Biosolar Forum

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

robertVálasz erre 2011-12-26 14:38:36
Előzmény: robert #22181#22250 A Buderus dukumentum feltételezi, hogy a szilárd tüzelésű kazán csak kiegészítő fűtés. Nem tudom, hogy mennyire általános ez a felállás, de úgy gondolom, hogy egy szilárd tüzelésű kazánt, és egy nagy méretű puffert beállítani kiegészítő fűtésként meglehetősen drága mulatság. Fő fűtésnek beállított szilárd tüzelésű kazánhoz alkalmazott tároló komfort méretezését a következő kiindulási feltételek figyelembevételével közelíteném meg: 1. Vegyes kazán működése során a kazán terhelése 100%. 2. Folyamatosan lakott épület esetén az energia használati tényezője 100% (egész nap fűteni kell). 3. A kazánnak képesnek kell lennie n begyújtással megtermelni a ház napi hőveszteségét. 4. A tárolónak képesnek kell lennie eltárolni a ház hőveszteségét fedező energiát arra az időszakra, amikor a kazán nem üzemel. 5. Azt is be kell kalkulálni, hogy éjszaka nem ég a kazán (12 óra), ezt az időszakot a puffernek kell áthidalnia. 6. Ha (5.) teljesül, akkor az is igaz, hogy a tárolót a ház kőveszteségének felére kell méretezni. (Ha a tároló nem a fűtött térben van, akkor a ház hőveszteségét növelni kell a tároló veszteségével.) Pl.: 100kWh napi hőszükségletre méretezve, 40C visszatérő és 90C max hőmérséklet mellett 36000.5100/(4.2*(90-40))=860liter Vélemnények?

2011-12-26
14:38:36

Előzmény: robert #22181#22250
A Buderus dukumentum feltételezi, hogy a szilárd tüzelésű kazán csak kiegészítő fűtés. Nem tudom, hogy mennyire általános ez a felállás, de úgy gondolom, hogy egy szilárd tüzelésű kazánt, és egy nagy méretű puffert beállítani kiegészítő fűtésként meglehetősen drága mulatság.

Fő fűtésnek beállított szilárd tüzelésű kazánhoz alkalmazott tároló komfort méretezését a következő kiindulási feltételek figyelembevételével közelíteném meg:

1. Vegyes kazán működése során a kazán terhelése 100%.

2. Folyamatosan lakott épület esetén az energia használati tényezője 100% (egész nap fűteni kell).

3. A kazánnak képesnek kell lennie n begyújtással megtermelni a ház napi hőveszteségét.

4. A tárolónak képesnek kell lennie eltárolni a ház hőveszteségét fedező energiát arra az időszakra, amikor a kazán nem üzemel.

5. Azt is be kell kalkulálni, hogy éjszaka nem ég a kazán (12 óra), ezt az időszakot a puffernek kell áthidalnia.

6. Ha (5.) teljesül, akkor az is igaz, hogy a tárolót a ház kőveszteségének felére kell méretezni. (Ha a tároló nem a fűtött térben van, akkor a ház hőveszteségét növelni kell a tároló veszteségével.)

Pl.: 100kWh napi hőszükségletre méretezve, 40C visszatérő és 90C max hőmérséklet mellett 3600*0.5*100/(4.2*(90-40))=860liter

Vélemnények?

robertVálasz erre 2011-12-22 16:32:12
#22181 SZILÁRDTÜZELÉSŰ KAZÁNOK PUFFERTÁROLÓINAK MÉRETEZÉSE (BUDERUS) Puffer RECOMMENDED

robertVálasz erre 2011-01-12 16:57:11
Előzmény: DeJoe #10567#10568 DeJoe, Ha van magas hőmérsékletű szilárd kazán is, akkor a teljes vízmennyiség kb 7%-a, amiben benne van 50% biztonsági tartalék is (vízhőmérséklet változás 100C). 1000liter > 70liter (Ha jól csalódom) Minél kisebb a hőmérséklet-ingadozás a rendszerben, annál kisebb térfogat szükséges, és minél pontosabban meg lehet határozni a fűtési rendszer térfogatát, annál kisebb tartalékkal kell számolni. Pl Minimális vízhőmérséklet 10C Maximális vízhőmérséklet 70C dT=60C Biztonsági tartalék =15% A wikipedia-ból: " a táblázat százalékosan mutatja a víz térfogatváltozását, 10 °C-os betöltési hőmérsékletet figyelembe véve. Maximális vízhőmérséklet 40 °C 50 °C 60 °C 70 °C 80 °C 90 °C Térfogat-növekedés 0,8 % 1,2 % 1,7 % 2,2 % 2,9 % 3,6 % " 10002.2/1001.15=25.3liter (20-100liter közötti tartályokat lehet kapni) Ez már nem annyira rémes. Érdemes pontosan számolni! Nem látom akadályát a megvalósításnak, de lehet másnak nem ez a véleménye.

robertVálasz erre

2011-01-12
16:57:11

Előzmény: DeJoe #10567#10568
DeJoe,

Ha van magas hőmérsékletű szilárd kazán is, akkor a teljes vízmennyiség kb 7%-a, amiben benne van 50% biztonsági tartalék is (vízhőmérséklet változás 100C).
1000liter > 70liter (Ha jól csalódom)

Minél kisebb a hőmérséklet-ingadozás a rendszerben, annál kisebb térfogat szükséges, és minél pontosabban meg lehet határozni a fűtési rendszer térfogatát, annál kisebb tartalékkal kell számolni.

Pl
Minimális vízhőmérséklet 10C
Maximális vízhőmérséklet 70C
dT=60C
Biztonsági tartalék =15%

A wikipedia-ból:
"
a táblázat százalékosan mutatja a víz térfogatváltozását, 10 °C-os betöltési hőmérsékletet figyelembe véve.
Maximális vízhőmérséklet 40 °C 50 °C 60 °C 70 °C 80 °C 90 °C
Térfogat-növekedés 0,8 % 1,2 % 1,7 % 2,2 % 2,9 % 3,6 %
"

1000*2.2/100*1.15=25.3liter (20-100liter közötti tartályokat lehet kapni)
Ez már nem annyira rémes. Érdemes pontosan számolni!

Nem látom akadályát a megvalósításnak, de lehet másnak nem ez a véleménye.

DeJoeVálasz erre 2011-01-12 16:45:46
Előzmény: robert #10566#10567 De akkor mondjuk egy 1 köbös pufihoz (+ még ami van radiátor/padló/fal füttés) mekkora/hányliteres DB(tágulási) kéne ?? kb.

robertVálasz erre 2011-01-12 16:39:43
Előzmény: DeJoe #10565#10566 DeJoe, Szerintem pont ezt jelenti. Nyitott tartály = nincs nyomás alatt, nincs tágulási tartály = nincs KÜLÖN tágulási tartály ( csak a db) A kolléga érthető okokból nem szeretné az üzletét rontani. Ő azért van a fórumon, hogy eladjon, nem azért, hogy ingyen tanácsokat osztogasson.

DeJoeVálasz erre 2011-01-12 16:21:02
Előzmény: robert #10563#10565 Ez OK. de az, hogy "a pufi maga nyitott, nincs tágtartály sem" nem ugyanez .. vagy igen ? Vagy a DB a tágulási is egyben ??

robertVálasz erre 2011-01-12 16:12:50
Előzmény: DeJoe #10562#10563 DeJoe, a puffer vizét közvetlenül keringetem a VCS-ben, nincs hőveszteség a hőcserélő hiányában gyakorlatilag a tartályba közvetlenül van belekötve minden , ami fűt, gáz, vegyes , koli,kandalló, csak megfelelő pontokon, hogy minél hatékonyabb ,és gazdaságosabb legyen , semmi hőlépcs, vagy ilyesmi, és mivel rétegtároló, ezért viszonylag hamar van HMV, ami egy csőkígyon keresztül veszi fel (szintén méretezett), kb5C'-os hőlépcsövel a pufi maga nyitott, nincs tágtartály sem minél kevesebb szerelvény , annál kevesebb hibalehetőség Én így értelmeztem:

robertVálasz erre

2011-01-12
16:12:50

Előzmény: DeJoe #10562#10563
DeJoe,

a puffer vizét közvetlenül keringetem a VCS-ben, nincs hőveszteség a hőcserélő hiányában
gyakorlatilag a tartályba közvetlenül van belekötve minden , ami fűt, gáz, vegyes , koli,kandalló, csak megfelelő pontokon, hogy minél hatékonyabb ,és gazdaságosabb legyen , semmi hőlépcs, vagy ilyesmi, és mivel rétegtároló, ezért viszonylag hamar van HMV, ami egy csőkígyon keresztül veszi fel (szintén méretezett), kb5C'-os hőlépcsövel
a pufi maga nyitott, nincs tágtartály sem
minél kevesebb szerelvény , annál kevesebb hibalehetőség

Én így értelmeztem:

DeJoeVálasz erre 2011-01-12 14:05:48
#10562 Én még mindig nem értem a "működését" Innen indult az információ "csöpögtetés" "gyakorlatilag a tartályba közvetlenül van belekötve minden , ami fűt, gáz, vegyes , koli,kandalló, csak megfelelő pontokon, hogy minél hatékonyabb ,és gazdaságosabb legyen , semmi hőlépcs, vagy ilyesmi, és mivel rétegtároló, ezért viszonylag hamar van HMV, ami egy csőkígyon keresztül veszi fel (szintén méretezett), kb5C'-os hőlépcsövel" Aztán ez: "a padló és a fal is ugyanabból a rendszerből dolgozik, nincs ott sem hőcserélő, radiátort meg két év alatt , talán 3 rendszerbe tettünk, nem a profilunk:) a pufi maga nyitott, nincs tágtartály sem minél kevesebb szerelvény , annál kevesebb hibalehetőség:)" Én még mindig nem értek pár dolgot, ezért még megkérdeztem a következőket: (amire még nem jött válasz) Ezt 1 szintes épületnél eltudom képzelni- ahol a pufi teteje a legmagasabb pont- , de többszintesnél amikor a pufi a pinecében van és még van fölötte mondjuk 2 szint , akkor hogyan ??? Hátha itt tudja valaki hogyan....

DeJoeVálasz erre

2011-01-12
14:05:48

#10562
Én még mindig nem értem a "működését"

Innen indult az információ "csöpögtetés"
"gyakorlatilag a tartályba közvetlenül van belekötve minden , ami fűt, gáz, vegyes , koli,kandalló, csak megfelelő pontokon, hogy minél hatékonyabb ,és gazdaságosabb legyen , semmi hőlépcs, vagy ilyesmi, és mivel rétegtároló, ezért viszonylag hamar van HMV, ami egy csőkígyon keresztül veszi fel (szintén méretezett), kb5C'-os hőlépcsövel"

Aztán ez:
"a padló és a fal is ugyanabból a rendszerből dolgozik, nincs ott sem hőcserélő, radiátort meg két év alatt , talán 3 rendszerbe tettünk, nem a profilunk:)
a pufi maga nyitott, nincs tágtartály sem
minél kevesebb szerelvény , annál kevesebb hibalehetőség:)"

Én még mindig nem értek pár dolgot, ezért még megkérdeztem a következőket: (amire még nem jött válasz)

Ezt 1 szintes épületnél eltudom képzelni- ahol a pufi teteje a legmagasabb pont- , de többszintesnél amikor a pufi a pinecében van és még van fölötte mondjuk 2 szint , akkor hogyan ???

Hátha itt tudja valaki hogyan....

robertVálasz erre 2009-09-03 00:29:24
#2510 zsezse, A cső átmérője elég kicsi, éppen bele lehet ereszteni a szenzorokat és a kábeleket. A levegő-áramlás biztosan hat valamennyire, de a szenzor gyakorlatilag érinti a cső falát, így - remélem - ez a hatás nem jelentős.

zsezseVálasz erre 2009-09-02 20:11:06
#2506 Robert, igen, egyre gondoltunk, en is igy ertettem. erre mondtam, hogy szerintem nehezebben kivitelezheto egy ilyen zart csovet belerakni, mint 3 kulon kis csonkot az oldalara. (bar ez legyen az o gondjuk) mas: alulrol a meleg levego felszall, ez nem melegiti meg a felso szenzorok levegojet a csoben?!

robertVálasz erre 2009-09-02 17:46:53
#2504 zsezse, Így gondoltam a csövet és a három szenzort.

robertVálasz erre 2009-03-27 01:05:25
#1919 klajos112, Jó vétel volt. Nem csak néhány, hanem nagyon sok évet kellene kibírnia, mert a munka végére már nagyon sokba fog kerülni. A tartályon kívül elhelyezett bolti lemezes hőcserélőre gondoltam. Keress rá, sokféle van a piacon. A névleges teljesítmény adott térfogatáramra és hőmérsékletre vonatkozik, a napkollektoros rendszer munkaponti adataival kell kiválasztani a megfelelőt. Csőspirál esetén a kollektorkörben mondjuk 2m2 felületet kell elérni. Normál rézcsőből házilag nem tudom tekert-e már valaki ilyet (a szükséges méretben). A HMV oldalon a kollektoros kör ötszöröse is lehet a szükséges méret. Alaposan utána kell nézni, mielőtt bármire is költesz.

robertVálasz erre

2009-03-27
01:05:25

#1919
klajos112,

Jó vétel volt. Nem csak néhány, hanem nagyon sok évet kellene kibírnia, mert a munka végére már nagyon sokba fog kerülni.

A tartályon kívül elhelyezett bolti lemezes hőcserélőre gondoltam. Keress rá, sokféle van a piacon. A névleges teljesítmény adott térfogatáramra és hőmérsékletre vonatkozik, a napkollektoros rendszer munkaponti adataival kell kiválasztani a megfelelőt.
Csőspirál esetén a kollektorkörben mondjuk 2m2 felületet kell elérni. Normál rézcsőből házilag nem tudom tekert-e már valaki ilyet (a szükséges méretben).

A HMV oldalon a kollektoros kör ötszöröse is lehet a szükséges méret. Alaposan utána kell nézni, mielőtt bármire is költesz.

robertVálasz erre 2006-03-03 22:52:43
#301 A fűtési és használati melegvizes rendszerünk központi eleme a egy hőtároló (puffer), esetünkben egy 1000 literes acél víztartály 10 centiméter vastag külső hőszigeteléssel. A különböző forrásokból származó hő a tartályban tárolt vizet melegíti, a fogyasztók pedig innen nyerik ki a hőt. A hőelvonás a tartály vizét hűti. Az állandó készenlétben állás érdekében a puffer hőmérsékletét mindig a szükséges szinten kell tartani. Ezt a hőmérsékletet úgy érdemes megválasztani, hogy ne haladja meg a ténylegesen szükséges mértéket, mert az hőveszteséget okoz. A mi rendszerünkben a tartály legmelegebb pontja körülbelül 60 Celsius fokos. Ezen a hőmérsékleten a vízkő képződés is elhanyagolható. A tartályban a víz hőmérséklet szerint rétegződik. A hideg a tartály aljára süllyed, a meleg víz a tartály felső részébe emelkedik. A rétegződésről a jó öreg Archimedes törvénye szerint a fizika gondoskodik, ugyanis a felmelegedett víz könnyebb fajsúlyú, mint a hidegebb. A tárolónk sematikus rajzát ide tettem: gallery/2/14 A gyártó oldala: www.wikora.de/main/produkte/wikosol_frameset.htm A hőtároló tartályban , a radiátorokban és a padlófűtésben ugyanaz a víz kering. A napkollektorokból nyert hőt a szolárkörben keringő folyadék a tartályban elhelyezett hőcserélőbe vezeti (bordázott réz csőkígyó) ami a tárolót fűti. A használati melegvíz előállítás e tárolóban elhelyezett másik (nemesacél) csőkígyóban történik. Ez a második csőkígyó a tároló felső részén az oldalfal mellet fut körbe, a tartály külső fala és egy másodlagos hengerpalást között. A két hengerpalást felül össze van hegesztve, csak az alján nyitott. A két felület között áramoltatja a tároló tetejéből elszívott legmelegebb fűtővizet a tároló saját keringető szivattyúja, amelyet egy külön vezérlő szabályoz. A módszer eredményeképpen (mint egy átfolyós vízmelegítőből) mindig rendelkezésre áll a szükséges melegvíz mennyiség. A tárolóban nem pang a víz, ami egyébként kedvezne a legionella baktériumok szaporodásának. Ezért tartom jobbnak ezt a megoldást a nagyobb mennyiségű HMV tárolásától. Ha a napsugárzás nem fedezi a hőszükségletet, akkor egy másik hőforrásból (kondenzációs gázkazán) származó meleg fűtővíz a tároló tetején elhelyezett csövön keresztül áramlik be. Napkollektoros, hőszivattyús és szilárd tüzelés esetén én is a lehetőség szerinti legnagyobb méretű tárolót javaslom. Jól szigetelt (de nem passzív !) házban, alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknél kb 5m3-es tároló képes egy napi fűtéshez szükséges hőt tárolni. Lehet, hogy ez rémísztően hangzik, mert nagy a helyigény és a költség, de a hőtároló kapacitás növelésével együtt a hatásfok is javul. Így be lehet spájzolni az kiugróan magas napi szoláris hozamot és a szilárd tüzelésű kazánok energiarúgásait is. Én is kíváncsi lennék, hogy mik a gyakorlati tapasztalatok nagyobb pufferek esetén.

robertVálasz erre

2006-03-03
22:52:43

#301
A fűtési és használati melegvizes rendszerünk központi eleme a egy hőtároló (puffer), esetünkben egy 1000 literes acél víztartály 10 centiméter vastag külső hőszigeteléssel. A különböző forrásokból származó hő a tartályban tárolt vizet melegíti, a fogyasztók pedig innen nyerik ki a hőt. A hőelvonás a tartály vizét hűti. Az állandó készenlétben állás érdekében a puffer hőmérsékletét mindig a szükséges szinten kell tartani. Ezt a hőmérsékletet úgy érdemes megválasztani, hogy ne haladja meg a ténylegesen szükséges mértéket, mert az hőveszteséget okoz. A mi rendszerünkben a tartály legmelegebb pontja körülbelül 60 Celsius fokos. Ezen a hőmérsékleten a vízkő képződés is elhanyagolható. A tartályban a víz hőmérséklet szerint rétegződik. A hideg a tartály aljára süllyed, a meleg víz a tartály felső részébe emelkedik. A rétegződésről a jó öreg Archimedes törvénye szerint a fizika gondoskodik, ugyanis a felmelegedett víz könnyebb fajsúlyú, mint a hidegebb.

A tárolónk sematikus rajzát ide tettem: gallery/2/14
A gyártó oldala: www.wikora.de/main/produkte/wikosol_frameset.htm

A hőtároló tartályban , a radiátorokban és a padlófűtésben ugyanaz a víz kering.

A napkollektorokból nyert hőt a szolárkörben keringő folyadék a tartályban elhelyezett hőcserélőbe vezeti (bordázott réz csőkígyó) ami a tárolót fűti.
A használati melegvíz előállítás e tárolóban elhelyezett másik (nemesacél) csőkígyóban történik. Ez a második csőkígyó a tároló felső részén az oldalfal mellet fut körbe, a tartály külső fala és egy másodlagos hengerpalást között. A két hengerpalást felül össze van hegesztve, csak az alján nyitott. A két felület között áramoltatja a tároló tetejéből elszívott legmelegebb fűtővizet a tároló saját keringető szivattyúja, amelyet egy külön vezérlő szabályoz. A módszer eredményeképpen (mint egy átfolyós vízmelegítőből) mindig rendelkezésre áll a szükséges melegvíz mennyiség. A tárolóban nem pang a víz, ami egyébként kedvezne a legionella baktériumok szaporodásának. Ezért tartom jobbnak ezt a megoldást a nagyobb mennyiségű HMV tárolásától.

Ha a napsugárzás nem fedezi a hőszükségletet, akkor egy másik hőforrásból (kondenzációs gázkazán) származó meleg fűtővíz a tároló tetején elhelyezett csövön keresztül áramlik be.

Napkollektoros, hőszivattyús és szilárd tüzelés esetén én is a lehetőség szerinti legnagyobb méretű tárolót javaslom. Jól szigetelt (de nem passzív !) házban, alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknél kb 5m3-es tároló képes egy napi fűtéshez szükséges hőt tárolni. Lehet, hogy ez rémísztően hangzik, mert nagy a helyigény és a költség, de a hőtároló kapacitás növelésével együtt a hatásfok is javul. Így be lehet spájzolni
az kiugróan magas napi szoláris hozamot és a szilárd tüzelésű kazánok energiarúgásait is.

Én is kíváncsi lennék, hogy mik a gyakorlati tapasztalatok nagyobb pufferek esetén.

Biosolar Forum => Hőtárolás => Puffer

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7