Biosolar Forum

Biosolar Forum => Hőtárolás => Nyitott tartályok

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

DeJoeVálasz erre 2011-02-18 08:36:49
Előzmény: robert #11884#11894 Ugyan ilyen elven (is) készülnek nagy ,több 100 köbméteres sprinkler (tűzoltó) tartályok Alu oldalfal+cell szigetelés + nylon + tető és kész. Persze megfelelő beton alappal.

robertVálasz erre 2011-02-17 19:45:41
#11884 Ez a tartálynak hőszigetelt de nem merev műanyag oldala van, az alja egy szigetelő habból készült korong, a belseje EPDM fóliával bélelt. A víz nyomása "tartja egyben".

villam64Válasz erre 2011-01-02 13:10:35
Előzmény: sándor #10149#10153 " Erre találták ki a db rendszert. Még ott is előfordulhat hosszú, kültéren vezett csővezetékben a leszűküléses időszakos befagyás. De csak akkor, ha a rendszer méretezése hibás. Ha télre fagyállóval töltik fel, akkor a biztonság 100%. Szerintem csak önző anyagi megfontolásból ellenzi sok tervező, kereskedő ezt a módszert. Aki használja, attól még panaszt nem hallottam, nem olvastam. " Na igen, a DB tartály. Akkor vennem kellett volna egyet. Először én is azt akartam, illetve anélkül, mert kint nem zavart volna a hangja. Nekem a gondot a nagy tartályba tekert csőkígyó jelentette először. Ahova a légdugó miatt nem folyt vissza a víz. Mindenképpen légbuborék nélkül kellett volna a tartály csőkígyójába menni a folyadéknak. Másodszor a dupla szivattyú, hogy fel tudja nyomni. Fagyállózni szintén nem akartam. A rendszert nyomásra terveztem, így végül le is mondtam a DB-ről. Azóta összekötöttem a fűtés rendszerrel, mert a HMV 300 előmelegítő tartályt úgy tudtam ideálisan bekötni, ha a fűtés csőre kötöm rá a hőcserélőjét. A fűtés csőtől 2 méterre van, a kollektortól 14 méterre. Tehát egy víztér az egész. Csak a HMV víztere van külön.

villam64Válasz erre

2011-01-02
13:10:35

Előzmény: sándor #10149#10153
"
Erre találták ki a db rendszert.
Még ott is előfordulhat hosszú, kültéren vezett csővezetékben a leszűküléses időszakos befagyás. De csak akkor, ha a rendszer méretezése hibás.
Ha télre fagyállóval töltik fel, akkor a biztonság 100%.
Szerintem csak önző anyagi megfontolásból ellenzi sok tervező, kereskedő ezt a módszert. Aki használja, attól még panaszt nem hallottam, nem olvastam.
"

Na igen, a DB tartály. Akkor vennem kellett volna egyet. Először én is azt akartam, illetve anélkül, mert kint nem zavart volna a hangja. Nekem a gondot a nagy tartályba tekert csőkígyó jelentette először. Ahova a légdugó miatt nem folyt vissza a víz. Mindenképpen légbuborék nélkül kellett volna a tartály csőkígyójába menni a folyadéknak. Másodszor a dupla szivattyú, hogy fel tudja nyomni. Fagyállózni szintén nem akartam. A rendszert nyomásra terveztem, így végül le is mondtam a DB-ről. Azóta összekötöttem a fűtés rendszerrel, mert a HMV 300 előmelegítő tartályt úgy tudtam ideálisan bekötni, ha a fűtés csőre kötöm rá a hőcserélőjét. A fűtés csőtől 2 méterre van, a kollektortól 14 méterre. Tehát egy víztér az egész. Csak a HMV víztere van külön.

villam64Válasz erre 2011-01-02 11:00:44
Előzmény: KocskaT #10146#10148 December 17.-én nálam is befagyott a kollektortól lejövő cső. Egyrészt a be nem fejezett szigetelése miatt, másrészt, mert a vezérlő fagymentesítő funkciója megtévesztődött. Az érzékelője a kollektorban mért. A szórt fény a kollektort 20 fok környékén tartotta. Eközben elég hideg volt ahhoz, hogy a nem áramló víz a csőben befagyjon. A múltkori napsütéskor gőzölgött is fent. Valahol repedés lett. Amikor enyhébb lett az idő, sikerült átlöknöm a jég dugót. Azután a már előzőleg a csövekre tett kettő hőérzékelőre rátettem 2 hőfokkapcsolót. Amikor a csövek külseje a szigetelés alatt, túl hideg, akkor beindítja a kollektor keringtetőjét, és a fűtés rendszerből néhány liter meleg vizet nyom át a rendszeren. Ezt ~1:10 óránként csinálja. Akkor a szigetelést is bővítettem. Így nem fagyállózok. A szivattyút megduplázod sorban, akkor is jelentősen tudod az emelőmagasságot növelni. 100 %-kal nem, de szerintem 80 %-kal igen.

villam64Válasz erre

2011-01-02
11:00:44

Előzmény: KocskaT #10146#10148
December 17.-én nálam is befagyott a kollektortól lejövő cső. Egyrészt a be nem fejezett szigetelése miatt, másrészt, mert a vezérlő fagymentesítő funkciója megtévesztődött. Az érzékelője a kollektorban mért. A szórt fény a kollektort 20 fok környékén tartotta. Eközben elég hideg volt ahhoz, hogy a nem áramló víz a csőben befagyjon. A múltkori napsütéskor gőzölgött is fent. Valahol repedés lett. Amikor enyhébb lett az idő, sikerült átlöknöm a jég dugót. Azután a már előzőleg a csövekre tett kettő hőérzékelőre rátettem 2 hőfokkapcsolót. Amikor a csövek külseje a szigetelés alatt, túl hideg, akkor beindítja a kollektor keringtetőjét, és a fűtés rendszerből néhány liter meleg vizet nyom át a rendszeren. Ezt ~1:10 óránként csinálja. Akkor a szigetelést is bővítettem. Így nem fagyállózok. A szivattyút megduplázod sorban, akkor is jelentősen tudod az emelőmagasságot növelni. 100 %-kal nem, de szerintem 80 %-kal igen.

KocskaTVálasz erre 2011-01-02 10:08:08
Előzmény: robert #9925#10146 Helló! Átaludtam az ünnepeket. Az alu lemez nem csak ragasztgatva van, hanem 10-15 centinként csavarozva is. Bizony megcseppent, sőt, folydogált is eleinte, de aztán abbahagyta. A hőtágulás miatt néha megint látok folyásnyomokat, de a szintjelző csövemen csak a párolgás miatti veszteség tűnik fel. Végül is ettől olcsóbban nem tudtam volna nagy tartályt bütykölni a pincében. A fagyállós primer köröm egyébként -15 fokban eldugult, úgyhogy azt hiszem, eléggé felhígult időközben ( a szereléseknél elfolyt folyadékot vízzel pótoltam, és ez csökkentette a koncentrációt ). A legfőbb baja a direkt vízmelegítésnek az, hogy a keringető szivattyú nem bírja felnyomni a vizet a kollektor szintjére. Ha felmenne, utánna már a szivornya-elv miatt a visszatérő ág rásegít a szivattyúra. Bár lehetséges, hogy ha egyszer fent van a víz a kollektorban, akkor utánna már nem levegősödik be a rendszer. Ha ellenben a fagyos időben le akarom engedni a vizet, akkor nem úszom meg a feltöltés problémáját. Erőssen fontolgatom, hogy a keringető szivattyút lecserélem egy nagy teljesítményű "házi vízmű" szivattyúra, és a beiktatok egy szakaszos ki-be kapcsolgatót olyan beállítással, hogy pl. 5 sec üzem, 30 sec szünet. Ezzel a teljesítmény felvétel ugyan olyan lenne, mint a 100W-os kicsi szivattyúnál, viszont az emelési teljesítmény drasztikusan nőne. Kíváncsi vagyok, hogy bírná ezt az üzemet a motor...

KocskaTVálasz erre

2011-01-02
10:08:08

Előzmény: robert #9925#10146
Helló!

Átaludtam az ünnepeket.

Az alu lemez nem csak ragasztgatva van, hanem 10-15 centinként csavarozva is. Bizony megcseppent, sőt, folydogált is eleinte, de aztán abbahagyta. A hőtágulás miatt néha megint látok folyásnyomokat, de a szintjelző csövemen csak a párolgás miatti veszteség tűnik fel. Végül is ettől olcsóbban nem tudtam volna nagy tartályt bütykölni a pincében.

A fagyállós primer köröm egyébként -15 fokban eldugult, úgyhogy azt hiszem, eléggé felhígult időközben ( a szereléseknél elfolyt folyadékot vízzel pótoltam, és ez csökkentette a koncentrációt ). A legfőbb baja a direkt vízmelegítésnek az, hogy a keringető szivattyú nem bírja felnyomni a vizet a kollektor szintjére. Ha felmenne, utánna már a szivornya-elv miatt a visszatérő ág rásegít a szivattyúra. Bár lehetséges, hogy ha egyszer fent van a víz a kollektorban, akkor utánna már nem levegősödik be a rendszer. Ha ellenben a fagyos időben le akarom engedni a vizet, akkor nem úszom meg a feltöltés problémáját.
Erőssen fontolgatom, hogy a keringető szivattyút lecserélem egy nagy teljesítményű "házi vízmű" szivattyúra, és a beiktatok egy szakaszos ki-be kapcsolgatót olyan beállítással, hogy pl. 5 sec üzem, 30 sec szünet. Ezzel a teljesítmény felvétel ugyan olyan lenne, mint a 100W-os kicsi szivattyúnál, viszont az emelési teljesítmény drasztikusan nőne. Kíváncsi vagyok, hogy bírná ezt az üzemet a motor...

KocskaTVálasz erre 2010-12-22 21:27:19
#9918 Bocs a kései válaszért, de közben eltelt egy nap, és este kapcsoltam be magam. Tehát: A hőcserélő zártzselvény vázra szerelt 1-es alu lemez, sziloplasztozva. imitt-amott kicsit cseoegett, de már megszűnt. A 10 centis nikecell réteg felragasztva. A napkollektor köri hőcserélő 18x1-es vörösréz cső, nem az szabta meg a beépített hosszt, hogy a hőtani számítások mennyit igényelnének, hanem hogy mennyi pénzem volt akkor éppen. Egyébként nem lett rossz, a tapasztalataim szerint csak pár fokkal melegebb a kijövő csőben lévő folyadék, mint a tartály hőfoka. Nem tudom 70 fok fölé melegíteni, mert a kollektort elhagyó vízhőfokom ekkor vészesen közelít a sok helyen alkalmazott műanyag fűtéscső lágyulási hőfokához, egyszer már sikerült is kilyukasztanom egy szakaszt... A tartály ugyan zárt, de a teteje egy mozdulattal levehető, és megszemlélhetők benne a hőcserélők csővezetékei. Elég jól zár amúgy, néhol csapódik le egy kis víz a kiszelelő gőz miatt, de nem feltűnő. Végül is 3 hőcserélő van benne: egy kollektor köri, egy HMV előmelegítő, és egy fűtés köri. Az nem sokat ér, mert nagyon hamar elfogyassza a fűtés azt a kevés meleget, ami egy-egy sáppadt őszi napon összegyűlik a tartályban. Egyébként fontolgatom, hogy a kollektor köri hőcserélőt megszüntetem, és a tartály vizét direktben fogom keringetni, javítaná a hatásfokot. Hogy mi lesz az elfagyással, azt még nem tudom, mert 500 litert nem tudok fagyállózni -10 fokra... Persze ha úgy se használom nagyon hidegben akkor mindegy. Ezen még gondolkodnom kell! KT

KocskaTVálasz erre

2010-12-22
21:27:19

#9918
Bocs a kései válaszért, de közben eltelt egy nap, és este kapcsoltam be magam.
Tehát:
A hőcserélő zártzselvény vázra szerelt 1-es alu lemez, sziloplasztozva. imitt-amott kicsit cseoegett, de már megszűnt. A 10 centis nikecell réteg felragasztva.
A napkollektor köri hőcserélő 18x1-es vörösréz cső, nem az szabta meg a beépített hosszt, hogy a hőtani számítások mennyit igényelnének, hanem hogy mennyi pénzem volt akkor éppen. Egyébként nem lett rossz, a tapasztalataim szerint csak pár fokkal melegebb a kijövő csőben lévő folyadék, mint a tartály hőfoka. Nem tudom 70 fok fölé melegíteni, mert a kollektort elhagyó vízhőfokom ekkor vészesen közelít a sok helyen alkalmazott műanyag fűtéscső lágyulási hőfokához, egyszer már sikerült is kilyukasztanom egy szakaszt...
A tartály ugyan zárt, de a teteje egy mozdulattal levehető, és megszemlélhetők benne a hőcserélők csővezetékei. Elég jól zár amúgy, néhol csapódik le egy kis víz a kiszelelő gőz miatt, de nem feltűnő.
Végül is 3 hőcserélő van benne: egy kollektor köri, egy HMV előmelegítő, és egy fűtés köri. Az nem sokat ér, mert nagyon hamar elfogyassza a fűtés azt a kevés meleget, ami egy-egy sáppadt őszi napon összegyűlik a tartályban.

Egyébként fontolgatom, hogy a kollektor köri hőcserélőt megszüntetem, és a tartály vizét direktben fogom keringetni, javítaná a hatásfokot. Hogy mi lesz az elfagyással, azt még nem tudom, mert 500 litert nem tudok fagyállózni -10 fokra... Persze ha úgy se használom nagyon hidegben akkor mindegy. Ezen még gondolkodnom kell!

KT

KocskaTVálasz erre 2010-12-21 15:07:09
#9890 Ja, még annyit, hogy fagyállóval megy, sajnos messze van a hőtartálytól, ezért sok a veszteségem, a hőtartályt pedig a helyszínen készítettem, ugyanis nem fért volna be semmi a pinceajtón. Nincs nyomás alatt, kb. 500 l-es, 10 centi nikecellel bebugyolálva. Ha 70 fokra felnyomom nyáron, a külseje alig tapinthatóan langyos

Biosolar Forum => Hőtárolás => Nyitott tartályok