Biosolar Forum

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

payagyerekVálasz erre 2012-03-06 11:27:05
#26713 A jelenleg használt szolártartályom példának. Ezt ugye annó kukáztam MÉH telepről. Pisált az alja, bepontoztam saválló pálcával. Elég ifjonc szegényke. Akinél kilyukadt, jót bukott. Kb. úgy 130e-et. Ez sem belülről rozsdált kifelé, hanem kívülről befelé. Ez bár HAJDÚ, de már olasz. Meg is látszik rajta. A gépi hegesztésbe hiba csúszott, így ráhegesztettek. A tartályacél valami bődületféreg fajta. (Szerintem elég szennyezett vas.) Ha belerúgok behorpad (a régi hajdúval ellentétben). A tartály merevségét a külső palást, összeragasztva PURhabbal a tartállyal, adja. Ha meghámozom, olyan mint az ecetben áztatott tojás. Meghámozás. A régi hajdút gyötrelmes munka volt meghámozni. Flex-el meg kellett vágni a külső palástot, letépni róla, majd a PURhabot szó szerint erőszakkal és fáradtságos munkával leborotválni, legyalulni róla. Teljes felületen tapadt a tartályacélon. Ezen az újon: A PUR, táblákban, kézzel lefejthető. Ha megmarkolok 1 PUR darabot, azért könnyű letépni, mert jön vele az acél! Fekete vékony táblákban! Vagyis nem csak a PUR-t hámozom, hanem magát az acélt is. Erről majd kép mellékelve, piros nyilakkal bejelölve, ahol jól látni a táblás hámlást. Ez a "hámlás" szó, szó szerint értendő! Pont úgy jön le az acél, mint ahogy az ember háta hámlik foltokban a napégés után. Én a meghámozott, letisztított tartályt befoltoztam, foszfátoztam, majd cinkromátos alapozóval lemázoltam. Így már kívülről nem fog rohadni befelé. Zománc. A régi hajdúkon olyan volt a zománc, mint a smirgli. A színe is homokszín volt. Mégis 30 év! A jelenlegi, tükörfényes üveg-kék színű, de repedezett. A spirál, valóban nyomokban tartalmaz zománcot. Ráadásul minél vékonyabb az acél, annál könnyebben hajlamos a deformációkra. Kivéve a zománc! Ha megnyomom a tartályt, hullik le a rideg zománc táblákban, mint a tojáshéj.

2012-03-06
11:27:05

#26713
A jelenleg használt szolártartályom példának.

Ezt ugye annó kukáztam MÉH telepről. Pisált az alja, bepontoztam saválló pálcával.
Elég ifjonc szegényke. Akinél kilyukadt, jót bukott. Kb. úgy 130e-et.
Ez sem belülről rozsdált kifelé, hanem kívülről befelé.
Ez bár HAJDÚ, de már olasz. Meg is látszik rajta. A gépi hegesztésbe hiba csúszott, így ráhegesztettek. A tartályacél valami bődületféreg fajta. (Szerintem elég szennyezett vas.) Ha belerúgok behorpad (a régi hajdúval ellentétben). A tartály merevségét a külső palást, összeragasztva PURhabbal a tartállyal, adja. Ha meghámozom, olyan mint az ecetben áztatott tojás.
Meghámozás.
A régi hajdút gyötrelmes munka volt meghámozni. Flex-el meg kellett vágni a külső palástot, letépni róla, majd a PURhabot szó szerint erőszakkal és fáradtságos munkával leborotválni, legyalulni róla. Teljes felületen tapadt a tartályacélon.
Ezen az újon:
A PUR, táblákban, kézzel lefejthető. Ha megmarkolok 1 PUR darabot, azért könnyű letépni, mert jön vele az acél! Fekete vékony táblákban! Vagyis nem csak a PUR-t hámozom, hanem magát az acélt is. Erről majd kép mellékelve, piros nyilakkal bejelölve, ahol jól látni a táblás hámlást.
Ez a "hámlás" szó, szó szerint értendő! Pont úgy jön le az acél, mint ahogy az ember háta hámlik foltokban a napégés után.

Én a meghámozott, letisztított tartályt befoltoztam, foszfátoztam, majd cinkromátos alapozóval lemázoltam. Így már kívülről nem fog rohadni befelé.

Zománc.
A régi hajdúkon olyan volt a zománc, mint a smirgli. A színe is homokszín volt. Mégis 30 év! A jelenlegi, tükörfényes üveg-kék színű, de repedezett. A spirál, valóban nyomokban tartalmaz zománcot.
Ráadásul minél vékonyabb az acél, annál könnyebben hajlamos a deformációkra. Kivéve a zománc!
Ha megnyomom a tartályt, hullik le a rideg zománc táblákban, mint a tojáshéj.

dejoeVálasz erre 2012-03-06 11:20:00
Előzmény: payagyerek #26707#26712 "Sok felhasználó kollektora 5-6°-al magasabban üzemel, mint a tartályhőfok. Van ahol 10-el." Tartály hőfok alatt mit értesz ? Teteje-közepe-alja ?

payagyerekVálasz erre 2012-03-06 10:53:05
Előzmény: sándor #26638#26707 Na igen. Ha mondjuk 1 külső hőcserélővel elérek jobb hőcserét, akkor az vígan ellensúlyozhatja a plusz szivattyú fogyasztását. Pl.: Sok felhasználó kollektora 5-6°-al magasabban üzemel, mint a tartályhőfok. Van ahol 10-el. A rézcsőspirállal análisan megdugott bojlernél akár 15K különbség is tapasztalható. Tehát. Ha van 60° a tartályban és kényszerűen 10K-es hőcserélővel tudom járatni, akkor a koli 70°-os. Ezen a 70°-on az ő hatásfoka karcsú. Ezzel szemben: Ha külső HCS-vel 1-2K-el tudom csapatni, akkor akár 0,5-1kWh hozománnyal is több lehet a napi termelés. Miközben a plusz 20W-os szivattyú csak kb. 0,1-0,2kWh többletfogyasztást produkál az adott napon. Vagyis megérte a többi hasznával együtt (tisztítható HCS, régi bevált bojler a drága és hulladék szol.tartály helyett, stb).

payagyerekVálasz erre

2012-03-06
10:53:05

Előzmény: sándor #26638#26707
Na igen. Ha mondjuk 1 külső hőcserélővel elérek jobb hőcserét, akkor az vígan ellensúlyozhatja a plusz szivattyú fogyasztását.
Pl.:
Sok felhasználó kollektora 5-6°-al magasabban üzemel, mint a tartályhőfok. Van ahol 10-el. A rézcsőspirállal análisan megdugott bojlernél akár 15K különbség is tapasztalható.
Tehát.
Ha van 60° a tartályban és kényszerűen 10K-es hőcserélővel tudom járatni, akkor a koli 70°-os. Ezen a 70°-on az ő hatásfoka karcsú.
Ezzel szemben:
Ha külső HCS-vel 1-2K-el tudom csapatni, akkor akár 0,5-1kWh hozománnyal is több lehet a napi termelés. Miközben a plusz 20W-os szivattyú csak kb. 0,1-0,2kWh többletfogyasztást produkál az adott napon.
Vagyis megérte a többi hasznával együtt (tisztítható HCS, régi bevált bojler a drága és hulladék szol.tartály helyett, stb).

robertVálasz erre 2012-03-04 19:36:41
Előzmény: payagyerek #26605#26611 Tudod Paya, én vagyok a Sunyi Boy :)

payagyerekVálasz erre 2012-03-04 18:50:36
Előzmény: robert #26594#26605 Sunyi vagy Roby! :-) Most jövök rá, hogy csőbe lettem húzva! Áttetted a pufferbe a hsz.-emet, miközben én az oxigéndús HMV tartályokról beszélek (szolár és bojler). Természetesen zárt vizes puffernél, nem igazak az állításaim!

gyoloVálasz erre 2012-03-04 16:22:31
Előzmény: payagyerek #26559#26603 Sziasztok Plusz az alábbiakat kell nagyon észben tartani! Réz és acél kombinációja ivóvizes (vagy bármely) rendszerekben nagy figyelmet igényel! Ez elektrokémia, a fémek feszültségi sorrendjével kapcsolatos probléma. A következő folyásszabályt kell figyelembe venni: A réz a víz folyásirányában csak az acél után szerelhető! Réz és rozsdamentes acél kombinációja bármilyen folyásszabály betartása nélkül lehetséges. Acélból nagyon sok ivóvíz-melegítő és ivóvíztároló készül, és szakszerű szerelés esetén problémamentesen kapcsolható össze rézcsőből készült hálózatokkal. Ennek során az alábbi eseteket kell figyelembe venni: A cirkulációs vezeték nélküli és cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszerek különbözőek. A cirkulációs vezetékben egy pumpa a felmelegített vizet megforgatja, és ezzel a fogyasztó vízvételkor azonnal meleg vizet nyer. A cirkulációs vezeték nélküli rendszerben a folyásszabály egyszerűen betartható, amennyiben a tárolóhoz történő csatlakozást acélból készítették. Cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszernél nem lehet a folyási szabályt betartani. Ekkor az acélból készült ivóvíz-melegítőt FELTÉTLENÜL védeni kell! Acélból készült ivóvíz-melegítőt gyárilag különböző módon védik: Védőréteggel, pl. zománcozással vagy műanyag bevonattal. Kiegészítésképpen gyakran anódelektródával. Egy, az acélnál kevésbé nemes fémet (pl. magnézium) építenek be az ivóvíz-melegítőbe, ezt az elektródát "áldozzák fel", ez a fém "fogy el" az acél helyett. Ezt az anódot karban kell tartani, és élettartama végén ki kell cserélni. Az ilyen módon védett, acélból készített ivóvíz melegítők rézcső csatlakozó vezetékekhez is kapcsolhatók Korrózióálló anyagokból (pl. rozsdamentes acél) készített ivóvíz-melegítők nem igényelnek semminemű védelmet rézcsövekkel történő összeépítés során. A régi Hajdu bojlerek sem azért voltak kitartóbbak mert jobbak voltak, hanem úgy emlékszem sokkal nagyobb volt az anód, nem szereltek elé még rézcsővel, stb. Továbbá ez miatt a probléma miatt (is) kerültek előtérbe az ötrétegű csövek. Remélem segít a hozzászólásom. Sziasztok.

gyoloVálasz erre

2012-03-04
16:22:31

Előzmény: payagyerek #26559#26603
Sziasztok
Plusz az alábbiakat kell nagyon észben tartani!

Réz és acél kombinációja ivóvizes (vagy bármely) rendszerekben nagy figyelmet igényel! Ez elektrokémia, a fémek feszültségi sorrendjével kapcsolatos probléma.

A következő folyásszabályt kell figyelembe venni:
A réz a víz folyásirányában csak az acél után szerelhető!

Réz és rozsdamentes acél kombinációja bármilyen folyásszabály betartása nélkül lehetséges.

Acélból nagyon sok ivóvíz-melegítő és ivóvíztároló készül, és szakszerű szerelés esetén problémamentesen kapcsolható össze rézcsőből készült hálózatokkal.
Ennek során az alábbi eseteket kell figyelembe venni:
A cirkulációs vezeték nélküli és cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszerek különbözőek. A cirkulációs vezetékben egy pumpa a felmelegített vizet megforgatja, és ezzel a fogyasztó vízvételkor azonnal meleg vizet nyer.
A cirkulációs vezeték nélküli rendszerben a folyásszabály egyszerűen betartható, amennyiben a tárolóhoz történő csatlakozást acélból készítették.
Cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszernél nem lehet a folyási szabályt betartani. Ekkor az acélból készült ivóvíz-melegítőt FELTÉTLENÜL védeni kell! Acélból készült ivóvíz-melegítőt gyárilag különböző módon védik:
Védőréteggel, pl. zománcozással vagy műanyag bevonattal. Kiegészítésképpen gyakran anódelektródával. Egy, az acélnál kevésbé nemes fémet (pl. magnézium) építenek be az ivóvíz-melegítőbe, ezt az elektródát "áldozzák fel", ez a fém "fogy el" az acél helyett. Ezt az anódot karban kell tartani, és élettartama végén ki kell cserélni.
Az ilyen módon védett, acélból készített ivóvíz melegítők rézcső csatlakozó vezetékekhez is kapcsolhatók
Korrózióálló anyagokból (pl. rozsdamentes acél) készített ivóvíz-melegítők nem igényelnek semminemű védelmet rézcsövekkel történő összeépítés során.

A régi Hajdu bojlerek sem azért voltak kitartóbbak mert jobbak voltak, hanem úgy emlékszem sokkal nagyobb volt az anód, nem szereltek elé még rézcsővel, stb.

Továbbá ez miatt a probléma miatt (is) kerültek előtérbe az ötrétegű csövek.

Remélem segít a hozzászólásom. Sziasztok.

dejoeVálasz erre 2012-03-04 14:23:36
Előzmény: robert #26594#26598 jaaaa hogy puffer....:-)) azt hittem indirekt...

robertVálasz erre 2012-03-04 13:19:04
Előzmény: dejoe #26590#26594 dejoe, Mivel nincs benne...

dejoeVálasz erre 2012-03-04 13:12:49
Előzmény: robert #26585#26590 Aktív anód hányszor volt benne cserélve ?

robertVálasz erre 2012-03-04 13:10:40
Előzmény: payagyerek #26587#26589 payagyerek, Ugye nem az lenne az érvelésed, hogy holnapra tönkre mehet, és akkor 10 évet élt, mert akkor én is hasonlót mondok a napelemeidről (csak 1 évre) :)

zsbalazsVálasz erre 2012-03-04 13:09:23
#26588 Jól megijesztettek, szép becsomagolt olasz tartályom van, egyenlőre még működik

payagyerekVálasz erre 2012-03-04 13:07:51
Előzmény: robert #26585#26587 "A tartályom 10 éves, no problemo" Ezt Te is tudod, hogy a mai világban csak a véletlenen múlik! Itt is van az udvaromon 1 igen fiatal ellenpélda (3-4év), de a telepeken tömegestül görgeti a szél őket. Némelyik olyan, mint a szitává lyukadt kipufogó. Nincs hova hegeszteni.

robertVálasz erre 2012-03-04 13:00:55
Előzmény: payagyerek #26583#26585 payagyerek, A tartályom 10 éves, no problemo :) A szolár szivattyúm éves fogyasztása 70kWh, ennyi lenne a második szivattyúé is.

payagyerekVálasz erre 2012-03-04 12:55:06
Előzmény: robert #26580#26583 Maximálisan igazat adok Sándor bátyánknak! Melyik az olcsóbb? A 4 évenkénti drága, spirálos szolártartály cseréje (a lakásban kipisált víz okozta károkkal együtt), vagy a plusz 20-30W-os szivattyú fogyasztása? (Igazából senki nem tudja megmondani a plusz szivattyú alkalmankénti teljesítményfelvételéhez tartozó üzemórát.)

robertVálasz erre 2012-03-04 12:29:23
Előzmény: sándor #26578#26580 Sándor, "... a külső hőcserélő vesztesége nem a tárolóban hasznosul, nagyon erős érv..." Van ennél erősebb érv: még egy szivattyú szükséges, ami újabb költség, újabb meghibásodási lehetőség, és az elektromos fogyasztás duplázódása.

payagyerekVálasz erre 2012-03-04 10:52:58
Előzmény: zsbalazs #26549#26559 A tartályban lévő csőspirál szinte "leheletvékony" vascső. Azért, hogy hajlítható legyen spirál alakra. (Te magad is csomót köthetsz rá puszta kézzel.) Ennek a zománcozása nevetséges. Mint a csokikon a figyelmeztető felirat: "Nyomokban zománcot is tartalmazhat." Kis magyarázat: 1 bojlert könnyű zománcozni. Beleöntik a lét, megforgatják, majd mehet a kemencébe. Mindenütt szép zománcot kap. Ám a spirál zománcozásához minden dimenzióban rázni kéne a tartályt, hogy a spirál összes alaktalan hézagaihoz is hozzáférjen a zománc. Mindemellett a zománc hőtágulása nem egyezik meg a tartályvas hőtágulásával. És mivelhogy a tartály, egész élete során örökös "hődilatációs tornászásnak" van kitéve, ezért a felületbevonó zománc színtiszta hajszálrepedés. Ám a rozsda nem csak belül támad! Olyan tróger tartályok vannak a kirakatban (csak kívülről szépek!), amik hulladék acélból vannak, a gyári hegesztés röhejesen hitvány és semmiféle felületkezelést nem tartalmaznak magukon a PUR-hab alatt. Ezért nem érdemes meglepődni, ha a tartály alja 4-5 év múlva elkezd pisálni. Kívülről rohad befelé a PUR-hab alatt. Ennek előjelei láthatatlanok. Leginkább a tartályfenék rohad, mert 1 "lemerült" tartály elsőként ott tartalmaz csapvízhideg vizet, ami vonzza magához a lakás páráját (páranyomás). Ám ez ott lekondenzálódik a tartályfal vasa és a PUR-hab között, de a lekondenzált víz már nem akar kijönni onnan. Persze vannak jobb tartályok. Ám a vásárlás során csak azt látjuk a kirakatban, hogy ez is szép, meg az is. A Hajdú is 1 nagy hulladék lett! A régiek 20-30 évet elmentek, minden gond nélkül. A jelenlegiek kielégítik a vashulladék fogalmát. A valódi hőszigetelése 2cm! Ezért a készenléti teljesítményigénye, már soknak fel sincs tüntetve.

payagyerekVálasz erre

2012-03-04
10:52:58

Előzmény: zsbalazs #26549#26559
A tartályban lévő csőspirál szinte "leheletvékony" vascső. Azért, hogy hajlítható legyen spirál alakra. (Te magad is csomót köthetsz rá puszta kézzel.)
Ennek a zománcozása nevetséges. Mint a csokikon a figyelmeztető felirat: "Nyomokban zománcot is tartalmazhat."
Kis magyarázat:
1 bojlert könnyű zománcozni. Beleöntik a lét, megforgatják, majd mehet a kemencébe. Mindenütt szép zománcot kap.
Ám a spirál zománcozásához minden dimenzióban rázni kéne a tartályt, hogy a spirál összes alaktalan hézagaihoz is hozzáférjen a zománc.
Mindemellett a zománc hőtágulása nem egyezik meg a tartályvas hőtágulásával. És mivelhogy a tartály, egész élete során örökös "hődilatációs tornászásnak" van kitéve, ezért a felületbevonó zománc színtiszta hajszálrepedés.
Ám a rozsda nem csak belül támad!
Olyan tróger tartályok vannak a kirakatban (csak kívülről szépek!), amik hulladék acélból vannak, a gyári hegesztés röhejesen hitvány és semmiféle felületkezelést nem tartalmaznak magukon a PUR-hab alatt. Ezért nem érdemes meglepődni, ha a tartály alja 4-5 év múlva elkezd pisálni.
Kívülről rohad befelé a PUR-hab alatt.

Ennek előjelei láthatatlanok. Leginkább a tartályfenék rohad, mert 1 "lemerült" tartály elsőként ott tartalmaz csapvízhideg vizet, ami vonzza magához a lakás páráját (páranyomás). Ám ez ott lekondenzálódik a tartályfal vasa és a PUR-hab között, de a lekondenzált víz már nem akar kijönni onnan.

Persze vannak jobb tartályok. Ám a vásárlás során csak azt látjuk a kirakatban, hogy ez is szép, meg az is.

A Hajdú is 1 nagy hulladék lett! A régiek 20-30 évet elmentek, minden gond nélkül. A jelenlegiek kielégítik a vashulladék fogalmát.
A valódi hőszigetelése 2cm! Ezért a készenléti teljesítményigénye, már soknak fel sincs tüntetve.

tutiborVálasz erre 2012-03-04 10:25:17
Előzmény: payagyerek #26543#26557 A tároló problémáit kifejtenéd bővebben?

zsbalazsVálasz erre 2012-03-04 09:26:26
Előzmény: payagyerek #26543#26549 Milyen probléma van a hőcserélővel? Nem rézcsövet tesznek bele? Balázs

payagyerekVálasz erre 2012-03-04 01:59:29
Előzmény: zsbalazs #26539#26543 "viszont nem ártana biztosítást s kötni a kolikra" Eddig mindenki szentül meg volt győződve róla, hogy 1 kollektorrendszer leggyengébb pontja a kollektor. Legyen az sík, vagy csöves. Igaz csövesnél néphisztérika a csövek "kidurranása". Ám a valóság: A koli leggyengébb pontja a szolártartály! Hiába veszünk a kirakatban fenségesen mutató, gyönyörűszép és méregdrága szolártartályt, akkor is 1 időzített bomba-szerű kacatot veszünk, aminek 4-5 év múlva, minden napja ajándék.

payagyerekVálasz erre

2012-03-04
01:59:29

Előzmény: zsbalazs #26539#26543
"viszont nem ártana biztosítást s kötni a kolikra"

Eddig mindenki szentül meg volt győződve róla, hogy 1 kollektorrendszer leggyengébb pontja a kollektor. Legyen az sík, vagy csöves. Igaz csövesnél néphisztérika a csövek "kidurranása".
Ám a valóság:
A koli leggyengébb pontja a szolártartály! Hiába veszünk a kirakatban fenségesen mutató, gyönyörűszép és méregdrága szolártartályt, akkor is 1 időzített bomba-szerű kacatot veszünk, aminek 4-5 év múlva, minden napja ajándék.

robertVálasz erre 2012-02-13 20:51:18
#25270 Érdekességképpen itt egy német városra számított diagram, ami az éves szoláris részarányt mutatja, vagyis azt, hogy az összes hőigény hány százalékát termelik meg a különböző méretű napkollektorok, különböző méretű puffertárolókkal. Nyári hónapokban 100% HMV arány. A nyári túltermelésről nem esik szó.

villam64Válasz erre 2012-02-06 11:30:17
Előzmény: robert #24664#24670 A tartály rajza nem volt egyértelmű, csak később láttam, hogy köréje építették a házat. Tehát belül hasznosult. Ők is a felül elszökő melegre panaszkodnak. Ezért kell lejjebb elhelyezni. A díszpokróc egy kisebb felület lenne, amivel télen lehetne szabályozni a hőt, passzív szabályzással pluszban. De lehet, hogy nem megoldható. A hőszigetelés nagy valószínűséggel a tartály tetejére kell, minimális az oldalára, és semmi alája. Oldalát akár földel is megtámogathatjuk, és célszerű is, mert a felemelkedő hőt lassítja, és egyenletessé teszi. A hőkivétel padló és radiátor. Feltűnt első ránézésre, hogy mintha érdemi kísérlet nem lett volna belőle, vagy eltitkolják, mert szar volt. De a pénz legalább elment. És maradok annál az állításnál, hogy nem egy tartályra gondoltam. A másik, ha már szuper biztos tartályra gondolsz. Mennyi lehet a Magnet-es tartály élettartama? Nem elég? Nem horribilis az ára. Tágulási tartály élettartama? Magáról a rendszerről, én más hátrányt látok, mint ti. Sokkal nagyobb gondnak tartom a nyártól elkezdett felfűtés beszabadulását a házba. Az általatok felvetett dolgok nem jelentenek plusz költséget, és nehézséget. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt nem is tennék annyi napkollektort fel. Például egy 30 csöves kollektorhoz, nem 300-as puffert tennék,hanem minimum 600-ast. Az értéke kísérletezés és tervezés alapján határozható meg. A hmv külön tartályon lenne. Amennyiben a kollektor száma kétszerese a hmv szükségletnek, akkor meghatározó a hmv. Ötszörös kollektor túlméretezésnél már nem kell számolni vele. Nekem 2 m2 sík elég hmv-nek. Ötszörös esetén ez 10 m2 sík, vagy 25 m2 vákumcsöves bruttó felület. Az én kollektorom nem havas, nincs a tetőbe építve, és 60°-on áll. A túlméretezésnél sem a nyári üzemre kell állítani, hanem 45°-60° közé. Ez másik oldal. Igen, szárazon rakott burkolat. Máshol a tervem, mert nem e témakör. Tégla alap, gerenda, hajópadló.

villam64Válasz erre

2012-02-06
11:30:17

Előzmény: robert #24664#24670
A tartály rajza nem volt egyértelmű, csak később láttam, hogy köréje építették a házat. Tehát belül hasznosult. Ők is a felül elszökő melegre panaszkodnak. Ezért kell lejjebb elhelyezni. A díszpokróc egy kisebb felület lenne, amivel télen lehetne szabályozni a hőt, passzív szabályzással pluszban. De lehet, hogy nem megoldható. A hőszigetelés nagy valószínűséggel a tartály tetejére kell, minimális az oldalára, és semmi alája. Oldalát akár földel is megtámogathatjuk, és célszerű is, mert a felemelkedő hőt lassítja, és egyenletessé teszi. A hőkivétel padló és radiátor.
Feltűnt első ránézésre, hogy mintha érdemi kísérlet nem lett volna belőle, vagy eltitkolják, mert szar volt. De a pénz legalább elment.
És maradok annál az állításnál, hogy nem egy tartályra gondoltam. A másik, ha már szuper biztos tartályra gondolsz. Mennyi lehet a Magnet-es tartály élettartama? Nem elég? Nem horribilis az ára. Tágulási tartály élettartama?
Magáról a rendszerről, én más hátrányt látok, mint ti. Sokkal nagyobb gondnak tartom a nyártól elkezdett felfűtés beszabadulását a házba. Az általatok felvetett dolgok nem jelentenek plusz költséget, és nehézséget. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt nem is tennék annyi napkollektort fel. Például egy 30 csöves kollektorhoz, nem 300-as puffert tennék,hanem minimum 600-ast. Az értéke kísérletezés és tervezés alapján határozható meg. A hmv külön tartályon lenne. Amennyiben a kollektor száma kétszerese a hmv szükségletnek, akkor meghatározó a hmv. Ötszörös kollektor túlméretezésnél már nem kell számolni vele. Nekem 2 m2 sík elég hmv-nek. Ötszörös esetén ez 10 m2 sík, vagy 25 m2 vákumcsöves bruttó felület. Az én kollektorom nem havas, nincs a tetőbe építve, és 60°-on áll. A túlméretezésnél sem a nyári üzemre kell állítani, hanem 45°-60° közé. Ez másik oldal.
Igen, szárazon rakott burkolat. Máshol a tervem, mert nem e témakör. Tégla alap, gerenda, hajópadló.

robertVálasz erre 2012-02-06 10:27:34
Előzmény: villam64 #24659#24664 villam64, "A visszapakolt föld számomra már felesleges, a betonozás a padlóhoz felesleges." Úgy érted, hogy szárazon rakott burkolat? "A belinkelt teszt nagy hátránya, hogy a tartályból kiszabaduló hő nem a házban érvényesül." Hát akkor hol? Elhiszem, hogy a megszokottakhoz képest lehet erősebbet meg nagyobbat tervezni, de aztán meg is csináltatni. A nyáron eltárolt hőt akkor sem lehet egy dísz-pokróccal elszigetelni a lakástól. A belinkelt példáid a 16 földkollektoros hőszivattyú kivételével nem működnek, az meg olyan drága, hogy csak presztízs-beruházásnak, pályázati pénzek megszerzésére, vagy reklámra jó.

robertVálasz erre

2012-02-06
10:27:34

Előzmény: villam64 #24659#24664
villam64,

"A visszapakolt föld számomra már felesleges, a betonozás a padlóhoz felesleges."
Úgy érted, hogy szárazon rakott burkolat?

"A belinkelt teszt nagy hátránya, hogy a tartályból kiszabaduló hő nem a házban érvényesül."
Hát akkor hol?

Elhiszem, hogy a megszokottakhoz képest lehet erősebbet meg nagyobbat tervezni, de aztán meg is csináltatni.
A nyáron eltárolt hőt akkor sem lehet egy dísz-pokróccal elszigetelni a lakástól.

A belinkelt példáid a 16 földkollektoros hőszivattyú kivételével nem működnek, az meg olyan drága, hogy csak presztízs-beruházásnak, pályázati pénzek megszerzésére, vagy reklámra jó.

paliVálasz erre 2012-02-06 09:43:23
Előzmény: villam64 #24659#24661 villam64! Ilyenre gondolsz: - www.itw.uni-stuttgart.de/abteilungen/rationelleEnergie/technik/kies.php Kis német tudás szükséges hozzá. Pali

villam64Válasz erre 2012-02-06 09:31:19
#24659 Nehézkesek vagytok. Pénz nélkül úgysem tudok teszteket mutatni. A visszapakolt föld számomra már felesleges, a betonozás a padlóhoz felesleges. Nekem más elképzeléseim vannak. A belinkelt teszt nagy hátránya, hogy a tartályból kiszabaduló hő nem a házban érvényesül. Még mindig magas az a hőmérséklet a fűtéséhez. A mostani 2000 literes tartályom sem szeretném, ha kilukadna. De nagyobb az esélye, mint egy ide tervezetnek. Tervezés kérdése. Lehet több kisebbet is tenni, és összekötni. Hőszivattyúnak üzemelési költsége van. Nem alternatíva. Azt nem állítom, hogy olcsó, és gazdaságos. Egy árban van más megoldással. Csak tervezéskor már eszerint kell építeni. De lehet a rajz alapján, hogy köréje építették a házat. A felső szint kapta a legtöbb hőt, ezért teszem le. Emeletes házhoz nem jó? Ezen nem gondolkodom, mert nem is szeretem az emeletes házat. Az ember megöregszik, és csak vágyakozva néz az emeletre. Az 1-2 lépcsőfok is, a küszöb is csak akadály. Nem érdemes szar építésű házba ilyet tervezni, mert szintén az utcát fűtöd vele. Nem érdemes a fűtési vizet a hmv-vel összekeverni, mert más hőmérséklet kell. Azt a mostani hmv tartályomon is tapasztalom, hogy a jelenlegi fojtásokkal, és elrendezéssel a szivattyú nem tudja a levegőt átnyomni a csőkígyón időnként. Tehát gondolkodom a ki és bemenet felcserélésén. A csőspirál alsó része a bemenet lenne. Vagy a szabályzó keverőszelepet nem a függőleges ágra tenni. Az elképzelt puffer az alapban nem tartalmazna belső hőcserélőt. A tartály tetején meg lenne légtelenítő. A levegő buborék nálam a kollektornál is kialakul, ezért nagyobb fokozatra kellett álltanom a szivattyút, hogy le tudja nyomni, mert a vizet nem tudta átnyomni a kollektoron. Majd teszek légtelenítőt rá. A tervezett puffernél, az alacsony hőfok miatt az egész tartályt kell fűteni, mint a villany bojlernél. Nem jó ide a föntről történő magas hőfokú felfűtés. A talajpára valóban bejut, de ezért kell az oldal alapot jobban megépíteni. Hőtechnikai szempontból a tartályt a melegebb közege miatt a talajpára nem éri el, mert már előtte felfelé indul el. A talaj víz ami elérheti. Fektetve viszont nem olyan magas. Egy 5-ször 4-es szoba alá 6-8 m3 elhelyezhető 1,5 méteres mélységgel. A szabályzása thermoszeleppel automatikus. Ez csak egy helyiség egy 100-120 m2 alapterületű háznál. Itt az alattunk lévő hő miatt, ami felfelé fog mozogni a fajsúlya miatt, nem lehet 70 °C-os, mert megfőzne, és szauna lenne a lakásból. Hőmérséklete 20-50 °C között lenne. Késő télre kevesebb. Megtáplálni természetesen meg kell, és az nem lehet import gáz. Napkollektorok, és valami jobb vegyes. Visszatérve a kilukadásra. A Budafoki borászati tartályokat láttad már? Nem 1 éves amortizációra tervezték. Miért kellene úgy építeni. És 10-20 m3-t írtam nem egy tartályt. A beton alaptól egy bizonyos távolságra lennének, az egyes helyiségek közepére rakva. A németeknél néhány éve egy 30 000 literes tartály terveztek a földbe. Ez nem tudom, hogy működik-e. www.foldenergia.siteset.hu/index.php?m=14325 www.foldenergia.siteset.hu/fajl.php?id=5787 www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=1612 Pali. Ez nem az a projekt. Én normál puffer tartály beépítésére gondolok. Például olyanra amilyen most van nekem.

villam64Válasz erre

2012-02-06
09:31:19

#24659
Nehézkesek vagytok. Pénz nélkül úgysem tudok teszteket mutatni. A visszapakolt föld számomra már felesleges, a betonozás a padlóhoz felesleges. Nekem más elképzeléseim vannak. A belinkelt teszt nagy hátránya, hogy a tartályból kiszabaduló hő nem a házban érvényesül. Még mindig magas az a hőmérséklet a fűtéséhez. A mostani 2000 literes tartályom sem szeretném, ha kilukadna. De nagyobb az esélye, mint egy ide tervezetnek. Tervezés kérdése. Lehet több kisebbet is tenni, és összekötni. Hőszivattyúnak üzemelési költsége van. Nem alternatíva. Azt nem állítom, hogy olcsó, és gazdaságos. Egy árban van más megoldással. Csak tervezéskor már eszerint kell építeni. De lehet a rajz alapján, hogy köréje építették a házat. A felső szint kapta a legtöbb hőt, ezért teszem le. Emeletes házhoz nem jó? Ezen nem gondolkodom, mert nem is szeretem az emeletes házat. Az ember megöregszik, és csak vágyakozva néz az emeletre. Az 1-2 lépcsőfok is, a küszöb is csak akadály. Nem érdemes szar építésű házba ilyet tervezni, mert szintén az utcát fűtöd vele. Nem érdemes a fűtési vizet a hmv-vel összekeverni, mert más hőmérséklet kell. Azt a mostani hmv tartályomon is tapasztalom, hogy a jelenlegi fojtásokkal, és elrendezéssel a szivattyú nem tudja a levegőt átnyomni a csőkígyón időnként. Tehát gondolkodom a ki és bemenet felcserélésén. A csőspirál alsó része a bemenet lenne. Vagy a szabályzó keverőszelepet nem a függőleges ágra tenni. Az elképzelt puffer az alapban nem tartalmazna belső hőcserélőt. A tartály tetején meg lenne légtelenítő. A levegő buborék nálam a kollektornál is kialakul, ezért nagyobb fokozatra kellett álltanom a szivattyút, hogy le tudja nyomni, mert a vizet nem tudta átnyomni a kollektoron. Majd teszek légtelenítőt rá. A tervezett puffernél, az alacsony hőfok miatt az egész tartályt kell fűteni, mint a villany bojlernél. Nem jó ide a föntről történő magas hőfokú felfűtés. A talajpára valóban bejut, de ezért kell az oldal alapot jobban megépíteni. Hőtechnikai szempontból a tartályt a melegebb közege miatt a talajpára nem éri el, mert már előtte felfelé indul el. A talaj víz ami elérheti. Fektetve viszont nem olyan magas. Egy 5-ször 4-es szoba alá 6-8 m3 elhelyezhető 1,5 méteres mélységgel. A szabályzása thermoszeleppel automatikus. Ez csak egy helyiség egy 100-120 m2 alapterületű háznál. Itt az alattunk lévő hő miatt, ami felfelé fog mozogni a fajsúlya miatt, nem lehet 70 °C-os, mert megfőzne, és szauna lenne a lakásból. Hőmérséklete 20-50 °C között lenne. Késő télre kevesebb. Megtáplálni természetesen meg kell, és az nem lehet import gáz. Napkollektorok, és valami jobb vegyes. Visszatérve a kilukadásra. A Budafoki borászati tartályokat láttad már? Nem 1 éves amortizációra tervezték. Miért kellene úgy építeni. És 10-20 m3-t írtam nem egy tartályt. A beton alaptól egy bizonyos távolságra lennének, az egyes helyiségek közepére rakva. A németeknél néhány éve egy 30 000 literes tartály terveztek a földbe. Ez nem tudom, hogy működik-e. www.foldenergia.siteset.hu/index.php?m=14325
www.foldenergia.siteset.hu/fajl.php?id=5787
www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=1612
Pali. Ez nem az a projekt. Én normál puffer tartály beépítésére gondolok. Például olyanra amilyen most van nekem.

robertVálasz erre 2012-02-05 22:26:56
Előzmény: szocsmarci #24637#24643 szocsmarci, "Nyáron a napkollektor felesleges hőjét bevezették a ház alá. Ez azért életszerűbb ötlet, mint a víztartály a nappali alatt." Szerintem semmivel sem életszerűbb, és nem is hasznosabb. Miért is lenne?

Biosolar Forum => Hőtárolás => Puffer

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 következő »