Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Talajkollektoroklapozz: « előző   1, 2
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
szocsmarciVálasz erre
2013-05-19
18:30:14
Előzmény: shamee #40720#40725
Szerintem több lesz a teljesítmény, mint 1000 W. A kútvíz nem állandó, a talajvíz mozog körülötte, emiatt cserélődik a benne levő vyíz is. A 125m cső szerintem elegendő így egy 20m2-es ház hűtéséhez. Persze jó lenne valamilyen felülethűtés, ide az lenne az igazi.
A bejáró téli fűtéséről lebeszélnélek a fagyálló miatt. Sok kell belőle, és ha kilyukad a cső, szennyezi a környező talajvizet.
A kútat nem kellene betömedékelni, max egy beton fedlappal. Manapság tényleg érték egy ásott kút, és nem lehet tudni, mit hoz a jövő.

Már hallottam falhűtésről, amit kútivíz hűtött. Egy hőcserélőre nyomta a vizet, ami utána a szennyvíz lefolyóba került. Onnan vette át a hőt a falfűtési kör, ami így falhűtéssé lett. További részleteket sajnos nem tudok.
villam64Válasz erre
2013-05-19
08:54:40
Előzmény: shamee #40720#40721
A 800-1000 W az lehet 300 W vagy 2000 W. Nagyon lazán kihagytad a számításból a cső anyagát, és keresztmetszetét. A járda olvasztására zárt rendszerben megfelelő lehet szerintem. Megfelelő nyomás kontroll mellett. Nyitott rendszerhez nagyobb teljesítmény szükséges későbbiekben.
2013-05-19
08:17:24
Előzmény: medig #40718#40720
Medig,

Köszönöm válaszodat, akkor az ötlet ezek szerint nem ördögtől való.
Az a baj, hogy csak egy kutam van és az átmérője csak 80 cm, tehát valami házi gyártású sprál kellene. Ha már másfél métertől lehet telepíteni, akkor egy kb 5 méter magas spirállal lehetne számolni, méterenként 10 körbehajtás az 50, így 0.8 x 3.14 x 50 = 125 méter csövet jelentene, ez a prospektus alapján 800-1000 W-os teljesítményű lehet. remélem jó a gondolatmenetem.
Zárt rendszerben gondolkozom, fagyállóval feltöltve, a keringetést a melléképületben elhelyezve, amelyet nyáron ezzel hűthetnék is, télen pedig a bejárót fűteném a renszerrel.
A betemetésen azért gondolkodtam, mert fúrott kutat tervezek a locsolásra és egyéb felhasználásra (WC, kocsimosás), továbbá mint veszélyforrás megszüntetésére 4 éves kislányom miatt. Ezen felül, mint említettem nem bízom a talajvízben szennyezettsége miatt, és még locsolni sem szívesen locsolnék belőle.

Tehát, ha letekerném (valahogy) ezt a 125 méter KPE csövet az alkalmas lehet-e kb 10 méter gépkocsibejáró fűtésére és egy 20 m2-es kis épület nyári hűtésére?

Köszönöm,
Shamee
2013-05-18
22:30:20
#40717
Kedves Fórumozók!

Tanácsot szeretnék kérni egyesek szerint "őrült ötletemhez".

Van egy régi ásott kutam, amelyet a közeljövőben tervezünk betemetni(sajnos elég szennyezett a talajvíz a környéken, sokan még közelmúlban is emésztőt használtak, vagy még használnak ma is).

Mielőtt betemetném, egy pár méter KPE csövet tervezek spirálban betekerni a talajvíz tartományába. Most a talajvíz kb 4 méteren kezdődik a kút kb 6-8 méter mély, így kb 3 méter magasságú spirált tudnék betekerni a talajvíz tartományába, a kút kb 80 cm átmérőjű.

A spirált talajkollektorként tudnám később használni, télen a kocsibejáró fűtésére, nyáron a melléképület hűtésére.

Láttok ebben fantáziát és főleg értelmét?

Előre is köszönöm véleményetek.
Üdv,
Shamee
2013-05-15
14:31:19
#40689
ha valakinek van kedve számolgatni, akkor íme néhány geo-s adat:










És egy kis érdekesség: geokosár.



villam64Válasz erre
2012-11-21
08:38:33
Előzmény: stanpan #35542#35698
Én nem vezetném be a lakásba azt az állott levegőt. Nyirkos lenne. Hőcserélőnek használható.
2012-11-18
14:43:58
#35542
Sziasztok. Rekuperátoros rendszerrel kapcsolatban lenne kérdésem.
Régi házat újítok fel, a nedvesedő padlót is felbontom. Új kavicsréteg, aljzatbeton, vízszigetelés, hőszigetelés, simított védőbeton, stb. Merész ötlet lenne talajregisztert tenni a padló alá? Természetesen megfelelő mélységben, hőszigeteléssel fedve. A kertben erre nincsen lehetőség, és ha úgyis túrok...
Egyáltalán, hogyan kell ezt méretezni, milyen csövet használjak, ami megfelel az egészségügyi szempontoknak?
2011-07-10
12:18:54
Előzmény: sándor #15788#15789
sándor,

"... nyáron minden talajvizes, sekélykutas megoldás nélkül lehet biztosítani a lakás hűtését.."
Ha egy családi ház építészetileg vagy funkcionálisan el van cseszve, akkor ezt valóban aránylag olcsón lehet korrigálni a talajvizes hűtéssel.


"...még akkor is, ha csak tíz év múlva kerülnének használatba. Közben rendezték az esővíz elvezetéseket, csatornáztak. A vízszint lement 1m, sőt ilyen aszályos évben mint az idei 2-2,5m-re. Nagy lett volna a bukta ha megcsináljuk a csőfektetést..."
Ezért nem érdemes "raktárra aggódni" (egy ismerős után szabadon) :)

"... Arra a kérdésre csak mosolyogtak, hogy hallottak e már az általuk készített ilyen szonda elhelyezések megtérüléséről. A legtöbbet Ausztriában és Németországban fúrták. És nem átlagos kinézetű emberkéknek."
Nekem egyre inkább kezd körvonalazódni, hogy a pofon egyszerű és szinte nulla bekerülési költségű, de energiazabálónak kikiáltott megoldások, mint például a kapcsolt árammal üzemelő hőtárolós kályha, összességében olcsóbbak lehetnek, mint a több millós hiper-szuper jó COP-vel működő hőszivattyúk. Az esetleges HP előnyök némi hőszigeteléssel könnyen feledtedhetővé válnak.

2011-07-10
07:38:00
Előzmény: sándor #15776#15782
Sándor,


"""
Termál és ivóvizet vizet fúrókkal beszélgettünk a hőszivattyús szondák "kútjairól". Szerintük nehezebb, és ezért sokkal drágább feladat, mint egy normál másfél millás minimum ivóvíz kút.

Ők bolondnak néznek mindenkit (pedig sok, később bedöglő lyukat csináltak már "olcsón"), aki adott mélységre rendel tőlük szondához furatot.

A megfelelő hőmérsékletű réteg(ek) megtalálása még viszonylag egyszerű. De olyan rétegvíz cserélődésű helyet találni, amilyet a hőigény megkíván, szerintük nagyon nehéz munka.
Ők inkább áldoztak volna egy hónapot a mérésekre, a rétegvizsgálatokra, több próbafúrásból történő kiválasztásra. Lett volna 3-4 milla, de a szondákat váltogatva mindig működőképes maradt volna.

Szerintük a tervezők csak egy általános földhő kapacitás értékből indulnak ki és úgy határozzák meg térkép alapján a mélységet.
Amikor a tulaj szembesül a tényekkel, rendszerint a tervezőnek hisz.
A megfúrt lyukak körül sorra hatalmas fagyott talajtömb keletkezik. Sok még a következő télig sem olvad ki.
"""


A spirál és vízszintes kollektorok (sekély mélységű) esetén a magas talajvíz sokkal nagyobb hőkapacitást eredményez, mint a száraz talaj esetén, ezért kevesebb csövet kell elásni, a nedves területeken olcsóbb ilyet létesíteni.

A szondák is csak a köröttük elhelyezkedő talajt tudják hűteni, a hő pedig csak elég lassan pótlódik.

A legjobb hőforrást a kutak jelentik, de erre van a legkisebb esély, ráadásul a vízhozam változhat.

Ha egy tervező a száraz talajba tervezi a szondát, akkor attól rosszabb, már úgy sem lehet.
Mostanában egyre több hőszivattyús rendszerhez terveznek napkollektorokat is. Nyáron a kollektorok által termelt hőt a talajba pumpálják.
Három síkkollektor által megtermelt és betárolt 4000kWh sokat jelent a téli hőszükséglet fedezésére, főleg jó hőszigetelés mellett.


2011-07-08
17:04:55
#15741
A GTE Systems (spirálkollektoros rendszereket is hirdet) érdeklődésemre elmondta, hogy csak olyan területen tartja használatra érdemesnek ezt a hőcserélő típust, ahol magas a talajvíz szintje. Budakeszire inkább levegős hőszivattyút javasolnak.
2011-07-06
12:55:35
Előzmény: takyka #15678#15679
takyka,

Ha magasan van a talajvíz, akkor a két kutas megoldás a legjobb, de van úgy, hogy nem tudod hova nyomni a vizet. A mély kutaknál pedig a fúrás nagyon költséges.

A talajkollektorok meg arra is alkalmasak, hogy elspájzold a napkollektorok nyári többlethozamát télre.
2011-07-06
12:50:49
Előzmény: robert #15677#15678
Szerintem a talajvíz áramlása az ami egyértelműen előnyösebbé teszi a kutas megoldást. Számtalanszor nagyobb területről gyűjti be a hőt mint a talajszondás rendszer.

T.
2011-07-06
12:04:39
Előzmény: payagyerek #15676#15677
payagyerek,

Ha megnézed, a német cég spiráljai közötti távolság 2 méter. Vagyis azt feltételezi, egy spirál 1 méteres távolságban fejti ki a hatását. Ez szerintem korrekt, lásd fagyhatár is kb ennyi.
Az igaz, hogy az ilyen módon (mondjuk 5C-ra) lehűtött talaj rosszabb hatásfokot eredményez, mint az általad feltételezett 12-14C, de miért gondolod, hogy a szondáknak végtelen a kapacitása, és nem hűtik ki a környezetüket (akár még jobban, mint a spirál)?
payagyerekVálasz erre
2011-07-06
11:54:56
Előzmény: robert #15672#15676
A szondával ez sem vetexik.
Ennek nincs felülete. Hiába számolnánk a csavart cső felületével, az mindenképp önbecsapás lenne. Ha ez elkezdi hűteni a talajt, akkor hűtött csomók keletkeznek a talajban. Ezek a csomók, már hőleadásra képtelenek.

A talaj a hőforrás. Nem azért kell nagy felület a hőátadáshoz, mert fos hőátadó képességű a cső, hanem azért, mert a talaj rossz hővezető. Így csak nagy talajfelületből, talajtömegből tudjuk a kellő teljesítményt a kellő hőfokon és stabilan kirántani.

Ráadásul:
Kis mélység=alacsony hőmérséklet=örökös gyenge hatásfok a fúrott szondához képest.
Ez 0°-on üzemel. A fúrt szonda 12-14°-os munkapontot ad.
2011-07-06
10:37:08
Előzmény: robert #15672#15673
A tuba-trade is gyárt ilyet...

www.tubatrade.hu/hu/geotermikus-energia.html

T.
2011-07-06
10:05:56
#15672
Spirál kollektor

A szondánál kisebb mélységben, a vízszintes kollektorhoz képest kevesebb földmunkával.




Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Talajkollektoroklapozz: « előző   1, 2
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva