Biosolar Forum  =>  Esővíz  =>  Ciszternalapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-03-02
12:04:08
Előzmény: pali #12420#12421
pali,

Milyen tartályod van?
2011-03-02
09:08:39
Előzmény: robert #12401#12420
Sziasztok!

Lenne egy harmadik probléma is: - algásodik a napfény hatására a víz.
Hiába takartam be OSB lappal a tartályomat, akkor is algás.

A legjobb a föld alá süllyesztés. Sok féle tartály kapható itt: - www.hasznalttartaly.blog.hu/.

Üdv: Pali
2011-03-01
19:35:00
Előzmény: tartályos #12400#12401
tartályos,

Az 12 m3-es üvegszálas tartály teljesen megfelel esővíz tárolására, ivóvíztároló lajtoskocsikat is készítenek ilyen anyagból. A föld alatt sem bomlik el.

Ha nem süllyeszted a föld alá, akkor két problémát látok:
1. télen szétfagyhat
2. károsan deformálódik a víznyomástól

Meglévő tartályról van szó?
tartályosVálasz erre
2011-03-01
19:19:11
#12400
Sziasztok szia Robert.
Mivel nem a témához csatlakozik elnézést, de volti ilyen témakör régebben.
Az lenne a kérdésem hogy esővíz gyűjtésre alkalmas lehet e egy üvegszálas
tartály 12m3-es.
Kérdéseim
- ne e mérgező a bomlásterméke ha bomlik?
- földbe ásva meddig áll?
- érdemes e földbe rakni?

Válaszotokat előre is köszönöm.
durkonorbiVálasz erre
2009-06-02
21:14:00
#2141
Utcai elvezetás elméletben megoldott, gyakorlatban kérdéses ... mindenestre a ciszterna jó lenne egyébként is a többi előnye miatt, jelen esetben akkor vízzáró módozatban, és a víz elvétele belőle nem jelent gondot (öntözés, wc, stb.) csak a helye kérdéses... :) Próbálok valaki szakit keríteni helyszíni szemlére...
2009-06-02
19:53:01
#2140
durkonorbi,

Van az utcán esővízelvezetési lehetőség, az utca alacsonyabban van, mint a telketek? Ezt tartanám a legkézenfekvőbb (és legolcsóbb) megoldásnak.

A szikkasztód terve jó, de a talaj korlátozott vízfelvétele miatt (kicsi a telek) mégis aggályos. Nem minden telken belül van mód a csapadék elszikkasztására. Ha az elvezetés ki van zárva, a jól záró ciszterna sajnos nem kerülhető meg.
A ciszternát folyamatosan üríteni kell. Megfelelő hasznosítás esetén az esővíz használata a közüzemi díjat csökkentheti.

A megoldás nem triviális. Ismét leírom, hogy a helyszín, a talajszerkezet és a csapadékterhelés pontos ismerete, valamint a felelős szakmai ismeretekkel rendelkező szakértő nélkül kockázatos a szikkasztó megépítése.
durkonorbiVálasz erre
2009-06-01
21:16:26
#2138
Köszönöm a gyors választ.

Nos a talaj vízáramlásaival kapcsolatban, nem tudom milyenek a viszonyok, egy dolog biztos: a jelenlegi udvar azért süllyedt összevissza, mert az ereszcsatornák vize csak úgy be volt ömlesztve a - láthatóan nem túl nagy - telekre, és ez a víz a talaj felső rétegeiben természetesen megindult a kút felé ami nyelte szépen... jól látható az udvaron is, hogy a csatornáktól indul a lejtés a kút felé, persze a kút előtt már nem, mert ott bent van a betongyűrű, meg a téglák stb, az nem süllyedt meg... szóval ha nem oda zúdulna be a víz akkor szerintem tuti, hogy nem lenne mozgás ennyire. Persze ezt csak én mondom, lehet nem így van... :) Ezért is gondoltam a ciszternára, és bár nem írtam le, most megteszem, a következő módon gondolom a szikkasztás részét:

A jól ismert sóderrel töltött vastagműanyagcsöves szikkasztó lenne a ciszterna túlfolyója (illetve több is) ami nagyobb esőzések alkalmával el tudná nyelni a többletet viszonylag gyorsabban ... maga a ciszterna pedig le lenne szigetelve kivülről, hogy a beton ha ereszt is, ne menjen el, de jó lenne a beton áldásos hatása a pH-ra, ezért nemigen akarnám belülről bélelni, persze ez lehet változna, és max. teszek bele mészkövet... de ezek jelenleg részletkérdések, a fő kérdés hol legyen... :)

Esetleg maga a túlfolyó mehet egyenesen a kútba is, vagy a kút mellett egy
sóderes szikkasztóba, ahogy írtad is... ez talán még kisebb talajvízmozgást okozna a kert többi részén...




2009-06-01
19:04:29
#2137
durkonorbi,

A rajz alapján nem igazán látok a ciszterna számára biztonságos helyet. Azt mondod, hogy a talaj jelenleg is kiszámíthatatlan. A későbbi viselkedése - főleg egy szivárgó ciszterna esetén - még kevésbé jósolható meg. Felelős tanácsot ilyen esetben csak a helyszín pontos ismeretében mondhatna egy statikus/talajmechanikus. A föld alatt a víz útja kiszámíthatatlan, és évek szorgos munkájával ronda pusztítást tud végezni, ráadásul nem csak a te házad kerülhet veszélybe, hanem a szomszédoké is.

Ha jól értem, a csapadékvíz-elvezetés megoldása lenne a ciszterna elsődleges célja, nem a vízkivétel.
Ebben az esetben egy surrantó, a hirtelen lezúduló eső utcai árokba vezetésére, és az ásott kút köré egy sóderágyas szikkasztó építése megoldást jelenthet. Az ásott kút egyébként is nagyobb tartalékod ad az öntözéshez, mint egy 4 m3-es ciszterna, ami két egészséges locsolás alatt kiürülhet.

Még valami: a betontörmeléket ne használd fel, ha ciszternát építesz. Az általad leírt törmelék-méret garantálja, hogy nem lesz vízzáró.
durkonorbiVálasz erre
2009-06-01
11:50:08
#2136
Sziasztok!

Tanácsot, tippet kérnék tőletek egy ciszterna helyének kiválasztásában ...
Csatoltam egy gyors skiccen, kb. (!) méretarányosan a telek, ház, melléképület, garázs jelenlegi elrendezését az udvaron!







Egy kb. 4 m3-es ciszternában gondolkodom, beton fallal, helyszíni keveréssel, és mivel jelentős mennyiségű betontörmelékem van az udvarrendezésből, ezért azt is felhasználván az oldalfalakat zsaluzattal szeretném megoldani, beton bele, aztán törmelék (nagyobb darabok, nem zúzalék!! inkább kiméretű tégla szerűek), közbe vasalás szolidan. Alja ugyancsak hasonlóan megoldva, teleje erősan vasalt tisztán kevert beton. A kérdésem a következő lenne: én jelenleg a kiválasztott helynek a rajzon barnával jelölt fatároló alá gondoltam a ciszternát. Ott lenne a legkevésbé útban, és oda könnyen el tudnám a tetőfelületekről is vezetni a vizet. A kérdésem az, hogy ha úgy csinálom meg, hogy a zsaluzat külső fele a kb merőlegesen leásott föld "fal" lenne vastag fóliával bélelve, belül rendes zsaluzat (talaj nem nagyon agyagos, de elég tömör, hogy ne omoljon be) akkor menyire lehet közel menni az alaphoz? A ház könnyűszerkezetes (faszerkezet) míg a melléképület régi, vályog/tégla... szerintem beton alap nélkül. A rendelkézésre álló hely a két épület között 4,2 m, szegélytől szegélyig 3,5 m illetve a járda ahol már megy a melléképület mellett ott 80 cm széles ... További kérdést vet fel, hogy elképzelhető, hogy szeretnénk majd még hátrafele bővíteni később úgy, hogy a melléképület/garázs eltünik, és a jelenleg két épület közötti terület épülne be (valószínűleg könnyűszerkezetes módszerrel) ... ezt is figyelembe kellene vennem, bár szerintem egy jól megépített ciszterna jobb mint az alap... :) De ehhez nem értek... Illetve egy másik fórumon sem javasolta eddig aki látta...

Ami még szóba jöhet, ha a bejelölt helyre kerülne, elnyújtott formában...




úgy talán a felső terhelést is jobban bírná, illetve lehetne a ciszternába belső merevítést is tenni betongerendával, az is sokat javíthatna...

A külső "zsalu" a föld plussz vastag fólia lenne, és ha ennek ellenére is szivárog, még belülről akkor is lehet szigetelni... továbbá ami nekem nagyon fontos az az esővíz telekre zúdulásának, szabályozatlan szivárgásának, elmosásnak az elkerülése, mert így is összevissza süllyedt emiatt a telek, ezért került sor a rendezési munkákra...

Továbbá a másik fórumon ajánlotta valaki, ássam a ciszternát az egyik pl. (2-es számú) tárolóban... statikai vélemény? (régi kb 100 éves jellemzően vályog épület, szerintem tuti beton alap nélkül, itt ott komoly repedés sarkokban, a megsüllyedt talaj miatt ... )





2009-03-13
10:29:28
#1774
redzsike,

Hétvégi ház esetén szerintem nem probléma. Ha állandó lakhatásra szolgálna az épület és a víz minősége - antsz bevizsgálás szükséges - most meg is felel, akkor is rizikós a dolog, mert váratlanul elszennyeződhet, esetleg elapadhat a kút.
redzsikeVálasz erre
2009-03-13
10:20:46
#1773
Sziasztok!
Kicsit tnácstalan vagyok....vennék egy házikót, amiben a vízellátás ciszternarendszerrel van megoldva.
Nem igazán ismerem, de van esetleg okom visszalépni emiatt?
Köszönöm Bea
kedvescimboraVálasz erre
2008-10-31
00:27:33
#1090
Pontosan nem tudom mi a sorsuk a tartályoknak. Valószínünek tartom az egyéb megsemmísítendő anyagokkal együtt Dorogon a veszélyeshulladék égetőben megsemmísíttetjük. Ez viszont a szállítással együtt nem olcsó mulatság.
2008-10-30
19:19:26
#1089
kedvescimbora,

Most mit csináltok a tartályokkal?

A manapság eltúlzott higiénia szerintem is több kárt okoz, mint hasznot. Falra tudnék mászni a "lájfboj" szappan reklámtól!
kedvescimboraVálasz erre
2008-10-30
18:39:40
#1088
Szia Robi!
Mi a cégnél ilyen 1m3-s műanyagtartályokat használunk lugos mosószer technológiához. Ez nem visszaválthatós mert külföldről vesszük. Régebben eladtuk a dolgozóknak az üres tartályokat, de kellemetlensége lett a cégnek miatta. Ezért most hivatalosan nem szabad eladni. Nekünk is problémát okoz a megsemmisítése. A bosszantó az hogy használható értéket kell drága pénzen megsemmisíteni.
A víztisztaságról annyit, hogy a civilizált ember részben a tisztaságmániájának köszönheti amiért nem működik az immunrendszere és minden bacilus ágynak dönti. Egyidőben volt egy hír arról hogy vizsgálatokat végeztek amiből az derült ki, hogy az állatok között felnőtt gyerekek sokkal ellenállóbbak a betegségekkel szemben mint a hasonló korú városi steril környezetben felnőttek.
Engem nem izgat a bacilus mánia.

2008-10-30
11:12:22
#1087
kedvescimbora,

Az emberek döntő többsége a rövid távú anyagi érdeke szerint dönt. Ezek szerint nem éri meg a meglévő rendszerek átalakításával esővízre átállítani a WC-t, főleg nem a mosógépet.
Locsolásra sokan használják az esővizet olyanok, akiknél az eltárolható esővíz mennyisége nagyrészt fedezi a szükségleteket. Egy konyhakertre elég lehet a háztetőről összegyűjtött víz, de másra nem - ahhoz életmódot kellene váltani. Neked ez már sikerült.

Én is hallottam olyat, hogy ay ANTSZ előírta az ivóvíz csövek fertőtlenítését, de a locsoláshoz és a WC öblítéshez erre nincs szükség.

Az előírásokkal kapcsolatban jut eszembe, hogy azt olvastam valahol, hogy a budai oldalon a körút levegője annyira szennyezett, hogy egy vegyi üzem esetén már le kellett volna állítani a termelést. A gyárakra szigorúbbak az előírások, mint a lakókörnyezetre.
kedvescimboraVálasz erre
2008-10-29
21:35:01
#1086
Én a koromat abban előztem meg, hogy városi ivóvízhálózatba bekötött házban ciszternavizet is használok. Ilyen az általad említett korban nem volt. Sőt most se általános. A mai kor embere annál kényelmesebb minthogy ilyesmivel pepecseljen. A környezetemben csak olyan ciszternákról tudok amelyek hétvégi házaknál vannak elhelyezve.
A cisztenáról azért azt tudni kell, hogy bakterológiai szempontból nem felelnek meg ÁNTSZ előírásoknak. Egy kollégám virágboltot üzemeltet több éve. Előírták számára a víz bevizsgáltatását. Ugyanaz a viz folyik a boltban amelyik a lakásában. Az az klórozott csapvíz, mégis a vizsgálat nem megfelelőnek minősítette. Előírták a cső fertőtlenítését. Szóval érdekes eredmény születne ha megvizsgálnák egyszer a ciszternámat.


2008-10-23
09:12:16
#1077
Sándor,

"A müa.tartályokban lehet valami. Régebben olcsón lehetett 1m3-es, drótketreces használt tartályokhoz jutni. Aki ilyeneket épített be fagymentes melléképületbe, ő sem panaszkodik vízromlásra, pedig mosásra is használják."

Az 1 m3-es drótkeretes műanyag tartályok most sem drágák, 15 ezer alatt van az áruk.
Lehet, hogy igazad van, és bizonyos körülmények között a ciszternában is kialakul egy életközösség, ami a vízben bomló anyaggal táplálkozik, ezáltal tisztítja.
Hasonlóan a nagy akváriumokhoz és a nagyobb kerti tavakhoz.
2008-10-22
10:46:34
#1061
Kedvescimbora > ezt írod "Ebben a dologban is megelőztem a koromat 20 évvel". Kérlek ne feledkezz meg azokról sem, akik már az időszámításunk előtt ciszternákat építettek.

Sándor > Nálunk a pincében álló 1m3-es műanyag tartályokban fél év múlva is szép tiszta és szagtalan marad az esővíz, de az biztos, hogy a beton ciszterna az igazi. A bolti ciszternákat horror áron mérik, ez is része a "ökobiznisz"-nek. Olcsón csak házilagosan lehet kivitelezni ezeket a rendszereket, cégszerűen nem éri meg foglalkozni vele, mert nem lehet uniformizálni, vagyis gondolkodni és dolgozni kell vele.

Én szöszmötölés közben többször is elfelejtettem már, hogy elindítottam a gravitációs tartály töltését, ezért meg kellet oldanom az automatizálást. A hidrofor helyett a meglévő napelemeinkről egyenáramú szivattyú nyomja fel a vizet a télikertben 3 méter magasan elhelyezett hordóba.
kedvescimboraVálasz erre
2008-10-22
01:13:39
#1060
Szia Sanyi!
Én is a gépen vagyok elfoglalva egész este óta. A fiam kicserélte a kép nézegetőt a honlapom motorjában. Ugyanis az explorer a képek alját lecsípte. Ezért az iniciálés képeket újra fel kellett töltenem. Ezzel kínlódok, de most már nemsokára végzek.
Az praktiker szórólapokon láttam hogy árulnak ciszterna rendszert. Persze csak 1m3-s. Nyugaton felkapták, így hozzánk is begyűrűzött. Ebben a dologban is megelőztem a koromat 20 évvel. Ebben az ügyben semmiféle gazdasági számítást nem végeztem. Egyszerűen ez az én létformám velejárója. Mondhatnám természetes ígényem.

kedvescimboraVálasz erre
2008-10-21
09:40:26
#1058
Aki ennyire humoros ember az bizonyára azon se sértődik meg ha Sanyinak szólítom.
Sanyi!
Nemcsak itt hanem más fórumon is érdeklődtek az öntöző "rendszerem" iránt. Valószínü, hogy a honlapomra is felteszem. Erről jut eszembe. Most raktam fel egy képet a kertészet menüpont alá. Ha érdekel ugorj át hozzám és nézd meg üdv.

kedvescimboraVálasz erre
2008-10-21
09:33:10
#1057
Téglából is jó a ciszterna. Nekem is vízzáró adalékos vakolat volt először. Az orosz búvár szivattyú tönkretette, a pumpa remegésével szétrázta és hajszál repedések keletkeztek rajta. Újra vakolni sokba került volna, sőt egy 2.5 cm vastag réteg felvitele is legalább 1-1.5 m3-rel csökkentené a térfogatát. Ennyivel kevesebb víz férne bele. Ezért új építésü ciszternánál is érdemes megfontolni a fóliás ötletemet!
kedvescimboraVálasz erre
2008-10-20
14:13:12
#1050
Kedves Sándor,

"
1.Ha nem szűröd a befolyót, nem büdösödik be a vized az összegyűlt üledéktől?
2.Az átfejtő slagrendszer a kiegyenlítődés után folyamatosan működni fog hacsak, amíg, teljesen ki nem ürül a felső ciszterna)?
3.Hogyan szabályozod a lakásban lévő bojler töltését? Ha a bojlerból a levegőt a szabadba engeded, akkor üzemzavar esetén a bojler túlfolyhat.
4.A bojlert miért nem hidroforként üzemelteted?
Úgy egyszerűbbnek tűnik.
5.Egyáltalán mennyi vizet tudsz felvenni?
Olyan sok a csapadék felétek?
"
1.Eddig még nem volt vele gondom. A dombomon van egy különálló 1 köbm. acéltartályom is,a szomszéd bungijáról lefolyó vizet gyűjti. Abban megsárgul a víz. Viszont a ciszterna szép tiszta vizet ad.Nyilván az aljára leülepedik a por és a Bramac tetőről leporló réteg. Szerves anyag nem kerül bele.Mivel a föld alatt állandó hűvös helyen van, a víz állandóan cserélődik benne eddig még nem volt vele gondom. Új építésénél javaslom a szűrő beépítését. Volt olyan eset, hogy felnyitottam a fedlapot megnézni mennyi víz van benne és kiröpült belőle egy madár. Majdnem levitte a fejemet.
2.Nem működik mert a csapot lezárom. Csak nyáron kánikulában van szerepe, amikor a kertet sokat kell öntözni. Az év többi részében a felső tartály tele van és a túlfolyóján keresztül az alsó is általában megtelik.
3.Roppant egyszerűen. A boyler felül ki van vágva ott süllyesztettem bele a Wc töltő szivattyút és azon a kivágáson keresztül töltöm fel a nagy rendszerről. Szabályzás nincs. A nagy víznyomás csobogva ömlik bele. Ha a vízszint eléri a töltő slagot a csobogás megszűnik , surrogássá válik. Ez azt jelenti tele van . No akkor lezárom a töltő csapot. Magyarul nincs automatizálva. Nem tartottam fontosnak. Amíg a garázsban és a műhelyben szöszmötölök , közben a töltést elintézem . Egyébként hamar megtelik.
4. Akkor a Wc tartály töltést nem tudnám szivattyúval végezni. Át kéne mindent szerelni. Így is egyszerű . Ha Kaposvár fele jártok látogassatok meg! Szívesen megmutatom.
5. kb 500-600 mm az évi csapadék a tető 120 m2 így min 50-70 m3 a vízmennyiség. Ennyit nem tudok elhasználni mert jó része akkor van amikor nem kell öntözni.

kedvescimboraVálasz erre
2008-10-18
22:29:13
#1047
Így igaz a telek legmagasabb pontján van egy 200l kiselejtezett bojler tartálya az a víztorony szerepét tölti be. öntözési célt szolgál. Csak nyáron használom.
A házban más a helyzet. Ott szintén van egy 200l bojler felakaszva a falra a legalsó szinten.Abban van egy kis búvárszivattyú ami töltögeti a wc tartályt. A tartályon egy érzékelő figyeli a töltöttségi szintet és annak megfelelően vezérli a szivattyút. A régi úszós megoldás is megmaradt tartaléknak, de a csap elvan zárva.
A mosógép a bojler alatt van arra egyszerűen ráfolyik a szűrőn keresztül az öblítővíz.
A ciszterna elhelyezés problematikáját nem értem. Az a lényeg a föld alá kerüljön. Ez minden háznál megoldható.

2008-10-18
21:19:20
#1046
kedvescimbora,

Ezek szerint a telek nagy szintkülönbségének köszönhetően lényegében gravitációs rendszered van.

Sokan nem tudjuk ilyen módon elhelyezni a ciszternát. De a tapasztalatom szerint az úszó-szelepes WC tartályok már egy méteres szintkülönbséggel is működnek, a locsoláshoz legalább 3 méter kell.

kedvescimboraVálasz erre
2008-10-18
19:15:29
#1045
Szia Robi!
Elnézést a késedelmes válaszért, de ez a főrum kiesett a látókörömből, egészen véletlenül kerültem ide. Teszteltem a google-t hogy mit hoz a kedvescimbora szóra? Magam is meglepődtem az első oldal összes találata az enyém, sőt a 2., 3., 4., 5., oldalakon is 1-2 találattal engem hoz. S ahogy olvasgatom látom valaki egy kérdést tett fel ciszterna ügyben. Így kerültem ide. Viszont a honlapomon van üzenő ott bárki elérhet
A ciszternát úgy csináltam, hogy géppel kiásattam egy bazi nagy szögletes gödröt, azt raklapokkal kizsaluztam és betonnal körbeöntöttem. Mivel bevasaltam, ezért nem kellett vastag fal hozzá. középen egy elválasztó falat hagytam. Így két tér keletkezett.Az egyik tér 60cm-rel magasabban van mint a másik. Ennek az volt az oka hogy a földet ne keljen kidobálni amikor a gödör oldalát egyengettem, átdobáltam a másik oldalra. Így az magasabban indult.A magasabb ciszterna túlfolyólyán keresztül töltődik a mélyebben lévő. A szivattyú a mélyebb-ből szívja ki lábszelepes megoldással. A szivattyú a garázsban van elhelyezve. ez egy kétlépcsős sziv. ha a honlapomat megnézted, akkor láttad, hogy a kert a ház fölött 5 emelet magasan van. Oda kell felnyomni a vizet. Szűrőt nem alkalmazok. Kivéve a mosógép öblítővize előtt. Azt viszont én csináltam. gyári szöszmöszös légszűrőt építettem be egy csőbe. Egyébként célszerű lenne a beömlő vizet rögtön szűrni, de ezt sajnos elmúlasztottam. Még annyit hogy ha nyáron a mélyebb tartályból elfogy a víz akkor mint a bort átfejtem egy slaggal a magasabból. Egyszerűen a slagon van egy csap azt megnyitom és átfolyik. A borfejtésnél először meg kell szívni. Ezt egy olcsó 8000 Ft-s búvárszivattyú végzi. kb 20 mp-re bekapcsolom, míg megindul a vízáramlás. Utána magától folyik mint a bor.A sziv. állandóan a slag végén maradhat. A wc öblítés is ezzel a ciszternavízzel van megoldva. A ciszternát 50cm földréteg fedi, 2db fedlappal ellátott lebuvó nyílással. Ha valami nem érthető, kérded meg!
Tóth Győző biokertész

Biosolar Forum  =>  Esővíz  =>  Ciszternalapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva