Biosolar Forum  =>  KÖZLEKEDÉS  =>  Elektromos autólapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-12-22
08:55:48
Előzmény: sándor #53925#53928
Sándor,
A fogkefét nem lehet összehasonlítani egy vezeték nélküli mobiltelefontöltővel. Szedtem már szét mindkettőt, és mindkettőnél teljesen más volt a fejlesztési irányelv.
A telefontöltőnél igyekeztek a legjobb csatolást elérni, számolgattak frekvenciákat, terveztek tekercsformát, hiszen az volt a cél, hogy a kis 1A-es töltő közel ugyanannyi idő alatt feltöltse a vezeték nélküli töltővel, mint ha közvetlen rádugnád a telefonra.
A fogkefénél egy nagyon laza csatolás van, hiszen ott ráér töltődni órákat, hogy pár percig tudd használni.
A BMW hozott ki vezeték néküli töltést, és a 85%-ra azt mondta, nagyon hatékony.
electrek.co/2018/05/28/bmw-wireless-electric-car-charging-system-convenience-cost-efficiency/
Gondolom az árából megfizethető lenne egy alkalmazott, aki bedugja a töltőkábelt, ha beállsz a garázsba...

2019-12-21
23:52:10
#53925
Megpróbálok egy-egy mondatban összefoglalni több reagálást.

Robert
Igazad van és Marcinak is. De, akkor nem kell a túlélési "reklámot" sem leegyszerűsíteni. Ha valaki belemászik a részletekbe, akkor indokolt a vesézés (hóolvasztás egyéb baromságok).

Bjaca
Az indukciós sem a levesbe koncentrál, mint ahogyan a mikró sem.
Az indukciós még a legjobban mágnesezhető edényfenékben sem hasznosulhat teljesen.
A mikró is csak a víz molekulákban fejti ki a hatását, a krumpli hideg marad. Az majd hővezetéssel fog átmelegedni.
A legjobb hatásfokú és energetikailag a leggazdaságosabb a fában szegény (általában a szavannás) területeken alkalmazott főzési módszer.

Indukciós töltés.
A fogkefém töltési ideje 22-23 óra. A működési ideje 24 perc. Az ára <=30 ezer forint.
Gépjárműveknél nem terveznek ilyen töltést, csak kísérletek folynak. Sehol a világon nincs és nem is lesz ehhez megfelelő útvonal, közúti közlekedés és parkolóhely.

Úttestbe épített napelemek.
Az eddig egyetlen valós üzemű, de kísérleti méretű útszakaszt a Franciák építették. A közelmúltban bontották le, és végleg lekerült a napirendről.
A kísérlet eredménye totális csőd volt.

Bjaca, Robert
A cserélhető akkupakk és a szabványosított töltő senkinek nem érdeke.
Pár éve szabványosították (egységesítették) a mobilok töltő csatlakozóit. Azóta egyre szaporodik a kocsimban a töltők száma, és sajnos visszafelé egyik sem kompatibilis. Jelenleg három fajtát tartok, egy negyediket fixen beépíttettem.

Elektromos autózás
A vásárlás mindenütt állami támogatás függő. A támogatás csak a beetetés ideje alatt biztosított. Ennek megfelelően az időegység alatt eladott elektromos autók száma elérte a csúcsot, azóta folyamatosan csökken.
A legbizakodóbb számítások szerint sem fogja meghaladni a 10%-ot. Ennek megfelelően a kiszolgáló terület sem fejlődik. Még annyira sem, hogy a jelenlegi autók várható igényeit kielégítse.




2019-12-21
23:05:54
Előzmény: sándor #53920#53923
Sándor,

A kérdés az, hogy mennyivel csökkenti a fűtés/hűtés a töltöttséget, vagyis a megtehető kilométereket.
Szöcsmarci jól látja a fizikai jelenség működését, nem kell bonyolítani.
2019-12-21
22:51:10
Előzmény: szocsmarci #53916#53920
Szia

Nincs is értelme. Annál erősebb érv, mint, hogy egy idő után leolvasom (kiszámolom) az elfogyasztott energia mennyiségét, nincs.
Arra szerettem volna ráirányítani a figyelmet, hogy a leolvasott érték mennyire csalóka lehet.
Már egy épületnél sem egydimenziós hőátbocsátással számolnak, egy gépkocsinál a hőátbocsátás még összetettebb.
Azért próbáltam az energia áramláshoz kilyukadni, mert gondoltam az érthetőbb, elfogadhatóbb.
A kérdés úgy lett indítva, hogy mi és mennyi kell a túléléshez, és nemúgy általában a fűtéshez.

szocsmarciVálasz erre
2019-12-21
19:42:19
Előzmény: sándor #53886#53916
Szia

Ezt a témát nem akarom tovább feszegetni - mármint mennyi energia kell az utastér fűtésére.


A képletből az (Alfa a) a külső hőátbocsátási tényező (ALFA ambient). Ha ez az érték nő, akkor a reciproka csökken, a végé elhanyagolható lesz, legalábbis az (ALFA i) (inner)-hez képest, amiről viszont tudjuk, hogy körülbelül 8 - legalábbis a szabvány ezzel számol. Az (ALFA a) 24 épülteknél - a külső levegő sebessége nagyobb, mint a belsőé, ezért van az eltérés.

Amit Te megpróbáltál értelmezni, az az energia "áramlása". A hőátadás csak a hőenergiát fékező erőkről szól, nem a kiváltó okokról. Egy meteornál már van energia felszabadulás, ami a súrlódás miatt keletkezik, ezt a többletenergiát nem szoktuk a hőátbocsátásnál számolni, mert egyszerűen nincs benne a képletben.

De talán megér egy pár mondatot az akkumulátor fűtése. Vagy ahogy egy cikkben olvastam nem rég, az akkumulátort hűteni is kell. A nagy energiaáramlás miatt ugyanis felmelegszik az akku, ezért hűteni is kell. A régebbi léghűtéses akkuk gyorsabban öregedtek, mint az új vízhűtésesek, de valószínű hogy a nagyobb teljesítmény miatt szükséges az akkuk klimatizálása.
2019-12-21
12:56:24
Előzmény: takyka #53887#53913
Attól függ, melyik hullámhosszra gondolsz?
A változó felhőzet, a por, a föld-nap pozíció erős változtató tényezők.
Ettől függetlenül az "átlagos albedó" (jobb nem lévén) a megfelelő kiindulási érték.
2019-12-20
19:45:11
Előzmény: 444tibi #53906#53909
"Az indukciós az sokkalta kevesebbet fogyaszt mert a "levesbe" koncentrálja a hőmennyiséget, és nem szórja szét a környezetbe."
Ne keverd a mikrohullámúval.
Az indukciósnak az a lényege, hogy magának az edénynek az alja melegszik, és nem "valami" melegíti az alját.
2019-12-20
19:25:55
Előzmény: robert #53907#53908
Ezt a kérdésedet villámmal beszéld meg ne velem, Ő akar az aszfaltból kiemelkedő és a kocsi aljára rápozicionáló indukciós töltőket minden parkolóhelyre.
2019-12-20
19:15:59
Előzmény: 444tibi #53906#53907
444tibi,

Az edény hővesztesége és a párolgás miatt annyi a főzés hatásfoka amennyi.
Az akkut biztosan jobb hatásfokkal lehet tölteni egy indukciós töltővel.
A módszer valószínűleg mindkét oldalon nagyon precíz szerkezetet igényel... de miért nem jó a kontakt csati?

2019-12-20
19:03:49
Előzmény: robert #53902#53906
Olvastam a méréseidet ezügyben (gyakorlatilag az egész fórumot átolvastam évek alatt, a cinke, állatok stb.-t is, nem csak a műszaki tárgyú témákat).

A neten eléggé hitelesnek tűnő mérések alapján a gáz a legpazarlóbb, utána a mezei rezsó, majd toronymagasan az indukciós módszer vezeti a mezőnyt.
Kb. így, most nem keresem vissza az oldalakt de arányaiban:
adott víz felforralásához
gáz 260Wh
rezsó 200Wh
indukciós160Wh

Nagyon jól beletrafáltál a lényegbe, az a lényeg hogy mennyi jut a levesbe.
Az indukciós az sokkalta kevesebbet fogyaszt mert a "levesbe" koncentrálja a hőmennyiséget, és nem szórja szét a környezetbe.
Ettől függetlenül, mert a hatékonysága jobb, a hatásfoka nem jobb egy cekásznál.
Ha zárt helyre, pl. villanybojlerre vonatkoztatunk akkor ott az elektromos energia 100%-ban a vizet melegíti, egy ilyen tesztre lennék kíváncsi hogy az indukciós hogyan teljesít.
Hogy 100% alatt az 100% mert az elektronika hatásfoka 1 alatti és a tekercs jósága sem mehet 1 fölé.

Sose volt indukciós lapom, gázpárti vagyok.
A napi használatban természetesen elfogadom hogy az indukcióssal sokkal gazdaságosabban lehet megfőzni a levest, kevesebb energia felhasználásával. De ez nem az ultrajó hatásfokának hanem a jól koncenrált energiaáramlásnak köszönhető.

Mint egy rádióntenna, egy körsugárzóba bepumpálva 1kW-ot, 100 kilométerre jól veszem az adást.
Egy irányított 22 elemes yagit irányba állítva (az én irányomba) elég 10W is hogy jól vegyem az adást.
Ennek ellenére a yaginak is meg a körsugárzónak is nagyon jó, 90% feletti a hatásfoka ha az energia kicsatolását vesszük a környezetbe csak az irányítottságuk merőben eltérő.

Így értelmezem az indukcióst is,
pl. rezsó 200Wh és forr a víz, eközben 100Wh megy szerteszét, 100 a vizet melegíti,
indukciós 160Wh de ott is csak 100Wh ami melegít, a 62 az a rendszer vesztesége.
Vagyis nem 100% a hatásfoka.
Üzemeltetése vitathatatlanul olcsóbb.

Még annyit szerkesztenék hogy ha az előbbi hsz.-omban levezetett 4kW amivel egy elektromos (jelen pillanatban) takarékosabb az én 20 éves benzinesemnél, akkor 50kW gyortöltéssel indukciósan, a 90% hatásfokot feltételezve 5kW a töltő vesztesége vagyis az én benzinesem első helyre ugrott a versenyben.
Nem lovagolok ezen csak leírtam.
2019-12-20
13:50:07
Előzmény: BJaca #53904#53905
BJaca,

Így viszont az akkuk méretét és gyors-csatlakozóját kellene egységesíteni, aminek nulla az esélye.
2019-12-20
12:29:35
Előzmény: robert #53902#53904
Robert,
Erre pedig az lenne a megoldás, hogy akupakk ki, feltöltött akupakk be. Aztán ráér töltődni anélkül, hogy a újzer várjon a töltőállomáson.
Egyre nagyobb akkukkal jönnek ki az autók, ami hozza maga után, hogy egyre nagyobb teljesítményű töltők kellenek, és ez gerjeszti az inkompatibilitást. Engem nem zavar, ha órákon keresztül kell tölteni az akkut, csak ne az én autómban legyen töltés közben.
2019-12-20
09:08:03
Előzmény: 444tibi #53892#53902
444tibi,

Ha úgy vesszük, akkor a cekászos főzőlap és az indukciós is 100%-ban hővé alakítja az áramot, csak kérdés, hogy mennyi hasznosul belőle (mennyi hő jut a levesbe).
Amikor mértem nekem ~70% jött ki.
Az egyszerű merülőforraló sem bizonyult hatékonyabbnak.
Túl sok a veszteség.

Szerintem az egységesített töltő-csatlakozókkal az a probléma, hogy gyorsan változik a technika, egy év múlva új szabvány kell és visszafelé kompatibilisnek kellene lennie.

2019-12-18
12:22:06
Előzmény: villam64 #53891#53892
" Az indukciós töltő átviteli hatásfoka 97 %, mivel ez egy transzformátor."
Álomban, túl szép is lenne ha igaz lenne.
Ahol a két rész között nincs légrés, ott esetleg. Fórumokon 35(!!)-75% közötti hatásfokot mérnek. Ez utóbbi érték 1mm alatt távolságot feltételez az adó és a vevőegység között. Ha nem zárt vasmagban záródik a mágneskör, akkor mondd már el nekem, mitől lenne 97%...? Ennyi egy jól tervezett, nem túlgerjesztett hiperszil vagy toroid transzformátor hatásfoka, legint utópia van ezerrel.
Történtek kísérletek a 90%-ot megközekítő hatásdfok elérésére, a távolságtól nagyon függ a hatásfok.
A főzőlap, ott el tudok képzelni 70-90%-ot, max. az üvegvastagság, 2-3mm van és ez az elv nem fedi teljesen a levegóben történő energiaátvitelt, kissé máshogyan megy a dolog.

Ha fellép több mm, esetleg 1-2cm akkor nyitott, szóró transzformátor, pl. hagesztőtrafó, az vajon miért nem veri le az automatát zárlatba, azért mert a dropja rosz, ergo a hatásfoka is, ha zárlatba magára hagyod az összes felvett a trafót melegíti, és üzemben is melegszik rendesen, épp a hatalmasra mértezett vasvesztesége miatt.
Ha a két tekercs egymástól 10-20 centire van, ez halmozottan jelentkezik.
Erre mondhatod hogy hangolt körökkel ezt ki lehet küszöbölni, ez sem a bölcsek köve, én ekkor sem engedném a macskámat átfutni egy kocsi alatt amikor 50kW megy át a levegőben.
villam64Válasz erre
2019-12-18
10:01:10
Előzmény: 444tibi #53890#53891
Nem érdekel az úthálózat alá beépített töltő. Elég a parkolókba 1-1 főzőlapot elhelyezni. Már az új BMW-hez is adnak ilyet ajándékba. Koránt sincs szükség folyamatos tankolásra az úton. A pihenőhelyeket fenn kell tartani. Az indukciós töltő átviteli hatásfoka 97 %, mivel ez egy transzformátor. Amikor fikázod, fikázod az indukciós főzőlapok hatásfokát is. Jól átgondoltad ezt? Megvalósulási határidő ez az évtized.
Ezt nem tudom mennyire magyar, de létezik kínában magyar applikáció.
Álhír, hogy nehéz töltőt telepíteni. Csak Róbert törölte a reklámjaimat. A támogatott Horváth András videóiban találsz is. Bár mint Sándor írta, ő is megrendelésre dolgozik. Ettől még igaz.
A kamionok és buszok jelenleg is külön tankolnak, ne keverd ide.
2019-12-18
09:18:53
Előzmény: villam64 #53889#53890

"Az elektromos tankolása megoldott, már töltőre sem kell dugnod, elég leparkolnod az indukciós főzőlap fölött."
Te lassan nem is tankolásról hanem az egész úthálózat lineáris motorként funkcionálásáról elmélkedel. Ez egyébként egy esetleg lehetséges alternatíva, az egész világot átszövő úthálózat alá beintegrálni nem kis móka és eléggé elektroszmog növelő, valamint a hatásfoka a béka segge alatt van még kis teljesítménynél is (pl. telefontöltő) de elméletileg lehetséges. Vagy lineáris motorként vagy állandó töltőként használni az utat.
Megvalósulási határidő: következő évszázad.

"Akár az útvonalterv, a tervezett tankolások, benne vannak a mai elektromos navigációs rendszerekben. Az elérhető szabad töltők applikációja is működik már."
Én egy kis faluba lakok ahol van egy 6 oszlopos mol-kút.
Nyitástól zárásig mindig van autó amelyik tankol. 2 perc alatt.
Az elektromosok jelenlegi aránya 1% alatti, ha ez 100% lesz és az összes busz, kamion és teherautó is elektromos lesz, majd akkor mutass nekem olyan applikációt ami szabad kutat jelez Magyarország belterületén.

villam64Válasz erre
2019-12-18
08:42:19
Előzmény: takyka #53887#53889
Sok kicsi, sokra megy. A beérkező hő 70 %-át. De mennyi a beérkező hő, és hova kerül. A XX. és XXI. század a levegőt fűti vele. Feleslegesen. És több ezer év alatt összegyűjtött hőt égetett és éget el a levegőbe. A növények összegyűjtik a hőt, amíg el nem égeted őket. Ők nem a levegőt fűtik vele. Menj az erdőbe, majd menj a napos rétre. Nincs a pusztaságban ami elnyelje a hőt.
Csak felesleges kőolajos közlekedés védelem. Azt kell megnézni, hogy gazdaságosabban tudom-e felhasználni az üzemanyagot hőerőműs megoldással, mint az autókban. A többi csak mellébeszélés, Sorosozás. Nincs köze a lényeghez.

444Tibi
A csőpostát is feltalálták 100 évvel ezelőtt. Az elektromos tankolása megoldott, már töltőre sem kell dugnod, elég leparkolnod az indukciós főzőlap fölött. Olyanon lovagoltok, ami nem probléma. Sokkal nagyobb gond a szűkös energia készlet, és ennek a környezet károsító hatásai. Az elektromos autóba bármikor lehet tankolni sorban állás nélkül, de mivel a közlekedés környezet szennyező, ezért fizetni kell. A közlekedés, és nem az elektromos autó. Az elektromos autó csak csökkenti, jelentősen a közlekedés káros hatásait.
Akár az útvonalterv, a tervezett tankolások, benne vannak a mai elektromos navigációs rendszerekben. Az elérhető szabad töltők applikációja is működik már. Nem ez lesz a fő gond, hanem továbbra is az energia, és az, hogy annak a bevételét ki nyúlja le.

És a lakások teljes hőszigetelését, támogatását is régóta mondom. A pazarlást az orbánc vezette be.
2019-12-18
08:30:49
Előzmény: takyka #53882#53888
Gyenge vagyok angolból, amúgy pontosan tudod hogy mit akartam írni csak félresikerült fordítóznom.

Villámmal a vitánk fosszilis erőműről folyik, A Te elméleted meg ott bukik hogy én még kőolajerőművet nem láttam, vagyis a finomítást itt miért nem számolod bele? nem mindegy hogy a példabeli 6 litert autóba vagy erőműbe égetem el, ugyanaz a finomított anyag.
Ha jól emlékszem, egy lépcsőt ki lehet hagyni a finomításból, talán pakura a neve de ennek meg a hatásfoka sokkal rosszabb úgyhogy ugyanott vagyunk.


Valamint szerintem az itt folytatott vita, vagy diskurzus jelenleg teljesen meddő.
Tegyük fel hogy az álmotok valóra válik és minden SZEMÉLYautó elektromos lesz.
Villám sajnálkozik a pár kWh elpöfögött energián autónként.
Ez elenyésző, nudli a lakossági fűtéshez, az az igazi pazarlás hisz minden kW kimegy a falakon, ha nem most akkor holnap reggelre.
Az ipari termelést hogyan fosszilismentesíted, a közúti árufuvarozás nagyságrenddel többet vesz fel üzemanyagból, a hajózást és a repülést hogyan elektromosítod?
Ezeknek a személyautózás a töredéke azaz mi itt most a a szinte semmin vitatkozunk.

És szerintem ez az egész elektromos autókázás nem jó.
Nem az elv nem jó, az brilliáns, a meghajtás verhetetlen de a tárolás, de méginkább a töltés halott.
Csakis városi, szaladgálós, gyerekbehordós üzemet tudok elképzelni.
Teljes értékűen nem funkcionál.

És ezeket én mondom úgy hogy ezelőtt 30 évvel betettem a Wartburgomba egy targoncamotort és 6 kölcsön IFA akksit és száguldottam. Vagyis nagyon mélyen elkötelezett vagyok az elektromos autókázás iránt.
Az energiaellátást nem így hanem máshogyan megoldva labdába rúghat sőt lekörözheti a mostani tendenciát de addig nem.

2019-12-18
08:24:33
Előzmény: villam64 #53884#53887
A föld átlagos albedója 30-39%. Magyarán, a beérkező napsugárzás 61-70%-át elnyeli (hővé alakul).

Ha mindent figyelembe veszek és felfelé kerekítek, akkor is messze 0,1% alatt maradunk.
Nem azt mondom, hogy nem kell vele foglalkozni, de jelenleg nem ez a legnagyobb problémánk.

T.
2019-12-18
03:32:30
Előzmény: szocsmarci #53877#53886
Marci,

A gondolatmenet kis áthallással megegyezik azzal, amit a BMW-nél az fogyasztásra kimértek.
Én több hőcserélőt használok. A nekem optimális hőfokokat a szivattyúk szállító teljesítményével állítom be. Az egyik esetben az a cél, hogy a tetőről lehozott hőfokot a lehető legkisebb csökkenéssel vigyem tovább. A másik esetben le kell lassítanom a hőátadást, hogy a kollektorba forró vizet tudjak visszanyomni, hogy annak a hőfokát emelje még magasabbra.

Az autó tol maga előtt egy légtömeget. Minél gyorsabban halad, és minél bunkósabb az autó, ez a légtömeg annál nagyobb kiterjedésű. Vastagabb, szélesebb, magasabb. A kocsi mellett eláramló levegőnek ki kell kerülni ezt a kocsival együtt mozgó összesűrített levegő torlaszt. Ezzel a menetszél a sebeséggel arányosan (?! ezen még el kell gondolkodnom) távolodik a kocsi testtől. A kocsitó távolodó menetszél miatt annak a hűtőhatása is csökken. Legalább is így lenne logikus.

Gyakorlatilag ezért kell a versenyautóknál külön légterelést biztosítani a fékeknek és a motor hűtéshez. A menetszél ehhez kevés. És ez a kulcs, mert a hatásos légterelés egyben teljesítmény rontó is. Ezért látható, hogy a fura első légterelők a sebesség függvényében deformálódnak. Nagyobb sebességnél rövid időre kitérnek a levegő útjából, hogy így csökkentsék a légellenállást. Lassításkor túldeformálódva visszaállnak, hogy pótolják a kimaradt hűtést és segítsék a kocsi lassulását.

Abban teljesen igazad van, hogy az számít, hogy a belső hő milyen "hatásfokkal" jut ki a külső felületre. Tehát a belső légmozgás, a belső hő közvetítése a karosszériára kulcskérdés, akár a fűtést, akár a hűtést nézzük.
És itt ugrik a majom a vízbe, mert mi történik a "túlélés" szempontjából szükséges energiával, ha a villamos autót meleg éghajlaton használják?
Nem csak -15 fok miatt lehet meghalni, hanem +40 fok miatt is.
A sebesség növelésével egyre több, a kocsiban lévő levegőnél melegebb levegő molekula érintkezik a karosszériával, ezért egyre több energia kell a hűtéséhez, vagy ilyenkor is hőelvonással hűt a forró menetszél?

Ha ez így lenne, akkor a meteoroknak nem szabadna a -100 fokos ritka levegőben elégni, hanem tovább kellene hűlniük és úgy a földre pottyanni.
Már a hangsebességet meghaladó repülők nagyobb légterhelésnek kitett alkatrészei is melegednek és nem hűlnek tovább. Pedig a környezeti hőmérséklet -50 fok, és a hideg levegő sebessége tökéletesen biztosíthatná a hőelvonást. Ha tényleg úgy működne a dolog, amilyen egyszerűnek gondoljuk.

A hőátbocsátási tényező sebeségtől függő működését nem értem. Hőátbocsátás (hővezetésnek gondolom) csak a karosszéria belső és külső felülete között van. Kocsin belül és kívül hőátadás és hőelvonás történik. Szerintem.
A sebességtől csak annyiban függhet, amekkora a fajlagos hőátbocsátási tényezője a karosszériának. Vagyis a hőátbocsátás sebessége közel állandó, sebességtől független. Ha a hő utánpótlásnál több hőt viszünk el a felületről, akkor a felület fog hűlni, majd a teljes karosszéria keresztmetszet. Melegebb külső levegő esetén fordított a helyzet. (Vagy annak kéne lennie!?)
2019-12-18
02:24:35
Előzmény: Paragon #53875#53885
Én félnék egy ilyen konvojban utazni. Miért kell konvoj, amikor ezt már megoldották a vonattal?
Mivel minden, a konvojban ülő vezető bármikor beavatkozhat a folyamatba, ezenkívül az autók sem képesek emelkedőn, szélben azonos sebességet tartani, ez maga lenne az életveszély.
Az autóversenyek a példa. Profi, a hétköznapi ember adottságait meghaladó pilóták, jó technika, rövid követési távolság és mégis balesetek.

A szívóhatás az autóknál csak nagyon rövid ideig használható ki. Gyakorlatilag addig, amíg megszabadul a légellenállás egy részétől és így hatásosabban tud kigyorsítani.
Tartósan szélárnyékban még az autóversenyeken sem lehet tartózkodni, mert a szabad utazásra beállított egyensúlyi, kanyarstabilitási paraméterek felborulnak. Romlik a tapadás, a hűtés, a kocsi folyamatosan csúszik, erősen kopnak a gumik.
Az elektromos autóknál a hűtést kihagyhatjuk, de a gumikopást nem. Konvojban folyamatosan szabályozni kellene a tapadást a légörvényeknek megfelelően, ami felhasználná az üzemanyag nagy részét.
A versenyautók azért próbálkoznak legfeljebb két körön keresztül a másikra tapadással, mert ez alatt az idő alatt a gumik 8-10 körnek megfelelő kopást szenvednek el.

A szívó és örvényhatással most foglalkozott egy kutató társaság repülőgépeknél alkalmazva. Az első számítások szerint hihetetlen mennyiségű üzemanyagot lehet megtakarítani. Elméletben.
V alakban repültek volna, mint a vadludak.
Amikor behelyezték a légörvényeket a természetes légmozgásba, akkor derült ki, hogy a gépeknek is a vadludakhoz hasonlóan örvényenként eltérő módon kellett volna magasságot változtatni. Párszáz méterenként forduló csigavonalban repülve, a technika, a szárnyterhelések rövid idő alatt a gép széteséséhez vezettek.
Mégsem volt hiába való a gondolattal foglalkozni. Ismét kiderült, hogy egy más elvre kifejlesztett technikát nem lehet megerőszakolni.

Az én csapatjátékos jövőképem úgy takarított volna meg sok energiát, hogy egy belátható körzeten belül, mondjuk 400 km-es sugarú körben mindent összehangolt volna a mindenkinek-mindenkitől való távolságának függvényében.
A vezető megadja az úti célját, a kocsi elvégzi az adategyeztetéseket.
Az utak figyelését, a tankolások időzítését és mértékét. Ez módszer meghagyná a vezetői szabadságot. Ha valaki változtat az útitervén, akkor azonnal hozzá hangolja a körzetben érintett autók mozgatási paramétereit. A megtett távolság függvényében tolódik a szabályozási kör a haladás irányába. Durván leegyszerűsítve egyesítené és kibővítené a Vaze és az Uber már most is meglévő tudását.
Mindig lenne szabad utad, a vezetési szokásaid eleve beleépülnének a számításba. A sebességet úgy határozná meg, hogy mindig lenne azonnali szabad töltőhelyed. Ha felesleges töltéssel rendelkezel, azt szükség esetén "elkérnék" tőled és beszámítanák az üzemanyag költségedbe. Gyakorlatilag a töltőhelyek jelentős része állandó mozgásban lenne az úton. Mindenki akkor tudna a legrövidebb idő alatt a beprogramozott úti céljához eljutni, ha betartaná a tankolási kiállási utasításokat, a pillanatnyilag érvényes utazó sebességet és a megadott útvonalat. Ha bárkinek menetközben eszébe jutna, hogy tenne egy kitérőt, mire azt beállítaná a térképre bökve, vagy bemondással, addigra az összehangolás minden, a körzetben érintett autónál átvezetné a változtatásokat.
Ez egy jónak látszó módszer, de sajnos ez is azt tételezi fel, hogy egyik pillanatról a másikra kellene mind a technikai, mind az emberi feltételeknek megváltoznia. Ez pedig ismét csak utópia.
villam64Válasz erre
2019-12-18
00:03:34
Előzmény: takyka #53883#53884
Ha te számításodat nézzük. De nem azt kell. Ott számolsz majdnem jól, ahol sivatag van. A füves, fás területen hibás a számításod. A növények sokkal kevesebb hőt termelnek a légkörbe napsütés hatására, mint a betont sütő nap. A napkollektornál sem mindegy, hogy milyen anyaggal vonják be. Nagyon más értékek jönnek ki. Nem vagyok híve a fekete aszfaltnak sem. Más a hőmérséklet a forró napelem tábla alatt is, mert a hő egy részét hősugárzás formájában, azonnal visszaküldi, ahonnan jött. Nem mindegy a beesési szöge sem a napsugárzásnak. Kezdd el levonogatni a napsugárzás látszólagos energiájából, ezeket a hőmérséklet csökkentő tényezőket. Viszont akárhogy fényezed a kőolajos autókat, akkor számold hozzá a miattuk megépített hőtermelő utakat is. És mindjárt a te számaiddal élve 1-2 %-nál, ha nem többnél tartunk.
Ami szintén számít, az nem a pénz, hanem az hogy ezt a hőt fel lehetne használni, ha hőerőműben égetnénk el, és nem kellene külön gázt, vagy szenet elégetni a hőerőműben, hogy a fűtés, vagy meleg víz meg legyen. El lehet bagatelizálni, de akkor saját magad alatt vágod a fát. Meg az utódaid alatt. Nekik próbálj a számaiddal érvelni majd. Nekem mindegy.
Az 5,2 milliárd liter kőolaj egyenlő 5,2 milliárd köbméter földgázzal. Tehát nagyjából ennyit égetnek el pocsékba, hőszennyezően a kőolajos autósok nálunk. A németek ennek a kilencszeresét. Plusz a civilizált világ, bár, az, hogy civilizált, lehet, hogy álhír (fake news).
2019-12-17
23:00:44
Előzmény: villam64 #53838#53883
Felesleges a környezet hőterhelésével foglalkozni, annak csak rövid idejű, lokális hatása van.

Magyarország területére (ha jól számolok) 96PWh azaz 96000TWh energia érkezik évente napsütés formájában. Az általad számolt 45TWh az ennek 0,05%-a!

T.
2019-12-17
22:46:58
Előzmény: 444tibi #53878#53882
Well to wheel az kúttól a kerékig-et jelenti!

És pontosan itt csúszik el az egész bizonyításod. Ha az olajkúttól a kerékig számolnád az energiamennyiséget, akkor hamar borulna a mutatvány. Sőt, számolni sem nagyon kell egyszerűen azért, mert 100km megtételéhez szükséges üzemanyag finomításához nagyságrendileg annyi energiára van szükség, amennyivel a villanyautó elmegy 100km-t.

T.
2019-12-17
19:07:42
Előzmény: sándor #53863#53879
Én hiszem, hogy nem kell 100év ahhoz, hogy a villanyautók kiszorítsák a belsőégésűeket. Persze, eltűnni nem fognak, mint ahogy lovaskocsik is léteznek.

A villanyautók fejlesztése nem adóforintokból zajlik, hanem magántőkéből.

Kobalt kérdésben nem tudok mást tenni, mint a látottakra, olvasottakra támaszkodni.
A Tesla MS-ben 7kg kobalt van és elmegy vele 5-600000km-t
A M3-ban már csak 4,5 és a cél a 0kg.
Évi 500000 autóval számolva ez 2250Tonna kobalt, ami a kb. 200000Tonnás éves termelés alig több mint 1%-a.


T.



Biosolar Forum  =>  KÖZLEKEDÉS  =>  Elektromos autólapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva