Biosolar Forum  =>  Komposzt  =>  Komposztáláslapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-05-29
01:18:05
Előzmény: 444tibi #52935#52947
Kezdjük az off-al!
Nincs sértődés a dagályosság miatt. Így a jó, hogy nem egy korosztályhoz tartozunk, mert így több mindent észre veszünk.
Például azt is, hogy kisebb a korkülönbség kettőnk között, mint te és a fiatalság között. Akkor most te mi vagy? Kisöreg, koravén, vagy tapasztalatlan fiatal?
Jót mosolyogtam rajtad, de mivel próbálkozom intelligensebbnek látszani mint amilyen vagyok, ezért nem tettem szóvá, hogy egyből milyen dagályosra tudtál váltani, amikor a rövidített leírásod alapján nem igen értettük a neked nagyon fontos "búvárszivattyús" problémádat.
Olvass utána és megérted a fricskát!
De semmi baj, sértődés nincs egyik oldalról sem.

Viszont én hatalmas előnyben vagyok veled, veletek, kevésbé kisöregekkel szemben.
Nekem kamasz unokáim vannak, akik rébuszokban beszélnek. Jót vigyorognak azon, hogy még a hasonló korú gyerekeket tanító tanár anyjuk sem érti, amikor egymással beszélgetnek.
Így lettem én is most a hétvégén "levizsgáztatva", amikor valamiről kérdeztem az egyiket és azt a válasz kaptam, hogy "kuneél". Megkérdeztem a másik négyet is, dőltek a röhögéstől és csak ismételgették a kuneél-t. Az anyjuk csak a vállát húzogatta, hogy ezt még ő sem hallotta.
Mivel veszélyben forgott a "tekintélyem", ezzel a kérdezősködéssel nyertem annyi időt, hogy találjak egy lehetséges megfejtést. Mégpedig azt, hogy "qurvára nem érdekel".
Mivel én is voltam gyerek, kamasz is, ezért van mire emlékeznem. Azonnal válaszoltam egy "nyasgem"-mel, amitől ők fagytak le egy pillanatra. Nem kellett öt másodperc és megfejtették.
Ennyit a dagályos írásról és a rövidítések lehetőségéről. Én vevő vagyok rá. de nem szívesen teszem. Az már biztosan a kor, az élettapasztalat, hogy sorra jönnek elő és szinte kivétel nélkül beigazolódnak olyan, az akkori "kisöreg" munkatársaimtól kapott bölcsességek, mint pl.:
-Ha Harkovban végeztél, akkor a diplomád 3 év alatt évül el, ha a BME-n, akkor az elévülés 5 év. Magyarul, ha nem tanulsz folyamatosan, akkor csak dörgölődzéssel juthatsz előre.
-Az ember genetikailag (ez a szó akkoriban kezdett kibújni a tiltó listáról) úgy van megszerkesztve, hogy 22 éves koráig fejlődőképes. 22-28 éves kora között stagnál, 28-35 éves kora között eldől, hogy érdeklődő ember marad-e idősebb korára. 35 évesen megkezdődik a könyörtelen szellemi és fizikai leépülés, ami szerencsére egyén függő.
-50 évesen már jobb, ha csak horgászni jársz, azzal nem zavarsz senkit, még magadat sem.
Ilyen és hasonló bölcsességek, amelyekre érdemes visszatekinteni. Na természetesen nem magunknál, hanem másoknál.
-Az már az én bölcsességem, hogy 55 évesen el kell menni nyugdíjba. A multinál, ahol dolgoztam, ez mindenkire igaz volt. Betanított dolgozó vagy gyárigazgató, mindenkit "elengedtek" 55-56 évesen nyugdíjba. Az ok, hogy 55 év felett már nincs meg az a kellő odaadás, cég/szakma hűség, amelyik a részvényeseknek a betervezett hasznot tudná biztosítani. Amikor erről a gyakorlatról 40 évesen először hallottam, nem hittem el. Idővel láttam, beláttam, hogy ez tényleg igaz.
55 felett dolgozhatsz még nyugodtan és eredményesen ameddig csak sikerül, de onnantól tényleg a "kisöregek", esetleg a tapasztalt és sokat látott emberek közé tartozol és nem a kihasználható fiatalsághoz.
Itt a dagályos off vége. Rövidítsem? De akkor min szórakoznál?

Komolyra fordítva.
Amikor ezt a telket megvettük, én építettem az első komposztálót. Minden környékbeli hülyének nézett. Még, hogy rothasztani, büdösíteni azt, amit egyszerűen el lehet égetni?
Amikor meglátták a komposztba vetett növényeket, a rózsa dugványaimat, akkor valamilyen vegyszerre gyanakodtak.
Az addig csak veteményesnek használt kertről kiderült, hogy a jó anyagú feltöltéssel megmaradnak a gyümölcs fák is. Egy fa, 1 m3-es, komposzttal betöltött gödörbe ültetve csodát csinált. Igaz, a komposzt fele jó minőségű galamb és baromfi trágyából, padlás és ól szemétből állt össze, tehát volt ami évekig segítette a gyümölcsfákat.
Mióta a fák miatt nem lehet konyha kertészkedni, azóta a fák a talajszintről kapnak bemosós trágyázást. Ezért emelkedik folyamatosan a talajszint.
Idővel a kiöregedett gyümölcsfák helyett ültettem egy sor diófát, amelyek több hasznot hoznak, mint régen a kertészkedés. Meghálálják a vizes talajt és a tápanyag utánpótlást.

A napelemes témakörhöz.
Láthatod, hogy magát a technológiát nem ellenzem. Sőt van egy családi HMKE-nk is.
A kételyeimet itthon is ugyan úgy hangoztatom, mint itt a fórumon.
A vákumcsöves kollektor melletti döntést is akkor hoztam meg, amikor még a síkkollektor is éppen csak kezdett divatba jönni. A sörkollektorok idején az én kollektorom már vagy öt éve működött.
A HMKE-val kapcsolatban úgy voltam, hogy dobtunk már ki ennél több pénzt is, de eleve az volt az érv, hogy legfeljebb kifizetjük 10 évre előre a villanyszámlát és kész.
A változó energiapolitikai széljárást mindig olyan kockázatnak találtam, amivel minden józanul gondolkodó embernek számolnia kell.
Ez nem a vak ló esete, amikor nekiment a fának. Hogy "nem vak az a ló kérem, hanem csak vakmerő".
Az ember alapból hajlamos csak azokat a számokat, tényezőket figyelembe venni, amelyek a számára abban a pillanatban előnyösek. Marci próbált már többeket rávezetni ennek a számítási módszernek a gyenge pontjaira. Ő ezt szakmailag jól alátámasztotta, én kicsit más érvekkel próbálom ugyan azt. Az eredmény, mint láthatod, nagyjából elutasítás.
Végül is mindenki a saját kárán tanul a legjobban.

Alapvetően azt hiszem, hogy amit nem éri meg önellátásra termelni, azzal nem szabad foglalkozni, kivéve, ha az hobbi.
Ilyen például a te krumpli termelésed. Ha az is különböző változó engedélyekhez és megtérülési feltételekhez lenne kötve, biztosan nem foglalkoznál vele.
Amíg saját használatra megtermeled, betárolod, addig a magad ura vagy. Addig megéri foglalkozni vele.
Ha majd ugyan ez elmondható lesz a nap áramról is, akkor biztosan sokkal többen foglalkoznak majd vele.
De, ameddig az átvételi ár bizonytalan, a tárolás bármikor visszavonható állami támogatás, a saját tárolás egyértelműen ráfizetés, addig inkább krumplit kell termelni. Abból a felesleget megveszik a szomszédok, azonnal és piaci áron, a saját krumpli szükségleted olcsóbb lesz a piaci árnál.
Ez lenne az igazi piaci viszony. Vagy legalább is az ahhoz legjobban hasonlító megoldás az áram piacon is.
2019-05-28
07:45:00
Előzmény: sándor #52934#52935
Amit írtam, így lehet mert egy kedves ismerősöm szociális otthonba dolgozik, nem demensek csak idősek és amiket mesél az mulatságos és szomorú is egyben. Eszméletlen szokásaik és berögződéseik vannak a kisöregeknek.

Én csak 10 éve csinálom ezt a komposztos módszert, 900m2 a telek, még nem veszem észre a talajszint emelkedését.
Tudom hülyén hangzik de esetleg van akinek meg jól jönne a komposzt, miért nem dobod fel hogy ingyen elvihető? Pl. az én szomszédom nem komposztál, elviteti az összes zöldet mert lusta de a kertje feljavításához tuti áttalicskázná ha felajánlanám neki.
Én minden ősszel meghirdetem a Jófogáson hogy csicsóka, alma és édes borszőlő ingyen vihető csak szedd le ásd ki. A csicsóka annyit ad hogy nekünk sok, általába 2-3 púpozott tejesládával szoktak elvinni, almafából meg 3 van és abból is hasonló mennyiséget visznek meg a sötétpiros borszőlőből is. Talán Otelló..? Így vettem a telket 10 éve és meghagytam, én nem borászkodok, enni is nagyon finom csak vastaghéjú.
2 éve egy fiatal házaspár jött szüretelni, annyira hálálkodtak hogy már nekem volt kínos, nagyon örültek mindennek. 3 mázsát tettek be a kocsiba vegyesen mindenből.

Víz téma, asszony ahol lakott vidéken, a szántóföldeken ásott és évente karbantartott csatornarendszer volt, elmondása szerint ismeretlen fogalom volt a belvíz és a vízhiány.
Nagyipari művelésbe a csatornák útba voltak a gépeknek, akadály volt, macera ezért betemették. Azóta belvizes a terület úgyhogy ismerős amit leírtál.

A napelemes problémakörhöz,
én jelenleg valahol félúton vagyok,
amiket Te állítasz és amit én gondolok (Kb. villám elfogultságának a fele) abból ha közös nevezőt alkotunk, na valahol ott járok én most a témában.
Hogy itt tartok, kezdem racionálisabban látni a témakört sőt már másokat is győzködök erről abban nem kevés része van a te szájbarágós (bár néhol dagályos leírásoknak, ezen nehogy megsértődj!) és kitartó munkádnak.

2019-05-28
00:54:46
Előzmény: 444tibi #52930#52934
Nem is tudom kinek írjam. Talán mindkettőtöknek.

Évtizedek óta használok egy 2 m3-es épített komposztálót. Mivel nagyjából kicsit több, mint 2500 m2 kert felületről van szó, a komposztáló mellett régóta van kettő komposztáló domb is. Zöldhulladéknak, szárnyasok trágyájának, ledarált gallyaknak.
Amikor ezek mérete eléri a 6 m3-t, akkor muszáj szétteríteni a kertben.
Időközben a kert annyival magasabb lett, hogy a környező szomszédok kertjei egy komolyabb esőtől víz alá kerülnek.
Lassan nincs hová tenni a komposztot. Amióta magasabb a kert a környezeténél, azóta megélnek a gyümölcs fák is és megszűnt a kertészkedés.
Nyár végén a fák alá hiába terítek 20 cm vastag komposztot, a dombnak meg sem kottyan. Több dombnak nincs hely, ennyit pedig nem szállítanak el zöld hulladékként.

Ezt nem azért írtam, hogy alá támasszam, idővel megöregszünk és beszűkülünk, hanem mert vannak a mi gondjainknál erősebb tényezők is.
Nálunk, itt a "nagy laposon" a város terjeszkedésével úgy épültek az utcák, hogy az utakat és a házakat a magasabb részekre építették úgy, hogy a házak előtt mély esővíz elvezető árkokat alakítottak ki. A kertek végébe pedig egy kanálist mélyítettek, ahol a telekhatár a kanális közepén volt. A vizet ebből a kanálisból gravitációsan próbálták elvezetni, ezért szinte mindig volt benne még hal is.
Ha csak 10 cm-el magasabb volt a kert és az udvar szintje a kanálisban lévő víznél, akkor lehetett kertészkedni, a kanálisból egész évben öntözni. Jó vizes években odajártak a gólyák és a vadkacsák is.

Ezt az ősi, természetes rendet borították fel azok az újak, akikben bíztok. A mai újak semmivel nem gondolkodnak ésszerűbben, mint az akkoriak tették.
Mindenki feltöltötte a kertjét, erre felvizesedtek a házak, lehetett belvizes kölcsönre új házakat építeni. Betöltötték a kanálist, hogy pázsit lehessen minden négyzet méteren.
Lebetonozták az udvart, így egy nagy, vagy egy kitartó esőzés idején vízben áll az egész telek. Az udvar nem lejthet az utca felé, mert akkor az utcáról vissza folyhatna a víz a telekre. A kertbe nem tud folyni, mert az magasabban van az udvarnál. Az új házak ismét felvizesedtek, mostanában folyik a harmadik új ház építési akció. Mindez alig 30-40 év alatt!

Mindezt mérnök emberek, város tervezők írták elő régen is, ma pedig már ott tartunk, hogy iszonyatos uniós támogatásból rendezni kell a "belvízi helyzetet". Meg kell fordítani a természetes vízfolyások irányát és szivattyúkat kell üzemeltetni esős időben.

Tehát nem csak néhány hülye szomszéd öregszik meg és butul el, hanem az alap problémát azok okozták, okozzák, akik a pillanatnyi vezetési irányvonalat kihasználva jól megélnek néhány döntéshozó hozzá nem értéséből.
És ezzel el is jutottam akár a napelemes problémakörhöz.

A 70-es években vásárolt telkünk még gólyák látogatta terület volt. Minden megtermett benne, amire a ház körül szükség volt. A szomszédok elkezdték töltögetni az udvarukat a kertjüket, muszáj volt utánuk menni.
Meg lehet nézni a meteorológiánál, hogy milyen belvizes időszak volt a 70-es évek közepe!
Utána jöttek a száraz évek, és a kertek kiszáradtak, mert időközben felszerelték a vízórákat, és megszűnt az olcsó öntözés lehetősége.
A fúrt kutak vizes vasas, salétromos, sós, olajos. Egyedül az esővíz rétegre (3-6 m) mélyített ásott kutak vize alkalmas öntözésre.
Hogy a házat ne öntse el a víz, az eredeti udvar egy részét nem emeltem meg. Ebben van egy kicsi ásott kút, amit talán egyszer sikerült 3 méterig kiszivattyúztatni.
Ebbe az udvar részbe folyatom össze az esővizet, hogy a víz záró agyagréteg felett legyen nálam a felszín alatt egy nagy méretű "víz domb", amiből egész nyáron tudok öntözni. Még a szomszéd üzlet raktárépület tetőjének a felénk eső oldaláról is befogadom a vizet. Ez néha azzal jár, hogy vízben kell behajtani a garázsig, de eddig még pár óra alatt a legnagyobb esővíz mennyiség is beszivárgott a téglával kikövezett udvar alá.
Ez a módszer működik. De az ötletért, hogy hagyok egy nagy "zöld gödröt" az udvaron, már az akkori szomszédok "bedrótozottnak" tartottak.
Akkor sem, sőt azóta sem értik a változó szomszédok, hogy egy nagy eső miatt hozzánk miért nem kihívni a tűzoltókat szivattyúzni, csak hozzájuk.

Ez van. Nem vagyunk egyformák. De én ezt nem az idő múlásával magyaráznám, hanem inkább azzal, amivel most pl. az átgondolatlan, rövidlátóan tervezett és megvalósított napenergia felhasználás ellen próbálok erőlködni.

2019-05-27
21:15:36
Előzmény: robert #52920#52930
Milyen fnoman lecsípted az uolsó pár szót. Pedig volt benne némi ráció.

Ehhez annyit tudok hozzátenni hogy én saját magamon veszem észre hogy egyre rugalmatlanabb vagyok. Bedrótozott, évtizedes beidegződések mellé felveszek még jópár, a környezetem számára valószínűleg terhes szokást és ezekhez ragaszkodok.
A szomszédaid is így lehetnek az égetéssel.
Hát lehet hogy beletrafáltál, de egy új generációnak is x évtized múlva ugyanilyen zavaró dolgai lesznek. Fiatalság forever csak sajnos az évek mennek...
Mentségemre, még nem vagyok teljesen begyöpösödve és megcsontosodva, talán ha nehezebben is mint 20-30éve de kicsit tudok változni. Még.
De ami késik az nem múlik.

2019-05-26
14:43:29
Előzmény: 444tibi #52918#52920
444tibi,

"Én speciel életembe nem vettem igénybe a zöldhulladék elszállítást, nem is értem hogy egy kertes házban hogyan nem lehet ezeket feldolgozni? Lustaságból, talán mert így sokkalta kényelmesebb mint leaprítani, komposztálni."

Miután mind a 4, nagy kerttel rendelkező szomszédom rendszeresen égeti a gallyakat, levelet és még a karácsonyfákat is (pedig a zöld hulladék elszállítása ingyenes), bennem idővel kialakult egy olyan elszomorító vélemény, miszerint a polgártársaink jelentős hányada javíthatatlanul sötét. Ezen az állapoton megfelelő oktatás mellett talán segítene egy generációváltás...
2019-05-26
08:22:25
Előzmény: sándor #52914#52918
Én sajnos akkor hozzád képest bunkófalván lakom.
Voltak szelektív szigetek de megszüntették mert az állapotuk minősíthetetlan lett pár hónapon belül.
Még nem érett meg a 17000 fős kisváros lakossága erre a módszerre, a disznóvágási maradékoktól az építési sitten át mindent odahordtak az emberek. Meg is lett szüntetve pár hónapon múlva, azóta különböző színű lebomló zsákokba megy a papír, műanyag és a zöldhulladék.
Viszont üveggyűjtésben nagyhatalom vagyunk, 3 helyen is le lehet adni.
És havonta van kijárós műszaki hulladékgyűjtés a gazdabolt udvarán.

Én speciel életembe nem vettem igénybe a zöldhulladék elszállítást, nem is értem hogy egy kertes házban hogyan nem lehet ezeket feldolgozni? Lustaságból, talán mert így sokkalta kényelmesebb mint leaprítani, komposztálni.
Szomszédom épp a minap bámulta gúvadt szemmel a krumplimat, 4 sor csak de majdnem 1 méter magas, haragoszöld és egészséges erdő.
Mutatom neki, belemarkolok a földbe, kérdi hogyan lehet hogy nálad ilyen fasza zsíros feketeföld van, tele kukaccal?
Mikor elkezdem magyarázni hogy a tyúkok alól kijövő szalmás almot átvillázom és azzal mulcsozok, a levágott fűvel mulcsolok, ősszel még az utcáról is behordom a falevelet és 50 centi magasan elterítem a kertbe, esővíz begyűjtve az egész tetőről 4 köbméter és azzal locsolok, az ágakat ledarálom és a maradékkal meg a csirkeszarral 3x átforgatva komposztálok, bio módon védekezek, pl. semmi vegyszer, max. rézgálic,
akkor az volt a válasza hogy, "Ja ezzel ennyi meló van...?
Ennyit erről. Inkább bezsákolja és elviteti a lehetőséget hogy valaha is jó termése legyen.

Ezen lehetőségek pl. egy panelházban, belvárosban már teljesen lehetetlenek, ott minden megy bele a kommunálisba, tapasztalatom szerint (Édesanyám 30 évig lakott a 9. emeleten és sokat láttam ilyesmit) 100 lakóból talán 5 szelektívezett és hordta le a földszinti kukatárolóba elhelyezett szelektív gyűjtőkbe papírt, műanyagot. A többi kinyitotta a szemétledobó ajtaját és bezúdította a kommunálisba.

Valamint nem tudom miért de olyan dejavüm van (már nemegyszer láttam, talán azért) hogy ez a fenenagy szelektív hókuszpók csak parasztvakítás meg a lóvé fehérre mosása mert ha nem is az egész de a fele-3/4-e úgyis a szemétlerakóba végzi csak hosszabb utat tesz meg addig.





2013-10-08
13:34:09
#42688
Ez ám a fincsi komposzt!




2012-07-28
15:50:49
#32000
Egy bibi van a tavaszi kihordással. Nekem komposztgödör van, egyszerű, olcsó és bár sokan mondják, hogy nem jó, nekem mégis évek óta működik. Levegőzik, mert hatente forgatom, illetve fűnyíráskor is át van forgatva, hogy a friss fű alulra kerüljön, közbe közé visszaszórok a régebbi anyagból is.
Ja a probléma: A gödör alján a komposztba dobált magok áttelelnek, nem fagynak ki.
Nálam állandóan mindenhonnan paradicsom, paprika, uborka, dinnye, stb nő. Úgy hogy nem is ültettem :).
Ha meg már virágzik, nincs szívem kihúzni (tököt, dinnyét, uborkát kihúzgálom, paradicsomot nem mindig). Ültettem tavasszal 4 tő paradicsomot, most meg van 14 és mindegyik tele van terméssel.
2012-02-21
16:00:43
Előzmény: Plaszlo #25912#25913
Plaszlo,

Ismét pontosítok: télen és nyáron takarjuk felülről, oldalról deszkák határolják, onnan tud szellőzni. Nyáron kiszáradna, télen kihűlne.


2012-02-21
15:51:38
#25912
Érdekes, én úgy tudom az érleletlen marhatrágyát ősszel kell beforgatni a földbe, hogy tavaszig beérjen. Frissen túlságosan erős a növények számára, kiégeti a gyökerüket. Kertészek is ezt ajánlják, azonnali (tavaszi) felhasználásra csak az érlelt trágyát ajánlják.

Kedvescimbora szerint a komposztot nem szabad letakarni, mert akkor megrohad, szellős helyen kell tárolni, hogy korhadjon, lebomoljon, de ne rohadjon. Én kapagéppel szoktam időnként átforgatni, átszellőztetni a komposztot.
2012-02-21
13:52:24
Előzmény: szemi #25883#25893

Pontosítok: a trágya kiszórásának időpontja attól függ, hogy mikor ássuk fel a kertet. Ha nagyon csapadékos az ősz, akkor tavasszal. A trágyát mindig ásás előtt terítjük, hogy be lehessen forgatni a földbe. A rigóknak coki a giliszta, a félba vágott lótetűkért ölik egymást.


2012-02-21
13:51:03
Előzmény: szemi #25883#25892

A giliszták nem okoznak gondot, mert nem bántják az élő szöveteket. Korhadékevők, a korhadó növényi részeken élő bacikkal és gombákkal táplálkoznak.
Ha magas a víz és sok a giliszta, akkor ott könnyen elrothadnak a növények föld alatti részei is és a girnyók ezeket a rohadó részeket eszik, ezért vannak sokan! Olyat nem fogsz látni, hogy giliszta "lyukat fúr" egy amúgy egészséges karalábéba vagy akármibe!
2012-02-21
12:47:10
Előzmény: robert #25862#25883
Robert!

Értem.

Mi csak egy kevés galambtrágyát adagolunk a komposzthoz, egy egy réteg lezárásaként pár vödörrel.
Egyébként minden zöld bele kerül, még a félfás rózsametszések is.

A kertésztől én is úgy tanultam, hogy tavasszal kell szétteríteni, de a magyarázatra már nem emlékszem. Az biztos, ha ősszel terítem és nem dolgozom rögtön a földbe, akkor tavaszra kilúgozódik és úgy néz ki, mint a kimerült virágföld a cserépben.

A lóbogarak ellen komposztbontáskor szoktam pár tyúkot importálni. Egyszer számoltam, a rigókkal együtt több mint 200-at kapkodtak be félóra alatt.
Rengeteg a piros giliszta is. Nálad ezek nem okoznak gondot?
Én is széthordom amit a tyúkok meghagynak, de gyorsan eltünnek a kerti földből.
Esős évben, amikor a giliszták fennt vannak a zöldségek gyökérzónájában, szinte mindent elpusztítanak.
Száraz évben pedig olyan levegőtlen és betonkemény a föld, hogy a gilisztáknak nyoma sincs.

2012-02-21
09:55:26
Előzmény: robert #25862#25864
Ha teli van gilisztával, akkor az jó.
Nem lehetne úgy csinálni, hogy inkább tavasszal teríted szét? Így a girnyók még télen is tudnának benne dolgozni és az áttelelésük is biztonságosabb lenne. Mondjuk a kokonok áttelelnek a földön is.

Amit írtam a trágyás melegítésről az a hőkinyerés minél koncentráltabb elérését célozta. Erre kell a gyakori szétrázás-összerakás, így mindig friss levegő kerül a kazalba és a külső, hideg (csak lassan komposztálódó) részek belülre keverednek, ezzel homogénebb lesz az egész. Plusz jobban kihasználható a benne rejlő energia.

A melegágyban a trágya lassan "pösztörög", hónapok alatt adja le a hőjét.
2012-02-21
08:37:41
Előzmény: szemi #25860#25862
A marhatrágya a komposztálóba van keverve, ami egyébként főleg csak zöld-trágya lenne. Együtt érik, a többszöri átforgatás alkalmával még a téli fahamu is hozzá van adagolva. Fóliával le van fedve a komposztáló, de öngyulladásra nem hajlamos, éppen csak langyos belül. A sünik is szeretnek a fólia alatt, részben a meleg, részben a lótetvek miatt. Amikor ősszel szétterítjük a komposzt olyan, mintha gilisztákat talicskáznék.


2012-02-21
02:51:54
Előzmény: robert #25805#25860
Robert!

A kertben használjátok a a marhatrágyát? Nem is érlelitek meg a szétterítés előtt?

A volt kertészünk ugyan lótrágyát használt, de ha nem volt elegendő mennyiség, akkor marhával is működött neki a talpfűtés.

Csak a föld felett összerakva "gyulladt" be. Volt, hogy éjszakára lefóliázta.

Az érésben lévő, melegen gőzölgő anyagot gyorsan beletaposták a csíráztató ágyba. Ott több sorosan (alap komposzt, üvegfedél, fólia, nádtakarás) letakarva újra begyulladt.

Szerinte, de ezt lehet látni még mai is felénk a földek mellett, hogy több részletben hordják ki a föld végére otthonról a marhatrágyát. Gondosan összerakják, hogy őszre feltétlenül beérjen, és úgy terítik szét.

A földhöz értők szerint éretlenül nem szabad felhasználni, mert káros a növényeknek. A szalma pedig tönkreteszi a földet.

A kertész mindig csak már komposzt állapotában használta fel termesztésre a "fűtőtrágyát" a szabadföldi kertészetében is.
2011-12-08
12:15:35
#21730
Kezd kissé sommás lenni a vélemény. Megváltozott a világ, városban lakóknak nem kell foglalkozniuk a gyomokkal, elég ha a zöldségesél megismeri, mit akar venni. Akinek nincs kertje, attól ne várd el, hogy értsen a fafűtéshez, a kertészkedéshez. Ha bejön a nyomor, akkor sem tud majd mindenki kertészkedni, mert annyi földterület nincs kis hazánkban, ők majd garázdálkodnak, vagy kitalálják a megváltozott körülmények között mit tudnak termelni. 100 évvel ezelőtt sem kertészkedett mindenki, sokan voltak akik akkor sem ismerték fel a gyomot, mégis hasznos tagjai voltak a társadalomnak.
Egy mindig városban élőtől ezeket nem lehet elvárni, ők a kütyüi között élnek, nekik az a segítség.

Erről jut eszembe, a Discovery-n nemrég volt az egyik kütyüparádé adásban, hogy a legnagyobb kütyübolondot megfosztottak a kütyüi használatától és úgy kellett boldogulnia, mint a kütyümentes időkben. Az érdekes az egészben, hogy 3 feladat közül kettőt hamarabb oldott meg, mint a minden kütyüt használó társa, a harmadik feladatban is éppen csak lemaradt. Tehát van élet kütyü nélkül is, intelligencia és rátermettség kérdése az egész.
A mainak mondható élethez hozzá tartozik a sok kütyü, ami sok mindent egyszerűbbé tesz. Én is használom a GPS navigátort, mert néha egyszerűbb a mukk sötétben, idegen helyen rá hagyatkozni, mint térképet nézegetni. Bár nemrég komolyan megfogadtam, még egyszer bevisz olyan földutakra amin épphogy el tudtam menni, áthajtok rajta a kocsival több rendbeli kíméletlen kegyetlenséggel.

Az viszont tényleg szánalmas és abszolút egyetértek Monolittal, hogy ha a városi kiköltözik a kertvárosba, vagy vidékre és mindent lebetonoz az állatja, mert úgy kényelmesebb.
2011-12-08
11:37:45
Előzmény: robert #21722#21728
"A legalapvetőbb dolgolgokat is elfelejtjük. Okostelefon, google és digitális műszer nélkül már nem vagyunk képesek megkülönböztetni a száraz fát a nedvestől, a gazt a káposztától, az értékes tápanyagot a szeméttől."

Kezdem érteni, mit kereshetnek az ufonauták a földön :)).

2011-12-08
11:00:50
Előzmény: monolit #21720#21722
monolit,

A fafűtéssel való összehasonlítás találó.

A kertészkedés esetén is a fő probléma az elemi ismeretek hiánya. Ha füstöl a kályha, vagy gazosodik a kert, akkor legjobb, ha egy tapasztalt rokon vagy ismerős elmondja az alapokat, azután csinálni kell, és egy idő után megjön a gyakorlat is.
Nem kell órákat eltölteni a neten és azoktól várni a választ, akik hasonló cipőben sántikálnak. A technika nem pótolhatja a józan gondolkodást, és nem kell elbonyolítani, az egyébként egyszerű dolgkat.

Nekem is van egy sztorim:
A szomszéd kommikáció szakos lánya nyafogott a múltkor, hogy majdnem egy órát keringett egy címet keresve, miután elromlott a GPS-e. A térképet már száműzte az autóból, mert azon úgysem tudna eligazodni.

A legalapvetőbb dolgolgokat is elfelejtjük. Okostelefon, google és digitális műszer nélkül már nem vagyunk képesek megkülönböztetni a száraz fát a nedvestől, a gazt a káposztától, az értékes tápanyagot a szeméttől.


2011-12-08
10:47:18
Előzmény: robert #21683#21720
Lustaság, tudatlanság, ebből az első a nyerő.

Szinte már senki nem műveli a kertjét, (a nyomor nemsokára rákényszeríti őket) emiatt nem értékelik a komposzt előállítást semmire. Lassan ezt is újból kell tanítanunk a fórumon (kertművelés), mint a fatüzelést.

Egy nagy bumm után lenne nagy gond, a városiak nem ismerik a növényeket (sem).

Megtörtént eset:

Városi leányzó: Ez milyen gyom?
Válasz: Ez káposzta

És az?
Válasz: Ez sem gyom, ez karalábé.

Hm....

Az agglomerizációba kitelepültek minden elképzelhető felületet lebetonoznak, hogy ne kelljen vele dolgozni. Ahonnan elköltöztem a kertem nagyon szép volt, még a szomszédok is dicsérték. Most ők mutatták és bosszankodtak hogy hogy néz ki, az új tulaj szinte mindent kivágott.....

Szinte mindenki csak füvet ültet, ami nem jó ötlet mert sok vizet és több munkát igényel mintha bokrosítanál-fásítanál.




2011-12-08
00:38:54
Előzmény: robert #21697#21703
Én is így hallottam valamelyik rádióadásban. Ott azt is mondták, hogy érdemes apróra darálni, úgy gyorsabban komposztálódik és nem csak megrohad. Innen jött az ötlet, aprítógépem nincs, de fűnyíróm van. Idén a fűnyírós aprítás után a diófa leveleit is belekevertem a komposztba.
2011-12-07
23:00:35
Előzmény: ifarkas #21694#21697
ifarkas,

Két diófánk is van. Minden évben ások egy majdnem méter mély gödröt valahol a kertben. Az idén megszenvedtem a szikla kemény száraz talajjal.
Szóval ebbe a gödörbe kerül a diófák levele, majd megtaposom és beiszapolom.

Én úgy olvastam, hogy több év alatt teljesen ártalmatlanná válik. Próbálom megkeresni, hol volt róla szó.

Megtaláltam! A cikk szerzője: Kovács Dénes. A cikk forrása: Biokultúra c. szakmai folyóirat

A lényeg:
"Sok kertbarát számára gondot okoz az ősszel nagy mennyiségben jelentkező diófalevél, amely a köztudatban növények számára káros, trágyaként fel nem használható tulajdonságairól ismert. Ez igaz is, mert a benne levő csersav és juglin közvetlen, átalakulatlan formában növekedési depressziót idéz elő a növények esetében. Munkám során azt vizsgáltam, hogy milyen módon komposztálható a diófalevél és a komposztálás hatására alkalmas-e növények trágyázására.
A komposztálás adiabatikus komposztáló szimulátorban történt. A komposztáló szimulátorokkal a korhadás folyamatát percről percre nyomon követhetjük, valamint a paraméterek mérésével, változtatásával elemezhetjük az anyag- és energiaátalakulási folyamatokat.

...
A komposztálás hatására a diófalevélben levő növekedésgátló anyag átalakul, lebomlik így a belőle készült komposzt a növények számára nem káros.
A komposztált diófalevél azon felül, hogy nem okozott növekedési depressziót még a kontroll talaj eredményeit is felülmúlta."

A komposztálás 56 napig tartott.

2011-12-07
22:24:03
Előzmény: robert #21683#21694
Robert!
Mert pl diófalevelek, amit "nem szeret" a föld annyira :)
2011-12-07
19:18:44
Előzmény: monolit #21679#21683
monolit,

Én a múltkor nagyon meglepődtem, mert minden harmadik ház előtt műanyag zsákokban várta a falevél a szállítókat.
Kertes házakról van szó. Nem tudom megérteni, hogy miért nem tudják elkomposztálni a kerítésen belül a leveleket.



2011-04-01
11:09:30
Előzmény: black_slash #13348#13349
A "nincs különösebb tápanyagpótló hatása" és a 10 % K-tartalom között érzek némi ellentmondást, mondjuk az N-P-K 15-15-15 jellegű esetleg még alacsonyabb K-tartalmú műtrágyák ismeretében.
Valószínűleg egy átlagos háztartásban nem keletkezik annyi belőle, hogy túlterheljük vele a talajt, vagy a komposztot. Ezen a télen kb. 30 mázsa fát tüzeltünk el, ebből összesen egy fél zsák hamu lett
Biosolar Forum  =>  Komposzt  =>  Komposztáláslapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva