Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: 1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-09-15
08:09:12
Előzmény: sándor #53293#53294
Szia Sándor!
A kapcsoló üzemű táppal felszerelt dolgok egy dologra nagyon kényesek: ha a hálózati feszültséget ki-be kapcsolgatják rajtuk. Ha pedig induktív terhelást kapcsolgatnak, az különösen nagy feszültséglökéseket tud generálni, főleg ha nem határozott a kapcsolás, és semmit nem tesznek a csökkentéséért. Nálatok a régi elavult trafót kapcsolgatta a szolgáltató, ráadásul a napelemek miatt többször is kellett kapcsolgatnia, mint előtte, így sokkal nagyobb volt az esélye. hogy visszaküld valami ajándékot a hálózatra. Ennyi köze lehet a napelemeknek hozzá.

Hogy egy klíma kül és beltirije közötti 10 méteres kábelen mekkora lökőfeszültséget tud generálni egy villám, az nagyon érdekes, szívesen olvasnék egy tanulmányt arról is, hogy a villanyoszlop, és a házam fala közti 17 méteres kábelen mekkorát hoz létre. Vagy épp a háztól a sufniig elvezetett 24 méteres kábelen.
2019-09-14
23:29:03
Előzmény: BJaca #53290#53293
Szia Bjaca!

A fogyasztásmérőimnél már korábban feltételezhető volt, hogy a mért értékek kiléptek a műszer méréshatárból.
Engem nem a volt képcsöves tv-k fűtőfeszültség specialitásai, nem a tisztán ohmos fogyasztóim (ha van ilyen egyáltalán, mert a led sem az) érdekelnek, hanem a villanyszámlám.
Azt fizetem, amit a készülékeim használata közben a mérőm mutat, nem az elméleteket.
A kísérletek nem értek véget. Már régebben írtam, hogy az okosabb fogyasztásmérő az induktív ventilátort az első két fokozatban határozottan kapacitívnak mutatja, a harmadikban semminek, vagyis ohmosnak. Sok ilyen készülékünk lehet, amelyeket senki sem vizsgált meg ilyen szempontból.

Kis türelem és felteszem a cikk elejét is, amiből elég jól kiolvasható, hogy pl. egy klíma kül és beltéri egységeit összekötő ~10 m hosszú vezetékén egy közvetett villámcsapás 100KV nagyságrendű lökőfeszültséget és ki tudja mekkora lökőáramot indukál.
Nekem a készülékek által a hálózatra kiadott, akár csak néhány KV-os csúcsok okoznak gondot. A tavasszal leírt meghibásodásaim idején nem volt villám tevékenység, pusztán a napelemes dolgok kezdtek el ezerrel működni.

A "minden egyes színuszhullám közepén kap hirtelen terhelést a hálózat, ami jelentősen torzíthatja a feszültséget" elméletből kimaradt az hálózat induktivitásának a viselkedése a terhelés változás(ok)ra. A látható feszültség csökkenés és a kárt okoz lökőfeszültség két dolog.
2019-09-14
09:49:34
Előzmény: sándor #53289#53291
Sándor,
A fogyasztáscsökkentődhöz külön válaszolok. A teszteléshez használj LED-es reflektort, az megbízhatóan állandó áramot fesz fel. A Tv, és a vevők terhelése függ a képtartalomtól. Az okostévé fogyasztása függ a hálózatra kapcsolódástól, és ki tudja, mikor, milyen adatokat továbbít rólad, a szokásaidról. A hang is befolyásolja a fogyasztást.
Ezt a cikket gondolom láttad:
https://www.villanylap.hu/hirek/2934-a-villanyszamla-alkonya
Ott van a kapcsolási rajza is, egy 5uF-os kondenzátor, párhuzamosan vele egy ellenállás, megy egy túlfeszültség védő ellenállás (VDR), az egyenirányító utáni rész pedig csak a led-ekhez kell.
Ebből ami munkát végesz, az egy 500Ft-os kondenzátor:
https://hqelektronika.hu/termekek/c-4u7-ac275x23-x2-kondenzator-4-7uf-275vac-20-rm-37-5

Itt válogathatsz a villanyóra mellé kondenzátorokat.
http://shop.villamossagidiszkont.hu/egyeb-lakossagi-termekek/kondenzatorok/uzemi-kondenzator

A LED-ek a kütyüdön csak fogyasztók.
2019-09-14
09:21:47
Előzmény: sándor #53289#53290
Szia Sándor!

Sajnos még mindig ragaszkodsz a kis műszered mérési eredményeihez, amik kiugró fázis és feszültséghibákat mutatott. Nem vonom kétségbe, hogy valami történt a hálózaton, csak azt a változást nem tudta már mérni a műszered, és hamis értéket mutatott. A műszer megválasztása pedig nagyon fontos, jó példa erre a képcsöves Tv-k fűtőfeszültségének mérése, amit csak olyan műszerrel lehet megmérni és beállítani, ami TRUE RMS mérésre alkalmas, mivel se nem színusz, se nem DC feszültségű a fűtőfeszültség.
https://elektrotanya.com/comment/122927#comment-122927

Az inverteres klímák terheléséről: van egy asztali lámpám, aminek a fényereje igen kényes a hálózati feszültségre (occó kínai led). Ezen észre szoktam venni, ha bekapcsol a porszívó, vagy a hűtő, de még a mosógép fűtőbetétjét is. A klímák bekapcsolását nem láttam még rajta, pedig nincs kiépítve nekik külön hálózat, be van dugva a legközelebbi konnektorba mind a 3.
Az inverteres klímák kapcsolóüzemű tápjai pedig nem fázishasításos elven működnek. Fázishasítást manapság csak villanymotorok szabályzására használnak, pl. fúrógépek, porszívók, vagy izzólámpák fényerőszabályzása.
A fázishasítás sokkal károsabb, mint egy kapcsolóüzemű tápegység.
Fázishasításnál minden egyes színuszhullám közepén kap hirtelen terhelést a hálózat, ami jelentősen torzíthatja a feszültséget. A középső hullámvonalat kell nézni.
https://www.villanylap.hu/images/kepek/14-09/mikro06.jpg
Az inverteres gépeknél Először egyenirányítják a hálózati feszültséget, majd tárolják egy kondenzátorban, és a működés során inkább csak a színusz csúcsát terheli, mikor a pillanatnyi színuszérték nagyobb, mint a kondenzátor pillanatnyi feszültsége.

2019-09-12
12:18:11
#53289
Sziasztok,

Még nem tudom produkálni a (szerintem) végleges kiértékelést a feszültség csökkenés/emelkedés és a készülékek tönkremenések okairól, de nincs elfelejtve.

Megkésve, de megtörtént a trafó körzetünkben az idei második "szolgáltatás minőségét javító hálózatkarbantartás". Az első pár hét eredményei az eddigi elképzeléseimet igazolták. Azt, hogy a napelemek miatti kapcsolgatások a hunyók, illetve közvetlenül a környékbeli HMKE-k és az inverteres klímák.

Két dolog jött közbe, amiknek az eredményét ki kell várnom.
Az egyik a szeptember elejei többnapos áramhiány krízis, majd egy rendkívüli, előre nem tervezett, a körzetünket érintő újabb, a "szolgáltatás minőségét javító hálózatkarbantartás". Erre napokon belül sor kerül. A hatása a csökkenő napelemes termelés miatt már nem lesz összevethető a nyári "karbantartáséval", de valamilyen változást azért várok.

Ami a szélsőséges feszültség/frekvencia érték változásokat illeti, azokra megpróbálok egy olvasható részletet feltenni egy cikkből, ami elsősorban a villámok lökőfeszültségeivel foglalkozik.
A kép közreadásával kapcsolatban a gondomat a képminőség hirtelen leromlása okozza, de szerencsére a gyerekek segítségével sikerült egy többlépcsős képjavítási módszert találni.
A képjavítás nálam eddig egy alkalmazásban volt, de az újabbnál újabb Windows és android frissítések szétpakolták különböző alkalmazásokba.
Az egyik legnagyobb gondot a fotó nagy felbontása, és a fotózott szöveg nyomtatási pixeljeinek a láthatóvá válása okozza. Ezt kell korrigálnom, mert az újság direkt úgy van nyomtatva, hogy szkenneléssel ne lehessen sokszorosítani.

Látszólag sikerült olvasható képet kreálnom. Ha átmegy, akkor felteszem a cikk elejét is, mert nagyon tanulságos.

A szolgáltató(k) hatalmas nyomás alatt vannak a napelemes behatások és az indokolatlanul megnövekedett fogyasztás miatt. Láthatóan nem voltam egyedül a zargatásukkal, erről a cikk megfogalmazása sokat elmond.
Azt biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a többek által feltételezett "hálózati kontakthibák, ócska készülékek" magyarázat nem állja meg a helyét.
A cikkből egyértelműen kiderül, (a szerzőjét kérem ne fikázzátok, mert a szakma egyik legjobb szakértője, oktatója, kutatója), hogy minden hálózati kapcsolás feszültség lökésekkel jár.
Szeretném, ha elgondolkodnátok azon, hogy a fázishasításon alapuló kapcsolóüzemi tápok, inverterek is kapcsolgatásokat végeznek a hálózaton. Még akkor is, ha az ingatlanon belül működnek! A hatásuk kikerül a közüzemi elosztó hálózatra.
A hatásukat felerősíti a hálózatot érő többi kapcsolgatás, az általuk okozott kárhelyszíntől való távolságuk, stb.
Úgy gondolom, a gondolat ébresztéshez egyelőre ennyi is elegendő.



Utóirat, vagy inkább csemegézni való gumicsont:
Hetek óta folyik egy kísérlet a fogyasztás csökkentő kütyüvel.
Külön áramkört alakítottam ki, hogy semmi ne befolyásolja a mérést. Egy elég okos televízió és a hozzá tartozó primitívebb beltérik, műsorrögzítők vannak mérve kütyüvel és kütyü nélkül. Direkt egy olyan csatorna van beállítva, ahol másodperc pontossággal azonos a reklámidő és olyankor mérek, amikor az ismétlések miatt a műsor is állandó. A hangerő is állandó.
Az érdekesség, amit még én sem hiszek, pedig ekkora léptékben mindkét fogyasztás mérőmmel ellenőrizve azonos eredményt kapok, hogy a reklámozott megtakarítás igaz.
Valahol 10-20% között ingadozik. Az ingadozásra próbálok számításokkal magyarázatot találni, de sajnos minden paraméter folyamatos rögzítésére lenne szükség, meg egy olyan szoftverre, ami legalább 1Hz-es felbontásban végig számolna egy rövid (1 órányi) mérési ciklust. Így marad számomra a kétkedés és csodálkozás. A villanyszámlámon ezt a minimális fogyasztásból adódó megtakarítást nem fogom látni. De mi lenne, ha a belépő mért fő vezetéken működnének kütyük?

Hát ez van. Lehet készíteni a magyarázatokat és a pro-kontra érveket!

2019-03-26
22:59:54
Előzmény: robert #52621#52622
Robert,

A mérésekkel a szünetmentesek fázisán jövök majd a hálózat vége felől a lakásnak a betáphoz legközelebbi dugaljáig.
Első körben kipróbálom még a másik két fázist is a hálózat végén.

Az alacsony fesz okozta led villogás közvetlenül a mérő után volt tapasztalható. De sem akkor, sem most, hogy ezeket a képtelen fotókat csinálom, nem esett ki az órája egyetlen készüléknek sem.
Az órák áthidalják a hálózati gyors visszakapcsolásokat, csak hosszabb (másodperces) áramszünetnél ugranak alapállásba.
Tehát ekkora áramszünet biztosan nincs, viszont nem tudom, hogy hol van az a minimum feszültség határ, amit már nullának érzékelnek az órák.

A környezetemben fellépő problémákról két forrásból tudok.
Az egyik szomszédomban (ez lakóház) nem régen laknak, de ment már tönkre ruterük, modemjük, töltőjük. A szerelők szerint "majd beállnak". Nem javított, csak ellenőrzött készülékekre cserélték a modemet és a rutert. Ahonnan elhozták őket, oda hasonló hiba miatt hívták ki őket.
A másik szomszéd egy nagy üzlet, komoly számítástechnikai rendszerrel. Ők sokat vergődtek korábban (még a nálam fellépett jelenség előtt) a kábeles internettel, ezért átálltak mikrohullámú adatátvitelre. Most annyi problémájuk van, hogy le-le áll a rendszer. Központi informatikusuk van, órákba telik, mire ideér. Újra indítja a rendszert és kész. Ezt egy ideje saját maguk végzik. A probléma oka "informatikai fantom".
Az egyik kisüzemben meglehetősen durva indítású gépek vannak. Náluk is a számítástechnikával voltak-vannak gondok. Az ő rendszerüket a fiam építette és kezelte. Addig válogatta, párosította a részegységeket, amíg elfogadhatóan bírták a feszültség letöréseket. Náluk is az újraindítás a megoldás.

Egyik helyen sem merült fel, hogy hivatalosan eljussanak az áramszolgáltatóig.
A szolgáltató tud a problémáról, de ez a trafó leágazás régen lakóházakhoz készült, egyetlen autójavító műhellyel. Időközben lakóházakat bontottak egybe és műhelyeket húztak fel. (Akkor azon a területen tervezett a város egy ipar és szolgáltató negyedet kialakítani.)
Ha a mostani vállalkozások fizetnék az iparnegyeddé átépítést, akkor külön trafót és betápot kapnának.
A város folyamatosan bővíti a külső iparnegyedeit, hogy ne a lakóövezetben dolgozzanak, tehát nem minősít át lakókörzetet iparnegyeddé. Viszont itt sokkal olcsóbb a bérleti díj, mintha átköltöznének saját beruházással a városon kívülre. Ezért maradnak és inkább szenvednek a parkolók hiánya, és a kamionjaik miatt.
Ezek az üzemek nem partnerek az áramszolgáltatóval huzakodni, inkább befedik a belső tetőiket napelemekkel.

2019-03-26
15:22:55
Előzmény: sándor #52620#52621
Sándor,

"A hálózati feszültség figyelőt honnan működteted? Közvetlenül a bejövőről, vagy a lakáshálózat valamelyik részéről?"
A belső hálózaton, a számítógépemet is ellátó konnektorsort figyeltem.

"Mit jelent az, hogy nem talált hibát?
Gondolom nem azt, hogy éppen belül vagy a 207 - 253 V feszültséghatáron."
De, pontosan azt jelenti. A feszültséghatárokon belül esik-e pl minden második periódusban a csúcsfeszültség. Ha a sávot leszűkítem néhány voltra, akkor persze könnyen tudok a névlegestől való eltérések detektálni.
Tehát nem a valódi effektív értéket, sem a harmonikusokat, sem a néhány nanosec-es tüskéket nem mérem. Az egyszerű csúcsfesz-mérés eredménye, hogy 229-234V között ingadozott a hálózat. A DVM ugyanezt mérte (lustábban), az analóg műszer éppen csak rezgett, szkópom sajna nincs egy ideje.
Úgy gondolom, hogy az akkora mértékű ingadozás naplózása, mint amekkorára panaszkodsz, egy ilyen egyszerű módon is megvalósítható.

Jelenleg a csúcsértékből egyszerű osztással számolok effektívet, de ez a számítás csak szabályos sinus esetén korrekt. Ha lenne egy TRMS/DC konverterem, akkor a hálózat állapotáról pontosabb képet kaphatnék.



Annak utánakérdeztél, hogy a környezetedben másnak is okoz-e problémát a feszültség-ingadozás?
2019-03-26
15:04:01
Előzmény: robert #52618#52620
Robert,

Így van. Igazad van. Ezért írtam tegnap Bjacának, hogy új alapokra kell helyezni a méréseket. Az eddigi eredményekből levont tanulságok, tévedések alapján átgondolt alapokra.

Furcsa kettősség, de az eddigi "sötétben tapogatózás" nem egyenlő a "vakvéletlen találgatással". Csak a kapcsolót kerestem a sötét szobában. (Valahonnan el kell indulni.)

A szünetmentesekre (2 db) szükség van, ez nem lehet kérdés.
-A napkollektort, ha már eddig szolgált, nem szeretném szétforralni.
-A kazánt védő szünetmentes egy összességében közel egy millás fűtőrendszer legdrágább elemét, a 800 ezres kazánt védi.
A kialakított rendszer olyan hatásos, hogy az csak a közel háromszorosába kerülő, a gyártó által ajánlott rendszerrel hasonlítható össze. Miután ilyen gyári rendszer nincs a közelben, nincs összehasonlítási lehetőség. Az sajátomat kipróbáltam és az nagyobb biztonságot nyújt, mint az alulméretezett tárolókkal üzemelő rendszerek.
-A harmadik szünetmentes tartalék feltöltött, de a hálózatról lekapcsolt állapotban várakozik. Tettem fel fotókat ahol látható, hogy azért vannak egy csoportban, hogy bármelyik csatlakozóit úgy variálhassam, ahogyan a szükség hozza.


A szünetmentesekre van már elképzelésem (egyelőre ideiglenes) arra az esetre, ha nem javulnának a szolgáltatói feszültség viszonyok, és továbbra is állandóan ilyen alacsonyan tartaná a feszültséget.
Egy lecserélt, de még kb. 60%-os akksi lenne a külső egyen megtáplálásuk, amit folyamatos csepptöltéssel tartanék életben. Ennek csak annyi szerepe lenne, hogy a rövid ideig tartó alacsony hálózati fesz csúcsokat "pótolná", hogy ne a saját akkujaikhoz nyúljanak a szünetmentesek a kimenő feszültségük tartása érdekében. Így a szünetmentesek mindig az akkujaik életkorának és állapotának megfelelő üzemidőt biztosítanák egy esetleges hosszabb áramszünet idején.
A növekvő átalakítási veszteségek elviselhetőbbek, mintha robbantanám a kazánt.
Egy másik, egyszerűbb elképzelés szerint a szünetmentesek mindig feltöltött és lekapcsolt állapotban várakoznának, és csak akkor lépnének üzembe, amikor áramszünet van. (A kazán és a napkollektor is elviseli az átkapcsoláshoz szükséges időt.) Időnként rákapcsolódnának a hálózatra és amikor után-töltődtek, akkor lekapcsolnák magukat a hálózatról. Így a veszteség is kisebb lenne.


A hálózatok (külső és belső) kérdése szintén benne van a Bjacának írt hsz-ben.
Jogos a megközelítésed. A külső csatlakozó vezeték még 4 x 10 mm2-es alu, a belső váltakozva, a létesítéskori szükségletnek megfelelő 1,5 - 2,5 - 3 mm2-es réz.
A csatlakozó vezetékekről már írtam neked, de az abban foglaltak természetesen rám is vonatkoznak.
Egy ház teljes villamos hálózatát a következő 10 évre tervezzük, 20 év után pedig felújítani, az az cserélni kell. Ez nálam sem történt meg.
A létesítéskor összesen két fogyasztó, két lakás leágazás volt az oszlopunkra kötve. Ez a hálózat utolsó előtti oszlopa, amire azóta legalább nyolc üzlet és kisüzem is csatlakozott.
A csatlakozó vezetékem több mint 50 méter hosszú, ezért segédoszlopra is szükségem volt. Azóta próbáltak már rákötni a segédoszlopra, de sikerült megakadályoznom.
Tehát az utcai csatlakozó vezetékem nem felel meg a mai követelményeknek. Már a létesítéskor is a saját felelősségemre, a szolgáltatói kapcsolataimnak köszönhetően fogadták el a 4 x 10 mm2-et. 4 x 25 mm2 kellett volna a 3 x16 + 1 x 20 A-es igényemhez. Mentségemre nem rajtam múlott, de akkoriban nem lehetett 25 mm2-es MLC-t kapni.
Hasonló a helyzet a belső hálózattal is. Attól, hogy nálam még sokkal jobb a helyzet, mint a hasonló korú házaknál, a teljes belső hálózatot cserélni kellene.
Egy ilyen totális energetikai felújítás (szigetelés, fűtés rendszer, villamos rendszer...) értelemszerűen a következő tulajdonos dolga lesz. Mi már nem férünk bele sem az állami támogatások keretébe. Pl. négy gyereket vállalni?
A bankok pedig csak a pénzünket hajlandók kezelni, ilyen mértékben nem vagyunk kölcsön képesek.
Ezzel nagyjából mindenki szembesülni fog, aki megközelíti, megéri, meghaladja a 60. évét.
Ez az élet egyik nagy igaztalansága, hogy minél fázósabb lesz az ember, annál kevésbé tartja az állami rendszer támogathatónak.
Más lenne a helyzet, ha zsebből ki lehetne pengetni egy új háznál drágább felújítás költségét. Ha ilyen hülye(?) lennék, akkor sorban állnának a bankok, hogy segíthessenek.
Ezért maradnak az apró kis felújítások. Az ilyenek, mint ami most is foglalkoztat.

Arra is céloztam már Bjacának, hogy nem is olyan biztos, hogy elsőre a szolgáltatót kellene megtámadnom.
Először körbe akarom mérni a házat, hogy támadhatatlan legyek. Alig kezdtem bele a mérésekbe, máris találtam egy alap problémát.
A régi készülékek 220-230 V-ra készültek, az újak 230-240-re. Olyan, mint új hűtő, kenyérsütő 237 Voltról úgy elindulnak, hogy a fesz nem törik 225V alá. Viszont amikor a fesz csak kevéssel 220 V felett van, akkor letörik 120 V környékére.
És ez csak nálunk a lakásban. De ki tudja, hogy mennyi ilyen készülék okozhat a külső hálózaton, ha nem is ekkora, de számottevő feszültség esést, minimum csúcsot?
A direkt alacsonyan tartott hálózati feszültség, a megnövekedett terhelés olyan jelenségeket produkálhat, amit a hálózati paraméterek határértékeire hivatkozva nem lehet a szolgáltatóra ráverni.

Meggyőződésem, hogy nem volt hiába való a "tapogatózás". Sőt, ha sikerül jobban szétosztani a terheléseket, akkor kevesebb problémám lesz, függetlenül attól, hogy mit lép a szolgáltató a maga oldalán.


A hálózati feszültség figyelőt honnan működteted? Közvetlenül a bejövőről, vagy a lakáshálózat valamelyik részéről? Mit jelent az, hogy nem talált hibát?
Gondolom nem azt, hogy éppen belül vagy a 207 - 253 V feszültséghatáron.






2019-03-25
17:40:39
Előzmény: sándor #52610#52618
Sándor,

Nem vonom kétségbe, hogy a hálózati feszültség valamennyire ingadozik nálad.
Gyanítod, hogy az ingadozást kiváltó ok a környékeden üzemelő HMKE/hőszivattyús fűtések terjedése, de úgy tűnik, hogy a sötétben tapogatózol, találgatsz, és magad próbálod orvosolni az általad nem megoldható problémát (például szünetmentesekkel).

Szerintem először az ingadozás mérését kellene elvégezned (feszültség-határ átlépés dátuma, ideje), amely nem kell, hogy hitelesített legyen, elég, ha egyértelmű, mert anélkül nem tudsz semmi használhatót mondani a szolgáltatónak.
Amennyiben biztos vagy benne, hogy a hálózatod nem felel meg a szolgáltatói szerződés szerinti értékeknek, akkor a Démászt (vagy akárhogy is hívják manapság) kellene megtámadnod, legjobb lenne másokkal összefogva!


PS
Kíváncsiságból összeállítottam egy procis SD kártyára naplózó hálózati feszültség figyelőt ( lásd: https://biosolar.hu/forum/show/52590#52590 ), de a hálózatunkon nem talál hibát, csak a potit tekergetve tudok hibákat generálni (jobb lenne egy változtatható toroid),

2019-03-24
13:37:15
Előzmény: robert #52608#52610
Robert,

A kütyü felejtős, egy a "készleten" lévő felesleges cuccok közül. Nincs jelentősége, legalább is addig, amíg meg nem tudom, hogy valójában milyen jellegű meddőm is lehet. A kütyüt nem gyártanák kondisra, ha egy normál háztartásban nem az induktív jellegű fogyasztók lennének többségben.
Ha még lesz türelmem, akkor végig mérem a házban található fogyasztókat, hogy azok milyen jellegűek?
Most nálam első az a kollektort kiszolgáló szünetmentes, amiről kétkedve gondolom, hogy masszívan kapacitív lenne.

Mivel úgy is ki kell fizetnünk a meddőt a számlában, akkor miért ne lenne létjogosultsága a házi fázis javításnak? Különösen 0,7 és az alatti cosfinél!
A hagyományos mérőben nem látok olyan megoldást, amivel csak a hasznos teljesítményt, fogyasztást mérné.
Ennél többet most nem érdemes foglalkozni a (filléres) kütyüvel.

A nyugdíjazott VOLTCRAFT fogyasztásmérőt azért kókányoltam össze, mert kiakasztott, hogy a pár évvel ezelőtt még a névleges üzemidőt tudó szünetmenteseim kapacitása az új akkuk ellenére is drasztikusan csökkent.
Az, hogy az akkucseréket megelőzően (de utána is) tönkrement néhány egyszerűbb készülék már tavaly tavasszal megírtam.
Az alacsony feszültség mellett kellett, hogy legyen valami külső behatás, tranziens, amit a hálózati kapcsolgatásoknak tulajdonítottam.
Közvetlen kapcsolatot sem korábban sem most nem látok a HMKE-k és a feszültség problémák között, azon kívül, hogy a rendszer irányításnak nagy valószínűséggel miattuk kell sűrűn kapcsolni és alacsonyan tartani a feszültséget.
Más, de létező ok, hogy az eleve alacsonyan tartott feszültséget tovább csökkentik a villamos árammal fűtők.
Tehát eleve ahhoz, hogy a szünetmentes tudja tartani a kimenő feszültségét, igénybe kell vegye az akkukban tárolt energia egy részét is. Még akkor is, ha nincs terhelés a szünetmentesen. A hálózati feszültség alacsonyabb szakaszain üríti az akkukat, a magasabb időszak pedig kevés a visszapótlásra.

Ennyi haszna mindenképpen volt az eddigi megfigyeléseknek.

A mostani egész napos áramszünetet a csurig feltöltött, lekapcsoltan várakozó tartalék kis szünetmentessel éppen-éppen kihúztam.
Volt (mert közben tönkrement) egy 150W-os autós invereterem, amit meglepő 13-14 ezer forint körüli áron, szinusz jellel a csomagolásán akasztottam le a multinál a kampóról az autós eszközök sorában.
Amikor már látható volt, hogy a nagy szünetmentesek kapacitása nem lesz elegendő, készenlétbe helyeztem a szivargyújtós invertert. A kollektortól lejövő víz hőmérsékletet felvittem 70 fok fölé, hogy csak a kollektor szivattyúja üzemeljen, a hőcserélőé nem, illetve csak rövid időkre kapcsoljon be.
Később kivettem a rendszerből a hőcserélő szivattyúját és az inverter csak azt táplálta amikor a víz hőfok 70 fölé emelkedett. Így próbáltam növelni a szünetmentes üzem idejét.
Az első meglepetés itt ért, mert olyan melegedést produkált a 40 ezer forintnál drágább Grundfoss, hogy azonnal ki kellett kapcsolni.
Lehűtöttem, a második próbálkozásnál hazavágta az invertert. Nem biztosító kiégés, hanem totálkár.
Utána néztem, az inverter csak kvázi szinuszos volt, a Grudfoss pedig kifejezetten pontos szinuszos tápot igényelt volna.
Csak találgatok, de a szinuszos szivattyú tranziense másabb, erősebb volt, mint a kvázi szinuszos inverter. Valószínűleg nem is volt felkészítve az akku-tápra tervezett inverter arra, hogy a fogyasztója visszalőhet.
Azóta látom, hogy csak "kevésbé igényes" készülékek táplálására készült és nem magas induló áramú szinuszos motorokhoz.
A szivattyú szerencsére megmaradt, az invertert hozzá lehet írni a problémakör okozta veszteségeimhez.
Az új, már valódi szinuszos, de közel háromszor drágább invertert az új befektetések között számolom el, hogy ne keserítsem tovább magamat.

Az egész, a tavaly tavasszal kezdődött probléma csomag tanulsága, hogy a HMKE-k és a helyi naperőművek miatt a fogyasztói hálózaton alacsonyan tartott feszültség miatt nagyon sokan szívhatunk.
Akár készülékek tönkremenetelével, akár a mai energia takarékos elektronikák okozta többlet fogyasztással.
Ezt úgy értem, hogy amíg korábban az alacsonyabb feszültségen a régi készülékek kevesebbet fogyasztottak, addig a mostaniak növelik az áramfelvételüket, hogy tudják tartani a teljesítményüket. Ezzel pedig tovább csökkentik a hálózati feszültséget.
Gondolom és remélem, ezt az állítást többen vitatják majd!
De sajnos(?), az ezzel az egyszerű fogyasztásmérővel n(s)em tudom az eseményeket másként értékelni.

Filléres dolognak tűnik a sok kis kapcsolóüzemű és inverteres készülékek használata, de amit a hálózatnak okoznak az nem filléres probléma.
2019-03-23
20:40:15
Előzmény: sándor #52606#52608
Sándor,

Amikor a fogyimérőbe bedugtad a "kütyüt", akkor helyénvaló, hogy 0.4W/88,6VA/0.0cosfi értéket mutatott, hiszen a "kütyü" nem több, mint egy pár mikrós kondi bedobozolva. Én is kipróbáltam a VOlTCRAFT fogyasztásmérőmet egy 1 mikróssal, az eredmény 0,5W/7VA/0.01cosfi.

Semmi értelme bedugni a kütyüt a konnektorba, a feszültségingadozásra nem lehet hatással (szerintem akkor nyersz vele a legtöbbet, ha eladod).

A VOlTCRAFT fogyasztásmérő egy egyszerű készülék, nem szabad teljes pontosságot várni, főleg nem akkor, amikor gyors változásokkal ingadozik a hálózat.


2019-03-23
15:37:27
#52606
Sziasztok,

Az elmúlt héten amit a rendszerből ki tudtam hozni, azt megtettem.
Minden eddigi megfigyelés megerősítést nyert, és bővült azzal, hogy (talán) képtelenség bármelyik min-max érték.
Egyedül feszültség minimum = nullával eset nem volt.
Attól még mindig nem tértem magamhoz, hogy van normális (határértéken belüli) feszültség és frekvencia, viszont az áramérték = 0,00 -val, miközben minden fogyasztó működött.
Ilyet eddig még nem rögzített a műszer.
Ez döntött egyelőre romba minden eddigi elméletet.

Volt közben két olyan nap, amikor teljes 24 órán keresztül mindhárom paraméter a normálison belül maradt.
Az egyik nap annyira felhős volt, hogy a napkollektor 40 fok körüli vízzel szenvedett, indult, leállt.
A másik nap kora reggeltől késő estig totál erős, megszakítás nélküli volt a napsütés, és mégsem történt egyetlen olyan kapcsolás sem a hálózaton, amit megfogott volna az impulzus számláló.

Három átlagos napon (váltakozva felhős, napos) hol reggel, hol este volt kapcsolás a hálózaton. Volt egy nap. amikor három kapcsolás is volt, de a frekvencia egyetlen napon sem ment szélsőséges értékre. Csak a feszültség és az áramértékek változtak.

Eddig bármilyen összetettebb fogyasztót mértem, azt a műszer mindig kapacitív fogyasztónak értékelte. Gondoltam, talán mégis a műszer a hibás, ezért sorra mértem pár dolgot.
Egy 100 W-os hagyományos izzót egyértelműen ohmos fogyasztónak mutatott.
Egy három fokozatú talpas ventilátort az első két fokozatban kapacitívnak, a harmadik fokozatban induktívnak jelzett ki.
Tehát a műszer jónak tűnik.
A pontosságát nem ellenőriztem. Jó lett volna ha van még egy műszer, amit egyszerűen beledughattam volna, de külön műszerekkel, a műszerek eltérő pontossága miatt értelmetlen lett volna áramot és feszültséget mérni ilyen gyorsan változó környezetben.

Közben volt egy egész napos áramszünetünk. A kollektor szünetmentesekről ment, így volt honnan megnézzem, hogy a műszer a trafónk lekapcsolásakor észlelt-e valamit. A lekapcsolás előtt lenulláztam a min-max értékeket. Semmi eltérő érték nem volt a lekapcsoláskor még letárolt adatokban.
A visszakapcsolást a műszer saját ön késleltetése miatt nem lehetett mérni, de később, sőt a nap további részében sem volt semmilyen min-max eltérés. Pedig a visszakapcsolás után jó néhány másodpercig volt még biztosan lengés a hálózaton.

A karbantartás utáni napokon újra visszaállt a régi rend. Ahány napi lekapcsolást, határérték feletti feszültség csökkenést érzékel az impulzus számláló, annyiszor mászik szélsőséges minimum értékre a feszültség (de soha nem nullára!), és annyiszor megy el a frekvencia.
Eddig sikerült minden fesz csökkenést érzékelő impulzus után lenulláznom a min-maxot. Furcsa módon a frekvencia hol a min, hol a max értéket mutatja. Nincs benne semmi olyan "rendszeresség", amiből legalább ötletelni lehetne.

Próbaképpen eltávolítottam a kütyüt a rendszerből, de semmi változást nem hozott.
A műszer tud hasznos és látszólagos teljesítményt és a hozzájuk tartozó cosfit is mérni, valamint ezeknek a min-max-át is tudja rögzíteni. Na itt voltak meglepetések.
Abszolút statikus állapot, a műszer egyetlen olyan, teljesen feltöltött szünetmentest mér, amiről a fogyasztókat leválasztottam. A legjobb cosfi 0,77, a legrosszabb 0,33!
Általában 0,77 körül változgat a látszólagos és a hatásos teljesítmény változást követve. Gyakorlatilag még a házi hálózaton sem történik semmi változás, amikor a hasznos lemegy 0,5 W-ra és a cosfi 0,33-ra, és így marad percekig.
A szünetmentest kihúzom, minden lenullázódik, visszadugom, újra a lehetetlen értékek.
Ez szerintem nem jöhet sem házon belül, sem a trafókörzetből, ennek valami távoli "eseménynek" kell lennie. Micro secundumos tranziens nem lehet, de akkor mi? Mi tarthat akár három percen keresztül?
Ezt a jelenséget kétszer sikerült elkapnom. Az elsőnél azt hittem valamit rosszul csináltam és azonnal kihúztam a műszert. De amikor másnap a szemem láttára megismétlődött, akkor kivártam a végét. Azóta nem rögzített a műszer ilyen alacsony valós teljesítményt.

Ezek után próbaképpen, fogyasztóként rádugtam a kütyüt a műszerre.
Az eredményt lefotóztam. Most gondolkodom...






2019-03-17
20:48:54
Előzmény: Paragon #52594#52595
Szia Paragon!
Jó ötleteid vannak! Nullátmenetnél indítani a méréssorozatot, folyamatosan összehasonlítva a referenciaértékekkel. Ha tűréshatáron belül van az eltérés, akkor felülírható. Viszont nagy sebességű mikrokontroller kell hozzá, és nagy háttértároló. Szerintem egyszerűbb PC-vel rögzíteni, és utólag kiértékelni.
2019-03-17
14:00:48
Előzmény: BJaca #52592#52594
Szia Bjaca, szia Robert!
Egy programozónak megannyi kész függvénye van a probléma kezelésére, így Bjaca referencia szinusz görbéje, és a Robert által említett egyszerűség elvárás is teljesíthető, és mérhető a tranziens is. Az én fejemben nincsenek kész függvények, de a hibát megelőző szabályos szinuszos mérésekből a várható érték előre jelezhető, ha attól eltér a következő mérés, ez hiba, amit a környező mérésekkel le kell tárolni, további elemzésre
2019-03-17
13:30:46
Előzmény: BJaca #52592#52593
BJaca,

Szerintem túlbonyolítod.

Konnektor-trafó-dióda-kondi-ellenállás adja a mérendő feszültséget amit rávezetünk egy analóg komparátorra vagy ADC-re. Ez a kapcsolás tuti, hogy észreveszi, ha néhány ciklus kimarad, vagy egy tüskénél hosszabb idejű túlfeszültséget kap.
Nem hiszem, hogy Sándor hálózatán a szinusz torzulása, vagy rövid tüskék jelentik a problémát, ha a reléi kattognak. Valószínű, hogy masszív kimaradásai, fesz-csökkenései vannak.
2019-03-17
11:27:00
Előzmény: robert #52590#52592
Szia!
Az a baj, hogy folyamatosan kellene futtatni egy referenciaszinuszt, hogy ha igen torzult a szinusz, akkor is észrevegye. Ráadásul a hálózati frekvenciával megegyezőt, és fázisban ugyanolyat.
2019-03-16
20:07:25
Előzmény: Paragon #52582#52590
Paragon,

Az általad leírtakhoz hasonlóan látom én is a -feltehetően- ritkán előforduló események felderítéséhez szükséges adatok rögzítését.



Sőt, a hálózat figyelését tovább egyszerűsíteném avval, hogy csak azokat a váltásokat kellene rögzíteni, amikor a min max értékeket valamelyik irányban átlépi a feszültség. Szerintem a frekvenciát figyelmen kívül lehet hagyni, az egyáltalán nem valószínű, hogy számottevően eltér a névlegestől.
Valahogy így nézne ki a hibanapló:
dátum idő feszültség

2019.03.16 15.05.02 alacsony
2019.03.16 15.08.05 ok
2019.03.16 18.00.02 alacsony
2019.03.16 18.28.05 ok
2019.03.16 21.00.02 magas
2019.03.16 21.00.45 ok

Ez a feladat akár AD konverzióval, akár komparátorral, plusz egy mikrovezérlő vagy PC, valamint egy szünetmentes táp felhasználásával egyszerűen megoldható lenne.
A naplózott események kiértékelése pofonegyszerű lenne.

2019-03-16
16:43:26
Előzmény: Paragon #52582#52588
Szia Paragon!
Bennem is felmerült a mikrokontorlleres analizálás, de a nagy mennyiségű adat kezelése macerás. Ehhez már nem arduino kellene, hanem raspberry pi, ami tud akár HDD-t is kezelni.
Többszáz kHz mintavételezés szerintem felesleges, bár a PC is tud 192 ezret 16 biten, de akkor nem trafóval, hanem optikával kellene leválasztani a hálózatot.
2019-03-15
11:45:38
Előzmény: BJaca #52579#52582
Szia Bjaca!
Amikor Sándor felvetette a monitorozás gondolatát, nekem is első gondolatom a hangkártya bemenet volt, de végül is Arduino-s srácokat javasoltam, mert ezekkel 12 bites felbontást és többszáz KHz mérést lehet végezni, ami előny a tűimpulzusok vizsgálatánál. De az igazi ok mégis az volt- és ezért írok most- mert a hiba előfordulása feltehetőleg ritka,ezért emberi erővel közel lehetetlen ilyen tartományt átnézni. Programozni kellene, amellyel csak a hiba/eltérés közvetlen közelében lévő méréseket kellene lementeni, ezt már könnyű emberi erővel elemezni, kinagyítani. Reméltem van közöttünk ilyen érdeklődésű fórumozó. (legalább is régen volt, legalább is egy hozzászólás a távoli múltban ezt sugallta)
2019-03-06
15:07:37
Előzmény: robert #52528#52532
Robert,

...
"""
Már a Mapson is találgattam, hogy honnan lehetsz, és hogyan megtáplálva. (Elölről vagy alulról-hátulról.)
A stabil feszültségednek is lehet oka a szűkre méretezés.
Földbe csak földkábelt lehet fektetni. A megengedett minimális keresztmetszet 25 mm2, de ez is csak akkor létesíthető, ha a méretezés is engedélyezi. Alu, réz mindegy, a mechanikai biztonság, a mechanikai ellenálló képesség az első.

A vékony keresztmetszet az utcai gerincen, a csatlakozó vezetéken olyan áramsűrűséget okoz a vezetőben, ami ellenhat a gyors változásoknak. Tehát a stabilitás látszatát okozza.
Így és ezért "stabilizáljuk" a hegesztő trafókat hosszabbítóval, ha még ez sem elég, akkor feltekert hosszabbítóval.

Az egyik gyermekem építkezésénél megtagadtam, hogy az utcafronti mérőszekrénytől 1 db 4x16-os csatlakozó vezetéket építsek ki. Hiába érveltem, hogy később ez majd sokkal többe kerül, mint az akkori spórolás. Természetesen akadt olyan szakember, aki hülyeségnek tartotta a véleményemet és még a 16-ost is soknak találta.

...

A mester megoldotta 1 db 4x10-es csatlakozó vezetékkel. Természetesen a lehető legtakarékosabban, légvonalban a legrövidebb nyomvonalon, puha gégecsőben az MT vezeték, de a szakértelmét bizonyítandó, mellé fektetett egy másik, üres gégecsövet is, biztos ami biztos, hátha kell valamikor bővítés.
Hülye, aki ennél többet akar!
Ahogyan kell, a csatlakozó vezeték fölé épült a terasz, a lépcső, a dísz járda, a park, növények.
Nem kellett három év, amikor kiderült, hogy hiányzik az 5. ér.
Sem az érszám, sem a keresztmetszet miatt nem lehet teljesítményt bővíteni a lakásban. (Én csak az amerikai rendszerű konyhát 3 db 5x10-es vezetékkel tápláltam meg a lakáson belül, számolva arra, hogy normális csatlakozó vezetéket építünk a házhoz!)
Most megy a vergődés, mert sem napelemet, sem hőszivattyút nem lehet a lakáshoz építeni. Kicsi és kevés a csatlakozó vezeték.
A "mester" egy rohammal be akart húzni még egy csatlakozó vezetéket, de az az átkozott föld összelapította a tartalék gégecsövet.
Most lehet gondolkodni, hogy merről lehet még megközelíteni a lakást. Egyetlen, nem teljesen szabad végfal van, ahol a lakás épülete folytatódott volna a mellé épülő energetikai résszel, a garázsokkal. De sajnos ehhez is olyan dolgokat kell felbontani, ami nagyon megdrágít minden kezdeményezést.

Ma is annyira előre kell gondolkodni, mint régen. Csak régen még elfogadott volt a falon kívüli szerelés.
Mondjuk ma is van megoldás, még ha egyelőre a gondolatot is elutasítják.
Mert csak a parkot kell átvágni, a díszjárdát felbontani, a terasz tartó oszlopaira egy plusz díszborítást készíteni és az alatt a padlástérbe, vagy egy kisebb álmennyezetrész alatt a lakásban felvezetni az új csatlakozó vezetéket.
Utána már csak le kell jönni a belső főelosztó szekrényhez, helyreállítani a falat, újra festeni...
Illetve először még a HMKE elemeinek és azok csatlakoztatásának kell helyet keresni úgy, hogy a lakás képe, stílusa nem változhat. Magyarul besüllyeszteni a falba.
Külön költség emelő tényező, hogy a terasznak több oszlopa is van, amiket egyformára kell átalakítani úgy, hogy a bővítés után, az eredeti polírozott beton is megmaradjon.
A feladat megoldható, de mennyivel olcsóbb és egyszerűbb lett volna előre gondolkodni, és betartani a szakma írott és tapasztalati szabályait?

Egyébként amikor földkábellel kellett csatlakozást kiépítenünk, annak a méretezése bonyolultabb volt, mint a légvezetéké.
Igaz, hogy a földkábel melegedhetett 70 fokig a földben, de akkor a veszteség teszi ki a villanyszámla felét.
Maradt a megfelelő keresztmetszet választása. Külön tarifás mérések esetén általában a lakásban oldottuk meg a mérést (ameddig a szolgáltató ahhoz hozzájárult) és cetlin volt kiírva a leolvasónak a mérőállás.
A szakszerűen homokágyba, letéglázva fektetett kábel mellé, az árok másik oldalába fektettünk egy tartalék kábelt is. 60 cm széles árok, hogy a két kábel között maradjon legalább egy ásó szélességű "védőzóna" a későbbi "régészkedő", oszlopállító szándékok hatásának csökkentésére, kivédésére.
De leginkább arra a tapasztalatra alapozva, hogy hiába az előírt vastagságú homok terítés, a talajnyomás a homok felett betöltött talajban található kis kő és tégla darabokat nagyjából 10 év alatt átnyomja a homokon.
A kődarabok csúcsai a leggyakoribb megsértői, kilyukasztói a műanyag gáz, víz, általában a KPE csöveknek, de a földkábeleknek is. Ez ellen nem védenek a műanyag kábelvédő lapok.
A talajrétegek folyamatosan mozognak, tömörödnek, elcsúsznak egymáson. Ezért nem ritka, hogy elvágják, eltépik a csöveket, a kábeleket. Különösen, ha később még út is kerül a csövek fölé. Hihetetlen, de sokszor a személykocsi súlya, a sok apró kerékütés is elég a cső és kábelsérülések felgyorsításához.
Amikor az utat építik akkor már senki sem foglalkozik azzal, hogy megfelelően erős acél védőcsővel lássa el a már el is feledett kábelt.

Robert, úgy gondolom, hogy a pillanatnyilag ideális állapotod az építéskori túlméretezés és az azóta a villamos energiával folytatott takarékos gyakorlatodnak köszönhető.
Jól látod, hogy ez a helyzet könnyen borulhat, amennyiben a közelben valaki, vagy netán többen komolyabb beruházást (HMKE, villanyautó házi töltés, átállás villamos fűtésre) valósítanak meg.
A pillanatnyi állapotokat te ismered. Amikor én utoljára az utca temető felöli részén jártam, (ősrégen, kísérőként egy menő galambász(nő?)nél, családnál?), akkor emlékem szerint a környéken volt pár nem igazán kicsi villa, ami kimondottan jólétről árulkodott.
Vagy csak a környéken, valamelyik szomszéd utcában jártam? Nagyon régen volt.
Nem csodálkoznék azon sem, hogy ha a gyakorlatnak megfelelően ezek a villák már építéskor egy külön trafóra lettek volna kötve, mivel a meglévő közhálózat eleve szűk a számukra. Nagy terhelést pedig a hálózat végére nem szoktak engedélyezni.
Felénk legalább is ez a gyakorlat ott, ahol az újgazdagok építkeznek a gyenge hálózatú kiskertes városrészekben. Kapnak egy trafót a szomszéd utcában és mivel új hálózatot már nem fizetnének meg, ezért inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy egymás telkén, a kerteken vezessék át a csatlakozó kábeleiket.
"""
2019-03-05
15:36:02
#52528
Az utcánkban oszlopokon futó szigetelt vezetékek vannak. Látva, hogy mennyire vékonyak a kábelek csodálkozom, hogy ennyire stabil a feszültség. A trafótól kb 100 méterre lakunk, a bekötő földkábelünk kb 60m 4x16-os duplán (két tarifa, órák a kapunál).

Az utca kb 600m hosszú (a trafótól), valószínű, hogy néhány komolyabb, egy időben üzemelő fogyasztó belépése után itt is ingadozni kezdene a feszültség. Nem a betáplálás, hanem fogyasztás növekedése miatt.
Gondolom, hogy a fogyasztói szokások változása egy irányba hat, a korszerűsítések során a fogyasztók jelentős hányadának átállítása gázról villanyra agyoncsapná a szolgáltató által eredetileg tervezett egyidejűséget.

A HMKE-k az így kialakuló helyzeten némileg segíthetnek, ha hőszivattyúval és indirekt tárolóval vannak kombinálva (fogyasztási csúcsok mérséklése). Az akkus tárolás csak akkor jöhet szóba, ha sokan elektromos autóba invesztálnak.
A környékünkön ez utóbbinak kevés az esélye, egyrészről a lakosok anyagi helyzete nem engedi meg, másrészről a domborzati viszonyaink miatt az elektromos járgánynak gyatra a hatótávolsága.

villam64Válasz erre
2019-03-02
15:44:13
#52500
Szia Sándor
Ragaszkodom a kapcsolgatásból eredő hibára. 3 óránkénti mérés pontosabb adatot adna. Nálam érden 234-240 V között változik a feszültség. Rögzítőt nem vettem, tehát kilengésről nem tudok. Nem nálam, budakeszin a feszültség változása nagyobb, a frekvenciát nem látom. Viszont a napelemes termelés pont kisimítja a feszültséget.





2019-02-15
09:30:16
Előzmény: sándor #52466#52469
Felénk az ilyen jellegű problémák teljesen ismeretlenek. Évente átlagban van egy áramszünet, ami leginkább egy-egy heves viharhoz köthető, esetleg előfordul még néhány észrevehető átkapcsolás. Az áramszünetek jól nyomonkövethetők, mert a sütő órája már nagyon rövid áramkimaradás esetén is elkezd 00:00-val villogni.

Évekkel ezelőtt, amikor az első, szigetüzemű napelemes rendszeremet építettem, méregettem a hálózati paramétereket. De olyan unalmasan egyhangú volt, hogy egy idő után lekapcsoltam az egészet. Az akkut, mint szünetmentes áramforrást még használtam két évig, de miután (a legmagasabb szintű törődés ellenére) cellazárlatos lett, hagytam az egészet a fenébe. Azóta sem érzem szükségességét a szünetmentesnek...

Hálózati feszültséganomáliára visszavezethető meghibásodásom 1db volt az elmúlt 15 évben úgy, hogy egyszer, 100m-re tőlem egy ismerős összes elektronikus berendezését lenullázta egy villám.

Annyit látok, hogy az elmúlt 1-2 évben látványosan szaporodnak a környéken a napelemek, kíváncsi leszek, történik-e változás az ellátásbiztonságban.

T.
2019-02-15
01:12:48
Előzmény: robert #52461#52466
Robert,

A villám által felvetett magasfeszültségű hálózaton végzett kapcsolást érdemes végig gondolni. Tulajdonképpen innen indult az első kesergésem is.
A műszer elcsíphette a közbülső feszültség értékeket.
Marad a frekvencia eltérés kérdése. Ezt okozhatja pl. a megújulókból vételezett import energiára való áttérés, ahol nincs frekvenciatartó forgótömeg mint kiegyensúlyozó, áthidaló tényező.
A műszer kapacitív jelleget mutat, ezért feltételezem, hogy ezt a nem szinkronban kapcsolgatott (helyi) fázisjavítások okozzák.
Nem tudom, keresgélek még.

Ami a műszert illeti.
A beüzemelés előtt többször kipróbáltam. Indítottam, mértem, feljegyeztem, töröltem a memóriát. Mindig jól működött, nem maradt benne az előző mérésekből semmi.
A műszer eleve védett a saját bekapcsolási tranzienseitől. Feszültség alá helyezéskor 0000 kijelzéssel vár 4-5 másodpercet, és csak utána mutatja a mérési értékeket. Tehát elvileg nem szabadna a mért értékek között a csatlakoztatásnak megjelennie.
Hogy hol van az a feszültség határ, ahol már pontatlanul működik, arról nem találtam információt. Csak az üzemi érték van megadva, ami érthető, hiszen háztartási fogyasztásmérő. Energia költség mutatásra, illetve havi költség előre jelzésre készült.
Esetleg meg lehet próbálni egy feszültség osztóról, fix ohmos terheléssel, hogy mit csinál. Tönkre nem mehet, az áram értéke jó megközelítéssel előre kiszámolható. A frekvenciának elvileg nincs oka, hogy változzon.

A fotók feltétele óta nem töröltem a memóriát. Készítettem két új min-max képet, amiken látszik, hogy a fesz-max azóta emelkedett, a terhelés-min pedig csökkent.
Tehát a műszer működik.






villam64Válasz erre
2019-02-14
21:43:32
Előzmény: sándor #52453#52463
Szia Sándor

Eddig is azt mondtam, hogy keresztmetszet leszűkülés okozza ezt a hibát. Mivel rövid idejű, a fogyasztók nem okozhatják. A trafó kapcsolója ilyen hibát okozhat. Elavult, kiöregedett. Az ABB már újakat gyárt. Ha egy trafóhoz köthető, akkor ottani átkapcsoló. Ha több trafó, akkor a 25 kV-os hiba. Még egy trafón belül is 50-100 kW-os terhelés kapcsolgatást jelentene. Ilyen nem létezik. Átkapcsoláskor a központi helyen okozhat ilyen hibát.
Biosolar Forum  =>  Villanyszerelés  =>  Hálózati problémák, feszültségingadozáslapozz: 1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva