Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektorlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2009-10-27
15:23:58
#2949
monolit,

A 2 kw-os fűtőpatront lehet úgy helyettesíteni, hogy a kazán melegítse a vízet, ha nincs elég napsugárzás?



2009-10-27
11:52:46
#2948
korn,

Érdekes észrevétel, hogy amikor a megtérülési idő kerül szóba a "szakemberekkel" rendre elfelejtik megkérdezni hogy a megkérdezés pillanatában mennyi a melegvíz készítés költsége. Ennek hiányában mindenféle időérték számomra spekuláció.

Permanentéknél hozzávetőlegesen a következő árakkal találkozhatsz:
alap szett (30 cs. kollektor, 300 liter 2 hőcs. tartály, vezérlés) kb: 384e
csövezés, szerelvények, szigetelés, szelepek, mérők csapok, stb... 176e
durván 560e plusz kb. 60 munkaóra

Üdv,
glazser


2009-10-26
10:43:38
#2944
korn,

Cím ment.

A bekerülési költségbe a naplopóék nem számolják be a tartály árát, mert azt mondják, az minden házban a gépészettel együtt alapból benne kell, hogy legyen. Igy is le lehet nyomni a megtérülési időt.

A vákumcsöves kolik téli előnyeivel csínján kell bánni. Mindig leírom, hogy a különbség éves hozamban szinte semmi. Hiába jobb a hatásfok akkor, amikor alig van napsugárzás, a kevés töredéke még kevesebb, a költség a duplája. A megtérülés sokkal hosszabb.
2009-10-26
09:56:29
#2943
Szia!

Én olcsóbban tudok részedre szettet, (300 L rozsdamentes tartály két hőcserélős, 40 db cső 618.311 Ft brutto) az e-mail címemet kérd el Roberttól ha érdekel.


A szettek tartalmazzák:

- a vákumcsöveket az osztó-gyűjtő idommal, a szerelőkerettel és a szükséges kötő- és rögzítőelemekkel

- a keringtető szivattyút, az átfolyásszabályzóval, visszacsapószeleppel és nyomásmérővel együtt szigetelt borításban, illetve a 8-12 literes tágulási tartályt

- az LCD kijelzős szabályozóegységet a három érzékelőszondával

- az inox tárolótartályt (két hőcserélővel, be- és kimeneti csatlakozóval, leeresztőnyílással, cirkulációs csatlakozóval, cserélhető Mg anóddal, nyomásszabályozó szeleppel, illetve beépített 2 kW-os termosztátos fűtőpatronnal)

Ráadásul vákumcsöves, amelyet télen eredményesebben használhatsz.
A számítások különbözhetnek pl. abban is, hogy van aki belekalkulálja a támogatást is egyből az árba.

Általános hiba, hogy sokan a jelenlegi árakkal számolják ki a megtérülést, pedig éves szinten növekednek az energiaárak. Ezért a szórás az áraknál véleményem szerint. Ha a rendszered a HMV-n kívül is tud termelni, az is csökkenti a megtérülési idődet (optimista hozzáállás :) ).
2009-10-26
09:35:09
#2942
Sziasztok!
HMV készítéséhez néztem 4 fő részére rendszereket. Találtam pl. a Valliant-nak az auroSTEP síkkollektoros rendszerét, amely kb. 800e Ft-ból állna meg. De a többi gyártó is hasonló áron kínálja. Ha a melegvíz készítés gázigényét nézem, akkor az kb. 200 m3 éves szinten. Ha így számolom, akkor kb. 15-20 év a megtérülési ideje a napkollektornak. Többen azonban kb. 10 évet említetek, támogatással még kevesebet is. Ez, hogy jön ki? Vagy a rövidebb megtérülési idő csak a házilag kialakított rendszerek esetén érvényes?
2009-10-24
11:46:55
#2905
Sziasztok! Hasonló a rendszerem glazserével,csak az enyémben, RESOL DeltaSol BS Plus vezérlő van,ez ad lehetőséget a minimális kollektor hőmérséklet beállítására.Tehát ha a koll. hőm.nem éri el a beállítottat a rendszer nem indul el,amúgy a fordulatszám szabályzást fontosnak tartom,főleg alacsony koll. hőm-nél,ebben az esetben a magas delta-t ellőbb leállítja a rendszert.Ősszel,télen előnyösebb a kisebb hőm.különbség beállítása.
2009-10-22
15:07:11
#2842
glazser,

A Percont szabályozó leírásából:
...
6.7 Maximális kollektorhőmérséklet (kollektor hűtési funkció)
Leírás:
Ha a tartályból nem használjuk ki a meleg vizet, a vízhőmérséklet hamar felszökik magasra. A
hőszállító közeg elpárolgását megakadályozhatjuk hőmérséklete korlátozásával. A kollektoron
keresztüli hőveszteség fokozottan növekszik a kollektor hőmérsékletének a növekedésével. A
kollektor maximális hőmérsékletének a beállításával a kollektor hűtését érhetjük el.
olni a beállítási állapotban

6.8 Kollektor sűrgősségi leválasztása
Leírás:
Ez a funkció a maximum kollektorhőmérséklet funkcióval együtt aktív. Ha a tartály hőmérséklete
eléri a megengedett maximális értéket, a kollektor hűtési funkció már nem tud tovább működni,
ezért a kollektorhőmérséklet tovább emelkedhet. Ha a kollektor hőmérséklete 130°C fölé
emelkedik, a napkollektoros rendszer egyéb alkatrészeinek a védelme érdekében a keringető
szivattyú azonnal kikapcsolódik. A szivattyú csak akkor indul újra, ha a kollektor hőmérséklete
10°C-kal a beállított érték alá csökken, és a tartály hőmérséklete is a megengedett maximális
tartályhőmérséklet alá süllyedt.
...

Nekem úgy tűnik, hogy a védelem azt jelenti, hogy a vezérlő hagyja a kollektor hőmérsékletét a normál maximum fölé emelkedni. A nagyobb hőmérséklet nagyobb veszteséget eredményez egy bizonyos szintig... ahogyan írtam, vákumcsövek esetén nem tud egyensúlyi állapot kialakulni, mert a vákumcső hővesztesége kicsi. Sík-kollektoroknál működhet a dolog. De a beállítható max 130 fok sík-kollektor esetén sem elég. Szerintem kérdezz rá a forgalmazónál saját érdekedben, és írd meg mit válaszolnak (mások érdekében).

2009-10-22
10:36:08
#2837
hoppá ez elszaladt a kép csatolásaok :-)
Szóval a vezérlő PERCONT5 típusú 5 hőmérőszondával és 4 vezérléssel.
A hőmérséklet különbséget nagyobbra vettem, ezáltal valóban gördülékenyebb lett a "hidegindítás", viszont már üzemmelegen célszerű lenne egy picit visszavenni hogy hatékonyabban hozza le a meleget. Itt jöhetne szóba a fordulatszám szabályzás, egy tesztet szerintem megér.

robert,
Nincs drain-back. Bevigyek egy imaszőnyeget a gépterembe vagy bízzam magam a vezélőbe épített kolletor védő programra?
2009-10-21
08:38:00
#2822
glazser,

Idézek egy régebbi hozzászólásomból:
5 bar-on a víz 160 fokon forr fel. A síkkollektorok hővesztesége akkora, hogy megfelelően nagy nyomás esetén a forráspont alatt kialakulhat az egyensúlyi hőmérséklet.
A vákuumcsöves kollektorok hővesztesége sokkal kisebb, mint a síkkollektoroké, esély sincs arra, hogy a forráspont alatt egyensúlyi hőmérséklet alakulhasson ki (csak felhős időben). A vákuumcsöves kollektoroknál a drain-back jelenthet védelmet.

A fentiek alapján azt gondolom, ha elfogadod a kereskedő állítását, hogy a drain-back mellett a csövek nem károsodhatnak, akkor hagyd a nyomást 2 bar-on.
Ha nincs drain-back, akkor térdre, imához, mert a nyomás növelése nem segít.

2009-09-15
19:04:14
#2609
villam64,

Majd lefordítom, ha lesz egy kis időm.

A legfontosabb a hatásfok grafikon. Az adatlapokon a hatásfokot a G=dT/I függvényében szokták ábrázolni . dT a kollektor átlaghőmérséklete és a környezeti hőmérséklet különbsége (C), G pedig a napsugárzás intenzitása (W/m2). Ha a kollektor bemenetén 40, a kimenetén 50 fokos a víz, a napsugárzás intenzitása pedig 700W/m2, akkor G=(50-40)/700=0,064 . A grafikonról le lehet olvasni az ehhez a G-hez tartozó hatásfokot.

Megkülönböztetik a bruttó kollektorfelület, az üvegezés (apertura) és az elnyelő felületre vonatkoztatott hatásfokot. A zöld görbe tehát azt a hatásfokot mutatja, amekkorát a tetőn elfoglalt területen a kollektor hasznosítani tud. Ha adott 10 m2 tetőfelület, akkor (a megadott adatlapok szerint) a síkkollektor nagyobb hozamot tud produkálni.
A kereskedők persze nem ezt az adatot adják meg. Miért is?

villam64Válasz erre
2009-09-12
09:04:43
#2592
dudzsi

Én továbbra is a 0.2x300 Cu-E L 21101405 rézszalagot javasolnám (kg áron). Én az alul lévő csövet javaslom. A felül lévő csőnek az előnye és a hátránya szerintem ugyan annyi. Felül árnyékot fog vetni a lemezre, tehát fűteni fogja a lemezt. És továbbra is a fagyálló nélküli drain-back-es megoldást képzelem el. A rajzon a lejtést elnagyoltam. A lényeg, hogy a víz vissza folyjon a meleg helységbe. És ne csobogjon ha olyan helyen van.



2009-09-12
08:32:15
#2591
dudzsi,

Jó kérdés! Úgy gondolom, hogy a felmelegedés szempontjából jobb, ha cső van felül (klasszikus póz).
A festéshez viszont tökéletesen tiszta felületet kell biztosítani. A forrasztóanyaggal összemaszatolt részt a cső körül nagyon körülményes letisztítani. Ezért a festés miatt jobb, ha a cső van alul.

Mivel a festésen nagyon sok múlik, én az utóbbi elrendezést javasolnám.

Biztosan felmerülnek még más szempontok is.

2009-09-12
08:19:33
#2590
Sziasztok,

Én megkérdeztem a vörösréz lemez és cső árát a Mettalo és Ferro globusba. A Mettaloba félkemény vörösréz lemez 2000x1000x0,5 16450+ÁFA a cső 12x1 lágy 50m tekercsbe 610+Áfa.Ugyan ez a Ferroba 15570+Áfa és 627+Áfa 25m tekercsbe.
Egy kérdésem lenne.A csövek felfele vannak vagy lefele.Mert a gyári meg jónáhány ember lefele forditja valaki meg felfele.A thermo üveg nem drága?Bár szerintem jobb mint a polikarbonát.Vagy nem?

hali
2009-09-09
13:54:50
#2564
dudzsi,

A csövek lemezre forrasztása sem egyszerű feladat, egy speciális rugós szorítóasztal kell hozzá. Úgy hallottam, hogy ez a szerszám hozzáférhető napkollektor építő műhelyekben (rá kellene guglizni, aztán írd meg, ha találtál valamit).

A bádog és a rézlemez összeforrasztása azért problémás, mert a korróziót idáz elő.

0.5-ös részlemez kb 8000ft/m2 áron kapható.

A vákumos sík-kolektorok elkészítése még iparilag is bonyolult, házilagosan szinte kivitelezhetetlen, a hozamon pedig nem sokat javít.


2009-09-09
12:30:55
#2563
Sziasztok!

A következö kérdésem lenne napkolektor készitéssel kapcsolatban. A réz csökigyot ugye egy réz lemezre kellene rárakni de ez nem mondhato tulságosan olcsonak. Mivan akkor ha rézlemez helyett horganyzott lemezt használok?Mennyivel lenne kissebb a teljesitménye.Persze szolár festékkel festenémbe.Mit gondoltok arrol hogy ha olyan dobozba keröl amit letudok vákumolni?Itt igazábol az üveg a kérdés.Kibir e egy sima 3-4mm siküveg egy vákumozást?Vagy alákellene támasztani valahol az üveget?
Elöre is köszönök minden választ
2009-08-11
13:54:17
#2301
Tomee,

A gtsolar honlapon megadott adatok és szöveg kissé zavaros.
Szükséges információ:
(netto kollektorfelület)/(bruttó ár)
és
(netto éves hozam)/(bruttó ár)

A "miért vákumcsöveset" kérdésre "30%-al magasabb hozam" a válasz, egy másik lapon pedig ez olvasható:
Foton 1800 sorozat / Vákumcsöves napkollektorok teljesítmény: 660kWh/nm.év
Cordivari síkkollektor teljesítmény 821kWh/nm.év
Ha jól számolom 25% a síkkollektor javára. Akkor most mi van?
2008-02-14
11:26:26
#775
Sándor,

Tapasztalatból tudom én is, hogy nehéz egyszerre teljesíteni a következő három igényt:
1. mindig legyen elegendő hőmérséklétetű és mennyiségű hmv
2. a segédenergia ráfordítást minimalizálni
3. a rendelkezésre álló napenergiából maximális mennyiséget tárolni

Én egy darab 1m3-es réteges szolár-tárolót használok gáz utánfűtéssel. Ahhoz, hogy a legtöbb napenergiát lehessen eltárolni, amikor bármekkora esélyt látok arra, hogy kisüt a nap, letiltom a kazánt.
A napsugárzás azonban kiszámíthatalan, lehet, hogy mégsem melegszik fel a tároló eléggé. Ha már nem valószínű, hogy estig ez megtörténik, akkor vissza kell kapcsolni a kazánt.
A kazán engedélyezést/tiltást az Internetről is állíthatom, az időjárási adatokat, valamint a tároló hőmérsékletét is szemmel tarthatom.
Persze a kapcsolgatás automatizálható lenne, de csak annyira, amennyire előre ki tudom számítani a várható időjárást .
Van még egy vész-nyomógomb arra az esetre, ha a feleségem fürdeni szeretne, de nincs elég melegvíz, de annyira még nem hűlt ki a tároló, hogy az utánfűtés bekapcsoljon. A gomb megnyomásával egy felfűtési ciklus indítható el.

Ötödik éve működik ez a rendszer, és (ellentétben néhány családtagommal) én tudok alkalmazkodni a természet szeszélyeihez. Nálam egy második tároló beépítése a nagyobb kényelem és a családi béke érdekében történne. A második tároló helyett átfolyós rendszerű gáz/villany üzemű vízmelegítőt is használhatnék.

2007-04-01
10:19:00
#601
Dénes,

Mért és számított adatok 2007-03-31-én:

Átlag értékek:
living +21.5 max: +22.1 min: +20.9
buffer_top +56.5 max: +60.8 min: +46.8
boiler_in +22.9 max: +40.9 min: +16.7
boiler_out +24.5 max: +56.6 min: +17.8
solar_out +40.9 max: +63.8 min: +32.0
solar_in +42.5 max: +68.9 min: +29.4
outside +11.2 max: +16.0 min: +6.9
winter +15.7 max: +19.3 min: +13.3
cellar +18.7 max: +19.2 min: +18.1
solar_rad +0.5 max: +1.5 min: +0.0
mansard +18.2 max: +19.3 min: +16.9

Napkeltétől napnyugtáig eltelt idő [perc]: 768
Kollektorok működése [perc]: 351, a lehetséges idő 46%-a, Hozam: [kWh]: 18.0, A kiváltott gáz ára [Ft]: 162.4
Kazán bekapcsolva [perc]: 83, a számított időszakra: 6%, Gázfogyasztás [kWh]: 23.6, Gáz ára [Ft]: 212.1
Fűtés+HMV energiafelhasználás: 41.6 kWh
A napkollektor által termel hő a teljes felhasznát arányában: 43%


Külső hőmérséklet (zöld): a ház északi oldalán, árnyékban mérve
Helységhőmérséklet (kék). Látható, hogy majnem állandó 21.5 Celsius.
Napsugárzás intenzitása -fekete (solar radiation): vízszintes felületen mért érték. Ez a vonal néha hisztérikusan cikázik, ahogy a felhők jönnek-mennek.
Napkeltétől napnyugtáig eltelt idő: Számított érték, csillagászati adatok alapján

A napkollektorból a tárolóba érkező felmelegített folyadék (solar in) -zöld
A tárolóból a napkollektor irányába kilépő folyadék (solar out) - lila
A két hőmérséklet különbsége és a kollektoros körben áramló folyadék tömegáramából ki lehet számítani a szállított hőmennyiséget (a zöld és kék görbe közötti terület)

A kazánból a tárolóba érkező felmelegített fűtőközeg (boiler out) -barna
A tárolóból a kazán irányába kilépő fűtőközeg (solar out) - narancs
A két hőmérséklet különbsége és a kazán-körben áramló fűtőközeg tömegáramából ki lehet számítani a szállított hőmennyiséget (a barna és narancs görbe közötti terület)

Még azt is érdemes "kilátni" a grafikonból, hogy reggel fél nyolckor ugyan bekapcsolt a kazán, de jobb lett volna, ha nem kapcsol be, mert enélkül is fel tudott volna melegedni a tartály ezen a szép napon. De honnan is tudhatja a szabályozó, hogy milyen idő lesz később?
Ha megnézet, hogy a napsugárzás erőssége (fekete) milyen meredeken emelkedett már a kazán bekapcsoláss előtti időszakban, és tudod, hogy ilyenkor milyen szögben esik be napsugárzás, akkor ebből kikövetkeztethető, hogy nincs felhő az égen. A mérésadatgyűjtő program ezt is figyelhetné, és letilthatná a kazánt.
Én gyakran felülbírálom a termosztátot. Például mielőtt munkába indulnék, vagy a munkahelyemről (akár külföldről is). Elég az Interneten egy pillantást vetnem a grafikonra, és távvezérelhetem a kazánt.

Több helyen is kényelmesen be tudok avatkozni a rendszer működésébe. Ehhez persze olykor-olykor rá kell nézni a rendszerre, és meghozni a megfelelő döntést, ami automatizálható is lehetne.
Ez a fajta törődés is sokat számít az energiafelhasználás csökkentésében.
A fürdéshez legalább 55 fokosnak kell lennie a tárolónak, a fűtéshez alacsonyabb hőmérsékletű víz is elegendő. Ha elfogadjuk, hogy fürdés előtt tíz perccel egy gombot meg kell nyomnunk a fürdőszobában ahhoz, hogy biztosan legyen elég melegvíz a tárolóban, akkor sokat spórolhatunk azon, hogy a tároló hőmérsékletét leszabályozhatjuk akár 45 fokra is. Ez csökkenti a tárolási veszteséget és csökkenti a szükséges kazán üzemórát, valamint növeli kollektor hatásfokát. 0 fok külső és 60 fokos kollektorhőmérséklet esetén egy síkkollektor hatásfoka kb 25%. Ha a kollektorhőmérséklet csak 40 fok, akkor a hatásfok már 45% közelében jár. (Ugyanezek a hatásfok értékek vákumcsöves kollektor esetén 40 és 50%.)





2007-03-31
17:10:34
#599
Dénes,
Ha kiépített szellőzőrendszered van, akkor lehet, hogy azt kelleni feltuningolni egy hővisszanyerővel. Habár ennek kicsit ellentmont a kandalló, ami miatt nem légtömör az épület. Mennyit szoktatok szellőztetni? Van valami műszered, ami a légminőséget méri?

Másik ötlet: légkollektor használata és meleg levegős fűtésrásegítés. A meglévő rendszereddel ez is kézenfekvő lehet. Sőt, talán ez lehetne a legolcsóbb megoldás, így a stagnáció sem jelenthet gondot. A légkollektorok költsége csak töredéke a folyadékos kollektorokhoz képest és a házilagos kivitelezéshez is kevesebb szerszám és szakértelem szükséges.

Több milláért medencét építeni, hogy legyen hova tenni a fölösleges meleget szerintem badarság. Ez ellentmond az energiatakarékosságnak! Nem szabad felülni azoknak a kereskedőknek/számításoknak, akik /amik medencefűtéssel próbálják meggyőzővé/rentábilissá tenni a beruházást.

A grafikonok és az összesítések értelmezésében szívesen segítek.

Ui.: Sándor szerintem a gázáremelésre gondolt.
Bocs, ez nem jutott az eszembe! Az igazság az, hogy én így is olcsónak tartom a gáz árát. De komolyan! (Ez lehetne egy vitaindító is.)
2007-03-31
15:16:16
#597
Kedves Róbert!

Sajnos a kérdések között van olyan amire csak a gépészeti kivitelező tudna válaszolni, de majd megkérdezem. Alternatív fűtési lehetőségeim a következők: fatüzelésű kandalló a nappaliban mely nemcsak látvány, de fűtési célokra is alkalmas teljesítményű (talán 22 KW-os)és egy hűtő-fűtő-szellőztető berendezés amely elektromosan üzemel a padlástérben összecsövezett és a mennyezetbe helyezett anemosztátokon keresztül fejti ki hatását. ( 10KW hűtő és valamivel kevesebb fűtőteljesítménnyel.) Fűtésre persze csak ősszel és tavasszal használható-igen drágán- amikor kint nincs tartósan mínusz. Sajnos a tároló kapacitás a kazánhelyiségben nem megoldható esetleg a padlástérben (födém teherbírás?) vagy a mosó-szárító helyiségben, de ott csak egy szűk, max. 1000 literes kapacitás erejéig. Esetleges fölöslegesen képződött melegvizet külső medence fűtésére hasznosíthatnám. Üdv: Dénes

Ui.: Sándor szerintem a gázáremelésre gondolt.
2007-03-31
14:19:41
#593
Dénes,
A nem padlófűtéses helységekben alacsony hőmérsékletű fűtőközegre lettek méretezve a radiátorok? Ha nem, akkor a radiátoros köröket nem kellene bevonni a napkollektorral rásegített fűtésbe, mert nem elegendően nagy a felületeük. Radiátorcserére lenne szükség.

El tudnál helyezni egy újabb tárolót a kazánházban (alapterület, teherbírás - minimum 1.5m2, 1700kg)?

A gázon kívül milyen más fűtési módra van lehetőséged (fa, hőszivattyú, elektromos)? Avval hogyan integrálnád a napkollektoros redszert?

Mekkora hozammal számolsz? Tudod-e, hogy 10m2 nettó felületű vákumcsöves kollektor a leghidegebb 3 téli hónapban kb 1 heti fűtést vát ki egy olyan házban, mint a tied (ez az összes hőszükséglet kb 10%-a). A létesítés költsége kb 1.5-2 milló Ft. Kétszer ekkora kollektorfelület persze a dupláját hozza (majdnem a duplájáért).

Mit fogsz csinálni a nyári hőtöblettel? Mert fűtés híján kb 3nm kollktor is elég a nyári melegvíz szükséglet fedezéséhez.

Van-e más olyan energiatakarékossági beruházás, ami hamarabb megtérülne számodra? Például: esővíz/szürkevíz gyűjtés, a külső hőszigetelés növelése, kondenzációs kazán beépítése, hővisszanyerés... stb?

Nem a kedved akarom elvenni, hanem olyan kérdéseket felvetni, amelyek nagyban befolyásolhatják a döntést.

Sándor,
Milyen intézkedéstől feleződött meg a megtérülési idő?
2007-03-29
12:24:09
#591
Kicsit kevés volt a hely úgyhogy néhány mondatot írok még a házról. Új építés, kb. 140 m2 fűtött alapterület, 2 felnőtt 1 gyermek lakóval. 1,1 K hőtényezős műanyag nyílászárókkal. Hossztengelye majdnem pontosan kelet-nyugati fekvésű, délre és nyugatra néző nyílászárókkal, tornácos déli fronttal. 38-as főfalak+5cm-es habszivacs szigetelés+nemesvakolat.Tetőtér nem lakott, szigetelés a födém szintjében.Nagyon jó a hőszigetelés, párásodás nincs. Tetősik 25 fokos hatalmas déli tetőfelület. Vegyes fűtés, kb. 60 m2 parketta radiátor fűtéssel és kb. 80 m2 hidegburkolat padlófűtéssel. Wiesmann nem kondenzációs kazán 100 literes hőtárolóval. A gázfogysztásról korábban írtam. ( Az adat 2005-06-os télre vonatkozik, mert akkor volt tél is) A kérdés tehát, hogy egy ilyen paraméterekkel rendelkező házhoz milyen napkollektor rendszert volna érdemes és kifizetődő építeni? Vagy egyenlőre hagyjam az egészet, mert még mindig túl olcsó a gáz nálunk?
2007-03-29
11:59:47
#590
Kedves Mindenki!

Nagy érdeklődéssel olvasom a honlapot, főleg a fórum rovatot. A legutóbbi gázáremelés óta ismét foglalkoztat a gondolat, hogy napenergia hasznosítással hogyan csökkenthetném az energia költségeket, természetesen még ésszerű max. 15 éves megtérüléssel számolva. 2 és fél éve építkeztem azonban az akkori energiaköltségek és rendszerárak mellett akkor letettem a megvalósításról. Laikusként úgy számoltam, hogy csak melegvíz előállításban nem érdemes gondolkodnom, mert az éves gázfogysztásunknak (2300 m3)csak kb. 10%-a a melegvíz felhasználás. Ez durván évente 23 000 Ft.Ez a megtérülést figyelembe véve 345 000 Ft-os beruházást enged meg. Ahogy utána olvastam a témának a napkollektoros rendszerek 30-70%-os energia megtakarítást képesek éves szinten produkálni. A probléma nyilván az, hogy ezt nem egyenletes eloszlásban, hanem a nyári hónapokban jelentősen többet, amikor amúgy sem fűtünk. Azok a rendszerek, amelyek komolyan részt vesznek a fűtésrásegítésben,-legalább 50%-ot tudnak-kb. milyen árszínvonalon mozoghatnak nagyságrendileg?
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektorlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10   következő »
Copyright © 2005-2023 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva