Biosolar Forum

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

robertVálasz erre 2012-05-19 13:30:14
#29588 Érik a cseresznye, lopják a rigók. A tavalyi termés töredéke lesz az idén, harcolni kell a szűkülő erőforrásokért. Ebben az évben új meglepetéssel készülök, mű-varjúval próbálkozok: Az eddigi arzenál: A windows telepítőlemezekre is allergiásak: Ez egy 40cm átmérőjű propeller (nevezzük csak szélturbinának): Forgó PET palackból: Ölyv, vércse, héja, bagoly és holló hangok meglepetésszerű lejátszása: Váltakozó frekvenciájú generátor: Ha semmi sem működik, akkor nem marad más hátra, mint a csúzli:

2012-05-19
13:30:14

#29588
Érik a cseresznye, lopják a rigók.
A tavalyi termés töredéke lesz az idén, harcolni kell a szűkülő erőforrásokért.

Ebben az évben új meglepetéssel készülök, mű-varjúval próbálkozok:

Az eddigi arzenál:

A windows telepítőlemezekre is allergiásak:

Ez egy 40cm átmérőjű propeller (nevezzük csak szélturbinának):

Forgó PET palackból:

Ölyv, vércse, héja, bagoly és holló hangok meglepetésszerű lejátszása:

Váltakozó frekvenciájú generátor:

Ha semmi sem működik, akkor nem marad más hátra, mint a csúzli:

barbotVálasz erre 2012-05-05 08:38:55
Előzmény: robert #29148#29149 Hát, ezt "embere vállogatja". Mint ahogy sokféle ember van, igy van ez a madaraknál is. Van egy álldott jó kotlónk, az pl. eddig elfogadta mindig az idegen csirkét is maga mellé, ha idejében becsempésztük. Az idén a másik kotló a saját csirkéit szabályszerüen szétszedte, egyiknek a fejét, másiknak a lábát tépte. Horror volt....

robertVálasz erre 2012-05-05 08:12:36
Előzmény: zsezse #29147#29148 zsezse, Ezek szerint megismerik a fiókákat akkor is, ha más helyen találják őket, és nem igaz, hogy elhagyják őket, ha "idegen szagot éreznek" rajtuk.

zsezseVálasz erre 2012-05-05 06:28:51
#29147 iden bekoltozott 1 vereb csalad a felig kesz szigetelesbe. a pala teto alatti (most mar pur habbal kinyomott) rest talaltak szimpatikusnak. en ennek ertheto okokbol nem orultem, mivel megkezdtek az EPSt a ragaszto alatt, igy kilakoltattam oket. De hogy ne a macskak eledele legyen a par csoppseg rogtonoztunk nekik 1 odut egy muanyag dobozbol. a szulok kb 10 perc kereses utan megtalaltak a kicsiket, most itt elnek.

zsezseVálasz erre

2012-05-05
06:28:51

#29147
iden bekoltozott 1 vereb csalad a felig kesz szigetelesbe. a pala teto alatti (most mar pur habbal kinyomott) rest talaltak szimpatikusnak.
en ennek ertheto okokbol nem orultem, mivel megkezdtek az EPSt a ragaszto alatt, igy kilakoltattam oket.
De hogy ne a macskak eledele legyen a par csoppseg rogtonoztunk nekik 1 odut egy muanyag dobozbol.
a szulok kb 10 perc kereses utan megtalaltak a kicsiket, most itt elnek.

robertVálasz erre 2012-05-04 12:45:57
Előzmény: barbot #29117#29120 barbot, Ha lesz egy kis időd, leírhatnád a hollók történetét.

barbotVálasz erre 2012-05-04 12:04:56
Előzmény: robert #29116#29117 Sajnálom. Mindennek drága az élete. Az első gólyámat a szülők dobták ki a fészekből(4-en voltak), kb. ökölnyi nagyságú volt. Ez felnőtt, elment, nem tudom, mi lett vele. A másodiknak eltört a jobb szárnya, egy villanypózna tövében találtuk, kb. nyár közepén. Lenyestem a szárnytollait, a teheneknél, a pajtában telelt ki. Békával, hernyóval, egérrel, télen meg levágott tyúkok, meg egyéb szárnyasok belsőségeivel etettem. Az egereket, békákat betettem egy-egy körre még egy vödörbe. Jobban szerette, ha Ő fogta meg. :-) Körzővel sem tudnád pontosabban kimérni a fejük közepét. Csak egy villanás, és már dobták fel a talpukat. Volt, hogy nem került elég étel, aztán mikor kapott, úgy nyelte le, mint a kánya. :-) Fejbekoppintotta az egeret, felcsipte, és hátradobta a torkába. Látszott, hogy egy nagy bog csúszik lefele a nyakában, és közbe még rug egyet-kettőt. :-) Szépen helyrejött a szárnya, de mindig lelógott egy kicsit. Öröm volt nézni, hogy tanul ismét repülni. A tyúkudvaron nagy tiszteletnek örvendett. Ez a gólyám (Kele) még visszajárt két-három évig. A bagoly kiesett a fészekből, a pajtából kifolyó szenyvizbe. Nem volt virágillatú. :-) Már be volt tollasodva, hamar szabadult. A húsgombócokat, belsőségeket neki fűrészporba, összevagdalt tolldarabkákba kellett forgatni. A csóka a kéményünkből. A fürjet Édesapám kaszálta tojás korában, és a galambal költettem ki. Engem tekintett a mamájának, követett, mint az árnyék. :-) A hollók hosszú mese lenne. :-)

barbotVálasz erre

2012-05-04
12:04:56

Előzmény: robert #29116#29117
Sajnálom. Mindennek drága az élete.
Az első gólyámat a szülők dobták ki a fészekből(4-en voltak), kb. ökölnyi nagyságú volt. Ez felnőtt, elment, nem tudom, mi lett vele.
A másodiknak eltört a jobb szárnya, egy villanypózna tövében találtuk, kb. nyár közepén. Lenyestem a szárnytollait, a teheneknél, a pajtában telelt ki. Békával, hernyóval, egérrel, télen meg levágott tyúkok, meg egyéb szárnyasok belsőségeivel etettem. Az egereket, békákat betettem egy-egy körre még egy vödörbe. Jobban szerette, ha Ő fogta meg. :-) Körzővel sem tudnád pontosabban kimérni a fejük közepét. Csak egy villanás, és már dobták fel a talpukat. Volt, hogy nem került elég étel, aztán mikor kapott, úgy nyelte le, mint a kánya. :-) Fejbekoppintotta az egeret, felcsipte, és hátradobta a torkába. Látszott, hogy egy nagy bog csúszik lefele a nyakában, és közbe még rug egyet-kettőt. :-) Szépen helyrejött a szárnya, de mindig lelógott egy kicsit. Öröm volt nézni, hogy tanul ismét repülni. A tyúkudvaron nagy tiszteletnek örvendett. Ez a gólyám (Kele) még visszajárt két-három évig.
A bagoly kiesett a fészekből, a pajtából kifolyó szenyvizbe. Nem volt virágillatú. :-) Már be volt tollasodva, hamar szabadult. A húsgombócokat, belsőségeket neki fűrészporba, összevagdalt tolldarabkákba kellett forgatni.
A csóka a kéményünkből.
A fürjet Édesapám kaszálta tojás korában, és a galambal költettem ki. Engem tekintett a mamájának, követett, mint az árnyék. :-)
A hollók hosszú mese lenne. :-)

robertVálasz erre 2012-05-04 11:23:08
Előzmény: barbot #29115#29116 barbot, Reggelre sajnos már egy sem élt :'( Hogy tettél szert gólyára, bagolyra, csókára, hollóra és fürjre? Mennyi ideig voltak nálad?

barbotVálasz erre 2012-05-04 11:06:29
Előzmény: robert #29098#29115 Szia robert! Nem vagyok ornitológus. :-) De szeretem a kisállatokat, madarakat. :-) Gyermekkorom meg olyan szabad, boldog volt a Természetnek, és az állatokak hála, hogy mikor az én, "demokrációban" és információözönben felnövő gyermekeimre gondolok, jön, hogy sirjak. Ha megvannak a rigófiókák, a hangyatojás, darabolt giliszta ideális nekik.

barbotVálasz erre

2012-05-04
11:06:29

Előzmény: robert #29098#29115
Szia robert!
Nem vagyok ornitológus. :-) De szeretem a kisállatokat, madarakat. :-)
Gyermekkorom meg olyan szabad, boldog volt a Természetnek, és az állatokak hála, hogy mikor az én, "demokrációban" és információözönben felnövő gyermekeimre gondolok, jön, hogy sirjak.
Ha megvannak a rigófiókák, a hangyatojás, darabolt giliszta ideális nekik.

robertVálasz erre 2012-05-03 20:35:44
Előzmény: barbot #29097#29098 barbot, Te egy álruhás ornitológus vagy?

barbotVálasz erre 2012-05-03 20:21:45
Előzmény: robert #29091#29097 Szia! Esetleg segithet az ifj. Tildy Zoltán: "Ágrólszakadt jóbarátok" cimű könyve. Abban egy csóka, és egy mátyásmadár-fióka felnevelése van leirva. :-) www.moly.hu/konyvek/ifj-tildy-zoltan-agrolszakadt-jobaratok Én gólyát, baglyat, csókát, hollót, fürjet neveltem. Ez utóbbi volt a leg nehezebb. :-) Kitartással sok örömben lesz részed. :-)

barbotVálasz erre

2012-05-03
20:21:45

Előzmény: robert #29091#29097
Szia!
Esetleg segithet az ifj. Tildy Zoltán: "Ágrólszakadt jóbarátok" cimű könyve. Abban egy csóka, és egy mátyásmadár-fióka felnevelése van leirva. :-)
www.moly.hu/konyvek/ifj-tildy-zoltan-agrolszakadt-jobaratok
Én gólyát, baglyat, csókát, hollót, fürjet neveltem. Ez utóbbi volt a leg nehezebb. :-) Kitartással sok örömben lesz részed. :-)

robertVálasz erre 2012-05-03 18:30:23
#29091 Szomorú vagyok. A gerenda végére rakott fészekben árván maradt három kis rigó. Az apjuk már a tojásrakás idején lelépett, a szegény anyjuk reggeltől estig hordta nekik a kaját. Én avval tudtam segíteni neki, hogy naponta kétszer locsoltam a kert egy darabját, hogy könnyebb legyen a rovarok gyűjtése. Ma reggel éhesen csipogtak a fiókák, nem volt aki etesse őket. Délután gyűjtöttem gilisztákat és csipesszel megettem a csirkéket, elolvastam mit is kellene csinálni, de olyan kicsik még, hogy szerintem esélyem sincs a felnevelésükre. Reggelre sajnos már egy sem él :'( Nem én csináltam képet, de pont így néztek ki a kicsik: A madarpark.hu oldalról: Elárvult fiókák felnevelése Az énekesmadár-fiókák legtöbbjével könnyebb lehet a dolgunk. A rovarevok fiókái (a magevo énekesmadarak legtöbbje is szinte kizárólag rovarokkal eteti a fiókáit, pl. a verebek is), ha elég kicsinyek, szerencsés esetben elso pillanattól hatalmasra tátott csorrel kérik az eleséget. Elofordul, hogy az elso néhány etetésnél még megilletodöttek, késobb azonban felismerik a csipeszben közeledo rovart és nagyra nyitják a csoröcskéjüket. Így nemigen tévedünk, ha az elso néhány etetést – ha van kéznél – felébe-harmadába vágott lisztkukaccal, ha ez nincs, kicsiny friss húsdarabkákkal (legjobb a csirkehús) vagy fott tojással oldjuk meg (a sárgáját darabosan fogjuk a (szemöldök- vagy bélyeg-)csipeszbe, a fehérjét lereszeljük és pici kekszreszelékkel vagy grízzel megszórjuk, hogy ne ragadjon). – Az itatást náluk is muanyag szemcseppentos flakonból vagy – óvatosan – injekciós fecskendobol oldjuk meg, vigyázva, nehogy megfulladjanak a vízsugártól (az üveg szemcseppento, ha eltörik, a szilánkjaival végzetes sérülést okozhat). Számos rovarevo fiókája nem is igényli a külön itatást, elegendo, ha a kukacdarabkákat a vitaminos vízbe mártogatjuk. Náluk is fontos gondoskodni a megfelelo kalcium-, ásványianyag-bevitelrol, pl. úgy, hogy a lisztkukacokat még pirított tojáshéjba is bemártjuk. A fiatal, rövidke farkú fiókákat egy-két óránként etetnünk kell, három-négy óra már elég súlyos éhezésnek számít. Késobb fokozatosan ritkíthatjuk az etetést két-három órás idoközökre. Kezdetben fészekhez hasonlító bélelt dobozban pihenhet a picike, késobb kalitkában célszeru tartani, de a szabadon röpködést is naponta biztosítani kell a számára. A lisztkukac a fehérjén kívül zsiradékban is gazdag, energiadúsabb, mint a nyers hús vagy sok más rovar. A fott tojás sárgája a fehérjén és zsiradékon túl még fontos vitaminokat is tartalmaz. Természetesen adhatunk egyéb kisebb rovarokat, legyeket, nem mérgezo hernyókat, sáskát, szöcskét, hangyabábot, szárított bolharákot stb. is. Csontkukacot ne adjunk, mert a nem megfeleloen tisztított, elokezelt csonti a tenyésztési módja miatt súlyos fertozéseket terjeszthet! Párizsit se adjunk, mert a kismadarak a só bevitelét igen rosszul turik! – Az eleven rovarok etetésénél még arra is vigyázni kell, hogy a rovart vagy roppantsuk meg, vagy vágjuk ketté, nehogy az élénken mozgó rovar, kukac a fióka emésztorendszerében kárt okozzon! Persze mikor már önállóan eszik a fióka, akkor maga öli meg a kukacot, bogarat. A feketerigó közismerten sok földigilisztát fogyaszt, azonban a giliszta etetése veszélyes lehet (a légcsoférgek köztigazdája), csínján kell bánni az etetésével. A nagyobbacska rigó-, seregélyfiókák szívesen esznek magvakat (köles, zabpehely, kendermag), apróra vágott alma-, cseresznyedarabkákat is. Hogy melyik énekesmadár mivel eteti fiókáit, erre nézve azt hiszem, egyedülállóan gazdag leírást találhatunk Schmidt Egon Madárlexikon c. kiváló könyvében. Már csak az a nem kis probléma, hogy eldöntsük, melyik énekesmadár fiókája is a kis gondozottunk. www.madarpark.hu/?q=node/1258 Madarak és madarászok www.serinus.forumx.hu/viewtopic.php?p=1225&sid=0a8f037391b44bc7c88f164d9acb2e6f&mforum=serinus Etetésükre minden elérhető rovar, féreg, háztartásból megmaradt, vagy külön nekik készített főtt hús, répa, gyümölcs, rizs, főtt burgonya, főtt tojás, hal, száraz vagy nedvesített kutya, macska tápból készített lágyeleség megfelel. Azok, akik nem akarnak bajlódni a házi készítgetésekkel, azoknak ajánlom a legegyszerűbb etetést. Napi egy-két evőkanál junior apróbb száraz kutyatáp, 30 szem lisztkukaccal. Ennyi, és tiszta ivóvíz

robertVálasz erre

2012-05-03
18:30:23

#29091
Szomorú vagyok.
A gerenda végére rakott fészekben árván maradt három kis rigó. Az apjuk már a tojásrakás idején lelépett, a szegény anyjuk reggeltől estig hordta nekik a kaját. Én avval tudtam segíteni neki, hogy naponta kétszer locsoltam a kert egy darabját, hogy könnyebb legyen a rovarok gyűjtése.
Ma reggel éhesen csipogtak a fiókák, nem volt aki etesse őket.
Délután gyűjtöttem gilisztákat és csipesszel megettem a csirkéket, elolvastam mit is kellene csinálni, de olyan kicsik még, hogy szerintem esélyem sincs a felnevelésükre.
Reggelre sajnos már egy sem él :'(

Nem én csináltam képet, de pont így néztek ki a kicsik:

A madarpark.hu oldalról:

Elárvult fiókák felnevelése

Az énekesmadár-fiókák legtöbbjével könnyebb lehet a dolgunk. A rovarevok fiókái (a magevo énekesmadarak legtöbbje is szinte kizárólag rovarokkal eteti a fiókáit, pl. a verebek is), ha elég kicsinyek, szerencsés esetben elso pillanattól hatalmasra tátott csorrel kérik az eleséget. Elofordul, hogy az elso néhány etetésnél még megilletodöttek, késobb azonban felismerik a csipeszben közeledo rovart és nagyra nyitják a csoröcskéjüket. Így nemigen tévedünk, ha az elso néhány etetést – ha van kéznél – felébe-harmadába vágott lisztkukaccal, ha ez nincs, kicsiny friss húsdarabkákkal (legjobb a csirkehús) vagy fott tojással oldjuk meg (a sárgáját darabosan fogjuk a (szemöldök- vagy bélyeg-)csipeszbe, a fehérjét lereszeljük és pici kekszreszelékkel vagy grízzel megszórjuk, hogy ne ragadjon). – Az itatást náluk is muanyag szemcseppentos flakonból vagy – óvatosan – injekciós fecskendobol oldjuk meg, vigyázva, nehogy megfulladjanak a vízsugártól (az üveg szemcseppento, ha eltörik, a szilánkjaival végzetes sérülést okozhat). Számos rovarevo fiókája nem is igényli a külön itatást, elegendo, ha a kukacdarabkákat a vitaminos vízbe mártogatjuk. Náluk is fontos gondoskodni a megfelelo kalcium-, ásványianyag-bevitelrol, pl. úgy, hogy a lisztkukacokat még pirított tojáshéjba is bemártjuk.

A fiatal, rövidke farkú fiókákat egy-két óránként etetnünk kell, három-négy óra már elég súlyos éhezésnek számít. Késobb fokozatosan ritkíthatjuk az etetést két-három órás idoközökre. Kezdetben fészekhez hasonlító bélelt dobozban pihenhet a picike, késobb kalitkában célszeru tartani, de a szabadon röpködést is naponta biztosítani kell a számára. A lisztkukac a fehérjén kívül zsiradékban is gazdag, energiadúsabb, mint a nyers hús vagy sok más rovar. A fott tojás sárgája a fehérjén és zsiradékon túl még fontos vitaminokat is tartalmaz. Természetesen adhatunk egyéb kisebb rovarokat, legyeket, nem mérgezo hernyókat, sáskát, szöcskét, hangyabábot, szárított bolharákot stb. is. Csontkukacot ne adjunk, mert a nem megfeleloen tisztított, elokezelt csonti a tenyésztési módja miatt súlyos fertozéseket terjeszthet! Párizsit se adjunk, mert a kismadarak a só bevitelét igen rosszul turik! – Az eleven rovarok etetésénél még arra is vigyázni kell, hogy a rovart vagy roppantsuk meg, vagy vágjuk ketté, nehogy az élénken mozgó rovar, kukac a fióka emésztorendszerében kárt okozzon! Persze mikor már önállóan eszik a fióka, akkor maga öli meg a kukacot, bogarat. A feketerigó közismerten sok földigilisztát fogyaszt, azonban a giliszta etetése veszélyes lehet (a légcsoférgek köztigazdája), csínján kell bánni az etetésével. A nagyobbacska rigó-, seregélyfiókák szívesen esznek magvakat (köles, zabpehely, kendermag), apróra vágott alma-, cseresznyedarabkákat is.

Hogy melyik énekesmadár mivel eteti fiókáit, erre nézve azt hiszem, egyedülállóan gazdag leírást találhatunk Schmidt Egon Madárlexikon c. kiváló könyvében. Már csak az a nem kis probléma, hogy eldöntsük, melyik énekesmadár fiókája is a kis gondozottunk.

www.madarpark.hu/?q=node/1258

Madarak és madarászok
www.serinus.forumx.hu/viewtopic.php?p=1225&sid=0a8f037391b44bc7c88f164d9acb2e6f&mforum=serinus

Etetésükre minden elérhető rovar, féreg, háztartásból megmaradt, vagy külön nekik készített főtt hús, répa, gyümölcs, rizs, főtt burgonya, főtt tojás, hal, száraz vagy nedvesített kutya, macska tápból készített lágyeleség megfelel. Azok, akik nem akarnak bajlódni a házi készítgetésekkel, azoknak ajánlom a legegyszerűbb etetést. Napi egy-két evőkanál junior apróbb száraz kutyatáp, 30 szem lisztkukaccal. Ennyi, és tiszta ivóvíz

robertVálasz erre 2012-04-23 19:10:00
Előzmény: kixgy #28835#28836 kixgy, Mifelénk is óriási csetepaté volt ma rigóéknál. Már régen megfigyeltem két dolgot a rigókkal kapcsolatban: nagyon buták, és rettenetesen irigyek, de olyan szinten, hogy ez már szinte emberi :) Képesek érintetlenül hagyni a kaját, és csak avval foglalkozni, hogy mások ne férhessenek a finom falatokhoz!

kixgyVálasz erre 2012-04-23 19:02:44
Előzmény: villam64 #28782#28835 Könnyű neked, Villam64, két rigot megkülönböztethi, ha az egyik néni a másik meg bácsi. Hozzám a kertbe reggel leszáll egy fekete feketerigó és szedeget valamit a fűből. Kis idő mulva leszáll egy másik fekete feketerigó. Egy pillanatig ledermednek, aztán egymásnakesnek. Repűlés közben is szedik szétt egymást. Aztán eltünnek a szomszéd kert bokrai között. Kis idő mulva visszajön az egyik. De melyik???? És holnap melyik kezdi???

kixgyVálasz erre

2012-04-23
19:02:44

Előzmény: villam64 #28782#28835
Könnyű neked, Villam64, két rigot megkülönböztethi, ha az egyik néni a másik meg bácsi.

Hozzám a kertbe reggel leszáll egy fekete feketerigó és szedeget valamit a fűből. Kis idő mulva leszáll egy másik fekete feketerigó. Egy pillanatig ledermednek, aztán egymásnakesnek. Repűlés közben is szedik szétt egymást. Aztán eltünnek a szomszéd kert bokrai között. Kis idő mulva visszajön az egyik. De melyik????
És holnap melyik kezdi???

villam64Válasz erre 2012-04-23 06:42:00
Előzmény: plaszlo #28805#28808 A Csak mi tartjuk meg az életképteleneket , nem igaz. A csapatban élő állatok, mint mi, között jó néhány megtartja.

plaszloVálasz erre 2012-04-23 00:51:06
Előzmény: sándor #28804#28805 Sándor, a szülők tudják miért dobják ki a fiókákat, csak az egészséges, életerős szaporodjon tovább. Tudom nekünk ez elég horror, de ez a természet rendje. Egyszer én is találtam egy kiesett rigófiókát a földön, azt hittem, csak véletlenül esett ki. A macska elől felraktam a terasz tetejére (tetőre), hogy rátaláljanak a szülei, de egy fél órán belül halott volt. A másik esetben a fiókának elfogyott az ereje, ne tudott az orgonabokrunkról tovább szállni. A szülők jöttek és etették, fél nap múlva annyira megerősödött, hogy vissza tudott szállni a fészkébe. Csak egy nagy halom sz@r maradt utána. A gólyáknál ugyan ez a helyzet. Kikelés után az apa hosszasan szemléli a fiókákat és amelyiket nem találja megfelelőnek, már dobja is ki a fészekből. A megmenekültek sincsenek biztonságban, mert később is szelektál, ha nem találja megfelelően erősnek és fejlettnek őket. Csak mi emberek tartjuk meg a az életképtelen egyedeket. Taigetoszon is ilyen szelekció volt, az életképtelenek, gyengék, betegek repültek a hegyről.

plaszloVálasz erre

2012-04-23
00:51:06

Előzmény: sándor #28804#28805
Sándor,
a szülők tudják miért dobják ki a fiókákat, csak az egészséges, életerős szaporodjon tovább. Tudom nekünk ez elég horror, de ez a természet rendje. Egyszer én is találtam egy kiesett rigófiókát a földön, azt hittem, csak véletlenül esett ki. A macska elől felraktam a terasz tetejére (tetőre), hogy rátaláljanak a szülei, de egy fél órán belül halott volt.
A másik esetben a fiókának elfogyott az ereje, ne tudott az orgonabokrunkról tovább szállni. A szülők jöttek és etették, fél nap múlva annyira megerősödött, hogy vissza tudott szállni a fészkébe. Csak egy nagy halom sz@r maradt utána.
A gólyáknál ugyan ez a helyzet. Kikelés után az apa hosszasan szemléli a fiókákat és amelyiket nem találja megfelelőnek, már dobja is ki a fészekből. A megmenekültek sincsenek biztonságban, mert később is szelektál, ha nem találja megfelelően erősnek és fejlettnek őket. Csak mi emberek tartjuk meg a az életképtelen egyedeket. Taigetoszon is ilyen szelekció volt, az életképtelenek, gyengék, betegek repültek a hegyről.

villam64Válasz erre 2012-04-22 12:46:39
#28782 A hím fekete rigó a kutya kajáját lopkodja. A nőstény az eresz csatornát tisztítja.

PlaszloVálasz erre 2012-03-30 12:26:32
Előzmény: robert #27835#27838 A szajkó elleni védelemre nem vennék mérget. :(

robertVálasz erre 2012-03-30 11:50:49
#27835 "Nyest-biztos" és "szajkó-biztos" ... remélem!

plaszloVálasz erre 2012-03-15 23:56:43
Előzmény: kixgy #27231#27252 kixgy, Madárszerető ember, vagy nem szereti a tejberizst. :) Az etetés annyiban más, hogy nagy hidegekben ha nincs elég élelem, akkor az életképes egyedek is elpusztulhatnak. Csökkentettük (elfoglaltuk) a madarak természetes területét és ezáltal a táplálkozási lehetőségüket is lecsökkentettük. Ezzel egy kicsit segíthetünk nekik az elvett helyért cserében. De azért más a két dolog. A fajfenntartás ösztöne arra készteti a madarakat, hogy olyan helyen fészkeljenek, ahol biztonságosan felnevelhetik a fiókájukat. Ha egy évben ez nem sikerül, normális esetben máshol rak fészket. Viszont ha mindig olyan helyre rakja, ahol elveszti a kölykeit, akkor a természetes szelekciós nem engedi szaporodni a "hibás" egyedet. Ha egy ilyen tanulásra képtelen madarat megmentesz, akkor nagy valószínűséggel az utódai járnak így. Persze van amikor mi változtatjuk meg a környezetüket és adunk támadási felületet. Volt olyan kerítésünk, amit vastagon benőtt egy örökzöld kúszónövény. a neve nem jut eszembe, a virágosok szokták díszítésnek használni. Amikor túl nagy lett és már kilógott nagyon az útra, elvágtam nagy részét mindkét oldalról. Akkor vettem észre, rigófészek volt közte. Annyira sűrű volt, hogy macska sem tudott felmászni a fészekhez. Amikor levágtam a nagyját, a rigók is otthagyták a fészket, nem jöttek vissza többet. Azt is figyeld meg, ahol elszaporodnak a szarkák, onnan elmennek a rigók, mert a szarka kiszedi a fészkükből a fiókákat.

plaszloVálasz erre

2012-03-15
23:56:43

Előzmény: kixgy #27231#27252
kixgy,
Madárszerető ember, vagy nem szereti a tejberizst. :)

Az etetés annyiban más, hogy nagy hidegekben ha nincs elég élelem, akkor az életképes egyedek is elpusztulhatnak. Csökkentettük (elfoglaltuk) a madarak természetes területét és ezáltal a táplálkozási lehetőségüket is lecsökkentettük. Ezzel egy kicsit segíthetünk nekik az elvett helyért cserében.

De azért más a két dolog. A fajfenntartás ösztöne arra készteti a madarakat, hogy olyan helyen fészkeljenek, ahol biztonságosan felnevelhetik a fiókájukat. Ha egy évben ez nem sikerül, normális esetben máshol rak fészket. Viszont ha mindig olyan helyre rakja, ahol elveszti a kölykeit, akkor a természetes szelekciós nem engedi szaporodni a "hibás" egyedet. Ha egy ilyen tanulásra képtelen madarat megmentesz, akkor nagy valószínűséggel az utódai járnak így.
Persze van amikor mi változtatjuk meg a környezetüket és adunk támadási felületet. Volt olyan kerítésünk, amit vastagon benőtt egy örökzöld kúszónövény. a neve nem jut eszembe, a virágosok szokták díszítésnek használni. Amikor túl nagy lett és már kilógott nagyon az útra, elvágtam nagy részét mindkét oldalról. Akkor vettem észre, rigófészek volt közte. Annyira sűrű volt, hogy macska sem tudott felmászni a fészekhez. Amikor levágtam a nagyját, a rigók is otthagyták a fészket, nem jöttek vissza többet.

Azt is figyeld meg, ahol elszaporodnak a szarkák, onnan elmennek a rigók, mert a szarka kiszedi a fészkükből a fiókákat.

kixgyVálasz erre 2012-03-15 15:01:27
Előzmény: plaszlo #27222#27231 plaszlo, Ok. Igazad van. Meggyőztél. De ha nem tévedek, valahol a forumon valaki tejberizzsel eteti a madarakat. Akkor ez hogyis van?

plaszloVálasz erre 2012-03-15 11:02:40
Előzmény: kixgy #27201#27222 kixgy, a szabadon élő állatvilág még nem szenved olyan civilizációs kórban, mint az emberiség. Ott még működik a szelekció, az erős, az ügyes túléli, a gyenge elpusztul. Tudom ez most nem szimpatikus neked, de nem szabad mindenben beleszólnunk annak ellenére, hogy szinte mindig ezt tesszük. A rigópárnak fel kell mérnie a túlélési esélyeit a fiókáinak, ha jól működik a "rendszerük", a következő évben máshová, védetteb helyre költöznek. Ha nem, akkor minden évben jön a menyét és elfogyasztja a "buta" túlélésre képtelen egyedeket. Sajnos ez van, sok kárt okozunk az élővilágban, felborítjuk a normális egyensúlyt, tevékenységünkkel gyengébb fajokat, egyedeket hozunk előnyben, amik normál esetben nem szaporodnának tovább. Persze ennek ellenére lehet ezeket a rigókat is védeni, de vajon a leszármazottai életképesebbek lesznek? Lehet máshol fogja a menyét, vagy más ragadozók elpusztítani, mert nem jó a túlélési mechanizmusuk. Egy érdekes példa: a Lurdy Házban dolgozom és az épületkomplexumnak van egy belső udvara, tulajdonképpen lapos tetőtér, némi mesterségesen fenntartott növényzettel. Az egyik évben vadkacsák fészkeltek a tetőtér bokrai közé és ki is keltek a kicsik. Érdekes látvány volt ahogy meneteltek a szaharai forróságban a kavicságyon a kicsik az anyjuk után. Látszólag védett helyen voltak, macska és már ragadozó nem jár arra és a locsolóberendezésből vízhez is juthattak. De arra nem gondoltak, hogy a szarkák arra is járőröznek. Egy hétvége alatt kipusztították a kicsiket. A szarkapár összedolgozott, az egyik hadakozott az anyával, a másik hátulról elkapott egy-egy fiókát. Utána cseréltek. Gondoltuk, ez tanulságos lesz a szülőknek, de a következő évben ugyanúgy jártak. 2 generáció pusztult így el, mire rájöttek, hibás az elképzelésük, azóta nem láttuk őket.

plaszloVálasz erre

2012-03-15
11:02:40

Előzmény: kixgy #27201#27222
kixgy,
a szabadon élő állatvilág még nem szenved olyan civilizációs kórban, mint az emberiség. Ott még működik a szelekció, az erős, az ügyes túléli, a gyenge elpusztul. Tudom ez most nem szimpatikus neked, de nem szabad mindenben beleszólnunk annak ellenére, hogy szinte mindig ezt tesszük. A rigópárnak fel kell mérnie a túlélési esélyeit a fiókáinak, ha jól működik a "rendszerük", a következő évben máshová, védetteb helyre költöznek. Ha nem, akkor minden évben jön a menyét és elfogyasztja a "buta" túlélésre képtelen egyedeket. Sajnos ez van, sok kárt okozunk az élővilágban, felborítjuk a normális egyensúlyt, tevékenységünkkel gyengébb fajokat, egyedeket hozunk előnyben, amik normál esetben nem szaporodnának tovább. Persze ennek ellenére lehet ezeket a rigókat is védeni, de vajon a leszármazottai életképesebbek lesznek? Lehet máshol fogja a menyét, vagy más ragadozók elpusztítani, mert nem jó a túlélési mechanizmusuk.

Egy érdekes példa:
a Lurdy Házban dolgozom és az épületkomplexumnak van egy belső udvara, tulajdonképpen lapos tetőtér, némi mesterségesen fenntartott növényzettel. Az egyik évben vadkacsák fészkeltek a tetőtér bokrai közé és ki is keltek a kicsik. Érdekes látvány volt ahogy meneteltek a szaharai forróságban a kavicságyon a kicsik az anyjuk után. Látszólag védett helyen voltak, macska és már ragadozó nem jár arra és a locsolóberendezésből vízhez is juthattak. De arra nem gondoltak, hogy a szarkák arra is járőröznek. Egy hétvége alatt kipusztították a kicsiket. A szarkapár összedolgozott, az egyik hadakozott az anyával, a másik hátulról elkapott egy-egy fiókát. Utána cseréltek.
Gondoltuk, ez tanulságos lesz a szülőknek, de a következő évben ugyanúgy jártak. 2 generáció pusztult így el, mire rájöttek, hibás az elképzelésük, azóta nem láttuk őket.

kixgyVálasz erre 2012-03-14 20:04:22
Előzmény: robert #2096#27201 Jó pár éve láttam egy filmet egy rigócsaládról. Egy pesti bérház harmadik emeleti nyitott folyosójára kitett szekrény tetejére fészkeltek a rigók. Az egyik lakónak az ablakból rálátása volt a fészekre és figyelte a madarakat. A fiókók kikeltek. A szülők etették őket, ahogy győzték. És akkor megjelent egy kóbormacska. A megfigyelő elseprűzte, de tudta, hogy a macska előbb-utóbb ugyis vissza fog térni. Fogta a rigófiókákat és fészkestől, mindenestől betette egy kalitkába és a kalitkát felakasztotta egy dróttal a plafonra. A rigószülők nem vették zokon a „módositast”. Ráismertek a fiokokra és tovább etették a családot a kalitka rácsán keresztül. Később az ember kinyitotta a kalitka ajtaját és mikor eljött az idejük a srácok kirepűltek. Nekem ez jobban tetszik mint a csodakazán és a fűzfa termelés. Persze arról is kell irni a fórumon, de én abba nem szólok bele. Robert, nem probálod az idén igy megmenteni a rigóidat a menyéttől?

kixgyVálasz erre

2012-03-14
20:04:22

Előzmény: robert #2096#27201
Jó pár éve láttam egy filmet egy rigócsaládról. Egy pesti bérház harmadik emeleti nyitott folyosójára kitett szekrény tetejére fészkeltek a rigók. Az egyik lakónak az ablakból rálátása volt a fészekre és figyelte a madarakat. A fiókók kikeltek. A szülők etették őket, ahogy győzték.
És akkor megjelent egy kóbormacska. A megfigyelő elseprűzte, de tudta, hogy a macska előbb-utóbb ugyis vissza fog térni. Fogta a rigófiókákat és fészkestől, mindenestől betette egy kalitkába és a kalitkát felakasztotta egy dróttal a plafonra. A rigószülők nem vették zokon a „módositast”. Ráismertek a fiokokra és tovább etették a családot a kalitka rácsán keresztül. Később az ember kinyitotta a kalitka ajtaját és mikor eljött az idejük a srácok kirepűltek.
Nekem ez jobban tetszik mint a csodakazán és a fűzfa termelés. Persze arról is kell irni a fórumon, de én abba nem szólok bele.

Robert, nem probálod az idén igy megmenteni a rigóidat a menyéttől?

PlaszloVálasz erre 2012-03-14 16:13:43
Előzmény: robert #27191#27194 Robert, a nyálam is összefolyt a sütire! :))) Érdekesek ezek a rigók, adtam nekik télen főtt rizst, almát, főtt krumplit, egyik sem kellett nekik. Rigó jancsival viszont nem próbálkoztam. :)

PlaszloVálasz erre 2012-03-14 16:12:11
Előzmény: sándor #27188#27193 Sándor, nálunk a verebek szórják a magot a földre, mert mohók, csapatostul ellepik az etetőt és nagy rumlit csapnak. A cinkék és a zöldikék beszállnak az etetőbe, felkapnak egy magot és már röppennek is ki, nem szemetelnek. A végén kiraktam az etető mellé egy kisebb cserépalátétet és ebbe is szórok magot. Estére mindig fényesre pucolják, innen már a rigó is tud enni és mostanában meggyvágókat is látunk. Ahogy jön a jó idő, bezár az etető, keresgéljenek természetes módon maguknak kaját, különben ellustulnak. (ezt olvastam valahol, több kárt okozunk az időn túli etetéssel, mint hasznot, mert ellustulnak, életképtelenek lesznek)

PlaszloVálasz erre

2012-03-14
16:12:11

Előzmény: sándor #27188#27193
Sándor,
nálunk a verebek szórják a magot a földre, mert mohók, csapatostul ellepik az etetőt és nagy rumlit csapnak. A cinkék és a zöldikék beszállnak az etetőbe, felkapnak egy magot és már röppennek is ki, nem szemetelnek.
A végén kiraktam az etető mellé egy kisebb cserépalátétet és ebbe is szórok magot. Estére mindig fényesre pucolják, innen már a rigó is tud enni és mostanában meggyvágókat is látunk. Ahogy jön a jó idő, bezár az etető, keresgéljenek természetes módon maguknak kaját, különben ellustulnak. (ezt olvastam valahol, több kárt okozunk az időn túli etetéssel, mint hasznot, mert ellustulnak, életképtelenek lesznek)

kixgyVálasz erre 2012-03-14 16:09:40
Előzmény: robert #27191#27192 Köszönöm a felvilágositást. Az én kertemben nem láttam eddig fekete rigót. A városban, parkban láttam már, de azt gondoltam, hogy a felesége is fekete. Olyan tésztát már ettem. Arrol meg azt nem tudtam, hogy rigó:)

Biosolar Forum => Állatvilág => Madarak

lapozz: « előző 1, 2, 3 következő »