Biosolar Forum => Napkollektoros rendszerek => Napkollektor | lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 következő » |
robertVálasz erre 2012-01-15 14:20:21 |
---|
Előzmény: tc_shark #23397#23398 tc_shark, Vedd figyelembe, hogy a hosszabb időszakra (pl 1 hónap) kapott eredmény átlagával nem számolhatsz, csak akkor, ha nagyobb hőtároló kapacitást építesz ki. A te esetedben napi (de inkább néhány órás) hozammal és hőigénnyel kellene számolni. Vagyis hiába jön ki az, hogy egy havi hőigényedet az adott hóra számított átlagos besugárzás fedezné, amikor az átlag úgy adódik ki, hogy derült napokon a szükséges hő ötszörösét, borult napokon pedig csak a tizedét tudod megtermelni. A fölösleg ugyanis mindig veszendőbe megy. Nem tudom, hogy érthető volt-e amit leírtam? |
tc_sharkVálasz erre 2012-01-15 13:39:39 |
---|
Előzmény: sándor #23388#23397 Sándor Kösz az adatokat, ezek is megerősitettek benne, hogy, (legalábbis elviekben) jól gondolkozom. A te 4 db 30 csöves kollektorod, gyártmánytól függően kb összesen 10 m2 abszorber felületet jelent, ez termelt neked a leirtak szerint egy október eleji héten átlag napi 29kWh-t. Nekem 4m2 abszorber felületem lesz szintén vákumcsöves, de U pipe CPC tükrös rendszerrel. Ez a tiedkez képest arányosan kb 12kWh-t kell adjon. Egy elég jól szigetelt ház hőszükséglete 100kWh/m2/év. Ez 33 m2 re (ennyi a ház emlitett hátsó része) vetitve évi 3300kWh, ezt súlyozva (nov-feb re 60%, szept+okt+marc+apr ra 40% ot számoltam az egyszerűség kedvéért), egy októberi napra átlag 11kWh hőszükséglet jön ki. A termelt 12kWh ból levonok 4kWh-t (ennyi kell 100 liter HMV deltaT 35 fokos viz felfutesehez, ez elég 2 főnek), marad 8kWh. Még ha veszteségként stb levonok belőle 10-15% ot, akkor is bőven meglett volna a napi fűtés igény fele. Ami az állami támogatást illeti, én Nagyváradról irok, Romániából, itt más a támogatás, nincs semmilyen jelentési kötelezettség, vagyis nugodtan letakarhatom a kollektorokat. Még egy rövid számitás, hangsúlyozom, csak a 4 melegebb fűtött hónapra számolok (szept+okt+marc+apr). Erre a hőigény a fentiek szerint 1320 kWh. Az EU hivatalos szimulacios programja szerint (www.re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php) a besugarzas erre a 4 hónapra (tökéletes déli tájolás, 45 fokos dőléssel) 811 kWh/m2, 4 m2 kollektorra 3248kWh, ez 60% hatásfokkal számolva 1950 kWh. Ebből levonva napi 4kWh-t HMV re, azaz 4x120=480kWh, marad 1470kWh. Ha ebből levonok 15%-ot mint számitási hibát, akkor is marad 1250kWh, ami majdnem teljesen fedezné a fent számolt 1320kWh-t. A ház többi részét (nappali), mint a lentebbiekben irtam, felfűti a nap az ablakokon keresztül. És természetesen, ha kell, éjjelre befűtök, nincsenek illúzióim, de szerintem napközben biztos tartani tudom a hőfokokat. Bocs, ha hosszúra sikerült :) Mi a véleményetek, van benne valami, vagy használható a számitás? Cs. |
villam64Válasz erre 2012-01-15 07:49:46 |
---|
Előzmény: zsezse #23386#23389 Nem értek veled egyet. Tapasztalatom a minimális veszteség. Ezért nem éri meg fagyállózni. Itt a december 20 grafikonja. Maximum 2 óránként 3 liter. Az tény, hogy db-t akartam, de végül nem az lett, hanem zárt rendszer, majd rákerült a fűtésrendszerre, és annak felhasználásával végzi dolgát. Nálam a HMV 300 literes tartály is rajta van a fűtés rendszeren a hőcserélőjével (35 °C tartály vízhőmérsékletig a felső hőcserélő dolgozik, majd zár a szelep)(50 °C fűtési vízhőmérséklet felett kezd el dolgozni az alsó hőcserélő), utána a villany bojler (ezt majd kiiktatom). Ilyenkor nem is kísérelem meg napkollektorral felmelegíteni a HMV-t. Hagyom, hogy a fűtés rendszerre dolgozgasson. Az 1 db 30 csöves kollektor termelése nem látszik meg a hőmérsékleten. A dupláját tervezem. A HMV-t ilyenkor a leválasztás segítségével a gázkazán, és a vegyes kazánnal oldom meg. Fűtési idény után a thermo szelepek lezárnak, és a HMV tartályra megy a napkollektor termelése. Az is tény, hogy támogatás nélküli a rendszerem, így nem kell bizonygatnom semmit. Viszont, minél jobb a ház szigetelése, annál kevesebbet lehet megtakarítani a fűtés költségből. A december, január felejtős. A többiben lehet, de nem számottevő. Számolni vele nem szabad. ![]() És a mostani. ![]() |
zsezseVálasz erre 2012-01-14 23:23:52 |
---|
Előzmény: villam64 #23384#23386 .... es a nappal megtermelt hot ejjel arra forditod, hogy ne fagyjon be:)) akkor vagy DB vagy fagyallo. szerintem! |
zsezseVálasz erre 2012-01-14 23:22:31 |
---|
Előzmény: tc_shark #23374#23385 tc_shark nem teljesen latom az elonyeit a dolognak, amit vazoltal. hogyan szeretnel nyaron HMVt kesziteni, ha a futesrendszeredre kotod a szolart? kiszamoltad mar, hogy 35L fagyallo mennyibe kerul? (nem egy vagyon, de lehet, hogy egy lemezes hocserelo kijonne belole!) visszacsapo, 3 jaratu szelepek... nem sokat sporolsz. Pont az atmeneti idoszak az, amikor a HMV-t is csak a tulmeretezett rendszer tudja biztonsaggal eloallitani, a futesre ilyenkor mar keves jut. Ahhoz futesre kellene meretezni a kollektorokat, minimum vakuumcsoveseket lenne erdemes. Nem keves. Nekem 1db 30csoves van fenn, a rendszer maga tudna a futesrasegitest, de 200L HMV mellett meg sem mozditja a futes reszet. Ahhoz keves ez az 1 panel. Szerintem nem eri meg igy bebonyolitani a dolgot, es egy korbe tenni oket. a helyedben inkabb betennek egy nagyobb villanybojlert puffernek (200L), amire a kalyha is ra tud dolgozni meg a napkollektor is. nem sok, de a semminel tobb. |
villam64Válasz erre 2012-01-14 22:54:42 |
---|
Előzmény: tc_shark #23375#23384 A beépített fagyvédelem nem jó. Az enyémben is volt és elfagyott. A hiba oka a mérési pont. Télen hajnalban mínuszok vannak. Kivilágosodott. A napkollektor elkezd melegedni, de még nem kapcsolhat be, mert nem elegendő a hőmérséklet különbség. Csak eközben a szabadban a kollektor és a ház között lévő csövek tovább hűlnek. Jégdugó alakul ki, mire a kollektor bekapcsolna. A kollektorban gyönyörű idő van, de a rendszer elfagyott. Tehát, külön biztonsági hőfokkapcsolók kellenek a csövek várható legkönnyebben lehűlő pontjaira, a külső csőre rakva. Nem merülő. Előbb érzékeljék a szigetelő alá bejutott hideget, mint a víz elkezdjen kristályosodni a csőben. Ezek 0-3 °C-nál kapcsolnának. Az egyik lehet közel a kollektor csatlakozáshoz, a másik távolabb, hogy az éjszakai, és a nappali fagytól is óvva legyen. Mondjuk az éjszakait nagyjából helyettesíti a vezérlőé. A nappali fagyra mindenképp kell egy pluszba, de kettő a biztos. Ilyenkor nálam a radiátorokból viszi ki a hőt. Nagyon alacsonyra sem szabad állítani. El kell találni az elégségest. Az első fagyok alkalmával érdemes a hőmérsékleteket figyelni és beállítani, inkább ráhagyással. Nálam olyan 3 litert szokott átmozgatni 18-as csőnél. A felső fagyvédelem is kell, mert 4 °C alatt felülre kerül a hideg víz, és legfelül fagy meg, ha kint van ez a pont. Nekem a kollektor mögött visszatérő csövet nyomta szét szerencsére a gőz, és nem a kollektor gyűjtőjét. Régebbi írásomban szerepel az elfagyás, valamint hőmérsékleti grafikon a védelem működéséről. Még az 5 cm szigetelés is átfagy. Szigetelés kell, az lassítja, és ritkítja a védelem működését. Legalább 10 cm. |
tc_sharkVálasz erre 2012-01-14 21:35:21 |
---|
Előzmény: villam64 #23363#23375 Kedves Villam64! Én is jobban örülnék, ha nem kellene fagyálló a rendszerbe. A beépitendő szolár vezérlés (Resol BS+) ban van fagyvédelem, amennyiben +5 fok alá esik a hőmérséklet, akkor a szivattyú átkeringeti a folyadákot, amig fel nem megy 2 fokkal. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy ez nagy hidegek (-10 -15 fok) esetén is meggátolja a fagyást. Neked mik a tapasztalataid, mióta van fent a rendszer, fogtál ki vele igazán hideg időt? Cs. |
tc_sharkVálasz erre 2012-01-14 21:29:12 |
---|
Előzmény: robert #23367#23374 Sziasztok. Köszi a válaszokat. Lehet hogy nem foglamazatm meg pontosan a rendszert, de nem akartam első körben nagyon hosszúra nyújtani a levelemet. A lakás nappalija 2 nagy ablakkal keletre és délre néz, és amikor süt a nap, akkor ez fel is melegszik szépen az ablakokon keresztül. Ebben a szobában termosztatikus csap van a radiátoron, vagyis a kollektoroknak ezt a szobát nem is nagyon kellene fűtse. A célom az lenne, hogy ha süt a nap, akkor a többi, hátsó helyiséget relative melegen, szinten tartsa napos időben. Tisztában vagyok vele, hogy kb szeptember+október+március+április lenne amikor igazán segiteni tudna, a többi hideg hónapban szinte semmit. De ez is évi 4 hónapot jelentene, amikor lehet hogy elég lenne eggyel kevesebbszer begyújtanom.A nyári időszakra letakarom a 2 kollektor közül az egyiket, könnyen fog menni, mivel földre szerelem állványra. Hozzáfűzném, hogy amúgy is szerelnék használati melegviz készitésre egy 1 kollektoros rendszert, mert van rá pályázati támogatásom, tulajdonképpen az lenne csak plusz költség, hogy 2 kollektort szerelek fel 1 helyett...ennyit megérne nekem a 4 hónap fűtésrásegités. Az lenne a kérdésem, Robert (vagy bárki más), főleg hogy neked van ilyen rendszered, ezért jobban átlátod mint én, hogy technikailag mi kivetnivalót találtok a direkt rákötésben? Napközben kikapcsolva lenne a pellet kályha, ráadásul egy 3 járatú szeleppel leválasztanám, ha elindulna a kollektor, hogy még véletlenül se kerülhessen a kályhába a meleg viz, nehogy megzavarja az elektronikáját. A déli szobában amikor kisüt a nap elég hamar lekapcsolja a radiátort a termosztatikus szelep, a többi szobában nincs, úgyhogy a maradék 4 radiátoron átkeringene a viz. 2 kollektorral fűtési szezonban szerintem esélytelen hogy túlmelegedjen a rendszer, max az lehet hogy melegebb lesz a lakásban estére mint az ideális... Amikor eljön a fűtési szezon vége, letakarok 1 kollektort, és elzárom a radiátorokat, igy a maradék 1 kollektor megcsinálja a bojleremben a meleg vizet. Várom javaslataiktokat. Előre is kösz Csongor |
robertVálasz erre 2012-01-14 16:19:46 |
---|
#23367 tc_shark, Szóval, szeretnék tisztázni néhány dolgot: Nekem is van fűtésrásegítés, pont azért írtam, amit. Véleményem szerint csak az ajánlhatja a napkollektoros fűtésrásegítést, aki: - nincs tisztában az arányokkal (hozam-hőszükséglet) - nincs tisztában az elérhető hozamokkal (fűtési szezonra eső kWh/m2) - nincs tisztában a költségekkel - valamilyen érdeke fűződik hozzá (esetleg presztizs ) - a jelenlegi gazdasági érdekekkel ellentétes sokkal erősebb félelmek motiválják (annyira fél az energiaválságtól, hogy kerül, amibe kerül) Egyértelmű és jól kimutatható bukta. Aki mást állít, attól kérj gazdaságossági számítást. A te esetedben ésszerű költségekkel át nem léphető műszaki akadály is van (hőtároló nélkül). --- Heti termelési adatok 120 cső megtermelt 2011.09.26-tól 10.03-ig 206KWh energia mennyiséget. (Ez egy jó hét volt.) Ez hét napra elosztva napi 29,4KWh. Ebből elment használati melegvíz előállításra naponta 10KWh. (Sok a veszteség.) Marad napi 19,4KWh energia mennyiség, amit el kell osszál 9 felé. Mert max.9 órát melegíthetett optimális esetben a nap. Egy órára 2,1KWh energia mennyiség jut. Ha ezt elosztod a nem déli fekvésű helyiségek m2 értékével, tételezzünk fel 40m2-el, akkor egy m2-re jutott óránként 0,0525KWh fűtés. Durván egy 60W-os izzó melege. Két év kezdő és befejező időszakára vonatkozó heti termelési adatait gyűjtöttem ki. Ez hőmennyiségmérővel mért adat, ami a napkollektortól lejött. Ebből a "bruttó" KWh-ból kell minden veszteséget levonni. Minden számot osztani kell 7-tel, az lesz az átlagos napi érték azon a héten. (Feltéve, ha sikerül bemásolnom!) Sajnos 2011-es adatokat nem tudok mutatni, pedig ez egy kivételes év volt. 2010.01.04-től 05.05-ig, heti leolvasással a napkollektor által megtermelt heti energia mennyiség KWh-ban: 22 12 6 16 50 30 44 53 19 113 65 184 152 149 99 101 167 208 Az őszi adatok 09.06-tól 12.27-ig: 128 58 122 194 151 82 112 94 137 90 81 38 35 21 18 12 19 A 2007-es év különlegesen jó volt. De, hogy milyen eltérés van tavasz és ősz között, arra is jók az adatok. Amikor sokat termelt a kollektor, akkor a ház szellőztetéssel is felmelegedett. Fűtésre nem volt szükség még az északi fekvésű helyiségekben sem. Amikor meg gyengén termelt, akkor még a fürdővizet sem tudta megtermelni. 2007 tavaszi adatok 01.09-től 05.21-ig 45 75 56 33 92 58 77 89 103 121 233 109 188 259 273 265 217 192 195 183 Az őszi adatok 09.03-tól 2008.01.01-ig 215 85 158 210 162 152 80 97 16 80 81 12 73 42 69 5 7 0 |
villam64Válasz erre 2012-01-14 15:16:20 |
---|
#23363 Tehát a lényeg. Nekem is rajta van fűtés rásegítésként a napkollektor. Nekem csak 1 Sándornak 4. Irigylem is a rendszerét. Az 1 birizgálja csak a fűtés rendszeremet, ami nagyobb. Nekem 4 kollektor már fűtene is téli napos időben a kisebb fűtési igény miatt. Neked 2 is megmutatná képességét. 1 semmiképp. De, én 2400 litert rá tudok akasztani a rendszerre. Sándor 8000 litert. Az, hogy csak úgy jó a kellemesbe haza menni, az jó. De tc_shark, mit csinálsz a nyári túltermeléssel? Olyan 6 hónappal. Mert ezt nem tartalmazta kérdésed. Egyébként a fagyvédelem miatt nem szükséges fagyállóval feltölteni. A kollektortól lejövő csőre, a lehetséges hideg pontokra megbízható hőfokkapcsoló beépítve, beállítható, hogy 0 °C közelében meg mozgassa a vizet szivattyúval. Ez elég fagyvédelemnek. Nekem 2 hőfokkapcsoló van rajta. |
szocsmarciVálasz erre 2012-01-13 23:45:35 |
---|
Előzmény: tc_shark #23340#23344 Ha termosztatius radiátorszelepeid vannak, akkor azok a melegben lezárnak, pillanatok alatt felforr a rendszered (ha nem vákumcsöves). Puffer nélkül nem jó a napkollektor fűtés rásegítésre. Robertnak nincs teljesen igaza, a napkollektor alkalmas fűtés rásegítésre, de a megtérülési idő hosszú. A legtöbb esetben hosszabb, mint a napkollektorok élettartama. Robert is így gondolta szerintem. Azért van hideg, mert nem süt a nap. Ha sütne, akkor meleg lenne, de akkor nem kell fűtés. Ez egyszerű. Említetted, hogy kevés a fűtési rendszeredben a víz. Ez jó dolog, de itt ez most nem befolyásol semmit. Ha fagyállóval töltöd fel a rendszeredet, akkor megváltozik az egész rendszer hidraulikája. Valószínű csak nagyobbra kell állítani a szivattyú fordulatszámát, és el fog működni, de számolni kell vele. A fagyálló kényes jószág, törődni kell vele. Koncetrációt mérni, megnézni, hogy nem-e öregedett el. Ha lehet, akkor kerüld az alkalmazását. |
robertVálasz erre 2012-01-13 22:44:58 |
---|
Előzmény: tc_shark #23340#23342 tc_shark, Két dolog miatt nem érdemes ilyen megoldáson gondolkodnod. Az első és legfontosabb: a reklámok ellenére fűtésre gyakorlatilag alkalmatlan a napkollektor. A rásegítés annyit jelent, mint amikor egy egér besegít az elefántnak (kazán). Egyébként a kollektor csak olyankor termel, amikor süt a nap, de akkor az ablakokon keresztül is felmelegszik a lakás. A fűtésrásegítés ugyan nagy anyagi áldozatok árán, de műszakilag megoldható lenne. Nem úgy a másik elvárásod, miszerint tároló nélkül működjön a kazánnal összekötött rendszer. Ez lehetetlen. Ráadásul nem is padlófűtésed, hanem radiátoraid vannak 30 liter vízzel. Gondolom, hogy nem szeretnéd az átmeneti időszakban beröffenteni a kazánt. Még avval is jobban jársz, ha felszerelsz néhány elektromos infra-panelt, vagy egy elektromos átfolyós vízmelegítőt a radiátor körébe. Esetleg egy nagyobb villanybojlert, és akkor csúcskizárt (éjszakai) árammal, hőtárolós fűtést kapnál. Szerintem. |
tc_sharkVálasz erre 2012-01-13 22:22:06 |
---|
#23340 Egy különleges napkollektoros bekötés esetében kérném a véleményeteket, mivel még sehol nem láttam ilyet, és nem tudom működne-e. Van egy kis méretű, jól szigetelt házam, amit egy 5 radiátoros rendszerrel fűtök meg, a fűtőkör nagyon optimalizált (rövid), az egészet egy 12kW os névleges telesjitményű vizteres pellet kályha fűti fel. A teljes rendszerben, kazánnal együtt kb max 30 liter viz található. Ehhez a rendszerhez akarok egy napkollektoros fűtésrásegitést. A lehető legegyszerűbb megoldást akarom, mivel sem helyem sem pénzem nincs pufferre, lemezes hőcserélőre stb, ezért arra gondoltam, hogy a kollektort és a hozzá tartozó hidraulikát egyenesen a fűtési körbe kötöm be, és az egész rendszert szolár fagyállóval töltöm fel.Tehát, működés közben a szolár szivattyú hajtaná át a fagyállót a kollektoroktól a radiátorokig és vissza. A célom, hogy napkzözben, ha süt a nap, szinten tartsa a lakás hőfokát (elsősorban tavasszal és ősszel). A pellet kályhát csak este ill. éjjelre kapcsolnám be (jelenleg sem használom napközben), ezért nem áll fenn a veszélye, hogy egyszerre működjön a két rendszer és térfogatáram problémák legyenek. A 2 rendszert le is választom 3 járatú motoros szeleppel. Hozzáfűzöm, hogy a csővezetékek rézből vannak (nincs műanyag elem), illetve fogok szerelni szünetmentes tápot, hogy áramszünet esetén se főjön fel a rendszer. Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek jó lenne-e ez a bekötés, működhetne-e? Várom véleményeteket Üdv Csongor |
payagyerekVálasz erre 2011-11-26 20:46:54 |
---|
#21394 Csak mint érdekesség: (nekem az) Nem reklám! NICRO-LOK csőmenettömítő. Saját vélemény: Őrület, hogy mit ki nem találnak! Ez olyan lé, ami a levegőn nem szilárdul meg. Csak akkor teszi, ha fémmel érintkezik és levegőmentesen. Vagyis becseppentünk a menetbe. Ha tévedtünk, letörölhető. Csak akkor köt, ha összesergetjük a meneteket. Ilyenkor a kihordott felesleg továbbra is letörölhető, de a menetek közt már szilárd tömítő kötés létesül. Ez a 25-42-es típus bontható, tehát direkt nem kőkemény. Szerintem nagyon fajin anyag a különböző kócos, teflonszalagos, menettömítő-zsinóros kínlódásokhoz képest. Itt róla 1 kis pdf: www.nicro-europe.eu/datasheets/hu/NI_LOK_25-42_DS.pdf Meg fotók: A második képen épp csurog lefelé a lé (nem köt meg), miközben a rézlemezke a vason, már igencsak körömpattintós szilárdságú. ![]() ![]() |
villam64Válasz erre 2011-11-18 20:07:45 |
---|
Előzmény: Hali #21120#21122 https://biosolar.hu/forum/show/4017#4017 |
HaliVálasz erre 2011-11-18 16:52:16 |
---|
#21120 Sziasztok! Építgetnénk ki rendszert helyi melegvíz előállítására. Már szinte minden megvéve. Egy kérdéses elem, a napkollektor maradt. Itthoni piacot nézve Westech Solar és NRG közül melyik a jobb? Van-e észrevehető különbség közöttük, minőség, teljesítmény? |
robertVálasz erre 2011-09-03 23:54:43 |
---|
Előzmény: sándor #17332#17351 Sándor, Napelemekkel is ez a helyzet. Azon sem csodálkoznék, ha a tőzsdéről menekülő pénzek koncentrálódtak avval a céllal, hogy bekebelezik a magyar napenergiás piacot egy teljes pályás letámadással. Ha ez így van, akkor lesznek még érdekes fejlemények! |
robertVálasz erre 2011-09-03 12:53:09 |
---|
#17327 Lehet, hogy butaságot kérdezek: Eleddig a Kardos hirdette magát az Apricus kollektorok hazai forrásának. Most az Apricus Hungary kínálja órriássi áreséssel az AP-kat, mint a MO-i importőr és forgalmazó. Hogy is van ez? Mintha a háttérben valami nagyon sűrű és ragadós massza dagadozna. |
zsezseVálasz erre 2011-08-23 16:49:19 |
---|
#16898 sziasztok most lehet butasagot fogok kerdezni: az aluminium abszorberes sikkollektorok vizes resze is aluminimum vagy az mar rez? Nekunk most 1 rez abszorberes sikkollektor van fenn 1 helyen, es bovitenem, de alu abszorberest tudnek most jo aron. Egymas melle lehet kotni a kettot vajon? Fagyallos rendszer. |
zsezseVálasz erre 2011-06-17 11:03:12 |
---|
#15164 hali itt mar minden raforditott forint veszteseg. a rendszer mukodik, most mar csak finomitani szeretnem. Sandor: teli idoszak (novembertol marciusig) 100%-ban vegyeskazanrol megoldott, az nem gond. azert nem akarom megtartani a gazbojlert, mert nincs igazabol helyem, es pont a nagyobb vesztesegek miatt akarom lecserelni. persze egyelore megmarad, csak felre lesz teve. valoban kb 2-3 het az, amit nappali arammal kellene megoldanom, viszont egesz nyaron (aprilistol szeptember) nyernek a hovesztesegen - szerintem. vegulis igazatok van, lehet sorba is kotni a tartalyokat, akkor nem kell szenvedni a csappal. ami miatt a parhuzamosan kotest reszesitenem elonyben, hogy az atmeneti idoszakban a napkollektor csak fele annyi vizet melegitene. de ez mar csak formasag es par T csatlakozo kerdese! ja es meg annyi, hogy minimum 150L-ben gondolkodom, de a leghamarabb 120L-eseket tudok szerezni, 150-200L-es hajdut nem talaltam mostanaban, 120ast sokat. igy jott az otlet, hogy 2-t tegyek fel, igy akar felezhetem a futendo vizmennyiseget. |
takykaVálasz erre 2011-06-16 11:56:32 |
---|
Előzmény: zsezse #15136#15147 Zsezse, Miért dobnád ki? Tarts meg az átmeneti időszakra. Mellé szerezz be egy 160L-es villanybojlert. Kösd össze őket úgy, hogy a napkollektornak, vegyes kazánnak is és víz vételezésnél is a villanybojler legyen a kedvezményezett. Ezt meg tudod csinálni motoros váltószeleppel, vagy esbevel. Az átmeneti időszakban meg bekapcsolod a gázbojlert és onnét jön a melegvíz, ha nincs a villanybojlerben elég. Esetleg tiltod a működését du5-ig, és csak akkor kezded felfűteni, ha nincs olcsó melegvized. T. |
zsezseVálasz erre 2011-06-16 09:10:33 |
---|
#15141 robert a villanybojlerek csak tarolokent funkcionalnanak, tehat nincs szo elotet bojlerrol. ugy akarom megcisnalni, hogy szukseg eseten az egyik bojler levalaszthato legyen, igy csak 120L-t kell melegen tartani villannyal. ez csak 1 csap kerdese. a kapcsolast/vezerlest pedig az elektronikara biznam, igy pl ha ejszaka kifurdom a melegvizet, reggelig nem melegiti fel a draga arammal, hanem a napkollektorra bizza majd reggel. szerintem 30 fokos vizet (ennyit altalaban tud csinalni a napkollektor is mindig) megmelegiteni a furdeshez/zuhanyzashoz szukseges 40-45 fokra nem egy nagy tortenet. |
robertVálasz erre 2011-06-16 08:16:22 |
---|
Előzmény: zsezse #15136#15139 zsezse, Valahol már szó volt arról, hogy a tárolós gázbojlerek pocsékolják az energiát. Ha fürdéshez nem is elég meleg a víz a tárolódban, a hálózati vízhez képest még melegebb lehet, vagy 20C fokkal. Ezért az árammal is spórolhatsz, ha előmelegített vizet vezetsz a villanybojlerbe, és valószínűleg egy darab 120literes is elég lenne a kettő helyett, mert kevésbé hűl ki csapoláskor. Persze egy bojler hővesztesége is csak fele akkora, mint két bojler esetén. Ha nappali áramról fűtöd, akkor egyébként is fele-harmada méret elég, mint a kapcsolt táplálás esetén. |
zsezseVálasz erre 2011-06-16 07:23:52 |
---|
#15136 sziasztok egy olyan lepes jar a fejemben, hogy kidobom a tarolos gazbojleremet es lecserelem egy villany bojler tarolora. Szerintem tul nagy a hovesztesege. Az elmult 1 ev tapasztalatai alapjan a futesi szezonban 100% megoldott a vegyes kazanrol valo felfutes.. Az atmeneti idoszakban kb 1-2 hetig volt bekapcsolva a gaz, ebbol mondjuk 10 napot rasegitett, vagy onalloan allitotta elo a HMVt, azota a kollektor dolgozik. A tavalyi nyaron szinten hasonlo tendencia volt, a nyar 95%-ban a kollektor elegendo volt. 160L vizrol beszelunk, altalaban eleg. Mivel a kozepen fut vegig a gaz kemeny, a hovesztesege szerintem magas. Uj, belso hocserelos tarolot minimum 200L-est vennek, de nem akarok ra ennyit kolteni, igy arra gondoltam, hogy ket hasznalt 120L-es bojlert tennek fel, es parhuzamosan kotnem oket. Remelem ezeknek mar jobb a hoszigetelese. (Ha nem, ezt meg mindig konnyebben korbetekerem uveggyapottal:) mint a kemenyest) A kerdes inkabb az, mit csinalok majd abban az evi kb 1 honapban, amikor se kollektor, se futes. (aprilis es oktober) Ejszakai aram nincs, de szerintem ezmiatt kar is bevezetni. Talan ha kicsit tobb vizet tudnek betarolni, es a hoszigeteles is jobb lenne, ez az idoszak is picit rovidebb lenne. |
lacbpVálasz erre 2011-05-19 06:29:08 |
---|
Előzmény: villam64 #14464#14465 köszi, így már értem! az nem sok, ha 2 óránkét megy 1 percet. s ez csak arra az időszakra vonatkozik, amikor nagyon mínusz van, és a nap sem süt... így kár a fagyállóval szórakozni... |
Biosolar Forum => Napkollektoros rendszerek => Napkollektor | lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 következő » |