Biosolar Forum

Biosolar Forum => Fűtés - Biomassza => Fabrikett

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

sándorVálasz erre 2023-05-30 14:51:21
Előzmény: zsezse #54924#54935 Szia, Nem reagáltam még a kazán cserédre, de amint látom szaporodnak a problémáid. Az elgázosító kazánok mindig is egy külön kategória volt, és ezen belül az általad elnagyoltnak gondolt tervezéssel készített generátoros még inkább az. Ha visszakeresel (nem tudom hogy hová csoportosította esetleg Róbert) találhatsz tüzelőanyag próbákat a generátorossal, amiket én csináltam. A végeredmény foglalnám össze, a generátoros kb. 20%-os nedvességtartalommal, a normál elgázosítós 23-25% víztartalommal működik ideálisan. Amióta az éveim száma nagyobb, mint a rönkök súlya kilogrammban, azóta konyhakész, ~40%-os "száraz" fát vásárolok. Megdőlt az az általam is képviselt álláspont, hogy rönkben vásárolva olcsóbb a fűtés. A rönkfeldolgozás árát szintén feltettem ide, tehát azzal együtt érvényes, és még inkább megalapozott az, hogy konyhakész tavaly őszi vágást kell vásárolni. Szárító-tároló helyet kell építeni és kész. A piaci árak alakulása is ebbe az irányba kényszerít. Két éve (nem pontos árak, de az arány stimmel) a nedves fa volt 3 ezer Ft/q, a száraz, kétéves kalodás 6 ezer Ft/q. 15-20%-ot kell kiszárítani, amivel még mindig sokkal jobban jövök ki, mintha a kalodásat, vagy a rönkös feldolgozást választanám. És itt jön a brikett kérdése. Az Atmosnak mindenre van kazánja, a brikettre is. Viszont a belső kialakítása mindegyiknek más és más! Én a legjobb minőségű hengeres bükkfa brikettel végeztem a kísérletet az elgázosítóval, és rosszabb eredményt kaptam, mint a nyárfával. Természetesen mi is megpróbálkoztunk apríték brikettálással, de kevés volt hozzá a 300 tonnás prés. Fel kellett dolgoznunk az aprítékot fűrészporrá és rá kellett jönnünk, hogy a vékony ágak, ágvégek, gallyak fűtőértéke elveszett a szemcsék közötti levegő mennyisége miatt. (Azonos térfogatban kevesebb volt a fűtőanyag). Nem volt tökéletesen homogén a fűrészpor. Utána jött a szalma brikett, a napraforgó héj és ocsú brikett hasonló eredménnyel. A brikettálás, a brikett sűrűsége akkor kezd jó lenni, amikor a tömörítéstől magától meggyullad (felrobban) a présben. Rengeteg levegőt kell összenyomni, kiszorítani az alapanyagból. A présformát hűteni kell. A hűtés vízigénye iszonyatos, a zárt rendszerű vízhűtésé energia igényes. Tehát szakaszosan kell préselni, utántölteni és ismét préselni, hogy a levegő közben távozhasson. Több fokozatú préselést kellett építeni több formával, mert nagyon lelassult egy darab brikett gyártása. Igazából vákumozni kellene préselés közben a présformát, de a forrólevegőt nem lehet hagyományos vákumozással eltávolítani. Ez a több éves próbálkozásunk pár autó árába került, de a célunk nem csak az önellátás volt. A hengeres brikettet céloztuk meg, és fel kellett adnunk a próbákat. Vásároltunk majdnem teljesen homogén "gyári" keményfa fűrészport, ezzel tudtuk a legjobb briketteket gyártani, de a tömörsége messze elmaradt a gyári brikettekétől. A présformákat kívülről hűteni nem elég, a hűtőjáratos formákat nem lehet megfizetni. A végeredmény az lett, hogy a generátorosban még rosszabb eredmény kaptunk, mint a gyári brikettel. Hagyományos kályhában kiválóan teljesített, de vegyestüzelésű kazánban már nem. Az égés során folyamatosan csökken a brikettből felszabaduló levegő mennyisége, ezért ehhez kellene szabályozni a kazánok levegő ellátását. A közönséges egyaknás kályhánál a levegőt közel teljesen lezárva a brikett a saját levegőjét használja. Szépen izzik és sugározza hőt. A probléma az utántöltésnél van. Nagyon nehéz eltalálni, hogy ne kelljen újragyújtani, de ne is lobbanjon el az előző töltet maradéka az ajtó nyitásakor bejutó levegő miatt. Arra jutottunk, hogy a brikett egy jól beállítható kandallóba való, vagy egy direkt brikett égetésre készült kazánba. Olyan fűtő eszközhöz való, ahol a brikett a teljes térfogatában képes átizzani, mint a régi német brikett csinálta, kitöltve egy brikettel a teljes sporheld tűzterét. Kevertünk a fűrészporhoz olajos magvakat és azok héját is. Az eredmény, hogy hamarabb meggyulladt a félig összepréselt brikett a formában, és nagyobbat robbant. Szétrepesztette a présformát és a visszalökés ütése tönkretette a lendítőkerék méregdrága csapágyait. Itt feladtuk. Ami legkönnyebb lenne az egy függőleges ütőprés, centiméterenkénti utántöltéssel, süllyedő forma fenékkel, esetleg aluról is ütő kivitelben. Szakaszos üzemű töltéssel, hogy legyen idő a levegő távozásához a brikettből. Hűteni akkor is kell, de egy ilyen gépet egyszerűbb lenne csinálni. Karusszel kivitelben, forgó asztal több formával és löketenként változtatható hidraulika nyomással. Önellátásra ez sem éri meg. Láttam apríték kazánt, de az már nem családi házas teljesítményű. Az égéslevegővel fújták be az aprítékot, hasonlóan a forgácstüzelésű kazánokhoz. Itt ugyan az aprítékot mechanikusan juttatták a befúvó nyíláshoz, mert az eltérő méretű és súlyú apríték távolról való mozgatásához nem elegendő az égéslevegő nyomása és mennyisége. De üzemi méretben gazdaságosan működött.

2023-05-30
14:51:21

Előzmény: zsezse #54924#54935

Szia,

Nem reagáltam még a kazán cserédre, de amint látom szaporodnak a problémáid. Az elgázosító kazánok mindig is egy külön kategória volt, és ezen belül az általad elnagyoltnak gondolt tervezéssel készített generátoros még inkább az.
Ha visszakeresel (nem tudom hogy hová csoportosította esetleg Róbert) találhatsz tüzelőanyag próbákat a generátorossal, amiket én csináltam.
A végeredmény foglalnám össze, a generátoros kb. 20%-os nedvességtartalommal, a normál elgázosítós 23-25% víztartalommal működik ideálisan.
Amióta az éveim száma nagyobb, mint a rönkök súlya kilogrammban, azóta konyhakész, ~40%-os "száraz" fát vásárolok. Megdőlt az az általam is képviselt álláspont, hogy rönkben vásárolva olcsóbb a fűtés. A rönkfeldolgozás árát szintén feltettem ide, tehát azzal együtt érvényes, és még inkább megalapozott az, hogy konyhakész tavaly őszi vágást kell vásárolni. Szárító-tároló helyet kell építeni és kész. A piaci árak alakulása is ebbe az irányba kényszerít. Két éve (nem pontos árak, de az arány stimmel) a nedves fa volt 3 ezer Ft/q, a száraz, kétéves kalodás 6 ezer Ft/q. 15-20%-ot kell kiszárítani, amivel még mindig sokkal jobban jövök ki, mintha a kalodásat, vagy a rönkös feldolgozást választanám.
És itt jön a brikett kérdése. Az Atmosnak mindenre van kazánja, a brikettre is. Viszont a belső kialakítása mindegyiknek más és más! Én a legjobb minőségű hengeres bükkfa brikettel végeztem a kísérletet az elgázosítóval, és rosszabb eredményt kaptam, mint a nyárfával.

Természetesen mi is megpróbálkoztunk apríték brikettálással, de kevés volt hozzá a 300 tonnás prés. Fel kellett dolgoznunk az aprítékot fűrészporrá és rá kellett jönnünk, hogy a vékony ágak, ágvégek, gallyak fűtőértéke elveszett a szemcsék közötti levegő mennyisége miatt. (Azonos térfogatban kevesebb volt a fűtőanyag). Nem volt tökéletesen homogén a fűrészpor. Utána jött a szalma brikett, a napraforgó héj és ocsú brikett hasonló eredménnyel.

A brikettálás, a brikett sűrűsége akkor kezd jó lenni, amikor a tömörítéstől magától meggyullad (felrobban) a présben. Rengeteg levegőt kell összenyomni, kiszorítani az alapanyagból. A présformát hűteni kell. A hűtés vízigénye iszonyatos, a zárt rendszerű vízhűtésé energia igényes.
Tehát szakaszosan kell préselni, utántölteni és ismét préselni, hogy a levegő közben távozhasson. Több fokozatú préselést kellett építeni több formával, mert nagyon lelassult egy darab brikett gyártása. Igazából vákumozni kellene préselés közben a présformát, de a forrólevegőt nem lehet hagyományos vákumozással eltávolítani. Ez a több éves próbálkozásunk pár autó árába került, de a célunk nem csak az önellátás volt.
A hengeres brikettet céloztuk meg, és fel kellett adnunk a próbákat. Vásároltunk majdnem teljesen homogén "gyári" keményfa fűrészport, ezzel tudtuk a legjobb briketteket gyártani, de a tömörsége messze elmaradt a gyári brikettekétől. A présformákat kívülről hűteni nem elég, a hűtőjáratos formákat nem lehet megfizetni.
A végeredmény az lett, hogy a generátorosban még rosszabb eredmény kaptunk, mint a gyári brikettel. Hagyományos kályhában kiválóan teljesített, de vegyestüzelésű kazánban már nem. Az égés során folyamatosan csökken a brikettből felszabaduló levegő mennyisége, ezért ehhez kellene szabályozni a kazánok levegő ellátását. A közönséges egyaknás kályhánál a levegőt közel teljesen lezárva a brikett a saját levegőjét használja. Szépen izzik és sugározza hőt. A probléma az utántöltésnél van. Nagyon nehéz eltalálni, hogy ne kelljen újragyújtani, de ne is lobbanjon el az előző töltet maradéka az ajtó nyitásakor bejutó levegő miatt.
Arra jutottunk, hogy a brikett egy jól beállítható kandallóba való, vagy egy direkt brikett égetésre készült kazánba. Olyan fűtő eszközhöz való, ahol a brikett a teljes térfogatában képes átizzani, mint a régi német brikett csinálta, kitöltve egy brikettel a teljes sporheld tűzterét.

Kevertünk a fűrészporhoz olajos magvakat és azok héját is. Az eredmény, hogy hamarabb meggyulladt a félig összepréselt brikett a formában, és nagyobbat robbant. Szétrepesztette a présformát és a visszalökés ütése tönkretette a lendítőkerék méregdrága csapágyait. Itt feladtuk.

Ami legkönnyebb lenne az egy függőleges ütőprés, centiméterenkénti utántöltéssel, süllyedő forma fenékkel, esetleg aluról is ütő kivitelben. Szakaszos üzemű töltéssel, hogy legyen idő a levegő távozásához a brikettből. Hűteni akkor is kell, de egy ilyen gépet egyszerűbb lenne csinálni. Karusszel kivitelben, forgó asztal több formával és löketenként változtatható hidraulika nyomással. Önellátásra ez sem éri meg.

Láttam apríték kazánt, de az már nem családi házas teljesítményű. Az égéslevegővel fújták be az aprítékot, hasonlóan a forgácstüzelésű kazánokhoz.
Itt ugyan az aprítékot mechanikusan juttatták a befúvó nyíláshoz, mert az eltérő méretű és súlyú apríték távolról való mozgatásához nem elegendő az égéslevegő nyomása és mennyisége. De üzemi méretben gazdaságosan működött.

zsezseVálasz erre 2023-04-18 17:20:35
#54924 sziasztok nagyon sokaig nem voltam hive a brikettalasnak, de egyszeruen eljott az a pont, amikor fontolora kellett vegyem. rengeteg apro szemes biomasszam gyulik ossze az ev soran: fureszpor, apritek, szotyi, repce, kereg darabok, stb. ezt eddig zsakban hordtam be, de be kell lassam, ez eleg sziszifuszi, nem is tul hatekony. raadasul miota lecsereltem a nagy behemot balas kazanom egy kisebb faelgazositora, azota kevesbe komfortos a futes ilyen modon, mert csak 1 zsak fer bele a 2.5 helyett, valamint a faelgazosito kisebb garatja nem is igazan alkalmas erre. tovabbi indok, hogy edesanyam nem tudja megoldani a zsakok mozgatasat, belapatolasat a kazanba, nekem pedig sajnos nincs idom 2 helyen tuzelni. szoval elkezdtem tanakodni egy brikettalo gepen, eloszor nullarol akartam csinalni egyet, de a hasznalt piacon egyszeruen irrealis ara van a hidraulika alkatreszeknek: munkahenger, iranyvalto, hidraulika szivattyu.. ez hasznaltban is kb 200e ft, ha egyaltalan lehet kapni. vegul kipattant az isteni szikra, hogy a meglevo hasitogepbol siman lehetne csinalni egy ilyet, kisebb atalakitassal, hogy a hasitogep funkciojat is megtartsam. egyelore a szerkezet 80%-ban kesz, mar mukodik, de sok a nyitott kerdes. ha esetleg valakinek van tapasztalata brikettalassal, megkoszonnem, ha jelezne itt a csoportban:) videot pedig majd teszek fel YTra!

zsezseVálasz erre

2023-04-18
17:20:35

#54924
sziasztok

nagyon sokaig nem voltam hive a brikettalasnak, de egyszeruen eljott az a pont, amikor fontolora kellett vegyem.

rengeteg apro szemes biomasszam gyulik ossze az ev soran: fureszpor, apritek, szotyi, repce, kereg darabok, stb.
ezt eddig zsakban hordtam be, de be kell lassam, ez eleg sziszifuszi, nem is tul hatekony.
raadasul miota lecsereltem a nagy behemot balas kazanom egy kisebb faelgazositora, azota kevesbe komfortos a futes ilyen modon, mert csak 1 zsak fer bele a 2.5 helyett, valamint a faelgazosito kisebb garatja nem is igazan alkalmas erre.
tovabbi indok, hogy edesanyam nem tudja megoldani a zsakok mozgatasat, belapatolasat a kazanba, nekem pedig sajnos nincs idom 2 helyen tuzelni.

szoval elkezdtem tanakodni egy brikettalo gepen, eloszor nullarol akartam csinalni egyet, de a hasznalt piacon egyszeruen irrealis ara van a hidraulika alkatreszeknek:
munkahenger, iranyvalto, hidraulika szivattyu.. ez hasznaltban is kb 200e ft, ha egyaltalan lehet kapni.
vegul kipattant az isteni szikra, hogy a meglevo hasitogepbol siman lehetne csinalni egy ilyet, kisebb atalakitassal, hogy a hasitogep funkciojat is megtartsam.

egyelore a szerkezet 80%-ban kesz, mar mukodik, de sok a nyitott kerdes.

ha esetleg valakinek van tapasztalata brikettalassal, megkoszonnem, ha jelezne itt a csoportban:)
videot pedig majd teszek fel YTra!

robertVálasz erre 2014-12-09 15:40:51
#47970 RIP "BIO-ÖKO-FABRIKETT" Úgy tűnik, hogy a fabrikett ára kb 10%-al emelkedett, amíg a gáz legalább annyival csökkent a piaci és politikai folyamatok hatására. Béke a fabrikett hamujára! Gázzal a "rezsicsökkentés" előtt sem volt drágább fűteni, mint fabrikettel, de most egycsapásra lényegesen olcsóbb is lett. Várhatóan a fabrikett-divatot meglovagoló egy-termékes kereskedések többsége meg fog szűnni.

robertVálasz erre

2014-12-09
15:40:51

#47970
RIP "BIO-ÖKO-FABRIKETT"

Úgy tűnik, hogy a fabrikett ára kb 10%-al emelkedett, amíg a gáz legalább annyival csökkent a piaci és politikai folyamatok hatására.
Béke a fabrikett hamujára!

Gázzal a "rezsicsökkentés" előtt sem volt drágább fűteni, mint fabrikettel, de most egycsapásra lényegesen olcsóbb is lett.

Várhatóan a fabrikett-divatot meglovagoló egy-termékes kereskedések többsége meg fog szűnni.

robertVálasz erre 2012-12-11 14:10:35
#36781 A topik megnyitására az ehhez hasonló átverős reklámok ösztönöztek: - " Fázol? Nincs tüzelőd??? Akkor ezt figyeld!!! Fűts brikettel többet, olcsóbban, 30% spórolással !!! " - "Fabrikettel való fűtés esetén sokkal kevesebb mennyiség szükséges a friss vágású, nedves tűzifához viszonyítva..." És persze az mosópor reklámokból jól ismert "elégedett vásárlói vélemények": - "Fáról váltottunk fabrikettre. A brikett felülmúlta elképzeléseinket. A ház már néhány darab brikettel felmelegszik. Mindenkinek ezt ajánlom!" - "A fabrikett izzik mint a forró vas! Hihetetlen tömör fát látni így égni! A hője rettenetes, szinte lehetetlen kellőképpen lefojtani! Tüzelőanyagból nem ismerek ennyire gazdaságos, és praktikus megoldást! Újra rendelek, ha elfogy." A probléma nem a fabrikett minőségével, hanem a reklámokkal és az árával van. Néhány pontban összegyűjtöttem a topik lényeges következtetéseit. A tüzelőanyag árak változhatnak, ennek eredményeképpen a költségekkel kapcsolatos következtetéseket időszerűtlenné válhatnak. Egy nagyobb gázár-emelés, a brikett árak csökkenése vagy a tüzifa jelentős drágulása esetén eljöhet még az idő, amikor a brikett ára az összehasonlításban lényegesen kedvezőbb lesz. A tendencia ennek az ellenkezője. # Miből van a fabrikett? Fából. Mi a fabrikett előnye a fával szemben? 1. Ki van szárítva. 2. Nem kell hasogatni. 3. Nem kell betárolni. (Viszont nem is lehet betárolni). 4. Kis mennyiségben is megvásárolható. Mennyibe kerülnek a fenti előnyök? Körülbelül 20-30ft felár kilogramonként. Van aki kényelemből fizeti meg a felárat, mások kényszerből, és vannak olyanok, akit tudatlanságból. Az első csoportnak jó, a második nem tud jobbat, de szerintem a harmadikba tartoznak a legtöbben. Tehát ezért vagy azért, de vannak, akik ezt a fűtési módot választják. Ha megéri a szárításon kívül még egy pár ipari műveletet elvégezni a fán, hogy változatlan energiatartalmú brikettet kapjunk, akkor miért ne érné meg egy kevésbé feldolgozott állapottal próbálkozni? Talán csak azért nem, mert, ha a tüzépen van két kupac fa, az egyikre az van írva, hogy friss vágás 20000Ft/t, a másikra pedig az, hogy száraz fa 30000Ft/t, akkor a száraz fát nem venné meg senki, mindenki az olcsóbbat választaná (persze nem szárítaná ki). Mivel a brikettet nem fának hívják, de rendelkezik a kályhakész tüzifa minden jó tulajdonságával ezért jobban el lehet fogadtatni. # Hogyan lehet nagyobb egy adott típusú fabrikett fűtőértéke, mint a tüzifáé? Először is az égéshő és a fűtőérték közötti különbséget kell megérteni. A fűtőérték -az elégetés során hasznosítható hő- mindig kevesebb, mint az égéshő -a fűtőanyag elégetésekor felszabaduló hő-, ugyanis égéskor a tüzelő víztartalmát el kell párologtatni, és az ehhez szükséges energia veszteséget jelent, a vízgőz pedig a kéményen távozik. A tüzifa száraz helyen történő tárolása esetén a víztartalom 15-20% körül mozog. Friss vágás esetén 50%. A teljesen száraz tölgy fűtőértéke ugyanannyi, mint az égéshője -19MJ/kg-. A fűtőértéke 20% víztartalom mellett 14.5MJ/kg, 50% víztartalom esetén 8.1MJ/kg. A brikett víztartalma a gyártás során 10% alá csökken (erős hőfejlődés a préseléskor), azt nem tudom, hogy tárolás során hova emelkedik, de biztosan változik, de arról nem szól a fáma. Ha tölgyből préselik a brikettet, akkor 8% víztartalom mellett kb 17.1MJ/kg fűtőértéket várnék, hacsak nem kerül bele még valami (pl kötőanyag). A préselés hatására az anyag összetömörödik, és nehezebb lesz, mint a víz, de a sűrűség változása a fűtőértéket nem befolyásolja, mert a fűtőérték kg-ra van megadva. Visszatérve az eredeti kérdésre: hogy lehet egy brikett fűtőértéke magasabb, mint a száraz fáé? Lehetséges válaszok: 1. A szóban forgó brikett nem/nem teljesen fából, hanem valamilyen olajos mag héjából készül (pl napraforgó). 2. Az égettes külsejű "prémium minőségű" brikett péseléskor hőkezelésen esik át, nem kell hozzá kötőanyag, ezáltal kevésbé nedvszívó, mint a többi fajta, nem olyan érzékeny a tárolási körülményekre sem, és kg-ra vetítve biztosan magas a fűtőértéke. # Környezetvédelem A fabrikett bio. A fa nem bio? A brikett gyártása, csomagolása és szállítása a fűtőértékével összemérhető energiát igényel. Hol itt a környeztvédelem? Ami tényleg környezetkímélő lenne, az alapanyagok elégetése apríték-égetőkben. # A különböző fűtőanyagokat nem lehet összehasonlítani néhány egymást követő év fűtésszámlái alapján. Olyan mérés ugye nincs, hogy ugyanaz a család ugyanazokkal a fűtési szokásokkal ugyanazt a telet ugyanaban az épületben de különböző fűtőanyagok felhasználásával tölti el? Különböző családok fűtőanyag-fogyasztása ugyanabban az épületben szintén nem összehasonlítható. Megtörtént: Évekig laktunk egy társasházi lakásban négyen. Aztán eladtuk a lakást, és egy emelettel feljebb költöztünk. A gázórák a földszinten voltak, és én továbbra is leolvastam a régi lakás gázóráját is (mániás leolvasó vagyok). Az új lakók hárman, kétszer annyi gázt fogyasztottak, mint mi négyen -ugyanabban a lakásban-. (Nem csak egy hónap adatai alapján számoltam ki!) Hogy lehet ez? Felére csökkent volna a gáz fűtőértéke, vagy elromlott a kazán? Nem. Az új lakóknál egyszerűen meg lehetett dögleni a melegtől. A fenti történettel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy az eltérő fűtési szokások miatt nehéz a tényleges költségeket pontosan megbecsülni, 10-20-30% eltérés simán adódik. Mérést sem a lakók tüzelőanyag-fogyasztásának változása, hanem hőmennyiségmerő és néhány hőmérő beépítésével kell végezni. Az így mért eredmények sem mondhatnak ellen a számítottnak. Ha ez így lenne, akkor nem lenne értelme hőtechnikai és épületgépészeti számításokat végezni. Hogy méreteznénk a fűtési rendszereket vagy a hőszigetelést? Próbálgatással? # Lehet, hogy azért kell mindig újra kezdeni a fa v.s. brikett vitákat, mert mindkét oldal a pontatlan és ellenőrizhetetlen kísérletekkel, vagy felhasználása alkalmatlan anyagokkal (vizes fa) akarja alátámasztani az álláspontját. A vizes fával történő fűtésről én hallani sem szeretnék. Ha vizes fát vesz valaki, akkor szárítsa ki. Attól még hogy nyers húst mérnek a hentesnél nem muszáj nyersen elfogyasztani. Íme a recept: Mit csinálj az 50%-os víztartalmú friss vágású fával? Szárítsd ki 18% víztartalmúvá (20% nedvességtartalom), ezáltal 14.5-15 MJ/kg légszáraz fát kapsz. Az elpárolgott víz (amit fa árban vettél) a vizes fa tömegének 32%-a . # A rossz szociális helyzetet nem indokolhatja a drága fűtés létjogosultságát: "a zembereknek nincs pénze megvenni egyszerre egy évnyi tüzifát és kiszárítani, de a bicikli csomagtartóján könnyen hazavisznek egy zsák brikettet, amit az uzsorástól kapott kölcsönön vesznek" # A fűtőrendszer felügyeletére, a fűtőanyag beszerzésre és előkészítésre fordított idő értékelése erősen szubjektív. Én a fa hasogatását edzésnek fogom fel. Mások hallani sem akarnak róla, felfogadnak valakit, amíg ők egy edzőteremben a fa hasogatását utánzó gyakorlatokat végeznek, nem kevés pénzért. # A jelenlegi árak mellett mikor lehet olcsóbb brikett, mint a gáz? - Ha a rendelkezésre álló gázkészülékek hatásfoka nagyon rossz, a szilárd kazán pedig az átlagosnál sokkal jobb. Például régi parapetes gázkonvektorok, régi fürdőszobai gázos fali-melegítők és meglévő kitűnő állapotú kályha, kazán esetén. Kondenzációs kazánnal olcsóbb a gázfűtés, mint a brikettel. Mikor lehet olcsóbb brikett, mint a tüzifa? - A fával csak kényelmi szempontból lehet összehasonlítani a brikettet. Még az 50%-os nedvességtartalmú tüzelő is olcsóbb a brikettnél egyazon kazánban. De melyik vidéki portán nincs hely a fa száraz tárolására? Mennyibe kerülnek a fenti előnyök? Körülbelül 20-30ft felár kilogrammonként. A legtöbb ember nem csak hasogatni lusta, hanem gondolkodni is. De gondolkodni még vészhelyzetben sem hajlandó. Jó példa az egyik szomszéd, akinél időnként leszerelik a gázórát. Ilyenkor fával fűt. Az udvaron takarás nélkül, az esőn vagy hóval fedve tárolja a tüzelőt, amikor kell, előás néhány hasábot a hó alól, majd szépen elfüstöli. # Miért volt szükség a tüzelőanyag tesztek elvégzésére? "Borzasztó nehéz jó összehasonlítást találni a tüzifával, (és eldönteni, hogy kinek melyik jobb) hiszen rendkívül sok tényezőtől függ..." Ezek között a tényezők között szerencsére vannak olyanok, amelyeket számszerűsíteni tudunk: - nedvességtartalom - tüzelőanyag tömege - megtermelt hőenergia - a tüzelőanyag ára NE AZOKON A TÉNYEZŐKÖN LOVAGOLJUNK, AMELYEKET NEM TUDUNK SZÁMSZERŰSÍTENI (vagy csak erőltetetten, mint például az 5m2-es tároló bérbeadásán nyert összeg :) Legtöbben, akik kipróbálnk egy új tüzelőanyagot, csak az "érzéseiknek" adnak hangot. A különböző fűtőanyagokat viszont nem lehet összehasonlítani néhány egymást követő év fűtésszámlái alapján SEM. Olyan mérés ugye nincs, hogy ugyanaz a család ugyanazokkal a fűtési szokásokkal ugyanazt a telet ugyanaban az épületben de különböző fűtőanyagok felhasználásával tölti el? A tesztekkel ezeken a szubjektív beszámolókon akartunk túllépni, ami véleményem szerint a felsorolásban szereplő ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL sikerült is. Valóban, a kazán hatásfoka a tüzelőanyagtól is nagyban függ. Mivel az összes kazántípussal (faelgázok is) alacsonyabb hatásfokot sikerült csak elérni brikettel, mint a fával, mi is arra jutottunk, hogy fabrikett egy egyedi tulajdonságokkal rendelkező fűtőanyag, amit speciális módon kell elégetni ahhoz, hogy leadja az energiáját (elfogadva a csomagoláson feltüntettet fűtőértéket). Javít a képen -de nem elég- a huzaton állítani, vagy a begyújtásnál változtatni, hiszen a részletes utasításokat betartva sem sikerült jobb eredményeket elérni. Speciálisan átállított, vagy direkt brikett tüzelésre gyártott kazánra van szükség, amit a későbbiekben evvel az anyaggal kell etetni, mert különben a többi tüzelő-fajtára fog alacsony hatékonysággal dolgozni. A hozzá nem értés jele, ha a hagyományos kazánokban/kályhákban javasolják elégetni a brikettet. Érdekes volt, hogy a legeredményesebb brikettnek egy műhelyben fűrészporból préselt, könnyen széteső olcsó fajta bizonyult, nem a drága szupernek kikiáltott fajta. Vagyis az a brikett volt a legjobb, amelyik legkevésbé viselte magán a brikett tulajdonságait. Egy lehetséges magyarázata annak, hogy a normál és faelgáz kazánokban a tapasztalatok szerint a fabrikett hatásfoka alacsonyabb, mint a tüzifáé: A parázsló, alacsony intenzitású hőfejlődést ezek a kazánok nem, vagy csak rosszul tudják hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy hiába ég rekord-hosszú ideig a fabrikett, a jelen esetben -amikor a fűtés a cél, nem pedig hangulatvilágítás- ez nem előny, hanem hátrány. Nem az égés idejére megy ki a játék, hanem a hasznosítható energia mennyiségére. Ehhez pedig a lángoknak nyaldosniuk kellene a hőcserélőt. Egy fás/szenes/faelgázosító/pellet stb kazánt egy bizonyos égési tulajdonságú fűtőanyagra terveztek. TERMÉSZETES, HOGY ROSSZABB HATÁSFOKKAL MŰKÖDIK A KAZÁN MÁS FŰTŐANYAGGAL, MINT AMIRE TERVEZTÉK. A fabrikett ugyan fából van, de más égési tulajdonságokkal bír, mint a tüzifa. Ugye nem bonyolult, el lehet ezt fogadni? Példa (a Karácsony közeledtével): Megállapítás: Nem lehet a mákot a húsdarálón jól ledarálni. Egyszerű magyarázat: Nem arra való. Fabrikett RECOMMENDED

robertVálasz erre

2012-12-11
14:10:35

#36781
A topik megnyitására az ehhez hasonló átverős reklámok ösztönöztek:

- " Fázol? Nincs tüzelőd??? Akkor ezt figyeld!!! Fűts brikettel többet, olcsóbban, 30% spórolással !!! "

- "Fabrikettel való fűtés esetén sokkal kevesebb mennyiség szükséges a friss vágású, nedves tűzifához viszonyítva..."

És persze az mosópor reklámokból jól ismert "elégedett vásárlói vélemények":

- "Fáról váltottunk fabrikettre. A brikett felülmúlta elképzeléseinket. A ház már néhány darab brikettel felmelegszik. Mindenkinek ezt ajánlom!"

- "A fabrikett izzik mint a forró vas! Hihetetlen tömör fát látni így égni! A hője rettenetes, szinte lehetetlen kellőképpen lefojtani! Tüzelőanyagból nem ismerek ennyire gazdaságos, és praktikus megoldást! Újra rendelek, ha elfogy."

A probléma nem a fabrikett minőségével, hanem a reklámokkal és az árával van.

Néhány pontban összegyűjtöttem a topik lényeges következtetéseit.
A tüzelőanyag árak változhatnak, ennek eredményeképpen a költségekkel kapcsolatos következtetéseket időszerűtlenné válhatnak. Egy nagyobb gázár-emelés, a brikett árak csökkenése vagy a tüzifa jelentős drágulása esetén eljöhet még az idő, amikor a brikett ára az összehasonlításban lényegesen kedvezőbb lesz.
A tendencia ennek az ellenkezője.

#
Miből van a fabrikett?
Fából.

Mi a fabrikett előnye a fával szemben?
1. Ki van szárítva.
2. Nem kell hasogatni.
3. Nem kell betárolni. (Viszont nem is lehet betárolni).
4. Kis mennyiségben is megvásárolható.

Mennyibe kerülnek a fenti előnyök?
Körülbelül 20-30ft felár kilogramonként.

Van aki kényelemből fizeti meg a felárat, mások kényszerből, és vannak olyanok, akit tudatlanságból.
Az első csoportnak jó, a második nem tud jobbat, de szerintem a harmadikba tartoznak a legtöbben.
Tehát ezért vagy azért, de vannak, akik ezt a fűtési módot választják.

Ha megéri a szárításon kívül még egy pár ipari műveletet elvégezni a fán, hogy változatlan energiatartalmú brikettet kapjunk, akkor miért ne érné meg egy kevésbé feldolgozott állapottal próbálkozni?
Talán csak azért nem, mert, ha a tüzépen van két kupac fa, az egyikre az van írva, hogy friss vágás 20000Ft/t, a másikra pedig az, hogy száraz fa 30000Ft/t, akkor a száraz fát nem venné meg senki, mindenki az olcsóbbat választaná (persze nem szárítaná ki). Mivel a brikettet nem fának hívják, de rendelkezik a kályhakész tüzifa minden jó tulajdonságával ezért jobban el lehet fogadtatni.

#
Hogyan lehet nagyobb egy adott típusú fabrikett fűtőértéke, mint a tüzifáé?

Először is az égéshő és a fűtőérték közötti különbséget kell megérteni. A fűtőérték -az elégetés során hasznosítható hő- mindig kevesebb, mint az égéshő -a fűtőanyag elégetésekor felszabaduló hő-, ugyanis égéskor a tüzelő víztartalmát el kell párologtatni, és az ehhez szükséges energia veszteséget jelent, a vízgőz pedig a kéményen távozik.

A tüzifa száraz helyen történő tárolása esetén a víztartalom 15-20% körül mozog. Friss vágás esetén 50%.
A teljesen száraz tölgy fűtőértéke ugyanannyi, mint az égéshője -19MJ/kg-. A fűtőértéke 20% víztartalom mellett 14.5MJ/kg, 50% víztartalom esetén 8.1MJ/kg.

A brikett víztartalma a gyártás során 10% alá csökken (erős hőfejlődés a préseléskor), azt nem tudom, hogy tárolás során hova emelkedik, de biztosan változik, de arról nem szól a fáma.
Ha tölgyből préselik a brikettet, akkor 8% víztartalom mellett kb 17.1MJ/kg fűtőértéket várnék, hacsak nem kerül bele még valami (pl kötőanyag).
A préselés hatására az anyag összetömörödik, és nehezebb lesz, mint a víz, de a sűrűség változása a fűtőértéket nem befolyásolja, mert a fűtőérték kg-ra van megadva.

Visszatérve az eredeti kérdésre: hogy lehet egy brikett fűtőértéke magasabb, mint a száraz fáé?
Lehetséges válaszok:

1. A szóban forgó brikett nem/nem teljesen fából, hanem valamilyen olajos mag héjából készül (pl napraforgó).

2.
Az égettes külsejű "prémium minőségű" brikett péseléskor hőkezelésen esik át, nem kell hozzá kötőanyag, ezáltal kevésbé nedvszívó, mint a többi fajta, nem olyan érzékeny a tárolási körülményekre sem, és kg-ra vetítve biztosan magas a fűtőértéke.

#
Környezetvédelem
A fabrikett bio. A fa nem bio?
A brikett gyártása, csomagolása és szállítása a fűtőértékével összemérhető energiát igényel. Hol itt a környeztvédelem?
Ami tényleg környezetkímélő lenne, az alapanyagok elégetése apríték-égetőkben.

#
A különböző fűtőanyagokat nem lehet összehasonlítani néhány egymást követő év fűtésszámlái alapján. Olyan mérés ugye nincs, hogy ugyanaz a család ugyanazokkal a fűtési szokásokkal ugyanazt a telet ugyanaban az épületben de különböző fűtőanyagok felhasználásával tölti el?

Különböző családok fűtőanyag-fogyasztása ugyanabban az épületben szintén nem összehasonlítható.
Megtörtént:
Évekig laktunk egy társasházi lakásban négyen. Aztán eladtuk a lakást, és egy emelettel feljebb költöztünk. A gázórák a földszinten voltak, és én továbbra is leolvastam a régi lakás gázóráját is (mániás leolvasó vagyok). Az új lakók hárman, kétszer annyi gázt fogyasztottak, mint mi négyen -ugyanabban a lakásban-. (Nem csak egy hónap adatai alapján számoltam ki!)
Hogy lehet ez? Felére csökkent volna a gáz fűtőértéke, vagy elromlott a kazán? Nem. Az új lakóknál egyszerűen meg lehetett dögleni a melegtől.
A fenti történettel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy az eltérő fűtési szokások miatt nehéz a tényleges költségeket pontosan megbecsülni, 10-20-30% eltérés simán adódik. Mérést sem a lakók tüzelőanyag-fogyasztásának változása, hanem hőmennyiségmerő és néhány hőmérő beépítésével kell végezni. Az így mért eredmények sem mondhatnak ellen a számítottnak. Ha ez így lenne, akkor nem lenne értelme hőtechnikai és épületgépészeti számításokat végezni. Hogy méreteznénk a fűtési rendszereket vagy a hőszigetelést? Próbálgatással?

#
Lehet, hogy azért kell mindig újra kezdeni a fa v.s. brikett vitákat, mert mindkét oldal a pontatlan és ellenőrizhetetlen kísérletekkel, vagy felhasználása alkalmatlan anyagokkal (vizes fa) akarja alátámasztani az álláspontját.
A vizes fával történő fűtésről én hallani sem szeretnék. Ha vizes fát vesz valaki, akkor szárítsa ki. Attól még hogy nyers húst mérnek a hentesnél nem muszáj nyersen elfogyasztani.
Íme a recept:
Mit csinálj az 50%-os víztartalmú friss vágású fával? Szárítsd ki 18% víztartalmúvá (20% nedvességtartalom), ezáltal 14.5-15 MJ/kg légszáraz fát kapsz.
Az elpárolgott víz (amit fa árban vettél) a vizes fa tömegének 32%-a .

#
A rossz szociális helyzetet nem indokolhatja a drága fűtés létjogosultságát: "a zembereknek nincs pénze megvenni egyszerre egy évnyi tüzifát és kiszárítani, de a bicikli csomagtartóján könnyen hazavisznek egy zsák brikettet, amit az uzsorástól kapott kölcsönön vesznek"

#
A fűtőrendszer felügyeletére, a fűtőanyag beszerzésre és előkészítésre fordított idő értékelése erősen szubjektív.
Én a fa hasogatását edzésnek fogom fel. Mások hallani sem akarnak róla, felfogadnak valakit, amíg ők egy edzőteremben a fa hasogatását utánzó gyakorlatokat végeznek, nem kevés pénzért.

#
A jelenlegi árak mellett mikor lehet olcsóbb brikett, mint a gáz?

- Ha a rendelkezésre álló gázkészülékek hatásfoka nagyon rossz, a szilárd kazán pedig az átlagosnál sokkal jobb.
Például régi parapetes gázkonvektorok, régi fürdőszobai gázos fali-melegítők és meglévő kitűnő állapotú kályha, kazán esetén.
Kondenzációs kazánnal olcsóbb a gázfűtés, mint a brikettel.

Mikor lehet olcsóbb brikett, mint a tüzifa?

- A fával csak kényelmi szempontból lehet összehasonlítani a brikettet. Még az 50%-os nedvességtartalmú tüzelő is olcsóbb a brikettnél egyazon kazánban.
De melyik vidéki portán nincs hely a fa száraz tárolására?
Mennyibe kerülnek a fenti előnyök? Körülbelül 20-30ft felár kilogrammonként.
A legtöbb ember nem csak hasogatni lusta, hanem gondolkodni is. De gondolkodni még vészhelyzetben sem hajlandó.
Jó példa az egyik szomszéd, akinél időnként leszerelik a gázórát. Ilyenkor fával fűt. Az udvaron takarás nélkül, az esőn vagy hóval fedve tárolja a tüzelőt, amikor kell, előás néhány hasábot a hó alól, majd szépen elfüstöli.

#
Miért volt szükség a tüzelőanyag tesztek elvégzésére?

"Borzasztó nehéz jó összehasonlítást találni a tüzifával, (és eldönteni, hogy kinek melyik jobb) hiszen rendkívül sok tényezőtől függ..."

Ezek között a tényezők között szerencsére vannak olyanok, amelyeket számszerűsíteni tudunk:
- nedvességtartalom
- tüzelőanyag tömege
- megtermelt hőenergia
- a tüzelőanyag ára
NE AZOKON A TÉNYEZŐKÖN LOVAGOLJUNK, AMELYEKET NEM TUDUNK SZÁMSZERŰSÍTENI (vagy csak erőltetetten, mint például az 5m2-es tároló bérbeadásán nyert összeg :)

Legtöbben, akik kipróbálnk egy új tüzelőanyagot, csak az "érzéseiknek" adnak hangot. A különböző fűtőanyagokat viszont nem lehet összehasonlítani néhány egymást követő év fűtésszámlái alapján SEM. Olyan mérés ugye nincs, hogy ugyanaz a család ugyanazokkal a fűtési szokásokkal ugyanazt a telet ugyanaban az épületben de különböző fűtőanyagok felhasználásával tölti el?

A tesztekkel ezeken a szubjektív beszámolókon akartunk túllépni, ami véleményem szerint a felsorolásban szereplő ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL sikerült is.

Valóban, a kazán hatásfoka a tüzelőanyagtól is nagyban függ.

Mivel az összes kazántípussal (faelgázok is) alacsonyabb hatásfokot sikerült csak elérni brikettel, mint a fával, mi is arra jutottunk, hogy fabrikett egy egyedi tulajdonságokkal rendelkező fűtőanyag, amit speciális módon kell elégetni ahhoz, hogy leadja az energiáját (elfogadva a csomagoláson feltüntettet fűtőértéket).
Javít a képen -de nem elég- a huzaton állítani, vagy a begyújtásnál változtatni, hiszen a részletes utasításokat betartva sem sikerült jobb eredményeket elérni.

Speciálisan átállított, vagy direkt brikett tüzelésre gyártott kazánra van szükség, amit a későbbiekben evvel az anyaggal kell etetni, mert különben a többi tüzelő-fajtára fog alacsony hatékonysággal dolgozni.

A hozzá nem értés jele, ha a hagyományos kazánokban/kályhákban javasolják elégetni a brikettet.

Érdekes volt, hogy a legeredményesebb brikettnek egy műhelyben fűrészporból préselt, könnyen széteső olcsó fajta bizonyult, nem a drága szupernek kikiáltott fajta.
Vagyis az a brikett volt a legjobb, amelyik legkevésbé viselte magán a brikett tulajdonságait.

Egy lehetséges magyarázata annak, hogy a normál és faelgáz kazánokban a tapasztalatok szerint a fabrikett hatásfoka alacsonyabb, mint a tüzifáé:
A parázsló, alacsony intenzitású hőfejlődést ezek a kazánok nem, vagy csak rosszul tudják hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy hiába ég rekord-hosszú ideig a fabrikett, a jelen esetben -amikor a fűtés a cél, nem pedig hangulatvilágítás- ez nem előny, hanem hátrány. Nem az égés idejére megy ki a játék, hanem a hasznosítható energia mennyiségére. Ehhez pedig a lángoknak nyaldosniuk kellene a hőcserélőt.

Egy fás/szenes/faelgázosító/pellet stb kazánt egy bizonyos égési tulajdonságú fűtőanyagra terveztek.

TERMÉSZETES, HOGY ROSSZABB HATÁSFOKKAL MŰKÖDIK A KAZÁN MÁS FŰTŐANYAGGAL, MINT AMIRE TERVEZTÉK.
A fabrikett ugyan fából van, de más égési tulajdonságokkal bír, mint a tüzifa.

Ugye nem bonyolult, el lehet ezt fogadni?

Példa (a Karácsony közeledtével):
Megállapítás: Nem lehet a mákot a húsdarálón jól ledarálni.
Egyszerű magyarázat: Nem arra való.

Fabrikett RECOMMENDED

tutiborVálasz erre 2012-12-10 19:54:08
Előzmény: pápai45 #36547#36567 Kipróbálta. Van kicsi, és közepes méretű 80-90% szénpor, 20-10% faapriték pellet. Nagyméretű brikett 60-70% szénpor 40-30% faapriték. Ezek nagy nyomáson préseltek 4-6 cm hosszú rudak. Nagy huzattal égethetőek. Van tojás brikett 60-70% szénpor 40-30% faapriték. Ez kis nyomáson préselt, kis huzattal is jól ég. Kipróbáltam a közepes méretűt. Először azt hittem, hogy nem égett el. Aztán kiderült, hogy elégett (inkább izzott, mint égett), kissé megszürkült, de a formáját teljes egészében megőrizte. Kézzel megőrölhető, és könnyebb lett. Meglepetés, hogy szinte a 100%-a visszamaradt salaknak. Holnap kipróbálom a tojás brikettet is. Talán kevesebb lesz a salak (nagyobb fatartalma miatt), és látványosabban ég.

tutiborVálasz erre

2012-12-10
19:54:08

Előzmény: pápai45 #36547#36567
Kipróbálta.
Van kicsi, és közepes méretű 80-90% szénpor, 20-10% faapriték pellet.
Nagyméretű brikett 60-70% szénpor 40-30% faapriték.
Ezek nagy nyomáson préseltek 4-6 cm hosszú rudak. Nagy huzattal égethetőek.
Van tojás brikett 60-70% szénpor 40-30% faapriték.
Ez kis nyomáson préselt, kis huzattal is jól ég.
Kipróbáltam a közepes méretűt. Először azt hittem, hogy nem égett el.
Aztán kiderült, hogy elégett (inkább izzott, mint égett), kissé megszürkült, de a formáját teljes egészében megőrizte. Kézzel megőrölhető, és könnyebb lett. Meglepetés, hogy szinte a 100%-a visszamaradt salaknak.
Holnap kipróbálom a tojás brikettet is. Talán kevesebb lesz a salak (nagyobb fatartalma miatt), és látványosabban ég.

robertVálasz erre 2012-12-10 12:51:50
Előzmény: pápai45 #36547#36550 pápai45, "... biobrikettel ... az ára is elfogadható..." A fajlagos fűtési költsége 50%-al magasabb, mint széné. Ha egyébként is használsz szenet, akkor miért elfogadható a brikett ára?

pápai45Válasz erre 2012-12-10 11:56:04
Előzmény: tutibor #36522#36547 Elmúlt évben fűtöttem biobrikettel, (Préselt fűrészpor) Hőértéke , - jó huzat mellett - nagyon jó, de a szenet nem tudja kiváltani. Szénporral keverve elképzelhető hogy tovább tartja a tűzet, és az ára is elfogadható. Én 600 kg-t vettem 21.000,-ér házhoz szállítva. Helyedben 1-2 q-val kipróbálnám...

robertVálasz erre 2012-02-05 09:57:21
Előzmény: villam64 #24590#24602 villam64, " A brikettálást a hulladék megsemmisítésére találták ki." Szerintem a brikettálást nem a faipari hulladék megsemmisítésére (arra aprítékégetők a legalkalmasabbak), hanem egy "korszerű termék" előállítására találták ki, aminek a gyártását sok esetben az adóinkból támogatják. Így lehet a fűrészport drágán eladni. Attól, hogy neked 30 forintért érné meg a brikett, még nem fogják csökkenteni az árát, mert a gyártó is drágábban adja a kereskedőnek. Ez az ipari előállítás, szállítás és terítés költsége, még akkor is, ha az alapanyagért nem kell fizetni. Ha valaki kifizet a brikettért 50-60 forintot is, akkor ő biztosan úgy érzi, hogy megéri neki, de legalábbis őrül, hogy megteheti. Minden annyiba kerül, amennyiért el lehet adni. Néhány fejben már összekapcsolódott a közmunka és az olcsó fűtés gondolata, erről volt már szó korábban is https://biosolar.hu/forum/show/23596#23596 Jó lenne, ha nem maradna elszigetelt a példa és az "apparátus", ami az infrastruktúra a szervezeti háttér birtokában van, szintén meglátná a lehetőséget benne.

robertVálasz erre

2012-02-05
09:57:21

Előzmény: villam64 #24590#24602
villam64,

" A brikettálást a hulladék megsemmisítésére találták ki."

Szerintem a brikettálást nem a faipari hulladék megsemmisítésére (arra aprítékégetők a legalkalmasabbak), hanem egy "korszerű termék" előállítására találták ki, aminek a gyártását sok esetben az adóinkból támogatják. Így lehet a fűrészport drágán eladni.

Attól, hogy neked 30 forintért érné meg a brikett, még nem fogják csökkenteni az árát, mert a gyártó is drágábban adja a kereskedőnek. Ez az ipari előállítás, szállítás és terítés költsége, még akkor is, ha az alapanyagért nem kell fizetni.

Ha valaki kifizet a brikettért 50-60 forintot is, akkor ő biztosan úgy érzi, hogy megéri neki, de legalábbis őrül, hogy megteheti. Minden annyiba kerül, amennyiért el lehet adni.

Néhány fejben már összekapcsolódott a közmunka és az olcsó fűtés gondolata, erről volt már szó korábban is https://biosolar.hu/forum/show/23596#23596
Jó lenne, ha nem maradna elszigetelt a példa és az "apparátus", ami az infrastruktúra a szervezeti háttér birtokában van, szintén meglátná a lehetőséget benne.

robertVálasz erre 2012-02-02 09:42:27
Előzmény: pali #24447#24451 pali, Ha csak drágán tudsz fát venni (száraz árban 30Ft/kg fölött), és a brikett minősége a megadottaknál nem rosszabb, akkor evvel a brikettel a költség csak kb 10%-al drágább, így a kényelem miatt megéri, ha a raklapos árat veszed, akkor egálban vannak. Miben égeted el? Én kipróbálnám a helyedben, de nem vennék egyszerre sokat,csak annyit ami 2-3 nap alatt elég. Más: A csatolt honlap elég visszafogott, de sajnos csúsztatásoktól ez sem mentes. Olvasd el a szórólap első mondatát: "Azonos mennyiségű brikett lényegesen hoszabb ideig, nagyobb hatékonysággal ég és izzik, mint a tűzifa - környezetkímélő, mivel CO semleges... elégéskor csakis annyi CO kerül a levegőbe, mint amyennyit a növény élete során lekötött." Ugye a brikett előnyeit sorolja a fához képest. 1. lényegesen hoszabb ideig ég Ez miért érdekes? Ettől tőbb hőt ad le? Ha az égési idő számít akkor a gyertya még jobb, mert még tovább ég? 2. nagyobb hatékonysággal ég Ez mit jelent? A hatásfokot talán? Az eddigi mérések szerint ez nem így van. 3. környezetkímélő, mivel CO semleges, elégéskor csakis ammyi CO kerül a levegőbe, mint amyennyit a növény élete során lekötött A fára nem igaz? És mi van a brikett előállítása során felhasznált gázolajjal és árammal?

robertVálasz erre

2012-02-02
09:42:27

Előzmény: pali #24447#24451
pali,

Ha csak drágán tudsz fát venni (száraz árban 30Ft/kg fölött), és a brikett minősége a megadottaknál nem rosszabb, akkor evvel a brikettel a költség csak kb 10%-al drágább, így a kényelem miatt megéri, ha a raklapos árat veszed, akkor egálban vannak.
Miben égeted el? Én kipróbálnám a helyedben, de nem vennék egyszerre sokat,csak annyit ami 2-3 nap alatt elég.

Más:
A csatolt honlap elég visszafogott, de sajnos csúsztatásoktól ez sem mentes. Olvasd el a szórólap első mondatát:

"Azonos mennyiségű brikett lényegesen hoszabb ideig, nagyobb hatékonysággal ég és izzik, mint a tűzifa - környezetkímélő, mivel CO semleges... elégéskor csakis annyi CO kerül a levegőbe, mint amyennyit a növény élete során lekötött."

Ugye a brikett előnyeit sorolja a fához képest.
1. lényegesen hoszabb ideig ég
Ez miért érdekes? Ettől tőbb hőt ad le? Ha az égési idő számít akkor a gyertya még jobb, mert még tovább ég?

2. nagyobb hatékonysággal ég
Ez mit jelent? A hatásfokot talán? Az eddigi mérések szerint ez nem így van.

3. környezetkímélő, mivel CO semleges, elégéskor csakis ammyi CO kerül a levegőbe, mint amyennyit a növény élete során lekötött
A fára nem igaz? És mi van a brikett előállítása során felhasznált gázolajjal és árammal?

villam64Válasz erre 2012-02-02 09:39:27
Előzmény: pali #24447#24450 Tüzeltem nádat. Sok a pernye belőle. Két raklap felett is sokallom az árát a hulladéknak, 42 Ft/kg úgy. Én továbbra is azt állítom, hogy a brikettgyártók túl nagy haszonkulccsal dolgoznak.

paliVálasz erre 2012-02-02 09:02:08
#24447 Nálunk árulnak nádbrikettet. Mi a véleményed róla? Az egyik gazdabolt árulja ezt a terméket: - www.nadbrikett.com/ar.htm

robertVálasz erre 2012-01-19 09:03:52
#23596 Tiszasas határában 2010 óta egy jókora földtáblán energianádat termelnek. A kicsiny település a gázfüggőséget kiváltván ezzel a növénnyel kívánja az önkormányzati intézmények fűtését megoldani. Az első tapasztalatok kedvezőnek mutatkoznak. ( forrás: szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/forradalmian-uj-modszert-talaltak-a-gazfutes-kivaltasara-423200 ) — Az ötlet korábbi, mint ahogy én polgármester lettem. Egy mezőgazdasági integrátor cégnél dolgoztam, ahol többek között az volt a feladatom, hogy energianövények termeltetését megszervezzem — adta meg a beszélgetés vezérfonalát Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere. — Ekkor botlottam bele az energianádba vagy más nevén az olasznádba. Ez a nádféle magról nem vagy csak igen csekély mértékben szaporodik, egyedül egy szaporítási lehetősége van: a gyökérről való sarjadás. Utóbbinál 50 százalékos az életben maradása a gyökérről szaporított egyednek. Ezért dolgozta ki Márton László és Fári Miklós azt az eljárást, amely során élő szövetből vesznek sejtdarabkákat, s a sejttenyészetből hoznak létre új növényeket. Így megoldható a nád iparszerű termesztése. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag egy Petri-csészényi anyagból akár egy tíz hektár nagyságrendű táblát is be lehet telepíteni. Ez az eljárás jelen pillanatban még nem túl olcsó, de a nagy számok miatt úgy tűnik, hogy költséghatékony. Gyói Gábor elmondta, hogy a tiszasasi energianád-program 2010 júniusában kezdődött. Július elején palántálták el a nádat, aztán a közmunkaprogram résztvevői két alkalommal is megkapálták. Az első év végére 1,5-1,6 méteres nádállomány alakult ki. Ezt betakarították, de hasznosítani nem tudták. A polgármester hozzátette: várták a 2011-es esztendőt, mivel gondolták, hogy a növény meg fogja mutatni, hogy van-e létjogosultsága náluk, vagy sem. A nád nehezen indult meg, de a nyári meleg hatására megtáltosodott, 3,5-4 méteres, jól besűrűsödött állományú lett. Az önkormányzat munkatársai mintavételezést végeztek, amiből az derült ki, hogy az ültetvény jobban sikerült része 65-70 tonna zöldanyagot tud produkálni hektáronként. Megállapították, hogy 65 tonnánál 60 százalékos víztartalommal számolva, a növény 26 tonna szárazanyagra képes. Maga a növény a téli időszakra teljesen kiszárad a lábán. Ez 25 százalékos nedvességtartalmat jelent, ami nagyjából a vizes fáéval egyenértékű. — Amint elindul az új közmunkaprogram, ezt be fogjuk takarítani, majd kúpokba rakjuk, hogy tovább száradjon — folytatta Gyói Gábor. — Úgy tűnik, hogy két-két és fél hónap alatt lemegy a nedvességtartalma 10 százalékosra, amivel már lehet dolgozni. Volt egy próbagyártásunk a tavalyi anyagból. Gödöllőre vittünk mintát és ledaráltattuk, majd brikettet készítettünk belőle. Ha minden jó megy az intézményeink fűtését hosszú távon ezzel a náddal szeretnénk megoldani. Egyrészt nagyon komoly szárazanyaghozama van, másrészt a brikettálás költsége elenyésző ahhoz képest, mint ha nekünk meg kellene ezt fa formájában vásárolni. Mázsánként akár ezer forintot is spórolhatunk. A brikett forma azért jó, mert a régről megmaradt vegyes tüzelésű kazánjainkban könnyen elégethető. A szegélyterületekről begyűjtött tüzelővel fűtenek A fűtéssel való takarékoskodást más irányban is elkezdte a tiszasasi önkormányzat. Gyói Gábor elmondta, hogy elsőnek rendszereztek minden olyan földparcellát, ami az önkormányzat tulajdonában van, de amikkel eddig még nem számoltak. Ezeken a szegélyterületeken fa- és cserjeirtást végeztek. A begyűjtött faanyagot a vegyes tüzelésű kazánokkal felszerelt intézményeikben — polgármesteri hivatal, iskola és óvoda — használják fel. comment: r: Miért kell brikettálással bonyolítani a nád égetését? Olyan égetőmű kell, amiben úgy lehet elégetni a kiszárított nádat, ahogy van. Szalmabálával is sokan fűtenek olcsón, míg pellettálva marha drága. A brikettálás öko, a feldolgozatlan állapot nem öko? A pellettálás a korszerű = gép és energiaigényes, és van rajta gyártói és kereskedelmi haszon. Ahelyett, hogy feldolgozás nélkül sok élő munkával hasznosítanák a nádat, ezáltal munkát adva a falu szakképzetlen munkanélkülieinek, inkább gépesíteni, automatizálni, és azon gondolkodni kell, hogy lehet minél kevesebb emberi beavatkozással a leghatékonyabban, de mégis drágán fűteni? Ezt nem értem. x: "A brikett forma azért jó, mert a régről megmaradt vegyes tüzelésű kazánjainkban könnyen elégethető." r: Én arra gondolok, hogy az így előállított fűtőanyag (kiszított, kötegelt nád) a közösségi épületek (iskola, óvoda, egészségház, faluház, idősek otthona stb) fűtésére beállított kazánban lenne elégetve. Még egyszer: KÖZÖSSÉGI FELHASZNÁLÁSról beszélek, NEM HÁZTARTÁSI méretűről. Valószínúleg nem maradna sok brikettálni való. A tesztek eredményén az látszik, hogy a feldolgott fa (brikett) rosszabb hatásfokkal égethető el a hagyományos kazánjainkban. Biztosan néhányan hasznukat látják belőle, de nem fogyasztók. Ha mód van rá érdemes lenne ezeket a árfelhajtó, energiaigényes lépcsőket kihagyni. A háztartásoknak pedig több tüzifa maradna, de aki öltönyben szeret befűteni, és meg tudja fizetni, annak ott van a brikett.

robertVálasz erre

2012-01-19
09:03:52

#23596
Tiszasas határában 2010 óta egy jókora földtáblán energianádat termelnek. A kicsiny település a gázfüggőséget kiváltván ezzel a növénnyel kívánja az önkormányzati intézmények fűtését megoldani. Az első tapasztalatok kedvezőnek mutatkoznak.
( forrás: szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/forradalmian-uj-modszert-talaltak-a-gazfutes-kivaltasara-423200 )

— Az ötlet korábbi, mint ahogy én polgármester lettem. Egy mezőgazdasági integrátor cégnél dolgoztam, ahol többek között az volt a feladatom, hogy energianövények termeltetését megszervezzem — adta meg a beszélgetés vezérfonalát Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere. — Ekkor botlottam bele az energianádba vagy más nevén az olasznádba. Ez a nádféle magról nem vagy csak igen csekély mértékben szaporodik, egyedül egy szaporítási lehetősége van: a gyökérről való sarjadás.

Utóbbinál 50 százalékos az életben maradása a gyökérről szaporított egyednek. Ezért dolgozta ki Márton László és Fári Miklós azt az eljárást, amely során élő szövetből vesznek sejtdarabkákat, s a sejttenyészetből hoznak létre új növényeket. Így megoldható a nád iparszerű termesztése. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag egy Petri-csészényi anyagból akár egy tíz hektár nagyságrendű táblát is be lehet telepíteni. Ez az eljárás jelen pillanatban még nem túl olcsó, de a nagy számok miatt úgy tűnik, hogy költséghatékony.

Gyói Gábor elmondta, hogy a tiszasasi energianád-program 2010 júniusában kezdődött. Július elején palántálták el a nádat, aztán a közmunkaprogram résztvevői két alkalommal is megkapálták. Az első év végére 1,5-1,6 méteres nádállomány alakult ki. Ezt betakarították, de hasznosítani nem tudták. A polgármester hozzátette: várták a 2011-es esztendőt, mivel gondolták, hogy a növény meg fogja mutatni, hogy van-e létjogosultsága náluk, vagy sem. A nád nehezen indult meg, de a nyári meleg hatására megtáltosodott, 3,5-4 méteres, jól besűrűsödött állományú lett. Az önkormányzat munkatársai mintavételezést végeztek, amiből az derült ki, hogy az ültetvény jobban sikerült része 65-70 tonna zöldanyagot tud produkálni hektáronként. Megállapították, hogy 65 tonnánál 60 százalékos víztartalommal számolva, a növény 26 tonna szárazanyagra képes. Maga a növény a téli időszakra teljesen kiszárad a lábán. Ez 25 százalékos nedvességtartalmat jelent, ami nagyjából a vizes fáéval egyenértékű.

— Amint elindul az új közmunkaprogram, ezt be fogjuk takarítani, majd kúpokba rakjuk, hogy tovább száradjon — folytatta Gyói Gábor. — Úgy tűnik, hogy két-két és fél hónap alatt lemegy a nedvességtartalma 10 százalékosra, amivel már lehet dolgozni. Volt egy próbagyártásunk a tavalyi anyagból. Gödöllőre vittünk mintát és ledaráltattuk, majd brikettet készítettünk belőle. Ha minden jó megy az intézményeink fűtését hosszú távon ezzel a náddal szeretnénk megoldani. Egyrészt nagyon komoly szárazanyaghozama van, másrészt a brikettálás költsége elenyésző ahhoz képest, mint ha nekünk meg kellene ezt fa formájában vásárolni. Mázsánként akár ezer forintot is spórolhatunk. A brikett forma azért jó, mert a régről megmaradt vegyes tüzelésű kazánjainkban könnyen elégethető.
A szegélyterületekről begyűjtött tüzelővel fűtenek

A fűtéssel való takarékoskodást más irányban is elkezdte a tiszasasi önkormányzat. Gyói Gábor elmondta, hogy elsőnek rendszereztek minden olyan földparcellát, ami az önkormányzat tulajdonában van, de amikkel eddig még nem számoltak. Ezeken a szegélyterületeken fa- és cserjeirtást végeztek. A begyűjtött faanyagot a vegyes tüzelésű kazánokkal felszerelt intézményeikben — polgármesteri hivatal, iskola és óvoda — használják fel.

comment:
r:
Miért kell brikettálással bonyolítani a nád égetését?

Olyan égetőmű kell, amiben úgy lehet elégetni a kiszárított nádat, ahogy van. Szalmabálával is sokan fűtenek olcsón, míg pellettálva marha drága. A brikettálás öko, a feldolgozatlan állapot nem öko? A pellettálás a korszerű = gép és energiaigényes, és van rajta gyártói és kereskedelmi haszon.
Ahelyett, hogy feldolgozás nélkül sok élő munkával hasznosítanák a nádat, ezáltal munkát adva a falu szakképzetlen munkanélkülieinek, inkább gépesíteni, automatizálni, és azon gondolkodni kell, hogy lehet minél kevesebb emberi beavatkozással a leghatékonyabban, de mégis drágán fűteni?

Ezt nem értem.

x:
"A brikett forma azért jó, mert a régről megmaradt vegyes tüzelésű kazánjainkban könnyen elégethető."

r:
Én arra gondolok, hogy az így előállított fűtőanyag (kiszított, kötegelt nád) a közösségi épületek (iskola, óvoda, egészségház, faluház, idősek otthona stb) fűtésére beállított kazánban lenne elégetve. Még egyszer: KÖZÖSSÉGI FELHASZNÁLÁSról beszélek, NEM HÁZTARTÁSI méretűről. Valószínúleg nem maradna sok brikettálni való.

A tesztek eredményén az látszik, hogy a feldolgott fa (brikett) rosszabb hatásfokkal égethető el a hagyományos kazánjainkban. Biztosan néhányan hasznukat látják belőle, de nem fogyasztók. Ha mód van rá érdemes lenne ezeket a árfelhajtó, energiaigényes lépcsőket kihagyni. A háztartásoknak pedig több tüzifa maradna, de aki öltönyben szeret befűteni, és meg tudja fizetni, annak ott van a brikett.

robertVálasz erre 2012-01-18 13:47:37
#23559 Success story #1: Mióta van kandallónk (9 éve), a fűtési szezonban majdnem minden nap elégettünk egy kis fa-hulladékot meg egy-két fahasábot, csak úgy, passzióból. Ez volt az első év, amikor kipróbáltam a fabrikettet is, körülbelül 20kg RUF és P&K formájában. A gázfogyasztásom a tavalyi év azonos időszakához képest 753m3-ről 577m3-re csökkent (-24%)! Ha más mondja, akkor biztosan nem hiszek neki, de ezt én magam "mértem"! És mindez 20kg brikettel!!!! Hallgatnom kellet volna a reklámokra, akkor már százezreket megspórolhattam volna, ha eddig is fabrikettet használok! Ezért mondhatnak nekem akármit a szkeptikusok, én hálás vagyok, hogy megismerkedhettem evvel a csodálatos fűtőanyaggal!

robertVálasz erre

2012-01-18
13:47:37

#23559
Success story #1:

Mióta van kandallónk (9 éve), a fűtési szezonban majdnem minden nap elégettünk egy kis fa-hulladékot meg egy-két fahasábot, csak úgy, passzióból.
Ez volt az első év, amikor kipróbáltam a fabrikettet is, körülbelül 20kg RUF és P&K formájában.

A gázfogyasztásom a tavalyi év azonos időszakához képest 753m3-ről 577m3-re csökkent (-24%)!
Ha más mondja, akkor biztosan nem hiszek neki, de ezt én magam "mértem"! És mindez 20kg brikettel!!!!

Hallgatnom kellet volna a reklámokra, akkor már százezreket megspórolhattam volna, ha eddig is fabrikettet használok!

Ezért mondhatnak nekem akármit a szkeptikusok, én hálás vagyok, hogy megismerkedhettem evvel a csodálatos fűtőanyaggal!

robertVálasz erre 2012-01-14 17:12:53
#23368 HMF (indexen): " Én gáztüzelésről tértem át vegyestüzelésre. Brikettet használok 80% -ban, a maradékban, pedíg saját kitermelésű fát, ami kb 1 évet szárad. A költségek összehasonlítása érdekes. Ugyanaz a fűtési rendszer, ugyanaz a ház éves fűtési költsége esetén nálam 340.000 birodalmi krajcár volt. Brikettel 180.000 forintban megáll. 36 mázsa, egyben leszállítva, keményen alkudozva... .-) Ha ehhez a fa költségét is hozzáadom, mivel el is adhatnám, akkor nagyjából 220.000 ft-ból meg van a fűtésem. Ami nem elhanyagolható, az a kazán bekerülési költsége. (Totya lemez) + 500 Literes puffer + szerelés 300.000 ropi volt egy létező régi kéményre, amit hál istennek nem engedtem lebontani, tetőcserénél. Szóval a megtérülés kettő de inkább három év. A nagyon nagy különbség, hogy a vegyestüzelésnél 23 fokot tartok, még gáznál luxus volt a 21 fok, ergó fáztunk mint a kutya. Talán az összegszerű összeahasonlítás ezért sem pontos, bár nem hiszem, hogy a gáz az elmúlt két szezonban olcsóbb lett volna. Az viszont nagy vakítás, hogy a feléből megúszod, az viszont biztos, hogy kis hazánk viszonyai között, könnyebb jó briketett venni, mint száraz fát. A fa az akkor száraz amikor nálam kiszáradt. Elgondolkodtató viszont, hogy a rengeteg meg nem művelt kis kertbe miért nem ültet a nép akácot. 10-15 év alatt már valami kitermelhető fát kap belőle, plusz a ritkítás imár közben is tüzelőt ad. Mi ültettünk és azóta is ültetünk minden évben, mivel elméletem szerint a megtermelt akác több hőt ad, mint a kert végében talált gáz, és olcsóbb mint a tüzépi víz, és az aranyáras fahulladék. " robert: Én teljesen reálisnak látom az alábbiak szerint: Ha például 50Ft/kg brikettel számolunk és a gázkazánod hatásfoka 40% körül, a jelenlegi vegyes kazánod 50% körüli hatásfokkal működik, akkor pontosan ilyen eredményre jutok én is. Ha a gázkazánt cserélted volna ugyanennyiért egy újra, akkor körülbelül 190-200ezer lenne most az éves fűtési költséged, az emelt (23C) lakáshőmérséklettel. Az új gázkazánnal évente 20 ezerrel jobban jártál volna, mint a brikettel és sokkal kényelmesebb is lenne. Ennek ellenére szerintem jó döntést hoztál, mert nagyobb biztonságban érezheted magad. Még többet nyerhetsz, ha rászánsz egy kis munkát: fával még tovább csökkenthetnéd a költségeidet. Ha 30Ft-ba kerül kiszárítanod 1 kg fát és változatlan hatásfokot feltételezünk, akkor lemehetsz 170ezer/év alá is. De a brikett-fa összehasonlító tesztek azt mutatják, hogy az eddig kipróbált kazánokban fával magasabb hatásfokot lehet elérni, ezért további 5-10%-os csökkenés várható fával.

robertVálasz erre

2012-01-14
17:12:53

#23368
HMF (indexen):
"
Én gáztüzelésről tértem át vegyestüzelésre.
Brikettet használok 80% -ban, a maradékban, pedíg saját kitermelésű fát, ami kb 1 évet szárad.
A költségek összehasonlítása érdekes.
Ugyanaz a fűtési rendszer, ugyanaz a ház éves fűtési költsége esetén nálam 340.000 birodalmi krajcár volt. Brikettel 180.000 forintban megáll.
36 mázsa, egyben leszállítva, keményen alkudozva... .-)
Ha ehhez a fa költségét is hozzáadom, mivel el is adhatnám, akkor nagyjából 220.000 ft-ból meg van a fűtésem.
Ami nem elhanyagolható, az a kazán bekerülési költsége. (Totya lemez) + 500 Literes puffer + szerelés 300.000 ropi volt egy létező régi kéményre, amit hál istennek nem engedtem lebontani, tetőcserénél.
Szóval a megtérülés kettő de inkább három év.

A nagyon nagy különbség, hogy a vegyestüzelésnél 23 fokot tartok, még gáznál luxus volt a 21 fok, ergó fáztunk mint a kutya. Talán az összegszerű összeahasonlítás ezért sem pontos, bár nem hiszem, hogy a gáz az elmúlt két szezonban olcsóbb lett volna.

Az viszont nagy vakítás, hogy a feléből megúszod, az viszont biztos, hogy kis hazánk viszonyai között, könnyebb jó briketett venni, mint száraz fát. A fa az akkor száraz amikor nálam kiszáradt. Elgondolkodtató viszont, hogy a rengeteg meg nem művelt kis kertbe miért nem ültet a nép akácot. 10-15 év alatt már valami kitermelhető fát kap belőle, plusz a ritkítás imár közben is tüzelőt ad. Mi ültettünk és azóta is ültetünk minden évben, mivel elméletem szerint a megtermelt akác több hőt ad, mint a kert végében talált gáz, és olcsóbb mint a tüzépi víz, és az aranyáras fahulladék.
"

robert:
Én teljesen reálisnak látom az alábbiak szerint:

Ha például 50Ft/kg brikettel számolunk és a gázkazánod hatásfoka 40% körül, a jelenlegi vegyes kazánod 50% körüli hatásfokkal működik, akkor pontosan ilyen eredményre jutok én is.

Ha a gázkazánt cserélted volna ugyanennyiért egy újra, akkor körülbelül 190-200ezer lenne most az éves fűtési költséged, az emelt (23C) lakáshőmérséklettel.
Az új gázkazánnal évente 20 ezerrel jobban jártál volna, mint a brikettel és sokkal kényelmesebb is lenne.

Ennek ellenére szerintem jó döntést hoztál, mert nagyobb biztonságban érezheted magad.

Még többet nyerhetsz, ha rászánsz egy kis munkát: fával még tovább csökkenthetnéd a költségeidet.
Ha 30Ft-ba kerül kiszárítanod 1 kg fát és változatlan hatásfokot feltételezünk, akkor lemehetsz 170ezer/év alá is.
De a brikett-fa összehasonlító tesztek azt mutatják, hogy az eddig kipróbált kazánokban fával magasabb hatásfokot lehet elérni, ezért további 5-10%-os csökkenés várható fával.

robertVálasz erre 2011-12-18 19:00:16
Előzmény: Blue007 #22086#22088 Blue007, "Lehet beugrom a Globalstonékhoz is, és veszek mindegyik brikettjükből vagy 20-20 kg-t." Ezt tettem egy hónappal ezelőtt. Vettem 200-200kg P&K, kétféle hengeres és RUF brikettet. Ha télen nem omlik össze az energiaszolgáltatás, akkor évekig kitart :)

robertVálasz erre 2011-11-25 12:53:18
Előzmény: zb0 #21320#21324 zb0, Már több ízben kértem tőled a 7,5 MJ/kg adat forrását, de csak azt válaszoltad, hogy nekem is annyi munkába kerül megkeresni, mint neked. Ismét nyakamba vettem a netet, hogy megkeressem az ominózus dokumentumot, mert azt állítottad, hogy több olyan hirdetés van a birtokodban, ahol tüzifát árusító versenytársad 1800 kcal, azaz cca. 7,5 MJ/kg fűtőértéket adott meg a saját akác tűzifájára... Végül a zindexen megtaláltam azt az általad csatolt alapművet, amire a marketinget építetted. Szóval egy nagykőrösi fakereskedő a környéki Szuperinfoban megjelent apróhirdetésével példálóztál. Ez a tudásod forrása: A fűtőérték (vagy mi) érdekes módon (valószínűleg) grammra van megadva. Az akácra 1800-at írtak (7.5MJ/kg), ami sajtóhiba lehet, mert a 2800-as (11.7MJ/kg) tölgy több, mint 10%-al olcsóbb. Egy sorral feljebb a fabrikett fűtőértéke 25MJ/kg!!! (5980) Ebben a hirdetésben az árakon kívül semmi sem stimmel! Hiábavaló lenne arra hivatkoznod, hogy a szedő hibázott, vagy a hirdető tévedett, az eredmény ugyanaz: hamis állítás. Te pedig a hibás adatokból vonsz le hibás következtetéseket, amihez körmöd-szakadtáig ragaszkodsz. Ezért tényleg nincs értelme a vitának.

robertVálasz erre

2011-11-25
12:53:18

Előzmény: zb0 #21320#21324
zb0,

Már több ízben kértem tőled a 7,5 MJ/kg adat forrását, de csak azt válaszoltad, hogy nekem is annyi munkába kerül megkeresni, mint neked.

Ismét nyakamba vettem a netet, hogy megkeressem az ominózus dokumentumot, mert azt állítottad, hogy több olyan hirdetés van a birtokodban, ahol tüzifát árusító versenytársad 1800 kcal, azaz cca. 7,5 MJ/kg fűtőértéket adott meg a saját akác tűzifájára...

Végül a zindexen megtaláltam azt az általad csatolt alapművet, amire a marketinget építetted. Szóval egy nagykőrösi fakereskedő a környéki Szuperinfoban megjelent apróhirdetésével példálóztál. Ez a tudásod forrása:

A fűtőérték (vagy mi) érdekes módon (valószínűleg) grammra van megadva.
Az akácra 1800-at írtak (7.5MJ/kg), ami sajtóhiba lehet, mert a 2800-as (11.7MJ/kg) tölgy több, mint 10%-al olcsóbb.
Egy sorral feljebb a fabrikett fűtőértéke 25MJ/kg!!! (5980)
Ebben a hirdetésben az árakon kívül semmi sem stimmel!

Hiábavaló lenne arra hivatkoznod, hogy a szedő hibázott, vagy a hirdető tévedett, az eredmény ugyanaz: hamis állítás. Te pedig a hibás adatokból vonsz le hibás következtetéseket, amihez körmöd-szakadtáig ragaszkodsz.
Ezért tényleg nincs értelme a vitának.

robertVálasz erre 2011-11-24 12:44:43
Előzmény: Jesu #21298#21299 Jesu, "Örökre elfelejthetik a tüzelőanyagok beszerzésévek kényelmetlenségét a fával-szénnel fűtők." A brikett házhoz jön? Esetleg az felejtheti el a beszerzés kényelmetlenségét, aki átáll a szénről a villanyra, ami igazán korszerű :) A 0-10% nedvességtartalom is tetszik. Én a 0 százalékosból kérek! Hogy a 4000-4700 forintos ár sok, vagy kevés, az a minőségtől, és attól is függ, hogy miben égetik el. Sky szenes kazánjához ez ez ár is borzasztóan drága. "1m3 brikett 5m3 tüzifával egyenértékű." Ez durva.

robertVálasz erre

2011-11-24
12:44:43

Előzmény: Jesu #21298#21299
Jesu,

"Örökre elfelejthetik a tüzelőanyagok beszerzésévek kényelmetlenségét a fával-szénnel fűtők."
A brikett házhoz jön?
Esetleg az felejtheti el a beszerzés kényelmetlenségét, aki átáll a szénről a villanyra, ami igazán korszerű :)

A 0-10% nedvességtartalom is tetszik. Én a 0 százalékosból kérek!

Hogy a 4000-4700 forintos ár sok, vagy kevés, az a minőségtől, és attól is függ, hogy miben égetik el. Sky szenes kazánjához ez ez ár is borzasztóan drága.

"1m3 brikett 5m3 tüzifával egyenértékű."
Ez durva.

JesuVálasz erre 2011-11-24 12:12:48
#21298 Robert: elküldtem. Közben rájöttem, hogy felületesen emlékeztem. Nem 5*ös fűtőértéket írt, hanem azt, hogy 1 köb brikett = 5 köb fával. :)

robertVálasz erre 2011-11-24 11:03:16
Előzmény: Pali #21292#21297 Pali! A fa helyigénye benne van abban az értékben ahány m3-t vásárolsz. Ökölszabály! 1 erdei m3 (1,7nm3) ~megfelel 10q tüzelőnek. Eltérés fafajtától, vágási időponttól függően pár %. 1 erdei m3-t összevágva a helyigénye <1nm3. A súlyt, mint adatot csak onnantól vedd figyelembe a számításnál, amikor a fa 30% alá száradt. Addig az egy fűtéstechnikailag értelmetlen szám. Csak reklám-marketing értéke van. Erre is használják. Olvashatod. A fát lehetőleg nyersen vásárold és dolgozd fel, mert szárazon bizonyos fajtákat nagyon munka és gépigényes darabolni, hasítani. A raktározáshoz a mi körülményeink között még zárt hely sem kell. Sőt. A zárt helyen nem szárad a fa. Elegendő egy tető. Egy rakat legjobban a szabadban szárad, ha kb 1x1x1m-es és valami vízvető van a rakat tetejére terítve. Ez a tárolás lehet ideiglenes, és megteszi amíg tető nem épül, és nem kerül pénzbe. Csak helyigénye van, de a száradás gyorsabb, mint tető alatt. Lényeg, hogy a rakatok között járjon a szél, mozoghasson a levegő. A rakatot az oldalirányú esőtől, hótól nem kell védeni. Már közöltem visszanedvesedési adatokat, amiből látszik, hogy a száraz, de a száradó fa sem fog soha többé olyan nedvessé válni, mint azt az abban érdekeltek terjesztik. A közelmúltban írta, ha jól emlékszem Bous(?), hogy Bajorországban az agyon PV-zett házak fala mellett a szabadban tárolják a fő fűtőanyagot, a felvágott fát. Nem véletlen! Ők betegre nevetnék magukat az itt olvasható nyersfa ellenes butaságokat olvasva. Tehát amit a tüzépeken locsolt fáról terjesztenek az a mesék birodalmába tartozik. Egy összerakott rönkhalom egy nagy eső után órákkal már feldolgozható. Értem ez alatt, hogy megfogható, nem csúszik ki a nedves moha és a háncs miatt a kézből. A tüzépeken a rönkök össze-vissza halomban vannak, gyorsan száradnak. Bolondok lennének locsolni, mert a locsolás ellenére is gyorsan szárad a nyers fa. Lásd villám és Robert méréseit, kísérleteit! Egy tüzépes addig nem nyúl a rönkhöz, amíg az a kézben megcsúszva eltépheti a szalagfűrész lapját. A tökéletes félrevezetés mintapéldája amikor locsolt fáról beszél az ellenérdekű fél. Ezek az úriemberek még nem láttak közelről favágást. Fa felvágást! A szalagfűrész asztalát fáradt olajjal kenik és nem vízzel. Minél szárazabb a fa, annál több és sűrűbb olaj kell a "kenéshez". Egy spricceléssel kb. 1m3 fát lehet könnyedén mozgatva felvágni, tehát még olajból sem kell sok. A másik átverő műsor a kazán fajtája. Vegyestüzelésre készült kazánban működtethető csak fával is. Példák tömegével itt a fórumon, kezdve zsezsével. Természetesen egy speciálisan csak fa égetésére készült kazánban pár %-al jobb a hatásfok. De vigyázat, mert a hatásfok erősen fa fajta függő. Előfordulhat, hogy veszel egy Német gyártmányú fenyőre készült kazánt és nem fogja hozni az elvártat tölggyel, akáccal. De nyárfával már megközelíti a fenyőét. Ezt ki kell tapasztalnod, mert az urak soha nem fognak a saját érdekük ellen tanácsokat adni. Fűtőértéknek nyugodtan elfogadhatod az általam beemelt érdi kereskedő adatait. Pontos fa fűtőérték nem létezik, mint ahogyan brikett fűtőérték sem (mivel hogy az is fából készül). A 12-14Mj/kg értéket nyugodtan veheted számítási alapértéknek. Ennyit, sőt többet, a gáz fűtőértéke is "engedélyezetten" változhat.

robertVálasz erre

2011-11-24
11:03:16

Előzmény: Pali #21292#21297
Pali!

A fa helyigénye benne van abban az értékben ahány m3-t vásárolsz.

Ökölszabály!

1 erdei m3 (1,7nm3) ~megfelel 10q tüzelőnek. Eltérés fafajtától, vágási időponttól függően pár %.

1 erdei m3-t összevágva a helyigénye <1nm3.

A súlyt, mint adatot csak onnantól vedd figyelembe a számításnál, amikor a fa 30% alá száradt. Addig az egy fűtéstechnikailag értelmetlen szám. Csak reklám-marketing értéke van. Erre is használják. Olvashatod.

A fát lehetőleg nyersen vásárold és dolgozd fel, mert szárazon bizonyos fajtákat nagyon munka és gépigényes darabolni, hasítani.

A raktározáshoz a mi körülményeink között még zárt hely sem kell. Sőt. A zárt helyen nem szárad a fa. Elegendő egy tető.
Egy rakat legjobban a szabadban szárad, ha kb 1x1x1m-es és valami vízvető van a rakat tetejére terítve.
Ez a tárolás lehet ideiglenes, és megteszi amíg tető nem épül, és nem kerül pénzbe. Csak helyigénye van, de a száradás gyorsabb, mint tető alatt.

Lényeg, hogy a rakatok között járjon a szél, mozoghasson a levegő.
A rakatot az oldalirányú esőtől, hótól nem kell védeni. Már közöltem visszanedvesedési adatokat, amiből látszik, hogy a száraz, de a száradó fa sem fog soha többé olyan nedvessé válni, mint azt az abban érdekeltek terjesztik.
A közelmúltban írta, ha jól emlékszem Bous(?), hogy Bajorországban az agyon PV-zett házak fala mellett a szabadban tárolják a fő fűtőanyagot, a felvágott fát.
Nem véletlen! Ők betegre nevetnék magukat az itt olvasható nyersfa ellenes butaságokat olvasva.

Tehát amit a tüzépeken locsolt fáról terjesztenek az a mesék birodalmába tartozik. Egy összerakott rönkhalom egy nagy eső után órákkal már feldolgozható. Értem ez alatt, hogy megfogható, nem csúszik ki a nedves moha és a háncs miatt a kézből.
A tüzépeken a rönkök össze-vissza halomban vannak, gyorsan száradnak. Bolondok lennének locsolni, mert a locsolás ellenére is gyorsan szárad a nyers fa. Lásd villám és Robert méréseit, kísérleteit!
Egy tüzépes addig nem nyúl a rönkhöz, amíg az a kézben megcsúszva eltépheti a szalagfűrész lapját.

A tökéletes félrevezetés mintapéldája amikor locsolt fáról beszél az ellenérdekű fél.
Ezek az úriemberek még nem láttak közelről favágást. Fa felvágást!
A szalagfűrész asztalát fáradt olajjal kenik és nem vízzel. Minél szárazabb a fa, annál több és sűrűbb olaj kell a "kenéshez". Egy spricceléssel kb. 1m3 fát lehet könnyedén mozgatva felvágni, tehát még olajból sem kell sok.

A másik átverő műsor a kazán fajtája.
Vegyestüzelésre készült kazánban működtethető csak fával is. Példák tömegével itt a fórumon, kezdve zsezsével.
Természetesen egy speciálisan csak fa égetésére készült kazánban pár %-al jobb a hatásfok. De vigyázat, mert a hatásfok erősen fa fajta függő.

Előfordulhat, hogy veszel egy Német gyártmányú fenyőre készült kazánt és nem fogja hozni az elvártat tölggyel, akáccal. De nyárfával már megközelíti a fenyőét.
Ezt ki kell tapasztalnod, mert az urak soha nem fognak a saját érdekük ellen tanácsokat adni.

Fűtőértéknek nyugodtan elfogadhatod az általam beemelt érdi kereskedő adatait.
Pontos fa fűtőérték nem létezik, mint ahogyan brikett fűtőérték sem (mivel hogy az is fából készül).
A 12-14Mj/kg értéket nyugodtan veheted számítási alapértéknek.
Ennyit, sőt többet, a gáz fűtőértéke is "engedélyezetten" változhat.

robertVálasz erre 2011-11-24 10:35:32
Előzmény: Pali #21292#21295 Pali, 7000kWh=25200MJ A számítás alapjául szolgáló adatokat (hatásfok, egységár, stb) a programban látod, magad is megváltoztathatod. Az számítás pontos, de a bemeneti adatok mindegyike változhat a beszerzés és a fűtési rendszered, gyakorlatod függvényében. Fával 63 ezer/év, és 5m3 szorosan sorba rakva (ömlesztve 7m3 lehet) Én kályhakész tüzifáról beszélek, nem nyers fáról. apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=25200&tuzelo=870_18.6_25003_t_20_70&ar=25000&mode=2&nedvessegtart=20&kazan=70 Figyelem: Tüzifa esetén térfogat tömör m3-ben. Sorba rakva 1.7, ömlesztve 2.4-szeres helyet foglal. Brikettel 112ezer/év, és 2m3 szorosan rakva. apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=25200&tuzelo=1100_20_50000_t_10_70&ar=55000&mode=2&nedvessegtart=10&kazan=70 Gázzal 145 ezer/év, 1030 m3 apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=25200&tuzelo=0.8_44_140_m3_0_80&ar=140&mode=1&nedvessegtart=0&kazan=70

robertVálasz erre

2011-11-24
10:35:32

Előzmény: Pali #21292#21295
Pali,

7000kWh=25200MJ

A számítás alapjául szolgáló adatokat (hatásfok, egységár, stb) a programban látod, magad is megváltoztathatod.
Az számítás pontos, de a bemeneti adatok mindegyike változhat a beszerzés és a fűtési rendszered, gyakorlatod függvényében.

Fával 63 ezer/év, és 5m3 szorosan sorba rakva (ömlesztve 7m3 lehet)
Én kályhakész tüzifáról beszélek, nem nyers fáról.
apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=25200&tuzelo=870_18.6_25003_t_20_70&ar=25000&mode=2&nedvessegtart=20&kazan=70
Figyelem: Tüzifa esetén térfogat tömör m3-ben. Sorba rakva 1.7, ömlesztve 2.4-szeres helyet foglal.

Brikettel 112ezer/év, és 2m3 szorosan rakva.
apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=25200&tuzelo=1100_20_50000_t_10_70&ar=55000&mode=2&nedvessegtart=10&kazan=70

Gázzal 145 ezer/év, 1030 m3
apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=25200&tuzelo=0.8_44_140_m3_0_80&ar=140&mode=1&nedvessegtart=0&kazan=70

PaliVálasz erre 2011-11-24 09:49:57
Előzmény: dejoe #21293#21294 Kb 70%.

dejoeVálasz erre 2011-11-24 09:34:48
Előzmény: Pali #21292#21293 "mekkora térfogatú helyet foglal a nyers fa és a brikett? Ha megmondod: - milyen "hatásfokú" készülékben szeretnéd eltüzelni ? Akor esetleg lehet saccolni...:-))

PaliVálasz erre 2011-11-24 09:20:32
#21292 Lassan kezd tisztulni a kép, bár még vannak homályos foltok. Amennyiben tudok két évre előre elraktározni, megmunkálni, szárítani és finanszírozni tüzelőt, akkor vegyek frissen vágott fát, közvetlen a tulajtól. Amennyiben ezeket nem tudom biztosítani, akkor a brikett a befutó. A kazánok különbségét előre nem tudhatom. Jól értelmeztem az eddigi (akár személyeskedő) hozzászólásokat? Még egy kérdésem lenne. Egy adott energia igényre pl. 700m3 gáz =7000kWh, mekkora térfogatú helyet foglal a nyers fa és a brikett? Pali

PaliVálasz erre

2011-11-24
09:20:32

#21292

Lassan kezd tisztulni a kép, bár még vannak homályos foltok.

Amennyiben tudok két évre előre elraktározni, megmunkálni, szárítani és finanszírozni tüzelőt, akkor vegyek frissen vágott fát, közvetlen a tulajtól.

Amennyiben ezeket nem tudom biztosítani, akkor a brikett a befutó.
A kazánok különbségét előre nem tudhatom.

Jól értelmeztem az eddigi (akár személyeskedő) hozzászólásokat?

Még egy kérdésem lenne. Egy adott energia igényre pl. 700m3 gáz =7000kWh, mekkora térfogatú helyet foglal a nyers fa és a brikett?

Pali

JesuVálasz erre 2011-11-23 22:54:22
Előzmény: robert #21286#21288 Nálam is kib@szta a biztosítékot a helyi újságban a hirdetés: "5* nagyobb fűtőérték a fához képest" (ha kell, rakok be fotót!) Ja... Azért ez akkora átb@szás, mint a vizes, locsolt fát eladni mázsára. Csak ez pont a másik oldalról "veri át" az embereket. Hát erről akkor most mit is gondoljak? Ki a nagyobb csibész? Aki eddig átverte a (l)user-t, vagy aki azokra hivatkozva behazudja az 5*ös fűtőértéket? Nem lehet, hogy EZEK ugyanazok???

JesuVálasz erre

2011-11-23
22:54:22

Előzmény: robert #21286#21288
Nálam is kib@szta a biztosítékot a helyi újságban a hirdetés:
"5* nagyobb fűtőérték a fához képest" (ha kell, rakok be fotót!)
Ja...
Azért ez akkora átb@szás, mint a vizes, locsolt fát eladni mázsára.
Csak ez pont a másik oldalról "veri át" az embereket.
Hát erről akkor most mit is gondoljak? Ki a nagyobb csibész?
Aki eddig átverte a (l)user-t, vagy aki azokra hivatkozva behazudja az 5*ös fűtőértéket? Nem lehet, hogy EZEK ugyanazok???

robertVálasz erre 2011-11-23 19:40:53
Előzmény: Pali #21278#21282 Pali, Látom nem kaptál választ néhány kérdésre: 1kg brikett - fűtőértéke=17-19MJ, ár=50-60Ft 1kg fa 14-15MJ, ár=20-60Ft 1kg friss vágás fűtőértéke száradás után 9-10MJ A határértékek alatt és fölött is találkozhatsz teljesítmény adatokkal és árakkal, de ezeket kihagytam. Amint láthatod, a vásárolt fa fűtőértékre vetítve kerülhet fele annyiba, mint a brikett, de lehet drágább is, ezért nagyon meg kell nézni, hogy milyen mennyiségben mérik ki, és mennyiért adják. Az ömleszett fával könnyen átcsesznek. Nagyon nem mindegy, hogy milyen fűtőberendezést használsz. Az előző hozzászólásokban láthatod, hogy egy szenes kazánban 10-20%-al rosszabb hatásfokkal égett a brikett, mint az összehasonlításként szolgáló szén és fa. Ha már van egy kazánod, akkor azt javaslom, hogy keress egy megbízható embert, akinek ugyanolyan kazánban hasonló körülmények és felhasználás mellett bevált a brikett. Ellenőrizhetetlen információkra ne adj. Ha nincs még kazánod, és tervezed, hogy brikettel fűtesz, akkor válassz olyat, ami másnál jól működik. Speciálisan a briketthez ajánlott kazánt ne vegyél, mert akkor ki leszel szolgáltatva.

robertVálasz erre

2011-11-23
19:40:53

Előzmény: Pali #21278#21282
Pali,

Látom nem kaptál választ néhány kérdésre:
1kg brikett - fűtőértéke=17-19MJ, ár=50-60Ft
1kg fa 14-15MJ, ár=20-60Ft
1kg friss vágás fűtőértéke száradás után 9-10MJ

A határértékek alatt és fölött is találkozhatsz teljesítmény adatokkal és árakkal, de ezeket kihagytam.

Amint láthatod, a vásárolt fa fűtőértékre vetítve kerülhet fele annyiba, mint a brikett, de lehet drágább is, ezért nagyon meg kell nézni, hogy milyen mennyiségben mérik ki, és mennyiért adják. Az ömleszett fával könnyen átcsesznek.

Nagyon nem mindegy, hogy milyen fűtőberendezést használsz.
Az előző hozzászólásokban láthatod, hogy egy szenes kazánban 10-20%-al rosszabb hatásfokkal égett a brikett, mint az összehasonlításként szolgáló szén és fa.
Ha már van egy kazánod, akkor azt javaslom, hogy keress egy megbízható embert, akinek ugyanolyan kazánban hasonló körülmények és felhasználás mellett bevált a brikett. Ellenőrizhetetlen információkra ne adj.
Ha nincs még kazánod, és tervezed, hogy brikettel fűtesz, akkor válassz olyat, ami másnál jól működik.
Speciálisan a briketthez ajánlott kazánt ne vegyél, mert akkor ki leszel szolgáltatva.

Biosolar Forum => Fűtés - Biomassza => Fabrikett

lapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 következő »