Kezdőlap   Fórum   Keresés   Login   
Új hozzászólás
Biosolar Forum  =>  Ablak, ajtó  =>  Faanyagok védelme, kezeléselapozz: 1, 2, 3   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2015-02-22
21:27:13
Előzmény: grano #48400#48403
Szia grano!
Gondolom, a párnafa alatt a vízszintes hevedert érted. Ezt -ha fából készíted-mindenképpen keményfából (szíjjácsmentes tölgy) készítsd, mert ez sokkal jobban ki van téve a korhadásnak, mint a függőleges deszkák. De ha nem zavar, akkor készítheted zártszelvényből is, én is abból készítettem, mert a régi kapunk fenyődeszkái 30 év után is jók voltak, de a tölgy hevederek közül az alsó kb. 1/3-ra fogyott a korhadás miatt. Ugyanis az alsó van kitéve a pangó víznek a leginkább. Ha zártszelvényt használsz, akkor a deszkákat rögzítheted önmetsző csavarral. A keményfa hevederekre valamilyen oldószerbázisú favédőszert használj (védőfelszerelés!), a vizes nem hatol be eléggé a fába!
A kerítésdeszkák kimart/cifrább oldalát inkább belül rakd, kivül jobban fogja az utca porát.
A deszkák, hevederek lehetőleg gyalultak legyenek, mert az jobban záró, símább felületet ad, kevesebb favédőszer, olaj kell, illetve a vizesbázisú favédőszer nem húzza fel annyira a szálát! Fontos a jól előkészített felület, mert a favédőszerrel kezelt felületet már nem szabad csiszolni! Ha a vizesbázisú favédőszer felszedi a deszka szálát, válts oldószerbázisura.
Ha pácolni szeretnéd a felületet védőszeres kezelés előtt, egy nedves (és nem vizes!) szivaccsal nedvesítsd meg a felületet, hogy egyenletesen terüljön a pác.
A leírás szerint tényleg nem lazúr. A rovarölő hatóanyaga a permetrin, azt széles körben használják erre a célra, több gyártó több favédőszerében. A gombaölő hatóanyagát nem ismerem, de ha szél fúja, nap süti, már az is elég jó védelem. A kerítés faanyagvédelmének sarkalatos pontjai a tető, valamint a hevederek és deszkák felfekvési felületei, ahol a beszivárgó, és főleg pangó víz elindíthatja a korhadást. Ebből kifolyólag jó lenne a favédőszert a deszkák rögzítése előtt felkenni.
A meleg mindenképpen jó lenne, de ha a kerítésre tűz a nap, az is sokat emel a hőmérsékletén, ami sokat jelent! Ezenkivül kevésbé kell higítani az olajat is!
Ha nem nagy a felület, akkor pl. egy hőlégfúvóval felmelegítve az olajazott felületet, sokat tudsz segíteni az olaj behatolásán. Melegvízfürdőben előmlegítheted az olajat is.
Lekenheted 2x, 2-3 nap különbséggel. Vigyázz az egyenletes vastagságra, hogy ne maradjon olaj a felületen! Ez nagyon fontos, mert az olaj porfogó lehet!
Fontos, hogy nézd át a bogokat/göcsöket a deszkákban, mert védőkezelés után talán, és olajozás már nem tudod, vagy csak nehezen visszaragasztani! A bogok visszaragasztására vízálló, D3-as, vagy inkább D4-es ragasztót használj!
Ha tavasszal, alacsony hőmérsékleten kened le, akkor érdemes lenne még késő nyáron/ősszel még 1x átkenni. Addig egyet érik a deszka színe is, és úgy tapasztalod, hogy eltünt az olaj.:-).
Jó munkát! :-)
2015-02-22
11:37:00
Előzmény: barbot #48390#48400
barbot:
köszönöm a részletes leírást.

Az oszlopok az előző rendszerből maradt acélváz lesz. Arra gondoltam, hogy párnafát teszek az acél lábakra és arra tudom majd rejtett szögezéssel feltenni a szálakat. Vszeg hajópadló lesz, abban ezek a hosszmerevítő marások is benne vannak. Ezzel sajnos az egy irányba álló bütük csak alapos válogatás után lehetségesek csak.

Aban reménykedtem, hogy ez a favédő szer nem lazúr, noha a neve arra utalt, ráadásul itt azt írják, hogy utána még beereszteni és elületkezelni kell:
www.lazurfestek.hu/termekek/favedo-es-alapozo-festek-6564/lazuran-oldoszermentes-favedoszer-5-l/64845/#webshop

Ez a munka valamok kora tavasszal lesz esedékes, így a kánikula sajnos elmarad.
Érdemes lehet akkor esetleg újra kenni?

Szóval azt javaslod, hogy most csak lenolajkence kétszer.
Azért gondoltam az elsőt higítani mert azzal jobban, mélyebbre beszívódna.

2015-02-19
23:49:35
Előzmény: grano #48387#48390
Szia Grano!

Kezdjük a faanyaggal.
Ha még nem vetted meg a deszkát, és van lehetőséged valamelyik fatelepen válogatni, akkor igyekezz olyan deszkákat válogatni, amelyekben az évgyűrűk lehetőleg merőlegesek a deszka lapjaira (sugármetszet). Ez azért fontos, mert a sugármetszetben vágott deszka nem vetemedik/nem dolgozik annyira, mint a húrmetszetben vágott. A sugármetszetben vágott deszkánál a metszet/vágás áthalad a bélen/a fa közepén, vagy közel hozzá (Az évgyűrűk párhuzamosak egymással.). Az ún. húrmetszetben, mivel a vágás a béltől távolabb helyezkedik el, illetve mivel a deszka két oldalán futó rostok, évgyűrűk asszimetrikusak, illetve mivel közelebb vannak a fa szíjács/külső részéhez:a deszka erősebben zsugorodik, vetemedik , anyagában nagyobb arányú a puhább, gyengébb faanyag (de cserébe szebb, szép az évgyűrűk rajzolata. :-). A húrmetszetű, flóderes/szép rajzú felületeknél egy idő után azt is meg lehet figyelni, hogy az évgyűrűket alkotó korai/tavaszi, illetve késői/nyári pászta mentén az évgyűrűk elválhatnak egymástól, és ez nemcsak a bele akadó ruha, látvány, stb. miatt hátrány, hanem azért is, mert a képződött résen keresztül a fa nedvességet vehet fel/száradhat, könnyebben fertőződhet gombával, rovarral, illetve a port is jobban fogja.
Ha megnézed a deszkák bütüjét (a végét), ott is szépen látszanak az évgyűrűk. Ha nem sugármetszetű deszkát vettél, akkor számítani lehet rá, hogy ha kiszárad, vagy nedvességet vesz fel, és (a bütü felől nézve) az évgyűrűk görbületével ellentétes irányba fog vetemedni. (A vetemedésről itt olvashatsz bővebben:
www.furdancs.postr.hu/a_faanyagok_vetemedese_szerkesztes_alatt
A vetemedés ellen lehet védekezni a deszka egyik oldalának többszörös, hosszanti benútolásával is, mint ahogy látszik ezen a lambérián:
www.finnfatelep.hu/163/hu/lamberia-12.5x96mm-b-minoseg-borovi-fenyo.html
Itt amúgy látszik az is, hogy a deszkák jól össze vannak forgatva (az évgyűrűk görbületének iránya deszkánként változik). Itt erre a benútolásra azt mondják, hogy "kivették a fa erejét".

Ha megvan a megfelelő faanyagod, akkor jöhet a födés. :-)
Az első körben a célszerűség jegyében a borító/takaró deszkákat érdemes a lehető leg egyszerűbben kivágni, mert egy mintázott felületet nehezebb leszigetelni olajjal, festékkel a nedvesség ellen, illetve nagyobb a felülete (és a nagy felület = több felvett nedvesség).
Itt kérdés az, hogy a borítódeszka szabadon lesz, vagy kap egy lemezborítást csapadék ellen. Akár takarva lesz, akár nem, érdemes lesz megdöntve rögzíteni, hogy lecsorogjon róla a víz. Minél nagyobb esést adsz neki, annál gyorsabban lecsorog róla a víz, vagyis annál kevesebb ideje lesz a víznek beszivárogni a fába, vagyis annál tartósabb lesz a fa. (Pl. ezért is meredekebbek a zsindelyes tetők is a cserepeseknél.) Védőlemez helyett esetleg fakátrányt is használhatsz. Azzal van tapasztalatom, szeretem a színvilágát, bevált anyag. Olyan 6-10 évente kell felújítani a zsindelytetőkön. És fenyőből párolják, vagyis jó a tapadása, behatolása.
(www.pannon-protect.eu/files/MFakatrany.pdf )
A borítódeszka alsó részén vízorrot kell kiképezni, hogy a deszka fölső részéről lefolyó vív ne tudjon visszaszivárogni a deszka alsó felére, és ne károsítson ott is. A következő link alján, a legalsó ábrán van egy márványpárkány, amelynek egy vízorr van kiképezve:
www.marvanygranit.hu/ablakparkany/
Érdemes így csinálni a kerítésed födését is. Ha van egy kézi körfürészed, seperc alatt végigvágod. A vágásmélység kb. 5 mm, és a vízorr nútja a saroktól kb. 5-7 mm legyen, hogy nehogy kitörjön, lepattanjon.

Oszlopnak elsősorban akácot, ha nincs, akkor tölgyet ajánlok.
A földbe kerülő részét érdemes jól megégetni pl. egy gázas perzselővel. Az elszenesedett réteg vastagsága legyen legalább 4-5 mm. Ez az egyik legjobb, és a leg emberbarátibb védőkezelés. Az oszlopok életkorát sokkal meg tudod nyújtani bórpatron, és/vagy bórbandázs alkalmazásával. A bórpatron (ha jól emlékszem) 10 vagy 12 mm vastag, hosszúkás, 4-5 cm hosszú pasztilla. A bandázs kb. 20-30 cm széles, egyik oldalán szigetelt, és favédőszerrel átitatott szövet. A bórpatront méretének megfelelő furatba kell beleütni, majd a furatot egy fatipnivel/dugóval le kell zárni. A bandázst a szigetelőréteggel kifelé rá kell tekerni 1-2 rétegben az oszlopra, úgy, hogy a bandázs felső fele a talajszinttől 1-2 cm-el mélyebben helyezkedjen el. Ezeknek a védőszereknek a lényegük, hogy ha nedvességet vesz fel a fa, a nedvesség hatására oldódni kezd a védőszer, és oszolni kezd a rostok mentén. Így a vegyszer lassan átjárja az oszlop leg veszélyeztetettebb részét a talajszint alatt és fölött. A patron párszáz forint, a bandázs árát nem tudom. Olyan 10-20 évvel tudják kitolni az oszlop élettartamát a faanyagvédelmisek szerint. Fontos: A bórpatron kevésbé szennyezi a környező talajt, mint a bandázs. A bandázs mellett nem lesz gond a fűvel. Én régi, műemlék székelykapuk lábához használtam, a kb. 40x25x100-as, földbe kerülő lábak darabonként 3-5 drb. patron, és 1 bandázst kaptak. 10x10, 15x15 cm-es oszlopokhoz elég darbonként 2, egy legalul, egy a talajszinthez. Ha bandázst használsz, akkor szerintem nem kell patron, és fordítva.

És akkor most a kérdésedre a válasz. :-)
Nem tudom. :-) Arra minden lazúrnál, festéknél számítani kell, hogy rövidebb-hosszabb időközönként fel kell újítani, és időnként le kell csiszolni és teljesen ujrakenni (olajozni, lazúrozni, festeni) a felületét.
A szakik szerint drágák és elég jók a Trilak termékek. Én talán egyszer-kétszer használtam, és beltéren jó volt, tizenéve fent van a könyvespolcunkon. A kültéri felhasználásukról nem tudok véleményt mondani.

A felhasználási útmutatás szerint a lazurán előtt be kell ereszteni a fafelületet olajjal. Ez mindenképpen jó, mert az olaj hídat képez a fa, és a lazurán között. Így a legjobb eljárni a lazúroknál, festékeknél.
Viszont ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a védőszered, a lazurán egyúttal lazúr is. Az mind1, hogy vékony, vagy vastaglazúr, mindenképpen filmképző. És itt van a kutya elásva. Ezen a szinten a jó és a gyenge minőségű termékek között a különbség egy pár év. Vagyis az, hogy 1,2, vagy 4-5 évenként kell felújítani a védőréteget. Mert fel kell. Az, hogy 1, vagy 10 év alatt kezd lepattogni. Kérdéses, hogy idővel táblásan pattog, vagy egyenletesen repedezik. A filmképző védőszerekkel (festékekkel, lazúrokkal) az a baj, hogy mivel különbözik az anyaguk a fától, előbb-utóbb elválnak annak felületétől. Ha jól tapad és elég rugalmas, akkor csak több év után fárad el/válik el a fafelülettől, kezd lepattogni. Ha gyenge a minősége, akkor hamarabb. És akkor szép foltos lesz a felület: lesz, ahol nagyon jól tapad, szép és védi a fát, más helyen pedig köszönőviszonyban sincs már a fával...
Mindenesetre, az alapozóként/pórustömítőként ajánlott olajalapú kencék önmagukban is jó favédőszerek. Védik a fát, vízlepergető felületet képeznek, és mindezt úgy, hogy közben engedik lélegezni a fát. Lassan engedik a nedvességet felvenni, és leadni. És ez nagyon fontos, mert az intenzív nedvességfelvétel és leadás, illetve az ebből következő mozgások károsítják a leginkább a faanyagot, és ágyaznak meg a gomba és rovarfertőzéseknek.

Ha e mellett a favédőszer mellett döntesz, akkor vigyázz, mert nem a lazuránra, hanem alá kell keni a lenolajkencét a használati útmutatás szerint! És a használati utasításban nincs szó hígított olajról!

Nem tudom, nálatok milyen lenolajat árulnak. Vásárláskor vigyázz arra, hogy az olaj ne legyen csapadékos, zavaros. Ne legyen az aljára semmi leülepedve, illetve szép tiszta, mély színe legyen.
A lenolaj ugyan beszáradó olaj, de az egyenletes és gyors térhálósodása érdekében felfőzik, és forralás közben valamilyen nehézfémsót (pl.ón vagy ólom-oxidot) adnak hozzá szikkatívnak, gyorsítónak. Ha nem a lenolaj tartalmazza a szikkatívot, akkor a lenolajra kerülő festék/lazúr kell tartalmazza. A lenolajat úgy tudod ellenőrizni, hogy felkened egy fenyődeszkára, majd 2-3 nap után megtappintva, az porszáraz kell legyen, nem szabad tapadnia! Ha tapad, ragad, az megfogja a port, a por a nedvességet, erre jönnek a penészgombák, és már ott vagyunk, ahol a mart szakad...A lenolaj kötésén segíthetünk, ha 10 liternyi lenolajhoz főzés közben adunk egy kb. késhegynyi ólom vagy ónoxidot, majd keverve még főzzük egy kicsit. Ezt nem szabad nyílt láng fölött főzni, tűzveszélyes!
Az olajjal való munkát a legjobb olyankor végezni, mikor jó meleg van, és mind a fafelület, mind az olaj meleg.Jobban beissza a fa, és gyorsabban szárad, hatásosabb. A legjobb lenne forró olajba mártani egy percre a deszkákat.

Én a natúr fenyőablakra 2 éve 2 réteg kínai olajat vittem fel, és még azóta sem tudtam eldönteni, hogy lazúrozzam, vagy fessem. Lehet, hogy egy újabb réteg olajat kap. Közben persze színt kezdett váltani a fa, nem szürkült, sötétedett be, de szép egyenletes, sárgás-vöröses árnyalatot kapott, amit én mindennél jobban kedvelek.
Az ugyancsak natúr kapuval megszívtam. Ahhoz túl drága lett volna a kínai olaj, és én kevertem egy olajas kencét fenyőgyantából, méhviaszból, lenolajból, illetve egy kevés szurokból szintetikus hígítóval (lakkbenzinnel). Árban kb. ott voltam, mint ha üzletben megvettem volna jó minőségű lazúrt. (kb. 2500-3000 ft/l körül). Háromszor kentem át a kaput. Az első réteget szórtam, a többit ecseteltem. Az első réteg felhordása után elkapta az eső, nem voltam itthon, és a deszkák alulról, bütből feláztak. Jó meleg volt, a kapu DK-D-nek néz, vagyis süti a nap eleget, és 5 év után még mindig jó színe van, kivéve az alsó, beázott részt, ami megbarnult. Tehát jó lett volna minimum óvni a 3x-i átkenésig a víztől, illetve jó lett volna bemártani az olajba...




2015-02-19
09:05:08
Előzmény: barbot #31149#48387
Üdv Barbot!
Olvagatom az írásaidat, merthogy kerítés renova lesz most nálunk terítéken.
A régi akácbabák mennek a kazánba gyújtósnak, s borovi fenyőből készült pallókkal lesz teljesen lefedve a kerítés.
Mit ajánlanál erre?
Én arra gondoltam, hogy első körben ezzel kezelném:
www.trilak.hu/termek/Lazuran_oldoszermentes_faanyagvedoszer
száradás után 1/3 higításu lenolajkence, majd arra még egy réteg higítatlan lenolajkence.
A külső kezeléssel bizonytalan vagyok. Szeretném meghagyni a fa eredetiségét, de úgy gondolom kellene valami külső védelem is. Mi lenne erre jó?
Köszi
Grano
2012-09-03
11:22:23
Előzmény: paga #32669#32701
Szia paga!

"Mi a helyes technológiai sorrend?
Felület előkészítés csiszolással és portalanítással, majd vizes pác. (Ez világos.)
Ezután kellene a lenolajos kezelés még pluszban, vagy ez már egy alternatíva.
Azaz vagy lenolaj az előkészítés után, vagy pácolás?"
A pácolt felületre kell a lenolaj.

"Úgy látom, hogy a fertőzöttség valamilyen szinten aktív, mert találtam élő lárvákat és furatlisztet is.
Tehát ez esetben (is) elég a nem vegyszerezek, hanem csak lenolajjal kezelem.
Gondolom -laikusként- hogy ettől a lenolajtól a fa pórusai nem telítődnek el olyan mértékben, hogy a mélyebben lévő kártevők elpusztuljanak.
Mire számíthatok a jövőben? :)) Kártevő vonalon."
Hogy mire számithatsz? :-) Hát, Isten útjai kifürkészhetetlenek. :-)
Teherhordó elemnek (járólapnak, lábnak) ne épits be rovarkárosodott faanyagot. A belső felületeken, illetve azokon, amikkel kontaktusba kerültök, oda vegyszert sem ajánlok. Kivül , vagy nem lakótéri részre lehet használni pl. Permex O, vagy Permex V (oldószer, illetve vizes bázisú) rovarölőszereket is. Esetleg úgy tudod elszigetelni a favédőszert, hogy a védőkezelt faanyagra felhordasz egy lenolajréteget. Ez elméletileg rögziti a vegyszert a fában. Pl. a kerti gyerekháznál kivül permex + lenolaj, belül csak lenolaj.

"2/b., Ezek a bontott anyagok nem deszkák, hanem vastagabb hántolt gerendák, szarufák. Azaz vagy egész kör keresztmetszethez közeli fa gerendák, vagy a szarufák esetében félbevágott gerendák.
Mivel gyaluláskor és daraboláskor nem éreztem a fenyőfa jellegzetes illatát, és ránézésre sem olyan mint a fenyő, szerintem ezek valamilyen keményebb fák.
Nem tudom, hogy milyenek."
A legegyszerübb faanyagvédelem alapja az, hogy eltávolitják a kéreg alatti szijácsot/fiatal fát, mert annak alacsony ellenállóképessége, illetve tápanyagban való gazdagságsa miatt a rovarok kedvenc támadási felülete. A kritikus pontokon, az illesztéseknél, a talajszinten, ahol meg tud állni a viz, ott inkább vigyél fel vastagabb réteget.


A kerti épületeknél a legfőbb védelmet a huzat, a szél, a levegőzés, a napsütés jelenti.egyiket sem igazán csipik a rovarok (a gombák sem). Azonkivül vigyázz a kertben a madarakra, szoktasd be őket akár etetéssel is: a gyerekeknek jót teszel velük, és a madarak a legjobb napszámosaid lesznek: Sok favédőszernél többet érnek, rengeteg rovart összeszednek. :-)

"A szerkezetek pavilon esetén is és a játékok esetén sem haladnák meg a 2,5-3 m szerkezetmagasságot. Szerinted milyen mélyre ássam le a tartóoszlopokat?
(Hinta lábak, mászóka lábak, kiülő pavilon lábai.)"

Ehez nem értek, kérdezz egy szakit. Én mindent túlbiztositok itthon, mert mikor a gyerekek kergetőznek, akkor nem nézik, hogy a radiátor, könyvespolc, szekrény ? kg-ra van épitve. :-) Mikor a nagyobbik a 30 kg-val felmenekült a könyvespolcra, és az szinte teljesen kiszakadt a falból, az nem volt vicces...
2012-09-01
15:19:35
Előzmény: barbot #32525#32669
Szia Barbot!
Köszönöm a részletes leírást.

Kérdeznék:
1., Írod, hogy
"Vizes pácot használj. Pácolás előtt egy seprüvel verd le a port a felületről, majd egy jó darab nedves (és nem vizes!!!) szivaccsal töröld át a pácolandó felületet. Enyhén nedves felületen jobban terül a pác,nem lesz olyan foltos, felhős.
Minden tipusu felületnél végezz próbát.

Én lenolajat használnék a fára, főleg a napsütötte részekre. Az olajat igyekezz kánikulában, melegben felkenni, jobban behatol a fába. Higitani a száraz lambériához max 1/3 részben, lakkbenzinnel, vagy szintetikus higitóval. Ha a felületbe jól behatol, akkor higitani sem kell. Az olaj ne maradjon a felületen, mert porfogó lesz."

Nincs gyakorlatom a témában.
Mi a helyes technológiai sorrend?
Felület előkészítés csiszolással és portalanítással, majd vizes pác. (Ez világos.)
Ezután kellene a lenolajos kezelés még pluszban, vagy ez már egy alternatíva.
Azaz vagy lenolaj az előkészítés után, vagy pácolás?

2/a., A régi bontott faanyagból csak kinti dolgokat készítenék. Kisebb pavilont, kiülőt és gyerekjátékokat.
Úgy látom, hogy a fertőzöttség valamilyen szinten aktív, mert találtam élő lárvákat és furatlisztet is.
Tehát ez esetben (is) elég a nem vegyszerezek, hanem csak lenolajjal kezelem.
Gondolom -laikusként- hogy ettől a lenolajtól a fa pórusai nem telítődnek el olyan mértékben, hogy a mélyebben lévő kártevők elpusztuljanak.
Mire számíthatok a jövőben? :)) Kártevő vonalon.

2/b., Ezek a bontott anyagok nem deszkák, hanem vastagabb hántolt gerendák, szarufák. Azaz vagy egész kör keresztmetszethez közeli fa gerendák, vagy a szarufák esetében félbevágott gerendák.
Mivel gyaluláskor és daraboláskor nem éreztem a fenyőfa jellegzetes illatát, és ránézésre sem olyan mint a fenyő, szerintem ezek valamilyen keményebb fák.
Nem tudom, hogy milyenek.

Mivel a kerten belül olyan helyre tenném a belőlük készülő dolgokat, amik később -ha a gyerekeim felnőnek és esetleg építkeznének az ingatlanon- útban is lehetnek, nem gondoltam betonozott alapszerkezetekre. Csak egyszerűen a földbe építeném őket, megfelelő védelemmel ellátva az alsó részüket.
Nagyon amit erre javasoltál. Köszönöm.

A szerkezetek pavilon esetén is és a játékok esetén sem haladnák meg a 2,5-3 m szerkezetmagasságot. Szerinted milyen mélyre ássam le a tartóoszlopokat?
(Hinta lábak, mászóka lábak, kiülő pavilon lábai.)
2012-08-24
13:18:22
Előzmény: paga #32503#32525
Szia paga!
Akkor sorban:
"1...Annak idején (~14 éve) az ácsok a helyszínen fürdették az épületfaanyagot. Egyéb favédelmet azóta sem kapott. Tehát se alapozás, se olajozás, se egyéb..."
Ha a fürdetés alatt faanyagvédőszerrel való kezelést értesz, és az elszineződésen kivül más károsodás (bogár vagy gomba) nem lépett fel, akkor rendben van a faanyag.

"Mára már -főleg a nap által ért részeken- teljesen sötét színe van.
Szeretném megoldani idén a kezelését.
Csiszolást követően valamilyen alapozásra, majd fedő lazúrozásra gondoltam, valamilyen sötét, pl. dió színnel."
HA a fa kezelt volt, akkor csak módjával csiszold, mert a csiszolat tartalmazza a kezelőszert. És mivel az ezelőtt 14 évvel használt vegyszerek egy részét már kivonták forgalomból (elsősorban a környezetre, egészségre káros hatóanyagok miatt), tanácsos megnézni, hogy mi volt annak a hatóanyaga, illetve annak mi lehet a hatása. Ha bevállalod a csiszolást, használj légzésvédő pormaszkot.
A természetes fénynek kitett faanyag mindig sötétedik, beérik a színe. Ez egy természetes folyamat, amit késleltetni, elodázni lehet, megállítani nem. Ez van kinek tetszik, van kinek nem. A fa tartósságát nem befolyásolja. Ha lecsiszolod, pácolod, kezeled, azzal is csak késleltetsz egy természetes folyamatot. Ha csiszolod, a besötétedett felület alatt sárgás/barnás árnyalatú fa lesz, illetve ha elég sokat lecsiszolsz a felületből, talán eléred a fehérebb részt.
A lehetőségek: vagy lecsiszolod, vagy úgy hagyod.
Ha lecsiszolod, igyekezz mind a felület, mind a szín szempontjából egyenletes felületet elérni. A sötétre szineződött felületeknél igyekezz a világos résznél egy árnyalattal világosabbat elérni/többet lecsiszolni, illetve a világos részeknél épp csak a nagyon felületi részt csiszold le, mert különben nehéz lesz a sötétebb részeknél a csiszolás (vastagabb réteget kell lecsiszolj). Pácolással egy kicsit össze tudod mosni a szinárnyalatokat.
Ha úgy hagyod, ahogy van, akkor is meg kell egy kicsit csiszolni a felületet, hogy legalább a felszálkásodott felületet lesimitsd, illetve hogy portalanitsd. Ezután pácolhatod a világosabb részeket a sötétebb részeknél egy árnyalattal sötétebbre.

Vizes pácot használj. Pácolás előtt egy seprüvel verd le a port a felületről, majd egy jó darab nedves (és nem vizes!!!) szivaccsal töröld át a pácolandó felületet. Enyhén nedves felületen jobban terül a pác,nem lesz olyan foltos, felhős.
Minden tipusu felületnél végezz próbát.
Én lenolajat használnék a fára, főleg a napsütötte részekre. Az olajat igyekezz kánikulában, melegben felkenni, jobban behatol a fába. Higitani a száraz lambériához max 1/3 részben, lakkbenzinnel, vagy szintetikus higitóval. Ha a felületbe jól behatol, akkor higitani sem kell. Az olaj ne maradjon a felületen, mert porfogó lessz. Jól dolgozd bele az ecsettel. Ha olajréteg marad a felületen, azt oldószerrel mosd le, vagy bele a felületbe. Az olajtól éretebb, mélyebb szint kap a fa, ez még világosodik majd valamennyit, de nem sokat.

A Düfa termékeket nem ismerem.

"2...A faanyag helyenként eléggé károsodott volt a farontó bogarak, szú által..."
Ilyenkor azt kell megnézni, hogy aktiv-e, vagy sem a rovarfetőzés. Ha aktiv, akkor friss furatliszt van a deszkákon, vagy a deszkák alatt, esetleg élő lárvák is lehetnek a furatokban. Ha csak gyerekjáték lesz belőle, akkor semmiképpen nem tanácsolom a favédőszer használatát. gyaluld le, kend le kivül belül olajjal, és annyi.
Ha meggondolod utólag, lenolajkence alapú festékkel még mindig lekenheted. Esetleg belül használhatsz lazurt.
A minimálisan szükséges vegyszert használd, mindegyik méreg!

"2/b., A játékok vagy a pavilon lábait kezelés után csak leásnám a földbe.
Milyen anyaggal célszerű bevonni őket, hogy sokáig bírják a talajban?
Milyen mélyre célszerű ültetni az ilyen szerkezeteket?"
A földbe sülyesztett lábakat akácfából, vagy tölgyből célszerű csinálni. A fenyő nem lesz annyira tartós.
Ha lehet, önts betonlábat, abba egy szerelhető gerendatalpat, és majd a talajszint fölé emelkedő gerendatalphoz fogasd hozza a lábakat. A földbe sülyesztett talp, láb mélysége az épitmény nagyságától, szerkezetétől függ.

Ha a földbe sülyesztett lábak melett döntesz, akkor:
Egy gáz vagy benzinégővel perzseld meg a földbe kerülő részt annyira, hogy legalább egy fél cm-es réteg elszenesedjen. Vegyél bórpatront, és bandázst. A bórpatron kb. 800 ft, a bandázs árát nem tudom, de az sem drága. A bórpatronnak fursz egy 5-10 cm mély lyukat a láb alsó részébe, kb. a közepébe, majd oda bevered, és egy tiplivel lezárod a lyukat. A bandázsal körbetekered a tala kb. vonalától lefele.Ezután beleásod a földbe.

2012-08-23
21:44:45
#32503
Szervusztok!

Több megoldandó (házi)feladatom kapcsán kérném a tanácsotokat.

1., Van egy régi fedett teraszunk, ~12x12cm-es fenyő oszlopokon álló, telibe lambériázott tetőszerkezettel. (Kívülről a lambériára került a lécezés és a cserepezés.)
Annak idején (~14 éve) az ácsok a helyszínen fürdették az épületfaanyagot. Egyéb favédelmet azóta sem kapott. Tehát se alapozás, se olajozás, se egyéb. Sajnos.
Mára már -főleg a nap által ért részeken- teljesen sötét színe van.
Szeretném megoldani idén a kezelését.
Csiszolást követően valamilyen alapozásra, majd fedő lazúrozásra gondoltam, valamilyen sötét, pl. dió színnel.

A háznak van egy újabb építésű másik terasz része is, ahol új faszerkezet lett építve.
Annak is most fogom megoldani a kezelését. Ide -festő szakember javaslatára- Düfa termékeket vásároltam.
Szerintetek ezek jók lehetnek a régi, kezeletlen szerkezetnél is?
Mit (anyagok, technológia) javasolnátok a régi szerkezethez?

2., Az udvaron elbontottunk egy nagyon régi (~40 éves biztosan volt) melléképületet és a tető illetve padlás fa anyagait félre tettem, hogy majd a gyerekeknek építek belőle udvari játékokat, esetleg egy kisebb pavilont.
A faanyag helyenként eléggé károsodott volt a farontó bogarak, szú által.

Ugyan sok rovar járatot találtam rajtuk a külső ~2,5 mm vastag réteg legyalulása után is, szinte minden gerendán és szarufán, de azt kell mondjam, hogy a károsodott elemek is igen nehezek, és nagyon jól szögelhetők.
A nagyon jó szögelhetőség azt jelenti,hogy viszonylag nehezen lehet beléjük verni a szöget és azt jól megtartják.
Tehát úgy gondolom, hogy a fa belsőbb keresztmetszete jó.

Felhasználás előtt szeretném őket kezelni.
2/a., Mit (anyagok, technológia) javasolnátok, amit házilag is megoldhatok?
Létezik olyan anyag, amiben fürdethetem, áztathatom őket, mielőtt egyéb bevonatot vinnék rájuk? (Az ácsok mintha régebben egy Mikotox B anyaggal dolgoztak volna, de nem biztos, hogy jól emlékszem.)

2/b., A játékok vagy a pavilon lábait kezelés után csak leásnám a földbe.
Milyen anyaggal célszerű bevonni őket, hogy sokáig bírják a talajban?
Milyen mélyre célszerű ültetni az ilyen szerkezeteket?

Kicsit bő lére eresztettem, de remélem érthető voltam.
A segítséget előre is köszönöm!
2012-07-12
22:23:00
Előzmény: villam64 #31497#31498
"...árulnak padlóra kemény növényi olaj keveréket. Ennek meg kell keményednie, mert különben ki járkálna rajta..." Nagyon jó érzés fán járni. :-)
A föld alatt mit értesz? Sárga, vizzáró agyagot, földet, vagy homokot? Mert a földre nem lehet téglát rakni-illetve lehet, de nem jó. A jó rétegrend az lenne, ha a földre gubics/gubacskő (kb. ökölnyi nagyságú folyami kő, ami nem szivja a nedveséget, mint a homokkő)kerülne, erre tojásnyi/diónyi kisebb kövek, majd apró kavics. Erre terithetsz egy geotextilt, hogy a tégla alá szükséges homok ne folyon be a kövek közé. Ha nem akarod igy megadni a módját, akkor tiszta, szervesanyag és agyag/föld mentes kavicsot is rakhatsz, majd erre a homokot. A lényeg, hogy SZÁRAZ legyen, ami bekerül.
A 10 cm vastag párnafáért ne bánkódj,ez egy normális méret, legalább szellőzik, másfelől meg jobb is, hogy lesz benne tartalék, mert a téglaalap nem olyan merev, mint a beton. Feltétlenül kezeld le Te magad a faanyagot, a fatelepeken ujabban kötelező védőkezelés tudtommal csak ideiglenes védelmet nyújt, ezenkivül minden friss vágási felület kezeletlen marad. A Diffusit-M et ajánlom, ezzel beszórhatod a téglapadlót is. Kb. 10-15%-os koncentrációban használd. Választhatsz más, borax/borsav alapú védőszert is, de ne legyen oldőszeres! Válassz ép, egészséges fát. A párnafák alá tehetsz egy csik bitumenes lemezt, kátrányt, vagy más szigetelőt, de nem muszály. Arra vigyázz, hogy a vastag párnafa miatt döngeni fog a padló, ezért tanácsos vastagabb padlódeszkát használni (colos helyett fosznit).
Az olaj nemcsak favédőszer, hanem hid is a fa, és a védőbevonata között. Az olaj a fa puffere. Valószinüleg kevesebb lazur hámlana, ha megfelelően elő lenne kezelve olajjal a lazurozott felület.
Mindenképpen megviseli a faanyagot a padlófütés, dolgozni fog. Ezért a padló alsó felét is átkenheted vékonyan olajjal ha teheted, igy egyenletesebb lesz a fa mozgása, illetve az alulról felszálló páraterhelést jobban birja, tartósabb lessz.
A padlófütéshez nem értek, de érdeklődj utánna valakinél, aki épitett még be fa járófelület alá fütést.
Nem tudom, milyen fát akarsz használni, és hogy akarod lerakni, de talán ha fenyőágban rakod le, akkor az esetleges összeszáradáskor/duzzadáskor könyebben tud mozogni a fa, illetve nem lesz olyan látványos a mozgása. De ez csak elmélet, érdeklődj utánna!
És ne feledd, hogy lakótérben a lehető legkevesebb vegyszert használj! Inkább több munkával készitsd elő megfelelően a padló alapozását.


villam64Válasz erre
2012-07-12
21:14:03
Előzmény: barbot #31495#31497
Mert árulnak padlóra kemény növényi olaj keveréket. Ennek meg kell keményednie, mert különben ki járkálna rajta. Köszönöm. Kipróbálok majd egyet. A tervem továbbra is az, hogy föld, tégla, párnafa (kicsit vastagra sikeredett 10*10 cm), közte 50m 20-as padlófűtés, padló favédőzve és kemény olajjal.
2012-07-12
20:43:36
Előzmény: villam64 #31491#31495
Szia Villam64!
Jó kérdés. A pontos válasz az, hogy egy bizonyos fokig.
Sok függ az olaj fajtájától, viszkozitásától, beszáradási hajlamától.Az úgynevezett szikkativ/beszáradó olajak hajlamosabbak a filmképzésre. És ha egy mindig mozgó/dolgozó/száradó/duzzadó fa felületén beszáradt film van, akkor a fa repedésével annak is megszakadhat a folytonossága. vagyis nedvességet vesz fel, és ad le- vagyis páraáteresztő.Ezért kell az olajat mélyen bejuttatni a fába, akár melegitéssel, akár oldószerrel.
A be nem száradó olajak viszont mindig vándorolnak a felületen, képesek "javitani" a keletkezett repedést, de csak egy bizonyos fokig. Legfontosabb jó tulajdonsága az olajaknak, hogy késleltetik a vizfelvételt, vizleadást, ugyanis a fának a leg károsabb a hirtelen változás/vizfelvétel, leadás.
villam64Válasz erre
2012-07-12
14:45:24
#31491
- A padló olajok után valóban páraáteresztő marad a fa, vagy nem?
2012-07-02
21:47:58
Előzmény: Nándi #31231#31260
20 éve még más volt a xiladekor, illetve a xilamon hatóanyaga. HA jól emlékszem, akkor anno a xilamon egyik ütős alkatrésze PCP volt. Azán jött az junió...
2012-07-01
23:37:26
#31231
20 éve a dió (sötét) színű Xiladekor volt a divat.
4-5 éve a mahagóni (világosabb barna).

Az előbbi jobban óvja a fát a napsugárzás roncsoló UV sugárzásától.

A sötét pigmentek ezért hasznosak kültéren.

2012-06-28
09:30:24
Előzmény: kuka #31145#31149
Szia!
Kültéri festékeknél, lakkoknál lehetőleg kerülni kell a filmképző festékeket, lakkokat, lazúrokat.
A festékek közül a legmegbizhatóbb a régi tipusú , lenolaj-kötőanyagú, vasoxidos festék. Ezt alapozóként is árulják. De ez alá is kell egy olajas beeresztés.
Kültérre mindenképpen az olajak a legjobbak: szikkativot tartalmazó lenolaj, kinai olaj, svédolaj alapozónak, és felületvédőszernek. Ha szinezni akarod a fát, akkor olajpzás előtt pácold, illetve van egy Bionatur nevü favédőszer, amelynek létezik pácszinezett változata is. A Bionatur vizesbáziső, birja a kültéri, nedves közeget is, jól kötődik a fa rostjaihoz, a viz nem mossa ki. Ha Bionaturt raksz az olaj alá, várj kb. 1 hetet, hogy biztosan, és jól megszáradjon a fa. Aztán jöhet az olajazás. A kinai olaj nagyon vékony, elsősorban a keményfákhoz használják, de jó a puhafához is. A svédolaj egy kicsit vastagabb a kinainál, a legvastagabb a lenolaj. Használhatsz méhviaszt is: ezt szintetikus higitóban, vagy lakkbenzzinben old fel, kb. 1:1 térfogat-arányban, de lehet higabban is. melegviz-fürdőben melegitsd, mert könyebb kenni (VIGYÁZZ A NYILT LÁNGRA! VESZÉLYES!). Felkenés után hőlégfúvóval melegitsd fel a felületet, a felesleget töröld vissza a felületről, illetve keféld bele a fába. Jó, meleg, kánikulai időben könnyebb dolgozni. A lényeg, hogy a viasz bejusson a fába, és nagyon-nagyon vékony réteg maradjon a felszinen. A viaszt a már olajazott felületre is felviheted.
Olajozáskor vigyázz ugyancsak, hogy ne maradjon a felületen az olaj. Ezt is melegitheted melegvizfürdőn, illetve higithatod szintetikus higitóval, lakkbenzinnel-ez is szereti, ha olyan melegben viszik a felületre, mikor rólad folyik a viz. A lényeg, hogy jól behatoljon a fába, és ne maradjon sok a felületen: 1 nappal a lekenést követően ha ráteszed a kezed, porszáraz kell legyen, nem szabad tapadjon. Ha tapad, vissza kell törölni a fenti oldószerekkel, ecsettel. Az olajat addig kell a fába dörzsölni, amig szinte habzik. Ha vastag a lenolaj, esetleg higithatod kb. 1/3-nyi lakkbenzinnel, szintetikus higitóval. Ne legyen vastag, mert az ellenkező eredményt éred el: a felületen maradt vastag olaj, viasz hajlamos megfogni a port. A por a nedvességet, ami után már jön a penész, gomba, stb...
Szóval jól használva az olajat, viaszt jó minőségő, tartós, és szép felületet nyersz! Átlag 2-3 évente érdemes felújitani az olaj/viasz-réteget, egy alapos, gyökérkefés lesúrolás után. Egy pár év alatt szép, érett felületet nyersz, amit a legjobb páccal sem.
Az olajnak, viasznak a lényege, hogy együtt dolgozik, mozog a fával, követi annak reakcióit, lassitja a vizfelvételt, és leadást. Én csak ajánlani tudom.
A lazúrok közül-ha azok mellett döntesz-csak a vékonyat ajánlom. Vastagot kültérre semmiképpen ne! Ugyancsak eltanácsollak a lakkok kültéri alkalmazásától is. Ezek ridegek, nem követik megfelelően a fa mozgását, repedeznek. A repedésen bejutott nedvesség meg csapdába esik, a párazáró rétegen keresztűl nem tud eltávozni, aztán jön az elvállás, lepattogás, szigetszerűen. Beltéren jók a lazúrok, de oda is ha teheted, használj olajat, viaszt.
Jó munkát! :-)
2012-06-28
08:34:44
Előzmény: plaszlo #31123#31145
Hát én sem...
Már bő egy év után elkezdett repedezni, hámlani, fakulni.
2 év után át lett kenve vastaglazúrral. Ennek kb 3-4 éve és úgy néz ki, mint amit 20 éve ver az eső és éget a nap. Egyik lazúr sem volt gagyi, erre emlékszem.
2012-06-27
12:54:25
Előzmény: kuka #31120#31123
kuka,
akkor nem értem, a lazúr a szaletlim lábain - azt éri a nap rendszeresen - kibírt 4-5 évet és a nyaraló faház oldalán is átfestés nélkül.
2012-06-27
12:08:34
#31120
Köszönöm a tanácsokat.
Tehát lényeg, hogy nincs univerzális megoldás és 4-5 évig nem fogja bírni semmilyen felületkezelés kültéren.
Egyébként anno a lazúr vadiúj deszkára lett felhordva. Ezeket még mindig nem mondanám gombásnak, csak csúnyák. Le lesz drótkoronggal csiszolva, aztán ezt a lenolaj+lazúr témát megpróbáljuk. Kerítésdeszka meg jó lesz gyújtósnak :).
2012-06-27
08:36:13
Előzmény: kuka #31096#31112
Egy tippet tudok mondani...
Tapasztalatom szerint a gyalult fafelületeken tapad meg legrosszabbul a lazúr.
Ezért én ha lehet ilyet nem nagyon használok, ha mégis, akkor durva 40-60-as csiszolókoronggal, -szalaggal végigmegyek rajta, hogy minnél durvábban "feltépje" a fa felületét. Így tovább tart a lazúr.
Fontos szerepe van az alapozásnak, beeresztésnek, mert hogy az csökkenti a fának a páraérzékenységét, magyarán a páratartalom változásból adódó méretváltozást. Ez sem hiszem hogy jót tesz a vastaglazúrozott felületnek.
Ami még jó szerintem az olaj alapú felületkezelők, festékek.
Tulajdonképpen úgy müködik mint egy beeresztés+vékonylazúrozás, gyakorlatilag beszívódik és úgy védi a fát.
Legutóbb kerítéshez, ami durvánfelcsiszolt colos deszkából készült, ilyen olajos kezelést használtam. 1 rész lenolaj, 1 rész vékonylazúr(Genius Pro 2 in 1 mahagóni).
Nekem ez azért tetszik, mert:
- nincs mi leperegjen,
- beeresztés és színezés egyben,
- olcsóbb mint a vastaglazúr(kb. 1000-1200Ft/liter),
- nem kell újracsiszolni felújítás előtt,
- elég neki évente egy olajzás,
- ha megkopott, mondjuk 2-3 évente újra a lazúros keverékkel átkenni,
- nagyon gyorsan újrakenhető,
- nincs megfolyás veszély, a felesleget egyszerűen visszatörlöd.
- ha mégsem tetszik, akkor száradás után még mindig rá lehet menni vastaglazúrral, akár színtelennel is hogy ne legyen annyira matt a felület.

Ugyan még nem próbáltam az auro-t, de az oldalukon meg lehet nézni ők mit ajánlanak: www.auro.hu/hu/fa-kulter/

még egy tipp beeresztésre:
nagyon jó a lenolaj alapozó helyett. Lenolajos beeresztés is jó.
akár több menetben. Elsőre higítva szintetikus, legolcsóbb higítóval, lakkbenzinnel, másodikban higítás nélkül...

Egyébként meg mindenki úgy csinálja, ahogy akarja. :)
2012-06-27
08:10:20
Előzmény: kuka #31096#31111
kuka:
nézz szét a közeli árusoknál kerítésléc ügyében.
Sajnos időnként el kell fogadni h a régi az "kuka", (bocs ezt nem bírtam kihagyni) s h apósom szavaival éljek: "új állja a helyét".

2012-06-26
23:21:37
Előzmény: kuka #31096#31109
Kuka,
Egészséges fára, megfelelő módon felhordva sokáig bírják a minőségi lazúrok, de néha az olcsóbb kategória is. Viszont ha a fa már szürke volt a gombától, akkor hiába kensz rá friss lazúrt és az hiába pusztítja el a felső rétegekben a gombát, a fa mélyebb pórusaiból a gomba újra kifejlődik és ledobja a lazúrt.
Két éve próbáltam a kerítésemet felújítani, lecsiszoltam a léceket és alaposan több rétegben átkentem, mégis dobja le a festéket, alig van jobb állapotban, mint amihez hozzá sem nyúltam. A drágább vastag lazúr kevésbé mállik, mint az olcsóbb gyártmányú vékony lazúr. A fa alatta megint szürke a gombától.
2012-06-26
16:44:58
#31096
Másfajta felületvédelemhez tudnátok tanácsot adni?
Erkélydeszka, kerítésdeszka. Ezek a lazúrok néhány hónapig nagyon jól néznek ki, de 2-3 év után dobálja le magáról a fa, ocsmány nagyon. A kerítés deszkák legutoljára valami vizes bázisú festékkel voltak kezelve, nem is minősítem. Szanaszét korhadtak azóta a deszkák, a festék pereg, mállik, penészedik.
Egyedül a barna olaj festék tartott (ha visszacsiszolom még mindig látszik), de az meg csúnya. Faházakat mivel kezelik?
Olyan kéne, ami esztétikus, de időtálló.
2012-05-18
10:31:29
Előzmény: robert #29556#29561
Ok, megértettem.
Én az új födémet is fából csinálnám/csináltatnám.
2012-05-18
09:15:44
Előzmény: robert #29550#29559
Robert,
ahogy elnéztem a képeket a szarufák fedésére használt faanyag is erősen gombás, elhanyagolt, kezeletlen. Ha csak simán pakolós padlásra használnák, még valószínűleg sokáig jó lenne, de lakott teret ezekből már nem alakítanék ki. Hiába fednék le, a gomba már beette magát a fába, akármivel festenék le, akkor sem túl biztató.
Ijesztően néz ki a födém is, remélem a bontáskor majd készítesz képeket, hogy mennyire járták át a farontó bogarak, ténylegesen milyen állapotban van a faanyag.
2012-05-18
08:09:13
Előzmény: barbot #29552#29556
barbot,

A szakvéleményt egy igazságügyi faanyagvédelmi szakértő készítette, nincs okunk megkérdőjelezni a véleményét.

A feltételezés az, hogy az építő egy régi emeletes-ház bontásából származó selejt gerendákat rakott be. Családi házaknál az utóbbi 40 évben nem jellemző csapos gerendafödém készítése, valószínű, hogy itt a "talált" gerendákat hasznosították. A másik két födém szerencsére beton.
Ehhez a födémcseréhez a szerkezet felépítése miatt nem kell tetőt bontani, sőt fa-födém is készülhetne (én is fa vagy fém-szerkezetet csináltatnék), de a tulaj ragaszkodik a "biztonságot jelentő" betonhoz.



Biosolar Forum  =>  Ablak, ajtó  =>  Faanyagok védelme, kezeléselapozz: 1, 2, 3   következő »
Copyright © 2005-2023 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva