Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Tetőtéri hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2010-02-09
21:40:20
#4374
Köszi Robert a biztató szavakat.

A páraáteresztő fóliát miért hagynád el? annak nem az a funkciója, hogy a tetőt végigöblítse a kiszellőzési pontokig és az alá kerülő szigetelőanyagot ne hűtse ki vagy éppen ne melegítse fel az évszaknak megfelelő légáramlat?

2010-02-09
20:17:25
#4370
hello

ez a kerdes engem is erdekel:

"A nagy kérdés az lenne, hogy a párazáró fólia és a lambéria között kell-e még (ajánlott) lécezést alkalmazni?
Nem szeretném, ha a lambéria mögé jutó pára lecsurogjon a parapet falig, vagy éppen a lambéria és a fólia között rekedjen és ott okozzon penészesedést, rohadást."

illetve a B) kerdes: csinalt-e mar valaki ilyen konnyuszerkezetes tetoteri beepitesbe falfutest-hutest?
most, hogy elnezegettem par galeriat, a kovetkezo otlet jutott eszembe, aztan majd elmondjatok, hogy jo-e vagy sem:

nekunk egy belso box van a tetoterben, erre van felerositve a lamberia es a szarufak kozott a (hianyos) szigeteles.
ezt vissza kell bontanom.
a kovetkezore gondoltam:
szarufak kozet kitoltom kb 10-15 cm kozetgyapottal, szarufakra 5cm-es ellenlec, koztuk keresztiranyban 5cm kozetgyapot.
ellenlecre hotukorfolia, majd a gipszkartonozashoz szukseges tetolecezes kialakitasa ugy, hogy koztuk falfutes csovek futhassanak (pl nehany helyen 10cm hezagot hagyok a lecezesben.
az 5 cm-es ellenlecekre raknam fel siman a falfutes sineket, es erre kerulne fel a falfutescso is.
az egeszet a vegen begipszkartonoznam

van-e ennek realitasa, hogy ez igy mukodni fog? vagy az elv rossz, es igy nem megoldhato a dolog, mert nutolt gipszkartont kellene alkalmazzak, hogy minel nagyobb feluleten erintkezzen a cso a kartonnal?
UPDATE:
www.e-gepesz.hu/?action=show&id=272
be kell marni a gipszkartonba

2010-02-09
19:09:36
#4368
Penge,

Majdnem 20 évig problémamentesen laktunk egy olyan általunk épített tetőtéri lakást, ahol a következő volt a rétegrend:

Ethernit (pala)
kátránypapír
deszkázat a 15 cm vastag szarufákra szögelve
5 cm légrés a teljes hosszon akadálymentesen kiszellőztetve
10 cm kőzetgyapot, alu kasírozás befelé néz
párazár (alu)
egyik tetőtérben lambéria (fózolt hajópadló), másikban betonyp habosított tapétával

A rendszer ma is tökéletesen működik.

A te esetedben a vastagabb a hőszigetelés, gondos munkával még jobb eredményt kell, hogy produkáljon. Én az üveggyapot paplant nem szeretem, mert nincs tartása, inkább a deltarock kőzetgyapotot javasolnám.
A páraáteresztő fóliát elhagynám, és az OSB helyett kezelt fenyődeszkát használnék.
Az alátétlemez jó minőségű üvegszálas legyen kellő átfedéssel.


2010-02-09
12:06:08
#4367
Tisztelt Olvasók,

Tanácsot szeretnék kérni tetőtérbeépítéses konyha kialakításában. Nem olcsó multaság a kialakítás, így nem igazán szeretnék kisérletezni, melyik elképzelésem a legjobb. Mesterembert nem szeretnék hívni, mert nem mindig úgy dolgoznak, ahogy azt a tulaj elvárja.
A rétegrend a következő kintről befelé:
-zsindely
-alátét lemez
-osb
-keresztlécezés
-ellenléc (3cm átszellőzés a csúcsig)
-páraáteresztő fólia
-szarufa (közötte 18 cm üveggyapot)
-lécezés kialakítása a lambériának (szintezése a szarufának) (sajnos a belmagasság nem engedi az 5 cm hőszig kereszt irányú szigetelését a szarufák alatt)
-párazáró fólia
-lambéria
és végül Mi :o)
A nagy kérdés az lenne, hogy a párazáró fólia és a lambéria között kell-e még (ajánlott) lécezést alkalmazni?
Nem szeretném, ha a lambéria mögé jutó pára lecsurogjon a parapet falig, vagy éppen a lambéria és a fólia között rekedjen és ott okozzon penészesedést, rohadást.
A lambéria két réteg vékonylazúrt kapna, abból a jobbik fajtából. :o)
Igaz tervezzünk a tűzhely fölé illat- ill. páraszívót, amiben bízunk, illetve a három egymás mellé épített tetőablak sem elhanyagolható párakieresztő képsségeel bír.

Kérném javaslataitokat, tapasztalaitokat.
Köszönöm.


2010-02-08
11:01:43
#4344
Ha nincsen nagyobb gond várjál vele, a kiszellőztetés után kiderül kell-e hozzányúlnod vagy sem. A fürdőben át kell állni mészfestésre, van már teddyzhető.
Hasonló gondom nekem is volt az előző házamnál a fürdőben én lekapartam a régi festést. A gondot nem a festék hanem az alatta levő glettelés okozza.
2010-02-08
10:49:01
#4343
Monolit,

A lakótérben amúgy nincs baj (csak a fürdőszobai tetőablaknál van kevés penész).
Az alapprobléma az, hogy a nemrég vásárolt házban trehányul csinálták meg a hőszigetelést. A hibák közül a hiányzó párazáró fólia utólagos pótlása a legnagyobb probléma. Nem tartom járható útnak (a lakottság + költség miatt) a tökéletes megoldást: ami a stukatúr (deszkázás-nádazás-vakolat)lebontása, majd fóliázás és gipszkartonozás. (A stukatúr talán még jobb is hőszigetelés szempontjából, mint a gipszkartonos alternatíva).
Roberttel már letárgyaltuk, hogy az első lépés tavasszal a hőszigetelés kiszellőztetésének megoldása lesz. Emellett arra is szeretnék gondolatban előre felkészülni, hogy ha az nem lesz elég, akkor a párazárást is meg kell oldanom.
Mellékelten képeket is. Üdv.





2010-02-08
10:17:53
#4342
Az U profil rögzítését úgy gondoltam ahogy írod.

Dobj fel pár képet úgy könnyebb lenne a dolgunk. Főként a kritikus részekről.
2010-02-08
10:13:58
#4340
Robert,

- Nagyon jó kis kalkulátor, köszi ! Jól gondolom, hogy a páratartalom-mérők (barométer féle) a relatív páratartalmat mérik ?

Monolit,

- Az U profilos rögzítés jó ötlet lenne, gondolom hogy a másik szárra gondolod kívülröl rárögzíteni a gipszkartont, és nem az U belsejébe.
A gondok viszont a következők:
1. A hajópadlóval az a gond, hogy nem szeretném nagyon megvastagítani befelé a ferde részeket, mivel azok nagyon alacsonyról indulnak, és így sok teret elveszítenék az amúgy is kicsi gyerekszobákból. (egyébként nem a szarufákhoz, hanem a deszkázathoz rögzíteném inkább a lapokat, ezért nagy súlyú terhelést nem szeretnék alkalmazni)
2. Nem tudom, hogy mi legyen a tetőtéri ablakok körül, ahol a a fal és a tok belső oldala között max 1 cm van.
3. A belső plusz hőszigeteléstől azért tartok, hogy ha a harmatpont helyzetét ezáltal befelé hozom, akkor az lehet, hogy pont a szerkezetbe (deszkázat) fog esni, ami szerintem a pont a legkárosabb.

- Tapéta ügybem meg olyan tapétán gondolkoztam, aminek nem a hőszigetelő, hanem inkább a párazáró képessége a lényeges.
2010-02-08
09:48:30
#4339
Zsolesz,

Itt játszhatsz a harmatponti hőmérséklet számítóval:
apps.biosolar.hu/humidity/?air_temp=22&humidity_rel=65

Láthatod, hogy a harmatponti hőmérséklet eléréséhez nem kell nagyon kihűlni a falnak. A sarkok közelében erre minden esély megvan.
2010-02-08
09:22:02
#4338
Zsolesz

Ha a szarufákra fogod rögzíteni a gipszkartontáblákat jó esélyed van arra, hogy állandóan repedezni fognak a toldásoknál. U profilra rögzítve (az u egyik szára van a szarufákhoz csavarozva)az enged annyi dilatációs mozgást hogy elmozdulhasson.
Előnye még hogy közé is tehetsz hőszigetelést. Hidd el menetközben fog kiderülni hogy nem olyan sík a vakolat!

Ha ragaszkodsz a szarufás rögzítéshez akkor nem gondoltál arra, hogy karton helyett hajópadlót tegyél fel inkább? Szerkezetéből adódóan jobban felveszi a mozgásokat, nem reped el mint a karton.

Van olyan habosított tapéta ami enyhén hőszigetel, és nyúlik is kismértékben. Kartonra azonban az üvegszálas tapéta ajánlatos a repedések elkerülésére.
2010-02-08
09:00:55
#4337
Robert,

Csak annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy
- a gipszkartont hosszú csavarokkal a deszkázathoz rögzíteném,
- úgy gondolod, hogy külső hőszigetelés (+ deszkázat + vakolat) mellett a belső felület hőmérséklete harmatpont alá süllyedhet ?
- "párazáró tapéta" esetleg nem létezik ? Vagy szerinted ugyanaz lenne a helyzet, mint folyékonynál ?
2010-02-08
08:26:10
#4334
Zsolesz,

Szerintem a stukatúrra rögzítés problémás, mert közvetlenül a csavar körül nem eléggé szilárd a vakolat. Nem próbáltam még, talán van aki már csinált ilyet, vagy valamelyik gipszkarton cégnél lehetne tanácsot kérni.

Ha a gipszkarton párazáró anyaggal van lefestve, és a felületi hőmérséklet a harmatpont alatt van, akkor a pára egyre hízó cseppek formájában csapódik ki.
Ha a festék nem akadályozza meg a beszívódást, akkor a gipszkarton jelentős mennyiségű párát képes felvenni, aztán szellőztetés után a felfűtött lakásnak visszaadni.

2010-02-08
07:56:44
#4333
Robert,

1. A vakolat felülete meglehetősen sík, és ha a gipszkarton lapok nem is fekszenek fel a vakolaton teljes felületükön az a lecsavarozást nem akadályozza meg.

2. A folyékony szigeteléssel kapcslatban írtakhoz annyi meglátásom lenne, hogy - az ablaküveggel ellentétben - ott a párazárás mögött szigetelőanyag van, tehát elvileg nem szabad a párának ezen a felületen lecsapódnia.
Vagy úgy gondolod, hogy a klasszikus fólia+gipszkarton zárás esetében meg a gipszkarton szívja magába a lecsapódott nedvességet ?
2010-02-07
18:20:38
#4324
Zsolesz,

1. A vakolat miatt nem valószínű, hogy egyenletesen felfekszik a gipszkarton.

2. A folyékony szigetelés problémája: igaz, hogy megakadályozza a pára szerkezetbe jutását, de a rajta kicsapódott pára nem tud beszívódni a vakolatba, végigfolyik a falon, mint ahogyan az ablaküvegen szokott.

2010-02-07
12:58:47
#4321
Ha nár ilyen szépen benne vagyunk a pára témában, nekem is jutott eszembe egy-két újabb ötlet:

1. Az oké, hogy a gipszkarton a mozgások miatt nem rögzíthető közvetlenül a szarufákra, csak léckeretre. Nos a léckeret szerepét a stukatúr deszkázat nem tudja átvenni ? Mert ha igen, rá belülről a fólia aztán meg a gipszkarton, és kész !
2. olyan termék nem létezik, hogy párazáró tapéta vagy párazáró festék ?
Nem tűnik olyan nagy találmánynak és baromi egyszerűen megoldaná a problémát!
2010-02-05
23:46:43
#4310
ranlom!

A szigetelés feletti átszellõzés "mennyisége fontossága"" megértéséhez Robert véleménye mellé talán én is hozzá tudok tenni egy gondolatot.

Ha ki bontod amennyire csak lehet az oldalsó lezárásokat, már sokat segítettél a problémán. Viszont, ha az így kialakult "levegõ folyósó" szûk keresztmetszetû, tehát széles és alacsony marad, akkor nehezen tud kellõ kéményhatás kialakulni az átszellõzéshez. A Robert által említett felsõ, kúpcserép rés magasítás mellett valahogyan a teljes, a még szabad padlástér erõteljes átszellõzésérõl is gondoskodnod kell. Ablakok a végfalra = kereszthuzat a padláson. Tetõablak(ok) (nyitottak) a födémszigetelés felett. Ki kell használni az uralkodó szélirányt is.

A gipszkartonod él átnedvesedése érthetõ. Az egyenként felerõsített gipszlapok önmagukban jobb hõszigetelõk, mint a találkozásuknál meglévõ légrések. Ezek a légrések csak belülrõl vannak vékonyan, takarási jelleggel behúzva gipsszel.
Ez egy tipikus hõhíd minden hátrányával együtt.

És most az, amihez talán értek is, a villanyszerelés járulékos hibái.
Ilyen födémszerkezetben MT vezetékkel kellett volna szerelni. Megéri.
Ha gégecsõvel vagy szerelve, akkor az vagy a szigetelõ alatt, vagy felette van vezetve. Az alsó vége a szobákban a dobozokban van, tehát felmegy benne a pára.
Feltétlenül nagyon óvatosan, lehetõleg szakemberrel (de nem azzal aki szerelte!) meg kell nyitni a gégecsöveket több helyen. A függõleges felszállásoknál, ahol átfordul vízszintesbe. A vízszintes vezetéseknél a magasabb és a mélyebb pontokon egy nagyon éles szikével érintõlegesen le kell borotválni a gégecsövek külsõ bordáit egy csíkban 5-10 cm hosszan. Itt fog majd kiszellõzni. A felnyitott gégecsõre két mérettel nagyobb, hosszában felhasított védõcsövet (lehetõleg lépésállót, pl a padlófûtés maradékából) kell rápattintani. Az egyik végét (de csak ha szükséges) szigetelõ szalaggal rögzíteni.
A tetõtérben található dobozok fenekébe alul a hátsó sarokban bele kell fúrni 3-4 mm-es fúróval, hogy a belekerülõ kondenzvíz a falba, illetve a szigetelõ anyagba tudjon távozni. A szerelvények egy két év alatt képesek teljesen tönkremenni a víztõl. Még az ár csak hagyján, mert általában kevés szerelvényt kell cserélni egy egy alkalommal. A baj, hogy ugyan azt a tipust, színt soha sem tudod pótolni többé. Még a luxus tipusoknál sem.



Ha a kapcsolók, dugaljak alól még nem folyik víz, akkor nem lehet olyan nagy a baj. A villanycsövezések mindkét vége dobozban végzõdik. Akkor hol tud nálad a "villanycsövezésbõl" pára csepegni?

A ferde (hozzáférhetetlen) álmennyezet felett nem szabad(na) dobozt, csak csöveket szerelni. A (kötõ)dobozokhoz bármikor hozzá kell tudni férni. (Habár mostanság sok szerelõ egyéni szabvány alapján dolgozik. Ha baj van úgy sem megy vissza kijavítani.)
Tehát szerintem a csövek, a kötõdobozok a falban vagy az álmennyezet felett kell legyenek szerelve. Az álmennyezetet ezért nem kell megbontani, de azért felülrõl hozzá férhetõnek kellene lennie. Ha a szigetelõ anyag felett van a csövezés, akkor egyszerû a munka. Ha alatta, akkor sajnos egy szikével fel kell vágni a szigetelõt és a szükséges helyeken a szigetelõ fölé kell emelni a csöveket, dobozokat, majd gondosan visszarakni a szigetelést.

A vezetékeket tartalmazó gégecsõ kifelé álló bordáiban nincs vezeték. Ezért lehet "leborotválni" egy egy rövid szakaszon a bordákat. Ekkor annyi apró lyuk keletkezik a gégecsövön, ahány bordát leborotváltak. Itt fog a csõ majd kiszellõzni. A nagyobb átmérõjû és hosszában felhasított gégecsövet pedig azért kell rápattintani a leborotvált csõ-részre, hogy a lyukakon keresztül ne érhesse sérülés, szennyezõdés a csõben lévõ vezetékeket. Ettõl még ki fog tudni szellõzni.
Ha a csövezés tömör falú csõvel készült, akkor is hasonló az eljárás. Most télen ajánlatos a kilyukasztandó helyet hõlégpisztollyal kicsit megmelegíteni. Óvatosan a tömör csövön is lehet szellõzõ lyukakat vágni úgy, hogy a benne lévõ vezetékek nem sérülnek meg.

Komolyabb a helyzet, ha a kötõdoboz belseje is párás, vizes. Ilyenkor azonnal le kell venni a fedelét, hogy kiszáradjon. Ideiglenesen bevédeni, nehogy valaki bele tudjon nyúlni. Leborítani pl. egy tiszta jégkrémes dobozzal, és minden ilyen helyet feltûnõen megjelölni, feliratozni!
Ha kiszáradt, akkor a kötéseket szakember ellenõrizze, húzza újra át. Víztaszító sprével (a motortekercselõk használnak ilyet a beázott motorokhoz), vagy VD40-nel átfújni a kötéseket a késõbbi megelõzõ védelem céljából.
Ha továbbra is fennáll a párásodás veszélye, akkor én az eredeti doboz tetejét perforálnám. Vennék egy jóval nagyobb másik dobozt. Ezt kivágnám úgy, hogy az eredeti doboz beleférjen, de a csatlakozó csövek mellett ne tudjon nagyobb bogár, vagy egér beférni, esetleg ott tömítõvel lezárni. A nagyobb doboz fedelének az oldalára fúrnék több apró lyukat, hogy ki tudjon szellõzni.
Esetleg, esete határozná meg, nem tennék rá külsõ dobozt, csak a fedél oldalára fúrnék apró, 1 mm-es szellõzõ lyukakat.
Ez a kármentõ vész-javaslat csak egy normál tûzvédelmi besorolású családi házon használható! Ott is csak akkor, ha egyébként a szerelés mindenben megfelel a szabványoknak!
Bármilyen szigorúbb besorolás esetén sajnos annak megfelelõen kell a házat újra szereltetni.

Sem a dobozokat, sem a csõvégeket ne töltsd ki purhabbal. A vezetékek a terhelés függvényében komolyan melegszenek, különösen nyáron. Ennek a hõnek el kell tudni távozni a csõbõl, különben baj lehet.


2010-02-05
19:53:51
#4307
ranlom,

Szerintem ne csak minden második, hanem az összes szarufa-közt bontsd ki, és a gerinc közelében is gondoskodj a levegő szabad mozgásáról.

Érdemes elolvasgatod ezen és a "Páraszabályozás" téma alatti hozzászólásokat.

Gondolom, hogy a műanyag csövek nem szorosan a gipszkartonon futnak, hanem össze-vissza kanyarognak a szigetelésben. Mivel a beltéri levegő a kötődobozoknál zavartalanul bekerül a csövekbe, a kicsapódást nem lehet megakadályozni. Esetleg nyáron, amikor kiszáríthatóak a csövek, pur-habbal el lehetne zárni a pára útját. Nem tudom eldönteni, hogy ettől nem-e éppen megreked a pára csőben. Talán valaki másnak van ötlete.
2010-02-05
19:36:43
#4306
Helló!

Nekem is gondom van a párával a tetőtérben. Nekünk nem cserép hanem zsindely van a tetőn, értelemszerűen alatta osb lappal.
Tavaly építettük be a tetőteret. A tetőn vannak felül szellőzők, az osb pedig ki van vágva alatta.
Télen már benedvesedtek az éleknél a gipszkarton.
Idén ez már nem jelentkezett, olyat eszközöltem hogy a szarufák között - minden második közben kivertem a vakolatot, mögötte tégla volt, azt belöktem, mivel kívülről tudtam ezt csak megcsinálni.
Úgy néz ki talán ezzel javult valamit a helyzet, mivel idén eddig nem jelentkeztek újabb foltok.
Kérdezem hogy ezzel végleg sikerült megoldanom a nedvesedést?

Más: idén viszont olyan problémával szembesültem, hogy a gipszkarton feletti villanycsövezésből néha néha csepeg a pára? ezzel mit lehet kezdeni?



2010-01-13
16:10:13
#3997
csjani,

A kúpcserép alatt is ki lehet szellőztetni,valahogy így:


Egyébként minden szarufa-közt szellőztetni kell, alul is legyen meg a rés, a rovarhálót se felejtsd ki.

Inkább 20cm, mint 15, ugyanis a plafon közelében reked meg a meleg.

2010-01-13
15:51:45
#3996
Köszönöm a válaszokat! A mostani szigetelést mindenképpen teljesen visszabontom, ill. mielőtt felkerül az új valami gomba és szú elleni anyaggal végigkenem az összes gerendát, léccet, mert nem tudom hogy az előző tulaj lekezelte-e. A padláson is érdemes 2 rétegben szigetelni(10 cm +lécek keresztbe a gerendákra, majd +5 v. 10cm szigetelés)? Ott is kialakulhatnak hőhidak? Illetve a kiszellőzők milyen sűrűn kellenek? A tetőn bramac betoncserép van. Most csak 5 kiszellőző cserép van tető oldalanként. Nekem ez kevésnek tűnik. A tető hossza kb. 12m.

2010-01-12
20:32:45
#3992
csjani,

Mindig kell párazáró a szerkezet meleg oldalán. Tehát a kérdőjeles részen a gipszkartonra, a szigetelés alá. Különben a pára a szigetelőben lecsapódok.
A padláson a ferde síkon nem kell hőszigetelés, csak a cserép alá való fólia.

A jelenlegi hőszigetelést le kellene bontani és rendesen újra felrakni.
2010-01-12
20:08:34
#3991
csjani! Nálam csak a tetőtéri szoba ferde része és a rajzodon kérdőjellel jelölt födém van szigetelve,a padlás nincsen(de telibe van deszkázva+bitumenes alátét lemez+bitumenes zsindely),a tető felső részén vannak a szellőzők.
2010-01-12
19:14:35
#3989
Sziasztok!
Tetőtér beépítés előtt állunk és ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem. Elég sokat vissza olvastam a témában a szigetelés menetével-kiépítésével, ki is tisztult a kép (cserép, légrés, páraáteresztő fólia stb.-stb.) A kérdésem az lenne, hogy a padlás födémet is szigetelnem kell-e a képen kérdőjellel jelöltem, (ha igen akkor oda is kell fólia a szigetelés alá il. fölé), ha a tetőnél megkapja a szükséges szigetelést(padlás részen)? Illetve fordítva, ha leszigetelem a kérdőjeles részt kell-e szigetelni a padlás részén a tetőt? A jelenlegi állapot hogy megvan a légrés,a páraátersztő fólia a teljes tetőn. Illetve a padláson el van terítve 10 cm szigetelés, amit pótolni kell mert hiányos, ill. a tetőtérben a letöréseknél is van 10 cm szigetelés a szarufák között. A padláson a szarufák között jelenleg nincs szigetelve. Előre is köszönöm a válaszokat!



2010-01-05
13:01:56
#3895
Robert,kod1111!

Köszönöm szépen a válaszotokat,így ismeretlenül is hálás vagyok érte!

A válaszotok nagyon váratlanul nem ért...sajnos.Bár mondom,én nagyon nem értek ezekhez a dolgokhoz,most próbálom egy kicsit "elsajátítani"-sajnos szükségem lesz rá.A szakértő-dolgot már elíndítottam,a mai napon már ügyvéddel is beszélt egy érintett szomszéd.A vizesedés "csak" a sarkokban jelentkezik
,ahol már csak a szabad ég van kifelé.Egy hétig nem voltunk itthon,nem fűtöttük a lakást,minden nedves folt el is tűnt.Amikor a lakás megkapja a normális meleget és a hőmérséklet különbség viszonylag nagy lesz-ismét előjön minden.A beépített anyagokról meg sajnos semmit nem tudok.A páratartalmat sosem mértem,de biztosan nagyon magas.Egyrészt érezni is,másrészt reggelre a nyílászáróink (műanyag) 10-15 cm magasságban vizesek.Csavarni lehet a vizet a rongyból,amikor végigtörlöm őket.
Kezd a lakásnak jó kis szaga lenni-dohos,befülledt szaga.
Mégegyszer nagyom köszönöm a tanácsokat,és amennyiben kérdésem van mindenképpen jelentkezem.

Lolka

2010-01-04
19:49:50
#3891
Robert,
Köszönöm válaszod.
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Tetőtéri hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva