Biosolar Forum  =>  Pára, penész, gomba  =>  Páradiffúziólapozz: « előző   1, 2, 3   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2012-12-11
10:54:32
Előzmény: szocsmarci #36586#36589
Szocsmarci
Az a gondom a winwattal, hogy nem veszi figyelembe az éveket. és szárazon számol. A 90 %rH-it szárazon veszi, pedig ekkor, már elkezdődik a pára vízzé válása a szerkezetben. A víz meg sokkal jobb hővezető. Tehát nem a páratartalmas hővezetése érdekel a szerkezetnek, hanem a relatív nedvességtartalmú hővezetés. Nem ásom bele magam a képletekbe. Csak a Murphy törvény számít. Ahol pára van, ott víz is van. Vedd elő az egyes anyagok - nedves - hővezetési tényezőjét.
Azt a 7 %-os nyilat meg nyugodtan csúsztasd el a 35 %-os telítettségig. Ha nincs párazárva, akkor óránként 3 % kicsapódik a falban, 180 napon keresztül. A klímából elvezetik. A fal hova teszi?
szocsmarciVálasz erre
2012-12-11
10:19:08
Előzmény: villam64 #36574#36586
Szia
Akkor maradjunk az Ytongnál, erről található anyag a neten.
A megengedett RELATÍV páratartalmat vegyük fel önkényesen 90%-nak, ehhez 7% víztartalom tartozik. Tehát a falazat 7%-a víz, a többi a pórusbeton.
Az ehhez tartozó hővezetés a 2. diagramból 0,12 W/mK



A Winwattban 0,13W/mK van megadva hővezetési tényezőnek.



Tehát a Winwatt még "csalt" is 0,01 W/mK-t, ráadásul rosszabbra vette a hőszigetelési értéket, mint a 90%-hoz tartozó érték. Ezen pofátlanság tetejébe nem vette figyelembe azt, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor nem 90%-os a relatív páratartalom lesz egy adott rétegrendben, hanem kevesebb. Ekkor a valósághoz képest még rosszabb érték ez a 0,13, hiszen előfordulhat akár 0,11-es hővezetési tényező is. Ne is említsük már azt az esetet, amikor valaki gázpörzsölővel kiszárítja a falat, mert akkor 0,1 W/mK lesz.
És ez már befolyásolja az energetikai tanusítást is, akár egy egész betűt ugorhat a ház (ha pont a határon áll, vagy attól 0,1%-ra).

De ha komolyabban bele akarod ásni magad, akkor itt van egy ár korábban kitalált logikai séma, ami alapján el tudsz indulni.



Ha ezen túl vagy, akkor már felállíthatsz sarokszámokat, és írhatsz disszertációkat, hogy miért nem jók a mai falazatok, esetleg javaslatot tehetsz a belső oldali párazáró festésre is, ami egy ősszel befejezett építkezés esetén azt jelenti, hogy nem tud kiszáradni a fal befelé, és szétfagy az egész ház.
villam64Válasz erre
2012-12-10
20:49:47
Előzmény: robert #36573#36574
Szerintem nem vehető észre 20 % többlet fogyasztás. Ráfogja az ember az időjárásra. 7 m3/nap gáz fogy korlátozva. Sokallom.
2012-12-10
20:38:15
Előzmény: villam64 #36572#36573
villam64,

"Észreveszed a több hónapos, több éves folyamatot?"

Ha nem változik az energiafelhasználás és nem nedvesedik semmi, akkor nem veszem észre.
Ha nem változik az energiafelhasználás és nem nedvesedik semmi, akkor mi a probléma?

villam64Válasz erre
2012-12-10
20:31:56
Előzmény: robert #36570#36572
Ez jó. De én egy hosszabb folyamatról beszélek. Nem 1 napos akcióról. Tehát 100 liter víz kerülhet be a 25 000 kg falba. Ez a felvevőképességének hány %-a?
Olvasgatom, hogy értik. Még valami gondolat. A vizesedést nem lehet úgy érteni hogy a teljes keresztmetszetben. Hanem a harmatpontnál elkezdődik. Az ottani tömeghez ez jelentős, hozza beljebb a harmatpontot, meg valamennyit a kapillárisok. És hetek hónapok alatt az 1 mm vizesedésből 20 cm vizesedés lesz. De az 5 cm-rel beljebb lévő réteg még száraznak tűnik. A 20 cm az 50 cm-ből hővezető lett. Nem látod. Csak a szigetelés hatékonysága romlott 20 %-ot. Észreveszed a több hónapos, több éves folyamatot?
Tudod, hogy szerettem volna páratartalmat is mérni. De az anyegin miatt elhalasztottam.
2012-12-10
20:10:35
Előzmény: villam64 #36563#36570
villam64 ,

" Úgy tudom, hogy egy anyag telítettségét nem az össztömegéhez hasonlítják..."

A jegyzőkönyvből:
"... 200x200 mm-es próbatest... tömegállandóságig 105 0C-on kiszárítottuk.
A további vizsgálatokhoz a kiszárított téglákat a SZÁRAZANYAGRA VONATKOZTATVA 5 illetve 20,32 % desztillált vízzel nedvesítettük. / A megbízó 25% nedvességtartalmat kért, de 24 óra alatt a kimért vízmennyiségb l csak 20,32 % vizet vett fel a kiszárított tégla."



Ha te más viszonyítással történt vizsgálati eredményt találtál, akkor ne tartsd vissza!


Megjegyzés:
A faanyagoknál a nedvességtartalom az a fogalom, amire gondolsz, ellentétben a víztartalommal.
A levegő esetén pedig a relatív nedvességtartalom hasonló, amit a telítési érték százalékában mérnek.

villam64Válasz erre
2012-12-10
16:09:56
Előzmény: robert #36562#36563
Én szívesen kijavítanám a vízszigetelést, csak ne kelljen fizetni érte. Reménytelennek látom, hogy az meg legyen dózerolás nélkül. És hogy emelnéd meg a 16 fokos hőmérsékletet lábazati szigetelés nélkül. Annak csak az anyagköltsége 7000/m. Beton felszedés, kiásás, stb... Nem verhetem magam adósságba a vízszigetelés miatt.
UI. Tény hogy fogok valamennyit a kicsapódással, de ne felejtsük el, hogy javul a szerkezet hővezetése, valamennyire megnő a fűtési igény.
És itt nem csak a falról beszélünk. Annak a nedvesség tartalma nálam elméletileg csökken. - A szigetelő hatékonyságáról, akár hájper, ytong, porotherm, eps, kőzetgyapot, attól függően, hol jut telített állapotba a pára. Mindegyiknek más a víz felvevő képessége. Mennyit ront a hatásfokon? Valószínűleg nem hiába találták ki a kiszellőztető burkolatot.
https://biosolar.hu/forum/show/36549#36549
Az a gondom az adatokkal.
- 1. Úgy tudom, hogy egy anyag telítettségét nem az össztömegéhez hasonlítják %-ban, hanem víz felvevő képessége %-ban. Ehhez jóval kevesebb vízre van szükség, hogy jelentősen megváltozzon a paramétere. Tehát csak hasra ütve az 1 m3 eps-nek a telítettséghez 1 liter víz kell. Addig 1 m3 téglának 20 liter. És ez a 100 %. Ytong is sok vizet képes felvenni. És ennek a felvevőképességnek a %-a jóval nagyobb a súlyához képest. Tehát 25 000 kg fal felvevőképessége 20 %=5000 kg víz. Ez 100/5000=2 %. És lehet, hogy az ytongban ez 4 %. Ezek alapján számoljunk.
- A fóliázást a rossz hővezetőjű falakra gondolom, és a fal és szigetelő közé, például fal-párazáró-eps.
2012-12-10
15:59:33
Előzmény: villam64 #36560#36562
villam64,

Ha nem akarod kijavítani a vízszigetelést, akkor mi lesz a következő lépésed? Lefóliázod a szobafalakat?

Százszoros veszteség:
Ha a párolgási hőre gondolsz, akkor azt miért csak akkor veszed figyelembe, amikor kiszárítod a nedves anyagot? Az ellentétes fázisváltásnál nem nyersz ugyanannyi energiát?



villam64Válasz erre
2012-12-10
15:48:13
Előzmény: robert #36558#36560
Az elsőre. Csak a halál biztos. 18 m a régi fal. Beton lábazat, külső szigetelés nélkül, ez a padló magasság. Rajta tömör tégla, 56-ban már megvolt. 5 cm volt eddig a szigetelés a falon.
A százszoros veszteség, amikor kicsapódik a tégla falban, és te ki szeretnéd onnan zavarni. Páraként bejut, de amikor kicsapódik, már nem jut ki. Tavasszal még fűtesz mint az állat, hogy a télen benedvesedett falban a vizet párává alakítsd. Esetleg szellőző lukak bentről, de rendes lábazati szigeteléssel lehet csak, addig az is benedvesedik a hőmérséklet miatt.
Biztos nem folyt be az esővíz. Meg akkor alul kifolyt volna. Sajna szerintem a szakaszos lassú szigetelés inkább. A szoba 5*4, tehát 9 m-ről beszélünk. A házak többsége toldozott. De az újaknál is elkövetik a hibákat. Lásd a biosolar.hu fórumait.
Természetesen az én álláspontom sem biztos. Ezért használom a gonosz internetet az igazsághoz. Ezért keresgélek tapasztalatokat. Szerintem nem csak én.

2012-12-10
15:01:49
Előzmény: villam64 #36557#36558
villam64,

Látva a vakolatot, szinte biztosra veszem, hogy alulról nedvesedik a fal.
Csak a halál biztos :)

A vakolatba bemegy a pára és kijön a pára. Hol van itt a százszoros energiavesztés?


Megjegyzés a faladdal kapcsolatban:
Olyat is láttam már, hogy a rossz csatorna miatt az EPS mögé folyt be a esővíz.

villam64Válasz erre
2012-12-10
14:48:50
Előzmény: robert #36556#36557
Az is. De itthon az asztalom mellett is. Biztos, hogy a vízszigetelés okozza a problémát nálam? Nem a fal? Ezért variálok, és gondolkodom. És a vidéki tapasztalataimat megosztani. És keresni nem a hőszigetelő gyártóktól információkat. Azt sem vitatom, hogy egy része vissza jut. De, hogy vízből pára legyen százszoros energia kell. Ki fizeti? Sőt a lábazat nem nedves, kitud szellőzni. Ki fizeti a révészt?
2012-12-10
14:30:26
Előzmény: villam64 #36552#36556
villam64,

Bármilyen témában bármennyi linket össze lehet guglizni, de a kép nem áll össze, attól az csak egy rakás link marad.

Szerintem konkrét dokumentálható eseteket kell vizsgálni, nem a levegőből kapott idézeteket. A te faladban mi a helyzet? Arról írtál, hogy a vízszigetelés nélküli fűtetlen falusi ház vert fala vizes. Szerinted ez miért nem természetes?

Olyan falakról ami neked nincs, azt gondolod, hogy a lakás levegőjének páratartalma rögtön megjelenik és kicsapódik.
Nem így működnek a dolgok. El kell telnie egy időnek, hogy pára a szerkezetbe jusson, amely út pedig nem csak egyirányú, mert a pára egy része adott páraviszonyok mellett a falból visszajut a szobába. Megjegyzem, hogy ilyen természetes párakiegyenlítődés párazáró vakolatok vagy festékek esetében szóba sem jöhet.
A falak nem úgy működnek, hogy folyamatosan szívják magukba a vizet, amíg valahol fel nem tör egy forrás, vagy esetleg jégbarlangok alakulnak ki a téglák között.
Ki tud ilyen példákat felmutatni?

Miért csökken folyamatosan a fűtési energiafelhasználásom azonos belső hőmérséklet mellett? Szerinted a 10 éves házam falainak már tocsogni kellene a víztől. Más állítások szerint a földgáz energiatartalma meg sem közelíti a néhány évvel ezelőtti szintet. Ha ezeknek a véleményeknek lenne alapja, akkor már kétszeres lenne a gázszámlám.
A klinkerezés és alatta az EPS szigetelés bontásakor alkalmam volt bekukkantani a falamba. Érdekes módon minden csont-száraz volt. Hogy történhetett meg ez?

Azt is feltételezed, hogy a fal nedvessége idővel lefelé a padló felé halad. Emlékszem, hogy vízfoltok voltak a szobádban a faladon, és azt kérdeztem, hogy miért nem a vízszigetelést javítod ki a házon az újabb réteg hőszigetelő helyett. Akkor mit válaszoltál?





villam64Válasz erre
2012-12-10
13:13:17
Előzmény: robert #36549#36552
Én még nem olvastam, de elolvasom.
1. Mutogattak itt is ilyen összeesett, elázott üveggyapot táblákat, lebontott eps-t. Csak többségében a burkolat miatt semmit nem látunk. Szerintem nem kell tartós mínusz. Nálam 12 °C a harmatpont.
3. A párakicsapódásnak nincs köze, hogy milyen hőszigetelő anyag, csak a keletkező víz mennyiségének. Mennyit képes vízből felvenni, ahol kicsapódik a pára. Szerintem is minden ilyen helyet párazárral kell leválasztani. Minden külső szigetelés és fal között, jól szigetelő fal anyagnál meg belül.
4. Engem nem a fagyás érdekel, hanem a hideg időben átnedvesedő szerkezet hőszigetelés romlása. Az ytong-nak az ábra szerint 28 %-os víztartalomnál háromszorosára nő a fajlagos hővezető képessége a száraz állapothoz képest, 35 %-nál négyszeres.
4.1. Biztos meg van az eps-re is, hogy hány százalékos telítettségnél, mennyit változik a fajlagos hővezető képesség.
www.sites.google.com/site/hypertherm/hypertherm-biosolar-forum
A hájperben is kicsapódik a pára. És nedves lesz.
Hivatkozom erre is (Austrotherm):



Érdekes, és nem tudom elfogadni, a negyedik oldalon a 2. ábrát. Ez is száraz esetben vizsgálja a párát. Ez az állapot nem létezik, csak laborban. A hűvösebb idők beköszöntével már elkezd kicsapódni a pára, víz lesz belőle. Kívülről már nem kap meleget, hogy gőzzé alakuljon vissza. Egyre szélesebb réteg lesz nedves. Nyáron valamelyest csökken ez az állapot. Néhány év alatt beáll az egyensúly. Vagy megjelenik a lakásban, vagy nem, mert annyira meleget tartanak belül.
www.met.bme.hu/MET-LAB/PARADIFFUZIO/PARADIFF-PRAKTIKUM.htm
Azt is feltételezem, hogy a fal nedvessége lefelé a padló felé is halad az idő haladtával. Most alul nedves a fal. 16 °C, és legalább 90 %rH van lent, miközben a lakás 20,5 °C, 61 %rH. A lábazatra tettem ideiglenesen eps-t, olyan funkciója van mint a redőnynek, néhány fokot javít.

2012-12-10
12:27:45
Előzmény: plaszlo #36544#36549
plaszlo,

Olvasgatva a linket úgy látom, hogy az utólagos hőszigetelések készítésekor sokszor (talán legtöbbször) a páratechnikai szabályok figyelembe nem vételével okozott veszélyeket a oldal szerzője minden hőszigetelt szerkezet esetére, -kialakítástól és használattól függetlenül- kész tényként állítja be, mégpedig úgy, hogy a szerkezeteket az elképzelhető legkedvezőtlenebb esetekre vizsgálja.

A problémát a méretezés és üzemeltetési kontroll helyett egy generális és egyben bolondbiztos megoldással orvosolná: párazárat mindenhová.
Erről az óvatos apáca jut az eszembe, aki még a gyertyára is k...t húz :)


Néhány állítás az írás első harmadából (eddig jutottam):
1.
"... mínuszos hónapban, kicsapódhat akár 50-80 liter a tetőben, szerencsétlenebb esetben a duplája is. Mindez a tető rétegében. A saját súlyát még éppen elviselő vattaszerű szigetelés helyenként összeroskad örökre, fél centire és mindegy, hogy az 20cm vagy 30cm vastag volt eredetileg. A "borzalmas" az, hogy ezt észre sem vesszük..."

Ki látott (dokumentált) már ilyet?

2.
"... ha tartós üzemszünet van, a fagyzónával jelölt sávban a szerkezetben lévő vízgőz már a szerkezetben a fagyzónába kerül..."

A feltételezés szerint a régi típusú falazattal épült házban élő lakók hosszú időre elutaznak, a fűtést leállítják, ezáltal a falak külső rétegeinek a hőmérséklete annyira lecsökken, hogy a falban lévő pára kikondenzálódik és jéggé fagy.

Egy dolog, hogy egy lakatlan épületben páraképződés sincs, ahhoz elég szerencsétlen ritmusban kell váltogatni a lakott-nem lakott időszakokat, hogy a baj bekövetkezzen, igaz az esélye nagyobb, mint nulla.

3.
Fagyveszély:
"Jól látható a sematikus rajzon, ha arra is különösen felfigyelünk a rajz alatti vörös betűkre, hogy ez már U hőátbocsátási tényező 0,5W/m2K alatti értéktől fenn áll..."

Nem értem, hogy a páravándorlás miként metszi a hőmérséklet görbét.




4.
"... 1-3%(!) Nem tűnik soknak, de ez óránként. Az első példa 100m2-es házikó volt... Az 1% 2,6m3, és 3% 7,2m3..."

Soknak tűnik a fűtési szezonban 100 liter víz a falban?
És ha úgy kérdezem, hogy 25.000kg falban 100kg sok, vagy kevés (a víz aránya 0.4%)?
Mekkora katasztrófát jelent ekkora mennyiségű vízbevitel?


Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez ismerjük meg egy adott típusú kisméretű tégla hővezetési együtthatójának labor-mérés eredményét:
kiszárítva: 0.42 W/mK
5% víztartalom: 0.58
23% víztartalom: 1.12

A víztartalom 0.4% változása 0.0128W/mK változást okoz. Sok, vagy kevés?

Még 5% víz hozzáadása is csak 0.16W/mK változást eredményez. Ugye ez sem túl sok, ahhoz képest, hogy 1.250liter (1.25m3) nedvességet vittünk be a falakba?



5.
"Ezt a néhány példát, apró számítást azért "tálaltam" fel, hogy kisarkítsam mindannyiunk számára a belső légtömör párazáró szigetelés szerepét, szükségességét és a kikerülhetetlen alkalmazásának a fontosságát..."

A szerző valóban sarkított, erősen eltúlzott példákkal állt elő. De miért adna ez okot a pánikra?




Még tovább olvasok, de eddig még nem szerepelt említés arról, hogy bármi különbség lenne a különböző hőszigetelő anyagok között.

2012-12-10
11:06:35
#36544
Villám,
jól látod a dolgokat. A hőszigetelt házak belső oldalára párazáró réteg kellene az épületszerkezet nedvesedési, problémáinak elkerülésére, de ezt ma még általában hülyeségnek, vagy feleslegesnek tartják még a szakemberek többsége. Ezt nem én találtam ki, hanem egy ismerős épületfizikus mondta, aki e mellett még gépész és építészmérnök is. Elvégzett minden olyan egyetemet amivel komplexen látja a hőszigetelés és az épület kapcsolatát, mert őt érdekelte a probléma és a megoldása is, nem csak eladni akart minden áron.
Azt is mesélte, hogy kevés szakember látja át teljes egészében a problematikát, de egyre többen nyitottak a kérdésre. A régi berögződések még mindig túl erősek.

Itt sok mindent lehet megtudni a problémáról:
www.gyorshazak.extramobilhazak.hu/mernokszerkezet-paradiffuzio2-vastudo.html#ahely
villam64Válasz erre
2012-12-10
08:34:54
Előzmény: szocsmarci #36536#36537
A gondom, hogy a megadott értékek száraz anyagra vonatkoznak. Labor körülményre. Nincs mögötte több éves vizsgálat. A beépített fal őszi végi-tél végi vizsgálata. Nem azt mondom, hogy tervezhetetlen lenne, hanem az épített lakások 90 %-a nincs átnedvesedésre megtervezve. 4. oldal első ábra. „a az a „k” érték, amelynél a belső falfelületen még éppen ” - téli hő és páraáram
És mi van a vakolat után? Ott nedvesedhet? Előző oldal utolsó ábrája foglalkozik a nedvesedés miatt fellépő hővezetés növekedésével.
És ugyan ez az ábra mutatna valamit eps-re, kőzetgyapotra. 5 év múlva, miután eladták, jönnek a javított szuper dolgokkal, ami már tuti.
szocsmarciVálasz erre
2012-12-10
08:09:40
Előzmény: villam64 #36529#36536
Te úgy tapasztalod, hogy a nedvesség összegyűlik a falban? A belinkelt diagrammodból nekem nem derül ki semmi, ami erre vonatkozna, azt külön kellene mérni valailyen nedvességmérővel.
Mi alapján gondolod, hogy nedvesedi a fal? Az építkezés után pár hónapig szárad a fal, ekkor sokkal több fűtést igényel a ház, de utána beáll egy szintre. Ugye nem gondolod, hogy az építkezés során több nedvességet tárol a fal, mint ami a 100% nedvességtartalomhoz tartozik, és a száradás után már csak 100%-os lesz (relatív)?
A szabvány foglalkozik a hHővezetési tényező –nedvességtartalom függvényével, erre utaló megjegyzés itt található:
www.epito.bme.hu/eat/oktatas/feltoltesek/BMEEOEMAV10/2010_11_15_porusbeton_juhasz_gabor.pdf 3. oldal alja.
Nem ásom bele magam mélyebbre ebben a témában, vannak nálam okosabb emberek is, akiknek ez a szakmájuk, és tényleg értenek is hozzá - és nem csak plagizálnak, mint amire utalsz. Nekem az a lényeg, hogy ami hőveszteséget kiszámítok, az fedje is a valóságot. Eddig még sikerült ez, és remélem hogy ez így is marad. Ha elrontom a hőveszteségszámítát, akkor az egész fűtésterv rossz lesz, - de nem az, és a többi tervezőnek sem lett rossz eddig. Én bízom az adatokban, amit megadnak, és nem firtatom, hogy miért -2° és 90% a külső levegő légállapota, és miért pont 0,04W/mK az EPS hővezetése, miért nem 0,06 például.
villam64Válasz erre
2012-12-10
00:09:45
Előzmény: szocsmarci #36511#36529
Az a gondom, hogy a pára kicsapódáshoz elég a +10 °C is. Mitől száradna ki nyáron? Nem szokása. Ezért adják el külön a szellőző vakolatot, ami a kapillárisok révén vissza vezeti a lakásba a nedvességet. A vert falu házban, szobán belül, ahol levertem a vakolatot kiszáradt, ahol rajta van a vakolat, még ugyan olyan nedves. 5 év alatt szépen telítődik a szerkezet vízzel. Szkeptikus, vagy realista vagyok. Vagy miért került szóba az egyik építőnél az ytong nedvesedése? A jól szigetelő ytong. Nyáron magasabb a levegő víztartalma, mint télen. Képtelen kiszáradni. Tartalékol a következő télre. Ezek 'száraz' adatok. Ha nem másolgatnák a disszertációkat, akkor még gondolkodhatnának is.
A késleltetés. http://wea.biosolar.hu/graphs/54/
szocsmarciVálasz erre
2012-12-09
20:45:22
Előzmény: villam64 #36508#36511
A számítások végén szokott ez, vagy valami hasonló állni.

Vizsgálati jelentés: A szerkezet a szabvány szerint páradiffúzíós szempontból MEGFELELŐ. Egyensúlyi állapotban páralecsapódás van, de a diffúziós időszak alatt nem tud kialakulni (feltöltési idő: 623 nap). Az izotermával nem rendelkező rétegek figyelmen kívül lettek hagyva, a tényleges feltöltési idő hosszabb a számítottnál.
2. (kevéslyukú égetett tégla)a diffúziós időszak alatt a megengedett értéket nem éri el;
5. (fenyofa rostok ir. 1)75%-NÁL MAGASABB a relatív páratartalom! A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK!

Ezek szerintem nem túl száraz adatok, önmagukban is érdekesek.
Vegyük ezt: "A szerkezet a szabvány szerint páradiffúzíós szempontból MEGFELELŐ." magyarul tök jó, semmi gond nincs vele ebből a szempontból. Utána közvetlenül ezt írja: " Egyensúlyi állapotban páralecsapódás van, " !!!! Tetszik érteni? Tehát télen kicsapódik a pára a szigetelésben!
".., de a diffúziós időszak alatt nem tud kialakulni (feltöltési idő: 623 nap)" Tehát 623 nap hosszú tél kell ahhoz (-15°C és 90% relatív páratartalommal), hogy lecsapódjon a víz a rétegrendekben. Ez több, mint 180 nap, ami azt jelenti, hogy nyáron kiszárad a fal.
Ezek a számítások a


2. födémszerkezetéből vettem (béléstestes födém fóliás).


2012-12-09
20:40:58
Előzmény: villam64 #36508#36509
villam64,

"Mennyit romlik a hatásfoka? Már pedig biztos romlik. Ezt a mérésem is igazolja."

Miit igazolt a mérés?

villam64Válasz erre
2012-12-09
20:08:32
Előzmény: szocsmarci #36504#36508
Még véletlenül sem akarom bele ásni magam. Amit kifogásolok, az az, hogy ezek száraz adatok. Ellenben normál körülmények között, a hidegek beköszöntével elkezd a pára lecsapódni a falban. Még az eps-ben is kicsapódik. Csak ott nem, ahova nem jut be. Ez olyan, minta 70 % hatásfokú napkollektor. Érdekes. Nekem semmit nem termel. Belül a hideg ponton, nem csak a hőhidaknál, nedves lesz a fal télen, vagy szigetelő. Víz lesz benne, attól függően, mennyit képes felvenni. Ez a réteg folyamatosan szélesedik a télen. A födémbe tett szigetelőt lezárod párazáróval. Az oldal szigetelőt nem. Melyik kereskedő mondja neked, hogy az ytong jó páravezető, és ez az ytongban ki fog csapódni, és a 0,4-e hővezető képességű falad 5 év múlva 1,5 hővezető képességű lesz. Pedig jó anyagból építették. Mennyit romlik a hatásfoka? Már pedig biztos romlik. Ezt a mérésem is igazolja. A gond az, hogy fejetlenül történnek a szigetelések 90 %-a. Katasztrófális. Hány szigetelést kell elszúrni, hogy meg legyen a szabályozás.
'Egy politikus akkor fog jó döntést hozni, amikor már minden más lehetőséget kimerített.'
szocsmarciVálasz erre
2012-12-09
18:38:47
Előzmény: villam64 #36483#36504
Pára mindig bejut a falba, a régen használt kő, vályog és téglaházakba is. Nem az a lényeg, hogy bejusson, hanem hogy ne csapódjon ki. Ezért határozzák meg a páradiffúziós ellenállását az építő anyagoknak. Ezzel és a hővezető képességgel egész jól lehet modellezni falban a páratartalmat és az ahhoz tartozó hőmérsékletet, ami alapján meghatározható a harmatponti hőmérséklet.

Nézd meg ezt
https://biosolar.hu/forum/show/22022#22022
vagy ezt



Megjegyzem, hogy ezek a számítások nem teljesek, ráadásul ezek végtelen nagy kiterjedésű falra vannak megadva, nem számolnak a hőhídakkal, és a ház geometriájával. Ha komolyabban bele akarsz ásni ebbe a témába, akkor egy élet is kevés lenne.
2012-12-09
13:23:27
#36490
villam64,

A páratechnikai méretezésnek kidolgozott gyakorlata van, tanítják és, alkalmazzák. Szabadon hozzáférhető, nem titkos, nem egy sötét összeesküvés fegyvere.
Aki kíváncsi rá, az hozzájut az információhoz, de valószínűleg csak kevesen értenék meg, hogy miről is van szó. Az átlagember nem tud vele mit kezdeni. Ezért kell szakemberhez fordulnia.

villam64Válasz erre
2012-12-08
18:54:40
Előzmény: pali #36482#36483
Én úgy olvasom, hogy bármi lehet, csak a pára ne jusson el a szerkezetben oda, ahol a harmatpont van a téli leghidegebb napon. Ez a meglátásom. Van elképzelésem labor tesztre.
2012-12-08
18:33:54
Előzmény: villam64 #36479#36482
villam64!

Új házamat mészhomokból építem. 20cm Silka+22cm Grafit= 0,145W/m2K.
Biosolar Forum  =>  Pára, penész, gomba  =>  Páradiffúziólapozz: « előző   1, 2, 3   következő »
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva