| Biosolar Forum => Hőszigetelés => Csillapítás, késleltetés, hőterjedés |
levendulaVálasz erre 2016-03-21 13:10:31 |
|---|
| Előzmény: robert #49850#49852 10 cm EPS-nek 3,5 óra a késleltetési ideje, 0,04-gyel számolva. A lambda számít, a nevezőben van négyzetgyök alatt. Hogy mennyi az a hőenergia, amit késleltetve beljebb visz a szerkezetben, az attól függ, hogy mennyit nyel el. A grafitos két oldala nem egyforma színű, hogy addig is, amíg a színt felviszik rá, ne melegedjen túl. Miután beszinezték, a külső felület hővisszaverő/hőelnyelő tulajdonsága szabja meg az átmelegedést. E tekintetben tehát mindegy, mi van a vékonyvakolat mögött. |
robertVálasz erre 2016-03-18 13:19:26 |
|---|
| Előzmény: pali #49849#49850 Pali, Mindkét fajta EPS-t le szokták glettelni és vakolni, vagy festeni, ha külső hőszigetelést építenek. Ettől kezdve a szigetelő hőellenállása dönti el, hogy melyik alatt melegszik fel jobban a fal. A grafitos hőellenállása kicsit nagyobb. Ebből az következik, hogy a hőterhelés ellen valamennyivel jobban véd. |
paliVálasz erre 2016-03-18 12:52:25 |
|---|
| Előzmény: robert #49848#49849 Róbert. Állítólag a nap jobban felmelegíti a grafitost, mint a fehéret és így melegebb lesz a fal. |
robertVálasz erre 2016-03-18 11:47:21 |
|---|
| Előzmény: pali #49847#49848 Pali, Hogy érted azt, hogy "beviszi a meleget a falhoz"? Honnan? A levegőből? Az a kérdés, hogy jobban melegszik-e a fal, ha a egy hőszigetelés választja el a magasabb hőmérsékletű környezetétől? |
paliVálasz erre 2016-03-18 10:53:30 |
|---|
| #49847 Lenne egy kérdésem a Grafitos szigeteléssel kapcsolatban. Létezik, hogy nyáron a meleget "beviszi" a falhoz? Pali |
robertVálasz erre 2012-07-16 11:48:36 |
|---|
| Előzmény: bigmafa #31575#31576 bigmafa , A hőszigetelésről azt kell tudni, hogy nem állítja meg a hő terjedését (mint a vízszigetelés a vízét), hanem ellenállást fejt ki vele szemben, késlelteti a terjedés sebességét. Kánikulában - legyen bármilyen jó szigetelés a házon -, idővel (talán csak néhány nap) bejut a meleg, mint ahogy a vödör is megtelik idővel egy csöpögő csap alatt. A késleltetés viszont segít áthidalni a napszakokat. Mire felmelegedne a lakás, már este lesz, lehet szellőzéssel hűteni. Tartályokkal és szűkítésekkel tudnám a legegyszerűbben szemléltetni a hatást: 1. A víz egy nagy keresztmetszetű csövön adott nyomás mellett adott térfogatárammal áramlik egy hordóba. 2. Beteszünk egy szűkítőt. A térfogatáram lecsökken. 3. Beiktatunk egy kis tartályt a szűkítő után. Amíg meg nem telik a tartály, késlelteti a víz áramlását, minél nagyobb térfogatú, annál jobban. 4. Szépen sorban újabb szűkítőket és tartályokat iktatunk a víz útjába. A tartály térfogata a szigetelőanyag-rétegek tömegének, a szűkítés a hő-ellenállásnak felel meg. Ha a csőre csak napközben adjuk rá a nyomást, és a közbülső tartályok lukasak, a víz éjszakánként elszivárog. Ez felel meg a szellőztetésnek. A nagy sűrűségű szigetelőanyagok ezért szerencsésebbek a hőszigetelések készítéséhez, mint a könnyű anyagok. A kőzetgyapot ebből a szempontból jobb, mint az EPS, a farost alapú hőszigetelők pedig jobbak a kőzetgyapotnál. A. Egy szemléletes modell a hő terjedésére: 1. Hősugárzás A slag a vizet W-ből B-be spricceli közvetítítő közeg nélkül 2. Hőátadás Az emberek vödrökkel kézről-kézre adják a vizet 3. Hőszállítás Egyes emberek vödrökkel a víztől a tűzhöz rohannak  A hőszigetelők a 2. módon működnek B. A hőszigetelők modellezésére áramkörökkel:  |
bigmafaVálasz erre 2012-07-16 11:22:43 |
|---|
| #31575 Sziasztok, azt tudja valaki (vagy van róla dokumentáció), hogy "hogy működik" a hőszigetelés? Értem azt, hogy egy "ellenállást" kell elképzelni, ami lassítja a hő terjedését. De mégis milyen karakterisztika szerint? A megadott lambda, illetve W/m2/dT értékek hogy működnek a gyakorlatban? Arra gondolok, hogy szerintem ez a W/m2/dT érték csak állandósult hőmérsékleteknél valós - tehát pl. télen, amikor kint hideg van, bent meleg folyamatosan. De mi van nyáron, amikor bent kb. konstans a hőmérséklet, de kint napi ciklussal változik? Arra gondolok, hogy a hőszigetelés tároló kapacitása kicsi (különösen a polisztirolé) a tömegéből adódóan. Tehát reggel elkezdi melegíteni a kinti levegő (vagy a nap maga) a szigetelés külsejét - az egy idő múlva "beér" a falhoz, és azt melegíti tovább. Este viszont a a melegítés megszűnik - ugyan a szigetelés belseje még meleg, de sokat nem tud átadni a falnak, mivel kicsi a hőtároló kapacitása. A kérdés tehát, milyen gyorsan melegszik át a hőszigetelés, hogy vezeti a hőt? Erről van valami táblázat, mérés, esetleg én nem veszek észre valami triviális összefüggést? Sokszor olvasom, hogy nyáron a hőszigetelés nem sokat számít, mert "úgyis átmelegszik" minden. Viszont a fenti logika szerint igenis észre kéne venni, jelentősen a szigetelést (a tomboló kánikula kivételével, amikor éjszaka se hűl le a levegő). Nekem a 25 fok már tök' elég lenne, most 30 volt... |
robertVálasz erre 2011-07-11 22:13:17 |
|---|
| Előzmény: takyka #15824#15827 takyka, Minél nagyobb a tömeg, annál jobb a hőkiegyenlítés a lakótérben. Minél nagyobb a falazat tömege, annál kisebb a hőingadozás. Nyáron a benti átlaghőmérsékletet hőbevitel vagy hőelvétel nélkül a napi külső középhőmérséklethez közelít. Arra gondolsz, hogy a szigetelés alatt felmelegő fal nem tud kihűlni? A belső nagy tömegű falazat hatásosan elnyeli a szigetelésen átjutó hőt, és éjszakánként a fal felülete intenzív szellőztetéssel jól hűthető. A lakás használatával és az ablakokon bejutó hő ellenére a belső átlaghőmérsékletet a külső átlaghőmérséklet alatt lehet tartani 1-2 fokos hőingadozás mellett. Ezen a grafikonon egy nyári hét hőmérsékléti adatai láthatóak, egy olyan időszakban, amikor a kánikula állandósult. A tetőtérben az ablakok kevésbé vannak árnyékolva (K és Ny oldalon egyáltalán nem), mint a földszinten, ezért ott nagyobb a hőbevitel. A tetőtér átlaghőmérséklete csaknem egy fokkal (28.1C) meghaladja a külső átlaghőmérsékletet (27.3C). A földszinten az intenzívebb éjszakai kereszthuzatnak is köszönhetően 25.8C átlaghőmérsékletet mértem. A földszint nagyobb hőtároló tömegének köszönhetően a hőmérséklet napi ingadozása kevesebb, mint 2C, ugyanez a tetőtérben majdnem 4C, ugynakkor a külső hőingadozás 10C fokot is meghaladja. Mind a földszint, mind a tetőtér a hőmérsékleti csúcsot a naplemente után, a szellőztetés idejére éri el.  |
DeJoeVálasz erre 2011-07-11 22:01:21 |
|---|
| Előzmény: takyka #15824#15826 Leginkább a benapozás és árnyékolás fogja meghatározni. Ha megfelelő árnyékolás lett számolva/kialakítva (pl. eresztúlnyúlás) vagy van redőny (ha elviseled, hogy "félhomályban" vagy addig míg besütne ott a nap) , és csak reggel-esete szellőztetsz, akkor minimális lesz a felmelegedés (hőingás). Lassú felmelegedés biztos lesz ha hosszabb a kánikula, hisz olyankor van hogy éjszaka is 24-25-26 fok van kint és éjszaka sem hűl vissza . Nálunk jelenleg földszinten 24,5 fok van. (40-es tömör+6cm cell), család "beidomítva" redőnyhasználatilag, szellőzetetésileg.:-)) A tetőtérben már más a helyzet. Nem mértem de van vagy 27 fok fönt!Vagy többb is. Hsználtan vettük, felújításkor raktam a ferde falsíkban 22cm szigetelés , DE utólag már nem lehetett kettős átszellőztetést csinálni, csak teljes átlécezéssel lehetett volna. Szegény gyerekek :-(, marad az éjszakai szellőztetés nekik. |
takykaVálasz erre 2011-07-11 20:10:23 |
|---|
| Előzmény: robert #15818#15824 Mi van egy utólagosan, homlokzat szigetelt ház esetében? (nem tetőtér) A szigetelés lassítja a felmelegedést nappal, de éjszaka a visszahűlést is, hiszen kifelé nem tud hűlni a nagy tömegű falszerkezet. Mire lehet számítani, szigetelés után hogyan fog a hőingás alakulni nyáron? T. |
robertVálasz erre 2011-07-11 18:05:41 |
|---|
| Előzmény: villam64 #15817#15818 villam64, A szerkezetekben hőfelvétele és hőleadása egy napi ciklust követ. Napközben besugárzás csak a tető felől fűt, éjszaka szellőzés mindkét oldalt hűti. A szellőztetést nem lehet kihagyni a játékból, ha nincs aktív hűtés. Ez egy lassú reagálású, de természetes nullenergiás hővédelem. Ha valakinek nincs türelme az ablakokat nyitni, zárni, de van pénze rá, hogy légkondit állítson be, akkor a szigetelés hőkapacitása nem játszik. A késleltetés és a csillapítás számítására vannak módszerek. A határoló szerkezet egy bizonyos vastagságát veszik alapul (például azt a vastagságot, ahol hővezetési ellenállás elér egy bizonyos értéket ), és erre a vastagságra kiszámítják a szerkezet hőkapacitását. A farost alapú hőszigetéseket ezért alkalmazzák előszerettel könnyűszerkezetes épületekben. Mármint azért, mert a fa hőkapacitása magas. |
villam64Válasz erre 2011-07-11 17:15:14 |
|---|
| Előzmény: robert #15811#15817 De amit elnyelt a szerkezet és a hőszigetelő, az a mennyiség miatt nehezebben hűl vissza. Lásd vályog házak. Lásd a mostani több napos kánikulát. A basf is több napos tesztet mutat be. Ilyen mérést csak azonos körülmények között lehet elfogadni. Tehát kell egy állami minősítő cég, aki beméri ezeket a termékeket. Addig nem fogadható el semmi monda. |
robertVálasz erre 2011-07-11 10:35:59 |
|---|
| #15811 Nézzünk egy tetőtéri lakást, ahol nyári kánikulában a hőszigetelés szerepe a külső tér felől támadó meleg késletetése. Napközben a hőáram behatol a szerkezetebe, aminek egy része az útjába eső rétegek felmelegítésére fordítódik, igy a mélyebben fekvõ rétegekbe csak a külső felületen behatoló hő egy része jut el. Minél nagyobb tömegű és fajhőjű rétegeken halad át, annál nagyobb hányada fordítódik e rétegek felmelegítésére, és minél nagyobb hőellenállásúak a rétegek, annál nagyobb lesz a hőmérsékletesés. Ha például x cm vastag kőzetgyapot 4 órán keresztül késlelteti a tetőtér felmelegedését, addig az ugyanolyan vastag könnyű hab a fele, harmada ideig sem képes visszatartani a meleget. Jól megválasztott hőszigetelés esetén a napi ciklusokban érkező külső hőterhelés csúcsa a belső felületen jelentős késéssel akkor jelenik meg, amikor már lemegy a nap és szellőztetéssel kezelhetővé válik.  |
| Biosolar Forum => Hőszigetelés => Csillapítás, késleltetés, hőterjedés |