Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Tüzelőanyag (fa, szalma, stb)lapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2020-12-31
09:14:31
#54679
sok ev utan egy uj tuzelesi modszert probaltam ki, eddig elegedett vagyok.
gondoltam irok egy kis osszesitest roluk.

nekem nagytuzteru balas kazanom van, amibe eddig a kovetkezokkel tuzeltem:
-buzaszalma: nyaron macera begyujteni, mert epp a nyari nagy melegben kell behozni, ha nincs földed/bálázod/traktorod/potkocsid, akkor mindezert pluszban fizetsz, nem egy emberes melo. anno is mar ilyen 100-150Ft/db-ra hozta ki a bekerulei koltseget. nagy hely kell a tarolashoz, amibe valoszinuleg bekoltoznek a ragcsalok, szetragjak a madzagot, igy behordaskor szetesik. rengeteg szemete van, mire bejut es sok hamuja.
idealis lehet mezogazdasagi telepeken, ahol "egy bala az allatok ala, egy a kazanba" modon lehet vele tuzelni:)
-szojaszalma: ezt mar kicsit kimeletesebb idoben lehet begyujteni, de a fent leirtak erre is igazak. plusz riziko, hogy az oszi idoszakban a gazdak sietnek a szantassal, nehogy rajuk jojjon az eső illetve ha elazik a szalma, akkor bukta a tuzelo is, igy macera begyujteni, ha nem sajat fold. elony, hogy nemivel jobb a tuzeloerteke, mint a sima buzaszalmanak es kevesebb a hamuja is, jobban elég, valamint jobban ossze is all a bála, de ugyanugy porol, szemetel behordaskor.
-fenyőtuskó: szuper ingyenes tuzelo azoknak, akik raernek! Mi anno ingyen elhozhattuk a kozeli erdeszettol, de a merete miatt min 2-3 ember kell a felrakashoz, ha nincs rakodogep. mivel gyökérről van szó, szétvágni nem egyszeru, mert nagyon eszi a láncfűrész lapot. körfűrésszel pedig nem éred át. szalagfűrész vidias lappal lehet a megoldás, de abból is a nagyobbik fajta.
anno egy embert fogadtam, aki elhasogatta kézzel pár baltával.
az amorf alakja miatt mindenképp kell mellé "aprófa", mert önmagában nem ég el.
-egyéb tuskó: ha földes, akkor szétvágni méretre kb eselytelen csak kinlodassal vagy valami erős hasítógéppel. ha nem homokból származik, akkor a föld miatt sok lesz a rostélyon fennmaradó kiégett földdarab is. Ha befér egyben, akkor jó, egyébként szerintem kár a kinlodasert. a fold miatt apritani sem erdemes nagy géppel sem, mert csak a kést eszi.
-ágtuskó: ez sajnos legtöbb esetben nem ingyen van, az erdészettől lehet beszerezni, némileg olcsóbban. Ez is több emberes, mivel jellemzően nem az erdőben vágja össze az ember, vagy rakodógép kell.
Felaprítása munkás: kell hozzá nagy gép, min 260-as feletti, de inkabb 440-es stihl nagy lappal, erős lánccal.
Illetve hasítógép. Hogy hamarabb száradjon, érdemes kisebb darabokra vágni.
Ha ehhez olcsón hozzájutsz, érdemes élni a lehetőséggel.
-méterfa: ez az egyik legdrágáb verzió. Hasítani, vágni ezt is kell, már csak a száradás miatt is. cserébe kényelmes és a legkevesebb helyet foglalja.
Ha van puffered, akkor szeirntem a puhafa jobb választás, mert bár több helyet foglal, fajlagosan olcsóbbra jön ki. a keményfát meghagyjuk a kandallósoknak :)
-szőlövenyige: ha valaki vállalja, hogy méretre - de tényleg pontosan méretre - vágja és összeköti, akkor ezzel is lehet egyben tüzelni összekötve. Kiváló fűtőértéke van, de jellemzően ott bukik a dolog, hogy ha nem te vagy a gazda, akkor nem fog foglalkozni azzal, hogy 80 centinél ne legyen hosszabb a rakat, es nem fog beferni a kazanba.
ha van apritasra lehetoseg, erdemes a kozeli szolosgazdakkal osszebeszelni: ingyen alapanyag, jo tuzeloertek, es meg ok is orulnek neki, hogy eltunik a portarol.
-agvenyige: eselytelen méretre vágni, hogy abbol megfelelo meretu köteg keletkezzen. csak aprítani érdemes.
-kukoricaszár: szinten zenész, általában ingyenesen hozzáférhető, de a mérete miatt önmagában nem alkalmas tüzelésre. vagy bálázni érdemes vagy kézzel feldarabolni, utóbbi macerás. Mivel könnyű anyag és nehezen szárad csak akkor foglalkoznék vele, ha ingyen rendelkezésre állna és nem lenne más opcióm, mivel a tarolasi helye es munkaigenye ugyanakkora, mint az egyeb szalmaknak.
apritani nem tudom, hogy erdemes-e, szecskazogep olcsobban kaphato, mint faaprito, de a konnyu anyag nagy helyet foglal.
-kartonpapir: előnye, hogy ingyen beszerezhető a legtöbb nagy áruháztól, cserébe nagyon haszontalan. Rengeteg a hamuja, csak nagy tűzterű kazánban érdemes nekifogni, de kb ahogy rakjuk úgy el is ég. Nem kínlódnék vele, csak ha ez a hobbim, hogy ülök a tűz mellett.
-papírbrikett: hangzatos, de nettó időpocsékolás. Beszerezni ingyenes, de rengeteg munka után csak könnyű kis téglácskák lesznek, aminek vajmi kevés hőértéke van. Csak időmilliomosoknak és unatkozóknak! Száradása is idő.
max ott tudom elkepzelni, ahol kis tuzteru kandallo/kazan van es az illeto nagyon raer. nagy tuzteru kazannal nincs letjogosultsaga.
-falevél: csak ha valaki összeszedi és zsákban/dobozban ki tudod száritani:) átmeneti napokon jó, egyébként haszontalan, nincs "kilója"
-fabrikett: az egyik legdrágább tüzelő, ha venni kell. Kényelmesen, zsákban kapható, nem kell hasogatni, garantáltan száraz. Magamnak nem vennék. Eloallitasi koltsege iszonyatosan magas, nem kinlodnek vele meg akkor sem, ha ingyen lenne az alapanyag. Rengeteg hoenergia + pneumatikus energia kell, hogy egyben maradjon
-pellett: szinten az egyik legdragabb tuzelo, de cserebe automatizalhato, szinte hamu mentesen eg. Kis tuzteru kazannal, ha lenne pellett fejem gaz helyett alternativa lehet. Eloallitani szinten nem egyszeru, de nem is megoldhatatlan, viszont tiszta alapanyag kell hozza es munkas.
-kéreg: videken az emberek egy része - helyesen - leszedi a kérget a tüzifáról tárolá előtt, mert így könnyebben szárad, kevesebb kártevő bujik meg alatta. Ezt a kérget jellemzően kidobják, nem tuzelik el, igy kis utanajarassal zsákszámra el lehet hozni. nagy tuzteru kazanban kivaloan eg, nemileg magasabb hamutartalommal.
-lancfureszpor: szinten favagasi mellektermek, sajnos altalaban kisebb nagyobb fa/folddarabokkal egyutt, amit az ismerosok szinten ingyen odaadnak, neha meg el is hoznak, hiszen nekik is kenyelmesebb, mert otthon csak utban van. Erdemes par szomszedot megkerdezni, hamar hire megy, hogy ilyeneket tudsz hasznositani, mindenki orul neki, hogy ha elkerul a portarol.
Sokszor vizes, erdemes rakatban kiszaritani.
Apritek egetobe csak rostalas utan hasznosithato, de nagy tuzteruben siman elegetheto.
-korfuresz/szalagfuresz por: kivalo alapanyag, de olyan keves, hogy arra epiteni nem lehet haztartasi meretben, ipari meretben pedig nem ingyen adjak.
-asztalos fureszpor: ha odaadjak ingyen, nagyon jo uzlet, mert szaraz es egyseges. Apritek egetobe kivalo. Sajnos altalaban nem tiszta fureszpor, igy a tuzelese veszelyes, lasd 2-vel lentebb a csiszolopornal.
-asztalos forgacs: ez mar nem igazan alkalmas apritek egetoben valo tuzelesre, mert tul konnyu es konnyen osszeall a garatban. Brutalisan tuzveszelyes, konnyen visszaég, igy csak kello korultekintessel. Én inkabb nagy tuzteruben tuzelnem el, de penzt nem adnek erte.
-asztalos csiszolopor: az az eddigi legveszelyesebb, amivel talalkoztam.
CSakis pormaszkban, odafigyelessel (porrobbanas!) mellett erdemes probalkozni vele allando felugyelettel, apritek egetoben! nagyon nagyon jol eg, de a finom por felrakodik a cso belsejere es kepes visszavandorolni a parazs akar 1-2 ora alatt is a csoben, tartalytuzet okozva ezzel, de eleg, ha csak a tartalyban maradt fureszpor beizzik, iszonyatos fustot general. Sajnos megjartam vele 2x is, tobbet nem probalkozok vele.
Onmagaban nem ég el, igy csak keverve vagy pellettalva lehet vele kezdeni valamit. Csakis vizes oltoval rendelkezo apritek egetoben hasznalnam!!
-napraforgo hej: ha ingyen adjak, szuper tuzelo. Mehet omlesztve vagy apritek egetoben is, altalaban szaraz, nincs mellette szemét, a rágcsálók sem koltoznek bele, ha omlesztve tarolod.
Zsakban biztosan kiragjak. A fustje kicsit "budos", de ha nincs szomszed vagy jo a szél, nincs gond.
Érdemes felkeresni a helyi mezogazdasagi telepeket, van, ahol nem hasznositjak és ingyen elhozhato. Penzt nem biztos, hogy erdemes adni erte.
-repce/gazmag: mint a napraforgo, csak olajosabb es budosebb :D egetoben szuper, omlesztve nem probaltam.
-kukorica léha: poros, szemét anyag. Általában ingyen elviheto, csak kidobjak. Omlesztve nem ég, specialis apritek egetoben némi olajos rásegítessel eltuzelheto, csak pormaszkban!
a sok por miatt sok a hamu is, de ha ingyen volt, ennyi belefer.
keverve apritek egetoben nem eg el, mert a bolygataskor leul a tartaly aljara.
-apritek: ha ingyen van, akkor jo buli, ha mar hozatni kell, akkor erdemes szamolni.
nagy helyigenye van, ahol ki tud szaritani, mozgatasa sokszor maceras. Ha nem teljesen homogen az anyag, akkor apritek egetoben nem hasznosithato, mert a nagy darabok elakadast okozhatnak, igy rostalni kell, ami plusz ido/beruhazas.
Sok helyen, pl onkormanyzatoknal hozza lehet jutni ingyen, neha meg el is hozzak, ha nekik utban van. erdemes tajekozodni, ha ilyenra adja az ember a fejet.
En eleinte aprittattam, de az evek soran ugy megdragult a munkadij, hogy mar nem eri meg. Pedig videken van sok potencialis apritando anyag, amihez az ember hozzafer.

a vegere hagytam azt, amivel iden tuzelek. Eddig az omlesztett anyagot mindig vagy apritek egetoben probaltam eltuzelni /7. eve egesz jol mukodik/, de az utobbi evekben sok olyan anyagot kaptam, ami nem adagolhato, mert nem homogen. Ezt jellemzoen belapatoltam, ami azert gaz, mert a kazanhazban is porol + ha van nemi parazs, akkor ralapatolva a friss anyagot allando fustrobbanashoz vezetett, minden alkalommal ujra kellett gyujtani.
Iden felfedeztem, hogy a kozeli bevasarlokozpontok gyujtik a hulladek karton dobozokat es osszehajtva taroljak, mig ki nem dobjak. Innen ingyen el lehet hozni utanfuto szamra a kisebb /nagyobb kartondobozokat es ezekbe belapatolva az apritekot egyszeruen "kontenerizalhato" a tuzelo:)
igy az idei evben dobozban kerul be minden, soha ilyen tiszta meg nem volt a kazanhaz, mint iden. ha van nemi parazs, akkor siman ujragyullad a kovetkezo adag, nincs begazosodas.
Ehhez persze kell a nagy tuzteru kazan, a kicsi tuzterrel valoszinuleg nem lenne idohatekony.

bocs, ha hosszura sikeredett, de igyekeztem minden tuzelot bemutatni, amivel eddig dolgom volt:)
remelem az is kiderul belole, hogy nemi kreativitassal es idoraforditassal akar "ingyen"/nagyon olcson is meguszhato a futes, csak nyitott szemmel kell jarni.

2017-02-21
02:46:42
Előzmény: barbot #50692#50713
barbot szia!

Bár még nem dőlt el, de gázbevezetéssel illetve komplett fűtésrendszer átalakítással (ami együtt jár a lakás átalakításával) a fafűtés látszik olcsóbbnak.

Nem gúnyolódni akarok, de a bürokratáinkat, a főnökeiket mi választottuk magunknak.

Én nem akarok erdőt telepíteni, így ennek az akadályait nem ismerem.
Viszont három évünkbe került azt elérni a "bürokráciánál", hogy egy, a házunk előtt álló, elöregedett, hatalmasra nőtt de már korhadó, két lakóházat és az ott parkoló gépkocsikat veszélyeztető fát kivághassunk.
Megfizettük az illetéket, és meg fogjuk fizetni a munkásokat is, akik a fát kivágják.
Megfizetjük, elvégezzük a terület takarítását, elhelyezzük a faanyagot.
Tesszük mindezt a megszabott határidőre, büntetés terhe mellett.

Nem ismerem a törvényeiteket, de hallomásból, viccekből ismerős, hogy nem nálunk vannak a legfurcsább bürokratikus, de a törvényeket betartó rendszerek.

Valaki leállított egy környékbeli lakatlan ház elé a zöld közterületre egy rendszámos, jó kinézetű autóroncsot.
A kertészek egész évben szorgalmasan nyírták körülötte a füvet, a kerékpárosok kerülgették, mert a kocsi belógott a kerékpár útra. Végül bejelentettük a dolgot.
A hivatal becsületére legyen mondva azonnal intézkedett. Két hónapig nem történt semmi változás, csak a fű nőtt fel az ablakig. Sem gép, sem kézi eszköz nem vághat az autó közvetlen közelében, a kocsi meg nem állt magától arrább.
Amikor érdeklődtünk komplett tájékoztatást adtak és megmutattak minden dokumentumot amit az ügyben gyártaniuk kellett.
A törvényes határidők betartása miatt csak egy újabb hónap múlva szállíthatták el a roncsot és takaríthatták fel a helyét.
Az eset önkormányzati hatáskörből átkerült feljelentési stádiumba. Az ügyet azzal zárták le, hogy a kocsi nem Magyar tulajdonosa időközben egy északi országba költözött át, de ott az új címén nem érhető el.

Nem védeni akarom őket, de akkor most hogyan tudnám bármelyik ügybe a politikusokat belekeverni?




2017-02-19
13:56:15
Előzmény: sándor #50678#50692
Szia sándor!
Igazad van, hogy a leg fontosabb az önellátás. Sajnos ebben nem érdekelt egyetlen multik által támogatott politikai elit sem. És a fatüzelést valahogy jó lenne kiváltani, mert szomorú vége lesz a nyakló nélküli faírtásnak.
Nagyon jó lenne a napelem, a napkollektor minden házra. A napkollektor talán még elérhető, és itt pl. a felmérések szerint a lakósság 85%-a szívesen használná is.
Sajnos a napelem-telepítésnek ugyanaz a hátulütője itt, mint az erdősítésnek: mindegy, hogy 1ha, vagy 100 ha erdőt akarsz telepíteni, a felmérésen kivül ugyanazok a költségek. Mindegy, hogy 3kw-ot, vagy 3000-t akarsz telepíteni, ugyanazok a bürokratikus akadályok, a telepítési költségek arányaiban nem sokkal nagyobbak... magyarul hiába lenne akarat, meg néhol pénz is jónéhány háztartásban erdő, vagy napelempark telepítésére, ha a hivatalos szervek, és a monopolhelyzetben levő szolgáltatók kerékkötőként működnek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség szabályozásra. Az a baj, hogy a politikumnak egyszerübb 1-2-3 céggel/személlyel alkudozni, azokat kézben tartani, fejni, mint párszázezer háztartást környezetbarátabbá,életképesebbé tenni...Szerintem hülyeség a zöldautó program is. Egy kicsivel környezetbarátabb autóra költeni nagy luxus addig, amíg több szigeteletlen ház van, mint szigetelt és a házak energiafelhasználása óriási...Arról nem is beszélve, hogy a lakásfűtésen megspórólt pénzt a lakósság is szívesebben költené adózható dolgokra, vagyis egészében nem veszítene az állambácsi. Csak a politikusok, és tudjuk, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze.
2017-02-04
14:49:31
Előzmény: sándor #50626#50634
szia sándor!
Nálunk az utóbbi 27 évben elünt az erdők kb. 1/3-a (optimista becslések szerint).
2017-02-03
23:09:28
Előzmény: barbot #50622#50626
barbot szia,

Miből gondolod, hogy nálunk nem hiánycikk a tűzifa?
Olvassál, nézzél Magyar sajtót!
Miközben a rászoruló emberek egymást ölik egy talicska kegyelemként kiosztott nyers, vizes fáért, addig az ország felhasználható faanyag vagyona évente 10-20%-al növekszik.
Tehát a növekmény meghaladja a kitermelést.
Régebben a gomba és rőzsegyűjtés, valamint az elhalt faanyagot a környékbeliek ingyen hazavihették. Ma némelyik erdőbe még belépni sem szabad a tulajdonos engedélye nélkül. Engedély pedig nincs.

2017-02-03
15:13:04
Előzmény: sándor #50618#50622
Szia sándor!
Írod: "A fa ára gazdaságpolitikai trükközés, terelgetés. Helyet kell csinálni az olcsó paksi energiának."
Nem ilyen egyszerű:
www.kronika.ro/erdelyi-hirek/hianycikknek-szamit-a-tuzifa
www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/54710-greenpeace-tobb-mint-50-millio-euro-kart-okozott-az-erd-irtas-romaniaban
A 2. cikk román nyelvű térképén a piros a kiirtott erdőket jelzi.
Ha kimész a Hargitára, és szétnézel, elsírod magad...
2013-01-10
19:04:18
#37604
Kinek mi a kedvenc tüzelője? Persze tudom, hogy ez kazánfüggő többnyire, valaki az akácra esküszik a faelgázosítóban, mások a bükköt preferálják a kandallóban.
Néhány fával már van tapasztalatom nekem is, sima vegyes tüzelésű lemezkazánom van, hatásfoka nem lehet túl jó. Az akác nekem akkor jó, ha gyorsan akarom felvinni a vizet, de hamar ellobban és nem tartja nekem jól a parazsat. A tölgy brutális hőt áraszt, viszont hamar elfogy a parázs és nem tudok parázsról begyújtani, ellenben nagyon kevés hamut hagy maga után. A bükköt nagyon szerettem, hatalmas hőt ad, mint a tölgy, de vastagon marad belőle parázs, viszont ha kicsit is nedves, akkor esélytelen begyújtani és jó előre be kell hasogatni, mert lassan szárad. A puhafákkal jól fel lehet vinni a vizet, de aztán hamar kell rá újból pakolni. A gyertyán nagyon jó hőt ad, viszont ha frissen nem vágja fel az ember, akkor utána kemény lesz mint a beton és nagyon nehéz átvágni láncfűrésszel. A kedvencem a kőris, nagyon jó hőt ad, mint a tölgy meg a bükk, jó sok parázs is marad utána, viszont ami nagy előnye, hogy nagyon jól ég még akkor is, amikor vizes.

robert! esetleg lehetne csinálni szavazást, kinek mi a kedvence =)
2013-01-10
09:12:14
Előzmény: Gyuri #37585#37597
Gyuri,

ha nincs fa-nedvességmérőd, de van digitális konyhai mérleged, akkor a legegyszerűbb, ha egy rönk közepéből kivágsz egy 20cm-es hengert, azt felhasogatod lehetőleg ujjnyi vékonyságúra, és beteszed elektromos sütőbe 1-2 órára (közben többször nyisd ki a sütő ajtaját, és engedd ki a párát).

Felaprítva a radiátor vagy a kályha mellett is csontra szárad 1-2 hét alatt.

A fát a szárítás előtt és után grammra mérd le.

2013-01-09
21:20:04
Előzmény: sándor #37129#37585
Szombaton vásároltam 22 mázsa akácot.
2000 Ft mázsája, kért méretre vágva, házhoz szállítva.
+100 Ft mázsája, baltával felvágva kazán készre.
Nyáron felvágtam volna magamnak sport gyanánt, de most inkább összevágva kértem.

Elég száraz, nem friss vágás, talán nyár végi őszi.
2012-12-25
08:52:08
Előzmény: Gyuri #37125#37126
Gyuri,

Lehetne annyi sütnivalód, hogy nem tüzelsz vizes fával!

A vizes fa fűtőértéke fele annyi, mint a szárazé, emellett a kikondenzált víz tönkreteheti a kazánt és a kéményt is, és putriszagot csinál (kátrányosodás).

Hordj ki mindent az udvarra, és egy laza kupacban szárítsd ki, jó lesz jövőre.

Ráadásul drágán is vetted.


2012-12-25
08:22:37
#37125
Ismét megjártam. :(
3 hete vásároltam 18 mázsa akác széldeszkát. A fatelepen kalapdeszkának nevezik.
Úgy kell elképzelni, amikor a fatörzsből szögletes gerendát vágnak és ez a maradék. Rengeteg fakérget tartalmaz. 1500 Ft volt mázsája.
Úgy voltam vele, mivel puffertartályos rendszerem van, ezért nekem a súly számít, nem a minőség.
Összevágtuk, bepakoltam a kazánháza, és kiolvadt a rajta lévő hó, és gyakorlatilag elkezdett penészedni. Úgy vettem észre a fakéreg rengeteg vizet tud megkötni.

A kazánházban 18-22°C körül van, és mindenféle gombafajták jelentek meg a rakás alján lévőkön. Van piros pöttyös, sárga, és fehér szálas is.
Fűteni nagyon nehezen tudok vele, alig tudom a kazán 70°C ra feltornászni.
60°C vízzel pedig nem tudom a belső hőmérsékletet emelni , ha kint repkednek a mínuszok.
Tavalyi száraz akáccal, ha nem vagyok észnél forralja a vizet a rendszer.
Szóval olcsót akartam venni, és drága lett belőle, mert rengeteg vizet vásároltam fa árban...
2012-11-30
17:58:12
Előzmény: Égboltos #36194#36206
falun lakom, de a kacsakat en amolyan bio modon nevelem: ahogy a joisten teremtette!
en csak keritest tettem korejuk, ok pedig uszkalnak a toban es bogarasznak, bekasznak, halásznak:)

akkor marad az, hogy leboritom 1 nagy kupacba aztan meglatom.
ÉgboltosVálasz erre
2012-11-29
22:57:31
Előzmény: zsezse #36159#36194
zsezse

Megkaptad a választ, biocsirkét kell nevelni. Nem tudom hol laksz, de volt ügyfelem aki a városi garázsában nevel csirkét. :-)
Nálunk kevés hamu van, ritkán használjuk, a havas-jeges járda szórására szoktuk használni.
2012-11-29
21:47:16
Előzmény: zsezse #36144#36193
Nekem tavaly olyan 2,5 hordó, ck 250-300 liter jött össze. Kertben tápanyag utánpótlás (trágya helyett) elment a java.
Ez a gyomirtós változat azonban tetszik, van olyan rész a gyümölcsfáim tövében ahol megborítom majd tavasszal első sarjadzáskor hátha nem kell majd kaszálni.
Lucerna meg takarmányfű van jobbról balról, a fák sorába jó lesz gyomirtó helyett.

2012-11-29
15:57:34
Előzmény: sándor #36167#36177
szia Sándor!
"Viszont, hogy hogyan lehetne az ágak alján élő és áttelelő pajzstetvek ellen felvinni a pernyét a tetvekre, erről még nem hallottam."
Anno, mikor még lehetett kapni "bolhaport" (valószinüleg ddt, vagy hasonló volt), akkor a legfinomabb fahamuval keverték/szaporították/szabályozták a kiszórandó mennyiséget, és egy nejlonharisnyába kötve, azon keresztül porlasztották. Késő este, vagy kora reggel volt állitólag a legjobb, mivel akkor az enyhén nedves levelekre, lapikra azonnal feltapadt a puderszerű, száraz por. A finom por bejutott, ahová kellett.
Szóval megpróbálhatod a hamut harisnyába kötve hozzáveregetni az ágakhoz, annyi érdesség van a kérgen, hogy megtapad valamennyire, de ezt nem próbáltam.
Valami olaj bázisú permetlé kellene, mert olajalapúak az őszi, téli lemosó permetlevek is. esetleg valami szuszpenziót kellene összeütni erős hamulúg + valami olaj házasságából.

2012-11-29
07:32:07
Előzmény: barbot #36157#36159
mint irtam, hetente 2 talicska, azaz 1-2 zsak

kertunk nincs, a fube nem szornam ki. tekintve, hogy neha van benne egy ket szog vagy kavics is.
2012-11-28
22:46:01
#36157
Napi mekkora mennyiség számit iparinak? :-)Csak hogy tudjam hová sorolni az én termelésemet. :-)Ha lignittel tüzelek, akkor naponta, nagy hidegben megtelik egy 10 literes vödör is. Sőt, ha majd jönnek a kellemes kis 20-25 fokos hidegek, akkor lesz ott másfél-két vödör is


2012-11-28
22:31:02
#36156
ugy latom, modositanom kell a temainditon>
IPARI mennyisegu hamuval mit kezdjek? :))))
2012-11-28
21:31:06
#36154
Nekem éves szinten szokott lenni egy fél vödör, ha jó a pellet. Ha nem jó, akkor ehhez betársul még pár holdkőzet kinézetű tufaszerű képződmény is. :D
Szét szoktam szórni a kertben, ahogy keletkezik. Nem nagy mennyiség, de nagyon finom állagú. Szélirányba nem kell állni, mert befelé menet leüt az asszony. ;)
2012-11-28
21:04:02
Előzmény: robert #36150#36152
Én a tavaly elég rendes adagot kiszórtam a veteményes helyére, oda az idei télen kevesebbet fogok rakni. Most a bogyósok , és a fák alá akarok szórni. Remélem, hogy az avarban telelő levéltetvek, illetve a földben levő cserebogárlárvák nem fogják csípni.
Az bíztos, hogy nem fogom összegyüjteni, hogy majd tavasszal szorjam szét. A régiek is mindig ősszel trágyáztak, hogy a "hó leve" bemossa a talajba, illetve hogy egyenletesebben eloszoljon a földben. Persze az is szempont volt, hogy az esetleg éretlen trágya így nem tudta megégetni a növényeket, azok gyökerét.
Amúgy "fertőtlenítésre" is használták a régiek. Mikor a kutyákat, macskákat féregtelenítették, hát ástak egy gödröt, abba belekötötték a kutyát, majd egy nap után kiengedték, és ami a gödörben maradt, azt fahammuval (vagy mésszel) szórták le. Közmondás is van arra, aki nagyon vállogatós, miszerint "Edd meg azt, amire hammat vetnek." :-)
zsbalazsVálasz erre
2012-11-28
19:41:05
#36151
A hamu mennyisége függ a tűztér hőmérsékletétől?
Azt tapasztaltam, hogyha parázsra kék lángon hagyom a tüzet több hamu keletkezik.
Némi barna szenet is használok, nagy tűzben kis hamuval ég el.
2012-11-28
18:44:06
Előzmény: zsezse #36144#36150
Barbot hozzászólását olvasva kicsit elbizonytalanodtam, ezért utánanéztem, hogy milyen tanácsokat írnak a témában:

Permafórum:
A komposzthoz minimális mennyiségben érdemes használni a tiszta fahamut, de vigyázz a pH-val.
Soha ne szórd ki egy helyre, mert azt a területet megmérgezted évekre.
Először érdemes volna megtudni, mi a kiinduló pH-ja a talajodnak, mert könnyű túladagolni.
pH5.5 és alatta talajnál előnyös lehet, pH6-6.5 között maximum 1 kg/m2 adagolás még elfogadható a talajba dolgozva. de pH7 és felette jobb nem használni. Meszesíti is a talajt a kb. 25% CaCo3 tartalom miatt.
1-2%-ban szokták komposzthoz adni, 0-1-3 NPK értékkel számolnak vele.

Lehet vele talajt porozni is rovarok, csigák ellen, de a fiatal és érzékenyebb növényeket ne.

Vegyszerrel nem kezelt fa illetve beteg növények égetésénél visszamaradt hamu értékes anyagokat (pl.: kálium, foszfor, kalcium) tartalmaz. Ez felhasználható kis mennyiségben, sószerűen adagolva (2-3 kg/m3).



Bálint gazda: ... tökéletes humusz, amit én még felturbózok fahamuval. Amit az őszi komposztálhatatlan levelek és ágak elégetéséből nyertem. Ez a hamu 40% káliumot tartalmaz ami egyik legfontosabb a bogyós gyümölcsű növények számára.


Mire jó még a fahamu:
A levéltetvek és a pajzstetvek ellen igen hatásos szer. Ha lombhullás után a fák törzseit, vastagabb ágait fahamuval jól beszórjuk, eltűnnek a nehezen pusztítható pajzstetvek. Fahamus beszórással fertőtleníthetjük a levéltetvekkel fertőzött lombot és leveleket is.
2012-11-28
18:14:09
Előzmény: zsezse #36144#36149
Én a kertben terítem szét egyenletesen mind a fa hamuját, mind a szén salakját. A talaj eléggé kötött, úgyhogy nem árt a talajlazító adalék. :-) Tavasszal pedig beleássuk a földbe. Ehhez istállótrágya hiányában még jön egy adag gombakomposzt/termőtőzeg is. Ezt azóta csinálom, amióta a vegyestüzelésü kazánt használjuk, két éve. Nem tudom, ez-e, vagy a kevés csapadék, de látszik a növényeken, szép a termés.
Komposztba közvetlenül nem keverem, mert lugos, és fertőtleníti, vagyis elpusztítja a komposztáló bacikat is.
A tiszta fahamu meg elsőrendű tyúktetűirtó szer. De ha nincs élősködő, akkor is szeretnek benne fürödni a tyúkok. A tyúkudvaron egy hitvány üstben mindig ott a hamu. :-)
De tiszta fahamuval nagyon szép felületet lehet elérni fapadlóknál, mennyezeteknél: régebb a hamuból lugot főztek, és ünnepek előtt azzal mosták fel a padlót, mosták le a mennyezetet.
2012-11-28
16:17:42
Előzmény: zsezse #36144#36145
zsezse,

Nekem egy begyújtásból pár liternyi hamu marad.
A hamu nagy része a komposzt forgatásakor kerül bedolgozásra.
Kisebbik része nyáron csigák, hangyák ellen kerül kiszórásra.
Az egész kertet és a füvet is be szoktam egyszer hinteni (úgy szórom ki, hogy a szél nagyon lazán terítse szét).


2012-11-28
16:13:42
#36144
ha mar vegyes tuzeles:
ki mit csinal a hamuval? nekem kb heti szinten 2 talicska mennyiseg kepzodik (szoja szalma + apritek)
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Tüzelőanyag (fa, szalma, stb)lapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva