Biosolar Forum

Biosolar Forum => Fűtés - Kazánok => Kondenzációs kazán

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

robertVálasz erre 2010-12-08 09:07:11
#9551 Én a legnagyobb hidegben sem tapasztaltam jegesedést. Szerintem itt a 10 méter hosszú függőleges cső a csőben elrendezés miatt a pára nagy része kikondenzálódik. Mérte már valaki a kondenzátum mennyiségét két óraleolvasás között? Nálunk egy 20 literes marmonkannába folyik a trutyi, kb 2 naponta 1 vödör víz termelődik.

takykaVálasz erre 2010-12-08 09:00:28
#9550 Gyakorlati tapasztalatom alapján ott csüngenek a vízcseppek a füstgáz kivezető nyílás körül. Nekem kb. 2m függőleges koaxiális "kéményem" van a tetőn át kivezetve. A kéményseprő mutatott olyan fényképet, ahol a turbós kazán koaxiális füstgáz kivezetése körül massziv jégdugó alakult ki és leállt a kazán... T.

robertVálasz erre 2009-02-19 20:58:58
#1513 dravgab, Persze elfogadom én is, hogy: 1. a kondenzációs kazán hatásfoka jobb 2. minél alacsonyabb hőmérsékletű a fűtési rendszer annál jobb a hatásfok 3. a hőmérséklet csökkentése a kondenzációs kazán hatásfokát növeli, a hagyományos kazánokét pedig csökkenti 4. kerülendő az alacsony hőmérsékletű hőleadókhoz magas hőmérsékletű kazánt illeszteni Nem értem: 1. a hagyományos kazán szivattyúja miért fogyaszt többet 2. mennyiben egyszerűbb a kondenzációs kazán felépítése Egy példa: A mamám házába le fogjuk cserélni a kazánt. A házat szigeteltük, azóta az ezer-éves Fég kazánnal 680 m3 gáz fogy el a 60 négyzetméteres házban egy év alatt (kevesebb, mint 70 ezer Ft főzéssel együtt, és kellemes meleg van a lakásban). A radiátorok a szigetelés előtt elég forróak voltak, azóta csak kellemesen melegek, kondenzációs kazánt is üzemeltethetnénk. Azonos gyártótól két féle kazán közül választhattam. A kondenzációs kb. 300 ezerbe került volna, én egy turbós mellett döntöttem 170 ezerért. Az árkülönbség 130 ezer. Feltételezem, hogy a turbós 20 százalékot javít a hatásfokon, tehát évente 540 m3-nél kevesebb gáz kell majd. A kondenzációs kazán még ezen felül is - kis jóindulattal - 20 százalékot hozhatna, tehát 108 m3-t. Az így elért évi kb 10 ezer Forintos megtakarítás 130 ezerbe kerülne most. A megtérülés 13 év. Ezt kicsit sokallom, mert a kazán élettartama is kb ennyi. A mi 160 m2-es házunkban 1200 m3 az éves gázfogyasztás, a kondenzációs kazánom az előbbihez képest fele annyi idő alatt térül meg. Elismerve, hogy a kondenzációs technika korszerűbb, mégis minden esetben mérlegelni kell, hogy megéri-e alkalmazni.

robertVálasz erre

2009-02-19
20:58:58

#1513
dravgab,

Persze elfogadom én is, hogy:
1. a kondenzációs kazán hatásfoka jobb
2. minél alacsonyabb hőmérsékletű a fűtési rendszer annál jobb a hatásfok
3. a hőmérséklet csökkentése a kondenzációs kazán hatásfokát növeli, a hagyományos kazánokét pedig csökkenti
4. kerülendő az alacsony hőmérsékletű hőleadókhoz magas hőmérsékletű kazánt illeszteni

Nem értem:
1. a hagyományos kazán szivattyúja miért fogyaszt többet
2. mennyiben egyszerűbb a kondenzációs kazán felépítése

Egy példa:
A mamám házába le fogjuk cserélni a kazánt. A házat szigeteltük, azóta az ezer-éves Fég kazánnal 680 m3 gáz fogy el a 60 négyzetméteres házban egy év alatt (kevesebb, mint 70 ezer Ft főzéssel együtt, és kellemes meleg van a lakásban). A radiátorok a szigetelés előtt elég forróak voltak, azóta csak kellemesen melegek, kondenzációs kazánt is üzemeltethetnénk. Azonos gyártótól két féle kazán közül választhattam. A kondenzációs kb. 300 ezerbe került volna, én egy turbós mellett döntöttem 170 ezerért.
Az árkülönbség 130 ezer. Feltételezem, hogy a turbós 20 százalékot javít a hatásfokon, tehát évente 540 m3-nél kevesebb gáz kell majd. A kondenzációs kazán még ezen felül is - kis jóindulattal - 20 százalékot hozhatna, tehát 108 m3-t. Az így elért évi kb 10 ezer Forintos megtakarítás 130 ezerbe kerülne most. A megtérülés 13 év. Ezt kicsit sokallom, mert a kazán élettartama is kb ennyi.

A mi 160 m2-es házunkban 1200 m3 az éves gázfogyasztás, a kondenzációs kazánom az előbbihez képest fele annyi idő alatt térül meg.

Elismerve, hogy a kondenzációs technika korszerűbb, mégis minden esetben mérlegelni kell, hogy megéri-e alkalmazni.

dravgabVálasz erre 2009-02-19 15:25:29
#1511 Robert: A kondenzációs technika szerves elengedhetetlen része a mai "modern" fűtéstechnikának, főleg ha a szerencsésebb, egyszerűbb, homogén (csak sugárzó) fűtésre kapcsoljuk, hiszen legtöbbször közvetlenül kapcsolódik, míg a hagyományos gázkészülékek visszatérő hőmérsékletét nem szabad harmatpopont alá engedni tehát az előremenőjét le kell keverni a kívánt alacsony hőmérsékletre ( és radiátornál is ez az ajánlatos). Az oda beszerelt kütyük és a kazán ára már el is érte a kondenzációsét és bonyolultabb, több a meghibásodási lehetőség, energiapocsékolóbb (+szivattyú)is, stb. A régebbi épületek utólagos hőszigetelése lehetővé teszi a meglévő, akár radiátoros fűtési hálózat alacsonyabb hőmérsékleten való üzemét, tehát ideális lehet a kondenzációs kazán alkalmazásához.

dravgabVálasz erre

2009-02-19
15:25:29

#1511
Robert:

A kondenzációs technika szerves elengedhetetlen része a mai "modern" fűtéstechnikának, főleg ha a szerencsésebb, egyszerűbb, homogén (csak sugárzó) fűtésre kapcsoljuk, hiszen legtöbbször közvetlenül kapcsolódik, míg a hagyományos gázkészülékek visszatérő hőmérsékletét nem szabad harmatpopont alá engedni tehát az előremenőjét le kell keverni a kívánt alacsony hőmérsékletre ( és radiátornál is ez az ajánlatos). Az oda beszerelt kütyük és a kazán ára már el is érte a kondenzációsét és bonyolultabb, több a meghibásodási lehetőség, energiapocsékolóbb (+szivattyú)is, stb.
A régebbi épületek utólagos hőszigetelése lehetővé teszi a meglévő, akár radiátoros fűtési hálózat alacsonyabb hőmérsékleten való üzemét, tehát ideális lehet a kondenzációs kazán alkalmazásához.

robertVálasz erre 2009-02-18 21:00:27
#1503 Elnézést az ismétlésért, ha már leírtam máshol: a mi házunkon nincsen szuper-szigetelés (44-es Porotherm falak), a padlófűtés fölött a burkolat mégsem melegebb 24 foknál. A helységben ekkor 21 fokot mérek. A padlófűtésen kívül a 3.5x3 méteres teraszablak alatt padlócsatorna fűtés van beépítve kb 45 fokos vízzel táplálva. Evvel csak annyit szeretnék mondani, hogy a 30+ fokos felületi hőmérsékletre csak elég gyenge szigetelés esetén lehet szükség. A nagyobb üvegfelületek azonban olyan jelentős légáramlatot indíthatnak el, amit valamilyen, az ablak alá helyezett fűtéssel kompenzálni kell. dravgab, Annak ellenére, hogy nekem is kondenzációs kazánom van: szerintem egy, az átlagosnál jobban szigetelt ház esetén a kondenzációs kazán csak az átlagosnál jóval nagyobb fűtött alapterület mellett térül meg, ha összehasonlításul egy jó hatásfokú turbós kazánt veszek . Az árkülönbözetet érdemesebb a szigetelés fokozására költeni. Neked mi a véleményed erről?

robertVálasz erre

2009-02-18
21:00:27

#1503
Elnézést az ismétlésért, ha már leírtam máshol:
a mi házunkon nincsen szuper-szigetelés (44-es Porotherm falak), a padlófűtés fölött a burkolat mégsem melegebb 24 foknál. A helységben ekkor 21 fokot mérek. A padlófűtésen kívül a 3.5x3 méteres teraszablak alatt padlócsatorna fűtés van beépítve kb 45 fokos vízzel táplálva.

Evvel csak annyit szeretnék mondani, hogy a 30+ fokos felületi hőmérsékletre csak elég gyenge szigetelés esetén lehet szükség.
A nagyobb üvegfelületek azonban olyan jelentős légáramlatot indíthatnak el, amit valamilyen, az ablak alá helyezett fűtéssel kompenzálni kell.

dravgab,
Annak ellenére, hogy nekem is kondenzációs kazánom van: szerintem egy, az átlagosnál jobban szigetelt ház esetén a kondenzációs kazán csak az átlagosnál jóval nagyobb fűtött alapterület mellett térül meg, ha összehasonlításul egy jó hatásfokú turbós kazánt veszek . Az árkülönbözetet érdemesebb a szigetelés fokozására költeni.
Neked mi a véleményed erről?

robertVálasz erre 2005-06-29 10:41:24
#141 A kondenzációs kazánok mindig ventilátoros (turbós), zárt égésterű készülékek. Az égéshez szükséges levegőt az épületen kívülről szívják, és zárt rendszerben, tömített csöveken keresztül az épületen kívülre juttatják az égésterméket. A zárt égésterű készülékek a helyiség levegőjét nem használják el, és abba égéstermék sem kerülhet, ezért biztonságosak. Ha a radiátorok 70/50 fokra vannak tervezve, akkor csak az év leghidegebb időszakában megy fel a visszatérő víz hőmérséklete 50 fokra, enyhébb időben - külső hőmérsékletet követő szabályozásnak köszönhetően - pedig nem éri el azt. A radiátorokból visszatérő vizet a padlófűtéssel tovább lehet hűteni. A kondenzációs üzemmód kevesebb mint 45-50 fokos visszatérő hőmérséklet esetén működik (magasabb hőmérsékleten nem csapódik ki a víz a rendszerben, és igy a latens hő nem tud felszabadulni). Ezért csak alacsony hőmérsékletű radiátorok jöhetnek szóba (padlófűtés, szegélyfűtés, jól méretezett lapradiátor, falfűtés). A kondenzációs tartományban kb 10% hatásfokjavulás várható. Éves viszonylatban a jelenlegi gázáraknál ez kb 10e Forintot jelent. Nem kell kéményt építeni a kondenzációs kazánhoz mondjuk 400Ft-ért, hanem csak a kondenzációs füstcsöveket kell felszerelni, ami kb 100e Forintba kerül. Igaz, hogy a kéményseprőknek 5e helyett 20e Ft-ot kell kifizetni a nyomáspróbára és a normál kazánhoz is lehet szerelt kéményt építeni, de ha van lehetőség vízszintesen rövid szakaszon kivezetni a füstcsövet a kondenzációs kazán esetén az összköltság 50e alatt lehet. A kondenzációs kazán mondjuk 200eFt-al kerül többe (tipustól függően ez több, vagy kevesebb). Nálunk egy Ferroli kazán üzemel. A kazán és a füstelvezetés kb 100e többletköltséggel jár, ami jelen áron 10 év alatt megtérül. A radiátorok többletköltségével nem számoltam, mert ezt kompenzálja az alacsony hőmérsékletű fűtési módból adódó hőveszteség csökkenés. Még valami: gondoskodni kell még a kondenzvíz elvezetéséről (enyhén savas). A padlófűtés akkor egészségtelen, ha túl meleg. Először kellemes érzés rálépni a meleg padlóra, de egy idő után panaszokat okozhat. A intenzíven felemelkedő meleg levegő a port is magával viszi. Ha a ház nem extra jó hőszigeteléssel rendelkezik mindenképpen kell a padlófűtés mellé valamilyen radiátor is ahhoz, hogy a padló hőmérsékletét optimális értéken lehessen tartani. A mi fűtésünk úgy van méretezve, hogy alig melegebb a szoba levegőjénél. A hálószobákba és gyerekszobákba pedig csak radiátorokat tettünk. Megfelelően alacsony hőmérsékletű padlófűtés kiegészítő radiátorral és padlócsatorna-fűtéssel. Bizonyos helységekbe fapadló burkolat és alacsony h?mérséklet? radiátorok. Nekünk is tökéletesen bevált ez a megoldás. A nálam üzemelő típust már továbbfejlesztették, és kijavítottak néhány hibát. Alapvetően egy dolog zavart: a kazán suhogó hangot ad, úgy, mint a tűzhelyen melegített víz forrás előtt. Erről én arra következtettem, hogy a tűztér hőcserélőjében nem áramlik megfelelően a víz, van ideje túlmelegedni. Ezen a gyári szervíz sem tudott segíteni. Az a jelenség az első télen javult, miután 50%-ra lekorlátoztam a teljesítményt. A mi házunkban az is elég. Sajnos a szükséges 5-10 kW-os készüléket nem találtam. A korai típusok tűztere öntvényhibás volt, nálam ugyan 5 év alatt sem lukadt ki, de tartottam tőle (kb 30 ezer Ft lenne a csere). Probléma volt, hogy az üzembehelyezés idején változott (alakult ki) a kondenzációs kazánokra vonatkozó szabályozás, így az átvétel előtt találták ki a kéményseprők, hogy kémlelő idomra is szükség van. A kazán fölött a füstcső csatlakozás függőlegesen indul. Nálam 10 méter hosszú cső a csőben rendszer lett kiépítve. A Ferrolinál elég primítív kémlelő elemet lehetett kapni, aminek a beszerelése a meglévő rendszerbe csak úgy volt lehetséges, hogy mind a 10 méteren, és a tető fölött is szét kellet szedni a csőrendszert. Szerencsére szerelőaknában fut.) A következő gond egy kazánmeghibásodás lehet, amikor a cső-csatlakozás holtjátékának hiányában ismét el kellene játszani mindezt. Ezért ajánlom, hogy a kazánt úgy helyezd el, hogy egy olyan hosszú füstcső ívvel indulhass, ami lehetővé teszi az utólagos szerelést. Persze nincs ilyen gond, ha a kazán fölött nem sokkal kivezetheted a kéményt az oldalfalon. Figyelemke kell még venni, hogy a kondenzációs kazán hatásfoka csak alacsony hőmérsékleten jó (45 fok alatt), a hőleadókat ennek megfelelően kell méretezni. A f?tésszerel?nek úgy kellene elhelyezni a készüléket és a füstcsövet, hogy javítás esetén könnyen bontható legyen a rendszer. Ne fogadd el, ha a szerel? szerint erre sohasem lesz szükség... lesz. Nem tudom, hogy mennyire kell tartani kivitelezéskor az engedélyezett terveket (gyanítom, hogy átvételkor számon kérik), tehát már a tervez?vel kellene a kívánságaidat közölni. Itt egy cik az EzerMátyásból: www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=1741 Kondenzációs kazán_RECOMMENDED

robertVálasz erre

2005-06-29
10:41:24

#141
A kondenzációs kazánok mindig ventilátoros (turbós), zárt égésterű készülékek. Az égéshez szükséges levegőt az épületen kívülről szívják, és zárt rendszerben, tömített csöveken keresztül az épületen kívülre juttatják az égésterméket. A zárt égésterű készülékek a helyiség levegőjét nem használják el, és abba égéstermék sem kerülhet, ezért biztonságosak.

Ha a radiátorok 70/50 fokra vannak tervezve, akkor csak az év leghidegebb időszakában megy fel a visszatérő víz hőmérséklete 50 fokra, enyhébb időben - külső hőmérsékletet követő szabályozásnak köszönhetően - pedig nem éri el azt. A radiátorokból visszatérő vizet a padlófűtéssel tovább lehet hűteni.

A kondenzációs üzemmód kevesebb mint 45-50 fokos visszatérő hőmérséklet esetén működik (magasabb hőmérsékleten nem csapódik ki a víz a rendszerben, és igy a latens hő nem tud felszabadulni). Ezért csak alacsony hőmérsékletű radiátorok jöhetnek szóba (padlófűtés, szegélyfűtés, jól méretezett lapradiátor, falfűtés).
A kondenzációs tartományban kb 10% hatásfokjavulás várható. Éves viszonylatban a jelenlegi gázáraknál ez kb 10e Forintot jelent.
Nem kell kéményt építeni a kondenzációs kazánhoz mondjuk 400Ft-ért, hanem csak a kondenzációs füstcsöveket kell felszerelni, ami kb 100e Forintba kerül. Igaz, hogy a kéményseprőknek 5e helyett 20e Ft-ot kell kifizetni a nyomáspróbára és a normál kazánhoz is lehet szerelt kéményt építeni, de ha van lehetőség vízszintesen rövid szakaszon kivezetni a füstcsövet a kondenzációs kazán esetén az összköltság 50e alatt lehet.
A kondenzációs kazán mondjuk 200eFt-al kerül többe (tipustól függően ez több, vagy kevesebb).
Nálunk egy Ferroli kazán üzemel.

A kazán és a füstelvezetés kb 100e többletköltséggel jár, ami jelen áron 10 év alatt megtérül.

A radiátorok többletköltségével nem számoltam, mert ezt kompenzálja az alacsony hőmérsékletű fűtési módból adódó hőveszteség csökkenés.

Még valami: gondoskodni kell még a kondenzvíz elvezetéséről (enyhén savas).

A padlófűtés akkor egészségtelen, ha túl meleg. Először kellemes érzés rálépni a meleg padlóra, de egy idő után panaszokat okozhat. A intenzíven felemelkedő meleg levegő a port is magával viszi. Ha a ház nem extra jó hőszigeteléssel rendelkezik mindenképpen kell a padlófűtés mellé valamilyen radiátor is ahhoz, hogy a padló hőmérsékletét optimális értéken lehessen tartani.
A mi fűtésünk úgy van méretezve, hogy alig melegebb a szoba levegőjénél. A hálószobákba és gyerekszobákba pedig csak radiátorokat tettünk.

Megfelelően alacsony hőmérsékletű padlófűtés kiegészítő radiátorral és padlócsatorna-fűtéssel.
Bizonyos helységekbe fapadló burkolat és alacsony h?mérséklet? radiátorok.
Nekünk is tökéletesen bevált ez a megoldás.

A nálam üzemelő típust már továbbfejlesztették, és kijavítottak néhány hibát.

Alapvetően egy dolog zavart: a kazán suhogó hangot ad, úgy, mint a tűzhelyen melegített víz forrás előtt. Erről én arra következtettem, hogy a tűztér hőcserélőjében nem áramlik megfelelően a víz, van ideje túlmelegedni. Ezen a gyári szervíz sem tudott segíteni. Az a jelenség az első télen javult, miután 50%-ra lekorlátoztam a teljesítményt. A mi házunkban az is elég. Sajnos a szükséges 5-10 kW-os készüléket nem találtam.

A korai típusok tűztere öntvényhibás volt, nálam ugyan 5 év alatt sem lukadt ki, de tartottam tőle (kb 30 ezer Ft lenne a csere).

Probléma volt, hogy az üzembehelyezés idején változott (alakult ki) a kondenzációs kazánokra vonatkozó szabályozás, így az átvétel előtt találták ki a kéményseprők, hogy kémlelő idomra is szükség van.
A kazán fölött a füstcső csatlakozás függőlegesen indul. Nálam 10 méter hosszú cső a csőben rendszer lett kiépítve. A Ferrolinál elég primítív kémlelő elemet lehetett kapni, aminek a beszerelése a meglévő rendszerbe csak úgy volt lehetséges, hogy mind a 10 méteren, és a tető fölött is szét kellet szedni a csőrendszert. Szerencsére szerelőaknában fut.)
A következő gond egy kazánmeghibásodás lehet, amikor a cső-csatlakozás holtjátékának hiányában ismét el kellene játszani mindezt.
Ezért ajánlom, hogy a kazánt úgy helyezd el, hogy egy olyan hosszú füstcső ívvel indulhass, ami lehetővé teszi az utólagos szerelést. Persze nincs ilyen gond, ha a kazán fölött nem sokkal kivezetheted a kéményt az oldalfalon.

Figyelemke kell még venni, hogy a kondenzációs kazán hatásfoka csak alacsony hőmérsékleten jó (45 fok alatt), a hőleadókat ennek megfelelően kell méretezni.

A f?tésszerel?nek úgy kellene elhelyezni a készüléket és a füstcsövet, hogy javítás esetén könnyen bontható legyen a rendszer. Ne fogadd el, ha a szerel? szerint erre sohasem lesz szükség... lesz.
Nem tudom, hogy mennyire kell tartani kivitelezéskor az engedélyezett terveket (gyanítom, hogy átvételkor számon kérik), tehát már a tervez?vel kellene a kívánságaidat közölni.

Itt egy cik az EzerMátyásból:
www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=1741

Kondenzációs kazán_RECOMMENDED

Biosolar Forum => Fűtés - Kazánok => Kondenzációs kazán

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8