Biosolar Forum

Biosolar Forum => Napkollektoros rendszerek => Napkollektoros rendszer vesztesége

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

robertVálasz erre 2012-06-08 19:43:31
Előzmény: sándor #30359#30360 Sándor, """ 60 cső és a 10KW csúcsteljesítmény elképzelhető. De 10KWh, és ez még tartósan, órákon keresztül is, szerintem nem. 60 fok felett a vákumcsövek hatásfoka nagyon lecsökken. Még inkább, ha durván csökkentett tömegárammal dolgoztatom. Nem véletlenül szűkíti paya is a csöveket, én járatom az 1/4-ed tömegárammal a rendszert. A magas hőmérsékleti cél/kevés felmelegítendő vízmennyiség miatt. Normál tömegáram/normál felmenő hőmérséklet mellett soha nem tudna a rendszer 80 fokos vizet csinálni. Nálam a 120 cső sorba kötve, 30 csőre méretezett tömegárammal dolgoztatva hoz alacsony hőmérsékleten (20-40 fok) 10-12KW (induláskor 14-17KW) csúcsteljesítményt. Hogy mennyit jelent az alacsony hőmérséklet, az most a medence rákötésével világosan látszik. Az elmúlt két hétben nem kényeztetett el a nap bennünket, a heti termelés mégis 154 és 195KWh volt. A 21.-ével záródó héten a már 40 fokos nagy pufert melegítve csak 108KWh volt a heti hozam. A megtermelt heti hmv mennyiség energia igénye hozzávetőleg állandó volt a három hétben. A veszteségek, a dőlészög sokat változtathat, ebben igazatok van. De most egy-egy mérés mindenkinél az adott paraméterekkel történik. Tehát nehezen összehasonlítható. Számolni muszáj, de a hőmérséklet emelkedés okozta hatásfok csökkenés is bele kellene kerüljön a számításba, nem csak a dőlésszög, a veszteség... Már többször leírtam, hogy 60 fok felett a 120 cső ~4-2KW pillanatnyi teljesítménnyel dolgozik csak. Amint a rendszer átvált medencére, a pillanatyni teljesítmény átvált 8-10KW-ra. Most, hogy a medence túllépte a 30 fokot, a csúcsteljesítmény is szerényebb lett. Még így is elballag 4-7KW között a dél körüli néhány órában, felhőjárástól függően. A 60 csőnek 10KWh-val símán, napi 6 órában, átlagban a heti hozama ~420KWh-nak kellene lennie. Ha végignézem az elmúlt öt évet, a 120 cső heti hozamait, akkor a legmagasabb is csak 328KWh/hét nap volt 2007 lúlius végén. Az idén márciusban volt a második csúcs 320KWh/hét nap hozammal. Az idén márciusban az ominózus héten csak a kollektotok fűtöttek. A kazán állt. Tehát a hideg pufferről kapták a felmenő vizet és egy estényi temperálást termeltek meg naponta. A puffer felső része lett estére 40-45 fokos. """ 60 cső (4.8m2) átlagosan 1610 Watt teljesítmény, 8 óra működési idő alatt 400 Watt hővezsteség mellett (1610-400)W*8=9.7kWh 10kW csúcsteljesítményhez 200% hatásfokra lenne szükség. 4x30=120 cső abszorber felülete 4x2.4=9.6m2, maximális merőleges besugárzásnál és hatásfokon (70%) 6.7kW (mindez a kollektornál, cső-veszteség nélkül). Ha ennél többet mérsz, akkor az felvet néhány kérdést! Az, hogy a medence 25, vagy 35 fokos, a kollektor hatásfokán alig változtat. A medence hogy kapcsolódik a napkollektorhoz?

2012-06-08
19:43:31

Előzmény: sándor #30359#30360
Sándor,

"""
60 cső és a 10KW csúcsteljesítmény elképzelhető. De 10KWh, és ez még tartósan, órákon keresztül is, szerintem nem.
60 fok felett a vákumcsövek hatásfoka nagyon lecsökken.
Még inkább, ha durván csökkentett tömegárammal dolgoztatom.
Nem véletlenül szűkíti paya is a csöveket, én járatom az 1/4-ed tömegárammal a rendszert. A magas hőmérsékleti cél/kevés felmelegítendő vízmennyiség miatt.
Normál tömegáram/normál felmenő hőmérséklet mellett soha nem tudna a rendszer 80 fokos vizet csinálni.

Nálam a 120 cső sorba kötve, 30 csőre méretezett tömegárammal dolgoztatva hoz alacsony hőmérsékleten (20-40 fok) 10-12KW (induláskor 14-17KW) csúcsteljesítményt.

Hogy mennyit jelent az alacsony hőmérséklet, az most a medence rákötésével világosan látszik.
Az elmúlt két hétben nem kényeztetett el a nap bennünket, a heti termelés mégis 154 és 195KWh volt.
A 21.-ével záródó héten a már 40 fokos nagy pufert melegítve csak 108KWh volt a heti hozam.

A megtermelt heti hmv mennyiség energia igénye hozzávetőleg állandó volt a három hétben.

A veszteségek, a dőlészög sokat változtathat, ebben igazatok van. De most egy-egy mérés mindenkinél az adott paraméterekkel történik. Tehát nehezen összehasonlítható. Számolni muszáj, de a hőmérséklet emelkedés okozta hatásfok csökkenés is bele kellene kerüljön a számításba, nem csak a dőlésszög, a veszteség...

Már többször leírtam, hogy 60 fok felett a 120 cső ~4-2KW pillanatnyi teljesítménnyel dolgozik csak.
Amint a rendszer átvált medencére, a pillanatyni teljesítmény átvált 8-10KW-ra.
Most, hogy a medence túllépte a 30 fokot, a csúcsteljesítmény is szerényebb lett.
Még így is elballag 4-7KW között a dél körüli néhány órában, felhőjárástól függően.

A 60 csőnek 10KWh-val símán, napi 6 órában, átlagban a heti hozama ~420KWh-nak kellene lennie.

Ha végignézem az elmúlt öt évet, a 120 cső heti hozamait, akkor a legmagasabb is csak 328KWh/hét nap volt 2007 lúlius végén. Az idén márciusban volt a második csúcs 320KWh/hét nap hozammal.
Az idén márciusban az ominózus héten csak a kollektotok fűtöttek. A kazán állt.
Tehát a hideg pufferről kapták a felmenő vizet és egy estényi temperálást termeltek meg naponta. A puffer felső része lett estére 40-45 fokos.
"""

60 cső (4.8m2) átlagosan 1610 Watt teljesítmény, 8 óra működési idő alatt 400 Watt hővezsteség mellett (1610-400)W*8=9.7kWh

10kW csúcsteljesítményhez 200% hatásfokra lenne szükség.

4x30=120 cső abszorber felülete 4x2.4=9.6m2, maximális merőleges besugárzásnál és hatásfokon (70%) 6.7kW (mindez a kollektornál, cső-veszteség nélkül).
Ha ennél többet mérsz, akkor az felvet néhány kérdést!

Az, hogy a medence 25, vagy 35 fokos, a kollektor hatásfokán alig változtat.

A medence hogy kapcsolódik a napkollektorhoz?

villam64Válasz erre 2012-06-08 17:32:47
Előzmény: Rike #30357#30358 30 °C emelés az 10,4 kWh.

RikeVálasz erre 2012-06-08 16:31:23
Előzmény: villam64 #30348#30357 Valóban a vezérlő mutatja,de utána számoltam és szinte pontosan mutat mert a 10Kwh teljesítménynél a 300.lit vizet megemeli a 30-35 fokkal a tartályban.A mérő szenzora a kollektor felmenő ágban a szivattyú után van a cső szigetelésben azért,hogy minél kevesebbet csaljon,mert így a szivattyú által bevitt hőt visszaméri a teljesítményből.Nem csak a lejövő ágon veszik el hő hanem a felmenőn is,tehát a kollektor szenzorhoz is hidegebb víz megy mint amit az alsó TRL szenzor mér így majdnem kiegyenlítődik a veszteség=szinte pontos mérés(a mért érték belekerült a tartályba). Üdv!

RikeVálasz erre

2012-06-08
16:31:23

Előzmény: villam64 #30348#30357
Valóban a vezérlő mutatja,de utána számoltam és szinte pontosan mutat mert a 10Kwh teljesítménynél a 300.lit vizet megemeli a 30-35 fokkal a tartályban.A mérő szenzora a kollektor felmenő ágban a szivattyú után van a cső szigetelésben azért,hogy minél kevesebbet csaljon,mert így a szivattyú által bevitt hőt visszaméri a teljesítményből.Nem csak a lejövő ágon veszik el hő hanem a felmenőn is,tehát a kollektor szenzorhoz is hidegebb víz megy mint amit az alsó TRL szenzor mér így majdnem kiegyenlítődik a veszteség=szinte pontos mérés(a mért érték belekerült a tartályba).

Üdv!

villam64Válasz erre 2012-06-08 16:27:18
#30356 Igazából én a stagnációba tettem a hozzászólásom. Csak arra akartam kitérni, hogy nem kell bedőlni a forró vizes ámításoknak. Az csak az alul méretezett tartályoknál igaz. Nagyon könnyű elkerülni a megforrást és a felesleges takarást, megfelelő beállítással. És a nem elhanyagolható veszteségekkel. Egy hasonlat. Nem mindegy, hogy egy 50 ezres számlát egy 100 ezret vagy egy 600 ezret keresőnek kell kifizetnie. Nem ugyan az a hatás-hatásfok. Ma 42,8-49,2, 2,2 kWh.

villam64Válasz erre

2012-06-08
16:27:18

#30356
Igazából én a stagnációba tettem a hozzászólásom. Csak arra akartam kitérni, hogy nem kell bedőlni a forró vizes ámításoknak. Az csak az alul méretezett tartályoknál igaz. Nagyon könnyű elkerülni a megforrást és a felesleges takarást, megfelelő beállítással. És a nem elhanyagolható veszteségekkel. Egy hasonlat. Nem mindegy, hogy egy 50 ezres számlát egy 100 ezret vagy egy 600 ezret keresőnek kell kifizetnie. Nem ugyan az a hatás-hatásfok.
Ma 42,8-49,2, 2,2 kWh.

robertVálasz erre 2012-06-08 13:17:47
Előzmény: Rike #30346#30350 Rike, "Nálam a 60 cső simán megnyomja a 10kw-ot" Feltételezem kWh-ra gondoltál, és nem látok ellentmondást! Vegyünk két esetet, amikor a hozzávezetéseken 400 Watt veszteség várható: 1. 2.4m2 60 fokos dőlésszögű kollektor 2. 4.8m2-es 45 fokos dőlésszögű kollektor 1. a teljes működési időre ~700W, 8 óra működési idő alatt (700-400)W8=2.4kWh 2. a teljes működési időre ~1610W, 8 óra működési idő alatt (1610-400)W8=9.7kWh Villám és a te mérésed nem mond ellent egymásnak, sőt ugyanazon számítási módból következik: az állandó "költség" nagyobb volumen esetén kisebb fajlagos költséget jelent. Számomra világos, hogy a két példa közül a kisebb rendszerben minimum rosszul van szigetelve a cső, és a meredek beállítás tovább csökkenti a termelést. Mindkét probléma orvosolható lenne, ezt villam64 is tudja, de az egyik dologban nehézségei adódtak (szigetelés - majd megoldja), de a másikban pedig egyéb szempontok vezérlik (a téli minimális termelés érdekében lemond a nyári melegvízről - de sajnos a remélt téli többlet is elmegy a veszteségre).

robertVálasz erre

2012-06-08
13:17:47

Előzmény: Rike #30346#30350
Rike,

"Nálam a 60 cső simán megnyomja a 10kw-ot"
Feltételezem kWh-ra gondoltál, és nem látok ellentmondást!

Vegyünk két esetet, amikor a hozzávezetéseken 400 Watt veszteség várható:
1. 2.4m2 60 fokos dőlésszögű kollektor
2. 4.8m2-es 45 fokos dőlésszögű kollektor

1. a teljes működési időre ~700W, 8 óra működési idő alatt (700-400)W*8=2.4kWh
2. a teljes működési időre ~1610W, 8 óra működési idő alatt (1610-400)W*8=9.7kWh

Villám és a te mérésed nem mond ellent egymásnak, sőt ugyanazon számítási módból következik: az állandó "költség" nagyobb volumen esetén kisebb fajlagos költséget jelent.

Számomra világos, hogy a két példa közül a kisebb rendszerben minimum rosszul van szigetelve a cső, és a meredek beállítás tovább csökkenti a termelést. Mindkét probléma orvosolható lenne, ezt villam64 is tudja, de az egyik dologban nehézségei adódtak (szigetelés - majd megoldja), de a másikban pedig egyéb szempontok vezérlik (a téli minimális termelés érdekében lemond a nyári melegvízről - de sajnos a remélt téli többlet is elmegy a veszteségre).

nadtomVálasz erre 2012-06-08 11:52:42
Előzmény: Rike #30346#30349 Nekem még sohasem volt a tartáyban 85C-os a víz, max. 65C-ig tudtam feltornázni, de általában 50-60C között van. A kollektor hőmérséklete is állandó napsütésnél kb. 65-75C-ra áll be (ha megy a szivattyú).

villam64Válasz erre 2012-06-08 11:47:47
Előzmény: Rike #30346#30348 A 10 kWh-át a vezérlő mutatja. Engem a rendszernél nem a kollektor termelése érdekel, hanem a tartály minimuma és maximuma alapján számolt energia mennyiség. Ami nincs a tartályban, azt nem tudom használni. Mint írtam, más a két kollektoros rendszer össz hatásfoka az egy kollektoroshoz képest. Nálam a kollektor megépítésekor nem történt meg a ház bontása, és a csövezés illesztése. Nekem adott volt egy 30 éves fűtés rendszer, a használt szolár tartály. Ezekhez kapcsolódtam. Ez felébe került, mint egy ilyen rendszer vásárlása. Ezt kell finom hangolnom. Nem cserélek ki általában addig semmit, amíg tönkre nem megy.

villam64Válasz erre

2012-06-08
11:47:47

Előzmény: Rike #30346#30348
A 10 kWh-át a vezérlő mutatja. Engem a rendszernél nem a kollektor termelése érdekel, hanem a tartály minimuma és maximuma alapján számolt energia mennyiség. Ami nincs a tartályban, azt nem tudom használni. Mint írtam, más a két kollektoros rendszer össz hatásfoka az egy kollektoroshoz képest. Nálam a kollektor megépítésekor nem történt meg a ház bontása, és a csövezés illesztése. Nekem adott volt egy 30 éves fűtés rendszer, a használt szolár tartály. Ezekhez kapcsolódtam. Ez felébe került, mint egy ilyen rendszer vásárlása. Ezt kell finom hangolnom. Nem cserélek ki általában addig semmit, amíg tönkre nem megy.

RikeVálasz erre 2012-06-08 11:26:56
Előzmény: villam64 #30344#30346 A 2,3kw nagyon kevés ahhoz képest,hogy alacsony hőmérsékleten ment a rendszered és déli tájolásu.A kis hőmérséklet miatt lényegesen kevesebb kell,hogy legyen a veszteség.Nálam a 60 cső simán megnyomja a 10kwh-t/nap úgy,hogy 80-85 re felmegy a tartály semmi extra szigetelés és normál saválló bordázott solar cső.Igaz sokaknak nem jön be de én a fordulatszám szabályzást favorizálom inkább mint a nagyon vékony csövet mert így jól beállított vezérlő esetén mindig a megfelelő áramlás van a rendszerben és így a veszteség is a legoptimálisabb a csövekben.Viszont magas koli hőmérséklet esetén(100C)környékén könnyebben vissza is tudja hűteni a rendszert. Üdv!

RikeVálasz erre

2012-06-08
11:26:56

Előzmény: villam64 #30344#30346
A 2,3kw nagyon kevés ahhoz képest,hogy alacsony hőmérsékleten ment a rendszered és déli tájolásu.A kis hőmérséklet miatt lényegesen kevesebb kell,hogy legyen a veszteség.Nálam a 60 cső simán megnyomja a 10kwh-t/nap úgy,hogy 80-85 re felmegy a tartály semmi extra szigetelés és normál saválló bordázott solar cső.Igaz sokaknak nem jön be de én a fordulatszám szabályzást favorizálom inkább mint a nagyon vékony csövet mert így jól beállított vezérlő esetén mindig a megfelelő áramlás van a rendszerben és így a veszteség is a legoptimálisabb a csövekben.Viszont magas koli hőmérséklet esetén(100C)környékén könnyebben vissza is tudja hűteni a rendszert.

Üdv!

robertVálasz erre 2012-06-08 11:11:19
Előzmény: villam64 #30344#30345 villam64, Igazad van. Ha úgy vesszük, hogy 15 méterre van a kollektorom a tárolótól, akkor 30mx10W/m=300W . 1 modul (1.8m2 abszorber) átlagteljesítménye a teljes működési időre ~810W (maximum 1100W). Napi átlagveszteség a csöveken = 37% 4 modul (7.2m2 abszorber) átlagteljesítménye a teljes működési időre ~3200W (maximum 4320W). Napi átlagveszteség a csöveken = 10% Ha csak 1 modulom lenne, és a csöveim nem lennének jól szigetelve, akkor több, mint 50% illanna el a csöveken, ami még lényegesen rosszabb is lehetne, ha a szabályzó sokat kapcsolgatna. Tervezéskor nagyon észnél kell lenni, mert a veszteségekhez hozzáadva a tároló hővesztését is tényleg eljuthatunk oda, hogy nem marad semmi megtakarítás, sőt drágább lesz az üzemeltetés, mint az előállított energia ára.

robertVálasz erre

2012-06-08
11:11:19

Előzmény: villam64 #30344#30345
villam64,

Igazad van.

Ha úgy vesszük, hogy 15 méterre van a kollektorom a tárolótól, akkor 30mx10W/m=300W .
1 modul (1.8m2 abszorber) átlagteljesítménye a teljes működési időre ~810W (maximum 1100W).
Napi átlagveszteség a csöveken = 37%
4 modul (7.2m2 abszorber) átlagteljesítménye a teljes működési időre ~3200W (maximum 4320W).
Napi átlagveszteség a csöveken = 10%

Ha csak 1 modulom lenne, és a csöveim nem lennének jól szigetelve, akkor több, mint 50% illanna el a csöveken, ami még lényegesen rosszabb is lehetne, ha a szabályzó sokat kapcsolgatna.

Tervezéskor nagyon észnél kell lenni, mert a veszteségekhez hozzáadva a tároló hővesztését is tényleg eljuthatunk oda, hogy nem marad semmi megtakarítás, sőt drágább lesz az üzemeltetés, mint az előállított energia ára.

villam64Válasz erre 2012-06-08 08:46:05
Előzmény: robert #30343#30344 Nem mindenhol raktam még vissza a szigetelést a változtatások miatt. A tartály fedetlen tisztító nyílása is meleg. Vannak problémák. De a rendszer hatásfok én szerintem igen jelentős eltérést mutatna 1 vagy 2 kollektor használata esetén. Csak ezen darabszám változtatását figyelve.

robertVálasz erre 2012-06-08 08:38:16
Előzmény: villam64 #30342#30343 villam64, Kösz az ötletet, de inkább nem próbálom ki :) Hőszigetelt csövön 10 Watt veszteség várható méterenként. Ha 10 méterre van a kollektor a tárolótól, akkor 20mx10W/m=200W (ebből 50 Wattot pótol a szivattyú). A 2.4m2 kollektor (abszorber) átlagteljesítménye a teljes működési időre ~1000W (maximum 1400W). A csövön a hőveszteség 20%. Ne mond már azt, hogy az természetes, hogy a kollektorod éppenhogycsak fedezi a veszteséget. A tárolási veszteséget nem vettem figyelembe, az a napelemes megoldásnál is létezik. Senki se venne vcs kollektort, ha a hatásfokát a bruttó felületre számolná (oszthatná kettővel).

robertVálasz erre

2012-06-08
08:38:16

Előzmény: villam64 #30342#30343
villam64,

Kösz az ötletet, de inkább nem próbálom ki :)

Hőszigetelt csövön 10 Watt veszteség várható méterenként. Ha 10 méterre van a kollektor a tárolótól, akkor 20mx10W/m=200W (ebből 50 Wattot pótol a szivattyú).
A 2.4m2 kollektor (abszorber) átlagteljesítménye a teljes működési időre ~1000W (maximum 1400W).
A csövön a hőveszteség 20%. Ne mond már azt, hogy az természetes, hogy a kollektorod éppenhogycsak fedezi a veszteséget.

A tárolási veszteséget nem vettem figyelembe, az a napelemes megoldásnál is létezik.

Senki se venne vcs kollektort, ha a hatásfokát a bruttó felületre számolná (oszthatná kettővel).

villam64Válasz erre 2012-06-08 08:08:09
Előzmény: robert #30341#30342 Próbáld ki úgy, hogy kikötöd a 3 kollektort, és eggyel méred a rendszer hatásfokát. Egy kollektornak pótolnia kell a rendszer veszteségeit. Kettőnek már nem. Egy kollektoros rendszer hatásfoka lehet 15-20 %. Kettőé 25-30 %. A másodiknak érvényesül csak a termelése a rendszerre vetítve 90 % környékén. Éves energia termelésben érdemes lenne összehasonlítani. A vákuumcsövesnél a bruttó helyfoglalást nézem. Síkkollektoraidnál más a helyzet. Tegnap 42,7-45,9 volt a tartály hőmérséklete. Néhány kézmosás van napközben. Ez 1,2 kWh számításom szerint. Az, hogy nem működik valami a kollektorban, keresem a lehetőségét. Nem minden nap szedi ki az ember a vákuumcsöveket. Nem könnyű kirángatni a hp-kat a gyűjtőből. De lehet hogy holnap reggel neki állok. A 710 W napelem a fojtással 3,3 kWh-át termelt. 4 db 1,60,8 m-es tábla. Nekem az 1 kollektorhoz elég lenne a 150-200 literes tartály. Ha így hagynám, akkor el kellene gondolkodnom, hogy a kollektor a felső hőcserélőn, a fűtés meg az alsó hőcserélőn legyen. A jelenlegi bekötésen is változtatok. Amikor nagyobbra tettem a felső szabályzót, akkor a kollektor leállása után megindult a cirkuláció is a hőcserélőkben. Nagyobb lett a hűlése reggelre a felső részen. A 2-3 °C helyett 9 °C. Érdekes eredmények. Érdekes lenne a hmv-nél felvázolt 3-as variáció, 2 keverőszelepes mérése. Ott a keverőszelep megakadályozza a gravitációs keringést. Vagy nyelves visszacsapó beépítése a felső hőcserélőre. Meg nálam lejön 18-as rénz, 25 m, majd 32-es vasba megy, ami olyan 26 m, majd 22-es vas, 22 m, majd 18-as réz 2*3 m.

villam64Válasz erre

2012-06-08
08:08:09

Előzmény: robert #30341#30342
Próbáld ki úgy, hogy kikötöd a 3 kollektort, és eggyel méred a rendszer hatásfokát. Egy kollektornak pótolnia kell a rendszer veszteségeit. Kettőnek már nem. Egy kollektoros rendszer hatásfoka lehet 15-20 %. Kettőé 25-30 %. A másodiknak érvényesül csak a termelése a rendszerre vetítve 90 % környékén.
Éves energia termelésben érdemes lenne összehasonlítani. A vákuumcsövesnél a bruttó helyfoglalást nézem. Síkkollektoraidnál más a helyzet. Tegnap 42,7-45,9 volt a tartály hőmérséklete. Néhány kézmosás van napközben. Ez 1,2 kWh számításom szerint. Az, hogy nem működik valami a kollektorban, keresem a lehetőségét. Nem minden nap szedi ki az ember a vákuumcsöveket. Nem könnyű kirángatni a hp-kat a gyűjtőből. De lehet hogy holnap reggel neki állok. A 710 W napelem a fojtással 3,3 kWh-át termelt. 4 db 1,6*0,8 m-es tábla.
Nekem az 1 kollektorhoz elég lenne a 150-200 literes tartály. Ha így hagynám, akkor el kellene gondolkodnom, hogy a kollektor a felső hőcserélőn, a fűtés meg az alsó hőcserélőn legyen. A jelenlegi bekötésen is változtatok. Amikor nagyobbra tettem a felső szabályzót, akkor a kollektor leállása után megindult a cirkuláció is a hőcserélőkben. Nagyobb lett a hűlése reggelre a felső részen. A 2-3 °C helyett 9 °C. Érdekes eredmények. Érdekes lenne a hmv-nél felvázolt 3-as variáció, 2 keverőszelepes mérése. Ott a keverőszelep megakadályozza a gravitációs keringést. Vagy nyelves visszacsapó beépítése a felső hőcserélőre.
Meg nálam lejön 18-as rénz, 2*5 m, majd 32-es vasba megy, ami olyan 2*6 m, majd 22-es vas, 2*2 m, majd 18-as réz 2*3 m.

robertVálasz erre 2012-06-08 07:19:15
Előzmény: villam64 #30312#30341 villam64, Nekem DN25 (0/28) réz csővel, a szigetelt cső átmérője 80mm, 15-20méter hosszon van szerelve a (a=7.2m2) sík-kollektoros rendszerem. Ugyanazon a napon, amikor nálad abszorberfelületre és napi besugárzásra 15% hatásfok adódott (a=2.4m2), nálam 40% . A 60 fokos dőlésszögbe állított kollektorod 15%-al hátrányt jelent a 45 fokos beállításhoz képest, de akkor is nagyon alacsony a hatásfok. Valószínű, hogy nagy számítási hiba adódik abból, hogy a tároló hőmérséklete egyáltalán nem homogén. Ha szerinted jól becsülted meg az energia mennyiségét (2.3kWh), akkor sem a cső átmérőjével, hanem a szigeteléssel, a kollektorral, vagy a vezérlésel van probléma. Lényeg, hogy szerintem az adat egyáltalán nem általános. A négy darab PV modulod felülete ~5m2, a kollektorod abszorbere pedig annak a fele, vagyis a napelemed hatásfoka még így is a fele volt, mint az irreálisan rossz hatásfokúnak számolt kollektorodé. Ezért hibás a következtetés, miszerint a napelemmel fűtött tároló a jelenlegi árak mellett versenyezhetne a napkollektorral. Nem csak az árban, hanem a felületegységre eső energiatermelésben is sokkal jobb a napkollektor. Remélem rövidesen eljön az idő, amikor a PV megveri a kollektort, de ehhez a napelemek hatásfokának jelentősen növekednie, az árának pedig jelentősen csökkennie kell.

robertVálasz erre

2012-06-08
07:19:15

Előzmény: villam64 #30312#30341
villam64,

Nekem DN25 (0/28) réz csővel, a szigetelt cső átmérője 80mm, 15-20méter hosszon van szerelve a (a=7.2m2) sík-kollektoros rendszerem.
Ugyanazon a napon, amikor nálad abszorberfelületre és napi besugárzásra 15% hatásfok adódott (a=2.4m2), nálam 40% .
A 60 fokos dőlésszögbe állított kollektorod 15%-al hátrányt jelent a 45 fokos beállításhoz képest, de akkor is nagyon alacsony a hatásfok. Valószínű, hogy nagy számítási hiba adódik abból, hogy a tároló hőmérséklete egyáltalán nem homogén. Ha szerinted jól becsülted meg az energia mennyiségét (2.3kWh), akkor sem a cső átmérőjével, hanem a szigeteléssel, a kollektorral, vagy a vezérlésel van probléma.

Lényeg, hogy szerintem az adat egyáltalán nem általános.

A négy darab PV modulod felülete ~5m2, a kollektorod abszorbere pedig annak a fele, vagyis a napelemed hatásfoka még így is a fele volt, mint az irreálisan rossz hatásfokúnak számolt kollektorodé.
Ezért hibás a következtetés, miszerint a napelemmel fűtött tároló a jelenlegi árak mellett versenyezhetne a napkollektorral.
Nem csak az árban, hanem a felületegységre eső energiatermelésben is sokkal jobb a napkollektor.

Remélem rövidesen eljön az idő, amikor a PV megveri a kollektort, de ehhez a napelemek hatásfokának jelentősen növekednie, az árának pedig jelentősen csökkennie kell.

villam64Válasz erre 2012-06-08 05:33:17
Előzmény: zsbalazs #30332#30336 46 °C a víz. Bőven elég nálam. A tartálynak kicsi az ön vesztesége. Nekem 50 °C-on ment a kollektor. Nálam a lejövő 18-as rézcső. Ez jó is volt néhány alkalommal, mármint a réz, amikor nem megfelelő keringés miatt gőz jött le. Mostanra stabilizáltam a vezérlést. Külön hálózati töltő, és napelem biztosítja a szünetmentes működést. Mostanra 1 W napelem 300 ft. 1 kW 300e. Ehhez kell egy 300-as 1 kW fűtőszálas tartály. Ez nyáron 6-7 kWh energiát termel. A fűtőszálra egyenesbe köthető. A 6 napelem 6*35 V=210 V. Én is a Payagyerek méretén gondolkodom 2 kollektorig. 3 kollektornál 1 mérettel nagyobb. Látni kellene egy grafikont a cső keresztmetszet szállító képességéhez. Lehet, hogy máshol van problémád. Olyat tapasztaltam a kollektornál, ha nagyon meleg volt, akkor belevegősödött a teteje, és a szivattyú vergődött. Nincs légtelenítőm fent. Ezért nagyobbra állítottam a szivattyút, mely 28 W 24 V DC. A gőzt 2 szivattyúval tudtam lenyomni. A rugós visszacsapó is akadályoz. Volt, hogy beállítottam kicsire a szivattyút, majd a fent gyülekező buborékok, és a visszacsapó hatására melegen már nem akarta átnyomni a vizet a rendszeren. Ezért oda vettem nyelves visszacsapót, melyet függőlegesen építek be. Még akkor is fele az ellenállása, mint a rugósnak. Azt látom jónak, ha a kollektor és a tartály között minél gyorsabban lököm át a hő szállító közeget. Lehet, hogy megbontom a fűtés szigetelést, és a kollektortól a tartályig a Payagyerekhez hasonló méretet áttolok a fűtés csövek között a tartályig, és ott kötöm rá a fűtés rendszerre benn.

villam64Válasz erre

2012-06-08
05:33:17

Előzmény: zsbalazs #30332#30336
46 °C a víz. Bőven elég nálam. A tartálynak kicsi az ön vesztesége. Nekem 50 °C-on ment a kollektor. Nálam a lejövő 18-as rézcső. Ez jó is volt néhány alkalommal, mármint a réz, amikor nem megfelelő keringés miatt gőz jött le. Mostanra stabilizáltam a vezérlést. Külön hálózati töltő, és napelem biztosítja a szünetmentes működést. Mostanra 1 W napelem 300 ft. 1 kW 300e. Ehhez kell egy 300-as 1 kW fűtőszálas tartály. Ez nyáron 6-7 kWh energiát termel. A fűtőszálra egyenesbe köthető. A 6 napelem 6*35 V=210 V. Én is a Payagyerek méretén gondolkodom 2 kollektorig. 3 kollektornál 1 mérettel nagyobb. Látni kellene egy grafikont a cső keresztmetszet szállító képességéhez. Lehet, hogy máshol van problémád. Olyat tapasztaltam a kollektornál, ha nagyon meleg volt, akkor belevegősödött a teteje, és a szivattyú vergődött. Nincs légtelenítőm fent. Ezért nagyobbra állítottam a szivattyút, mely 28 W 24 V DC. A gőzt 2 szivattyúval tudtam lenyomni. A rugós visszacsapó is akadályoz. Volt, hogy beállítottam kicsire a szivattyút, majd a fent gyülekező buborékok, és a visszacsapó hatására melegen már nem akarta átnyomni a vizet a rendszeren. Ezért oda vettem nyelves visszacsapót, melyet függőlegesen építek be. Még akkor is fele az ellenállása, mint a rugósnak. Azt látom jónak, ha a kollektor és a tartály között minél gyorsabban lököm át a hő szállító közeget. Lehet, hogy megbontom a fűtés szigetelést, és a kollektortól a tartályig a Payagyerekhez hasonló méretet áttolok a fűtés csövek között a tartályig, és ott kötöm rá a fűtés rendszerre benn.

zsbalazsVálasz erre 2012-06-07 21:55:14
Előzmény: villam64 #30312#30332 Ha csak 2,3KWH akkor nem volt meg a meleg vized? A 300 literes tároló HMV? A bekerülési költsége mennyivel volt nagyobb a napelemnek? Nekem 22-es réz csővel van szerelve (90 cső)és néha még így is probléma van az áramlással. Persze ha döngetem a szivattyút akkor nincsen csak a villanyszámlámmal baj.

payagyerekVálasz erre 2012-06-07 21:40:02
Előzmény: villam64 #30312#30328 "Ezért az a javaslatom másoknak, hogy a szállító cső a legkisebb keresztmetszetű legyen. A hőcserélő legyen nagyobb." Engem annó hülyének néztek, mert 15-ös, 12-es rezet emlegettem csőnek. Magamnál meg 16-os alupex-el (12-es belső ugye) szereltem. Vajon mennyi felhasználónak lett 30-cső koli, 22-es rézzel telepítve? :-) (Ugye én a HMV-t a csapokhoz is 9,9mm-es falfűtéscsővel viszem.) A napkollektor napelemből bojlerrel-dolog is egyre jobban megállja a helyét. Annál is inkább, mert nagyságrendekkel kisebb a meghibásodási esélye.

payagyerekVálasz erre

2012-06-07
21:40:02

Előzmény: villam64 #30312#30328
"Ezért az a javaslatom másoknak, hogy a szállító cső a legkisebb keresztmetszetű legyen. A hőcserélő legyen nagyobb."

Engem annó hülyének néztek, mert 15-ös, 12-es rezet emlegettem csőnek. Magamnál meg 16-os alupex-el (12-es belső ugye) szereltem.
Vajon mennyi felhasználónak lett 30-cső koli, 22-es rézzel telepítve? :-)

(Ugye én a HMV-t a csapokhoz is 9,9mm-es falfűtéscsővel viszem.)

A napkollektor napelemből bojlerrel-dolog is egyre jobban megállja a helyét. Annál is inkább, mert nagyságrendekkel kisebb a meghibásodási esélye.

paliVálasz erre 2012-06-07 13:38:46
Előzmény: villam64 #30312#30316 Köszönöm.

villam64Válasz erre 2012-06-07 09:07:18
#30312 A számolásom szerint a tartályba 2.3 kWh energia betárolása történt tegnap. A 4.8 m2 napelem 4 kWh energiát termelt a hálózatra. A felület közel azonos. Megállapításom az, hogy a veszteség nagy része a csövezésemen van. A hiba az, hogy irreálisan vastag csövet használunk a kollektor és a tartály között. Ezzel megnövelve a hőleadó felületet. Ezért az a javaslatom másoknak, hogy a szállító cső a legkisebb keresztmetszetű legyen. A hőcserélő legyen nagyobb.

villam64Válasz erre

2012-06-07
09:07:18

#30312
A számolásom szerint a tartályba 2.3 kWh energia betárolása történt tegnap. A 4.8 m2 napelem 4 kWh energiát termelt a hálózatra. A felület közel azonos. Megállapításom az, hogy a veszteség nagy része a csövezésemen van. A hiba az, hogy irreálisan vastag csövet használunk a kollektor és a tartály között. Ezzel megnövelve a hőleadó felületet.
Ezért az a javaslatom másoknak, hogy a szállító cső a legkisebb keresztmetszetű legyen. A hőcserélő legyen nagyobb.

Sanyi75Válasz erre 2012-04-10 12:18:07
Előzmény: sándor #13235#28248 Szia! Gratulálok ehhez a góliát tartályhoz, ami neked van! Nekem egy 3300 literes tartályom van! Még csak tartály..most kapkodok, se tapasztalatom, se szaktanácsot nem tudok kérni senkitől, puffer lesz belőle..remélem :-) Jó lenne, ha valamilyen formában tudnánk beszélni, mondjuk telefonon..tapasztalatcsere miatt. e-mail-em: predator75@mailbox.hu ha ide írnál, esetleg, egy telefonszám jó volna, mert a tartály már hegesztőnél van, a héten meg kell határoznom, hogy mit hova kötök. a fórumra most akadtam rá és láttam a Te 7 m3-es tartályodat, gondolom sok tapasztalattal vagy felvértezve. Szeretnék a tartályomba solar előkészítést és használati melegvíz kivételt. Először rézcsőkígyóban gondolkodtam, mert a fűtési rendszer zárt és nyomás alatt lesz, szóval a réz beépítése nem okozna problémát. Viszont a használati meleg vízhez a vizet keringetném, így a bojlerbe anódot kellene tennem..ehelyett választanám a vékony falú (1,25mm falvastagságú) acélcsöves rendszert. (meg kell venni a csövet, kihajtogatni a csőkígyót, stb.) Ebben a dologban is szeretném kikérni a véleményed. Nem tudom, hogy hogyan méretezzem a csőkígyókat.. A tartályom fekvő, 3,3 m hosszú és 1,1 m átmérőjű. sok kérdés motoszkál bennem a szigeteléssel, bekötéssel kapcsolatban, de elsősorban most a bekötés és a hőcserélők kérdése a legfontosabb! Várom válaszod, üdvözlettel: Sándor

Sanyi75Válasz erre

2012-04-10
12:18:07

Előzmény: sándor #13235#28248
Szia!

Gratulálok ehhez a góliát tartályhoz, ami neked van!
Nekem egy 3300 literes tartályom van! Még csak tartály..most kapkodok, se tapasztalatom, se szaktanácsot nem tudok kérni senkitől, puffer lesz belőle..remélem :-)
Jó lenne, ha valamilyen formában tudnánk beszélni, mondjuk telefonon..tapasztalatcsere miatt.
e-mail-em: predator75@mailbox.hu
ha ide írnál, esetleg, egy telefonszám jó volna, mert a tartály már hegesztőnél van, a héten meg kell határoznom, hogy mit hova kötök.
a fórumra most akadtam rá és láttam a Te 7 m3-es tartályodat, gondolom sok tapasztalattal vagy felvértezve.
Szeretnék a tartályomba solar előkészítést és használati melegvíz kivételt.

Először rézcsőkígyóban gondolkodtam, mert a fűtési rendszer zárt és nyomás alatt lesz, szóval a réz beépítése nem okozna problémát.
Viszont a használati meleg vízhez a vizet keringetném, így a bojlerbe anódot kellene tennem..ehelyett választanám a vékony falú (1,25mm falvastagságú) acélcsöves rendszert. (meg kell venni a csövet, kihajtogatni a csőkígyót, stb.)
Ebben a dologban is szeretném kikérni a véleményed.
Nem tudom, hogy hogyan méretezzem a csőkígyókat..
A tartályom fekvő, 3,3 m hosszú és 1,1 m átmérőjű.
sok kérdés motoszkál bennem a szigeteléssel, bekötéssel kapcsolatban, de elsősorban most a bekötés és a hőcserélők kérdése a legfontosabb!
Várom válaszod, üdvözlettel: Sándor

robertVálasz erre 2011-03-30 06:30:19
Előzmény: sándor #13286#13287 Sándor, """ Érdekes, de ha a (téli-nyári) valós számokkal operálok, a veszteség hasonló marad. Ez tény, különben nem használná a család a kazánházat télen extra melegedőnek, munkahelynek. Ha a téli fűtést veszem, akkor napi kazántermelés 10%-át veszítem el. Illetve abból csak részarányosan annyit amennyi a tárolóba kerül. Nálam vagy vagy az üzemmód. Vagy csak a lakás, vagy csak a tároló van fűtve. Együtt a kettő nem megy. A kazánházat erősen fűti a kazán. Az eleve meleg kazánházban, alacsonyabb tároló hőmérsékletnél a veszteség is kisebb. A második hőszigetelő réteg a tárolót körülvevő levegő, a zárt kazánház. Ráadásul a kazán hatásfokát javítja az előmelegített égéslevegő. De elég a magyarázkodásból, mert ez csak duma. A tároló eredetileg egy vékony dróthálóra erősített közepesen sűrű kőzetgyapot paplannal volt szigetelve, azon kívül alulemez borítás. Sajnos sokáig állt a szabadban mielőtt megvettem. A közetgyapot teljesen tönkrement, az alu borítást részlegesen lelopták. A vizes gyapot alatt korrodálni kezdett, ezért le kellett tisztítani. A végleges helyszínen a hengerpalástot elkezdtem hasonló szigeteléssel beborítani. Gyorsan kiderült, hogy alu borítás nélkül nem maradhat. Állandóan beleakadtam, vérzett kezem lábam, szakadt a ruhám. A szűk helyen nem lehetett a tároló közelébe sem menni. Alu borításra nem volt pénzem. A felső rész második rétege is később került fel, amikor érezhetően nagy volt a felső rész vesztesége. Van még a szigetelő anyagból, csak rá kellene szánnom magamat. De miután csak a kollektorok képesek voltak minden veszteség ellenére teljesen feltölteni a tárolót, ez fékezett le a további szigetelésben. Amikor hmv-et csinálok, az közvetlenül, a tároló megkerülésével történik. Fűtésrásegítés időszakában a kollektor által felmelegített víz kb. 20cm-t tesz meg a tartály két, egymás mellett lévő (be-ki) csonkja között a tartályban. Egyszóval teljesen igazad van. --- Első ellenőrző mérés! Az első bojler felfűtési mérésembe (át)számítási hiba csúszott. A feltételezett 3,42KWh igényű felfűtést nem 2,77KWh-ból oldotta meg, hanem 5,1KWh-ból. Ha a leolvasási időpont pontosság hibáját ebből levonom, akkor 4-4,5KWh mehetett a bojlerbe. Tehát volt veszteség, ami a gyengébb napsütés miatti hosszabb felfűtési idő miatt több kellett legyen, mint a mai, rövidebb mérésnél. Ma reggel akkora köd volt, hogy csak 10.20-kor indult be először a kollektor. Rögtön a bojlerfűtéssel kezdte a munkát. Az előző napok esős időjárása miatt a bojler gyakorlatilag az alsó határig ki volt merítve. Ilyenkor a szokásos felfűtési energia igénye 5-6KWh. 11.50-kor már 67,4 fokos vizet nyomott a bojlerbe. Valamikor 12.00 és 12.15 között fejezte be a felfűtést. A kollektor ehhez megtermelt 6,66KWh-t. A veszteség a kollektor db tartályától a bojlerig legalább 11%. (Az elképzelhető felső határ 33%.) Ez már reálisnak látszik a 30 méteres távolságon végigvezető 70-80 méteres teljes csőhosszon. Kérdés, hogy az alsó kiszorításos feltöltés jelentett e valami előnyt? Sajnos az ellenkezőjét, a felülről feltöltést, vagy belső hőcserélős, rétegződő megoldást nem tudom kipróbálni. Kérdés. Robert, nálad hogyan alakulnak ezek a viszonyok? Gondolom, még nem takarod a kollektorokat, és napközben minimális lehet a fűtés igény. Tehát mind a négy kollektor csak a tárolóra dolgozik a normál napközi hmv elvétel mellett. Nálunk a kisebb térfogatú bojler rövid idő alatti felfűtése közben minimális a hmv fogyasztás. """ Napközben többször meg van csapolva a hő pufferből, mert a padlófűtésbe eresztek hőt, hogy maga a puffer minél alacsonyabb hőmérsékleten maradhasson a jobb hatásfok érdekében. Én csak az éjszakai hőveszteséget tudom (korlátozott pontossággal) mérni.

robertVálasz erre

2011-03-30
06:30:19

Előzmény: sándor #13286#13287
Sándor,

"""
Érdekes, de ha a (téli-nyári) valós számokkal operálok, a veszteség hasonló marad. Ez tény, különben nem használná a család a kazánházat télen extra melegedőnek, munkahelynek.

Ha a téli fűtést veszem, akkor napi kazántermelés 10%-át veszítem el. Illetve abból csak részarányosan annyit amennyi a tárolóba kerül. Nálam vagy vagy az üzemmód. Vagy csak a lakás, vagy csak a tároló van fűtve. Együtt a kettő nem megy.

A kazánházat erősen fűti a kazán. Az eleve meleg kazánházban, alacsonyabb tároló hőmérsékletnél a veszteség is kisebb. A második hőszigetelő réteg a tárolót körülvevő levegő, a zárt kazánház.
Ráadásul a kazán hatásfokát javítja az előmelegített égéslevegő.

De elég a magyarázkodásból, mert ez csak duma.

A tároló eredetileg egy vékony dróthálóra erősített közepesen sűrű kőzetgyapot paplannal volt szigetelve, azon kívül alulemez borítás. Sajnos sokáig állt a szabadban mielőtt megvettem. A közetgyapot teljesen tönkrement, az alu borítást részlegesen lelopták. A vizes gyapot alatt korrodálni kezdett, ezért le kellett tisztítani.
A végleges helyszínen a hengerpalástot elkezdtem hasonló szigeteléssel beborítani. Gyorsan kiderült, hogy alu borítás nélkül nem maradhat. Állandóan beleakadtam, vérzett kezem lábam, szakadt a ruhám. A szűk helyen nem lehetett a tároló közelébe sem menni. Alu borításra nem volt pénzem.
A felső rész második rétege is később került fel, amikor érezhetően nagy volt a felső rész vesztesége. Van még a szigetelő anyagból, csak rá kellene szánnom magamat.

De miután csak a kollektorok képesek voltak minden veszteség ellenére teljesen feltölteni a tárolót, ez fékezett le a további szigetelésben.
Amikor hmv-et csinálok, az közvetlenül, a tároló megkerülésével történik.
Fűtésrásegítés időszakában a kollektor által felmelegített víz kb. 20cm-t tesz meg a tartály két, egymás mellett lévő (be-ki) csonkja között a tartályban.

Egyszóval teljesen igazad van.

---

Első ellenőrző mérés!

Az első bojler felfűtési mérésembe (át)számítási hiba csúszott.
A feltételezett 3,42KWh igényű felfűtést nem 2,77KWh-ból oldotta meg, hanem 5,1KWh-ból. Ha a leolvasási időpont pontosság hibáját ebből levonom, akkor 4-4,5KWh mehetett a bojlerbe.
Tehát volt veszteség, ami a gyengébb napsütés miatti hosszabb felfűtési idő miatt több kellett legyen, mint a mai, rövidebb mérésnél.

Ma reggel akkora köd volt, hogy csak 10.20-kor indult be először a kollektor. Rögtön a bojlerfűtéssel kezdte a munkát.
Az előző napok esős időjárása miatt a bojler gyakorlatilag az alsó határig ki volt merítve.
Ilyenkor a szokásos felfűtési energia igénye 5-6KWh.

11.50-kor már 67,4 fokos vizet nyomott a bojlerbe.

Valamikor 12.00 és 12.15 között fejezte be a felfűtést.
A kollektor ehhez megtermelt 6,66KWh-t.

A veszteség a kollektor db tartályától a bojlerig legalább 11%. (Az elképzelhető felső határ 33%.)
Ez már reálisnak látszik a 30 méteres távolságon végigvezető 70-80 méteres teljes csőhosszon.
Kérdés, hogy az alsó kiszorításos feltöltés jelentett e valami előnyt?
Sajnos az ellenkezőjét, a felülről feltöltést, vagy belső hőcserélős, rétegződő megoldást nem tudom kipróbálni.

Kérdés.
Robert, nálad hogyan alakulnak ezek a viszonyok?
Gondolom, még nem takarod a kollektorokat, és napközben minimális lehet a fűtés igény. Tehát mind a négy kollektor csak a tárolóra dolgozik a normál napközi hmv elvétel mellett.
Nálunk a kisebb térfogatú bojler rövid idő alatti felfűtése közben minimális a hmv fogyasztás.
"""

Napközben többször meg van csapolva a hő pufferből, mert a padlófűtésbe eresztek hőt, hogy maga a puffer minél alacsonyabb hőmérsékleten maradhasson a jobb hatásfok érdekében. Én csak az éjszakai hőveszteséget tudom (korlátozott pontossággal) mérni.

robertVálasz erre 2011-03-28 10:14:48
Előzmény: sándor #13240#13242 Sándor, "Van veszteség rendesen, de azért remélem a számítottnál sokkal kevesebb." Ha feltételezzük, hogy a 2 Celsius hőmérséklet-csökkenés a teljes térfogatra igaz, akkor egy napra 30kWh nem számított, hanem mért. Ha számítással ellenőrzöm az eredményt, és átlagban 1cm vastag hőszigetelést veszek, akkor 33kWh jön ki 20 fokos kazánház hőmérsékleten: apps.biosolar.hu/tank_heatloss_v1/?tamb=20&ttop=54&tbot=30&tmin=40&h=3&d=1.8&w=.01&lam=0.04 Miért nem szigeteld le jobban a puffert? "Nem nagyon látok reagálásokat a veszteségek "értékelésére".... aki saját magának építget, ő se látná, ne érezné ennek a mértékét?" Szerintem nem érzik, mert ez egy új információ, ugyanis napenergiás körökben erről "nem illik beszélni" :)

robertVálasz erre

2011-03-28
10:14:48

Előzmény: sándor #13240#13242
Sándor,

"Van veszteség rendesen, de azért remélem a számítottnál sokkal kevesebb."
Ha feltételezzük, hogy a 2 Celsius hőmérséklet-csökkenés a teljes térfogatra igaz, akkor egy napra 30kWh nem számított, hanem mért.
Ha számítással ellenőrzöm az eredményt, és átlagban 1cm vastag hőszigetelést veszek, akkor 33kWh jön ki 20 fokos kazánház hőmérsékleten:
apps.biosolar.hu/tank_heatloss_v1/?tamb=20&ttop=54&tbot=30&tmin=40&h=3&d=1.8&w=.01&lam=0.04

Miért nem szigeteld le jobban a puffert?

"Nem nagyon látok reagálásokat a veszteségek "értékelésére".... aki saját magának építget, ő se látná, ne érezné ennek a mértékét?"
Szerintem nem érzik, mert ez egy új információ, ugyanis napenergiás körökben erről "nem illik beszélni" :)

tutiborVálasz erre 2011-03-28 08:38:29
Előzmény: robert #13227#13238 A HMV tárolókról, rétegződésről. www.host.epgep.bme.hu/cgi-bin/shinji?SID=4gHsfcXMNfArPs7Vkxwm&group=epgep&project=node&node=273

robertVálasz erre 2011-03-28 07:56:10
Előzmény: sándor #13235#13236 Sándor, """ >Ha a 7600-as puffer esetén feltételezzük, hogy a 2 Celsius hőmérséklet-csökkenés a teljes térfogatra igaz, akkor ~15kWh veszteséget jelent fél napra (egy napra 30kWh!), de hiányzik a tartály alján mért érték.< Van veszteség rendesen, de azért remélem a számítottnál sokkal kevesebb. Megpróbáltam egy képbe összehozni a tároló elejét, hogy megmutathassam, hogy az értékeket hol mértem. A felső értéket az analóg műszer méri. Nem merülőhüvelyes, inkább csak a fal közvetlen közelében méri a víz hőmérsékletét. A vezérlő termosztát és a PT1000 rendes mérőhüvelyben van elhelyezve. Az alsó hőmérsékletet a búvónyílás szigeteletlen peremére szorított infrahőmérővel mértem. Valahol a közepe tájékán, ahol a hosszabbító keresztezi a peremet. Tehát ez az érték akár nagyon is eltérhet az azonos magasságban lévő víz hőmérsékletétől. A tároló átmérője 1800-2000 mm. A hossza a domborításokkal együtt 3300 mm. A tíz évvel ezelőtti feltöltésnél a vízóra kicsit több mint 7,6m3-t mért. Az egyszerűség kedvéért számolok a minimális 7,6m2-rel. Már írtam, hogy olyan héten, ahol a napi kollektor termelés elérte (meghaladta) a 30KWh-t, a tárolót sikerült a maximumra felfűteni. Fölül 80 fokos volt, a búvónyílás pereme alul közel 70 fokos. A kazánház ablakát éjszakára ki kellett nyitnom, hogy reggelre hűljön annyit a tároló, hogy biztonságosan be tudja fogadni a következő napi termelést. Ilyenkor a kazánházban 60 fok körüli a hőmérséklet. Sok érzékelő kellene a tároló átlag hőmérsékletének a megállapításához. De én még a hőszigetelésen is sajnálok mérési lyukakat vágni. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy a tároló az eleje felé lejt. A melegvíz bevezetés az első falhoz közel történik, a tároló tetején. A kazántól és a kollektortól is. A hidegvíz kivezetés a tároló hátsó végének az aljából történik. Télen, egész napos fűtés idején a tároló alja gyakorlatilag a lakás visszatérő hőmérsékletére (40-45 fok) melegszik fel. """ Milyen szigetelés van a pufferen?

robertVálasz erre

2011-03-28
07:56:10

Előzmény: sándor #13235#13236
Sándor,

"""
>Ha a 7600-as puffer esetén feltételezzük, hogy a 2 Celsius hőmérséklet-csökkenés a teljes térfogatra igaz, akkor ~15kWh veszteséget jelent fél napra (egy napra 30kWh!), de hiányzik a tartály alján mért érték.<

Van veszteség rendesen, de azért remélem a számítottnál sokkal kevesebb.

Megpróbáltam egy képbe összehozni a tároló elejét, hogy megmutathassam, hogy az értékeket hol mértem.

A felső értéket az analóg műszer méri. Nem merülőhüvelyes, inkább csak a fal közvetlen közelében méri a víz hőmérsékletét. A vezérlő termosztát és a PT1000 rendes mérőhüvelyben van elhelyezve.

Az alsó hőmérsékletet a búvónyílás szigeteletlen peremére szorított infrahőmérővel mértem. Valahol a közepe tájékán, ahol a hosszabbító keresztezi a peremet. Tehát ez az érték akár nagyon is eltérhet az azonos magasságban lévő víz hőmérsékletétől.

A tároló átmérője 1800-2000 mm. A hossza a domborításokkal együtt 3300 mm.
A tíz évvel ezelőtti feltöltésnél a vízóra kicsit több mint 7,6m3-t mért. Az egyszerűség kedvéért számolok a minimális 7,6m2-rel.

Már írtam, hogy olyan héten, ahol a napi kollektor termelés elérte (meghaladta) a 30KWh-t, a tárolót sikerült a maximumra felfűteni. Fölül 80 fokos volt, a búvónyílás pereme alul közel 70 fokos. A kazánház ablakát éjszakára ki kellett nyitnom, hogy reggelre hűljön annyit a tároló, hogy biztonságosan be tudja fogadni a következő napi termelést. Ilyenkor a kazánházban 60 fok körüli a hőmérséklet.

Sok érzékelő kellene a tároló átlag hőmérsékletének a megállapításához. De én még a hőszigetelésen is sajnálok mérési lyukakat vágni.
Az is bonyolítja a helyzetet, hogy a tároló az eleje felé lejt.
A melegvíz bevezetés az első falhoz közel történik, a tároló tetején. A kazántól és a kollektortól is.
A hidegvíz kivezetés a tároló hátsó végének az aljából történik.
Télen, egész napos fűtés idején a tároló alja gyakorlatilag a lakás visszatérő hőmérsékletére (40-45 fok) melegszik fel.

"""

Milyen szigetelés van a pufferen?

takykaVálasz erre 2011-03-27 09:51:01
Előzmény: robert #13227#13229 A fordított rétegződés egyértelműen átmeneti jellegű. Sándor fent veszi ki a vizet és küldi keresztül a hőcserélőn, aminek következtében alul 12°-al melegebb víz megy be. T.

robertVálasz erre 2011-03-27 08:15:22
Előzmény: takyka #13226#13227 Takyka, Sándor, Fordított rétegződés nem alakulhat ki, de az megtörténhet, hogy a a tartály tetejéről "lefölözzük" a meleg vizet, és a rétegződés idővel (halvány gőzöm mennyi idő kell hozzá) visszarendeződik. A rétegződést a tartály tetején elhelyezett hőcserélő - szerintem - csak javítja, mert nem kell a tartály aljáról felemelkedni a meleg víznek. A kisebb, 100 liter körüli tartályoknál nagyon nehéz pontos méréseket végezni, ehhez minimum 3 ponton (alsó, középső, felső) érzékelőt kell elhelyezni, vagy egyenletesen el kell keverni a vizet. Az utóbbira nincs lehetőség. A vízköves mérést nyitott tartályban végeztem, ott meg tudtam oldani ezt. Ha a 7600-as puffer esetén feltételezzük, hogy a 2 Celsius hőmérséklet-csökkenés a teljes térfogatra igaz, akkor ~15kWh veszteséget jelent fél napra (egy napra 30kWh!), de hiányzik a tartály alján mért érték.

robertVálasz erre

2011-03-27
08:15:22

Előzmény: takyka #13226#13227
Takyka, Sándor,

Fordított rétegződés nem alakulhat ki, de az megtörténhet, hogy a a tartály tetejéről "lefölözzük" a meleg vizet, és a rétegződés idővel (halvány gőzöm mennyi idő kell hozzá) visszarendeződik. A rétegződést a tartály tetején elhelyezett hőcserélő - szerintem - csak javítja, mert nem kell a tartály aljáról felemelkedni a meleg víznek.

A kisebb, 100 liter körüli tartályoknál nagyon nehéz pontos méréseket végezni, ehhez minimum 3 ponton (alsó, középső, felső) érzékelőt kell elhelyezni, vagy egyenletesen el kell keverni a vizet. Az utóbbira nincs lehetőség.
A vízköves mérést nyitott tartályban végeztem, ott meg tudtam oldani ezt.

Ha a 7600-as puffer esetén feltételezzük, hogy a 2 Celsius hőmérséklet-csökkenés a teljes térfogatra igaz, akkor ~15kWh veszteséget jelent fél napra (egy napra 30kWh!), de hiányzik a tartály alján mért érték.

Biosolar Forum => Napkollektoros rendszerek => Napkollektoros rendszer vesztesége

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4 következő »