Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Tetőtéri hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2008-07-29
09:47:37
#992
Kedves Adrienn!

Ajánlanám figyelmedbe a cellulóz szigetelést aminél légrést nem szükséges kihagyni az osb mögött.A cellulóz egyik előnye hogy zsákos formában kapható és így sokkal könnyebb vele dolgozni mint egy szálas anyaggal,nincs hulladék,nincsenek toldások,átfedések,nem szúr(teljesen környezetbarát) és a fogópárok közé is sokkal egyszerübb "betömködni".
WWW.forelockbt.hu
Pl. azokban a közökben ahol a kémény vagy tatőablak van a kiszellőztetés csak úgy lenne tökéletes ha a kémény alatt ki és fölötte pedig be tudna áramolni a levegő.Ugyanez a helyzet a tetőablakoknál is,de én még nem dolgoztam olyan helyen ahol ez szakszerüen meg lett volna csinálva.

Üdvözlettel:rob34
szepygabVálasz erre
2008-07-29
07:36:51
#991
""Nekem úgy tűnik az elmondásodból, hogy nincs igazán hely a hőszigetelésnek és a kiszellőztetéssel is gond lehet."
15 cm a szarufa, amibe 10-es közetgyapot kerülne. Mögötte megvan az 5 cm a lécekig, vagy ez így nem jó? A páraáteresztő fóliát itt hogy kell betenni? Egy-egy sávot beszabni a szarufák közé? Hogy áll meg, míg a 10-es kőzetgyapot bekerül?"
Ha jól értelek, a tető már kész van :-(
Szerintem hagyd most már azt a páraáteresztő fóliát, az nem kötelező, most már fölösleges lenne bonyolítani. Az 5 cm légrés elég, ha ki tud szellőzni.
Rendesen azt szokták csinálni, hogy a szarufákra fölülről ráterítik a páraáteresztőt, azt a szarufákon végigfutó lécekkel (ellenléc/futó léc a beceneve)leszorítják, és erre rögzítik a cserépléceket, ill. zsindely esetén a deszkázást. Így a héjalás és a hőszigetelés teteje között kialakul egy lécvastagságnyi légrés.


""A tetőhéj és a hősziegtelés között illik kb. 5 cm légrést hagyni, ami úgy kell kialakíteni, hogy az alján (az eresz környékén) bejuthasson a levegő, a tetején (a gerincnél, vagy a padlástérben a ferde és a vízszintes hőszigetelés találkozása fölött, eltávozhasson."
A gerincnél nincs semmi, az biztos, az eresznél sem hiszem, de vannak beépítve a szellőzők az osb-n itt ott. Nem minden szarufa-közön, de van pár."
A légrés kiszellőztetésének az a feladata, hogy nyáron a héjalás alatt felforrósodó levegő hőjét elvigye, különben hiába van hőszigetelés, az be fog menni a tetőtérbe, és nem győzöd fizetni a klímák villanyszámláját.
Ha csak mutatóba van, nincs minden gerendaközben, akkor félmunkát végeztek.
Az alsó élén, vagyis az eresz táján, perforált szalaggal szokták a rést lezárni, hogy madár ne fészkelhessen be. Ez a szalag nem drága, többféle színben van, bármelyik tetőfedős kereskedőnél, építőanyagos áruházban kapható. Az ereszalja kialakításától függően, akár utólag is feltehető. Jellemzően valamilyen deszkázás, lambériázás van arrafelé, ebből kell egy szálat kivenni, és a rést ezzel a szalaggal lezárni.
Ha jól értettelek, Nálatok a ferde tetősík hőszigetelése nem ér fel a tetőgerincig, a fogópárok fölött kis "padlástér" van. Ez esetben a légrés ide szellőzik, ide hozza be a meleget. Ezt akár az oromfalakon, a gerinc alatt kialakított szellőző nyílásokkal is ki tudod szellőztetni onnan, ha még nincs levakolva a homlokzat. Ha megfigyelted, a régi parasztházakon is van szellőző nyílás a padlástéri oromfalon és persze az épület átellenes végén is, csak azt az utca felől nem látjuk.

üdv

szepygab
2008-07-28
21:03:05
#990
Tegnap írtam egy egész hosszú hozzászólást, de a küldés pillanatában elveszett és már nem volt időm újra megírni. :(((

"A terven is közvetlenül a szarufákra volt tervezve a zsindelyt tartó osb?"
Deszkákra van szegelve.

"Nekem úgy tűnik az elmondásodból, hogy nincs igazán hely a hőszigetelésnek és a kiszellőztetéssel is gond lehet."
15 cm a szarufa, amibe 10-es közetgyapot kerülne. Mögötte megvan az 5 cm a lécekig, vagy ez így nem jó? A páraáteresztő fóliát itt hogy kell betenni? Egy-egy sávot beszabni a szarufák közé? Hogy áll meg, míg a 10-es kőzetgyapot bekerül?

"A tetőhéj és a hősziegtelés között illik kb. 5 cm légrést hagyni, ami úgy kell kialakíteni, hogy az alján (az eresz környékén) bejuthasson a levegő, a tetején (a gerincnél, vagy a padlástérben a ferde és a vízszintes hőszigetelés találkozása fölött, eltávozhasson."
A gerincnél nincs semmi, az biztos, az eresznél sem hiszem, de vannak beépítve a szellőzők az osb-n itt ott. Nem minden szarufa-közön, de van pár.
szepygabVálasz erre
2008-07-27
14:10:11
#987
"Élére állított palló-párok vannak. A párok között futó rést (ami van vagy 10 cm, de lehet, hogy kevesebb) is ki kell tömködni kőzetgyapottal, ugye?"
Igen, a hőszigetelésnek lehetőleg hézagmentesnek kell lennie.

"Az 5 cm-est kell keresztbe fektetni, hogy fedje a pallókat? Szerinted rosszabb, ha felülre kerülne?"
Tökéletes megoldás, csak az összes hőszigetelő réteg vastagsága legyen meg 20 cm. Az a 15 kicsit kevés. Ezen kívül felülről célszerű páraáteresztő módon lefedni. (ez lehet deszkázás, páraáteresztő fólia, de osb nem). A hősziegetlés és a cserepek között maradó "padlásteret" célszerű kiszellőzni hagyni, hogy a nyáron ne rekedjen meg annyira a meleg, és ne melegítse a szobát.

"Csak a világítás miatt, mert így könnyeb neki helyet csinálni, ha alul nem vesz el még 5 cm-t a szigetelés."
Semmi gond vele, csak fokozottan kell vigyázni a világítás szerelésekor az így legalsó réteggé vált fólia épségére.
Elképzelek egy villanyszerelőt, amint fűrészfogas körkivágóval vágja a lukakat a gipszkartonba a halogén spotoknak, miközben fölötte 5 centire ott a fólia. Csaka zért nem fogadok rá, hogy kivágja azt is, mert "úriember biztosra nem fogad" :-(

"Lenne még egy probléma. Van, ahol nincs födém, a nappalink fölött. A szarufák közé kellene gondolom 10 cm kőzetgyapot, így marad 5 cm szellőzés az osb lapok alatt. (Zsindelyünk van.)
Itt is kellene páraáteresztő fólia?"
Rajta van már az a tető?
A terven is közvetlenül a szarufákra volt tervezve a zsindelyt tartó osb?
Meg kéne nézni a terven szereplő rétegrendet. Lehet, hogy valami alaposan el lett baltázva :-(
Nekem úgy tűnik az elmondásodból, hogy nincs igazán hely a hőszigetelésnek és a kiszellőztetéssel is gond lehet.
Mindenképp kell a hőszigetelés lakótér felőli oldalán párazárás, és a tetőhéjalás felőli oldalán lehetőség arra, hogy eltávozzon az a pára, ami mégiscsak belekerül a hőszigetelésbe (úgysem sikerül hermetikus fóliaréteget létrehozni).
A tetőhéj és a hősziegtelés között illik kb. 5 cm légrést hagyni, ami úgy kell kialakíteni, hogy az alján (az eresz környékén) bejuthasson a levegő, a tetején (a gerincnél, vagy a padlástérben a ferde és a vízszintes hőszigetelés találkozása fölött, eltávozhasson. A célja, hogy a felforrósodó tetőhéj alól elvigye a meleget. Mivel a felforrósodó tetőhéj a meleget nem csak az alatta levő réteg felmelegítésével adja le, hanem sugárzással is, ezért szoktak fényes, hővisszaverő fóliát használni, a hőszigetelés fölött. Sajnos azok, amik hővisszaverősek is, és a párát is
kiengedik, elég drágák.

"Aztán jön a lécezés probléma. Mivel 5 cm-es kőzetgyapot megy közé, ezért 5 cm-es léc kellene? Élére kell fordítani a 3*5-ös lécet vagy másmilyet kellett volna venni?"
Az alsó lécezésnél gondolj a gipszkarton rögzítésére is. Az élére állított léc 3 cm-s élén nem tudsz két gipszkarton táblát megcsavarozni. Ahhoz a gyári profil is 5 cm széles.

"Olvastam, hogy a második réteg is lehetne 10-es, de mi ezt most kihagynánk azt hiszem..."
Tudom, hogy pénz, de a hőszigetelést egyszer lehet beépíteni vagy kihagyni, a fűtésszámlát (és nem megfelelő kivitelezés esetén a fokozott klímaszámlát) minden évben ki kell fizetni, és az energia láthatóan gyorsuló ütemben drágul.

"Szóval menne az 5 cm, aztán fólia és gipszkarton.
És ha beépített spotot szeretnék, akkor hogy lesz neki hely? Még kellene lécezés vagy valami profil, amire fogatva a gipszkarton alatt maradna hely? Akkor viszont mi fogná a kőzetgyapotot? Csak a lécezés vagy be kellene drótozni?"
A világítás általában a vízszintes plafonon van, nem a ferde falon. A vízszintesre meg már remekül kitalátad, hogy fölülről teszed a pallók fölé a keresztbe forgatott réteget. Itt a pallók közé kerülő réteget megtartja a fólia addig, amíg felteszed a lécezést/profilozást. Bár ha felülről pakolsz akkor úgyis ezekkel kezded, és a kérdés okafogyottá vált. A ferde részeken illik olyan szorosan betaposni a szigetelőt a szarufák köz, hogy megálljon amíg felkerül a fólia és rá a lécezés. A lécezés közé kerülő táblákat meg kell drótozni.
A plafonon olyan mélyre kell tenni a gipszkartont tartó profilokat, hogy beférjen a fölötte levő légrésbe a világítás. Ha sok hely kell, akkor támaszd meg sima, legolcsóbb, osztályos deszka csíkokkal a fóliát és a fölötte levő hőszigetelést, és erről függeszd le a gipszkarton profiljait.
A részletrajzokat megtalálod a gipszkartongyártók honlapjain.

üdv

szepygab
2008-07-27
12:59:57
#986
Köszönöm szepygab!
Élére állított palló-párok vannak. A párok között futó rést (ami van vagy 10 cm, de lehet, hogy kevesebb) is ki kell tömködni kőzetgyapottal, ugye?
Az 5 cm-est kell keresztbe fektetni, hogy fedje a pallókat? Szerinted rosszabb, ha felülre kerülne? (Csak a világítás miatt, mert így könnyeb neki helyet csinálni, ha alul nem vesz el még 5 cm-t a szigetelés.)
A padlást nem tudjuk használni még lomtárolónak sem, mert nagyon alacsony.

Lenne még egy probléma. Van, ahol nincs födém, a nappalink fölött. A szarufák közé kellene gondolom 10 cm kőzetgyapot, így marad 5 cm szellőzés az osb lapok alatt. (Zsindelyünk van.)
Itt is kellene páraáteresztő fólia?
Aztán jön a lécezés probléma. Mivel 5 cm-es kőzetgyapot megy közé, ezért 5 cm-es léc kellene? Élére kell fordítani a 3*5-ös lécet vagy másmilyet kellett volna venni?
Olvastam, hogy a második réteg is lehetne 10-es, de mi ezt most kihagynánk azt hiszem...
Szóval menne az 5 cm, aztán fólia és gipszkarton.
És ha beépített spotot szeretnék, akkor hogy lesz neki hely? Még kellene lécezés vagy valami profil, amire fogatva a gipszkarton alatt maradna hely? Akkor viszont mi fogná a kőzetgyapotot? Csak a lécezés vagy be kellene drótozni?

Bocsánat, ha zavarosan fogalmaztam, egy kicsit sem értek a témához, de hát ezért is kérek segítséget. :)
Köszönöm!
Adrienn




szepygabVálasz erre
2008-07-26
15:53:04
#985
Szia Adrienn!

"Fa födémünk lesz, aminek most készülne a szigetelése. Mindenki mást mond, hogy kellene csinálni... Mi a rétegek helyes sorrendje?"
Alulról felfelé:
- gipszkarton (vagy bármilyen látszó burkolat)
- párazáró fóliaréteg (átlapolva, illesztések leragasztva)
- hőszigetelés
- felső, páraáteresztő borítás (deszkázás, hajópadló, páraáteresztő fólia)

"5 és 10 cm-es Rockwoolt vettünk"
Abból is ki lehet rakni azt a 20 cm-es réteget, ami kell.

"Hogyan kell lécezni? Hová kell fólia?"
Milyen méretűek a födém tartói? Gerendák, élére állított pallók? Mekkora a gerendák köze?
Ha még most épül, akkor azt csinálnám, hogy amikor a gerendák a helyükön vannak, alulról befóliáznám, és alulról rögzítenék egy gerendákra merőleges lécezést, a fólia alá. Ezt kb 60 cm tengelytávolsággal kell rögzíteni, hogy a 120 cm széles gipszkarton lemezeket rögzíteni tudd. A hőszigetelés nagyját kényelmesen, felülről tudod betenni, csak a lécek közét kitöltő 5 cm-t kell alulról.
Érdemes megnézned a rigips és a knauf honlapjait, sok részletrajzot és csináld magad információt is találhatsz.

"A padlást nem akarjuk használni"
Dehogynem: minimum lomtárnak :-)
Ilyet előre csak akkor jelents ki, ha olyan kicsi a padlás, hogy fel se lehet egyenesedni, különben előfordulhat, hogy mégiscsak beépítenéd. Majd, egyszer, valamikor :-) Ennek a fa födém, önmagában nem kizáró oka.

"alulról pedig a gipszkartonba épített világítás lenne, ha ez megoldható"
Természetesen megoldható, de előre tudnod kell, milyen lámpatesteket akarsz bele. Nem mindegy ugyanis, milyen magas hely kell neki a gipszkarton fölött.
A halogén spotok (ne feledd el, hogy erősen fűtenek is) elférnek nagyjából 5 cm-ben, a fénycsöves hosszú lámpatestek is. A kompakt fénycsöves mélysugárzók egyes típusa beférnek 12 cm-be, de jellemzően 15-20 kell nekik.

üdv

szepygab
2008-07-26
11:50:59
#984
Sziasztok! Most találtam rá erre a fórumra és ha lehet, segítséget szeretnék kérni Tőletek.
Épül a házunk... Fa födémünk lesz, aminek most készülne a szigetelése. Mindenki mást mond, hogy kellene csinálni... Mi a rétegek helyes sorrendje?
(5 és 10 cm-es Rockwoolt vettünk) Hogyan kell lécezni? Hová kell fólia?
A padlást nem akarjuk használni, alulról pedig a gipszkartonba épített világítás lenne, ha ez megoldható.
Kérlek írjátok le részletesen, hogy lenne jó megcsinálni. Nagyon köszönöm!
Adrienn
2008-07-12
01:26:17
#967
Molly!

Egy hasonló terasz szigetelését így oldott meg valaki:

Leszedtük a járófelület burkolatát egészen a betonig.

A teraszt, a gerendákat körbe ragasztottuk polisztirollal. Oldalt és fölül is!

A felső hőszigetelésre horganylemez boritás került. Hézagmentesen forrasztva, túlnyújtva a terasz szélén esővetőként.

Erre térhálóba vékony beton, vagy fagyálló kiegyenlítő került, arra a burkoló.

A szabadon maradó polisztirol hagyományosan eldolgozva, üvegháló stb.

A falról, ajtóról keskeny lemez csík vezeti a vizet a járófelületre.

Mi kitaláltuk, a tervező tiltakozott, egy értelmes kőműves megcsinálta. Szépen összehozta a külső höszigeteléssel.
Megszünt a hőhíd, a penész. Megfordult a helyzet, nem a hideg jön be a szobába, hanem egy kevés meleg megy ki a terasz szerkezetébe.


2008-07-11
22:12:59
#965
Molly,

A garázs mennyezet hőszigetelése mellet a födém anyaga a szigetelésen belülre kerül, ami jó, mert növeli a hőtároló tömeget. Hátránya, hogy a szigetelőt a mennyezetre nehéz jól rögzíteni, és a mechanikai védelemről is gondoskodni kell, mert minden hosszabb tárgy mozgatásánal felhasítjuk. A mennyezeti hőszigetelés ára is drágább, mert jó alaktartónak kell lennie. A szigetelés folytonossága viszont könnyen biztosítható.

A padló alá könnyű a szigetelést lefektetni, olcsó laza paplan is megfelel, de a párnafák hőhídmentes elhelyezése már nehezebb feladat, de megoldható. A szigetelt téren belül kevés a hőtároló tömeg, gyorsabban felmelegszik a szoba.
A szigeteletlen vasbeton gerendákra fektetett szigetelés csökkentené a hőhidasságot a tetőtér felé. A fűtetlen garázsban gondolom nincs annyi pára, hogy penészedésnek induljon.

Annyi információ alapján, amennyit közöltél én a padló szigetelését választanám.

A térdfalakat is leszigetelném belülről, kb 10 cm vastagon. A ferde síkon 15 cm-nél több lehet, de kevesebb semmi esetre sem, a tetőtér mennyezetén pedig 30cm. Két réteg gipszkartont ajánlok és a helyes rétegrend betartását a szükséges kiszellőztetés biztosításával.

A déli fekvésű tetőtéret nagyon nehéz a nyári túlmelegedéstől megvédeni (erről nem régen Sándor is írt), ha nem sikerül, akkor még visszasírjátok az északi oldalt.
Ha még nincsenek meg az ablakok, akkor álló ablakokat ajánlok a tetősík ablakok helyett.
2008-07-11
16:56:27
#960
Nagyon tanácstalanok vagyunk. A két fűtetlen garázs feletti tetőteret szeretnénk beépíteni. Már beszéltünk tervezővel és kivitelezővel is, mindegyik mást mond. Ráadásul a beépítendő térbe benyúlik a spajz teteje is, ami 2x3 m-es és 90 cm magas. Ezt jól ki tudnánk használni hálószobának.
Dilemmáink: vajon elég-e a 15 cm-es szigetelés a szarufák között + gipszkarton?
Alulról vagy felülről vagy mindkét oldalról szigeteljük a padlózatot? A belmagasság elég nagy. Ráadásul a vasbeton gerendák végei kilógnak a terasz miatt és ez állítólag bevezetné a hideget a lakótérbe.
Meg lehet-e úgy csinálni és milyen paraméterekkel, hogy ne legyen hideg ez a rész és ne penészesedjen a fal?
Sajnos az északi szobáinkban ez tapasztalható, ezért mennénk a déli fekvésű tetőtérbe. Félünk azonban attól, hogy egy rosszul szigetelt munkával csak pénzkidobás lenne.

Köszönöm a kérdezés lehetőségét és várom a segítséget.
Üdvözlettel: Molly
2008-07-10
16:35:21
#954
Pietru,

A szigetelőt úgy kell lerakni, hogy ne maradjanak üregek, de felülről ki tudjon száradni, ha víz érné. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, ebben segíthet valamilyen páraáteresztő anyag.

A szigetelőben kicsapódó pára nagyban rontja a szigetési tulajdonságot, ami csak erősíti a további párakicsapódást. A nedvesség pedig a szigeteléssel érintkező többi anyagba is átjut. A nedves anyagok nemcsak a penésznek jelentenek jó táptalajt, hanem szét is fagyhatnak.
2008-07-10
15:29:39
#953
Lehet, hogy én vagyok nagyon értetlen, de ha megcsinálom ezt az ablakos mulatságot a padláson, és ki-be jár a hideg, fúj a szél stb. akkor nem fogja "kifújni" a meleget a szigetelő paplanból, mondjuk gyapotból? Mit ér a gyapot, ha átfúj rajta a szél? Vagy ezért kell a tetejére páraáteresztő, ami nemcsak a párát ereszti át, de a széltől is megóvja?

Másik kérdés, hogy ha cellulóz alapú szigetelés van, akkor miért kell párazáró fólia alá? A cellulóz alapú szigetelés képes vizet felvenni és leadni, az jó, nem?
szepygabVálasz erre
2008-07-09
14:39:03
#948
"Már álltam volna neki, hogy kivésem az oromfalat... de mekkor ablakot vágjak a két oromfalon? Távolságuk 10m."
500-1000 cm2 felület általában megteszi. Az épület (és a környező település) jellegétől függően lehet ez négyzet, kör, vagy tégla "rács". A nyílás külső síkjára érdemes valami rácsot tenni, ha nem akarod, hogy ott fészkeljenek a madarak. A belső oldalon feltétlenül szerelj szúnyoghálót, de úgy, hogy cseréhez, tisztításhoz keretestül le tudd venni. Egy jobb nyárfapelyhezés teljesen el tudja zárni a hálót.

"Azonos magasságban üssem ki a falat?"
Ez inkább a két homlokzat esztétikai kérdése. Azzal semmiképp sem rontasz, ha egy magasságban vannak. (Csak csöndben: elvileg építési engedély köteles beavatkozás, mert megváltoztatja a homlokzat képét. Érdemes informálódni az építési hatóság és a szomszédok kukacosságáról.)

"Nem fog így télen nagyon kihűlni?"
Miért ne hűljön ki? Alatta van a hőszigetelés, annak kell benn tartania a meleget.

"Vagy ne nyílást csináljak, hanem zárható ablakot?"
Ha valamikor lakóteret csinálnál abból a térből, amit most ki akarsz szellőztetni akkor ablak, máskülönben fölösleges pénzkidobás. Ráadásul borítékolható, hogy elfelejtődik idejében nyitni, csukni.

"Valamint az is megragadott, hogy a szigetelés fölé mehet akár kasírozott fólia is."
Szerintem kasírozott hőszigetelő paplanról volt szó. Vannak vele fenntartásaim. A kasírozást azért csinálták, hogy
- mechanikailag megvédjék: erre itt nincs szükség
- párazáró szigetelést csinálhassanak belőle, pl. csővezetékekre: itt ezzel akár ronthatsz is
- alapot képezzen valamilyen ragasztóhoz (pl. lapostetőben a bitumenes lemeznek): itt erre sincs szükség.
Ráadásul a kasírozott termék szükségképp drágább.
A szigetelésrendszer lényge páratechnikai szempontból: megakadályozni, hogy a szoba felől bemehessen a pára a hőszigetelő rétegbe; ami mégis csak belekerült, azt viszont hagyni kell fölfelé távozni. Ezért kell a lakótér felől párazáró réteg, fölfelé meg - ha kell egyáltalán fólia, akkor pára áteresztő.

üdv

szepygab
2008-07-09
11:05:38
#946
Helló ismét!
Köszönöm a válaszokat a padlás-födémszigetelésről.
Úgy látom, abban mindenki messzemenőkig egyetért, hogy ki kell szellőztetni a nem lakott padlásteret. Ez egyébként nekem új, de elfogadom, mert nem vagyok szakértő. Már álltam volna neki, hogy kivésem az oromfalat... de mekkor ablakot vágjak a két oromfalon? Távolságuk 10m. Azonos magasságban üssem ki a falat? Nem fog így télen nagyon kihűlni? Vagy ne nyílást csináljak, hanem zárható ablakot? De akkor téleg hogyan szellőzik? Akkor van igazán pára a hőmérséklet-különbség miatt, nem? Szóval ezek merültek fel.
Valamint az is megragadott, hogy a szigetelés fölé mehet akár kasírozott fólia is. Bocsi az amatőr kérdésért, de a kasírozás felfelé vagy lefelé néz? Honnan veri vissza a hőt?
Akkor tényleg nem lesz baj, ha alulra nem rakok semmiféle fóliát? Csak rögtön a gyapot/cellulóz kerül a betonyp-re?
2008-07-06
22:25:42
#943
Sándor, Szepygab,

Én 86-ban építkeztem először, szerencsére abban az időben már akciók is voltak (négy lakásos társasházra vettük meg a Sofa ablakokat 240 ezer Forintért), Vaillant kazánt, ami még ma is hibátlanul működik, a Velux ablakok most is jól zárnak, Poroton, Terranova, Romantik alu radiárorok, két komponensű purhab... szerencsére én már úgy építkeztem, hogy nem a kínálat, hanem a pénztárca szabott határt.

A purhabbal kapcsolatban nekem is az UV hatására elporladó szigetelés jut az eszembe, de egyébként nem volt gondom az anyaggal. Ha tehetem vékonyra szeletelt polisztirollal tültöm ki a teret, amit PUR-ral fixálok. Persze csak abban az esetben, ha nem a rögzítés a cél.

A páradiffúzió modellezésére mindenkinek ajánlom a Winwatt szoftvert, ami szépen ki is rajzolja a szerkezetben a páradiffúziós diagramot, és figyelmeztet a párakicsapódás veszélyeire (helyére) is.
A szerkezetet úgy kell tervezni, hogy ne történhessen benne párakicsapódás. Ha a kivitelezés a terveknek megfelelően történik, akkor nem lesz baj.

Kis gyerek koromban olyan vályogból készült házban laktam, ahol a konyhaablakon hideg téli napokon jégvirágok nyíltak, mégsem penészesedett semmi. A rossz légzárás, az állandó ki-be járkálásnak köszönhető szellőzés, a kályhával történő fűtés által okozott légcsere, valamint a mészfestés mellett a vályog fal azon tulajdonsága is sokat segített, hogy jól a párakiegyenlítő hatása. Ez a tetőtéri gipszkartonra is igaz, ezért(is) kell két réteget feltenni, nem csak egyet. Amikor magas a páratartalom a helységben, akkor felveszi, amikor csökken a páratartalom, akkor viszzaadja.

Lehet, hogy maradi vagyok, de nekem a high-tech megoldások egyre kevésbé jönnek be. Ez a passzív-ház kapcsán jegyeztem meg. A probléma az, hogy az ilyen rendszerek nem eléggé hibatűrők. Egy kis gikszer miatt borul a szuper tervezés, és a drága kivitelezés. Vagy nem így van?

A thüringiai névrokonom házának felújítására és is kíváncsi vagyok.


szepygabVálasz erre
2008-07-06
09:32:11
#942
Sziasztok!

"(ezek voltak azok évek, amikor egy kiló 80 as szögért 20 kilométerre kellett elutazni és borravaló nélkül szóba sem álltak veled)"
Na, ezt ismerem. Hány üveg konyakomba került 1983-ban, hogy kapjak padlófűtő csövet :-(

"Ezért jó ez a fórum. Az információdból most már azt is tudom, hogy a felszín porladását valószínűleg szétfagyás okozta."
Itt igen. Amúgy is érdekes anyag ez a purhab. Nagyon nem szereti pl. az UV sugárzást. A két hónapja beépített ablakok körbehabosításán már most látszik az elszíneződés, és kezd a felszíne porladni. Szerintem max. fél éven belül el kell takarni (bevakolni), különben maradandó károsodást szenved. Ugyanilyen a homlokzati hőszigetelésre használt eps is. Felragasztás után mielőbb le kell kenni legalább a hálózott ragasztóval. Van a környékünkön egy félbemaradt ház. Pár éve már, hogy rajta van az eps, amúgy csupaszon. Teljesen megsárgult, és söpörni lehet a port a felszínéről. Azon már sosem fog rendesen megtapadni a fedőréteg :-(

"A fólia és a vékony szerkezet kapcsolatában arra gondoltam, hogy a mindenkori harmatpont határvonala minél távolabbra kerüljön a lakótértől. Tehát vékony szerkezet esetén inkább ne jusson ki pára a szigetelésbe."
Az a baj, hogy ha bármilyen messze is, de a szerkezeten belül van a harmatpont, akkor felléphet a kondenzáció és vele a penészedés. Erre a legrosszabb példák az ablakcserés panelházak. Ezeknél a hőhidas részeken (pl. sarkok) már a belső felületen megtörténik a lecsapódás. Ráadásul megszűnt az eddigi "természetes résszellőzés", viszont senki se tanította meg a bent lakókat, hogy ezentúl másképp kell használják a lakást.

"Én szivesen elengedném a párát fólia nélkül. Roberttel egyszer végigvettük a régi parasztházak illetve a régi középületek födémszigeteléseinek megoldásait. Ezeknek működni kell mai anyagokból, mai szigetelési technológiák esetén is."
Szerintem nem fognak működni. Azok a szerkezetek a hőveszteséggel együtt távolították el a belső párát. (Egy nyitott kéményű füstös konyháról már ne is beszéljünk.) Elsősorban a "résszellőzős" nyílászárókra gondolok itt. Azért én emlékszem, hogy hideg időben a konyha ablakán biozony erős páralecsapódás volt. A penészedés azért volt kevésbé gond, mert kizárólag meszeltek, ami nem táptalaj a penésznek. A lecsapódott pára pedig hamarosan kiszellőzött a messze nem hermetikusan záró ajtókon, ablakokon. (Valahol olvastam, de sajna már nem találom a linket, hogy az épületben keletkező pára kevesebb, mint 5 %-a diffundál át a falon, a többi más úton távozik. Ennyit a lélegző falakról és a marketingről.)
A mai építési filozófia szerint a legfőbb cél a hőenergia benntartása. Ennek az ára a hermetikusan zárt ház, ahonnan viszont külön kell gondoskodni a pára kivezetéséről, a levegő frissítéséről. Előbb-utóbb el kell terjedjen a passzív házakban természetes központi szellőzés, hővisszanyeréssel. Sajnos ma még nagyon drága a technika - úgy látszik a kínaiak még nem fedezték fel a piacot :-). - pedig a megtérülése egész jól átlátható idő. Az az elég jól hőszigetelt kétlakásos ház, amit most építünk, igényel kb. 9 kW hőt transzmisszióra, és további 5-öt ha frisslevegős szellőztetéssel számolunk, 0,5-ös légcserével. Ennek az 5-nek lehet kb. a 80 %-át visszanyerni. Az épület teljes energiaigényében ez egy közel 40 %-os tétel. És akkor nem esett szó komfortról, penészmentességről, akár pollenszűrésről is.

"Ha valakit érdekel, segítettem egyszer egy 400 éves eredeti "thüringiai hegyi ember ház" felújításában."
Szerintem nem csak engem érdekelne nagyon.
Fényképeztél? Be tudnád szkennelni, ha még a digitális kor előtt volt?

üdv

szepygab
szepygabVálasz erre
2008-07-05
09:28:24
#940
Sziasztok!

"Az öröm két évig tartott. Az emelvényfal a ferde tetősík alatt kijavíthatatlanul átpenészedett. Néhány év múlva a szigetelő anyag felülről elkezdett porladni. Az oka máig sem derült ki, valószínűleg nem tudtunk megfelelő tömörséget elérni.
A párazárás itt tökéletesre sikerült."
Ellent kell mondjak, egyáltalán nem volt benne párazárás. A PUR-hab nem párazáró, még ha zárt cellás habnak számít is. A páradiffúziót nem gátolja. Ezt éppen a penészedés bizonyítja.

"Az egész tetőteret egységesen kell kezelni, oldalfal, ferde és vízszintes részek."
Nagy igazság!

"Én vitatom, hogy az alsó párazáró fóliának akkora fontosságot tulajdonítunk. Ennek csak egy vékony, kevés rétegből összeállított szerkezetnél lehet jelentősége."
Önmagaddal vitatkozol, hiszen az előbb idézett példád épp a párazárás fontosságát támasztja alá. Itt a rétegvastagságnak kevés szerepe van. Bármilyen vastag is a szigetelő rendszer, abban kialakul egy hőmérsékleti grádiens, a benti és a kinti hőmérsékletkülönbség között. Ezen mindenképp lesz egy pont, ahol a pára lecsapódik. Ahol pedig lecsapódik, ott előbb-utóbb penészedni is fog :-(

"A fólia rögzítésénél, a szegeknél, kapcsoknál megszakad a folyamatosság, felmegy a pára. Ezt bizonyítja ezek korrodálódása."
Itt két dologról van szó. A rögzítési pontokat, a fólia toldásaihoz, átfedéseihez hasonlóan le kell ragasztani. Egyes gyártóknál ehhez spec szalagot is árulnak, ami öntapadós szivacs csík, Ezt keresztül lehet szögezni, mert rugalmasságánál fogva letömíti a lukat. Sajnos egy talicska aranyért adják :-(
A korrózió egy másik kérdés. Igazából fedélszékbe kizárólag korrózióálló (tüzihorganyzott vagy inox) kötőelemeket lenne szabad beépíteni. Ezek mind beszerezhetők, csak kevés kivitelező vállalja a többletköltséget, rosszabb esetben még nem is hallott róla.

üdv

szepygab
2008-07-04
13:54:13
#938
Ha jól értem, akkor a teljesen sík, egybefüggő felületű szigetelésről beszélsz. Legalábbis én az új részen pont emiatt eltértem az eredeti tervtől és egy plusz homlokzati kereszt tartóval a tető homlokzati síkját 100 mm-el kiemeltem, ezáltal egybefüggő réteget tudok leteríteni. így a homlokzat vonalában: gipszkarton, párazáró fólia polisztirol (30), rockwool (50), paplan (2×100), légrés, hőtükör + párazáró fólia, léc, ellenléc, fedés a rétegrend. A paplanok vastagságát a rendelkezésre álló helynek megfelelően növelem. (Ez a rész még kialakítás alatt van.) A fa alapanyag ára 54000Ft/m3, gyalult felvidéki fenyőgerenda

Egy válasz:
A 80 as években dolgoztam egy házon, ahol a tulaj megoldotta a tökéletes tetőtéri hőszigetelést.
A szarufák tetőtérbe kerülő, valamint a vízszintes födém gerendáit mindkét oldalról beborította falemezzel. Gerenda egységenként haladva felülről lyukakat fúrtunk a külső burkolatba és a villanybojlereknél használatos purhabbal töltöttük ki az üregeket.
A téli nyári szigetelés sokkal jobb volt, az akkor elérhető más anyagokkal összehasonlítva.

Az öröm két évig tartott. Az emelvényfal a ferde tetősík alatt kijavíthatatlanul átpenészedett. Néhány év múlva a szigetelő anyag felülről elkezdett porladni. Az oka máig sem derült ki, valószínűleg nem tudtunk megfelelő tömörséget elérni.
A párazárás itt tökéletesre sikerült.

Az egész tetőteret egységesen kell kezelni, oldalfal, ferde és vízszintes részek.
Szerintem utánoznunk kell a természetet. Mint a jegesmedvénél, alul (belül) kellene a leglazább anyagokat beépíteni, és szerintem nem polisztirolt (párazárás).

Én vitatom, hogy az alsó párazáró fóliának akkora fontosságot tulajdonítunk. Ennek csak egy vékony, kevés rétegből összeállított szerkezetnél lehet jelentősége.
A fólia rögzítésénél, a szegeknél, kapcsoknál megszakad a folyamatosság, felmegy a pára. Ezt bizonyítja ezek korrodálódása.
A cserép alatti fóliák is hasonló gondot okoznak. Sok vihar által megbontott tetőnél lehet látni, hogy nem csak a fóliát tépte le a szél, hanem az azt rögzítő lécezést is, mert a szegek keresztmetszete a fóliánál a nullára csökkent.

szepygabVálasz erre
2008-07-03
15:58:23
#937
A Te szomorú tapasztalataid is azt erősítik, hogy _rendesen_ meg kell csinálni a szigetelést.

"Számításaim szerint hagyományos szigetelő anyagokkal szigetelt (gondolok az előbb felsoroltakra) tetőbe 40 cm-ig érdemes beépíteni, mert megtérül. Természetesen a minőségi nyílászárók és megfelelő falazat szigetelés is szükséges."

A számítások szerint ez igaz, csak ahogy vastagítod a réteget, úgy ront rajta minden, elkerülhetetlen hőhíd.
Tulajdonképp a szarufák fölötti, összefüggő réteget alkotó polisztirol vagy poliuterán elemekből készülő szigetelés lenne az ideális hőtechnikai szempontból. Hátránya, hogy célszerűen látszógerendás fedélszéket igényel, amihez minőségi, gyalult fa és minőségi ács kell.
Az árától meg egyenesen szívbajt lehet kapni :-(

üdv

szepygab
2008-07-03
14:28:11
#936
Sziasztok. Én saját tapasztalatomat írnám le, hátha vki okul belőle.
5 évvel ezelőtt vásároltam egy félkész tetőtéri lakást. Az eladó 'extra' szigeteléssel adta el nekem, amiről később kiderült, hogy teljesen elrontott, hozzáértés nélküli fércmunkát jelent. A szimptómák: a különböző helységek között 4-5 fok eltérés is volt egy téli napon, nyáron egyformán meleg minden, a 44 m2-es nappalit egy 5,2 KW-os klíma nem bírta 29 fok alá vinni... Szeles időben a szpot lámák üregeibe felnyúlva tisztán érezhető volt a légáramlás. (Mellesleg energetikával foglalkozom) Múlt évben vásároltam hozzá 20 m2 helységet beépítésre. A tető megbontásakor olyan látvány fogadott, ami teljesen megdöbbentő volt: kb. 5-6 cm hungarocell lemezek, azon 10 cm paplan teljes rendetlenségben. A süllyesztett foglalatok helye nem volt kivágva, szépen felnyomkodták vele a paplant, A gégecsövek a rézkábel spórolása miatt nyíl egyenesen mentek kötéstől kötésig, erre rá a szigetelés... És ami a legfontosabb: a gerendák környékén elsősorban, de mindenütt rengeteg átjárható légrés... Ekkor elhatároztam a szigetelés átrakását. Alulról lebontottam a gipszkarton álmennyezetet, minden szigetelést kiszedtem a tető alatti párazáró fóliáig. Beépítettem az állmennyezetet tartó lécezés vastagságával megegyező 20 mm-es hungarocell-t beszabva, beszorítva a lécek közé. Erre 50 mm-es rockwool szintén beszabva erre pedig annyi 100, 50-es paplan, ami csak befér... Így helyenként 40 cm-es szigetelés vastagság van a gipszkarton felett. Miden rugalmas szigetelőre hagytam mérettől függően 5-10 cm-t. Az ablakokra minőségi hővisszaverő fólia, ami észrevehetően sokkal többet fog, mint egy redőny. Teljes megszüntetésre került az összes süllyesztett foglalatos világító test, helyükre függesztékek kerültek energiatakarékos izzókkal, természetesen a kábelezés is cserélve lett, mindenhol követi a szerkezet nyomvonalát, így nem ad felesleges légrésekre lehetőséget. Ezzel párhuzamosan a fűtésrendszer is átalakításra kerül a központi digitális termosztát helyett termosztatikus fejek lettek beépítve. Bár még közel sem járok a végén, normális tető szigetelés hihetetlenül sokat jelent. Míg a régi rossz szigetelésű helységben 1-2 nap alatt utoléri a kinti kánikulát a hőmérséklet, addig a rendesen leszigetelt helységben 5-7 nap is kell neki. Ebből következik, hogy normális szigeteléssel és egy - a tetőtérben elengedhetetlen - klímaberendezéssel elfogadható energia költségek mellett kordában tartható a 'klíma'. Számításaim szerint hagyományos szigetelő anyagokkal szigetelt (gondolok az előbb felsoroltakra) tetőbe 40 cm-ig érdemes beépíteni, mert megtérül. Természetesen a minőségi nyílászárók és megfelelő falazat szigetelés is szükséges.
szepygabVálasz erre
2008-07-02
16:28:35
#934
"A tetőtér és a padlás között egy tüzálló gipszkarton,azon kb 10 cm csibegyapot,és a csibegyapoton ck lap van,hogy járható legyen!"
Először is a gipszkarton és a hőszigetelő között kéne legyen egy párazáró fólia. A lakában keletkezett pára kerül bele a szerkezetbe, és a hideg (felső) oldalon lecsapódik).
Másodszor, az a 10 cm kevés. Nem tudom mennyi volt betervezve, de ez még a hatályos - nem túl szigorú - előírásnak/szabványnak sem felel meg. Jó lenne megduplázni.

"Vízzáró fólia a cserepek mögött van."
Oda kell is.

"A gond az,hogy télen a csibegyapot és a ck lap között áll a víz(talán a lecsapódott pára).Erre van-e valami megoldás?"
Van, de nem fogsz örülni neki, viszont meg kell csináld, mert hamarosan penészedni fog, aminek a spóráit szerintem nem akarod belélegezni.
Le kell venni a gipszkartont, feltenni a párazáró fóliát (átfedéssel, az illesztéseket leragasztva), majd visszatenni a gipszkartont és kifesteni a szobát.
Ha ez tetőtérbeépítés akkor a ferde részeken is meg kell csinálni, mert valószínüleg ott is kihagyták (csak ott nem látod). Vonatkozik ez minden gipszkartonnal burkolt, szerelt szerkezeti részre is.

"2.kérdés:elég meleg nyáron a tetőtér,ahol alszunk.Lehet-e a tetőt még jobban hőszigetelni úgy, hogy szellőztetés nélkül a pára természetesen távozzon!?"
Ha azt a 10 cm-t megduplázod, nyáron sem fogsz vele rontani, de ne várj csodát tőle. Nem világos miért ellenzed a hideg padlástér kiszellőztetését, de csak az segít valamit, ha ott nem hagyod megrekedni a meleget.
Amiket leírtál, az alapján félek, hogy a tetőtér ferde részei sincsenek korrektül kivitelezve. Gondolok itt a cserepek alatti kiszellőztetett légrésre, a hőtükrös fóliára, párakivezetésre.

Ha azt a házat Te csináltad, jobb lett volna előre informálódni. Ha kivitelező építette, tervek alapján, akkor hosszú szavatossági veszekedésnek és szakértőkkel tarkított pereskedésnek nézel elébe :-(

üdv

szepygab
szemiapuVálasz erre
2008-07-02
15:17:19
#933
Sziasztok!

A következő a problémám!Tavaj ősszel költöztünk be a kétszintes lakásba,a tetőtérben alszunk,fölötte még van egy padlás,ahova csak pakolunk)!A tetőtér és a padlás között egy tüzálló gipszkarton,azon kb 10 cm csibegyapot,és a csibegyapoton ck lap van,hogy járható legyen!Vízzáró fólia a cserepek mögött van.A gond az,hogy télen a csibegyapot és a ck lap között áll a víz(talán a lecsapódott pára).Erre van-e valami megoldás? 2.kérdés:elég meleg nyáron a tetőtér,ahol alszunk.Lehet-e a tetőt még jobban hőszigetelni úgy, hogy szellőztetés nélkül a pára természetesen távozzon!? Segítségeteket köszönöm előre is:Szemi
2008-07-02
08:47:35
#932
rob34,

Nem értek egyet azzal, hogy a pára "megreked". Ez úgy hangzik, mintha azt mondanád, hogy ott megnő a gőznyomás.
A jól kivitelett fólia egyszerűen csak zár, és nem engedi a párát a szigetelésbe jutni.


szepygabVálasz erre
2008-07-02
08:46:21
#931
Sziasztok!

"ha sima fóliát rak az ember a szigetelés alá az nem engedi a párát felfelé így a fólia és a födém között meg tud rekedni,ha már fólia akkor párafékező alulra,"
Mi is a különbség páratechnikai szempontból a sima és a párafékező fólia között? Nemde mindkettő elállja a pára útját?

Egyébként meg hadd rekedjen. Jelen esetben egy alulról betonyp lemezzel borított fa födémről van szó, aminek az aljába kerülő fóliáról beszélünk. Ha felülről hőszigetelést kap, akkor a betonyp lemez két oldala közöttoly csekély lesz a hőfokkülönbség, hogy ott kondenzáció nem jöhet létre. Ha pedig mindkét oldalon gáz halmazállapotú az a pára, akkor semmi baj. Szerintem legfeljebb a két oldal között lesz valami mérhetetlenül kis különbség a parciális gőznyomásban.
A helyzet ugyanaz, mint a tetőtérbeépítéseknél a tetőhéj belő oldali borításánál.

üdv

szepygab
2008-07-02
02:23:09
#929
a cellulóznál úgy lehet megakadályoni hogy a légmozgás ne fújja szét az anyagot hogy a tetejét meg kell locsolni enyhén vízzel és ezáltal a teteje megköt,kikeményedik.
ha sima fóliát rak az ember a szigetelés alá az nem engedi a párát felfelé így a fólia és a födém között meg tud rekedni,ha már fólia akkor párafékező alulra, felűlre ha nem használod a padlást tökéletesen elég a vízzel való permetezés.
ár: csak az anyag tíz centiben kb. 700 forint nettó!
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Tetőtéri hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva