Biosolar Forum

Biosolar Forum => Hőszigetelés - Padlás => Födémszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

robertVálasz erre 2011-11-04 17:31:34
Előzmény: Jasa #20724#20728 Jasa, Nincs beépítve a tetőtér? Nem is lesz? Ha a meglévő 5cm EPS-re még 10cm kőzetgyapotot fektetsz, akkor kb 1500kWh-t spórolhatsz (elérhető megtakarítás kb 25.000Ft/év, költség kb 250.000Ft) Látogass át a födémszigetelés témába: https://biosolar.hu/forum/show/18480#18480

kukaVálasz erre 2011-10-23 15:55:49
Előzmény: plaszlo #20318#20352 Nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt, pláne egy felújított háznál. Már tervezéskor ki kell vonni a képletből az embert. Magától senki nem fog annyit szellőztetni, hogy az kellő légcserét adjon. Egyszerűen már nem szabad az ablakot szellőzőnyílásnak tekinteni, mert arra alkalmatlan. Hogy mi a jó megoldás? Réseket hagyni? Régen ezeket tömködték az emberek. Óriási összegért gépi szellőzés? Energiahatékony és tökéletes klímát tud biztosítani. Na de vajon hány tudnak és mernek ekkora összeget bevállalni? Vannak még köztes megoldások. Pl azt hiszem a purmo-nak van olyan radiátora, amihez be lehet vezetni a kinti levegőt és az valamelyest felmelegedve áramlik a belső térbe. Na de nem rondítom tovább a topicot, nem ide tartozik.

kukaVálasz erre

2011-10-23
15:55:49

Előzmény: plaszlo #20318#20352
Nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt, pláne egy felújított háznál.
Már tervezéskor ki kell vonni a képletből az embert.
Magától senki nem fog annyit szellőztetni, hogy az kellő légcserét adjon.
Egyszerűen már nem szabad az ablakot szellőzőnyílásnak tekinteni, mert arra alkalmatlan. Hogy mi a jó megoldás? Réseket hagyni? Régen ezeket tömködték az emberek. Óriási összegért gépi szellőzés? Energiahatékony és tökéletes klímát tud biztosítani. Na de vajon hány tudnak és mernek ekkora összeget bevállalni?
Vannak még köztes megoldások. Pl azt hiszem a purmo-nak van olyan radiátora, amihez be lehet vezetni a kinti levegőt és az valamelyest felmelegedve áramlik a belső térbe.
Na de nem rondítom tovább a topicot, nem ide tartozik.

plaszloVálasz erre 2011-10-22 20:09:36
Előzmény: kuka #20313#20318 Ebben igazán az a szép, hogy volt a régi pazarlónak kikiáltott ablakkeret, ami nem zárt tökéletesen, de tették a dolgukat némi veszteség árán. Majd jött az új trend, légmentes zárás, nincs elszökő meleg, csökken a veszteség, de jön helyette a penész. És megszületett a megoldás, szellőzőt az ablakkeretbe így megint minden működik, tehát mesterségesen lerontották az ablakkeret légzárását. Azóta sokkal nagyobb becsben tartom a régi Teschauer rendszerű ablakaimat. Ezt már írtam valamelyik hsz-emben, de leírom még egyszer. Rendeltem a házba két korszerű egyedi gyártású fa ajtót. 5 pontos zárszerkezet, thermo üveg, hőszigetelés, szilikongumi tömítésekkel mindenhol. Feltűnt télen, hogy húz a hideg levegő az ajtókeretnél. Akkor bosszankodtam, hogy ennyire nem lehet pontos ajtót gyártani, majd jóval később megjegyeztem a gyártónak, húznak az ajtók. A gyártó felvilágosított, nem véletlen, direkt így állította be az ajtókat, hogy tudjon egy kicsit szellőzni a ház, nehogy bedunsztolja a tökéletes zárással. Hát így is lehet, mindenféle plusz szellőző nélkül is.

plaszloVálasz erre

2011-10-22
20:09:36

Előzmény: kuka #20313#20318
Ebben igazán az a szép, hogy volt a régi pazarlónak kikiáltott ablakkeret, ami nem zárt tökéletesen, de tették a dolgukat némi veszteség árán. Majd jött az új trend, légmentes zárás, nincs elszökő meleg, csökken a veszteség, de jön helyette a penész. És megszületett a megoldás, szellőzőt az ablakkeretbe így megint minden működik, tehát mesterségesen lerontották az ablakkeret légzárását. Azóta sokkal nagyobb becsben tartom a régi Teschauer rendszerű ablakaimat.
Ezt már írtam valamelyik hsz-emben, de leírom még egyszer. Rendeltem a házba két korszerű egyedi gyártású fa ajtót. 5 pontos zárszerkezet, thermo üveg, hőszigetelés, szilikongumi tömítésekkel mindenhol. Feltűnt télen, hogy húz a hideg levegő az ajtókeretnél. Akkor bosszankodtam, hogy ennyire nem lehet pontos ajtót gyártani, majd jóval később megjegyeztem a gyártónak, húznak az ajtók. A gyártó felvilágosított, nem véletlen, direkt így állította be az ajtókat, hogy tudjon egy kicsit szellőzni a ház, nehogy bedunsztolja a tökéletes zárással. Hát így is lehet, mindenféle plusz szellőző nélkül is.

kukaVálasz erre 2011-10-22 17:09:16
Előzmény: robert #18480#20313 Én is sok "okos" embertől hallottam már, aki a szomszédtól hallotta, az meg ki tudja honnan, hogy a hőszigeteléstől penészedik a ház. Legelterjedtebb szlogen a "becsomagolás"--> "Mert nem szellőzik a fal". Hát ezek oltári nagy butaságok. Normál esetben a vízgőz transzport 90-95%-ka a nyílászárókon keresztül zajlik le. 5-10%-nyi pára távozna a falon át a szabadba téli félévben. Tehát ha egy párafékező szigeteléssel: mondjuk valami zárt cellás anyaggal lezárom a falat, akkor az semmit nem jelent, mert addig sem távozott a falszerkezeten át szinte semmi. Tehát, ahogy írtad a régi nyílászárók cseréje fokozott légtömörségűre okozza a problémát. Annyira megnő bent a páratartalom, hogy a még a hőszigetelés által megnövelt felületi hőmérsékletű hőhidakon is kicsapódik. Megoldás: -szellőztetni kell rendszeresen. -légbevezető szeleppel kell kérni az ablakot, de ezek működéséhez folyamatos elszívás szükséges az épületben (konyha, fürdő, wc,...) Sajnos új építésű épületnél is hallottam már ilyenről...

kukaVálasz erre

2011-10-22
17:09:16

Előzmény: robert #18480#20313
Én is sok "okos" embertől hallottam már, aki a szomszédtól hallotta, az meg ki tudja honnan, hogy a hőszigeteléstől penészedik a ház. Legelterjedtebb szlogen a "becsomagolás"--> "Mert nem szellőzik a fal".
Hát ezek oltári nagy butaságok.
Normál esetben a vízgőz transzport 90-95%-ka a nyílászárókon keresztül zajlik le.
5-10%-nyi pára távozna a falon át a szabadba téli félévben.
Tehát ha egy párafékező szigeteléssel: mondjuk valami zárt cellás anyaggal lezárom a falat, akkor az semmit nem jelent, mert addig sem távozott a falszerkezeten át szinte semmi. Tehát, ahogy írtad a régi nyílászárók cseréje fokozott légtömörségűre okozza a problémát. Annyira megnő bent a páratartalom, hogy a még a hőszigetelés által megnövelt felületi hőmérsékletű hőhidakon is kicsapódik. Megoldás:
-szellőztetni kell rendszeresen.
-légbevezető szeleppel kell kérni az ablakot, de ezek működéséhez folyamatos elszívás szükséges az épületben (konyha, fürdő, wc,...)
Sajnos új építésű épületnél is hallottam már ilyenről...

robertVálasz erre 2011-10-10 16:13:31
#18480 Födémszigetelés RECOMMENDED A FÖDÉMSZIGETÉSSEL ELÉRHETŐ MEGTAKARÍTÁS Ha a födém vasbeton gerendákból és beton kefnikből vagy tálcákból és salakfeltöltéssel készült, és egész télen éjjel-nappal 20Celsius fokon tartják a 100m2-es lakás hőmérsékletét 10cm hőszigeteléssel évi 8700kWh energiát takaríthatsz meg (kb 150 ezer Ft földgáz), bekerülési költség házilagos kivitelezéssel 200ezer Ft 20cm hőszigeteléssel évi 10000kWh energiát takaríthatsz meg (kb 170 ezer Ft földgáz), bekerülési költség házilagos kivitelezéssel 300ezer Ft Itt a megtérülésszámító (csak 8cm-el számoltam mert a fa járófelület rontja s hőszigetelő hatást, betonfödémmel számoltam mert a vasbeton gerendák miatt a salakfeltöltés nem sokat számít): apps.biosolar.hu/payback/?wall_type=1.202&wall_thickness=18&insulation_type=0.050&insulation_thickness=8&insulated_area=100&fuel_type=20&insulation_specific_cost=3000&t_average=21 Ha kevesebbet fűtenétek, akkor a megtakarítások összege is arányosan kevesebb. Tanulság: két év alatt megtérülhet a födémszigetelés költsége. A hőveszteség közvetlen csökkenésén kívül (ami a tüzelőanyag megtakarításon mérhető le) van még egy másik jelentős hatás: a hőérzet növekedése. Ez azt jelenti, hogy a melegebb falak azonos hőmérséklet mellet is javítják a meleg-érzetet. Ha például eddig 24 fokban érezted jól magad, akkor lehet, hogy már 22 fok is elég lesz. PENÉSZ Sokan azt hiszik, hogy a hősziszigeteléssel együtt jár a penész. A penészedéssel kapcsolatban annyit, hogy nem az átlagosan jobb szigetelés, hanem a szigetelés folytonosságának hiányai által okozott hőhidak hoznak létre olyan hideg pontokat a falazaton, amin kicsapódhat a pára. Ezért kell a szigetelés folytonosságára törekedni. Ha ugyanannyit szellőztettek, mint a szigetelés előtt, akkor nem lesz penészesebb a fal, sőt... A hőszigeteléssel együtt szokott járni az ablakok cseréje, aminek a hatására drasztikusan lecsökkenhet a lakásba jutó friss levegő mennyisége. A légcsere hiánya, a pára feldúsulása az ami a párakicsapódáshoz és penészedéshez vezet. PÁRAZÁRÓ FÓLIA Párazárást a lényegesen különböző átlaghőmérséklettel és páratartalommal bíró helységek határolószerkezetében kell elhelyezni. Az párazárás azért szükséges, mert a lehűlő levegő egységnyi térfogata kevesebb vízgőzt tartalmazhat, a többlet kicsapódik. Abban aze esetedben nincs ilyen veszély, ha lakott helységeket választ el a födém. Ugyanebből adódóan (a két szint hasonló hőmérsékleti viszonyai) nincs szükség hőszigetelésre sem. A szigetelés meleg oldalára tehát azért kell párazáró fóliát rakni, hogy megakadályozza a födémen átjutó pára bejutását a szigetelőanyagba. A födémnél hidegebb szigetelőanyagban a pára kicsapódva rontja a hőszigetelő anyag hőszigetelőképességét. A szigetelés fölé nem szabad párazáró fóliát rakni, hogy az illesztési hézagokon, hiányokon mégis átjutó pára - mivel tökéletes párazárást kivitelezni szinte lehetetlen - ki tudjon szellőzni. Tehát alulról fóliával véded a szigetelést a párától, felül meg utat engedsz a távozásra, ha mégis bejutna a szigetelőanyagba. Gondolom már olvasgattad a fórumot, a pára erőteljesen lerontja a hőszigetelő anyag hatásosságát. PORFOGÓ A hőszigetelő anyagot - főleg a szálas szigetelőket - védeni kell a portól, mert ha bekerül a rostok közé, eltömíti a rostok közötti szellőző utakat, és megakadályozza a szigetelőanyag kiszellőzését. A pornak van még egy rossz tulajdonsága, magába tudja szívni a párát és ezzel megint csak lerontja a hőszigetelés jóságát. A hőszigetelő anyag tetejére porfogónak olyan anyagot kell rakni, ami nem engedi a port a rostok közé jutni, de páraáteresztó tulajdonságú, így a szigetelőanyag szellőzése biztosított marad. Erre jó a széthajtogatott kartondoboz, a páraáteresztő(!) fólia, a mezőgazdasági boltokban kapható gotextília. Ezek az anyagok megvédik a szigetelőanyag tetejére - a tető hibáin, vagy nagy szél hatására - bejutó kisebb mennyiségű csapadékot, havat és addig megtartják, amíg az el nem tud párologni. HÁZILAGOS FÖDÉMSZIGETÉS DESZKA JÁRÓFELÜLET KIALAKÍTÁSÁVAL A munkát akkor érdemes elkezdeni, amikor a padláson már jól beöltözve sem kell megsülni. Bélelt gumikesztyű, könnyű maszk és védőszemüveg ajánlott. A szigetelővel nagyon óvatosan kell bánni, hogy ne szálljon a levegőbe. Fűrészlappal, vagy fogazott késsel jól vágható. A födémre, a szigeteés alá párazáró fólia került. Az élére állított első palló-sor közé a 10 cm vastag szigetelő kerül, majd a második pallósort merőlegesen az elsőre csavarozva (mátrix), ami közé ismét 10 cm szigetelő. A párnafákat 40cm-nél nem kell sűrűbben rakni. A párnafákat különböző vastagságú rétegelt lemezekkel szintezd ki. A mátrix keresztgerendázatnak az a szerepe, hogy megszakítsa a gerendák által okozott a vonal-szerű hőhidat, amik pont-szerűvé redukálódnak, ott ahol a gerendák egymáson fekszenek. Tudom, hogy abból a szempontból ez a megoldás munkaigényesebb, hogy a deszkázat irányát 90 fokkal el kell fordítani. Felülre geotextil vagy hullámpapír terítés (hűtőszekrény, számítógép, stb csomagolás széthajtogatásával). Ez a réteg a port hivatott megfogni és az esetleges porhavat elpárologtatni. A porfogóra felső pallósorra csavarozva jön a járófelület. Én OSB helyett a jóval erősebb és nem drágább szőrös deszkát javaslom használni, két ujjnyi hézagokkal rakva. A szigetelőn nem szabad taposni, a pallókon átvetett deszkán kell egyensúlyozni. Szögelni nem szabad, az nagyon porzik, hosszú csavarokat és akkus csavarozógépet kell használni előfúrással. Van aki spórolni akar a járófelülettel. Sajnos sem a hőszigetelési munkát, sem az időnként esedékes tetőjavítást nem lehet lebegve elvégezni, ezért minimális járófelületet ki kell alakítani. Nem szükséges a födém teljes felületén, de legalább a padlás középvonalán érdemes kiépítenia szigetelés fölött egy kb fél méter széles "járdát". Egy ismerősöm a múlt héten panaszolta, hogy a kábelt-tv szerelő (Szőke kapitány), járófelület híján szétrugdosta a padlásán leterített kőzetgyapotot. A talpszelement lehetőleg körbe kell szigetelni, mert a hideg körben a koszorú mentén jut be a falazatba. A falsarok a szigetelés megépítése után is a legkritikusabb pont marad. Ezen csak az segít, ha a külső falakat is leszigetelitek. A födémszigetelés hatását persze gyorsan észre fogjátok venni, mert melegebb lesz, kevesebb fűtőanyag fogy, de evvel a munka még nincs Ha tovább viszed a szigetelést, akkor a fal nem fogja annyira kihűteni a sarkot, kisebb lesz a penészedés veszélye. A koszurúra annyi hőszigetelőt fektess, hogy 5cm maradjon a szellőzésre, így kap valamennyi védelmet. A padlás szellőzése érdekében ne zárd, hanem inkább nyisd ki az eresz alatti deszkázatot. Akkor korrekt a hőszigetelés, ha folytonos. De a kiszellőztetés legalább annyira fontos, mint a folytonosság. A talpszelemen mögött ritkán oldható meg a feladat. Ha tetőfelújítással van egybekötve az utólagos hőszigetelés, akkor a tető hajlásszögének enyhe módosításával helyet lehet csinálni a hőszigetelésnek és a szellőzésnek is. Képek itt https://biosolar.hu/forum/show/38637#38637 Austrotherm AT-PA padlószigetelő lapok (EPS) Síma szilárd felület esetén, nagyon egyszerűen kivitelezhető, 16 cm hőszigetelés kb 5000Ft/m2, és szobat-vasárnap elkészül. POLISZTIROL GYÖNGYÖK A polisztirol gyöngyök felhasználására már régóta keressük a megoldást. Nem régen láttam egy érdekes módszert. Tekercsben kapható, különböző méretű szemetes zsákokat töltöttek meg tapasztalati úton kikísérletezett mennyiségű darálékkal. Ez azt jelenti, hogy nagyjából félig töltötték a zsákokat. Utána egyszerűen egy vasaló élével lezárták a zsákot. Nem egy szabályos varrat képződött, de lényeg, hogy bezárták "légmentesen". Az így kapott nagy pufikat lefektették egy asztalra. Az egyik sarkába, ahol nem volt darálék, beleszúrtak egy nagyméretű injekciós tűt. Ezen keresztül egy autó akksiról működtethető szívó-nyomó matrac és úszógumi pumpával elkezdték kiszívatni a levegőt. Közben elterítették egyenletesre a darálékot a lassan összeeső zsákban. Egy tökéletes, szilárd, de még alakítható párnát készítettek belőle úgy 6-8cm vastagságban. A vége felé már kijött néhány szem darálék is, de azt a ventillátor egyszerűen kidobta a szivattyúból. Szinte laposra rászívatták a zsákot a darálékra. A tűt kihúzták és gyorsan beragasztották a lyukat egy szigetelő szalag darabbal. Ezekkel a párnákkal ki lehetett tölteni a födémgerendák közét. A sarkokat kisméretű uzsonnás zacskókkal töltötték ki. A darálék eddig is ott volt, csak beömlesztve és farostlemezzel lezárva egy hétvégi ház padlásán. De a tulaj szerint ide-oda "vándorolt" és mindig volt kiszóródás a réseken. Elég volt, ha valaki becsukta odalennt az ajtót, a farostlemez alól kifújt a darálék. Ajtónyitáskor pedig megtalálta az utat a ház belsejébe. Azóta jobb a szigetelésük (állítólag a nagy melegben már érezték a különbséget), a kiszóródás megszünt. TAPASZTOTT PADLÁS Egy kedves barátom évek óta dolgozik a vályogból épült házának felújításán Ő nem szedte le az agyagot, a járófelület számára pedig ezt az egyszerű fa-takarékos konzolt építette: BETONGERENDA, TÁLCA, SALAK A salak minőségét csak laborban lehet bemérni. Én inkább lecűgöltem, jobb a békesség. Ha mégsem fűlik a fogad ehhez az munkához, akkor úgy kellene széthordani, hogy a gerendaközökben mindenhol egyenletes legyen. A fóliával óvatosan bánj, mert a betongerenda néha nagyon éles, az ilyen gerendára nem ártana hullámpapírból vágott csíkot illeszteni a fólia alá. A padlás szigetelés előtt (a salaktól letisztítva) Első réteg kőzetgyapot (födém a salaktól letisztítva) A deszkák és pallók méretrevágása A méretes deszkák A letisztított munkaterület (a salak a gerendák magasságáig elsimítva) Szigetelőhulladék a fólia alá Első sor szigetelő a fólián Hézagmenets szigetelés Porfogó hullámpapír Kész járófelület Zsezse azt tapasztalta, hogy a gerendaközökben a levegő mozog. Ezért ő a felső deszkázat visszabontását, párazáró fólia befektetését a gerenda közökbe és gerendákra, majd gerendaközök kitöltését javasolja kőzetgyapottal + keresztben a gerendákra fektetett + 20cm szálas szigetelőanyag + járófelület. PADLÁSFELJÁRÓ A padlásfeljáró szigetelésére vannak ötletek a fórum más hozzászólásaiban, minden esetre a vetemedett ajtó helyett csinálni kel egy újat. A padlásfeljáró lefelé nyílik. Kellene egy második csapóajtó. Rétegelt lemezből el lehet készíteni és pántokkal rögzíteni a padláson a kibúvó keretre. Körben tömítőszalagot kell ráragasztani, így az ajtó saját súlyánál fogva légtömören zár. A padlástér felől a rétegelt lemezre 10cm polisztirol hőszigetelést ragasztva a hőszigetelés is egyszerűen elkészíthető.

robertVálasz erre

2011-10-10
16:13:31

#18480
Födémszigetelés RECOMMENDED

A FÖDÉMSZIGETÉSSEL ELÉRHETŐ MEGTAKARÍTÁS
Ha a födém vasbeton gerendákból és beton kefnikből vagy tálcákból és salakfeltöltéssel készült, és egész télen éjjel-nappal 20Celsius fokon tartják a 100m2-es lakás hőmérsékletét
10cm hőszigeteléssel évi 8700kWh energiát takaríthatsz meg (kb 150 ezer Ft földgáz), bekerülési költség házilagos kivitelezéssel 200ezer Ft
20cm hőszigeteléssel évi 10000kWh energiát takaríthatsz meg (kb 170 ezer Ft földgáz), bekerülési költség házilagos kivitelezéssel 300ezer Ft
Itt a megtérülésszámító (csak 8cm-el számoltam mert a fa járófelület rontja s hőszigetelő hatást, betonfödémmel számoltam mert a vasbeton gerendák miatt a salakfeltöltés nem sokat számít):
apps.biosolar.hu/payback/?wall_type=1.202&wall_thickness=18&insulation_type=0.050&insulation_thickness=8&insulated_area=100&fuel_type=20&insulation_specific_cost=3000&t_average=21
Ha kevesebbet fűtenétek, akkor a megtakarítások összege is arányosan kevesebb.

Tanulság: két év alatt megtérülhet a födémszigetelés költsége.

A hőveszteség közvetlen csökkenésén kívül (ami a tüzelőanyag megtakarításon mérhető le) van még egy másik jelentős hatás: a hőérzet növekedése. Ez azt jelenti, hogy a melegebb falak azonos hőmérséklet mellet is javítják a meleg-érzetet. Ha például eddig 24 fokban érezted jól magad, akkor lehet, hogy már 22 fok is elég lesz.

PENÉSZ
Sokan azt hiszik, hogy a hősziszigeteléssel együtt jár a penész.
A penészedéssel kapcsolatban annyit, hogy nem az átlagosan jobb szigetelés, hanem a szigetelés folytonosságának hiányai által okozott hőhidak hoznak létre olyan hideg pontokat a falazaton, amin kicsapódhat a pára. Ezért kell a szigetelés folytonosságára törekedni.
Ha ugyanannyit szellőztettek, mint a szigetelés előtt, akkor nem lesz penészesebb a fal, sőt...
A hőszigeteléssel együtt szokott járni az ablakok cseréje, aminek a hatására drasztikusan lecsökkenhet a lakásba jutó friss levegő mennyisége. A légcsere hiánya, a pára feldúsulása az ami a párakicsapódáshoz és penészedéshez vezet.

PÁRAZÁRÓ FÓLIA
Párazárást a lényegesen különböző átlaghőmérséklettel és páratartalommal bíró helységek határolószerkezetében kell elhelyezni. Az párazárás azért szükséges, mert a lehűlő levegő egységnyi térfogata kevesebb vízgőzt tartalmazhat, a többlet kicsapódik.
Abban aze esetedben nincs ilyen veszély, ha lakott helységeket választ el a födém.
Ugyanebből adódóan (a két szint hasonló hőmérsékleti viszonyai) nincs szükség hőszigetelésre sem.

A szigetelés meleg oldalára tehát azért kell párazáró fóliát rakni, hogy megakadályozza a födémen átjutó pára bejutását a szigetelőanyagba. A födémnél hidegebb szigetelőanyagban a pára kicsapódva rontja a hőszigetelő anyag hőszigetelőképességét.

A szigetelés fölé nem szabad párazáró fóliát rakni, hogy az illesztési hézagokon, hiányokon mégis átjutó pára - mivel tökéletes párazárást kivitelezni szinte lehetetlen - ki tudjon szellőzni. Tehát alulról fóliával véded a szigetelést a párától, felül meg utat engedsz a távozásra, ha mégis bejutna a szigetelőanyagba. Gondolom már olvasgattad a fórumot, a pára erőteljesen lerontja a hőszigetelő anyag hatásosságát.

PORFOGÓ
A hőszigetelő anyagot - főleg a szálas szigetelőket - védeni kell a portól, mert ha bekerül a rostok közé, eltömíti a rostok közötti szellőző utakat, és megakadályozza a szigetelőanyag kiszellőzését. A pornak van még egy rossz tulajdonsága, magába tudja szívni a párát és ezzel megint csak lerontja a hőszigetelés jóságát. A hőszigetelő anyag tetejére porfogónak olyan anyagot kell rakni, ami nem engedi a port a rostok közé jutni, de páraáteresztó tulajdonságú, így a szigetelőanyag szellőzése biztosított marad. Erre jó a széthajtogatott kartondoboz, a páraáteresztő(!) fólia, a mezőgazdasági boltokban kapható gotextília. Ezek az anyagok megvédik a szigetelőanyag tetejére - a tető hibáin, vagy nagy szél hatására - bejutó kisebb mennyiségű csapadékot, havat és addig megtartják, amíg az el nem tud párologni.

HÁZILAGOS FÖDÉMSZIGETÉS DESZKA JÁRÓFELÜLET KIALAKÍTÁSÁVAL
A munkát akkor érdemes elkezdeni, amikor a padláson már jól beöltözve sem kell megsülni. Bélelt gumikesztyű, könnyű maszk és védőszemüveg ajánlott. A szigetelővel nagyon óvatosan kell bánni, hogy ne szálljon a levegőbe. Fűrészlappal, vagy fogazott késsel jól vágható.

A födémre, a szigeteés alá párazáró fólia került.
Az élére állított első palló-sor közé a 10 cm vastag szigetelő kerül, majd a második pallósort merőlegesen az elsőre csavarozva (mátrix), ami közé ismét 10 cm szigetelő. A párnafákat 40cm-nél nem kell sűrűbben rakni. A párnafákat különböző vastagságú rétegelt lemezekkel szintezd ki.
A mátrix keresztgerendázatnak az a szerepe, hogy megszakítsa a gerendák által okozott a vonal-szerű hőhidat, amik pont-szerűvé redukálódnak, ott ahol a gerendák egymáson fekszenek. Tudom, hogy abból a szempontból ez a megoldás munkaigényesebb, hogy a deszkázat irányát 90 fokkal el kell fordítani.

Felülre geotextil vagy hullámpapír terítés (hűtőszekrény, számítógép, stb csomagolás széthajtogatásával). Ez a réteg a port hivatott megfogni és az esetleges porhavat elpárologtatni.

A porfogóra felső pallósorra csavarozva jön a járófelület. Én OSB helyett a jóval erősebb és nem drágább szőrös deszkát javaslom használni, két ujjnyi hézagokkal rakva.
A szigetelőn nem szabad taposni, a pallókon átvetett deszkán kell egyensúlyozni. Szögelni nem szabad, az nagyon porzik, hosszú csavarokat és akkus csavarozógépet kell használni előfúrással.

Van aki spórolni akar a járófelülettel.
Sajnos sem a hőszigetelési munkát, sem az időnként esedékes tetőjavítást nem lehet lebegve elvégezni, ezért minimális járófelületet ki kell alakítani. Nem szükséges a födém teljes felületén, de legalább a padlás középvonalán érdemes kiépítenia szigetelés fölött egy kb fél méter széles "járdát".
Egy ismerősöm a múlt héten panaszolta, hogy a kábelt-tv szerelő (Szőke kapitány), járófelület híján szétrugdosta a padlásán leterített kőzetgyapotot.

A talpszelement lehetőleg körbe kell szigetelni, mert a hideg körben a koszorú mentén jut be a falazatba. A falsarok a szigetelés megépítése után is a legkritikusabb pont marad. Ezen csak az segít, ha a külső falakat is leszigetelitek. A födémszigetelés hatását persze gyorsan észre fogjátok venni, mert melegebb lesz, kevesebb fűtőanyag fogy, de evvel a munka még nincs
Ha tovább viszed a szigetelést, akkor a fal nem fogja annyira kihűteni a sarkot, kisebb lesz a penészedés veszélye.
A koszurúra annyi hőszigetelőt fektess, hogy 5cm maradjon a szellőzésre, így kap valamennyi védelmet.

A padlás szellőzése érdekében ne zárd, hanem inkább nyisd ki az eresz alatti deszkázatot.
Akkor korrekt a hőszigetelés, ha folytonos. De a kiszellőztetés legalább annyira fontos, mint a folytonosság.
A talpszelemen mögött ritkán oldható meg a feladat. Ha tetőfelújítással van egybekötve az utólagos hőszigetelés, akkor a tető hajlásszögének enyhe módosításával helyet lehet csinálni a hőszigetelésnek és a szellőzésnek is.

Képek itt
https://biosolar.hu/forum/show/38637#38637

Austrotherm AT-PA padlószigetelő lapok (EPS)
Síma szilárd felület esetén, nagyon egyszerűen kivitelezhető, 16 cm hőszigetelés kb 5000Ft/m2, és szobat-vasárnap elkészül.

POLISZTIROL GYÖNGYÖK
A polisztirol gyöngyök felhasználására már régóta keressük a megoldást.
Nem régen láttam egy érdekes módszert.

Tekercsben kapható, különböző méretű szemetes zsákokat töltöttek meg tapasztalati úton kikísérletezett mennyiségű darálékkal.
Ez azt jelenti, hogy nagyjából félig töltötték a zsákokat.
Utána egyszerűen egy vasaló élével lezárták a zsákot. Nem egy szabályos varrat képződött, de lényeg, hogy bezárták "légmentesen".

Az így kapott nagy pufikat lefektették egy asztalra. Az egyik sarkába, ahol nem volt darálék, beleszúrtak egy nagyméretű injekciós tűt. Ezen keresztül egy autó akksiról működtethető szívó-nyomó matrac és úszógumi pumpával elkezdték kiszívatni a levegőt. Közben elterítették egyenletesre a darálékot a lassan összeeső zsákban. Egy tökéletes, szilárd, de még alakítható párnát készítettek belőle úgy 6-8cm vastagságban.
A vége felé már kijött néhány szem darálék is, de azt a ventillátor egyszerűen kidobta a szivattyúból.
Szinte laposra rászívatták a zsákot a darálékra.
A tűt kihúzták és gyorsan beragasztották a lyukat egy szigetelő szalag darabbal.

Ezekkel a párnákkal ki lehetett tölteni a födémgerendák közét. A sarkokat kisméretű uzsonnás zacskókkal töltötték ki.

A darálék eddig is ott volt, csak beömlesztve és farostlemezzel lezárva egy hétvégi ház padlásán. De a tulaj szerint ide-oda "vándorolt" és mindig volt kiszóródás a réseken. Elég volt, ha valaki becsukta odalennt az ajtót, a farostlemez alól kifújt a darálék. Ajtónyitáskor pedig megtalálta az utat a ház belsejébe.
Azóta jobb a szigetelésük (állítólag a nagy melegben már érezték a különbséget), a kiszóródás megszünt.

TAPASZTOTT PADLÁS
Egy kedves barátom évek óta dolgozik a vályogból épült házának felújításán
Ő nem szedte le az agyagot, a járófelület számára pedig ezt az egyszerű fa-takarékos konzolt építette:

BETONGERENDA, TÁLCA, SALAK
A salak minőségét csak laborban lehet bemérni. Én inkább lecűgöltem, jobb a békesség. Ha mégsem fűlik a fogad ehhez az munkához, akkor úgy kellene széthordani, hogy a gerendaközökben mindenhol egyenletes legyen.
A fóliával óvatosan bánj, mert a betongerenda néha nagyon éles, az ilyen gerendára nem ártana hullámpapírból vágott csíkot illeszteni a fólia alá.

A padlás szigetelés előtt (a salaktól letisztítva)

Első réteg kőzetgyapot (födém a salaktól letisztítva)

A deszkák és pallók méretrevágása

A méretes deszkák

A letisztított munkaterület (a salak a gerendák magasságáig elsimítva)

Szigetelőhulladék a fólia alá

Első sor szigetelő a fólián

Hézagmenets szigetelés

Porfogó hullámpapír

Kész járófelület

Zsezse azt tapasztalta, hogy a gerendaközökben a levegő mozog. Ezért ő a felső deszkázat visszabontását, párazáró fólia befektetését a gerenda közökbe és gerendákra, majd gerendaközök kitöltését javasolja kőzetgyapottal + keresztben a gerendákra fektetett + 20cm szálas szigetelőanyag + járófelület.

PADLÁSFELJÁRÓ
A padlásfeljáró szigetelésére vannak ötletek a fórum más hozzászólásaiban, minden esetre a vetemedett ajtó helyett csinálni kel egy újat.
A padlásfeljáró lefelé nyílik. Kellene egy második csapóajtó. Rétegelt lemezből el lehet készíteni és pántokkal rögzíteni a padláson a kibúvó keretre. Körben tömítőszalagot kell ráragasztani, így az ajtó saját súlyánál fogva légtömören zár.
A padlástér felől a rétegelt lemezre 10cm polisztirol hőszigetelést ragasztva a hőszigetelés is egyszerűen elkészíthető.

ifarkasVálasz erre 2011-10-10 08:58:50
Előzmény: plaszlo #18405#18467 Nem csak régen, mi most is így szárítjuk a ruhákat télen, kint a friss levegőn, már amennyire friss levegő lehet télen Magyarországon egy családi házas utcában.

Tomtom1982Válasz erre 2011-10-08 21:37:14
Előzmény: robert #18378#18407 Voltam ma egy havernál,gondoltam megnézem ők hogy oldották meg ezt a kérdést.Tetőtérben laknak,gipszkartonozva van az egész.Alig hittem a szememnek,semmi párazárást nem használtak,a szarufák közét megtömték üveggyapottal,egy öt cm-es réteget pedig keresztben tettek fel,hogy a gerendák mentén se legyen hőhíd.Erre rácsavarozták a gipszkartont és kész.Így van három éve,teljesen száraz,gombásodásnak semmi jele.Főznek,mosnak terigetnek,páraelszívó nincs.A cserepek mögött páraáteresztő fólia van.Ebből én csak arra tudok következtetni,ha a pára szabadon tud távozni,nagy baj nem lehet.Persze ettől én még rakok párazárót,de mindenesetre megnyugtató volt látni.

Tomtom1982Válasz erre

2011-10-08
21:37:14

Előzmény: robert #18378#18407
Voltam ma egy havernál,gondoltam megnézem ők hogy oldották meg ezt a kérdést.Tetőtérben laknak,gipszkartonozva van az egész.Alig hittem a szememnek,semmi párazárást nem használtak,a szarufák közét megtömték üveggyapottal,egy öt cm-es réteget pedig keresztben tettek fel,hogy a gerendák mentén se legyen hőhíd.Erre rácsavarozták a gipszkartont és kész.Így van három éve,teljesen száraz,gombásodásnak semmi jele.Főznek,mosnak terigetnek,páraelszívó nincs.A cserepek mögött páraáteresztő fólia van.Ebből én csak arra tudok következtetni,ha a pára szabadon tud távozni,nagy baj nem lehet.Persze ettől én még rakok párazárót,de mindenesetre megnyugtató volt látni.

plaszloVálasz erre 2011-10-08 21:24:10
Előzmény: Tomtom1982 #18402#18405 Tomtom, ez már jó elgondolás. De azt se felejtsd, hogy a fagyban is párolog a fagyott víz, a szigetelés tetején kicsapódó jég - ha szellőzni tud - mínusz fokokban is elpárolog. A kiszellőzés a kulcs a párazárás mellett. Ennek egy hihetetlennek tűnő bizonyítása, hogy régen vidéken télen is kitették a ruhát száradni a szabadba és fagyottan is megszáradt.

plaszloVálasz erre

2011-10-08
21:24:10

Előzmény: Tomtom1982 #18402#18405
Tomtom, ez már jó elgondolás. De azt se felejtsd, hogy a fagyban is párolog a fagyott víz, a szigetelés tetején kicsapódó jég - ha szellőzni tud - mínusz fokokban is elpárolog. A kiszellőzés a kulcs a párazárás mellett. Ennek egy hihetetlennek tűnő bizonyítása, hogy régen vidéken télen is kitették a ruhát száradni a szabadba és fagyottan is megszáradt.

Tomtom1982Válasz erre 2011-10-08 20:59:36
Előzmény: robert #18378#18402 Akkor ezt a megoldást hagyjuk is.Marad a sziloplaszt,meg hogy felülről bőven hagyok szellőzési lehetőséget.Valamennyi pára biztos fel fog jutni,de szerintem igy van ez mindenhol,lényeg,hogy ki tudjon szellőzni.Én valószínű,hogy a táblás kőzetgyapotot fogom megvenni,az talán nehezebben esik össze,ha mégis lecsapódik benne egy kis pára egy egy brutális hideg éjszakán.

Tomtom1982Válasz erre

2011-10-08
20:59:36

Előzmény: robert #18378#18402
Akkor ezt a megoldást hagyjuk is.Marad a sziloplaszt,meg hogy felülről bőven hagyok szellőzési lehetőséget.Valamennyi pára biztos fel fog jutni,de szerintem igy van ez mindenhol,lényeg,hogy ki tudjon szellőzni.Én valószínű,hogy a táblás kőzetgyapotot fogom megvenni,az talán nehezebben esik össze,ha mégis lecsapódik benne egy kis pára egy egy brutális hideg éjszakán.

plaszloVálasz erre 2011-10-08 14:12:22
Előzmény: zsezse #18354#18390 Zsezse ennyire nem rossz a helyzet, nem szivacsként működik a szálas szigetelőanyag. A Rockwool oldalán megadják a rövid idejű és hosszú idejű vízbemerítéskor a vízfelvételét az anyagnak. Azt tényleg láttam és tapasztaltam, ha víz éri a nem megtört és széttaposott szigetelőanyagot, akkor a víz gömböcskék formájában megáll rajta, nem szívja be, ha meg lejtősen van feltéve akkor leszalad róla. A pára persze más dolog, mert át kell mennie a szigetelőanyagon, de ha tovább tud menni és elpárologni belőle, akkor nem áztatja el az anyagot.

plaszloVálasz erre

2011-10-08
14:12:22

Előzmény: zsezse #18354#18390
Zsezse
ennyire nem rossz a helyzet, nem szivacsként működik a szálas szigetelőanyag. A Rockwool oldalán megadják a rövid idejű és hosszú idejű vízbemerítéskor a vízfelvételét az anyagnak. Azt tényleg láttam és tapasztaltam, ha víz éri a nem megtört és széttaposott szigetelőanyagot, akkor a víz gömböcskék formájában megáll rajta, nem szívja be, ha meg lejtősen van feltéve akkor leszalad róla.
A pára persze más dolog, mert át kell mennie a szigetelőanyagon, de ha tovább tud menni és elpárologni belőle, akkor nem áztatja el az anyagot.

plaszloVálasz erre 2011-10-08 13:58:07
Előzmény: ifarkas #18356#18389 Viszont ha ki tud szellőzni, nem fog cuppogni a vízben és nem esik össze. Itt is az arányokon múlik a dolog, ha a párazárással lekorlátozzuk a bejutó pára mennyiségét és hagyjuk felül kiszellőzni, akkor nem lesz olyan mértékű a vizesedés, ami az említett problémákat okozza. A legtöbb gondot a felül lezárt, nem szellőző kialakítás okozza a szigetelőanyagban.

plaszloVálasz erre

2011-10-08
13:58:07

Előzmény: ifarkas #18356#18389
Viszont ha ki tud szellőzni, nem fog cuppogni a vízben és nem esik össze. Itt is az arányokon múlik a dolog, ha a párazárással lekorlátozzuk a bejutó pára mennyiségét és hagyjuk felül kiszellőzni, akkor nem lesz olyan mértékű a vizesedés, ami az említett problémákat okozza. A legtöbb gondot a felül lezárt, nem szellőző kialakítás okozza a szigetelőanyagban.

robertVálasz erre 2011-10-08 09:01:20
Előzmény: Tomtom1982 #18376#18378 Tomtom1982, Ötlet elvetve, a félelmed nem alaptalan:

Tomtom1982Válasz erre 2011-10-08 08:41:09
Előzmény: takyka #18351#18376 Sziasztok,felmerült még egy lehetőség,a véleményetek érdekelne.Mi van akkor,ha a párazáró fóliát felülről teszem a födémgerendákra,majd arra rá az üveggyapotot.Annyiból biztos jobb,hogy egy esetleges mennyezet fúrás alkalmával(csillárcsere)biztos nem lenne kiszakítva.A másik elönye,hogy így a vakolat mögött sem jutna fel a pára.Egyedül egy kérdés merül fel bennem,hogy esetleg a pára nem tud e lecsapódni a födémgerendákra,tönkretéve azokat,mivel így azok a lakótér felöl a meleg oldalon lennének. Tomtom

Tomtom1982Válasz erre

2011-10-08
08:41:09

Előzmény: takyka #18351#18376
Sziasztok,felmerült még egy lehetőség,a véleményetek érdekelne.Mi van akkor,ha a párazáró fóliát felülről teszem a födémgerendákra,majd arra rá az üveggyapotot.Annyiból biztos jobb,hogy egy esetleges mennyezet fúrás alkalmával(csillárcsere)biztos nem lenne kiszakítva.A másik elönye,hogy így a vakolat mögött sem jutna fel a pára.Egyedül egy kérdés merül fel bennem,hogy esetleg a pára nem tud e lecsapódni a födémgerendákra,tönkretéve azokat,mivel így azok a lakótér felöl a meleg oldalon lennének.

Tomtom

ifarkasVálasz erre 2011-10-07 08:10:20
Előzmény: eleven #18353#18356 Ha a pára alulról át tud diffundálni az üveggyapoton, akkor annak a hideg oldalán ki fog csapódni, és mint víz eláztatja az üveggyapotodat, az szépen összeesik, és elveszti a hőszigetelő képességét.

zsezseVálasz erre 2011-10-06 22:17:26
Előzmény: eleven #18353#18354 eleven a szalas szigetelesek erzekenyek a vizre. hol olvastad, hogy nem veszi fel a vizet? ha parat kap, osszeroskad, es elveszti hoszigetelo kepesseget, ezert kell a parazaro folia alulra.

elevenVálasz erre 2011-10-06 21:56:19
#18353 Egyszintes ház lakóterét felülről is szeretném szigetelni. Mivel nem használjuk másra a padlást ezért a legköltséghatékonyabbnak az üveggyapot tűnik. Mindenhol azt olvasom, hogy a rétegrend alulról-felfelé haladva: párazáró fólia - üveggyapot - páraáteresztő fólia. Ugyanakkor azt is írják mindenhol, hogy az üveggyapot nem veszi fel vizet, nem engedi át a vizet, nem is penészedik. Akkor meg minek alá az a párazáró fólia? Köszönöm előre a segítséget!

elevenVálasz erre

2011-10-06
21:56:19

#18353
Egyszintes ház lakóterét felülről is szeretném szigetelni. Mivel nem használjuk másra a padlást ezért a legköltséghatékonyabbnak az üveggyapot tűnik.
Mindenhol azt olvasom, hogy a rétegrend alulról-felfelé haladva: párazáró fólia - üveggyapot - páraáteresztő fólia. Ugyanakkor azt is írják mindenhol, hogy az üveggyapot nem veszi fel vizet, nem engedi át a vizet, nem is penészedik. Akkor meg minek alá az a párazáró fólia?
Köszönöm előre a segítséget!

takykaVálasz erre 2011-10-06 21:24:17
Előzmény: Tomtom1982 #18348#18351 Szia, Ne szilikont használj, hanem festhető akril tömítőt. Jobban tapad a vakolt falra. T.

ifarkasVálasz erre 2011-10-06 20:52:39
Előzmény: robert #18152#18350 Robert ez nem annyiba kerül, hanem 40 %-al drágább. A rockwoolt tudom most venni tüzépen miskolcon 800 Ft-ért 10 cm-est.

Tomtom1982Válasz erre 2011-10-06 18:16:24
Előzmény: robert #18342#18348 Szia Róbert, Először is köszönöm gyors válaszod. A 20cm gyapot a gerendák között lesz,mivel 20*10es födémgerendák vannak beépitve.Ismereteim szerint a fa szigetelése lényegesen rosszabb,mint a szálas szigetelésé,ezért gondoltam hogy egy összefüggő szigetelést is alkalmaznom kellene.Azért ragasztottam alulra,mert felülről pusztitanák a rágcsálók,plusz nem engedné kiszellőzni a födémet. Ha felülről szigetelném a gerendákat,akkor szükség lenne egy fa vázra,ami közé tehetném keresztbe mondjuk 5cm gyapotot,és végül a váz tetejére a léceket,hogy járható legyen.Én ezt sokkal bonyolultabbnak gondoltam,plusz a szüleim házfelújításából maradt egy csomó hungarocell,azt építettem be. A szilikonos megoldás jó ötlet,ki fogom próbálni. Tom

Tomtom1982Válasz erre

2011-10-06
18:16:24

Előzmény: robert #18342#18348
Szia Róbert,

Először is köszönöm gyors válaszod.
A 20cm gyapot a gerendák között lesz,mivel 20*10es födémgerendák vannak beépitve.Ismereteim szerint a fa szigetelése lényegesen rosszabb,mint a szálas szigetelésé,ezért gondoltam hogy egy összefüggő szigetelést is alkalmaznom kellene.Azért ragasztottam alulra,mert felülről pusztitanák a rágcsálók,plusz nem engedné kiszellőzni a födémet.
Ha felülről szigetelném a gerendákat,akkor szükség lenne egy fa vázra,ami közé tehetném keresztbe mondjuk 5cm gyapotot,és végül a váz tetejére a léceket,hogy járható legyen.Én ezt sokkal bonyolultabbnak gondoltam,plusz a szüleim házfelújításából maradt egy csomó hungarocell,azt építettem be.

A szilikonos megoldás jó ötlet,ki fogom próbálni.

Tom

robertVálasz erre 2011-10-06 12:33:20
Előzmény: Tomtom1982 #18341#18342 Tomtom, "5centi hungarocell van alulról felragasztva(a gerendák miatti hőhíd elkerülése végett..." Nem értem, hogy mit segít ez, ha: "Felülről 20centi üveggyapotot gondoltam rátenni..." "... tökéletes párazárás szinte lehetetlen,a hungarocell azt megfogja..." Valamelyest fékezi. "Felülről 20centi üveggyapotot gondoltam rátenni,majd arra egy páraáteresztő fóliát,végül pedig deszkázatot.2*10 cm-es üveggyapot megfelelő lenne?Nem nyomja össze a felső az alsó réteget.Vagy az alsó 10cm-hez használjak inkább táblásat a jobb teherbiró tulajdonságai miatt?..." Használjak inkább táblásat a teljes vastagságban, és semmilyen fóliát ne tegyél a hideg oldalra. A szobákban a párazárat ereszd le a fal mellett, néhány centire vágd vissza, és a falra nyomott sziloplaszt csíkba símítsd bele.

robertVálasz erre

2011-10-06
12:33:20

Előzmény: Tomtom1982 #18341#18342
Tomtom,

"5centi hungarocell van alulról felragasztva(a gerendák miatti hőhíd elkerülése végett..."
Nem értem, hogy mit segít ez, ha:
"Felülről 20centi üveggyapotot gondoltam rátenni..."

"... tökéletes párazárás szinte lehetetlen,a hungarocell azt megfogja..."
Valamelyest fékezi.

"Felülről 20centi üveggyapotot gondoltam rátenni,majd arra egy páraáteresztő fóliát,végül pedig deszkázatot.2*10 cm-es üveggyapot megfelelő lenne?Nem nyomja össze a felső az alsó réteget.Vagy az alsó 10cm-hez használjak inkább táblásat a jobb teherbiró tulajdonságai miatt?..."
Használjak inkább táblásat a teljes vastagságban, és semmilyen fóliát ne tegyél a hideg oldalra.

A szobákban a párazárat ereszd le a fal mellett, néhány centire vágd vissza, és a falra nyomott sziloplaszt csíkba símítsd bele.

Tomtom1982Válasz erre 2011-10-06 11:25:33
#18341 Üdv, Sürgős segítségeteket szeretném kérni.Párazáró fóliát rögzítjük éppen a fafödémes házunk mennyezetére.A gondunk az,hogy a falazat már vakolt állapotban van,igy nem tudjuk a fóliát "belevakolni" körbe a perem mentén.Ötletem sincs,hogy mivel tudnám légmentesen rögzíteni a fóliát a fal széleinél.5centi hungarocell van alulról felragasztva(a gerendák miatti hőhíd elkerülése végett),ami körben ki van fújva púrhabbal az esetleges rések miatt.A másik kérdésem,ha esetleg mégis felszökik a pára,mert ugye tökéletes párazárás szinte lehetetlen,a hungarocell azt megfogja nemigaz?Ha a hungarocell illesztéseit egy speciális ragasztószalaggal bevonom,ott is tökéletes párazárásnak kell kialakulni,vagy tévedek?Felülről 20centi üveggyapotot gondoltam rátenni,majd arra egy páraáteresztő fóliát,végül pedig deszkázatot.2*10 cm-es üveggyapot megfelelő lenne?Nem nyomja össze a felső az alsó réteget.Vagy az alsó 10cm-hez használjak inkább táblásat a jobb teherbiró tulajdonságai miatt? Köszönöm segítségeteket! Tom

Tomtom1982Válasz erre

2011-10-06
11:25:33

#18341
Üdv,

Sürgős segítségeteket szeretném kérni.Párazáró fóliát rögzítjük éppen a fafödémes házunk mennyezetére.A gondunk az,hogy a falazat már vakolt állapotban van,igy nem tudjuk a fóliát "belevakolni" körbe a perem mentén.Ötletem sincs,hogy mivel tudnám légmentesen rögzíteni a fóliát a fal széleinél.5centi hungarocell van alulról felragasztva(a gerendák miatti hőhíd elkerülése végett),ami körben ki van fújva púrhabbal az esetleges rések miatt.A másik kérdésem,ha esetleg mégis felszökik a pára,mert ugye tökéletes párazárás szinte lehetetlen,a hungarocell azt megfogja nemigaz?Ha a hungarocell illesztéseit egy speciális ragasztószalaggal bevonom,ott is tökéletes párazárásnak kell kialakulni,vagy tévedek?Felülről 20centi üveggyapotot gondoltam rátenni,majd arra egy páraáteresztő fóliát,végül pedig deszkázatot.2*10 cm-es üveggyapot megfelelő lenne?Nem nyomja össze a felső az alsó réteget.Vagy az alsó 10cm-hez használjak inkább táblásat a jobb teherbiró tulajdonságai miatt?
Köszönöm segítségeteket!
Tom

robertVálasz erre 2011-09-28 07:38:49
Előzmény: rob34 #18147#18152 rob34, Ezek szerint szinte ugyanannyiba kerül, mint egy közepes sűrűségű kőzetgyapot (ami nem a legolcsóbb fajta hőszigetelő).

ifarkasVálasz erre 2011-09-27 10:07:08
Előzmény: rob34 #18125#18131 Szia! Én is kiváncsi vagyok mennyibe kerültök, mert én is most fogom a födémet szigetelni, de még nem döntöttem el, melyiok módszerrel?

robertVálasz erre 2011-09-27 08:59:10
Előzmény: rob34 #18125#18126 rob34, "a hőkamerás mérések nem mutattak hőhidakat a gerendánál." Nyáron mértetek? Tennél fel ilyen képeket? "A gerendák fölötti szigeteléssel az a gond hogy az esetek többségében a gerendák közötti légüres térben légmozgás tapasztalható,ami azt jelenti hogy a felszálló meleg levegőt a huzat kiviszi és így a gerenda feletti szigetelés nem tud hatékonyan működni." Gondos kivitelezés mellett erre nincs esély. Ezek szerint ti légzárást és párazárást biztosító fóliákat, ragasztószalagokat nem is használtok? Saját tapasztalat 2006 nyarán csináltuk a 60 nm-es ház utólagos hőszigetelését. A falon 10cm kőzetgypot palaburkolattal, a padláson 20cm kőzetgypot, az egészen járófelület kiépítésével. A padlás hőszigetelése 3 napig tartott 1 embernek, az első napon volt egy segítség felcsigázni az anyagot. Minden költséget feljegyeztem az utolsó csavarig és konténerig (a régi salakot eltávolítottuk). A munka saját kivitelezésben készült, összesen 510 ezer forintba került. Annak idején 2000Ft/m2 árat mondtak 10cm cellulóz terítésre, csak egy massza járófelület nélkül, ráadásul nekem 20cm vastagságban kellett. Munkadíjjal együtt ti mennyiért fújtok be most 20cm szigetelést?

robertVálasz erre

2011-09-27
08:59:10

Előzmény: rob34 #18125#18126
rob34,

"a hőkamerás mérések nem mutattak hőhidakat a gerendánál."
Nyáron mértetek? Tennél fel ilyen képeket?

"A gerendák fölötti szigeteléssel az a gond hogy az esetek többségében a gerendák közötti légüres térben légmozgás tapasztalható,ami azt jelenti hogy a felszálló meleg levegőt a huzat kiviszi és így a gerenda feletti szigetelés nem tud hatékonyan működni."
Gondos kivitelezés mellett erre nincs esély.

Ezek szerint ti légzárást és párazárást biztosító fóliákat, ragasztószalagokat nem is használtok?

Saját tapasztalat
2006 nyarán csináltuk a 60 nm-es ház utólagos hőszigetelését. A falon 10cm kőzetgypot palaburkolattal, a padláson 20cm kőzetgypot, az egészen járófelület kiépítésével. A padlás hőszigetelése 3 napig tartott 1 embernek, az első napon volt egy segítség felcsigázni az anyagot.

Minden költséget feljegyeztem az utolsó csavarig és konténerig (a régi salakot eltávolítottuk). A munka saját kivitelezésben készült, összesen 510 ezer forintba került.

Annak idején 2000Ft/m2 árat mondtak 10cm cellulóz terítésre, csak egy massza járófelület nélkül, ráadásul nekem 20cm vastagságban kellett.
Munkadíjjal együtt ti mennyiért fújtok be most 20cm szigetelést?

rob34Válasz erre 2011-09-27 08:36:58
Előzmény: robert #18115#18125 a hőkamerás mérések nem mutattak hőhidakat a gerendánál. A gerendák fölötti szigeteléssel az a gond hogy az esetek többségében a gerendák közötti légüres térben légmozgás tapasztalható,ami azt jelenti hogy a felszálló meleg levegőt a huzat kiviszi és így a gerenda feletti szigetelés nem tud hatékonyan működni. A barátod milyen vastagon szigetelt meddig tartott és kb. mennyibe került neki egy m2?

rob34Válasz erre

2011-09-27
08:36:58

Előzmény: robert #18115#18125
a hőkamerás mérések nem mutattak hőhidakat a gerendánál.

A gerendák fölötti szigeteléssel az a gond hogy az esetek többségében a gerendák közötti légüres térben légmozgás tapasztalható,ami azt jelenti hogy a felszálló meleg levegőt a huzat kiviszi és így a gerenda feletti szigetelés nem tud hatékonyan működni.

A barátod milyen vastagon szigetelt meddig tartott és kb. mennyibe került neki egy m2?

Biosolar Forum => Hőszigetelés - Padlás => Födémszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18 következő »