Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Tetőtéri hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2006-09-25
19:10:15
#506
Zolle,

Itt találod a gipszkarton állmenyezet leírását: www.knauf.hu/html/almenny.htm

Nyáron a földszint hűvösebb, mint a tetőtér, ezért az alsó szintről inkább hűlni fog.

A két lakott szint közé nem kell párazárás.
2006-09-25
16:14:23
#505
Még egy kérdésem lenne!

A házamnak beton födéme van. Szeretnék egy gipszkarton mennyezetet csinálni. Fém profilokra raknám, de nem tudom, hogy kell-e még valami hozzá?
Gondolok itt pl. párazáró fóliára, ha kell akkor érdemes-e hőtükrőset rakni? (így talán nem szorulna fel a meleg a tetőtérbe)

Sajnos nincs konkrét tapasztalatom e téren, csak józan paraszti ész után megyek.
2006-09-22
09:24:21
#501
Domokos,

A Naplopónak teljesen igaza van. Jó beállítás mellett a tartályban a rétegződés miatt csak a használati melegvízhez szükséges mennyiségű víznek magas a hőmérséklete (60 fok), a tartály alján, ahol a napkollektor hőcserélője van elhelyezve ennél jóval alacsonyabb (a reggeli órákban, amikor a tartály le van merülve kb 30 fok). A probléma abból adódik, hogy a hmv sokkal magasabb hőmérsékletet igényel (részben a hmv hőcserélő miatt), mint a fűtés, ami (pl az én esetemben) hőcserélő nélkül használja a tartály vizét.


A polikarbonáttal áttört tető mögötti szobában a szoláris nyereség szinte nulla, de a téli komfortérzet sokat javul. Világosabb, naposabb lesz a helység, ez kellemes és kevesebbet is kell világítani.
A poloikarbonát tető árába ne felejtsd belekalkulálni a szükséges profilok, bádogozás és árnyékolás árát is.

2006-09-21
12:31:05
#500
Köszi a válaszokat! Nem feltétlenül termoszifonra gondolok, hanem egyáltalán a vízszintes 200-300 literes tartályokra. A naplopó azt mondja azért jobb a függőleges, mert a víz rétegződés így megfelelő, föntről érkezik a melegvíz, tehát kevesebb fűtésrásegítés szükséges.Számomra helyhiány miatt egy vízszintes tároló lenne az ideális, de persze meggondolandó, hogy megéri e.Más:Van egy tornácom, ami a nappalimtól egy nagy hőszigetelt üvegtábla és ajtó választ majd el dny-i irányba.A háztető síkja mélyen lejön a tornác fölé ami nyáron ideális árnyékolás, télen a délutáni napot azonban szeretném nézni a nappali hátsó részéből is. Amennyiben a cserepek helyett átlátszó polikarbonátot teszek télen szerinted lehet számolni valami szoláris nyereséggel, kvázi a direkt sugárzás egy műanyag felületen és egy üvegfelületen keresztül ér valamit?Nyáron persze le kell árnyékolni a műanyagot.(nagyon drága az erős üveg vagy a bordázat nélküli plexi)
2006-09-21
09:05:04
#499
Domokos,

1. A hőszigetelő paplan meglehetősen lágy anyag. Ha egyszer már beépítetted, akkor nem tudom, hogy mennyire megbízhatóan lehet később a szarufák közé beszorítani.
Alumínium kasírozású anyag talán jobban ellenáll és ebben az esetben a hőtükrös fólia kérdés is megoldódik.
A paplan esetén (úgy tervezed, hogy ez átmeneti állapot) egyszerű pvc fólia is megtenné. Csak arra kell odafigyelni, hogy ne jusson be csapadék a padlásra, ami a fólián összegyűlve valahol átáztatja a mennyezetet.
A paplan fölé is kell valamilyen ideiglenes járófelületet építeni, ami plussz munkával és költséggel jár,
szerintem érdemes lenne valami mást elhagyni, és inkább a szigetelést a végleges helyére építeni.

2. Ha beépíted a tetőteret, akkor csak a hangszigetelésre kell gondolni, hőszigetelésre két fűtött helység között nincs szükség.

3. Ha a visszavert hősugarak egy szerkezeti elem külső oldalát melegítik, attól is csökken a hőveszteség.

4. Olyan termoszifonra gondolsz, ami gravitációs úton a kollektor fölött van elhelyezve?

2006-09-06
21:24:22
#492
Szia Róbert! Én most építkezem, a tetőteret majd később fogjuk beépíteni. Úgy szeretném csinálni, hogy a 15 cm-es szálas hőszigetelőpaplant először a padlástérben a fafödémre fektetjük le és amikor fent megcsináljuk a padlásteret lakótérnek ezt az anyagot építem be a szarufák közé.Helyette lefekektetek majd 5 centit. A tetőfóliát már megvettem, ez párazáró ezüstfólia mast isoflex 100. Majd később ez alá és fölé 2*5cm-es légrést hagyok és utána jöhet a szigetelés, a második fólia és a burkolat.Kérdés számomra azonban, hogy a födém és a szigetelés(15cm) közé milyen fóliát tegyek. Jó az ilyen fajta párazáró ezüst fólia, vagy extra hőtükröset vegyek és vastagot(ez szigetelés miatt bár biztos jobb)?A mennyezet deszkázat lesz. Amennyiben a hőtükrös fólia elött vagy alatt lambéria, deszkázat vagy pl gipszkarton van, ez nem fogja fel a visszasugárzó hőt? Kvázi van értelme a drágább hőtükrös fóliáknak?
Még egy kérdés? Mi a véleményed a vízszintes szolárbojlerekről, pl "nobel" ha ismered?
Köszönöm szépen!!!
2006-08-06
14:44:39
#449
László,

Meglévő tetőteret szeretnél szigetelni? Milyen a jelenlegi szerkezet, a nyílászárók, a tájolás, a héjalás, a belső falak anyaga, stb.. Milyen hőfokot nevezel elfogadhatónak?

A belső szigetelés vastagságának növelése a meleg ellen nem orvosság, csak ha van elegendő hőtároló tömeg a tetőtérben, ami az éjszakai szellőztetés alatt annyira le tud hűlni, hogy napközben csökkentse a csúcshőmérsékletet.
Napközben a nyílászárók külső árnyékolása sokat védhet a direkt sugárzástól.

Itt láthatod az előző 30 nap hőmérsékleti viszonyait: . Ennél hosszabb kánikulára szerencsére csak ritkán kell számítani. A külső hőmérséklet (zöld) a ház északi árnyékos oldalán lett mérve. A rózsaszín görbe a tetőtér hőmérsékletét mutatja. Azt hiszem, hogy ennél alacsonyabb belső hőmérséklet egy tetőtérben csak valamilyen klimatizálás mellet lehetséges.

2006-06-19
17:54:50
#427
Domokos,
A 15cm szigetelés nem rossz, a 20cm valamivel jobb.

Délben (a kiszellőztetés mellett is) 40 fok felett lehet a szigetelés fölött a levegő hőmérséklete.
A szigetelés késlelteti a hő terjedésének sebességét, minél vastagabb, annál később tud behatolni a hőség.

Persze az ablakokon keresztül érkező direkt sugárzáson ez nem segít, és szellőztetünk is, ezért, a hőszigetelés vastagságából adódó hatás mértéke 5/20-nál jóval kisebb.
Nem tudom érthető volt-e az előző mondatom :)

2006-06-19
16:24:57
#422
Szia Róbert! Tetőtérben a nyári nagy forróság esetében annak van nagy jelentősége, hogy a szigetelés 15 vagy 20 cm?A kettős szellőzés amit mindig súlykolsz meglenne a 15ös kőzetgyapotnál is. köszi
2006-06-05
13:16:45
#389
József,
Szerencsére a beépítetlen padlásokon viszonylag kis költséggel helyezhetünk el hőszigetelést. Ez a megoldás különösen gazdaságos, hiszen a hőnek nagyobb része távozik a mennyezeten, mint a falakon keresztül (felfelé irányuló hőáramlás). Maga a hőszigetelés általában nem drága, az árat a hőszigetelés megvédésére, járhatóvá tételére szolgáló burkolatok drágítják meg.

Ha tehát a padlástér födémén nem járkál senki, akkor felesleges lépésálló szigetelésben gondolkodni. Megfelel pl. az olcsóbb kőzetgyapot, külön burkolóréteg nélkül. Néhány méterenként maradék gerendadarabokat fektetve néhány pallóval megoldható, hogy a padlástérben történő mozgás esetén mégse tapossák laposra a szigetelést.

A födém szigetelésére használható 200×100 cm-es táblás kiszerelésben kapható, 3-5 cm vastagságú nádlemez, ami külön burkolóréteget sem igényel, nyugodtan lehet járni rajta.
Nádpallóval megvalósított hőszigetelés esetén a sártapasztást fölszedném, 2 réteg 5cm vastag nádpallót egymásra merőleges száliránnyal lefektetnék, és a száraz sarat beáztatva kevés szalmával bekeverve újratapasztanám a nádpallóra.

Egy másik hozzászólásban olvastam, hogy valakinek jól bevált a sok rétegben egymásra fektetett hullámpapír.
Hullámpapírt én is alkalmaztam már egy öreg sártapasztással fedett padláson. Nekem elsődlegesen a pormentesítés volt vele a célom, és az alatt a három év alatt, amíg ott laktunk a papír állapotában semmilyen változást nem tapasztaltam.
A nád és a papír önmagában tűzveszélyes, a kémények környékén erre ügyelni kell.

Ha viszont a födémen járkálni fognak, akkor nagyobb teherbíró képességű, lépésálló kőzetgyapot szükséges. Például a Rockwool Dachrock hőszigetelés.

A kellően sík födémre az AUSTROTHERM padlás hőszigetelő lemezt kell teríteni, ami egy faforgács lappal társított hőszigetelő lemez. A 10 cm hőszigetelésen a faforgács biztosítja a járófelületet. (Én speciel nem rajongok a műanyag habokért, a párát sem engedi át, ezt a megoldást nem is alkalmaznám).

maconkaiVálasz erre
2006-06-04
20:36:11
#388
Kedves Sándor!

Egy meglehetősen régi falusi ház padlásterének hőszigeteléséhez kérem tanácsát. A födémszerkezet a szokásos: stukator, fa gerendák, sártapasztás a padlástérben. A járhatóság nem fontos.
Szijártó József
2006-05-15
14:09:49
#372
Sándor,


"""
Felénk kétféle tipusú parasztház létezett.
Az egyik amit Te is leírtál. Ha beleszámolod az alsó stukatoros mennyezet és a felső nádszövet (nádkéve) közötti gerendák vastagságát, a nád alatti deszka fedést, akkor a födém szerkezet ott is kitett legalább 80 cm-t. Ezek voltak felénk a módosabb gazdák házai. A vastag gerendák, és az erős felső deszkázás miatt sok terményt lehetett tárolni rajtuk.
A másik a mestergerendás-kisgerendás tipus. Ott a nádkéve sorra általában azt a földmennyiséget terítették fel, amit kiástak az épület belsejéből.
Az épület belső szintje az udvarszint alatt volt 1-2 ásónyommal (20-40 cm). Ezért voltak az ablakok kívülről nézve olyan alacsonyan. Tehát a gerendázattal együtt elérte a födémvastagság a 100 cm-t. Ezek a szegényebb emberek házai voltak. Általában homokkal meghintett földes szobával. Naponta seperték, mintákat locsoltak a padlóra vízzel. Télen is naponta kétszer szellőztettek. Reggel a takarítás idején, délután a kemence begyújtása után, amikor már nem füstölt a tűzrevaló hanem csak izzott a kemencében.
A levegő mindig friss volt és penészmentes.
A lényeg, hogy mindkét háztipusnál a födém vastagabb volt mint falak.

A középületeknél a szintek közötti poroszsüveg, vagy gerendás-deszkás födémet 20-30 cm porhanyós száraz föld borította. Erre rakták felülről mischungba a hidegburkolatot. Vagy gerendázatra a hajópadlót, parkettát. Nemcsak a hő, hanem a hangszigetelés is tökéletes volt.
A padlásfödémen vstagabb földréteget alkalmaztak.
Találkoztam olyannal is, hogy pl. a bejáratoknál épített boltívek feletti területet is földdel töltötték ki. Valószínűleg ezért nem volt rajtuk párakicsapódás, pedig sűrűn nyitogatták a bejárati ajtót télen is.

A betonfödémnél az a kérdés, hogy a gerendák "átvilágítanak" e a vakolaton, tehát baj van, vagy csak javítani kell a hőszigetelést?
Én legalább kétrétegű, különböző fajtájú, hőátbocsátású, lépésálló szálasanyagot terítenék fel. Fedőburkolat szükség szerint.
Láttam egy hasonló betongerendás mennyezetet feljavítani. Először 30 cm-es kohósalakkal próbálkoztak, de a lakásban a levegő "széngáz" illatú volt.
Az új rétegrend (a tulaj találmánya) bevált:
10 réteg dobozkarton (hullámkarton) kb 5 cm
1 réteg lépésálló kőzetgyapot 5 cm
olcsó kátránypapír terítés kb 4-5 cm átfedéssel
5 cm perlitbeton
2 cm erős mischung koptató rétegnek
"""

Szerintem is szükséges a párazáró fólia átfedéssel folytonosan történő beépítése.

Én a szoba oldalon ragasztanám föl a a fóliát a meglévő gipszkartonra, két oldalán tapadó ragasztószalaggal, és egy újabb réteg gipszkartonnal rögzíteném. (Remélhetőleg nem most lett lefestve a lakás.)

Az üveggyapot penész/gombamentesítési technikájáról meg kellene kérdezni az Isover szakembereit. A meglévő penészgomba magától nem fog eltünni és szinte vonzza a nedvességet, ami a romló hőszigeteléssel együtt gyorsítja a káros folyamatot.

A gerendák és a párnafák penész/gombamentesítése megtörtént-e a beépítésük előtt? Ha nem, akkor pótolni kell, mert teljesen tönkremehet a faanyag.

Érdemes lenne egy higrométert beszerezni a belső páratartalom mérésére + intenzív szellőztetés.

Nem készült véletlenül egy-két fotó a feltárt problémás födémszerkezetől?


2006-05-02
09:49:33
#352
MezgaGeza,
A hőtükör csak akkor hatásos, ha nem érintkezik a meleg oldali felülettel. A dupla falú termoszokon is a külső üveg belső részét teszik tükrözővé. Az általad említett légrésnek tehát van értelme, jó lenne egy mérést végezni ez ügyben. Ugye erről a rajzról beszélsz: gallery/10/3
Mi lemez-profilokra szereltük a gipszkartont és nem láttam arra lehetőséget, hogy egy újabb légrést kialakítsunk.

A térdfal esetén a külső gipszkarton a szigetelést védi. Más funkciója szerintem nincs, de felhívhatnád az Isovert, biztosan van nálam kompetensebb emberük, aki választ adhat. (Lécci írd meg, hogy mit válaszoltak!)

Tetősík-ablak: a régi lakásunkban 18 éve van 4 Velux ablak, ami azóta is (az egyik ablak kicsit vetemedett, és a külső árnyékoló is nehezen jár rajta) hibátlanul működik. Most egy Fakro-t tettem fel tetőkibúvónak az északi oldalra, avval is meg vagyok elégedve. A többi típusról nem tudok mit mondani.
Minden esetre nagyon vigyázz a tetősík-ablakokkal. Szerintem külső redőnyök nélkül nem szabad beépíteni, a nyári hőterhelés miatt.


2006-05-01
18:05:02
#349
Géza,
1. A tetőteret lezáró gipszkartonra helyezett fólia akadályozza meg, hogy a lakásból a pára a szigetelésbe kerüljön. A nedvesség ugyanis rontja a hőszigetelő képességet.
Mivel a fólia tükröző réteget is tartalmaz, a sugárzó hőt is visszatartja.
A tetőtérben a páraegyensúly kialakításában nagy szerepe van a gipszkartonnak (nálunk két réteg). A fölösleges párától szellőztetéssel kell megszabadulni.

2. A cserép és a szigetelés közötti fóliának négy szerepe van:
a) a szigetelést felülről, az esetleges csapó esőtől és porhótól szárazon tartja
b) biztosítja a szigetelés kiszellőztetését (szárítását) az alatta lévő szellőző-réteg által
c) biztosítja a cserép hűtését a felette lévő szellőző-réteg által
d) a tükröző rétegnek köszönhetően a cserépből sugárzó hőt visszaveri

A cserép-fedésed alatt elhelyezett fólia az a, b, és c feladatokra ok.
Ne felejtsd el, hogy az eresz alatt a levegőt bevezető résre, a gerinc közelében pedig a kiáramlást biztosító szellőző-cserepekre van szükség.
A gerinc mentén a két oldalon felfutó fólia nem találkozik, így a szigetelés fölötti légrés a gerinc-cserepek kis megemelésével kiszellőztethető. gallery/10/2


Előnyös, ha a szarufák közé helyezett szigetelőanyagnak van tartása, de kis kitartással a lágyabb anyagokat is rá lehet venni, hogy a helyükön maradjanak (páldául a stukator szeg is vékogy horganyzott drót segítségével).

A keresztirányú szigetelés ok, a hőtükrös fóliához pedig lehet kapni kétoldalas ragasztószalagot.
A fólia felhelyezést fennt kell kezdeni.

Ahogy már említettem, mi két réteg gipszkartont építettünk be, hogy
a) nagyobb legyen a tömeg
b) jobb legyen a párakiegyenlítés
c) hatásosabb legyen a tűz-gátlás (a gipszkarton típusát is úgy kell megválasztani)
d) masszívabb legyen a fal

Nem tudom mekkora a ferde felület, de ha lesz menyezete a tetőterednek, akkor oda vastagabb szigetelést teríthetnél. A 15 cm hőszigetés nem kevés, persze kérdés, hogy "milyen magasra helyezed a lécet".
(MZ/X)
2006-04-13
19:27:34
#344
paco,
Mit jelent az, hogy "idejemúlt" ?
Igaz, én nem láttam a helyszínen, hogy milyen állapotban van a tetőtér, de tisztán energetikai és gazdasági szempontból vizsgálva Te mit gondolsz, mennyi idő alatt térül meg ez a beruházás?
Persze lehet, hogy az egyéb átalakítások miatt egyébként is vissza kellene bontani a tetőt.

2006-04-09
22:04:28
#342
paco,
A hőszigetelő képesség biztosan javul, de először érdemes lenne egy számítást végezni, hogy az adott felületen mekkora nyereséget hoz a szigetelés vastagságának növelése, és mindez mennyibe kerül.
Valószínűleg ez a számítás el is dönti a kérdést.

Persze más kérdések is felmerülnek:
1. a meglévő szerkezet teherbíró képessége
2. a szigetelés kiszellőztetettsége - ennek hiánya esetén a deszka és a gerendák gombásodhatnak, penészedhetnek
3. a meglévő szigetelés és faszerkezet állopotának felmérése - a faszerkezet megfelelőképpen el van-e látva gomba és rovarvédelemmel, a meglévő szigetelés folytonossága, a vakolat állékonysága (nehogy a gipszkarton mögött később megroggyon a vakolat)

Nekem tetszik amit a házról írtál. Nem tartom (olyan) rossznak a szigetelést, és egy jól bevált, egészséges megoldásról van szó.
Ha van vízszintes mennyezet a tetőtérben, akkor érdemes lenne még egy újabb kb. 10cm vastag szigetelést ráfektetni, a ferde síkokat pedig változatlanul hagyni.
2006-02-26
21:34:25
#283
Sándor,

"""
Alföldi parasztház:
Szalmatörekes tapasztás
lécezés
15-40 cm-es légrés
gerendák
1"-os szelezés deszka
egy sor nádkéve, kb 30 cm vastag
1-1,5 ásónyom fekete föld, 20-40 cm
Szalmás sártapasztás 4-5 cm

Kiegyezés utáni (köz)épületek, úgy 1920-ig:
gipszvakolat
rabicháló
deszka borítás, vagy I gerendák közé rakott boltíves kerámia, tégla
deszka borítás esetén gerenda vastagságú légrés, 30-40 cm
palló fedés a gerendákon
40 cm-es földréteg
gerendák palló fedéssel, közte légréssel, (hogy járható legyen a padlás)
a kerámia födémen is 30-40 cm-es földréteg, majd deszka borítás
(1920 után már inkább betont és salakot használtak)

Tehát különböző hővezetésű anyagok kombinációi, és a legfontosabb a többszöri légrés alkalmazása.
"""

Jól értettem, hogy az alföldi parasztház esetén a rétegrend 100-140, a kiegyezés utáni épület esetén 80-90cm vastagú födémet jelent?

Gyerekkoromban egy olyan házban laktunk (az Alföldön), amiben a falak vegyesen vályogból és döngölt földből készültek (kb 50cm vastag), a fagerendás födémet a szoba oldali deszkázaton nádszövet és stukatur gipsz, a padlás oldali
deszkázaton nádpalló és törekes sár fedett.
A ház egyik felén nádtető, a másik oldalon cserép volt.
A falak mindenhol mésszel voltak lefestve.
A szobák burkolatát vastag homokrétegbe fektetett párnafákra szegelt hajópadló adta.
Ebben a házban nem volt sem fólia, sem penész.

Anyám házát szeretném ezen a nyáron feljavítani.
Tulajdonképpen a 30cm vastag B30-as falak szigetelése sincs még megoldva, de először a padlást akarom rendbe tenni.
Te a szíved szerint milyen rétegrendet építenél be, egy klasszikus betongerenda+kefni +5cm kohósalak födém utólagos hőszigetelésére hidegpadlás esetén?

Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Tetőtéri hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva