Biosolar Forum  =>  Fűtés - Padlófűtés  =>  Padlófűtéslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
TonySparkVálasz erre
2020-02-24
09:28:39
Előzmény: zsezse #54434#54441
Szia zsezse

Nem infra folias fűtésünk van, hanem a burkolat alá épített fűtőszőnyeg.
Olyan mint a sima fűtőkábel csak vékonyabb és előre szerelt üvegszálhálón van.
Mivel a vezetékben van 2 földelt árnyékoló réteg nem hiszem hogy az e-szmogtól tartanom kéne, de most hogy mondtad meg fogom mérni.

Az infrafóliás fűtés nekem se tetszett.

tutibor:
Most mi is így hidaljuk át azt az időt, egy kis ventillátoros hősugárzóval.

A tervezésnél én nagyon féltem a víztől. Az eps-nek se tesz jót.
Viszont 1 év után nem tapasztaltam ilyen problémát. Pedig a fürdőben az ülőke résznek (ami ugye ytong) a másik oldala még csupasz, rá is van tolva egy szekrény de nem vizes. Igaz a folyékony vízszigetelést nem sajnáltuk rá.

Viszont így nem sok értelme van annak hogy közvetlen a burkolat alá van beépítve a fűtés, mehetne akkor a betonba is.
2020-02-22
18:40:50
Előzmény: TonySpark #54395#54434
en tobb sebbol verzonek latom a projektet, de nezd ezt el nekem, mert viszolygok az infra folias futestol

1) van/lesz foldelohalo a futes felett? anelkul eleg komoly e-szmog fog kialakulni felette
2) az ytong kimondottan nem szereti, ha vizesedik. ha barmilyen oknal fogva is viz jut le hozza nem fog neki jot tenni
3) nekunk 0-24h megy a padlofutes a hazban temperalo jelleggel. a furdoszobaban nem 20 hanem 15cm osztassal lettek letekerve a csovek emlekeim szerint, igy ott mindig picit melegebb van
en nem gondolkodnek ilyen ho kilengeseken a padlozatra, inkabb a hazat szigetelnem jobban vagy betennek egy torolkozo szarito radiatort/infra melegitot a furdes idejere.
nem tudom melyik megvalosithato nalad.
2020-02-16
13:59:43
Előzmény: TonySpark #54395#54401
Egy ventilátoros hősugárzón nem gondolkodtál?
Mi is igy használjuk a fürdőt padlófűtés mellett, ha a gyerek fürdik.

2020-02-13
18:41:33
Előzmény: TonySpark #54395#54398
TonySpark,

Szóval avval, hogy a beton helyett az Ytongra fekteted a fűtőszőnyeget csökkenteni szeretnéd a hőtároló tömeget.

Így biztosan gyorsabban változtatható a felület hőmérséklete. A hőtágulás miatt a ragasztóanyagnak viszont több mozgást kell elviselnie.

Az EPS zsugorodása valóban számottevő. Tapasztalatból mondom.

TonySparkVálasz erre
2020-02-13
15:57:36
#54395
Sziasztok

Lassan 1 éve van padlófűtésünk a fürdőben.
7 négyzetméter (150w/m2 bvf) szőnyeg került le a padlóra és egy része a falra felrakva.

A padló vizszigetelt, 16cm eps, 8cm beton és rajta a fűtés aztán a burkolat.

A terv az volt hogy mivel szinte csak este fürdés idején vagyunk ott arra az időszakra állítok csak be magasabb hőmérsékletet.
Azért lett beépítve a magasabb teljesítményű fűtés hogy gyorsan felfűtse.
A szakemberek is azt mondták és én is reálisnak tartottam hogy 20-40 perc és már érezni hogy melegszik.

A tapasztalat sajnos viszont mást mutat. Van hogy 3 óra kell hogy egyáltalán érezni lehessen hogy melegszik a felület.
Sajnos a nagy tömegű beton elvonja a hőt hiába van alatta vastag szigetelés, és elnyújtja a betáplált fűtést.

Nekünk viszont pont az lenne a lényeg ebben a helyiségben hogy rövid ideig lehessen benne az adott hőmérsékletet fenntartani.

Az épített zuhanyzóba készült egy ülőrész, ami ytongból lett megépítve, na azon már 20 perc elteltével lehet érezni a meleget.

Idén költözünk és arra gondoltam merész leszek és megpróbálom az új fürdőben a szigetelést ytong-ból beépíteni közvetlen a burkolat alá.

Tudom drágább, tudom vastagabb, de ha ott is sikerül a 3 órás felfűtésből 20 percet csinálni szerintem hamar megtérülhet. Lehet hogy a padló fűtés nélkül is melegebb lesz.

Vélemények? Ha nem mond senki valami nagyon elrettentőt, akkor ebbe az irányba el fogok indulni aztán meglátjuk.

Ja igen és a süllyedést ezzel el is lehet felejteni, ami vizes helyeken nagy előny lehet.
2014-12-22
10:34:03
Előzmény: zsezse #48045#48046
>>>>-- Gyuri mondta:
Sziasztok.
Épületgépészem azt ajánlotta, hogy a fürdőszoba törölközőszárítós radiátor visszatérő csövét forgassuk bele a padlóba, és a fürdőszobában legyen padlófűtés. Mi a véleményetek?

Ez hány centi talajszint emelkedést jelent? Az épület gépész azt mondta max 5 cm.
--<<<<




>>>>-- szocsmarci mondta:
Nem szabályos (szabványos), de gyakorlati példa van rá, kedvező tapasztalatokkal.

Ha teszel alá hőszigetelést, akkor azt is bele kell számolni, emiatt az 5cm nem lesz elég. Ha van már alatta hőszigetelés, akkor nem kell-, de az 5cm akkor is sovány lesz: 6cm beton + járólapozás.
--<<<<




>>>>-- Gyuri mondta:
Alatta beton van, a beton alatt vagy 5-10 cm perlit. (azaz undorító fehér por)
max egy hőtükröt akar alá rakni.
Valamilyen speciális "beton" lesz rajta, és arra lesz járólapozva.

Kevés?
--<<<<




>>>>-- szocsmarci mondta:
1. A hőtükör semmit nem ér érintkező felületek közt Erről bővebbet Róbert tud mondani, és elhiszem, amit Ő állít.
2. Nem akarok vészmadárkodni, de a gyakorlatban a "speciális" beton azt jelenti, hogy a szokásos C6 helyett C6,1 minőségűt tesznek - elméletileg nincs is ilyen beton, csak jeleztem, hogy egy lapáttal több cementet tesznek bele.
Ha rendesek, akkor folyósító szert öntenek a betonba hogy jobb legyen a cső hőleadása a beton felé. Ez elvileg szilárdabb betont ad, csökkenti a repedezettségre való hajlamosságot, de legfőképp segíti a bedolgozás minőségét.

Az 5-10cm perlit hőszigetelésre nem tudok mondani semmit. Ez függ a minőségtől, bedolgozottságtól, tömörödöttségtől, stb. . Az 5cm vastag perlit biztos kevés szabvány szerint, de a 10cm még lehet jó. (hővezetési ellenállás: 1,25 m2K/W talajra fektetett padlófűtés)
--<<<<




>>>>-- Gyuri mondta:
A speciális betont a festő javasolta. Azt mondta utána nézz, hogy mit vegyek meg neki...
A fürdőszoba alatt pince van.
--<<<<




>>>>-- szocsmarci mondta:
www.epitoanyagcenter.hu/shop/product/15/murexin-hv-05-esztricholaj-futott-esztrichekhez-5kg.html
Talán lehet kisebb kiszerelésben is kapni.

Pince, vagy talaj - mindegy padlófűtés szempontjából, a szabvány egyaránt 1,25 m2K/W .
--<<<<




>>>>-- Gyuri mondta:
Bekerült a fürdőszobába a padlófűtés. A falon látható a törölköző szárítós radiátor kivezetése, és annak a visszatérő ága lett beforgatva a padlóba.
Hőtükör, rajta beton vas, és azon a hanco cső.
5 cm esztrich beton került rá, körbe a fal mellett szigetelés.
Nem kis gondban vagy a szárítással, mivel csak felfele tudja a vizet kipárologtatni.
--<<<<




>>>>-- zsezse mondta:
milyen vizre gondolsz?
elmeletileg ugye a szerelobetonnak szaraznak kell lennie, mielott rakerul a folia.
--<<<<




>>>>-- Gyuri mondta:
Erre a fóliára és cső vezetékre került még 5cm esztrichbeton, na az nehezen szárad. Szilárdnak szilárd, de a tetején itt ott megjelennek víztócsák.
--<<<<




2014-11-15
13:46:10
Előzmény: szocsmarci #47749#47752
Köszönöm!

Azt hiszem értem a levegő problémát, viszont nem nagyon látom a megoldást, vagy számíthatok rá, hogy idővel az áramlás "kihordja" a levegőt?

Gyakorlatilag a meleg padló probléma megoldódott 20.5 fokos termosztát állásnál.

Hamarosan gyarapodik a család, így nem is lesz pár évig kérdés a nappali fűtés :)
szocsmarciVálasz erre
2014-11-14
15:57:23
Előzmény: gyurma #47745#47749
1. tipikus hiba, hogy a visszacsapó szelepet nem nézik légtelenítési lehetőség szempontjából. Egy új szelep annyira jól zár, hogy a levegőt sem engedi át.

2. https://biosolar.hu/forum/1974/47407/view#47407

3,. padlófűtésnek nagy a tehetetlensége, ezért nem biztos, hogy nappalra le kell kapcsolni. Ha jól emlékszem még a régi termosztátod van fenn, ami szinte biztos hogy nem öntanulós. De az is lehet, hogy az sem oldaná meg a feladatod önmagában, mert ha jól veszem ki a szavaidból, Neked a komfort a meleg padlót is jelenti, nemcsak a szobahőmérsékletet. Egy szobatermosztát pedig csak azt méri.
szocsmarciVálasz erre
2014-11-14
15:51:58
Előzmény: gyurma #47744#47748
Csak egy visszcsapó kellett volna tenni a padlófűtés előremenőbe (még a bypass elé), és tiltani a szivattyút. Ekkor a másik szivattyú nem fog keringtetni a padlófűtésen keresztül, és a padlófűtési szivattyú sem szívje meg a vizet a radiátorokon keresztül, ha ott is van visszacsapó.

Lehet hogy félreérthető voltam, nem a szivattyú tiltásával kell megakadályozni a nem kívánt áramlást, hanem visszacsapó szelepekkel, csak közben tiltani kell a szivattyút.
2014-11-14
13:07:38
#47745
Lenne még néhány kérdésem...

1. Került a rendszerbe egy visszacsapó szelep, amit közvetlenül a kazán előremenő kivezetésére tekertem. Erre azért volt szükség, mert folyamatban van egy vegyes-tüzelésű táplálása is a rendszernek, és amikor az nyom, akkor ez a visszacsapószelep védi majd a kazánt.

A problémám az, hogy amikor működik a kazán, akkor csörgést hallok, ami azt gyanítom, hogy ennek a visszacsapó szelepnek a csörgése. Nagyon hasonlít arra is, amikor levegős a rendszer. Automata légtelenítők vannak az osztó gyűjtőn, a kérdésem, hogy a kazánon (Victrix 26kW) találok légtelenítési lehetőséget? Kicsit tartok a kavitációtól, hosszú távon nem jó, ha csörög. Ha nem a levegő miatt, akkor mitől csöröghet még egy ilyen rugós szelep?

2.A következő kérdés, hogy betettem a vegyestüzelésű kazán lehetősége miatt egy 12literes tágulási tartályt pluszba, de nem tudom, hogy ennek mennyire fújjam a légzsákját? Egyelőre még nem nyitottam ki a csapot, ami ráengedi a rendszert, szóval még üresen tudom beállítani.

3. Az utolsó kérdésem, hogy mi a tapasztalatotok, mennyire érdemes hagyni lehülni a padlót, amikor senki nincs otthon? most gyakorlatilag csak este és reggel kapcsol be, de nem vagyok benne biztos, hogy ez a gazgaságos.

köszönöm szépen!
2014-11-14
12:54:19
Előzmény: szocsmarci #47719#47744
Szia!

Köszönöm.

jelenleg még játszom vele, de még nem értem el a 40 fokot, és már egész kellemes az érzés mezítláb, ha legalább 30 percet megy a padlókör.

Ami fura, hogy a legkisebb szivattyúfokozaton is megvan a 6-8 fok különbség, a legmagasabb fokozat pedig majdnem 6x annyit fogyaszt, mint a legkisebb.

A motoros szelep-sivattyú dolgot kifejtenéd? Bár nincs jelentősége már, de érdekelne, hogy hogyan lehet egy a kazán által nyomott kört egy szivattyúval lezárni? Hogy néz ki egy ilyen elektromos tiltás?
2014-11-14
12:50:08
Előzmény: takyka #47717#47743
Szia!

köszönöm a választ. A ház még nincs kívülről hőszigetelve, az átcsúszott jövőre, sajnos ez a falak mentén nagyon erősen érezhető is a padlón.

Félretéve a korábbi elvárásaimat úgy döntöttem, hogy amikor a parketta már hidegebb egyértelműen a hidegburkolatnál, akkor már bőven jól állunk, és ez bekövetkezik.


szocsmarciVálasz erre
2014-11-11
15:55:42
Előzmény: gyurma #47714#47719
A padlófűtés előremenőjét akár 40-45°C-ra is lehet állítani. A felületi hőmérséklet (padlón) legyen 29°C alatt, a fürdőben 33°C.

A padlófűtési szivattyút pedig úgy kell beállítani, hogy a padlófűtés visszatérő hőmérséklete 6-8°C-kal legyen hidegebb az előremenőnél. Nagyon valószínű, hogy nem a legkisebb fokozat lesz ez, és nem is az autoadapt, inkább a legmagasabb fokozat, azaz a CP2.

A padlófűtés termosztátra nem tudok semmit mondani. A kazán nem tud lemodulálni nagyon kis teljesítményre, ezért nem biztos, hogy létezik a régi termosztátnál jobb megoldás.



Ui1: lehet Takykának igaza van, de egy próbát megér. Feljebb is lehet tekerni a termosztátot 20°C-nál.
Ui2: felesleges volt motoros szelepet tenni a padlófűtési részhez, elég lett volna egy elektromos tiltás a szivattyúnak.
2014-11-11
14:33:17
Előzmény: gyurma #47714#47717
Szia,

Örülök, hogy összejött a dolog. Sajnos rossz hírem van langyos padlóval kapcsolatban, felejtős. padlófűtés = kellemesen langyos asszociáció (meg a porlebegtetés emlegetése) a régi időkből származik, amikor hőszigetelést hírből sem ismerték.
Egy kicsit is jól szigetelt házban nem lesz langyos a padló anélkül, hogy túlfűtenéd a helyiséget. Ez alól kivétel talán az a néhány nap, amikor a leghidegebbek vannak. Hiába játszol az előremenő hőmérséklettel, szivattyú szállítási teljesítményével, magasabb felületi hőmérséklet nagyobb lesugárzott teljesítményt jelent, amire neked (szerencsére) nincs szükséged.


T.

2014-11-11
12:54:45
#47714
Sziasztok!

Talán emlékeztek, másfél éve segítettetek padlófűtést tervezni, kivitelezni(ezúton is köszönöm!).

Tavaly már ment télen, de csak temperálási és teszt céllal, most vált élessé a teszt.

A lakás úgy néz ki, hogy egy 1 emeletes családi ház, első emeletén lévő 70m2-es lakás hossztengelyén ketté van osztva, jobb oldalon van 3 lakó helyiség radiátorral, parkettával, bal oldalon pedig hidegburkolat és padlófűtés.

A vezérlést tekintve egy Victrix 26kw Immergas kazán van fent, erre csatlakozik a radiátor osztó-gyűjtő, előtte van egy motoros elzárószelep, és egy vezeték nélküli termosztát van a radiátoros helyiségek egyikében.

A padlófűtés-körön egy ESBE szelep és egy Grundfos Alpha2 szivattyú van, és természetesen ezt a kört is egy motoros szelep nyitja-zárja.
Ezen az oldalon fent maradt a régi rendszerből egy fix fali termosztát a melegebb oldalon (tehát nem a külső falon).

A vezérlés 2 relével azt a kört és a segédberendezéseket indítja el a kazánnal, amelyik termosztát kapcsol.

A gondom az, hogy a lakásban viszonylag hamar olyan meleg lesz, hogy a padlófűtéses oldalon is lekapcsol a termosztát, viszont a padló érzésre nem meleg, tehát nem az a mezítláb sétálgatós, lábmelengetős érzés.

A padlófűtés előremenője egyelőre még 34-5 fok körül van, mert nem akartam hirtelen felhúzni, a kérdés, hogy meddig érdemes emelni?

Kompenzálandó a radiátorok nagyobb hőleadását visszavettem az előremenő kazánvíz hőmérsékletet 40 fokra, azt gondoltam, hogy így egy kicsit eltolódik a mérleg nyelve a padlófűtés irányába. Valamit javult is a helyzet.

Gondolom, hogy a padlót nem nagyon érdemes hagyni kihűlni, szerintetek mi a jó megoldás? Térjek át a fali termosztátról más vezérlőelemre? Folyamatosan nem szeretném járatni, de jó lenne, ha langyos lenne a padló.

A másik kérdés az, hogy milyen fokozatra érdemes állítani a padlófűtés szivattyúját? Én azt gondoltam, hogy nem érdemes nagy sebességre állítani, automatikus üzemben 12-14W-ot vesz fel.

Köszönöm!
szocsmarciVálasz erre
2014-10-25
11:41:15
Előzmény: leho01 #47575#47576
Szia
Olyan nincs, hogy egy szelep valamennyi nm2-ig jó, az felett meg nem. A pontos számokat kellene ismerni - azaz a szivattyút, a szelep méretét (KVS értékét), padlófűtési vezetékek ellenállását, és a teljes kapcsolást. Ha ez megvan, akkor egy tervező megmondhatja, hogy jó lesz-e vagy sem.

Itt egy kapcsolás, ami megoldhatja, hogy jó legyen a kisebb szelep is - megnéztem ezt a szelepet, elég kicsinek tűnik átfolyásra (KVS = 1,5-1,6 m3/h). Még az 1"os is ennyit tud!



Ez a rajz akkor igazából jó, ha van mellette radiátoros fűtés is, ami magasabb hőfokon üzemel. A lényeg az, hogy a szabályzó szelep kevesebb vizet enged be (a Te esetben kevesebbet tud), de a termosztatikus szelep és a szivattyú közti átkötésen a megfelelő mennyiségű vízet tudja még hozzákeverni a szivattyú.

Ha ez nincs meg, akkor az fog történni, hogy egyes körök leállnak (a gyakorlatban jellemzően a távolabbi körök, amiket általában hosszabbra tekernek a szerelők), és a működő köröknél is nagy lesz a felületi hőmérséklet különbség kis távolságon belül - felmosás után csíkosan szárad a padló, vagy ha lépegetsz mezítláb, akkor az egyik lábad melegre lép, a másik hidegre.

Az a biztos, ha kicseréled egy nagyobb KVS értékűre, de ha már üzemel, akkor egyszerűbb egy átkötést betenni (22-es rézcső 3/4" ferdeszeleppel).

2014-10-25
10:24:05
#47575
ÜDV.Érdeklödenék használ e valaki vta 322 es keverőszelepet padlófűtéshez.Elvileg 50nm ig jó. Mi történik akkor ha mondjuk nekem 80 nm a padlófűtésem ? Milyen mellékhatásokkal számolhatok ? Nem fog müködni rendesen ?
szocsmarciVálasz erre
2014-02-02
11:21:09
Előzmény: tutibor #45419#45430
Elméletileg a padlófűtési beton nem alkalmas puffernek, mert a felületi hőmérséklete nem változhat (ha kinn állandó a hőmérséklet). Gyakorlatilag 1-2-3°C eltérés lehetséges, az önszabályozás miatt.
Lásd kép, de nem a külső változik, hanem a felületi hőmérséklet. A lényeg ugyanaz.


Forrás: Viega www.viega.hu/xbcr/hu-hu/AWT_Band_3_Fonterra_Export_HU.pdf 181. oldal


A beton hőtárolása 100m2 felületen, 8cm vastag beton, dt=2°C.
Q = c * m * dt = 0,88 * (100*0,08*2300) * 2 = 32 384 KJ => 9 kWh
Tehát ha 6kW-tal fűtöd, akkor 1,5 órányi energiát képes betárolni. De ez az önkényesen felvett 2°C dt szerintem még így is nagy lesz, kompromisszumot kell kössél. Főleg a családoddal.

Ezekkel az egyszerű számításokkal az a baj, hogy alapvetően hibás. Ha hideg van kinn huzamosabb ideig, akkor a 6kW elmegy a ház fűtésére, és nincs mit betáplálni pufferként (akár a padlóba, akár egy vizes tartályba). A működést modellezni kellene több éves múltbeli adatokkal, hogy hogyan változik a külső hőmérséklet függvényében, és mikor melyik áram kell. Így lehetne pontosan meghatározni, hogy mennyi az éves fűtési költség.

A vezérelt áramos hőszivattyú csak talajkollektoroknál működhet, levegő kazánnál nem! Pont akkor fogod kapni az áramot, amikor gyenge a hatásfoka a hideg miatt.
De úgy todom van geotarifa is, az jó lehet neked hőszivattyúra.

2014-02-01
23:36:56
Előzmény: szocsmarci #45403#45419
Azért választottam a villanyt, mert nincs gáz a telken. Ha bevezetném, plusz kazán bő 1 M körül lenne. A levegős-víz hőszivattyú is hasonló áru. Ezzel szemben a villany fűtés termosztátokkal 85 e. Ami mind a háromhoz kell azt nem számolom.
Az éjszakai áram ára most 25,-ft. A gáz, és a hőszivattyú is kb 1/3 üzemelési költségű. De a magas bekerülési költség miatt 16-18 év alatt lennénk egálban.
Így ez volt a legkézenfekvőbb megoldás, és a legegyszerűbb is.
A pufferes dolgot nem értem. A padló betonját gondoltam puffernek + de. és du. is be-be kapcsol a vezérelt áram . Jut eszemben hogy lehet kiszámolni, hogy a padlóba hány kW hőenergia tárolható be?

Tibor

szocsmarciVálasz erre
2014-01-31
22:44:30
Előzmény: tutibor #45393#45403
Villannyal drága fűteni, még akkor is, ha kicsi a hőigény. Az éjszakai áram nem tudom, mennyibe kerül, de az egy kicsit javít rajta. De akkor lehet, hogy szükség lenne egy pufferre is.
Az alapvető elgondolás jó. 5 termosztát az öt helységben, ezek vezérlik az osztókon lévő fejeket, és ez indítja a kazánt.
Ha puffer lesz, akkor a a kazán a puffert fűti fel a maximumra. Nagy szerencse, hogy nem kell hatásfokkal, meg kazánvédelemmel számolni, csak a puffer méretét kell jól meghatározni.
Ha 5,2kW hőveszteséggel számolsz 24 órán keresztül, és 100-ról 40°C-ra hűl a puffer, akkor az 1782liter! Ebből még lejön az 5,2/6 aránya (Neked nagyobb a kazánod, mint a hőigény), azaz 1544liter. Ez sok, kompromisszumot kell kössél. Kisebb tartály, de cserébe nappali árammal is kell fűtsél. Jó lenne egy vegyes kazán vagy egy kandalló a hideg napokra.

A padlófűtésben keringő víz hőmérsékletét mindenképp célszerű a külső hőmérséklet függvényében szabályozni, akár van puffer, akár nincs => motoros szelep + szabályzó kell az osztó elé.

A térfogatáramokkal (5 vagy 25 liter/perc) nem kell foglalkozni, egy fordulatszám szabályzós szivattyú ezt önállóan elintézi. Most már csak ilyeneket lehet kapni a boltokban a papírforma szerint. Csak jól legyenek a körök méretezve - ha max 80m egy kör hossza, akkor már nem lehet nagy gond.
Ha a szivattyú csonkjain a nyomásnövekedés mindig konstans, akkor az egyes csöveken átáramló térfogatáram is állandó - függetlenül attól, hogy hány kör megy éppen.
2014-01-31
12:16:16
#45393
villam64, szocsmarci

Köszönöm a válaszokat.

Leírom a tervezett rendszeremet.
5,2kW a ház fűtési igénye.
Gáz nincs a telken, ezért, és a a kis fűtési igényért villany fűtésben gondolkodom.
Éjszakai áram.
Padlófűtés 8 kör (kb 11-13m2/kör), ebből 4 egy helyiségben (nappali konyha).
Villany kazán 6 kW (4 X 1,5kW). Beállítható előremenő hőmérséklet. 4 fokozatban állítható áramfelvétel (a kép egy 4,5kW kazánról készült).
Termosztát 230V max 16A-t kapcsoló padlószenzorral rendelkező érintőképernyős.
Ez lenne az öt helyiségben.
Terv: a termosztátok kapcsolják a szivattyút, és a körökön lévő mágnesszelepeket.
Még azon is gondolkodtam, hogy a 4 fűtőszálat is kapcsolgatnák.
Azt nem tudom megoldani, hogy ha 1 kör van nyitva akkor is pl: 5 l/perc vízáram legyen, és ha 5 kör van nyitva akkor is 5 X 5 l/perc vízáram legyen.
Vagy ez nem is fontos, hagy mennyen gyorsabban kevés nyitott körnél, a kazán úgy is leszabályozza a kazánon beállított hőmérsékletnél?
A véleményetekre vagyok kíváncsi.

szocsmarciVálasz erre
2014-01-31
10:45:42
Előzmény: tutibor #45386#45391
A szobatermosztátot a referencia helységben helyezzük el. Itt mindig jó lesz a hőmérséklet, hiszen mi magunk állítjuk be. Ez a termosztát indítja a szivattyút, és vele együtt a kazánt.
Ha jól van méretezve a rendszer, akkor a többi helységben is kellemes lesz a hőmérséklet, de előfordulhat pár tized fokos, akár egy-két fokos eltérés is. Ekkor szokták azt csinálni, hogy visszaveszik a referencia helységben az áramlást az osztón (vagy a radiátorszelepen fojtanak), addig, amíg a többiben is meleg lesz.
Ha esetleg az padlófűtési osztóra teszel termoelektromos fejeket minden körhöz, akkor a legegyszerűbb a működés. A fejeket a szobákban elhelyezett termosztátok vezérlik - ezek általában közönséges on/off kivitelűek, és 24 vagy 220V-osak. Ha az egyik kéri a fűtést, akkor már indul a kazán.
- Az persze más kérdés, hogy általában a kazán nem tud lemodulálni egy kör teljesítményére, de akkor a kazánba épített vízhőfok termosztát leállítja a kazánt.
- A másik, hogyha direktbe van kötve a kazánnal a padlófűtés, akkor a kazán szivattyúja dolgozik rá az osztóra. A kazánszivattyú a legtöbb esetben sima szivattyú (2014-ben is), ezért az emelőmagassága állandóan változni fog. Ez nem elegáns megoldás, de működik így is. Főleg ha az osztón van tárfogat áram korlátozó is.
A szép megoldás az, ha a kazán alá kerül egy hidrováltó, és utána pedig egy szivattyú a padlófűtésnek. A szivattyúk energia fogyasztása valószínű nem csökken (hiszen plusz egy szivattyú kerül a rendszerbe), de még az is elképzelhető. Cserében a kazán tud dolgozni a saját maga ritmusa szerint, és a padlófűtési osztón is állandó nyomáskülönbség lesz.
2014-01-29
12:23:39
Előzmény: tutibor #45360#45361
Nem érződik a különbség, mivel alacsony előremenővel megy, és nem meleg a padló, nem égeti a talpad. Ugyanakkor nem "jéghideg", hanem jó hőérzetre, és elegendő hőt is ad le... Másrészt pedig a beszabályozás úgy van beállítva, hogy egyformán melegedjen, illetve ahogy igény van rá...

Szerintem jó hőszigeteléssel, a padlófűtés szinte összes gyerekbetegsége mérséklődik elhanyagolhatóra, az előnyök pedig megmaradnak, és hangsúlyozódnak.

2014-01-29
11:00:39
Előzmény: medig #45359#45360
A lamináltos helyiség is olyan gyorsan melegszik, mint a járólapos?
A 15-ös osztásnál még nem nem hullámos a padló hőeloszlása?

Tibor
2014-01-29
08:50:32
Előzmény: tutibor #45357#45359
Tibor,

Szerintem nem tünt el semmi most. Itt a legutóbbi postom: https://biosolar.hu/forum/show/45327#45327

16-os cső 50-80m közötti kör hosszakkal. Elvileg ha jól emlékszem 16-osból max. 100m hosszú kör ajánlott. 15cm-es ponthegesztett 4.2-es acélháló ment az aljzatbetonba, erre 15cm-es osztással tekertem fel, helyenként előfordul hogy sűrítve van... 200m hosszú tekercseket vettünk, és ebből kellett úgy letekerni hogy jó legyen és hulladék is minimális legyen.

Van egy 25l-es zárt tágulási tartály a rendszerben, ami eléggé túlméretezett minden szempontból. Kisebb is elegendő lett volna... Úgy voltam vele, hogy hátha átépítjük és kell az a "többlet".
Fürdőben és konyhában járólap. Szobákban, nappaliban pedig laminált. Valami D*ego-s laminált, ami megfelelő padlófűtésre is. Nem a legolcsóbb fajta, de azért vannak ettől sokkal minőségibb padlók is...

16-os cső belső átmérője 12 mm , a 2 mm falvastagság végett. Űrtartalma 0,006*0,006*3,14159 = 0,113 liter/m Ez 1000m-re 113 litert jelent. Nálunk kb. 850 méter van letekerve, ami 96 liter kb.

medig
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Padlófűtés  =>  Padlófűtéslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva