Biosolar Forum

Biosolar Forum => Hőtárolás => Puffer mérések

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

robertVálasz erre 2019-04-03 07:24:15
#52628 Érdekes együttfutás a külső hőmérséklet és a hőcserélő adataiban (egyikre a bal, másikra a jobb skála vonatkozik).

villam64Válasz erre 2012-06-30 08:21:02
Előzmény: robert #31202#31203 Nem. Csak valószínűleg azt az ímélemet nem olvastad. A t2 lett a villany bojler. A hmv tartályon nem találtam másik megfelelő mérő helyet. A középső maradt, az van a hőcserélőhöz közel. Most a tartályt kikerülő keverő szelep 60 foknál nyit. És 60 foknál nyit a villany bojlert áthidaló keverő szelep. Addig átmegy a 80 literesen a 300-as vize. A 80-as nincs másként fűtve egy ideje. És a t9 az ötrétegű csőn lévő 9 mm-es szigetelés, és a 20 mm szigetelés között van teszt jelleggel. És kértem egy külső páratartalom mérőt is.

villam64Válasz erre

2012-06-30
08:21:02

Előzmény: robert #31202#31203
Nem. Csak valószínűleg azt az ímélemet nem olvastad. A t2 lett a villany bojler. A hmv tartályon nem találtam másik megfelelő mérő helyet. A középső maradt, az van a hőcserélőhöz közel. Most a tartályt kikerülő keverő szelep 60 foknál nyit. És 60 foknál nyit a villany bojlert áthidaló keverő szelep. Addig átmegy a 80 literesen a 300-as vize. A 80-as nincs másként fűtve egy ideje. És a t9 az ötrétegű csőn lévő 9 mm-es szigetelés, és a 20 mm szigetelés között van teszt jelleggel. És kértem egy külső páratartalom mérőt is.

robertVálasz erre 2012-06-30 07:57:31
Előzmény: villam64 #31175#31202 villam64, Gondolom a grafikonon a tartály hőmérők jelölése fel van cserélve. A hőcserélőhöz közelebbi hőmérő nem reagál a melegítésre. Mi lehet az oka? Talán a rendszeres melegvíz-elvétel miatt állandóan alacsony hőmérsékletű a tartály alsó fele? Nem volt ez mindig így. A hetes grafikonon az első két nap még ok:

villam64Válasz erre 2012-06-28 19:21:21
#31175 Továbbra is hivatkozom a nem lineáris veszteségre. http://wea.biosolar.hu/channels/37/ Azt látom, hogy minél magasabb a tartály hőmérséklete, annál meredekebb a lehűlési görbe. És ezt a meredekséget igyekszik is tartani. Más a veszteség, ha 50, 55, vagy 60 °C-ig fűtünk, és onnan csökken a tartályban a hőfok. Belegondolva, számít az induló delta T, valamint a rétegződés.

villam64Válasz erre

2012-06-28
19:21:21

#31175
Továbbra is hivatkozom a nem lineáris veszteségre. http://wea.biosolar.hu/channels/37/
Azt látom, hogy minél magasabb a tartály hőmérséklete, annál meredekebb a lehűlési görbe. És ezt a meredekséget igyekszik is tartani. Más a veszteség, ha 50, 55, vagy 60 °C-ig fűtünk, és onnan csökken a tartályban a hőfok. Belegondolva, számít az induló delta T, valamint a rétegződés.

robertVálasz erre 2011-04-25 10:11:19
#13929 Itt egy szép kihűlési görbe: A kazán már le van kapcsolva, tegnapelőtt termelt a kollektor, azóta felhős az ég. 23-a előtt még lecsapoltam a hőt a padlófűtésbe, evvel csináltam helyet a nyárias melegnek.

villam64Válasz erre 2011-01-08 06:57:17
#10404 A 2000 literes tartály hőmérséklete 4 °C környékén. A tartály hőmérséklet változása felfűtéskor. A tartályba felülről ment a 60 °C-nál melegebb víz. Ahova elért ott forró volt a tartály. 10 cm-rel lejjebb fagyos. Valószínűleg a két réteg fajsúly különbsége miatt nem tudott keveredni. Nedves fa volt, így a teljesítmény alacsony. Majd veszek brikettet, és megpróbálok 24 kW-tal fűteni, hogy elég-e a keringtető teljesítménye. PUFFER FŰTETLEN ÉPÜLETBEN, SZABADBAN Nekem van ahol csak borítás van a 2 m3-es tartályon a sufni mellet. November utolsó harmadától otthagytam a félkész szigeteléssel. December 25-ödikén fűtöttem rá újból. 20 cm kőzetgyapot és osb van rátervezve. A kétharmada a kőzetgyapotnak rajta van, meg hézagosan az osb körbe. Az időjárás állomás áramszünet miatt újra indult, ezért oda egyenest húzott. De amúgy jól szemlélteti a fagyveszélyt ekkora szigetelt tartálynál. A ház is egy tél alatt megy fagyhatár alá. Na jó ez nem igaz. De nálunk kemény télnek kell lennie. 1.5 hét meg se kottyan neki. A veszteség. A gáz ára meg tíz év múlva a duplája lesz. Tehát folyamatosan, akár oldalanként pakolgasd rá a szigetelést. Az 5 fok miatt sem kell aggódni, az inkább 15 fok.

villam64Válasz erre

2011-01-08
06:57:17

#10404
A 2000 literes tartály hőmérséklete 4 °C környékén.

A tartály hőmérséklet változása felfűtéskor. A tartályba felülről ment a 60 °C-nál melegebb víz. Ahova elért ott forró volt a tartály. 10 cm-rel lejjebb fagyos. Valószínűleg a két réteg fajsúly különbsége miatt nem tudott keveredni. Nedves fa volt, így a teljesítmény alacsony. Majd veszek brikettet, és megpróbálok 24 kW-tal fűteni, hogy elég-e a keringtető teljesítménye.

PUFFER FŰTETLEN ÉPÜLETBEN, SZABADBAN
Nekem van ahol csak borítás van a 2 m3-es tartályon a sufni mellet. November utolsó harmadától otthagytam a félkész szigeteléssel. December 25-ödikén fűtöttem rá újból. 20 cm kőzetgyapot és osb van rátervezve. A kétharmada a kőzetgyapotnak rajta van, meg hézagosan az osb körbe. Az időjárás állomás áramszünet miatt újra indult, ezért oda egyenest húzott. De amúgy jól szemlélteti a fagyveszélyt ekkora szigetelt tartálynál. A ház is egy tél alatt megy fagyhatár alá. Na jó ez nem igaz. De nálunk kemény télnek kell lennie. 1.5 hét meg se kottyan neki. A veszteség. A gáz ára meg tíz év múlva a duplája lesz. Tehát folyamatosan, akár oldalanként pakolgasd rá a szigetelést. Az 5 fok miatt sem kell aggódni, az inkább 15 fok.

robertVálasz erre 2010-10-26 00:38:55
#8419 Sándor, Még valami: a délutáni pukli a napkollektor által melegített tároló térfogatváltozásából adódik (hőcserélőn keresztül), a hegyes csúcs pedig a fűtéskör által adott hirtelen hőmérséklet-változásból, amit a szivattyúk beindulása okoz 5 órakor. És egy másik időpontokban:

robertVálasz erre 2010-10-26 00:12:05
#8416 Sándor, A kékkel jelölt csúcs nekem azt mondja, hogy néhány liter víz -avval egyidejűleg, hogy reggel bekapcsol a fűtés- átnyomul a kazánon, azután megnyugszik. Mindez a visszatérő ág irányából. Az előremenőn csak néhány fokot emel a kazánban lehűlt víz. Azután visszahűl mindkét ág. Hőmérséklet-változást lehet mérni, de nincs áramlás, ezért energiatartalma is alig van ennek a jelenségnek. Olyan, mint amikor a légkollektorban felhevült álló levegő sem azt jelenti, hogy "szépen termel" a doboz.

robertVálasz erre

2010-10-26
00:12:05

#8416
Sándor,

A kékkel jelölt csúcs nekem azt mondja, hogy néhány liter víz -avval egyidejűleg, hogy reggel bekapcsol a fűtés- átnyomul a kazánon, azután megnyugszik. Mindez a visszatérő ág irányából. Az előremenőn csak néhány fokot emel a kazánban lehűlt víz. Azután visszahűl mindkét ág.

Hőmérséklet-változást lehet mérni, de nincs áramlás, ezért energiatartalma is alig van ennek a jelenségnek. Olyan, mint amikor a légkollektorban felhevült álló levegő sem azt jelenti, hogy "szépen termel" a doboz.

villam64Válasz erre 2010-09-23 19:38:52
#7782 Pali, Sándor Nálam is be van iktatva keverőszelep. 1 a hmv tartály előtt, hogy visszakeringesse a csőben lévő hideg vizet induláskor a kollektorba. Hamarabb beindul a kollektor, és utána fokozatosan terheli rá a tartályt visszahűtés nélkül. A második keverőszelep a nagy tartály előtt van a visszatérő ágon, és ez 65 °C-os visszatérő esetén keverné fokozatosan rá a nagy tartályt, a kollektorba menő víz visszahűtése nélkül. Így a kollektor vezérlés nem kapcsol le, és nem kezdi újra az indulgatást a hideg víz miatt. Csak az általam rajzolt keverőszelepes megoldást írom le működésében. A nyíllal a hideg állapot irányát jelöltem be. A többi keverő szelepnél is ugyanez lenne. A kereszt irány hideg állapotban a keverőszelepnél zárva van. Olyan keverőszelep kell, amelyik nem tudja mindkét bemenő ágat lezárni, hanem átvált. Az első keverőszelep nyitva van egyenesen, ezért az első tartály működik csak. Amikor a visszatérő eléri a keverőszelep beállított értékét, akkor elkezdi a második tartály nyitott hideg vizét hozzákeverni, amíg tud vele hűteni a beállított értékre. Amikor melegszik a második tartály, egyre jobban lezárja az első tartály felőli ágat, és egyre jobban a második felé nyit. A szivárgás egyre kisebb lesz az első tartály felől. Ugyanez történik a következő keverőszelepeknél is. Ne ijedj meg tőle, mert így egy folyamatos átmenetet kapsz, és a vezérlőd nem fog tartály váltás után ki-be kapcsolgatni. A vezérlést kell átgondolni, hogy mikor melyik tartályra kell kapcsolnia, és még a víz kivételt. Rétegződést kapsz, mert minden tartály külön réteg. Számolhatsz 100 literenként 1 m2 kollektort. Így jobban lesz meleg vized, mint egy db 2000 literesen. Nekem a villany bojler előmelegített vizet kap, ennek arányában fogyaszt. A 40 °C valószínűleg nem lesz ideális, de a keverőszelepek, 25-70 °C között állíthatók. Gáz rásegítésnél a finom lángmoduláció nagyon fontos. A soros kivételnél gondolom az első tartály alsó hideg ágát kötnéd össze a második tartály felső meleg ágával. Én csak így tudom elképzelni. A kollektor bekötésnél felül megy a tartályba a meleg, és alul jön ki a kollektor visszatérője. Nálam a kollektor és a szivattyú előtt a visszatérő ágon még egy visszacsapó szelep van a gravitációs keringés megakadályozására. A tartály hőmérséklete névleges, mert a 30 csöves kollektoron közben egy 40 tagú, és egy 15 tagú lemezradiátor is rajta volt.

villam64Válasz erre

2010-09-23
19:38:52

#7782
Pali, Sándor
Nálam is be van iktatva keverőszelep. 1 a hmv tartály előtt, hogy visszakeringesse a csőben lévő hideg vizet induláskor a kollektorba. Hamarabb beindul a kollektor, és utána fokozatosan terheli rá a tartályt visszahűtés nélkül. A második keverőszelep a nagy tartály előtt van a visszatérő ágon, és ez 65 °C-os visszatérő esetén keverné fokozatosan rá a nagy tartályt, a kollektorba menő víz visszahűtése nélkül. Így a kollektor vezérlés nem kapcsol le, és nem kezdi újra az indulgatást a hideg víz miatt. Csak az általam rajzolt keverőszelepes megoldást írom le működésében. A nyíllal a hideg állapot irányát jelöltem be. A többi keverő szelepnél is ugyanez lenne. A kereszt irány hideg állapotban a keverőszelepnél zárva van. Olyan keverőszelep kell, amelyik nem tudja mindkét bemenő ágat lezárni, hanem átvált. Az első keverőszelep nyitva van egyenesen, ezért az első tartály működik csak. Amikor a visszatérő eléri a keverőszelep beállított értékét, akkor elkezdi a második tartály nyitott hideg vizét hozzákeverni, amíg tud vele hűteni a beállított értékre. Amikor melegszik a második tartály, egyre jobban lezárja az első tartály felőli ágat, és egyre jobban a második felé nyit. A szivárgás egyre kisebb lesz az első tartály felől. Ugyanez történik a következő keverőszelepeknél is. Ne ijedj meg tőle, mert így egy folyamatos átmenetet kapsz, és a vezérlőd nem fog tartály váltás után ki-be kapcsolgatni. A vezérlést kell átgondolni, hogy mikor melyik tartályra kell kapcsolnia, és még a víz kivételt. Rétegződést kapsz, mert minden tartály külön réteg. Számolhatsz 100 literenként 1 m2 kollektort. Így jobban lesz meleg vized, mint egy db 2000 literesen. Nekem a villany bojler előmelegített vizet kap, ennek arányában fogyaszt. A 40 °C valószínűleg nem lesz ideális, de a keverőszelepek, 25-70 °C között állíthatók. Gáz rásegítésnél a finom lángmoduláció nagyon fontos. A soros kivételnél gondolom az első tartály alsó hideg ágát kötnéd össze a második tartály felső meleg ágával. Én csak így tudom elképzelni. A kollektor bekötésnél felül megy a tartályba a meleg, és alul jön ki a kollektor visszatérője. Nálam a kollektor és a szivattyú előtt a visszatérő ágon még egy visszacsapó szelep van a gravitációs keringés megakadályozására.

A tartály hőmérséklete névleges, mert a 30 csöves kollektoron közben egy 40 tagú, és egy 15 tagú lemezradiátor is rajta volt.

villam64Válasz erre 2010-05-30 11:53:41
#5951 Nálam 24.-én indult a 300 L-es tartály 16 °C-ról.

robertVálasz erre 2010-05-30 08:58:40
#5949 Érdekes a tartály hőmérséklet-emelkedése ezen a fűrészfog alakú grafikonon (1 hét).

villam64Válasz erre 2009-11-18 05:51:59
#3418 Tegnap fűtés után lezártam csappal a kazán hideg ágát. Ma már a 300 L tartály hőcserélőjének a felső ága volt meleg, helyesen. Az alsó rész hűl, így a 3 órakor bekapcsolt mosógép egyszeri feltöltése jobban látható, nagyobb hőfok csökkenést produkált, mint akkor mikor nem volt nyitva a fűtés felé a rendszer. Egy külső hőcserélőnél is megindul-e mind a két oldalon a gravitációs keringés. A hőcserélőt is le kell szigetelni. 3. nap később zártam le a kazánt a csappal, és megint a szolár tartály alsó ága volt melegebb. Ez a csap lezárása után sem változott. Lehet, hogy oda egy visszacsapó szelepes szivattyút teszek majd. Elkezdtem szigetelni és burkolni a nagy tartályt. Holnaptól a nap, és a levegő már nem tudja melegíteni, csak a napkollektor. Eredmények decemberben.

villam64Válasz erre

2009-11-18
05:51:59

#3418
Tegnap fűtés után lezártam csappal a kazán hideg ágát. Ma már a 300 L tartály hőcserélőjének a felső ága volt meleg, helyesen. Az alsó rész hűl, így a 3 órakor bekapcsolt mosógép egyszeri feltöltése jobban látható, nagyobb hőfok csökkenést produkált, mint akkor mikor nem volt nyitva a fűtés felé a rendszer. Egy külső hőcserélőnél is megindul-e mind a két oldalon a gravitációs keringés. A hőcserélőt is le kell szigetelni. 3. nap később zártam le a kazánt a csappal, és megint a szolár tartály alsó ága volt melegebb. Ez a csap lezárása után sem változott. Lehet, hogy oda egy visszacsapó szelepes szivattyút teszek majd. Elkezdtem szigetelni és burkolni a nagy tartályt. Holnaptól a nap, és a levegő már nem tudja melegíteni, csak a napkollektor. Eredmények decemberben.

villam64Válasz erre 2009-11-17 17:41:35
#3416 Tegnap felfűtöttem a házat a vegyessel. Lehet, hogy elfelejtettem a pillangó szelepet elzárni, ezért kicsit megforrt a víz. A levegőt alig tudtam kilökdösni belőle. A tágulási lekezelte a nyomást. Mint írtam, kivettem a visszacsapót a fűtés cső és a 300 L szolár tartály alsó hőcserélője közül. Eredmény grafikonon. A hőfok mérő a vegyes hideg ágán, ahol ha megy a szivattyú a kazánon keresztül vissza szívja a felmelegített vizet, és a fűtés rendszeren lentről fűt, tehát fordítva, mint eredetileg. A másik hőfok érzékelő a szolár tartály közepébe megy. Ma reggel megfigyeltem, hogy a gravitációs fűtés nem a szolár tartály alsó hőcserélő felső, elméletileg meleg ágán megy, hanem az alsó, elméletileg hideg ágán. Tehát a hőcserélő alsó ága a melegebb. Annak idején ezt belülről nem néztem meg. Lehet, hogy a spirál felső bekötése belül egyből lemegy az alsó bekötés meg fel és a spirál.

villam64Válasz erre

2009-11-17
17:41:35

#3416
Tegnap felfűtöttem a házat a vegyessel. Lehet, hogy elfelejtettem a pillangó szelepet elzárni, ezért kicsit megforrt a víz. A levegőt alig tudtam kilökdösni belőle. A tágulási lekezelte a nyomást. Mint írtam, kivettem a visszacsapót a fűtés cső és a 300 L szolár tartály alsó hőcserélője közül. Eredmény grafikonon. A hőfok mérő a vegyes hideg ágán, ahol ha megy a szivattyú a kazánon keresztül vissza szívja a felmelegített vizet, és a fűtés rendszeren lentről fűt, tehát fordítva, mint eredetileg. A másik hőfok érzékelő a szolár tartály közepébe megy. Ma reggel megfigyeltem, hogy a gravitációs fűtés nem a szolár tartály alsó hőcserélő felső, elméletileg meleg ágán megy, hanem az alsó, elméletileg hideg ágán. Tehát a hőcserélő alsó ága a melegebb. Annak idején ezt belülről nem néztem meg. Lehet, hogy a spirál felső bekötése belül egyből lemegy az alsó bekötés meg fel és a spirál.

robertVálasz erre 2009-10-14 07:41:09
#2724 Itt van az ősz, október 13-án be kellett kapcsolni a gázkazánt, mert elfogyott a melegvizünk.

Biosolar Forum => Hőtárolás => Puffer mérések