Biosolar Forum  =>  Építés  =>  Vályog falaklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2010-12-04
19:29:15
#9387
Hát nem elfelejtettem a jelszót. alig találtam vissza hozzátok.szóval még élünk, talán egy kicsit javultunk.
A kérdésem: ismeritek a Nagytudásu : AQVAPOL - sziszrémát - készüléket?
Sándor , tudsz róla valamit? addig is köszi pepe
2010-11-14
11:00:47
#8755
pepe!

Itt is találhatsz információkat, a vizesedés okaira, elhárítására.

www.ingatlanmagazin.com/szakertoink-valaszolnak/bepeneszesedett-a-haz-nyaron-mi-az-oka-es-mi-a-megoldas/
2010-11-05
07:22:15
#8627
Heló sándor, heló villam 64,.
Köszönöm a jókívánságokat, valamejest javult az állapota Éds.anyámnak, de sajnos nemnagyon fogja tudni betartani az igéretét,-mármint,hogy a 95. szüli napján még betonozni fog:- mert az még 1 év, és a szive kezdett el rakoncátlankodni, és az orvosok is csak széttárják a kezüket, mintha azt mondanák , hogy mit akarok még ebben a korban?/ sajnos nincs mit tenni.
A házról : tényleg sok infót adtok nekem,-nemis tudom, hogy köszönjem meg,-. Pontról pontra az van amit sándor ir, és ami a villam 64 álltal ajánlott : valyog.hu,-n irnak. Tanácsaitokat megszívlelem, és tényleg nem megyek fejjel a falnak-akarom mondani a vályognak-, s azt hiszem nem mai beton-hőszigetelő-stb- anyagokkal fogom felujítani.El kell fogadni a ház eredeti működését,.
Szóval: a belső terek aljzatát felszedni, falakat leverni, szellőzést biztosítani, és kívűl a vizet minél messzebb elvezetni a falaktól. Aztén az általatok leirtek szerint döngölni,-száraz homok-sóder töltést a padló magasságig, párnafa+ hajópadló,-vakolás meszes habarccsal-cement nélkül!-de vályoggal tapasztani jobb volna,- meszelés és kész! SEMMI az egész!
A melléképületek alja -ahogy irtad sándor- élére állitott tégla, ahhoz sem kéne hozzányulni. Ívesre kopott a tetejük. Ha lecsiszolnám egyenesre kárt tennék?-/ csak simább volna a járás./ A környék állítólag biztonságos.-bár manapság?- A szellőzésről: a mostani nyilászárók becsukva is engedik szellőzni az épületet! Cseréjük pontosan zárókra-nem hőszig-müanyagra- hátrányos, vagy azért az megcsináljuk? a rendszere szellőztetés csak ott lakáskor lehet megoldani. az meg még odébb van. most ennyi. pepe.
villam64Válasz erre
2010-11-02
11:51:52
#8569
www.valyog.uw.hu/b10.htm
2010-11-02
08:19:47
#8564
üdv. mindenkinek!
Köszi a sok jó tanácsot, egyenlőre csak kapkodom a fejem, hogy , s mint kéne eltervezni a nagy munkát.Azt hiszem kinyomtatom az írásaitokat, s azt fogom olvasni-tanulmányozni a télen.
Sajnos mostanában azért nem jelentkeztem, mert ahogy visszajöttünk, Édesanyámat,- aki a két héten keresztül etetett, itatott minket,- főzött mosogatott, takarított, és még a vakolókanalat is serényen forgatta,-be kellet vinni a kórházba, -annyira legyengült, - nem kapott levegőt, - fájt mindene, s 2 nap mulva járni sem tudott!- ---Mostanra már javult az állapota, ma hozom haza- De! Ahogy olvaslak benneteket, felmerült a kérdés: nem a vizes falak- ház- okozta a problémát Éds.anyámnál? Hiszen 2 hétig a felnedvesedett vizes falak közt aludtunk?!Lehet hogy tényleg életveszélyes a ház ebben az állapotában? Az orvos tüdővizenyőt állapított meg.
a szobában ahol aludtunk a padló--nem is volt padló, csak linóleum, de az teljesen faltól falig,- még szegély is rajt.,szoval teljesen leszigetelt a linóval, .Hát lehet hogy ezért vizesebb a fal itt, mint a másik szobában, ahol -mint irtam- a hajópadló szélei visesedtek, viszont a fal kevésbé.
A padlót biztosan fel kell szedni,de lehet hogy ugyan-úgy rakom az újat.Szóval sok a gond vele. De amig ilyen segítőim vannak mint TI, addig nem lehet megoldatlan probléma. Köszi Nektek. pepe

2010-11-01
09:54:37
#8557
Ha már szóba került Novák Ágnes neve, akkor ajánlom a 'Kaland a ház körül' című füzetét, élvezetes olvasmány, akárcsak a szalmabála-házakról szóló írása.

De ha már a kedvenceimnél tarunk, nem szeretném, ha kimaradna Zöld András, Osztroluczky Miklós és Medgyasszay Péter neve.



Vályog falak RECOMMENDED

villam64Válasz erre
2010-10-31
07:13:01
#8548
Sziasztok, egy kis gondolkodás.
A haveromnál voltam, aki szintén régi házat újíttatott fel néhány éve. Neki is fel kellett szednie a szegélyt a padlónál, hogy szellőzön. Neki lakkozva is van a padlója. Gondolkodom majd én is padló építésen. Otthon hézag van a padló elemek között. Tehát földszinti padlót a mostani értelmezésem szerint (www.paraszthaz.blogspot.com/2007/05/padl-rendbettele.html )
- a páraáteresztését meg kell oldani
- nem feltétlenül kell alája szigetelnem
- amennyiben szigetelek, annak is páraáteresztőnek kell lennie
- szellőztetéssel el kell vezetnem a lakásba bejutó pára felesleget
Vagy egy olyan egybefüggő vízzáró szigetelést alkalmazni, mely nem hagyja ki a külső és belső vakolatot sem. Tehát az egyik külső vakolattól a másik külső vakolatig, azt is ketté választva, lábazati és homlokzatira.

Otthon magasabb a páratartalom, tehát növelnem kell a lécserét.
2010-10-30
17:11:51
#8543
Még jó, hogy idejében kiderült. Nem olvastam tovább, nem volt időm rá.
villam64Válasz erre
2010-10-30
10:42:06
#8541
A parasztházat tovább olvasva.
www.paraszthaz.blogspot.com/2006/10/padlpara.html
2010-10-27
12:39:51
#8488
Pepe,
múltkor beraktam ezt a linket, de nem a gazdálkodásra gondoltam. Sajnos direkt linket nem tudok adni, de keresd a régebbi posztok közül a 2006-os év szeptemberét, és ott a ház felújítás I-II, valamint padló lerakása című írást.
Itt két kép a padló megoldására, a többi a blogon.

www.paraszthaz.com/







2010-10-26
19:59:23
#8469
Kezdjük a hátsó falakkal.: igen, vannak részek, ahol 15-2o cn. mélyen kimosódott a vályog az alsó sorokban. De csak itt-ott. Érdekes, hogy belől a tornác felőli oldalon ember-magasan levált a vakolat, amig a hátsón,- ahol kimosta a válykot,- alig fél méteren van vizesedés.
A konyhában 3ox3oas műkő a padló, a szobákban meg 3ocn-es hajópadló. Ahogy irtad: homokra rakva. A belső szoba hajópadlója a szélein kb.5 cm,es sávban csöpögött a viztől,- amikor kinyitottunk, s kiszáradni látszott egy hét után, amikoris egy kis eső után ismét vastagon felvizesedett a padló széle. Mintha direkt szívná magába a nedvet.Aztán megint kiszáradt. Igaz fűtöttem is rendesen. Gondoltam én is arra , hogy levert vakolattal kéne áttelelni,mert mintha a vakolat szivná fel a vizet , nem is a tégla/vályog/.Van ahol a téglába simán/?/ beverek egy 6o-as szöget, de ép és egézségesen néz ki. Az viszont érdekelne, hogy hogy cseréljem ki a padlót úgy, hogy Ne-szigeteljek alá?Mert a falakat vizszintesen nem nagyon fogom tudni.Eredetileg még padló-fűtésre gondoltam--: hamár felszedem a régi psdlót,- de most elbizonytalanítottál ezzel a "falra vezeti" a nedvességet-ttel. Szóval!???.
Apadlás egyébként vályogtéglával van lerakva,- iszonyatos súly nehezedhet a falakra. Ha felszedném, nem könnyítenék a terhelésen? Valamit ki kéne találni.
2010-10-24
22:28:30
#8368
pepe,

A leírásod szerint a ház, egy igazi „sváb” ház.
Az, hogy fölül is van tégla koszorú, az igényes építkezésre vall. Valamikor nem lehettek szegény emberek az építtetői.
A fotódon, legalább is az udvar felé néző részen nem látszik nagyon lerobbantnak a fal. Vagy ott mégsem annyira rossz a vízszintes szigetelés?

A levert vakolatú részen milyen az alsó vályog sor? Sáros? Bele tudod nyomni az ujjadat? Mennyire van lecsökkenve a fal keresztmetszete a leomló (esetleg korábban leomlott) külső vályogréteg miatt?
A fal súlya mennyire nyomta össze az alsó sor vályogokat? Ha nagyon vizes (frissvizes), akkor folytonosan, végig a teljes fal mentén, vagy csak egyes helyeken?

A vízmérnöknek igaza van. A repedések a talajvíz mozgás kivédhetetlen következménye.

Az előző képeden látható repedések a ház korával, elhanyagolt állapotával és a környék esetleg elhanyagolt vízelvezetési rendszerével magyarázhatóak.
Ha alulról ázott volna fel, illetve olvadt volna szét a vályog, akkor sokkal nagyobb repedéseknek kellene lenni. Ilyenkor több helyen szétnyílik a fal. Gyakorlatilag javíthatatlan, csak teljes újra falazással lehet felújítani.

A gőzfürdőt azt jelentheti, hogy a fal általában (egyenletesen) sok nedvességet tárol, és ez szabadult most ki. Amikor a házat lakták és rendesen használták, akkor olyan sokat nyílott az ajtó és ablak, hogy meg volt oldva a kiszellőzés.
A padozat valószínűleg a földre, vékony homokba, esetleg mischungba fektetet tégla vagy kerámia. Talán hajópadló.
Tehát a padlóból viszonylag sok pára juthat a ház légterébe. A lakatlan, fűtetlen ház falai hidegek és beveszik a párát. Gyakorlatilag ilyen állapotba kerülne egy mai ház is, ha húsz éven át nem lakná senki, és elhanyagolnák.

Én leverném az összes vakolatot.
Meg mivel vakolnak a környéken? Tapasztanak, homokos- meszes- cementes vakolattal?

A levert vakolat megmutatja, hogy a „lábazati” téglasor feletti vályog mennyire ép és terhelhető. Hagyni kellene legalább egy fél évig teljesen nyitottan száradni kívül belül.
Aztán megcsinálni a vízszintes szigetelést. A padló szigetelést folytonosan egybe kell szigetelni a vízszintes szigeteléssel. Mert, ha a padló egy független szigetelést kapna, akkor a párát kiszorítaná oldalra, bele a falakba, és újra nedvesedne a fal alulról.

Ha nálad is kiszáradt minden fal, akkor le lehet kezelni a téglát (pl. savazni), majd rabicvázra újravakolni és meszelni. Csak meszelni! Kijavítani az eredeti ajtókat, ablakokat, és már van egy tartós új házad.
A mai világ elengedhetetlenül szükséges részei, mint pl. a fürdőszoba kialakítható gipszkartonból is.
Egyre figyelni kell. A vályogfalak nem szeretik, a lezárást. Lehetőleg úgy kell a belső kialakítást megcsinálni, hogy ne kerüljön csempe, gipszkarton, vagy bármi más a vályogfalra. Annak mindig meg kell hagyni a lélegzés lehetőségét.
Kívülről meg lehet próbálni a már tárgyalt mischung (beton) vakolattal vakolni. Csak meszelni kell, és nem kell semmi drága és oda nem illő nemes vakolat a felületére.


2010-10-22
17:54:58
#8341

A baj csak ott van, hogy ugy 8o centitől már vályog alkotja a falat.Aztán a tető alatt már megint tágla van -ugy 3 sor. Levertem belőlről a vakolatot, a konyhai részen,- hát olyan párás levegőt csak a gőzfürdőben találsz! Igaz közben fűtöttem is egy kicsit, de az ajtó űvegén folyt a víz. egyenlőre nem mertem szigetelt falat húzni az eredeti elé,- ahogy gondoltam agipszkarton-, vagy betonit, tal kapcsolatban. Szerintem, ha ezt a falat lezárnám, egy héten belül literszám folyna a két fal között a víz. Nem tudom. igy sem maradhat, de a gipszkartonnal való borítás sem jó. Vagy ha elérakom a falat, akkor valami szellőztetö megoldás kéne , hogy a közészoruló párát kiszellőztesse. Ezen még rágódok.
Az oszlopokat -.-mindegyiket- vasalat köti össze a házfallal,- jól mondtad.
Tul.képpen,satabil a ház , csak a hanyag viz-bevezetés miatt -mármint a konyhába- roggyant meg egy helyen a fal.De rendbe hozzuk.Ha a vizet eltudjuk vezetni a faltól-miért ne tudnánk?- akkor egy dolog miatt lehet talán aggódni: mégpedig, hogy az eddig vizzel telítődött föld, kiszáradva - és ezáltal összehúzodva- nem okoz -e újabb repedéseket a falon.
Víz-mérnök ismerősöm mondta, hogy a házak falán megjelenő, majd eltünö repedések, a talaj nedvességtartalmával vannak összefűggésben. Duzzad, és zsugorodik az altalaj. és vele mozog a ház is. Biztos igaza van.
A szomszédok házai-is ilyenek, -az ilyen kurú házak az egész faluban így néznek ki- nem is értem- de azt mondják: 3-4 ávente ujra vakolják- oszt jól van .Pedig fiatalok is lakják -huszonévesek- a szomszédomban is, .Hát ez van . Ha van valami ötlet megköszönném. pepe




2010-10-21
23:24:18
#8326
pepe!

Látszik, hogy a ház sem vályogból készült. Legalább is a képeken tégla látszik. A vályogon ilyen elhanyagoltsági állapotban másként néznek ki a repedések.

A repedések ellen akkoriban eleve beépítettek a falakba hosszú összefogó kovácsoltvas rudakat, jó nagy fejrésszel a csatlakozó falakban. Ha nálad a gang oszlopfejeit eleve összekötötték vasrudakkal a teljes ház hosszában, akkor azt a házat igényesen építették meg. A ház statikailag jónak látszik. Nem látható akkora fal elmozdulás ami a nyílászárókat eldeformálta volna.
A folyósó falához oszloponkénti vasrúd bekötéseket nem találtatok? Legalább minden második, harmadik oszlopnál annak is illene lennie. Legalább a közfalakhoz kellene bekötve lenniük.

Azért, hogy ennyi idő alatt keletkezett néhány repedés, olyan dolgok a felelősek, amelyek megváltoztatták az eredeti talajvíz mozgás körülményeit. Csatornáztak, árkokat mélyítettek, utat építettek... Mint írtad, eltünt a telekvégi patakból a víz. Valahol építhettek pl. egy utat és egyszerűen lezárták, elterelték a víz útját a patakból.
Ha megbolygatjátok a fal melletti talajt, akkor rá kell bukkannotok a kifelé lejtő, az eredeti ereszet szélességével megegyező szélességű, lejtős, agyag vízvetőre. Ennek a legmagasabb pontja a fal mellett, a szigetelés alatt volt. A tetőről a víz a vízvető külső oldal mellé csorgott a szabad talajra. Itt mosott emberi segítséggel, fűvel benőtt elvezető csatornát magának. És így nem tudott a felcsapódó víz a falra kerülni. Illetve a vágós eső rögtön lefolyt a vízvetőn, eltávolítva a vizet az alaptól.


A felmenő falak szigetelésére látszik e már valamilyen elképzelés?
Mit mondanak a házakat ismerő helybeliek?
2010-10-20
20:19:42
#8301
Jajj, bocs : Közben a házat is összehuztam egy kicsit, ha nem is sokat ment össze, de legaláb szétnyilni nem engedi a vas.
2010-10-20
20:17:23
#8300
lemaradt:





2010-10-20
20:14:23
#8299
üdv mindenkinek.
megjöttem, jó fáradtan, és nem teljesen lehangoltan.
Csináltunk esőcsatornát, és a fal tövében végig elvezettük a vizet.A ház egyébként tényleg 3 sor tégla alapra van épitve. nem is akarom közvetlenül a fal tövében kiásni majd az árkot, úgy gondoltam, hogy az "alaptól ferdén kifelé leásva, és vagy 1 méter mélyen kulékavicsozva kellő mértékben eltávolítjuk a nedvességet.És az "alapot" sem kell félteni a faltól távolodó mélység miatt.De ez már csak tavasszal lesz. Most remélem a csatorna és az elvezetés látható eredményt fog hozni./ Egyszerüen nem értem, hogy az emberek hogy tudtak igy élni, hogy a házukat felvetette a víz. Hogy nem volt igényük arra , hogy ne verje az eső az ajtajukat. Mivel más megoldást nem találtam, ezért meghosszabbítottam a tetőt egy cserépsorral, és az alá raktam a csatornát. Kb 4o cm-t nyertem. a képek:



2010-10-17
18:30:51
#8209
Pepe
Találtam ezt az oldalt, nézd meg, hátha találsz számodra is érdekeset, hasznosat.

www.paraszthaz.com/

2010-09-29
05:48:54
#7903
köszi a tanácsokat, alkalmazzuk pepe
2010-09-28
09:40:44
#7887
Ideális elvezetés lenne a drain csőnek a patak. Az eltömődés csak technológia kérdése. A cső köré geotextilia, majd körben finomabb szitált sóder (ne legyen üledékes rész benne) arra a kulékavics réteg, legtetején a föld. Működnie kell, ha nem így lenne, nem alkalmaznák. Itt szép lassan szivárog bele a víz, nem alakulnak ki vízfolyamok.
Sándor említett példában elképzelhető, hogy túl intenzívre vették a vízkinyerést, mivel visszalocsolásra használták, ha jól értettem. De persze ez a te dolgod, nem akarok beleszólni.
2010-09-28
05:13:47
#7880
Ha minden jól megy ,hétfőn kezdünk. Hát addig még "jár" az agyam. A dréncsöv. nekem sem szimpatikus , pont az eltömődés lehetősége miatt.Nem emlékszem irtam volna, de a talaj az épület végefelé lejt,/ kb 2o cm-t/ ami lehet , hogy hasznos lessz az elvezetés szempontjából. Sőt az épületen túl kb, 15 méterre , van egy kis patak- ágy ,a szomszédok szerint 25 éve nem folyt benne viz. Azthiszem még abba is be lehetne vezetni mind az esőcsatornát , mit pedig a talaj- felszínén "összeterelt" csapadékot. Meglátjuk. Beszámolok /fényképesen/ a munkálatokról. Időnként, mert ott nem lesz inter. pepe.
2010-09-27
19:36:35
#7872
zsezse,


"mi a velemenyetek a renovex-rol?"

Személy szerint én még nem használtam, én a micropol-t alkalmaztam. Próbálkoztam más márkával ami nem vált be, ezért visszatértem hozzá.

A kőművesek egyébként normál sampont alkalmaznak esetenként (gondolom anyagi megfontolásból kezdték használni, habzik ez is)szerintük mindennemű probléma nélkül.

Mint tapasztaltam néha egyes anyagok között bár más márkájúak, nincsen nagy különbség, esetenként csak a színezése más, de ugyanazt alkalmazzák.
2010-09-27
09:42:45
#7859
Pepe,
ha rendben lesz majd, rájössz ez kell neked! :-)) Pláne, ha majd egyre több olyan dolog lesz ott, amire ha ránézel eszedbe jut, ezt is megcsináltam, mennyivel jobb így. És azt hiszem ez a lényeg benne, amit írtál:
"de tudjátok milyen érzés szép nyári, vagy őszi, vagy téli-tavaszi napsütésben kiülni az udvarra,s érezni, hogy OTTHON vagy?"
Én tudom. :-)))

2010-09-27
08:16:34
#7857
pepe,

Az tényleg jó lenne, ha a munkálatokat és az tapasztalatokat megírnád. Sokan okolhatnak belőle.
2010-09-27
05:20:32
#7856
Azt hiszem mindenkinek igaza van.
Hogy kell-e nekem öregségmre ez az egész, már én sem tudom. De a fiamnak talán megérné. Szóval mehetek én "velneszezni" hétvégeken,/már sokszor megfogadtuk az asszonnyal, hogy azt csináljuk/- de tudjátok milyen érzés szép nyári, vagy őszi, vagy téli-tavaszi napsütésben kiülni az udvarra,s érezni, hogy OTTHON vagy? Ahogy látom , igaz lehet, hogy az alap fölé került ajárda szintje, meg lehet ,hogy a szoba szintje is.
Összegezve a dolgokat: Kap egy ereszcsatornát, egy dréncsövezést sóderággyal, egy szárító vakolatot kivül belül, aztán az IDŐ eldönti mit értem /tünk/ el.Ha nem zavarlak beneteket , beszámolok a dolgok állásáról / ha valakinek volna mégis olyan ötlete , mint pl. Az egész házat egyszerre megemelni és szigetelt alapra tenni/ várom./ Köszi az eddigieket pepe.
Biosolar Forum  =>  Építés  =>  Vályog falaklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva