Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektorlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
zsbalazsVálasz erre
2012-03-12
23:30:43
#27092
Köszönöm a hozzászólásokat!

Esetleg ötlet hogy a házi vízművet hogyan lehetne behőcserélőzni?
Mert nekem mindenképpen langyos víz kell a mosáshoz. Kb. 100 liter/nap.

Üdv. balázs
2012-02-11
21:43:18
Előzmény: szocsmarci #25071#25075
szocsmarci,

1. Miért építene HMV tartályt a cirkója mellé?

2. A visszahűtés nem működik, én már próbáltam. Pontosabban csak nagyon rossz szigetelésű sík-kollektorral működhet (valamelyest).


szocsmarciVálasz erre
2012-02-11
21:22:26
Előzmény: robert #25063#25071
Robert, szerintem Beszes nem beszélt fűtési puffertárolóról, csak HMV bojlerről. A rétegtároló kicsit megtévesztő, használják HMV-re is.

A nyári tűlfűtés esetére több variáció van.
1 drain back rendszer
2 zárt rendszernél nem lehet elkerülni, ezért a tágulási tartály mérete akkora, hogy fel tudja venni gőz formájában is a folyadékot. Így csak gyorsabban öregszik, de nem teszi tönkre a rendszert a túlnyomás
3 hallottam olyanról is, hogy az elektronika üzem közben "számolgat", és ha úgy ítéli meg, akkor éjszaka beindítja a keringtetést, és a sík kollektoron keresztül visszahűti a HMV tárolót - erről többet nem tudok mondani, leírást erről még nem láttam, de gyári szabályzóról van szó.

Beszes
Még tart a pályázat . Szerintem ha valaki akar magának napkollektort, akkor érdemes pályáznia, de biztos lesz majd a közeljövőben is ilyen kiírás. De a megtérülés kérdéses, ahogy Robert is írta, egy ilyen rendszer nagyságrendileg 800.000 Ft is lehet, de inkább több, ha évi 10.000 Ft a megtakarításod, akkor 40 év alatt térül meg (50% a pályázat), kamatot most nem számoltam. Egy ilyen rendszer élettartama ~30év, plusz van karbantartási költség is (fagyálló). Megfontolandó, szerintem ezt hagyd a végére.
2012-02-11
18:57:15
Előzmény: beszes #25062#25063
beszes,

A padlófűtés nagyon gazdaságos.
A hőszigetelés nagyon szükséges.
A kondenzációs kazán nagyon jó hatásfokú.
A továbbiakat nagyon jól meg gondolni.

Amint írtam, a napkollektorok akkor termelnek a legtöbbet, amikor legkevésbé van rá szükség.
A melegvíz-igény állandósága miatt jól tervezhető a nyári hőszükséglet, mert rövid távon is egyenletes a fogyasztás. Ha viszont a fogyasztás valamiért lecsökken, a napkollektorban keletkező hő, elvétel híján túlhevüléshez vezethet. Egyébként túlhevülhetnek a kollektorok egy áramszünet esetén is, amikor a szivattyú nem működik. Ezért olyan lakóknak, akik gyakran, és főleg rendszertelenül vannak távol, és ilyenkor magára hagyják a rendszerüket, vagy a lakóhelyükön gyakran van áramszünet, azoknak nem javaslom a napkollektort.
Ha nincs napkollektor, akkor a kondenzációs kazán mellett tárolóra sincs szükség (csak rontaná a kazán hatásfokát és aránytalanul növelné a költségeket).
Ha van szilárd tüzelésű kazánod, vagy tervezel, akkor viszont kell a tároló, de akkor olyan, amihez napkollektor is csatlakoztatható, mert ez esetben a tároló igény esetén két funkciót is el tud látni.

A napkollektorral elérhető megtakarítás jó közelítéssel megsaccolható, ha az éves melegvíz készítés költségének a felével számolunk. Tehát, évi 20.000 forintos melegvíz-számla esetén az elérhető megtakarítás 10.000 forint.

Ahhoz, hogy tovább lépjünk, át kell gondolnod a melegvíz fogyasztási szokásaitokat.






2012-02-11
18:39:49
Előzmény: robert #24952#25062
Kedves, Robert!

Ezt a lakást nem rég vásároltuk és most tervezzük a fűtésrendszer korszerűsítését. Jelenleg padlófűtés van az egész lakásban, ehhez egy C valahányas kazán, illetve a melegvizet egy FÉG átfolyásos vízmelegítő biztosítja. A padlófűtés marad, a lakáson a szigetelést megerősítjük és egy kondenzációs kazánt tervezünk beépíteni a régi kazán helyett. A melegvíz előállításával kapcsolatban gondolkodunk napkollektor kiépítésében oly módon, hogy a rétegtárolót részben napkollektor, illetve szükség esetén a kondenzációs kazán melegítené.
Kicsit bizonytalanok vagyunk, hogy belevágjunk-e pályázati rendszeren keresztül. Azért vagyok itt a fórumon, hogy minél több információhoz jussak.
Ha jól értem, problémát jelenthet a nyári üzemben a felesleges melegvíz.
2012-02-10
09:22:12
Előzmény: beszes #24942#24952
beszes,


2m2 kollektorhoz inkább kevésnek tartok egy 200 literes tartályt. Nyáron könnyen fel lehet forralni, viszont gyorsan ki is lehet üríteni, nincs benne tartalék.
A melegvíz készítő napenergiás rendszereket arra kell felkészíteni, hogy akkor van sok meleg, amikor kevésre van szükség, és akkor nincs elég, amikor szükség van rá. Ennek az elmondásnak a feloldása a tárolásban rejlik.
De, minél nagyobb a tároló, annál nehezebb feltölteni. Ezen pedig úgy lehet egyszerűen és olcsón segíteni, ha szükség esetén külső segítséget kérünk, például elektromos utánfűtés formájában. Igaz, hogy ez utóbbi pont abból az energiából fogyaszt, amivel takarékoskodni szeretnénk, de nem minden áron, mert a "drága" áram, vagy gáz olcsóbb, mint egy minden eshetőségre felkészített napenergiás rendszer. Vagyis nem a kollektorok felületét kell növelni!

Payagyerek egy kis méretű trükkös rendszert üzemeltet rendkívül gazdaságosan ( https://biosolar.hu/forum/show/10625#10625 ). A trükkök használatának az egyik feltétele a trükkös tulajdonos, aki együtt tud élni a rendszerével. A napenergia gazdaságos hasznosítása néha hozzáértést, majdnem mindig alkalmazkodást igényel.


A túlhevülés ellen legegyszerűbben takarással lehet védekezni.

Jelenleg mivel állítod elő a melegvizet?

villam64Válasz erre
2012-02-09
23:04:46
Előzmény: beszes #24942#24943
Van a mosásról fórum. Mosógép is kapható. Most csak kettő fajtáról tudok. De a hagyományosak is megoldhatók, csak macerásabb.
https://biosolar.hu/forum/146
2012-02-09
22:36:12
#24942
Köszönöm a gyors és hasznos válaszokat.

Robert, jól értem, hogy elegendőnek tartanál a 200 literes tartályhoz 1 darab 2 négyzetméteres kollektort? Gondolkodom, hogy legalább 250 literes tartályt teszek fel, ebben most megerősítettél.

Két szakemberrel tárgyaltam eddig, az egyik egy, a másik két darab 2 négyzetméteres kollektort tenne fel.

Hogyan lehet védekezni a túlhevülés ellen?

Van olyan tartály, amiben fogyó anód van. Mennyi idő alatt kophat el egy viszonylag kemény víz használata mellett?

Van-e valakinek ötlete, hogy a tartálynak milyen tulajdonságára érdemes figyelni?

Érdekelne még, hogy háztartási gépeket rá lehet-e kötni egy ilyen meleg víz körre.
2012-02-09
10:47:35
Előzmény: beszes #24897#24904
beszes,

Két négyzetméteres DK tájolású sík-kollekorral és 200literes tárolóval kb erre számítathatsz:
apps.biosolar.hu/solar_gain/?coll1=Heliostar300N2L-CF&coll2=NONE&coll3=NONE&ca1=2&ca2=1&ca3=1&pcs1=1&pcs2=1&pcs3=1&col_azm1=45&col_azm2=0&col_azm3=0&col_tilt1=45&col_tilt2=45&col_tilt3=45&Ta1=50&Ta2=50&Ta3=50&buffer_capacity=8&P=3&loss_pipe=0&contr_p=7&pump_p=50&ho_start=1&nap_start=1&ho_stop=12&nap_stop=31&esrc=365.0
(Játszadozz a program beállításaival.)
Maximum évi 1200kWh befogása, és még ebből jönnek még le a veszteségek, általában 800kWh hasznosul (ha nagyon-nagyon ügyes vagy, akkor talán 1000).
A grafikonon a vízszintes szakasz a 3, átlagos melegvízfogyasztási szokásokkal bíró személy fogysztásának felel meg.
Ha a grafikonon közepe "beszakad", a kráter azt jelzi, hogy kicsi a tároló (csökkentsd le a személyek számát 2-re, akkor meglátod).
Villam64-nek igaza van, 200 liter nem sok, de inkább kevés, ami azt jelenti a jelen példában, hogy borult napokat nem tud áthidalni, ilyenkor segíthet a tárolóban egy elektromos fűtés, de a legjobb, ha van egy kisebb bojler, ami nem közvetlenül hideg vízzel, hanem a szolár tárolóból érkező meleggel van táplálva. Az utánafűtés így csak akkor megy, ha nem termel eleget a nap.

Fagyállót én öt év után cseréltem először, egy ekkora zárt rendszerbe 5 liternél nem kell több (kb 5000Ft).
A nyári túlhevülést nem szeretik a kollektorok, de van egy un. drainback felépítés, ami enyhíti a kockázatot. A túlhevülés a kollektornak sem tesz jót, és a gőzzé alakuló vizet pedig pótolni, a rendszert légteleníteni kell, ezért erre oda kell figyelni.

Nagyon röviden ennyit.

villam64Válasz erre
2012-02-09
10:25:12
Előzmény: beszes #24897#24900
Billentheted. A többi a szemnek harmónia. A déli oldalt magasabbra teszed, és máris délre néz. A magasabb a meleg kimenet. A tároló mérete tűnik kevésnek. Könnyen túlfűtheti. Az összes veszteség meghatározza a stagnációs hőmérsékletet. Nálam a 100 l/m2 az ideális arány.
2012-02-09
10:15:32
#24897
Kedves, Fórumozók!

Az előző bejegyzés elgondolkodtat, hogy milyen bekerülési áron érdemes napkollektort felszereltetni, ennek ellenére továbbra is foglalkoztat a gondolat.
A lakás fekvése nem túl optimális, az egyik tető É - NY, a másik D - K irányú.

Arra keresem a választ, hogy a tetők ilyen fekvése mellett működhet-e hatékonyan a napkollektor rendszer, illetve hova érdemes feltenni a kollektorokat, érdemes-e billenteni azokat.

Egy 200 literes meleg víz tárolóhoz lenne 2 - 2 négyzetméteres kollektor, amivel 3 - 4 ember meleg víz ellátásáról szeretnénk gondoskodni.

Érdekelne, hogy az évek során milyen karbantartási költsége lehet egy ilyen rendszernek (fagyálló csere milyen gyakran esedékes, a víztárolónak a karbantartása, stb.)
tc_sharkVálasz erre
2012-01-17
21:34:05
Előzmény: sándor #23426#23522
Sándor!

Köszönöm fáradozásodat és az adatokat.
Újraszámoltam mindent úgy a Te adataid mint az elméleti adatok alapján is, és arra jutottam, hogy a jelenlegi árak mellett úgy 25-30 év alatt térülne meg a többletberuházás egy sima HMV rendszerhez képest, ha pellethez viszonyitok. Ha a pellet ára duplájára emelkedik akkor is kb 15 év lenne a megtérülés... úgyhogy igazatok van, meggyőztetek, valóban nem éri meg a beruházás. Max 5-10 év múlva, ha ebben az ütemben melgednek a telek... :)

Még valami Sándor: a vákumcsöveket javasolt 1-2 évente megforgatni, igy egyformábban éri a napsugárzás a cső felületét, és igy a mohásodás sem jelent volna meg (szerintem még mindig nem késő).

Cs.
tc_sharkVálasz erre
2012-01-15
19:56:21
Előzmény: robert #23398#23415
Robert, igen, érthető, biztosan segitene egy puffer. Első körben sem pénzem, sem helyem nem lesz rá, ezért kipróbálom a direktbe kötést, legalább majd be tudok számolni az eredményekről :)
tc_sharkVálasz erre
2012-01-15
19:51:41
Előzmény: sándor #23406#23414
Sándor!
Nagyon jó lenne, ha meg tudnád nézni az emlitett 4 hónap adatait, sokat segitenél, mert ezek mégiscsak gyakorlati adatok, többre tartom mint a tiszta elméletet :)
A tárolással kapcsolatban igazatok lehet, azt hiszem első körben kipróbálom az elméletemet a direktbe kötéssel, és közben majd megpróbálok kitalálni egy helyet ahova legalább egy kisebb, mondjuk 200 as "puffert" tehetnék.
A mohásodás nagyon érdekes, még nem találkoztam ezzel a jelenséggel. A parabolikus tükrök csak annyiban jók, hogy ha nem optimális szögben érkezik a beeső napsugárzás akkor visszaverik a vákumcsőre.

Amúgy mindenkitől elnézést kérek, a 4 hónapra szóló eszmefuttatásomben nem volt jó a számadat, a besugárzás az emlitet 4 hónapra nem 811 hanem 552 kWh/nm, azaz 4 m2 abszorber felületre 2208 kWh, ez 60% hatásfokkal 1325kWh, ebből levonva a 480kWh-t a 4 hónap HMV-re, marad 845 kWh, a számitási hibára levonva mondjuk 15% ot is marad 718kWh, ami az 1320kWh-s fűtési szükséglet több mint fele.
Elnézést a hibáért, a mostaniak helyes adatok, leelenőriztem.

2012-01-15
17:26:50
Előzmény: sándor #23404#23405
sajna nem volt keznel a fotogep es mar a szelektivben varja a jobb sorsot. Ha meg megvan egeszben, akkor megprobalom kiszedni.

2012-01-15
15:05:45
#23402
megserult 1 vakuumcsovem:( nem tudom, miert. A legszelso cso, kitort belole 1 kb 1.5cmx5cm-es darab, es az also ponton is el volt torve a cso. Ma kicsereltem.
2012-01-15
14:20:21
Előzmény: tc_shark #23397#23398
tc_shark,

Vedd figyelembe, hogy a hosszabb időszakra (pl 1 hónap) kapott eredmény átlagával nem számolhatsz, csak akkor, ha nagyobb hőtároló kapacitást építesz ki.
A te esetedben napi (de inkább néhány órás) hozammal és hőigénnyel kellene számolni. Vagyis hiába jön ki az, hogy egy havi hőigényedet az adott hóra számított átlagos besugárzás fedezné, amikor az átlag úgy adódik ki, hogy derült napokon a szükséges hő ötszörösét, borult napokon pedig csak a tizedét tudod megtermelni. A fölösleg ugyanis mindig veszendőbe megy.

Nem tudom, hogy érthető volt-e amit leírtam?


tc_sharkVálasz erre
2012-01-15
13:39:39
Előzmény: sándor #23388#23397
Sándor
Kösz az adatokat, ezek is megerősitettek benne, hogy, (legalábbis elviekben) jól gondolkozom. A te 4 db 30 csöves kollektorod, gyártmánytól függően kb összesen 10 m2 abszorber felületet jelent, ez termelt neked a leirtak szerint egy október eleji héten átlag napi 29kWh-t. Nekem 4m2 abszorber felületem lesz szintén vákumcsöves, de U pipe CPC tükrös rendszerrel. Ez a tiedkez képest arányosan kb 12kWh-t kell adjon.
Egy elég jól szigetelt ház hőszükséglete 100kWh/m2/év. Ez 33 m2 re (ennyi a ház emlitett hátsó része) vetitve évi 3300kWh, ezt súlyozva (nov-feb re 60%, szept+okt+marc+apr ra 40% ot számoltam az egyszerűség kedvéért), egy októberi napra átlag 11kWh hőszükséglet jön ki. A termelt 12kWh ból levonok 4kWh-t (ennyi kell 100 liter HMV deltaT 35 fokos viz felfutesehez, ez elég 2 főnek), marad 8kWh. Még ha veszteségként stb levonok belőle 10-15% ot, akkor is bőven meglett volna a napi fűtés igény fele.
Ami az állami támogatást illeti, én Nagyváradról irok, Romániából, itt más a támogatás, nincs semmilyen jelentési kötelezettség, vagyis nugodtan letakarhatom a kollektorokat.

Még egy rövid számitás, hangsúlyozom, csak a 4 melegebb fűtött hónapra számolok (szept+okt+marc+apr). Erre a hőigény a fentiek szerint 1320 kWh. Az EU hivatalos szimulacios programja szerint (www.re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php) a besugarzas erre a 4 hónapra (tökéletes déli tájolás, 45 fokos dőléssel) 811 kWh/m2, 4 m2 kollektorra 3248kWh, ez 60% hatásfokkal számolva 1950 kWh. Ebből levonva napi 4kWh-t HMV re, azaz 4x120=480kWh, marad 1470kWh. Ha ebből levonok 15%-ot mint számitási hibát, akkor is marad 1250kWh, ami majdnem teljesen fedezné a fent számolt 1320kWh-t.
A ház többi részét (nappali), mint a lentebbiekben irtam, felfűti a nap az ablakokon keresztül. És természetesen, ha kell, éjjelre befűtök, nincsenek illúzióim, de szerintem napközben biztos tartani tudom a hőfokokat.

Bocs, ha hosszúra sikerült :) Mi a véleményetek, van benne valami, vagy használható a számitás?

Cs.
villam64Válasz erre
2012-01-15
07:49:46
Előzmény: zsezse #23386#23389
Nem értek veled egyet. Tapasztalatom a minimális veszteség. Ezért nem éri meg fagyállózni. Itt a december 20 grafikonja. Maximum 2 óránként 3 liter. Az tény, hogy db-t akartam, de végül nem az lett, hanem zárt rendszer, majd rákerült a fűtésrendszerre, és annak felhasználásával végzi dolgát.
Nálam a HMV 300 literes tartály is rajta van a fűtés rendszeren a hőcserélőjével (35 °C tartály vízhőmérsékletig a felső hőcserélő dolgozik, majd zár a szelep)(50 °C fűtési vízhőmérséklet felett kezd el dolgozni az alsó hőcserélő), utána a villany bojler (ezt majd kiiktatom). Ilyenkor nem is kísérelem meg napkollektorral felmelegíteni a HMV-t. Hagyom, hogy a fűtés rendszerre dolgozgasson. Az 1 db 30 csöves kollektor termelése nem látszik meg a hőmérsékleten. A dupláját tervezem. A HMV-t ilyenkor a leválasztás segítségével a gázkazán, és a vegyes kazánnal oldom meg. Fűtési idény után a thermo szelepek lezárnak, és a HMV tartályra megy a napkollektor termelése. Az is tény, hogy támogatás nélküli a rendszerem, így nem kell bizonygatnom semmit. Viszont, minél jobb a ház szigetelése, annál kevesebbet lehet megtakarítani a fűtés költségből. A december, január felejtős. A többiben lehet, de nem számottevő. Számolni vele nem szabad.


És a mostani.



2012-01-14
23:23:52
Előzmény: villam64 #23384#23386
.... es a nappal megtermelt hot ejjel arra forditod, hogy ne fagyjon be:))
akkor vagy DB vagy fagyallo. szerintem!
2012-01-14
23:22:31
Előzmény: tc_shark #23374#23385
tc_shark

nem teljesen latom az elonyeit a dolognak, amit vazoltal.

hogyan szeretnel nyaron HMVt kesziteni, ha a futesrendszeredre kotod a szolart?
kiszamoltad mar, hogy 35L fagyallo mennyibe kerul? (nem egy vagyon, de lehet, hogy egy lemezes hocserelo kijonne belole!)

visszacsapo, 3 jaratu szelepek... nem sokat sporolsz.

Pont az atmeneti idoszak az, amikor a HMV-t is csak a tulmeretezett rendszer tudja biztonsaggal eloallitani, a futesre ilyenkor mar keves jut. Ahhoz futesre kellene meretezni a kollektorokat, minimum vakuumcsoveseket lenne erdemes.
Nem keves.

Nekem 1db 30csoves van fenn, a rendszer maga tudna a futesrasegitest, de 200L HMV mellett meg sem mozditja a futes reszet. Ahhoz keves ez az 1 panel.
Szerintem nem eri meg igy bebonyolitani a dolgot, es egy korbe tenni oket.

a helyedben inkabb betennek egy nagyobb villanybojlert puffernek (200L), amire a kalyha is ra tud dolgozni meg a napkollektor is. nem sok, de a semminel tobb.

villam64Válasz erre
2012-01-14
22:54:42
Előzmény: tc_shark #23375#23384
A beépített fagyvédelem nem jó. Az enyémben is volt és elfagyott. A hiba oka a mérési pont. Télen hajnalban mínuszok vannak. Kivilágosodott. A napkollektor elkezd melegedni, de még nem kapcsolhat be, mert nem elegendő a hőmérséklet különbség. Csak eközben a szabadban a kollektor és a ház között lévő csövek tovább hűlnek. Jégdugó alakul ki, mire a kollektor bekapcsolna. A kollektorban gyönyörű idő van, de a rendszer elfagyott. Tehát, külön biztonsági hőfokkapcsolók kellenek a csövek várható legkönnyebben lehűlő pontjaira, a külső csőre rakva. Nem merülő. Előbb érzékeljék a szigetelő alá bejutott hideget, mint a víz elkezdjen kristályosodni a csőben. Ezek 0-3 °C-nál kapcsolnának. Az egyik lehet közel a kollektor csatlakozáshoz, a másik távolabb, hogy az éjszakai, és a nappali fagytól is óvva legyen. Mondjuk az éjszakait nagyjából helyettesíti a vezérlőé. A nappali fagyra mindenképp kell egy pluszba, de kettő a biztos. Ilyenkor nálam a radiátorokból viszi ki a hőt. Nagyon alacsonyra sem szabad állítani. El kell találni az elégségest. Az első fagyok alkalmával érdemes a hőmérsékleteket figyelni és beállítani, inkább ráhagyással. Nálam olyan 3 litert szokott átmozgatni 18-as csőnél. A felső fagyvédelem is kell, mert 4 °C alatt felülre kerül a hideg víz, és legfelül fagy meg, ha kint van ez a pont. Nekem a kollektor mögött visszatérő csövet nyomta szét szerencsére a gőz, és nem a kollektor gyűjtőjét. Régebbi írásomban szerepel az elfagyás, valamint hőmérsékleti grafikon a védelem működéséről. Még az 5 cm szigetelés is átfagy. Szigetelés kell, az lassítja, és ritkítja a védelem működését. Legalább 10 cm.
tc_sharkVálasz erre
2012-01-14
21:35:21
Előzmény: villam64 #23363#23375
Kedves Villam64!
Én is jobban örülnék, ha nem kellene fagyálló a rendszerbe. A beépitendő szolár vezérlés (Resol BS+) ban van fagyvédelem, amennyiben +5 fok alá esik a hőmérséklet, akkor a szivattyú átkeringeti a folyadákot, amig fel nem megy 2 fokkal. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy ez nagy hidegek (-10 -15 fok) esetén is meggátolja a fagyást. Neked mik a tapasztalataid, mióta van fent a rendszer, fogtál ki vele igazán hideg időt?
Cs.
tc_sharkVálasz erre
2012-01-14
21:29:12
Előzmény: robert #23367#23374
Sziasztok. Köszi a válaszokat. Lehet hogy nem foglamazatm meg pontosan a rendszert, de nem akartam első körben nagyon hosszúra nyújtani a levelemet.
A lakás nappalija 2 nagy ablakkal keletre és délre néz, és amikor süt a nap, akkor ez fel is melegszik szépen az ablakokon keresztül. Ebben a szobában termosztatikus csap van a radiátoron, vagyis a kollektoroknak ezt a szobát nem is nagyon kellene fűtse.
A célom az lenne, hogy ha süt a nap, akkor a többi, hátsó helyiséget relative melegen, szinten tartsa napos időben. Tisztában vagyok vele, hogy kb szeptember+október+március+április lenne amikor igazán segiteni tudna, a többi hideg hónapban szinte semmit. De ez is évi 4 hónapot jelentene, amikor lehet hogy elég lenne eggyel kevesebbszer begyújtanom.A nyári időszakra letakarom a 2 kollektor közül az egyiket, könnyen fog menni, mivel földre szerelem állványra.
Hozzáfűzném, hogy amúgy is szerelnék használati melegviz készitésre egy 1 kollektoros rendszert, mert van rá pályázati támogatásom, tulajdonképpen az lenne csak plusz költség, hogy 2 kollektort szerelek fel 1 helyett...ennyit megérne nekem a 4 hónap fűtésrásegités.
Az lenne a kérdésem, Robert (vagy bárki más), főleg hogy neked van ilyen rendszered, ezért jobban átlátod mint én, hogy technikailag mi kivetnivalót találtok a direkt rákötésben? Napközben kikapcsolva lenne a pellet kályha, ráadásul egy 3 járatú szeleppel leválasztanám, ha elindulna a kollektor, hogy még véletlenül se kerülhessen a kályhába a meleg viz, nehogy megzavarja az elektronikáját. A déli szobában amikor kisüt a nap elég hamar lekapcsolja a radiátort a termosztatikus szelep, a többi szobában nincs, úgyhogy a maradék 4 radiátoron átkeringene a viz. 2 kollektorral fűtési szezonban szerintem esélytelen hogy túlmelegedjen a rendszer, max az lehet hogy melegebb lesz a lakásban estére mint az ideális... Amikor eljön a fűtési szezon vége, letakarok 1 kollektort, és elzárom a radiátorokat, igy a maradék 1 kollektor megcsinálja a bojleremben a meleg vizet.
Várom javaslataiktokat. Előre is kösz

Csongor
2012-01-14
16:19:46
#23367
tc_shark,

Szóval, szeretnék tisztázni néhány dolgot:
Nekem is van fűtésrásegítés, pont azért írtam, amit.
Véleményem szerint csak az ajánlhatja a napkollektoros fűtésrásegítést, aki:
- nincs tisztában az arányokkal (hozam-hőszükséglet)
- nincs tisztában az elérhető hozamokkal (fűtési szezonra eső kWh/m2)
- nincs tisztában a költségekkel
- valamilyen érdeke fűződik hozzá (esetleg presztizs )
- a jelenlegi gazdasági érdekekkel ellentétes sokkal erősebb félelmek motiválják (annyira fél az energiaválságtól, hogy kerül, amibe kerül)

Egyértelmű és jól kimutatható bukta. Aki mást állít, attól kérj gazdaságossági számítást.


A te esetedben ésszerű költségekkel át nem léphető műszaki akadály is van (hőtároló nélkül).



---
Heti termelési adatok

120 cső megtermelt 2011.09.26-tól 10.03-ig 206KWh energia mennyiséget. (Ez egy jó hét volt.)
Ez hét napra elosztva napi 29,4KWh.
Ebből elment használati melegvíz előállításra naponta 10KWh. (Sok a veszteség.)
Marad napi 19,4KWh energia mennyiség, amit el kell osszál 9 felé. Mert max.9 órát melegíthetett optimális esetben a nap.
Egy órára 2,1KWh energia mennyiség jut.
Ha ezt elosztod a nem déli fekvésű helyiségek m2 értékével, tételezzünk fel 40m2-el, akkor egy m2-re jutott óránként 0,0525KWh fűtés. Durván egy 60W-os izzó melege.


Két év kezdő és befejező időszakára vonatkozó heti termelési adatait gyűjtöttem ki. Ez hőmennyiségmérővel mért adat, ami a napkollektortól lejött. Ebből a "bruttó" KWh-ból kell minden veszteséget levonni. Minden számot osztani kell 7-tel, az lesz az átlagos napi érték azon a héten.
(Feltéve, ha sikerül bemásolnom!)


Sajnos 2011-es adatokat nem tudok mutatni, pedig ez egy kivételes év volt.
2010.01.04-től 05.05-ig, heti leolvasással a napkollektor által megtermelt heti energia mennyiség KWh-ban:
22
12
6
16
50
30
44
53
19
113
65
184
152
149
99
101
167
208

Az őszi adatok 09.06-tól 12.27-ig:
128
58
122
194
151
82
112
94
137
90
81
38
35
21
18
12
19

A 2007-es év különlegesen jó volt. De, hogy milyen eltérés van tavasz és ősz között, arra is jók az adatok.
Amikor sokat termelt a kollektor, akkor a ház szellőztetéssel is felmelegedett. Fűtésre nem volt szükség még az északi fekvésű helyiségekben sem.
Amikor meg gyengén termelt, akkor még a fürdővizet sem tudta megtermelni.

2007 tavaszi adatok 01.09-től 05.21-ig
45
75
56
33
92
58
77
89
103
121
233
109
188
259
273
265
217
192
195
183

Az őszi adatok 09.03-tól 2008.01.01-ig
215
85
158
210
162
152
80
97
16
80
81
12
73
42
69
5
7
0


Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektorlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva