szabja meg az árakat, aki az egész folyamatot finanszírozza. A termelőt jó esetben valamennyire kártalanítja az állam, az az mi, az alma vásárlói.
Ez nem tízszeres haszon, hanem még akkor is legalább harmincszoros, ha a boltnak azon kívül, hogy kitette a pultra egyéb dolga nem volt vele.
Vagy nézhetjük a lakásépítést, vagy általában az építőipart. Mi készül, mekkora uniós pénzből?
Vagy az autóipart, az üzemanyag, a közlekedés árát?
Szerinted érdekli őket az amerikai alapkamat alakulása?
A (házi) energia szektorban a hívők még ráfizetés esetén is nyereséget mondanak be. Ha nem is 9-10%-ot, de a kamatveszteséget nem számítva is megtérülést. Ráadásul a saját befektetésük megtérülését.
Szerintem ez viszi félre a tízszeres haszon általam vélt megértését.


Külön akartam megbeszélni a sokak által félreértett Kirchoff törvényeket.
Tudom, hogy ez ma már mindenütt alap tanagyag. Voltak is már vitáim az unokáimmal. (Alig tudtam lebeszélni őket arról, hogy leköcsögözzék a tanárukat.)

Kirchoff hurok törvénye nem azonos a hurkolható hálózatokkal!

A nagyfeszültségű és nemzetközi hálózatok hurkolhatók, de a minket ellátó közép és kisfeszültség csak csillagpontos lehet.
Gondolj bele, csillagpontosnál leold egy ág, a többi üzemel tovább.
Ha hurokban üzemelnének, akkor a helyi zárlati áram rögtön kétirányból kapna pótlást. A hatalmas áramerősség miatt a légvezetékek kiegyenesednének, olyan erővel taszítanák egymást a vezetők, hogy letépnék magukat a szigetelőjükről a tartójukról. A kiindulási pontokban, a trafóknál lerobbanna a sínrendszer a tartókról.
Ezért nem lehet a hálózatunk hurkolt, csak csillagpontos. A hurkolás lehetősége természetesen minden lehetséges találkozási pontnál rendelkezésre áll. Azért, hogy a sérült rész leválasztása után a megmaradó hálózat rész átkapcsolással, (ezt nevezik tévesen hurkolásnak) másik irányból megtáplálható legyen. De ezek a hurkolási pontok normál üzemben mindig nyitva vannak.

És itt jön a leg hétköznapibb probléma, ami miatt a HMKE lassan közellenséggé, mindent megdrágító problémává válik.
Egy trafó leágazás, egy utca részt ellátó hálózat az egy csillagpontos hálózat. A trafótól indul a megtáplálása és a csillagszóró látványához hasonlóan minden ház rákapcsolódik. Szépen sorban egymás után. Az utolsó kapja a legkisebb feszültséget.
Ha most ennek a csillagpontos hálózatnak egy leágazására, egy áramkörére rákötnek egy vagy több HMKE-t, akkor megvalósítják a hurkolt hálózatot.
Egyetlen szál drótra betáplálóként rácsatlakozik a transzformátor és a HMKE-k, valamint a fogyasztók.

A HMKE inverterek nem a hálózaton keletkező problémák megoldására készültek. Nem ez a feladatuk. Már az, hogy bizonyos paraméterek mellett le kényszerülnek kapcsolni, komoly megterhelést jelent a hurkolt kisfeszültségű hálózatnak. Egyelőre a hálózat tompa butasága, tehetetlensége általában kirugózza ezeket a kicsi zavarokat, de nem lesz ez mindig így. Már most sincs. Ezért nem kaphat az utcában minden lakó engedélyt HMKE létesítésére.

Hogy tiszta legyen és ne legyen félreérthető, félre magyarázható, ide teszek néhány definíciót. Nem oktatni akarok, sem megbántani. De, mivel a Kirchoff törvényeit már nem csak a műszaki értelmiségnek oktatják, hanem már általánosban is, talán nem lesz haszontalan, ha tudjátok, hogy van egy szakma, a villamos hálózatok, a maga finomságaival.

Tehát:

1.(Wikipedia)

A huroktörvény[szerkesztés]
Kirchhoff II. törvénye.
Sorosan kapcsolt áramköri elemekre vonatkozik. A törvény értelmében bármely zárt hurokban a feszültségek előjeles összege nulla.
Az előjel megállapítása úgy történik, hogy egy tetszőleges irányítású "körüljárási irányt" veszünk fel. A körüljárási irányt egy be nem záródó körvonal végén a nyíl jelzi. Ha az áramkör csak egy hurokból áll, a kör középpontjába írt "+" mutatja, hogy az ilyen irányú feszültségeket tekintjük pozitív előjelűnek (azok a feszültségek pedig, melyek iránya a körüljárási iránnyal ellentétes, negatív előjelűek). Ha az áramkör több hurokból áll, a kör középpontjába a hurok sorszáma kerül (az ábrán I.). Zárt hurokban a feszültségforrások összege megegyezik a feszültségesések összegével.


2./www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_62_villamosenergetikai_rendszerek/ch01s04.html

Hurkolt hálózat. Alapvető jellemzője, hogy különböző táppontok és fogyasztói helyek között egyidejűleg több, különböző irányú összeköttetés üzemel. A hurkolt hálózathoz csatlakozó minden fogyasztó több oldalról és különféle úton táplálható, így a hurkolt hálózat a legnagyobb üzembiztonságú. Ezen felül komoly előny, hogy többféle energiaút (kapcsolási állapot) valósítható meg, amivel elérhető az egyes fogyasztók optimális energiaellátása (legkedvezőbb üzemi paraméterek, legkisebb veszteség és kis feszültségesés). A hurkolt hálózatok változó üzemállapota miatt komoly feladatot jelent az üzemvitel valamint a megfelelően szelektív védelmek kiválasztása és beállítása. A hurkolt hálózat elvi vázlatát mutatja az 1.4.2.5 ábra.
A magyar energiarendszerben tipikusan hurkolt hálózat a nagyfeszültségű, országos alaphálózat.


3. (Forrás az előző)

Körvezeték. Olyan vezeték, amely a táppontból kiindulva az összes fogyasztó érintése után visszatér a táppontba, a fogyasztók a gyűjtősínre csatlakoznak (1.4.2.3 ábra).
A körvezeték tehát több fogyasztói gyűjtősínt összekötő, üzemszerűen mindig zárt vezetékalakzat. Az egyes fogyasztói gyűjtősíneket összekötő vezetékszakaszokról itt további leágazások nincsenek. A körvezetékre felfűzött bármely fogyasztó üzemszerűen mindig két úton kap táplálást, ami az ellátás üzembiztonságát növeli, ugyanis a vezeték bármely szakaszának tartós hibája esetén a fogyasztók energiaellátása – ilyenkor csak egy irányból – zavartalan marad. A körvezeték hátránya a nagyobb beruházási költség, és hogy a tápponti üzemzavar az összes fogyasztót érinti.
Párhuzamos (trönk) vezeték. Két vagy több párhuzamos vezetékből álló rendszer, amelyet általában nagy teljesítményigényű, rövid távolságú energiaellátás esetén alkalmaznak. (1.4.2.4 ábra).

Megjegyzés.
Szerintem a körvezetéket tévesztik össze a hurkolt hálózattal, de látható, hogy egészen másról van szó.


4. (Forrás az előző.)

Sugaras hálózat. Egyik végétől táplált, esetleg többszörösen elágazó, nyitott vezetékrendszer, amelynek minden fogyasztójához az áram csak egy irányból, egy úton juthat el. Az 1.4.2.1 ábrán látható egy szokásos kialakítású sugaras vezeték. A vastag vonallal rajzolt vezetékrészt fővezetéknek (vagy gerincvezetéknek) nevezzük, míg a többi szakasz az ún. szárnyvezetékek (vagy leágazó vezetékek). A szárnyvezetékek végén levő kis nyilak a fogyasztókat jelöli. A vezetékek a megfelelő helyeken beépített megszakítókkal (négyszöggel jelölve) és szakaszolókapcsolókkal (körrel jelölve) bonthatók, azért, hogy a meghibásodott vezetékrészeket le lehessen választani karbantartás vagy hibabehatárolás céljából.
A magyar energiarendszer nagyfeszültségű hálózatai közül tipikusan sugaras hálózatok a 20 kV-os szabadvezetékes, valamint a 10 kV-os kábeles elosztóhálózatok. A sugaras vezetékek előnye az egyszerű és olcsó létesítés, hátránya, hogy a tápponthoz közeli tartós hibák, illetőleg a tápponti meghibásodás esetén a vezetéken át ellátott teljes fogyasztói területen megszűnik az energiaszolgáltatás.
A villamosenergia-szolgáltatás tartós kimaradásának elkerülésére a sugaras vezetékek nyomvonalát úgy alakítják ki, hogy az azonos táppontból induló két vezeték-, vagy a különböző táppontból kiinduló két vezeték fővezetékei egy pontban találkozzanak. A találkozási pontba megszakítót építenek be. Ez a megszakító normál üzemállapotban mindig nyitott, üzemzavar esetében zárása lehetőséget teremt a hibás vezetékszakasz másik vezetéken keresztüli ellátásra. Az ilyen hálózatokat gyűrűs- (1.4.2.2. a ábra), illetőleg íves hálózatnak nevezzük (1.4.2.2. b ábra).

Megjegyzés.
Mi ilyen hálózatokról kapjuk az áramot. Ebbe kavar be, még csak nem is kvázi hurkolt hálózatként a HMKE.


5. (Forrás az előző.)

Gyűrűs hálózatnak nevezzük azt a két sugaras vezetékből álló alakzatot, amelynek fővezetékei egy táppont azonos gyűjtősínjéről indulnak, és kapcsolókészülék közbeiktatásával egy pontban találkoznak.
Az íves hálózat szintén sugarasan üzemel, de fővezetékei két különböző táppont gyűjtősínjéről indulva, találkoznak kapcsolókészülék közbeiktatásával egy pontban.

Megjegyzés.
Ez a hálózat fajta hasonlít talán legjobban a hurkolt hálózatokhoz. Több betáp pontja van. Több helyen leágaznak róla a fogyasztók. De, fontos, hogy a betáplálásokat mindig nyitott megszakítók választják szét!

Tehát a kialakítás jellegéből adódóan hurkoltnak vélhető, de a működés szempontjából mégis sugaras hálózatként üzemel.


Ezeken kívül van még pár hálózat fajta. Ne adja az ég, hogy méretezni kelljen bármelyiket!
Még ma, a megfelelő algoritmusok korában sem egyszerű. Minden számítást labor méréssel kell(ene) ellenőrizni, igazolni.
Kicsit régebben, logarléccel és egy francia kockás füzettel, két falu ellátását, felfűzését egy középfeszültségű hálózatra, egy hét tologatást jelentett. Laborpróba helyett (labor hiányában) biztonsági túlméretezés történt.

Ezért van az, hogy a hatvanas-hetvenes években méretezett hálózatok egészen mostanáig, az érthetetlenül megnövekedett energia igény megjelenéséig, lerohadva ugyan, de állták a sarat. Most pedig nincs pénz egyszerre mindent átépíteni.
Anno a faluvillamosítást parancsra lezavarták 10 év alatt, 10 év múlva átépítették, átépítettük.
Hogy most mikor, miből, milyenre, nem tudom. Elsőbbséget élvez Paks, az országos és határkeresztező hálózatok. A külvárosokban, külterületeken, a mindenki által látható dzsuvák nem megoldhatók HMKE-kel sem.
Ami pénz még van, abból napelem parkok és azok csatlakozó hálózatai épülnek...
Az elengedhetetlen tárolókról és a megkövetelt alternatív termelő berendezésekről beszéljünk máskor.





2018-10-29
22:06:28
Előzmény: villam64 #52185#52186
Az előző hozzászólásodban reklámoztál egy puccos konferenciát.
Miért, ha nem fogadod el azt, amit ott mondani fognak?
Már javasoltam, hogy neked is elő kellene állni legalább egy tanulmány erejéig mindazzal, amit most leírtál.
Kicsit rendbe szedni a gondolatokat, és akár én is beviszlek egy szerény, de biztosan érdeklődő szakemberekből álló közönség elé. Nem kell öltöny, nyakkendő, elég, ha a kérdésekre konkrét adatokkal, tényekkel tudsz válaszolni.
Tudom, írtad, hogy nem villamos a szakmád, de így még sokkal érdekesebb lenne.
Az én számból furcsán hangzik, de unom az ilyen konferenciákon a sok szakember egymásnak is ellentmondó szakmai kinyilatkoztatásait.
Ezeknek az összejöveteleknek a legfontosabb célja a kapcsolat építés, a piac szerzés. A megszerezhető pénzekhez közelebb jutás, miközben a bemutatott szakmai anyagok egyenként megállják a helyüket. Az ütköztetés hiányzik, az ott nem elegáns.
Ezekből a konferenciákból pont az hiányzik, amit te hozzá tudnál tenni, a társadalom kritikai értékelés. Ha figyeled, ez még az energetikai blogokból is hiányzik. És ez nagy baj, mert létező dolgokról írsz. Ahogyan te is, úgy mindenki más is csak a saját igazát bizonygatja.
Így nem lesz ebből energetikai fejlődés!

Többször írtam már, hogy nem szeretem, hogy idézgeted a Villanyszerelők Lapját. Vélelmezem, hogy hasonlóan a többi újsághoz, ők is mindig annak adnak igazat, aki éppen szponzorálja a cikket.
Most erről a számról és cikkről van szó (2018.08.13):
www.villanylap.hu/hirek/4926-a-nemet-energiaforradalom-bukasa
Kiemelnék néhány dolgot, amik totálisan megcáfolják mindazt, amit írsz.
Ne velem vitatkozz róla! Ezek mind olyan dolgok, amiket te hozol fel példának az igazad bizonyítására.

Akkor néhány "gyöngyszem":

"Németország valóban a követendő példa?

-Németországban január elején pár nap alatt egyszerűen ledózerolták az Immerath település St. Lambertus neoromán templomát, hogy a helyén szénbányát nyissanak. A falu egy részét és a kórházat már korábban lebontották, és felszámolták a temetőt is.

-2017-ben a német erőművek beépített összteljesítménye 202,43 GW, a villamosenergia-ellátásban az össztermelésük pedig nettó 548 TWh volt. A nap- és szélerőművek a beépített összteljesítmény csaknem 49 százalékát adták, ám az összes villamosenergia-termelésnek csak 26 százalékát biztosították. Az időjárásfüggő megújulóknál tehát nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem az, hogy mennyi villamos energiát termelnek ténylegesen.

-Közben a németországi villamosenergia-termelés 61 százalékát továbbra is a szén- és gázerőművek, illetve a bezárásra ítélt atomerőművek biztosították. Ráadásul a szénerőművek termelése dominált! Tavaly a virtuális dobogó tetején továbbra is a szénerőművi termelés állt: 216,7 TWh, 46,34 GW beépített teljesítmény mellett, a második volt a szél alapú termelés: 103,65 TWh, a beépített teljesítmény 55,55 GW, a harmadik pedig a nukleáris alapú termelés, amely 72,14 TWh-t adott 10,8 GW beépített teljesítménnyel. A napenergia csak a 6. volt a sorban (termelés: 38,89 TWh, beépített teljesítmény: 42,82 GW).

-Tavaly a német atomerőművek 76,4, a szénerőművek pedig 53,4 százalékos éves teljesítmény-kihasználtsággal termelték a villamos energiát. Ugyanakkor a két időjárásfüggő megújuló – a nap- és szélerőművek – kihasználtsága a hektikus termelés miatt már jócskán árnyalja a képet. A teljesítménykihasználtsági mutató 2017-ben a nap esetében 10,4, a szélerőműveké csak 21,3 százalék volt az év végi beépített kapacitásokkal számolva. Másként fogalmazva a beépített kapacitás tizede, illetve ötöde! Az utóbbi 3 évet vizsgálva az állapítható meg, hogy 2015–2017 között a szélerőművek éves kihasználtsága mintegy 18–21, a naperőműveké pedig közel 10–11 százalék között ingadozott. Ennek alapvető oka e két utóbbi villamosenergia-termelési mód jelentős időjárás-függősége. Mindez a napnál is világosabban mutatja, hogy az időjárásfüggő energiaforrásokra nem lehet stabilan alapozni, hiszen termelésük nemcsak percről percre, óráról órára, de évről évre is drasztikusan változik. Ugyanakkor a fogyasztói igényeket minden időpillanatban ki kell elégíteni! Ezt politikai döntésekkel nem lehet megváltoztatni, a természeti törvényeket nem lehet felülírni.

-Klímavédelem vs. valóság
Következzen a legsúlyosabb megállapítás, amiről a hazai atomellenes zöldek talán a legmélyebben hallgatnak. A továbbra is nagymértékű német szén- és gázerőművi részarány miatt nem lehet elérni a 2020-ig megfogalmazott 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célt! 2017-ben a német szén-dioxid-kibocsátás 906 millió tonna volt, ami csak 1, azaz egymillió tonnával volt kevesebb, mint a 2009. évi kibocsátás. Csak, hogy egyértelmű legyen: a közel ötszörös megújulós kapacitás ellenére 8 év alatt csupán 1 millió tonnával csökkent a kibocsátás, miközben 2020-ig a kitűzött 40 százalékos csökkenés eléréséhez 2 év alatt további 155 millió tonnával kellene csökkenteni a kibocsátást. Ez lehetetlen, esély sincs a 2020-as német klímacél teljesülésére!

-A Greenpeace, az Energiaklub és a hazai atomellenes zöld pártok, szervezetek kommunikációjában egyáltalán nem esik szó az egészségügyi következményekről sem. Az euractiv.com által idézett, négy környezetvédelmi szervezet által készített jelentés megállapította, hogy Európán belül Németországban a legmagasabb a szénerőművek által okozott levegőszennyezéshez köthető haláleset. Évente átlagosan 3600 ember halálát okozza a levegőbe eregetett füst!

-... A hangsúly az időjárás-függőségen van, hiszen a nap- és szélerőművek termelése változó és számos esetben kiszámíthatatlan. A fizika törvénye szerint azonban a villamosenergia-termelésnek és a fogyasztásnak egyensúlyban kell lennie. Ennek hiányában a németek megtapasztalhatnák az áramszünetek árnyoldalait. Éppen ezért szabályozni szükséges az atom-, a szén- és a gázerőműveket, külföldi segítségre is szükség lehet, vagy akár nap- és szélerőművek átmeneti leállításáról kell döntést hozni a hálózati stabilitás biztosítása érdekében. Bár utóbbi esetben az átmeneti termelésszüneteltetés miatt kártérítést kell fizetni a hálózatüzemeltetőnek. A német energiaforradalom egyik legnagyobb kihívása, hogy a villamosenergia-rendszert sürgősen meg kellene erősíteni a növekvő megújulós termelésingadozások miatt, különösen az északi részen.

-Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a német megújulós forradalom következtében a „nem szándékolt áramlások” milyen károkat okoznak például a cseh és a lengyel hálózatban azért, mert az északi területeken megtermelt megújuló alapú áram ezen országok hálózatait „használja” annak érdekében, hogy az eljuthasson a déli vagy éppen az osztrák fogyasztókhoz. Az ACER (Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége) becslése szerint a „hurokáramlás” miatti kár 2014-ben már elérte az 1 milliárd eurót is, amiből a magyarországi kár 40 millió euró lehetett. A „nem szándékolt áramlások” ügyében pedig továbbra is megy a jogi csata Németország és Ausztria, valamint a lengyel, a szlovák, a cseh és a magyar energetikai szabályozó hatóságok között.

-A túlzott német ártámogatás sokkoló hatásai
A németországi erőltetett megújuló energiás fejlesztések és támogatások oda vezettek, hogy az Eurostat legújabb adatai szerint 2017 első félévében egy német háztartási fogyasztó 30,5 eurocentet, azaz mai árfolyamon mintegy 94 forintot fizetett 1 kWh villamos energiáért. Ennek oka, hogy a német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium előzetes adatai szerint 2017-ben elképesztő összeget, 26,6 milliárd eurót (mai árfolyamon mintegy 8273 milliárd forint) költöttek éves szinten a megújuló energia támogatására.

-A német Energiewende mindezek miatt mára megingott, elérkezett a gazdasági, műszaki tűrőképessége határára, amelynek egyértelmű jele, hogy a német kormány 2016-ban már módosította a megújulóenergia-források támogatásáról szóló törvényt. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy 2017 elejétől a fix kötelező átvételi árak helyett a németek áttértek az egyes megújuló energiát hasznosító létesítmények egyéves, meghatározott limiten belüli versenyeztetésére.
A módosítástól függetlenül azonban az árak továbbra is növekednek, hiszen 2017. január 1-jétől az ökoáram-támogatást elősegítő pótdíj összege 6,35 centről 6,88 centre emelkedett, ezért 2017 első félévére a német háztartási villamosenergia-árak már az előzetesen tervezett 30,3 eurócentet is meghaladva, 30,5 eurócent értekre növekedtek. Ez év közben tovább emelkedett, hiszen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2018. március elején publikált, idén februárra vonatkozó ár-összehasonlítása szerint Koppenhágában 30,89 eurócent (96 Ft/kWh), Berlinben 30,72 eurócent (95,5 Ft/kWh), Budapesten viszont csak 12,07 eurócent (37,5 Ft/kWh) volt a lakossági átlagos villamosenergia-ár. Párizsban 1 kWh 19,19 eurócentbe került (59,7 Ft/kWh). Ennek alapvető oka az, hogy a francia villamosenergia-termelés 70-75 százalékát atomerőművek biztosítják. Hozzá kell tenni azt is, hogy az Agora Energiewende legújabb prognózisa szerint a 6,88 centes pótdíj összege 2019-re a 7,6 centet is elérheti, ami közel 10 százalékos emelkedést jelent.

-Csak összehasonlításképpen: az idei évre tervezett közel 28 milliárd euró összegből Németország évente több mint 4 új, VVER-1200 típusú paksi blokkot tudna venni! Természetesen ezt a támogatási összeget a német fogyasztóknak kell majd megfizetniük, ami azt jelenti, hogy a német háztartási villamosenergia-árak az idei évben már megközelíthetik a 100 forint/kWh értéket is. Ez az egyik súlyos következménye az átgondolatlan német megújulós fejlesztéseknek. A németek már kezdik felismerni, hogy jelenlegi formájában az Energiewende zsákutca.

-A német energiaforradalom összeomlása is igazolja, hogy az energetika hosszú távú jövőjét nem lehet érzelmi, politikai alapon meghatározni. Szükséges az egyes energiatermelési módok komplex, valós szakmai értékelése, amelynek feltétlenül figyelembe kell vennie egy adott ország teherbíró képességét, a versenyképességi, ellátás- és nemzetbiztonsági, klímavédelmi céljait, valamint egyéb műszaki, gazdasági és társadalmi aspektusokat is.
A német energiaforradalom bukása végső során a politika kudarca. Leállítják az atomerőműveket, és a hatalmas megújulós fejlesztések és támogatások ellenére a szénerőművi termeléshez láncolják magukat. Egyre inkább az körvonalazódik, hogy a politikai képviselettel is rendelkező német atomellenes zöld lobbi a kétes eredményre vezető megújuló forradalommal valójában a fosszilis energiatermelők malmára hajtotta a vizet. Ez nem is annyira meglepő, hiszen a szén-, gáz- és olajiparban érdekeltek jobban szeretik a megújuló energiákat, mivel azok nem veszélyeztetik üzleti modelljüket. Az igazi verseny csak az atomerőművekkel van, hiszen azok a fosszilis energia előnyeit hátrányok nélkül tudják biztosítani. Erről persze az atomellenes zöldek szintén mélyen hallgatnak.


A cikket nem én írtam. Viszont szinte minden állítását leírtam már neked (is).
Gondolkozz el ezen!
Ígérem, többé nem fogok ennyi anyagot egyik hozzászóláshoz sem bemásolni. Most úgy éreztem, hogy muszáj ezt megtennem, mert különben sem te, sem mások nem szembesülhetnének a 2018-as energetikai valósággal.


Remélem, a kiemelésekből az is kiolvasható, hogy nem én, mint magánember vagyok Paks pártján! Többször leírtam, hogy szerintem nem oda és nem így, de az ország mai energetikai helyzetében nincs más megoldás.
Én nem akarok 150 Forintot fizetni a napelemesek miatt 1 KWh villamos energiáért!
Ami napelemes kapacitást építgetünk, amit egyre szigorúbban szabályozva megengedünk HMKE formájában, az egyszerűen a nemzetközi egyezményeknek tudható be.
Remélhetőleg nem esünk abba a verembe, ahol már a gazdag Németek is csak vergődni tudnak!
Mi belehalnánk.



villam64Válasz erre
2018-10-29
18:59:55
Előzmény: sándor #52184#52185
A miniszterelnökség, Süli Jánossal az élen hazudik. Milyen megújuló energiát akar elraktározni? Nincs hazánkban ilyen. Hazugság, hogy változó termelésű erőművek miatt kell raktározni! A fogyasztás a változó, éjjel nem akarnak az emberek dolgozni. Paksot meg kell magyarázni! Ezért csinálják a propagandát. Azt sem veszed figyelembe, hogy amikor a HMKE rendszerek termelhetnének akkor az ország óránként 2000 MW energiát importál. Ha te ezt kiváltod paks ii-vel, attól a lakosságnak nem lesz olcsóbb a villany. Ráadásul nem is tudod kiváltani, mert paks ii nem szabályozható, és az olcsóbb importból kell a hálózatot szabályozni. Jelenleg 3-6 ezer MW között ingadozik a fogyasztás. Mit csinálsz paks folyamatos 4 ezer MW-jával? Visszatartod a lakosság számára sokkal gazdaságosabb házi rendszereket. De kinek a javára tartod vissza? A milliárdosok javára. A csóró magyar meg dögöljön meg, mert nem tudja fizetni a villanyt. A falvak elnéptelenednek ettől a kifosztó gazdaság politikától. 6 ft/kWh áron paks veszteséges. Paks II-őt 50$/MWh ár fölé állították be. Ez 14 ft/kWh. Ez alatt veszteséges. A te számításod szerint, soha nem térül meg. Az én hmke rendszerem 1 fillérbe sem került, kerül másnak. Azoknak tud csak a rezsije csökkenni, akik befektetnek fogyasztás csökkentő beruházásba. Azt sem fogadod el, hogy én az idén 1300 kWh-ával csökkentettem a hálózat terhelését. Pedig ezek tények. Csak a kedves süli jánosnak erről fogalma sincs, mert nem ezért fizetik. Az is tény 2010 óta 400 ezer fővel csökkent az országban 15-65 év közötti korosztály. Ezek az apró, elhallgatott tények vezetik félre az embereket. A napelem Ausztriában is növekvő részarány, igaz 10-szer annyi van nekik, mint nekünk. A napelem nem megváltás, de a passzívház mellett van a helye. Nekem közösségre van szükségem, és nem gazdagokra. 9000 milliárd dollár van 2100 ember kezében. És te nekik adnál még többet.
Az nkm egyetemes áramszolgáltató oldalát, csak a csúcsidei árak miatt tettem fel. Külföldi oldalakat nem olvasok, mert nem értem. Az irány ezektől függetlenül a fogyasztás növekedés, és áremelkedés. Ennek gátat lehetne vetni a hmke rendszerek elterjesztésével. Addig nézd majd meg a jövő évi energia árakat. A napelem tisztítja a levegőt. Még a minimum 1 millió lakás teljes felújítása jelentene komoly légszennyezés csökkentést.
PAKS II 14 ft/kWh áron 100 %-os kihasználtság mellett 16 év alatt térül meg.
2018-10-29
14:14:33
Előzmény: villam64 #52179#52184
Rendben, hogy szokás szerint felteszel egy halom linket, de te olvasod-e őket?

Például az Inercomp "cégét"?
Az általad linkelt elemzés eltér az eredeti cikktől, ami az Osztrák cég honlapján olvasható.
Itt:
www.inercomp.com/pages/energiepreise/


Amiről Marci Pécsen hallott, az nem azonnali tőzsdei áram üzlet, hanem egy villamos energia stratégiai lehetőség. (Így lesz az energia stratégiából felengedett lufi.)

A Pécsi Tudomány Egyetem elkötelezetten együttműködik Paks2-vel, és természetesen Süli János tárca nélküli miniszterrel is. Itt a kapcsolat Marci hsz-e, Pécs és a Süli között. Ez a magyarázat az aktuális árakra is. (Nem a szerintem véleményezett árakra! Azokról külön kell vitatkozni.)

Az szót sem érdemel, hogy az nkmaram... oldalad már nem elérhető.


Hogy a hírlevélből is értesülhessél fontos dolgokról, egy pici részlet:

„…az atomerőművekre és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van - fejtette ki Süli János. A megújuló alapú (különösen a nap- és szélerőművi) termelésről elmondta, ezzel kétféle gond van: nem áll mindig rendelkezésre, másrészt Magyarországon nem tudjuk raktározni, tárolni a villamos energiát. Éppen ezért hazánknak nincs más választása, mint folytatni a két új blokk építésével kapcsolatos munkát. Emlékeztetett: jelenleg 58 blokk épül világszerte, amelyből 48 a paksi két blokkhoz hasonló (nyomottvizes) egység megépítését jelenti. Atomerőmű az arab világban is épül, ahol szintén rendelkezésre áll a nap- és a szélenergia is. Aradszki András elfogadta Süli János válaszát és megjegyezte: a miniszter által elmondottakból is látszik, hogy a magyar energiapolitika iránya és szerkezete, valamint a kapacitások forrása összhangban van a világ tendenciájával. Magyarország jó úton halad az energiatermelés dekarbonizációjában.


Az uniós koordinációért is Süli János felel”

Ne keverjük a dolgokat. Van Ausztriában is napelem, de nézd meg (ott is) a részarányát az egészből.
Náluk nem a nap, hanem a szél okoz a gondot. Ott ez könnyebben kezelhető, mint nálunk a nap.





szocsmarciVálasz erre
2018-10-29
13:21:27
Előzmény: sándor #52178#52183
Szia Sándor

Örülök, hogy, valaki olyan is ír, akinek a gondolatmenetét megértem, ha nem is értek mindennel egyet. A túlzottan magas röptű gondolatokat már nem bírja a gyomrom, mert a magasban gyors a légmozgás, és könnyen elszédülök.
Na de had vesézzelek ki kicsit Téged.

A Paks+megújulók termelői ár jóval több, mint 3Ft/KWh, és ráadásul növekszik. Paks I konkrétan 11 Ft/kWh, ami igen alacsony ár, mert úgy nevezett roncsra járatás történik. Nem kell megijedni, nem roncs Paks I, csak így nevezik más erőművek kapcsán, mert a tervezett idő lejárata után már csak anyagárban értékesíthetőek a berendezések. Paks II-re 22 Ft/kWh termelői árat prognosztizálnak most. A megújulók terén pedig magasak még a tőke költségek (bekerülési költség), és az energia tárolása is meglehetősen drága. Ha kiesnek majd a földgáz erőművek is - ugyanis nem épülnek újak Európában - akkor ez fokozottan előtérbe kerül, mert nem lesz csúcs erőmű (ami csúcsidőben termel). Én úgy tippelek, hogy a Lengyelekkel is kell majd kötni szerződést, az ottani szén erőművekre alapozva, de ezt több tényező is gátolhatja. Leírom Őket, mert ez mindig előjön az energia politikában/stratégiában.
1. más leköti a szabad kapacitásokat (pl. Németország elviszi a Lengyelek "feleslegét".
2. határkeresztező kapacitások hiánya = vékony a "tyúkbél", amik összekötik az országokat, ezek ráadásul több ország energiáját is szállíthatják. Hogy bonyolultabb legyen nem csak tranzit szállítás van, hanem egy másfajta is. Az országok hurok rendszert alkotnak, ezért párhuzamosan terheli a többi vezetéket is a villany. Ezek számítása a Kirchoff törvény segítségével lehetséges - így talán jobban megértitek, miről is van szó. Ha Franciaország áramot ad el Németeknek, akkor az érinti a Magyar hálózatot is - kis mértékben, és lehet pozitív vagy negatív a terhelés megoszlása szempontjából, de érinti. Ennek akkor van különös jelentősége, ha egy országot lekapcsolnak a szomszédai, azért hogy megvédjék magukat, de ez a határkereszteződő terheléseket is megnyomják, emiatt pedig a több ország export-importja is érintett, és dominóként dőlhetnek be az országok. Érdekes módon azok az országok is rosszul járhatnak, akik többet termelnek, mint amit felhasználnak, mert ha nem tudnak időben visszaterhelni, akkor vészleállással állnak le a turbinák, és ez belengetheti a rendszert, ami szintén összeomláshoz vezethet. A háztartási napelemeket nem lehet visszaterhelni vagy lekapcsolni, csak a lakossággal együtt, mert azonos rendszeren vannak, így azok nem vesznek részt a "csillapításban", cserében erősíthetik azt, főleg ha napfelkelte előtt közvetlenül történik a blackout a szomszédban.
3. CO2 kvóta emelkedése miatt nő a termelői ár. A CO2 jövőbeli árat nem ismeri senki.


"Ez egy vicc a mai világban, ahol tízszeres haszon alatt nem mozdul meg a befektetők pénze."
Ez nem, igaz, úgy tudom az amerikai jegybanki alapkamat egy nagy viszonyítási alap, az ez alatti megtérülési rátába nagyon ritkán fektetnek a befektetők. De van egy másik, táblázat is, ahol országokra, és iparágakra lebontva határozzák meg az elvárt nyereséget. Akit érdekel, az keressen rá Aswath Damodaran -ra, és ingyen letöltheti a táblázatokat. Feltörekvő piac - szén és kapcsolódó = 1,37 ; megújuló = 1,15 ; kockázat mentes hozam (állampapír) 2%; átlagos piaci kockázat (MRP) 6% ; tisztán tulajdonosi tőke költség (= nincs hitel)
Tőkeköltség: Béta*MRP + állampapír
Szén és kapcsolódó = 1,37*6 + 2 = 10,22 %
Megújuló = 1,15*6 + 2 = 8,9%
Ezen számítás szerint éves szinten 9-10% biztos nyereségnél már mozdul a tőke az energia szektorban a feltörekvő piacokon (nálunk).

Még egy dolog, mert mennem kell. A tervezett ausztriai víztározós kapacitás nem az atomenergia betárolására kell, hanem a megújulók miatt - itt lehet hogy félre érthető voltam. Eddig is működött az ország víztározás nélkül, ezután is valószínű működhetne úgy legfeljebb a felesleget el lehetne adni akár félárban (Paks II 22 Ft-jával számolva 11 Ft-ért). Jobban megéri 11 Ft-ot nyerni, mint 36 Ft-ot veszteni.
Persze megújulóra szükség van, ezért kell az energia tárolás, így a költségeket meg kell osztani. Azon lehet vitatkozni, hogy milyen arányban, és mi legyen egyáltalán a számítás alapja (megújuló és atom közt). A beépített teljesítmény, vagy a betárolás mennyisége? Az lenne az igazságos, ha a betárolás mennyiségét vennénk alapul - azaz ki mennyit termel a betárolás ideje alatt.
villam64Válasz erre
2018-10-28
16:06:22
Előzmény: sándor #52178#52179
www.inercomp.com/pages/piaci-arak-elemzes/?lang=hu

Mely napszakban a legdrágább a villamos energia szabadpiaci ára?

Ausztriában nincs napelem?




www.napi.hu/magyar_vallalatok/mukodesbe-lepett-z-orszag-legnagyobb-naperomuve.672273.html
www.iir-hungary.hu/files/pdf/ce8005-enkon-2018.pdf
mvm.hu/download/MVM-Hirlevel-2018.-julius-9..pdf
2018-10-28
14:01:32
Előzmény: szocsmarci #52159#52178
Szia Marci,

Más, számomra fontosabb dolgok miatt egy ideje csak figyeltem a fórumot. Most azonban az általad "mellékesen" tovább vitt gondolatmenet miatt muszáj hozzászólnom.

A megpendített logikád nagyon fontos. Mi az, hogy fontos! Ez maga a valóság. Nem szeretném az energiastratégiát a napelemes megtérüléssel keverni, de előre bocsájtom, hogy ez ha érintőlegesen is, de elkerülhetetlen lesz.

Tehát.
Mindegy, hogy ki a legnagyobb vendég egy szakmai napon, az alapokat minden politikus a szakemberektől kapja.
Ami az árakat illeti, azokat "értékükön" kell kezelni. Az ausztriai példa árak helyesek, az ottani gazdasági, energiagazdasági valóságot tükrözik. Az állam ott is nagyvonalú (ez náluk is a vezető politikai erő érdeke) a fogyasztóival szemben.

Mi a helyzet nálunk?
Egyszer már írtam, hogy a Paks+megújulók (akkori) termelői árát 3,-Ft/KWh értékre saccolom. Ez azóta, a műszaki fejlődés és a termelő kapacitás növekedése miatt csak csökkent. Csökkent, még a megújulók okozta elengedhetetlen rendszerirányítási költségnövekedés ellenére is.
Mivel a tárca nélküli miniszter forintban fejezte ki az Osztrák árakat, ezért nézzük ezt így.
Akár a 28,- forintos H tarifát, akár a 38,- forintos nappali maximumot nézem, akkor a termelői árra rakódó elengedhetetlen szállítási, átalakítási, rendszerirányítási, tárolási költségekkel megemelt alapár is "csak" 3-4 szeres hasznot jelent. Ez egy vicc a mai világban, ahol tízszeres haszon alatt nem mozdul meg a befektetők pénze.
Tehát az állam(ok) jótékonykodnak az állampolgárokkal. Támogatják őket. Ez az egyik megfogalmazás!
A másik, hogy ezen a társadalmilag érzékeny területen nem lehet a húrt még a piaci viszonyokhoz hasonlóan sem megfeszíteni! Egyik országban sem.
Az energia ára politikai létkérdés a mindenkori regnáló elit részéről. Ez igaz kis hazánkra is, de igaz az amerikai szent tehénre, az ottani üzemanyag árakra is.

Ausztriában az olcsón termelő vízerőművek és a szélerőművek feleslegessé teszik a naperőmű telepek létesítését. Ezért 6,- forint a betárazási ár.
A tárolás leghatékonyabb, legjobb hatásfokú formája a "vizes" tárolás. Nekik a vizes tárolásból, az újabban éjjel is fújó szél miatt feleslegük van. Viszont a tárolók megépítése nagyon drága volt, ezért 40,- forint a kitárazási ár.
A kitárazás árából (ha lesz megállapodás) biztosan fognak engedni, mert ez nekik gazdasági kényszer.
A vizes tározók egyszeri létesítése volt drága, de utána sokkal olcsóbban üzemelnek, mint az akkus tározók.
Ide (ha lehet) ne hozza fel senki azt a különleges helyzetet amit Kaliforniában, vagy Ausztrália helyhiányos, vízhiányos, sík sivatagos körülményei között a Tesla megvalósított. A rendkívüli körülmény rendkívüli megoldást kívánt. Azonnali megoldást akármilyen bizonytalan időre is, akármilyen áron.
Ez az ár most olcsóbb, mintha atomerőművet kezdek volna építeni. A vége úgy is az atomerőmű lesz, mert a javuló energia ellátás miatt a terület energia igénye rövid idő alatt túl fogja nőni a napelemes lehetőségeket.
Pillanatnyilag ez a megoldás jó, de nincs belátható és tervezhető jövője.

Csak egy gondolat erejéig nem akarok Pali Teslás példáihoz új hozzászólást írni, de.
Aki tőzsdézik, vagy legalább is ismeri az ott folyó kereskedés alapjait, az tudja, hogy nem az számít, hogy mennyit emelkedett egy részvény ára, hanem az, hogy mennyiért tudom eladni. Van-e egyáltalán kereslet rá?
A tőzsdén a Teslát már régóta temetik. A Teslába fektetett pénzek jelenleg nem érik el a kibocsájtás óta másutt elérhető minimális hasznot. Nem véletlenül váltatta le az amerikai tőzsdei "hatóság" Muskot a vezetés éléről. Aki hazárd játékot folytat a befektetők pénzével, annak nincs helye a saját vállalata élén. A hazárdjáték veszteség a befektetőknek, a részvény tulajdonosoknak.
Ezt az állítást lehet vitatni. Vegyen valaki Tesla részvényt, és egy-egy nagy ívű "Muskos" bejelentés után próbálja meg eladni. Bukta lesz, mert nincs rá haszonnal járó kereslet.
A példa kicsit hasonlít az aranyhoz. Egy unciát bárki rááldozhat, nem fog tönkre menni. Megveszi, a tulajdonába kerül, majd emelkedéskor felkínálja eladásra. Lehet, hogy egy perc alatt megveszi valaki, de az is, hogy a nyakán marad, illetve olyan vételi ajánlatot kap, ami olcsóbb, mint amennyiért vette.
Eddig a Teslás kitérő.

A hazai viszonyok egyértelművé teszik, hogy az időszakos paksi feleleggel valamit kezdeni kell. Itthon ez már nem fog menni. Az akkus tárolás szóba sem jöhet. A tét jóval komolyabb megoldást kíván.
Régóta mondom, hogy a megújulósnak (ez nálunk napelemest jelent) eladóként kell kilépni a piacra. Megtermeli, tárolja, majd a legnagyobb kereslet idején haszonnal eladja az energiáját. Ehhez nem kell hatalmas naperőmű parkot létesíteni. Néhány 10 KW teljesítményre már lehet vevőt találni. Itt még az akkus tárolás kifizetődő lehet. Minden szolgáltatónál vannak olyan helyek, ahol a jelenlegi átvételi árnál sokkal jobbat lehet kialkudni. Oda kell a nagyobb méretű HMKE-t telepíteni.

Gyakorlatilag ez folyik most az országban közepes méretekben. Aki csak HMKE-zik, az lemarad. Látható, hogy amióta fogyogatnak az uniós pénzek, azóta milyen hirtelen történnek nagy horderejű döntések. Ezek nem fogják elkerülni a villamosenergia termelést sem. Nem kerülhetik el. A jogszabályi, rendeleti háttér készen áll a döntésekhez.

Sajnálom, hogy villám megint egy szóval elintézi a legfontosabb kérdést a megtérülést. Ez a szó a politika.
Kár, hogy még neki sem világos, hogy a politika őt is megvásárolta. Nem ez a kormány, nem az előző, hanem úgy általában mindegyik. A Német, az Osztrák, a Norvég, az Ausztrál és nincs vége a felsorolásnak.
Olcsó energia, saját termelés áron felüli megvásárlása = szavazat szerzés, támogatói tábor biztosítása. Szavazzon villám bárkire, az országos eredmény mutatja, hogy ez működik.
Ami saját magának, önállóan, mindentől függetlenül nem éri meg, az az államnak sem érheti meg.

Igaz, ez már megint egy másik topicba való, de induljunk ki a csillapodni nem akaró vitából. A kiindulási alap legyen az a 6,- forintos betárazási ár, amit Marci hallott. Ez energetika, energiastratégia, annak is az alapja.
Elismerik, hogy Paks feleslege 6,- forintot ér.
A napelemes termelésé 3,- forintot. Ha nem lenne az "állam nagyvonalú velük szemben", akkor senki nem telepítene házi napelemet.
Ha a 28,- Ft/KWh árat nézem (mivel a téli fűtésre hivatkozik szinte mindenki), akkor egy, az országos átlagnál jóval többet fogyasztó, évi 180.000,- forintos villanyszámlás család HMKE beruházása jóval 10 év felett térül meg.
Tényleg nem történik más, mint hogy előre kifizetik a villanyszámlájukat egy évtizedre.
Már kérdeztem, hogy miért nem fizetik ki a vízdíjukat, vagy a szemét szállításukat is? Lehet, hogy az még jobb üzlet lenne, mert azoknak az ára folyamatosan növekszik, míg az áramé csökken. Választ ugyan nem kaptam, de a némaság maga volt a válasz.
Mivel az "ingyen áram" generálja a többlet fogyasztást, ezért ezek a HMKE-s háztartások egyre kiszolgáltatottabbá válnak az állami ellátásnak. Eddig ennyi látszik, ez az állam érdeke. Kell a fogyasztó a paksi áramra és a paksi feleslegre is. Így sokkal nagyobb haszon érhető el, mintha Ausztriában tároltatnánk sok felesleget.
Ha a 3,- forintos termelői árral számolnék megtérülést, akkor még az unokáknak sem térülne meg a HMKE. Tehát próbáljanak a hívek így is számolni, illetve úgy gondolkodni, hogy egy tollvonással a lakáspénztárak sorsára juthatnak.

Végül.
A kiszámolt 34,- Ft/KWh-ás ausztriai tárolás költsége sokkal olcsóbb, mintha akkus tárolásban gondolkodnánk.
Az olcsó előállított és a drágán tárolt felesleg áram nem azt jelenti, hogy eleve 34,- Ft/KWh lenne az áram alap ára. A kettőből képződő átlag szerintem valahol jóval 20,- Ft/KWh alatt állna be. Annyival, hogy még mindig sokkal olcsóbb lenne, mint amennyit jelenleg a napelemes feleslegért fizetnek.
Tehát, szerintem nem az ártól kell félni, hanem az állami támogatás csökkentésétől, a megvonásától. A következő választások még nagyon messze vannak. Addig a lakáspénztárak ügye is feledésbe merül, pedig az jóval nagyobb nagyságrendű volt, mint a HMKE lenne.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Paks mellett a naperőművek nappali felesleget is generálnak majd.
Igaz, hogy pillanatnyilag a 60%-ot is eléri az importunk. Ráadásul a legnagyobb napsütés idején!
Viszont amíg az import olcsóbb lesz a hazai 18,- Ft/KWh kifizetésnél, addig biztosan inkább importálunk, mint a hazai termelésért fizetnénk jóval többet.

Az első Pakson több évfolyam társam dolgozott. Azóta sokféle vezető megfordult ott, nem feltétlenül a szakmából. Félve gondolok a 2003-as kazetta tisztítási balhéra. Remélem, azóta hívják akárkinek az új vezetőket, a szakma fog érvényesülni!



villam64Válasz erre
2018-10-24
05:46:55
Előzmény: szocsmarci #52159#52160
Akkor most Paks II-re gondolsz, mert az nem szabályozható. Vagy a mészáros-féle mátrai erőműre. Bár, hirtelen ott uniós pénzből energia tárolót terveznek. Ez is csak politika.
www.mavir.hu/documents/10258/223564669/El%C5%91zetes+Termel%C3%A9smegoszl%C3%A1s++2016_17+MavirHonlapra+20180131.pdf/fff79b0b-1e24-48c4-ace0-a1b95222d456


32 200 GWh hazai termelésből, 200 GWh a napenergia termelés, 0,6 % a teljes termelésből. A szél 1,6 %, összesen 2,2 %. Import 28 %. Mit is akartok szabályozni?
szocsmarciVálasz erre
2018-10-23
22:22:09
#52159
Pécsett szakmai nap volt a műszaki főiskolán a múlt héten, erről szeretnék írni most egy rövidet.
A "legnagyobb" vendége a napnak Süli József, az új Paksi Atomerőműért felelős tárca nélküli miniszter. Végigfutotta röviden a beruházás hátterét, tudnivalókat, de egy dolog megütötte a fülemet.
Jelenleg tárgyalások folynak Ausztriával, mert az ottani szivattyús víztározók szabad kapacitását esetleg Magyarország is igénybe venné. Ennek jelenleg technikai akadályai is vannak, de azok megoldhatóak. A fontosabb része az árazás, pár díjat említett is. A betárazás során 6 Ft/kWh-ot fizetne az osztrák fél, kitárazás során 40 Ft/kWh lenne az ár, ezt nyilván Magyarország fizetné. Tehát összességében az elektromos energia tárolása 34 Ft/kWh lenne.
Tovább vive a gondolatmenetet a logika azt diktálná, hogy azok a termelők, akik nem képesek az elektromos energiát szabályozottan megtermelni, azok átvételi ára 6 Ft/kWh kellene legyen - és ekkor az állam nagyvonalú volt velük szemben, mert a távvezetéki rendszerhez nem járulták hozzá.
2018-09-23
02:10:53
Előzmény: BJaca #52035#52075
Bjaca!

Bővebb információt nem adhatok, de az a robot vezérlési technika, még a mai napig nem jelent meg a mi civil életünkben. Még az önvezető villanyautókban sem. És ami törvényszerű, még legalább 20 évig nem is fog. Tranzisztorok, hűtőbordák!

Valami olyat képzelj el, amit Miskolcon és a KFKI-ban részfeladatként csinálnak, hogy egy 10x10 centiméteres élhosszúságú kockába beépítik a marsjáró tájákozódását, vagy az egy üstökösre leszállásnak az irányítását.

A kapcsolóüzemi töltőkkel nem az bajom, hogy melegszenek, hanem az, hogy a teljesítményükhöz viszonyítva mennyire melegszenek.
Az, a baj, hogy nem saját magukkal hasonlítjátok össze, hanem a régi nagy energia igényű készülékek töltöivel. Közben csendesen hallgattok arról, hogy a hálózatnak, illetve szinte az összes készüléknek mekkora kárt okoznak a harmonikusaikkal.
villam64Válasz erre
2018-09-21
05:45:59
Előzmény: BJaca #52042#52045
Igen, az még munkásnapi normál fogyasztás. A hétfő nincs meg az adatbázisban. És még szabadságon is voltak a dolgozók akkor.





180922
A szélerőművek most 300 MW teljesítménnyel mennek. Ha 20 % az ingadozás, akkor az 60 MW, a 3600 MW teljes erőmű 1,7 %-a. Ugyan ez van a napelemes rendszereknél is, ha süt a nap. Az ingadozás elenyésző. 1 GW-tól fölfelé kezdenék el számolni vele. De, ha már most betervezzük a tárolókat, akkor 2, vagy 3 GW inverter kapacitástól. Ha 20-40 %-kal több napelemet teszek fel, mint amekkora az inverter kapacitása, akkor az ingadozás is kisebb lesz. Növekszik a rendszer vesztesége, de nem egyenes arányban. Egy 6500 W napelem mező, 6000 W-os inverterrel is tudja az 1100-as szorzót, vagyis a 7500 kWh termelést éves szinten. Az én rendszerem kettő darab mező 2*~2400 W, összesen 4740 W. Nem ideális a beállítás, és az inverter is csak 3600 W-os. Éves szinten hozza a 4740 kWh termelést. Ha csak 3600 W napelem mező lenne majdnem ideálisan, akkor is csak 3960 kWh lenne a termelésem.
2018-09-20
22:55:09
Előzmény: villam64 #52038#52042
Érdekes a március 13 és 14. A hőmérséklet nem indokolja. Talán az áruházak pénztárgépei nyomták meg a villanyszámlát, mert mindenki bevásárolt 15-ére :)
villam64Válasz erre
2018-09-20
21:57:29
#52038




Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva