Biosolar Forum  =>  Növényzet  =>  Növényvédelemlapozz: « előző   1, 2, 3, 4   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-05-30
10:04:58
#29934
Én mosogatószeres vízzel szórom őket. De még kísérletezem az arányt, illetve, hogy melyik fajta tetű ellen hatásos.
Nem akarok komolyabb szert használni mert rengeteg a katica illetve a katica lárva a fákon. Igaz harlekin katica, de mostmár azt hiszem jobban járunk ha megbarátkozunk velük.

Lehet, hogy a szappan jobb, majd azt is kipróbálom. Az eddigi tapasztalatom szerint a fekete tetvekre elég hatásos, ha nem is irtja le mindet de megtizedeli őket. Ugyanez kb a sárga tetvekre amik a leánder hajtásokon tenyésznek. A kékeszöld levéltetvek viszont elég jól bírják ahogy észreveszem.

Témához kapcsolódik, hogy legutóbb hogyan permeteztem. Nagynyomású mosóval szórtam ki a fákra. Értelemszerűen nem szabad közelről szórni, mert akkor a sugár leviszi a leveleket is. :)
2012-05-30
09:33:28
Előzmény: kixgy #29919#29932
Szia Kixgy!
Most megfogtál. :-) Ez amolyan "háziszőttes" recept. Sosem szoktuk mérni, csak "elmossuk" a szappant a vizben. Úgy szemre, egyszerre 2-5 liter vizben (szükség szerint-sok vizhez macerásabb) kezdjük dörzsölni a szappant, addig, amig megfelelően opakos, fehéres lessz a viz, és a tenyér tenyéren jól csúszik. Minél töményebb az oldat, annál jobb, de vastag (szinte olajszerű) ne legyen, mert nehezebb kiszórni, és nem olyan jó. Reggel, vagy estefelé szoktunk permetezni. Érdemes előtte a fák alól a füvet levágni, mert aztán a nyúlak, kisállatok nem csipik az izze miatt. A fák törzsére is szoktunk szórni. Jó alaposan körbe kell szórni a növényt, elsősorban a naptól védett levélfonákokat, ahol a bogárkáink szeretnek tanyázni.
Ha sürgősen permetezni akarsz, akkor csinálj egy jó vastag törzsoldatot, és azt különböző fokuan higitva próbáld ki 3-4 növényen, és amelyik bevállik, azt használd. Én most egy ideig biztosan nem permetezek, még a jövő hétre is esőt mondtak.
2012-05-30
06:37:36
Előzmény: barbot #29912#29919
Barbot,
Mi készitettünk házi szappant.
Kb milyen arányban kell a permetezéshez feloldania vizben?
2012-05-29
19:45:57
Előzmény: robert #29903#29912
Ujrázok, eltünt a szövegem.
Szóval tényleg jó a káliszappan/kenőszappan. Ha még annál is bióbbat akartok használni, akkor keressetek, vagy főzzetek háziszappant. A lényege, hogy ezek mind vizoldhatóak, tehát jól szórjátok körbe a fiatal hajtásokat, illetve nyúljatok be a permetező szárával a levelek alá, hogy oda, a levelek fonákjára is kerüljön a védőszerből. Onnan az eső sem mossa le olyan könnyen-ugyanebből az okból szeretik ott a bogarak is.
A kenőszappant használhatjátok a különböző védőszerekhez "tuningnak" is, elősegiti a tapadást, de mindig figyeljetek arra, hogy nem minden védőszerrel keverhető!
Sajnos itt nem kapható, odakintről szerzem be én is alkalomadtán. Most mennyiért vesztegetik?
A levéltetű ellen jót tesznek még a katicabogarak, és a fülbemászók is. Olvastam valahol, hogy érdemes kihelyezni őszire fülbemászó-fészket, hogy több érje meg a tavaszt a kertünkben.
2012-05-29
14:09:31
Előzmény: barbot #29705#29903
barbot,

A margaréták szára a levéltetvektől vastagon feketéllett. A vízben oldott kenőszappan hatására a dögök egy nap alatt eltűntek. Ahol nem érte őket, ott megmaradtak, azokat ma igazítottam el. A hangyák is láthatólag maguk alatt vannak :)

2012-05-23
13:35:57
Előzmény: kixgy #29709#29712
Szia kixgy!
Szoktam használni a ragasztót is, évek óta. Csak most egy kicsit drasztikusabb voltam a hangyairtó-porral, mert belucernáztuk a kertet, és mivel a fák/csemeték melett nem ástuk fel, hát odaköltözött a fél kert hangyája. De tényleg jó az egérragasztó, bár koszos dolog. Birja a napot, esőt is, kb. 2 hónap alatt "fárad el", vagyis ezt követően kell megújitani. Arra vigyázz, ha használod, hogy jó közel a földhöz kend be a fát vele, nehogy valami madár beleragadjon- kár lenne érte. Megboldogult gyermekkoromban nyersgumiból főztünk lépet, vagy a fagyöngy bogyójának nedvét használtuk, de sajnos elfelejtettem ezek elkészitésének a módját...

robert
A hangyairtó tasakját elégettem, igy jelenleg nem tudok sem vegyszernevet, sem hatóanyagot mondani, de pótolom- kimaradt a szórásból 3-4 fa, oda is kell.
2012-05-23
13:05:48
Előzmény: barbot #29705#29710
barbot,

Mivel poroztál?

2012-05-23
12:59:41
Előzmény: barbot #29705#29709
Barbot,
Valahol a Forumon azt olvastam, hogy a levéltetveket a hangyák hordják fel a levelekre mint rabszolgákat. Ha a hangyáknak az utjukat lezárod, akkor nincs tetü a fán. A hangyákat pedig egér vagy patkányfogó ragaccsal lehet leállitni. Ezt a ronda ragcsot tubusban árulják. Ha a fakérgét körbkened ezzel, akkor a hangyákat leállitottad. Probáld ki. Én még nem probáltam :)
2012-05-23
10:14:14
Előzmény: robert #29602#29705
www.plantprotection.hu/modulok/magyar/apple/leafred_app.htm
A jó tömény káliszappan is segithet, ha nem akarsz durván vegyszerezni. Azt a hangyák sem csipik. Csak arra legyen gondod, hogy a levelek fonákjára kerüljön a vegyszer, mert ott tanyáznak a "vendégek". Én is a tegnap hangyaporoztam körbe a csemetéket, fákat, mert a hangyák megint nagyban kezdték tenyészteni a levéltetüt. Az egyik magastörzsű egrest/köszmétét körbeporoztam, erre mint aki jól végezte a dolgát, a hangyacsapat a mellette levő karón masirozott le és fel. Igy azt is körbe kellett porozzam.
2012-05-20
09:14:50
#29602
Almafa levele




Közönséges levélpirosító almalevéltetű (Disaphis devecta)
Szívogatják a leveleket, több évig tartó károsítása gyengíti a fát. Áprilisban a fakadó leveleken már az elevenen szült lárvák okoznak károkat. Viaszbevonattól hamvas testük szürke színű, alakjuk gömbölyded. A levélpirosító almalevéltetű kártétele könnyen felismerhető, mert a lavél hosszirányban basodródik, megduzzad, élénk pirosra színeződik.


Vegyszeres védekezésre az alábbi növényvédelmi készítményeket találtam (de van ami nem is kapható):
Aztec 140 EW, Basudin 600FWm, Biola, Chinetrin 25 EC, Karate 2,5, BI 58 EC, Ultracid 40 WP EC, Pirimor 25 WG, Talstar 10 EC, Thiodan 35 EC

2012-05-14
18:32:42
Előzmény: kixgy #29465#29476
Szia kixgy!
Szivesen!
Ha teheted, keresd meg Czáka Sarolta-Molnár Mária-Bálint János: A növényvédelem ábécéje cimű könyvét. (Mezőgazda kiadó, 2000-ez már a 6. kiadás). Ugyan ebben nincs benne a paszulyod, de egy alapmű, és nagyon hasznos, jól rendszerezett. Én anno Pesten, a Mezőgazdasági szakkönyveket árusitó könyvesben vettem meg, valahol a Parlament körül.
Hogy Csikban hány fok volt, nem tudom. Biztosan hidegebb, mint itt, az Unitárius Rómában. :-)A házban a hőmérő kellemes 20 fokot mutat, de mégis fázunk. Kint 10 fok körül van. Csikban kb. bő felére lehet számitani. Nemhiába irták az udvarhelyszéki öreg kopjafájára, hogy " Itt es jobb, mint Csikban!" :-)
2012-05-14
16:26:11
Előzmény: barbot #29463#29465
Szia Barbot,

Én is köszönöm.
Én is átnézem.
Hány fok volt mareggel Csikban?
2012-05-14
15:36:52
Előzmény: plaszlo #29457#29463
Szia!
Itt nézd meg a betegséget:

www.scribd.com/doc/62557516/Bab-Novenyvedelme

www.novenyorvos.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=98:a-bab-karositoi&catid=53:zoldsegfelek-karositoi&Itemid=108

Valamilyen mozaikvirus lessz, bár néha az atkák is előidéznek hasonló tüneteket.
2012-05-14
14:32:56
Előzmény: kixgy #29461#29462
No igen, a tiéd már más kategória. Lehet jövőre én is jóval nagyobb területen nyomulok. :))
2012-05-14
14:19:49
Előzmény: plaszlo #29460#29461
A kert egyik felében én is előrrébb vagyok egy kicsit:)
Ide vetem a fagyállóbb növényeket.
A másik oldalon sokminden még a földben van, mert később vetettem.




2012-05-14
14:11:13
Előzmény: kixgy #29458#29460
Nem, de próbáltam tetű, atka és gombásodás elleni permetszerrel, de nem javult a helyzet.
Tetszik a védelmi eszközöd, de nekem már nem férne el a teljes flakon alatt sem. Eddig megúsztam, 9-10 fok alá nem ment éjjel sem a hőmérséklet.
Én még idén kezdtem a konyhakerti növények termesztését kicsiben, kísérleti jelleggel. A kerítés a kutya kíváncsisága ellen van.





2012-05-14
14:02:58
#29459
Nem árt egy kicsit védekezni a Fagyos Szentek szivatásától. 1-2 cm-esre kikelt paradicsomot szeretnék az esetleges fagytól menteni a félbevágott PET-ekkel.



2012-05-14
13:58:32
Előzmény: plaszlo #29457#29458
Na és bepermetezed bordoilével(kékkő+mész)
2012-05-14
13:54:36
Előzmény: kixgy #29456#29457
Ilyesmi nekem is van. :( Ezek még a kezdetek, most már nagyjából úgy néz ki mint a képeden. Nem tudom mi okozza, hiába permeteztem.








2012-05-14
13:47:10
#29456
Rá lehet ismerni fénykép alapján erre a betegségre. 4-5 levelet hozott a paszuly és most a levelek fele igy megfoltosodott. A vegyszer üzletben azt mondták, hogy "napszurás" és bordoilevet adtak permetszernek. (Tudom, hogy valahogy Bordeaux-nak kellene irni :))
Mit szoltok hozzá?



2012-04-02
12:33:30
Előzmény: barbot #27966#27993
Konkrétan mesélte, hogy még a levél fonákáról is lecsipegette a petéket. Krumplira egyébként van bio permetszer, a bacillus thuringiensis-nek valamelyik változata (A kacsa viszont olcsóbb, és meg lehet enni :))
2012-04-02
09:08:52
Előzmény: kixgy #27963#27975
kixgy,
Az állatok széllel szemben haladására logikus magyarázat a hűtés.

A természetfilmeket én is egyre kritikusabban fogadom, főleg amióta a dinoszauruszokat is úgy mutatják be, mintha közöttünk élnének.
Spielberg módszereivel dolgoznak, leül a stáb a számítógép mellé, és alkotnak.

Már meg sem lepődnék, ha az Unió szabályozná, hogy a gyümölcsszedéssel csak széllel szemben lehessen haladni (a "közvélemény" nyomásának engedve).

2012-04-02
07:20:04
Előzmény: hargi #27965#27966
A kacsa úgy van az étellel, mint az alkoholista az itallal. :-) Szerintem inkább a lárvákat csipegethették, mert a peték oda vannak ragasztva a levelek fonákjára rendesen. Nagyban nem müködne a dolog, mert a kacsának viz, tócsa kell, a krumplinak meg laza talaj.
Az tényleg jobb a vegyszernél, ha a petéket a levéllel együtt eltávolitjuk. Ha nincs sok krumpliföld a környéken, hogy "felülfertőzze" a mienket, akkor a nagyobb bogárinváziót a petés levelek leszakitásával meg lehet fékezni valamennyire- amig kicsi a növény és ha nem nagy a mi krumpliföldünk. Aztán már több kárt teszünk benne, mint hasznot, mert a krumpli nem csipi, ha letapossák a szárát. Viszont a bogár ellen egy bizonyos szintig hatásos, ha finom fahammut szórunk a levelekre, pl. azasszony harisnyájával.
2012-04-02
07:05:17
Előzmény: barbot #27934#27965
A krumplibogár petéit a kacsák szívesen csipegetik a levelekről. Egy munkatársam kacsával "permetezett" a krumpliban, állítólag sikeresen (ja, és a krumpliban nem tettek kárt)
2012-04-02
06:22:10
Előzmény: Nandi #27861#27963
Nandi,
"Egy természetfilmben mondták, hogy a zsiráfok csak egy kicsit legelésznek egy fánál, azután továbbállnak egy másik fához.
Széllel szemben haladnak.
Ezt azzal magyarázták a biológusok, hogy a fa csersav termeléssel reagál a támadásra"

A napokban láttam egy filmet bizonyos kulán nevű állatról. Szamár nagyságú, rövidszőrű sivatagi állatokrol van szó. Na, ezek is mindig széllel szemben haladnak. A film magyarázata szerint teszik ezt egyszerüen csak azért mert igy jobban hűl a testük.

Diákkoromban a nyári vakációkban dolgozgattam egy farmon. A műszak olyan volt, hogy d.e. 11-től d.u. 6-ig szabad voltam. Legtöbbször hazabicikliztem. Szélcsendben vagy szembeszéllel még kibirható volt a nyári biciklizés. Háttszéllel viszont hihetetlen kinos! A 40 fokos levegő "jött mellettem"

Hát csak ennyit akartam a zsiráfok szagát megérző növényekről "kommentálni"
Biosolar Forum  =>  Növényzet  =>  Növényvédelemlapozz: « előző   1, 2, 3, 4   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva