Biosolar Forum

Biosolar Forum => Napkollektorok - Vizes rendszerek => Heat Pipe

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

zsbalazsVálasz erre 2020-01-20 15:10:51
Előzmény: Robirex #53120#54297 Próbáltuk mi is a javítást,de nem lett jó sem vízzel sem acetonos keverékkel. Az üvegcsőben lévő hp legalább 50fokra melegedett,de a tönk hideg maradt. Két másik cső mellett (egyik lyukas másik jó)ez a lett a leggyengébb. A vákum nagyon fontos hogy a folyamat beinduljon?

sándorVálasz erre 2019-10-18 22:39:00
Előzmény: robert #53395#53396 Robert, Igazad van, a fajhő különbség miatt nem lenne érdemes cserélgetni. Az első szezont forralással "vízkőtelenített" vízzel vittem végig. Az ioncserélt víz bevált, de sajnos abban is képződnek baktériumok. A tizenéves vizet nem akarom vegyszerezni. Másoktól tudom, hogy humán gyógyszerekkel védekeznek a víz "eltaknyosodása" ellen. A cégnél hordós kiszerelésű antibiotikumot használtunk hasonló célra, de a hatása legfeljebb 3 nap, utána antibiotikumot kell váltani. Ez olyan drága kezelés, hogy egyszerűbb volt erős fertőtlenítőszerrel kezelni, felhígítani és a csatornába engedni a több milliós folyadékot. A taknyosodás nálam is előfordul, de csak így a szezon végén, illetve télen a meleg kazánházban tárolva. Tavasztól őszig a 90 fokos csúcshőmérséklet miatt a víz kristály tiszta. A baktérium nagyját leeresztéskor és feltöltés előtt kiszűröm, egy munka menetben a cserével. Maga csere a kollektor leállása után nagyjából félóra, vacsoráig kész. 18 liter vizet kell leengednem egy kettő literes kancsóba, kilenc forduló egy szobalétrán. A kancsóval mérem vissza a szezon folyadék veszteségét. Érdekes, de ameddig kamerával fel tudok nézni a csövekbe, a db tartályba, a vízkőnek semmi nyoma nincs. A most lecserélt szivattyúban sincs vízkő. Az ősszel leengedett vizet hagytam már hetekig pohárban állni, de még annyi nyomot sem hagyott, mint a hideg csapvíz. Mivel a db tartályból az üres csőben mindig van folyamatosan pára feláramlás, így a cserélgetést nem tudom elkerülni. Két hete leállítottam a hmv előállítást, azóta a fűtésre segít rá a rendszer. A mai magas hőmérsékletű napon, 30 fokos vízzel másfél óra alatt 19,2 fokról 21 fokra fűtötte fel az egész lakást úgy, hogy napközben nincs fűtés, csak este a pufferből.

sándorVálasz erre

2019-10-18
22:39:00

Előzmény: robert #53395#53396
Robert,

Igazad van, a fajhő különbség miatt nem lenne érdemes cserélgetni.
Az első szezont forralással "vízkőtelenített" vízzel vittem végig. Az ioncserélt víz bevált, de sajnos abban is képződnek baktériumok. A tizenéves vizet nem akarom vegyszerezni. Másoktól tudom, hogy humán gyógyszerekkel védekeznek a víz "eltaknyosodása" ellen.
A cégnél hordós kiszerelésű antibiotikumot használtunk hasonló célra, de a hatása legfeljebb 3 nap, utána antibiotikumot kell váltani. Ez olyan drága kezelés, hogy egyszerűbb volt erős fertőtlenítőszerrel kezelni, felhígítani és a csatornába engedni a több milliós folyadékot.
A taknyosodás nálam is előfordul, de csak így a szezon végén, illetve télen a meleg kazánházban tárolva. Tavasztól őszig a 90 fokos csúcshőmérséklet miatt a víz kristály tiszta. A baktérium nagyját leeresztéskor és feltöltés előtt kiszűröm, egy munka menetben a cserével.
Maga csere a kollektor leállása után nagyjából félóra, vacsoráig kész. 18 liter vizet kell leengednem egy kettő literes kancsóba, kilenc forduló egy szobalétrán.
A kancsóval mérem vissza a szezon folyadék veszteségét.
Érdekes, de ameddig kamerával fel tudok nézni a csövekbe, a db tartályba, a vízkőnek semmi nyoma nincs. A most lecserélt szivattyúban sincs vízkő. Az ősszel leengedett vizet hagytam már hetekig pohárban állni, de még annyi nyomot sem hagyott, mint a hideg csapvíz.
Mivel a db tartályból az üres csőben mindig van folyamatosan pára feláramlás, így a cserélgetést nem tudom elkerülni.
Két hete leállítottam a hmv előállítást, azóta a fűtésre segít rá a rendszer. A mai magas hőmérsékletű napon, 30 fokos vízzel másfél óra alatt 19,2 fokról 21 fokra fűtötte fel az egész lakást úgy, hogy napközben nincs fűtés, csak este a pufferből.

robertVálasz erre 2019-10-18 16:42:10
Előzmény: sándor #53393#53395 Sándor, "Ezt a víz/fagyálló fajhő különbséget egyszer te is tapasztaltad, amikor valamiért vízzel töltötted fel a rendszeredet, és éjjel a víz gravitációsan felvitte a pufferből a melegvizet a kollektorodba." Tényleg volt valami anomália az átmosáskor (már nem is emlékeztem rá, de megtaláltam egy 2010-es hozzászólásomban). Minden esetre a minimális fajhő-különbség érdekében szerintem nem érdemes cserélgetni a folyadékot. Egyrészről a ráfordított munka miatt, másrészről a növekvő vízkőképződés miatt.

robertVálasz erre

2019-10-18
16:42:10

Előzmény: sándor #53393#53395
Sándor,

"Ezt a víz/fagyálló fajhő különbséget egyszer te is tapasztaltad, amikor valamiért vízzel töltötted fel a rendszeredet, és éjjel a víz gravitációsan felvitte a pufferből a melegvizet a kollektorodba."

Tényleg volt valami anomália az átmosáskor (már nem is emlékeztem rá, de megtaláltam egy 2010-es hozzászólásomban).
Minden esetre a minimális fajhő-különbség érdekében szerintem nem érdemes cserélgetni a folyadékot. Egyrészről a ráfordított munka miatt, másrészről a növekvő vízkőképződés miatt.

sándorVálasz erre 2019-10-18 15:44:13
Előzmény: robert #53390#53393 Robert, Az első szezonban két egység működött, a másodikban lett kibővítve négyre. A lejövő csőágat új nyomvonalon kellett vezetni, plusz kerültek bele flexi csőszakaszok (bordás gázcső) is. A rendszer leállása után a bordák aljában marad vissza folyadék. A még télen is viszonylagosan magas hőmérsékletű folyadék a visszafolyás után is párolog és a szűk csőben egy szappan buborékhoz hasonló filmet hoz létre a bordákon. Ezek ott maradnak, majd az éjszaka során megfagynak és nem engedik reggel át a vizet, amikor indulna a rendszer. Megvan a kritikus hely. Tettem már oda villamos fűtést éjszakára, de később beláttam, hogy pénz pocsékolás a fűtés, amikor heteken keresztül be sem indul a kollektor. Ezért cserélek fagyállóra. A másik ok, hogy a víz nagyobb hőmennyiséget tud lehozni, mint az alacsonyabb fajhőjű fagyálló. Télen, az alacsonyabb teljesítmény miatt mindegy, viszont nyáron a lehető legrövidebb idő alatt el akarom készíteni a 70 fokos hmv-t, hogy felhős időben ne szenvedjen a rendszer késő délutánig. Ezt a víz/fagyálló fajhő különbséget egyszer te is tapasztaltad, amikor valamiért vízzel töltötted fel a rendszeredet, és éjjel a víz gravitációsan felvitte a pufferből a melegvizet a kollektorodba.

sándorVálasz erre

2019-10-18
15:44:13

Előzmény: robert #53390#53393
Robert,

Az első szezonban két egység működött, a másodikban lett kibővítve négyre.
A lejövő csőágat új nyomvonalon kellett vezetni, plusz kerültek bele flexi csőszakaszok (bordás gázcső) is. A rendszer leállása után a bordák aljában marad vissza folyadék. A még télen is viszonylagosan magas hőmérsékletű folyadék a visszafolyás után is párolog és a szűk csőben egy szappan buborékhoz hasonló filmet hoz létre a bordákon. Ezek ott maradnak, majd az éjszaka során megfagynak és nem engedik reggel át a vizet, amikor indulna a rendszer.
Megvan a kritikus hely. Tettem már oda villamos fűtést éjszakára, de később beláttam, hogy pénz pocsékolás a fűtés, amikor heteken keresztül be sem indul a kollektor.
Ezért cserélek fagyállóra.

A másik ok, hogy a víz nagyobb hőmennyiséget tud lehozni, mint az alacsonyabb fajhőjű fagyálló. Télen, az alacsonyabb teljesítmény miatt mindegy, viszont nyáron a lehető legrövidebb idő alatt el akarom készíteni a 70 fokos hmv-t, hogy felhős időben ne szenvedjen a rendszer késő délutánig.
Ezt a víz/fagyálló fajhő különbséget egyszer te is tapasztaltad, amikor valamiért vízzel töltötted fel a rendszeredet, és éjjel a víz gravitációsan felvitte a pufferből a melegvizet a kollektorodba.

robertVálasz erre 2019-10-18 12:56:07
Előzmény: sándor #53380#53390 Sándor, Miért cserélgeted a folyadékot a kollektorkörben?

sándorVálasz erre 2019-10-17 23:35:15
#53380 Még a nyáron írtam, hogy volt egy kis stagnációm, mert tönkrement a napkollektor szivattyúja. A legerősebb besugárzás idején délelőtt 9.30-kor kellett volna átváltson a rendszer használati meleg víz előállításra. Korábban nincs értelme, mert addig hátulról, illetve oldalról kapnak az egységek napsütést. A figyelő rendszer jelezte, hogy bár a kapcsoló óra átváltott, de a bojler felfűtése nem indult el. Kiderült, hogy a szivattyú áll, de a működtető feszültséget megkapja. Pár perc alatt megtaláltam, hogy a fokozatkapcsoló érintkezőit összeszorító kis műanyag nyelv letört, az érintkezők szétváltak. Ideiglenesen kiékeltem, összeszorítottam az érintkezőket, a szivattyú beindult. Ekkor még nem volt gőzképződés, de 91 fokos víz jött le a tetőről. 30 perc, míg beszereztem a szomszéd üzletből egy új szivattyút. A szivattyúcsere 20 percig tartott. A rendszer teljes feltöltését nem lehetett azonnal durván megcsinálni, mert a 20 perc alatt elérte e rendszer alja a stagnációt és gőz jött le a rendszerből. A szivattyút rövideket járatva, kb. 15 perc alatt sikerült a rendszert feltölteni vízzel. Ez alatt a 35 perc alatt fokozatosan hűtöttem le a gyűjtőcsöveket és folyamatosan fütyült ki a gőz a tágulási csavar helyén. Amikor már nagyon keményen jött a gőz, muszáj volt hosszabb feltöltési szüneteket tartani. Közben rámértem a kollektor hőfok ellenálláshőmérőjére, a hőfokot 200 fok felett volt. A pontos hőfokot nem tudom, mert a PT 1000-es táblázatom csak 200 fokig tartalmaz értékeket. Ez azt jelenti, hogy a 15 éves Apricus csövek közül a sorban a legutolsó kettő (nagyjából addig lehet bedugni a PT 1000-t, tehát a "kollektor hőmérséklet") fél óra alatt 200 fok fölé melegedett. De az alsóbb pozícióban lévő csöveknél is beállt a stagnáció, ezért gőzölt már a feltöltés indításakor a rendszer. A feltöltés során másfél liter vizet veszítettem, ennyit kellett pótolni. Ha direktben, gyorsan feltöltöm, akkor a gőzrobbanás valószínűleg megnyitotta volna valahol a csőrendszert, illetve kilökte volna a teljes víz mennyiséget a db tartályból. Ezért kell vigyázni a stagnációval, különösen nyáron 10-15 óra között, mert a rendszerem tájolása olyan, hogy ekkor a legmagasabb a besugárzás hasznosítása. Az új szivattyú 75e Ft volt, ez a javítás elvitte a rendszer egész éves nyereségét. A régi szivattyú javítható, működőképes. A képen látható masszív lerakódás 15 év alatt keletkezett az öntvényházon. A lerakódás kemény, fémes, nem kaparható, nem kefélhető le. Tulajdonképpen az áramlást nem zavarja, a járókerékház és a járókerék fémtiszta. A lerakódás olyan, mintha a vasöntvény valamilyen ötvözetet képezett volna a réz csővezeték valamelyik összetevőjével. A rendszer télen gépkocsi fagyállóval (15 éves), nyáron ioncserélt vízzel üzemel. Van valakinek ilyen jellegű tapasztalata a rézcsőből kioldódó rézzel? Ez a lerakódás valahonnan hiányzik a csővezetékből.

sándorVálasz erre

2019-10-17
23:35:15

#53380
Még a nyáron írtam, hogy volt egy kis stagnációm, mert tönkrement a napkollektor szivattyúja.
A legerősebb besugárzás idején délelőtt 9.30-kor kellett volna átváltson a rendszer használati meleg víz előállításra. Korábban nincs értelme, mert addig hátulról, illetve oldalról kapnak az egységek napsütést.
A figyelő rendszer jelezte, hogy bár a kapcsoló óra átváltott, de a bojler felfűtése nem indult el. Kiderült, hogy a szivattyú áll, de a működtető feszültséget megkapja. Pár perc alatt megtaláltam, hogy a fokozatkapcsoló érintkezőit összeszorító kis műanyag nyelv letört, az érintkezők szétváltak. Ideiglenesen kiékeltem, összeszorítottam az érintkezőket, a szivattyú beindult. Ekkor még nem volt gőzképződés, de 91 fokos víz jött le a tetőről.
30 perc, míg beszereztem a szomszéd üzletből egy új szivattyút. A szivattyúcsere 20 percig tartott. A rendszer teljes feltöltését nem lehetett azonnal durván megcsinálni, mert a 20 perc alatt elérte e rendszer alja a stagnációt és gőz jött le a rendszerből.
A szivattyút rövideket járatva, kb. 15 perc alatt sikerült a rendszert feltölteni vízzel. Ez alatt a 35 perc alatt fokozatosan hűtöttem le a gyűjtőcsöveket és folyamatosan fütyült ki a gőz a tágulási csavar helyén.
Amikor már nagyon keményen jött a gőz, muszáj volt hosszabb feltöltési szüneteket tartani. Közben rámértem a kollektor hőfok ellenálláshőmérőjére, a hőfokot 200 fok felett volt.
A pontos hőfokot nem tudom, mert a PT 1000-es táblázatom csak 200 fokig tartalmaz értékeket. Ez azt jelenti, hogy a 15 éves Apricus csövek közül a sorban a legutolsó kettő (nagyjából addig lehet bedugni a PT 1000-t, tehát a "kollektor hőmérséklet") fél óra alatt 200 fok fölé melegedett. De az alsóbb pozícióban lévő csöveknél is beállt a stagnáció, ezért gőzölt már a feltöltés indításakor a rendszer.
A feltöltés során másfél liter vizet veszítettem, ennyit kellett pótolni. Ha direktben, gyorsan feltöltöm, akkor a gőzrobbanás valószínűleg megnyitotta volna valahol a csőrendszert, illetve kilökte volna a teljes víz mennyiséget a db tartályból.
Ezért kell vigyázni a stagnációval, különösen nyáron 10-15 óra között, mert a rendszerem tájolása olyan, hogy ekkor a legmagasabb a besugárzás hasznosítása.

Az új szivattyú 75e Ft volt, ez a javítás elvitte a rendszer egész éves nyereségét. A régi szivattyú javítható, működőképes. A képen látható masszív lerakódás 15 év alatt keletkezett az öntvényházon. A lerakódás kemény, fémes, nem kaparható, nem kefélhető le. Tulajdonképpen az áramlást nem zavarja, a járókerékház és a járókerék fémtiszta. A lerakódás olyan, mintha a vasöntvény valamilyen ötvözetet képezett volna a réz csővezeték valamelyik összetevőjével. A rendszer télen gépkocsi fagyállóval (15 éves), nyáron ioncserélt vízzel üzemel.
Van valakinek ilyen jellegű tapasztalata a rézcsőből kioldódó rézzel? Ez a lerakódás valahonnan hiányzik a csővezetékből.

sándorVálasz erre 2019-06-17 13:07:06
Előzmény: Robirex #53119#53130 Nagyjából azt csináltátok, amit megtehettetek. Ha már eleve ki volt minden hp szedve, akkor érdemes lett volna egy fagyasztási próbát csinálni. A gyári eredetivel és az általatok javítottal is. Szárazjég, folyékony nitrogén általában elérhető, növényvédelmi állomásokon, nagyobb gyári laborokban. Érdekes lett volna látni, hogy látszik e valamilyen alakváltozás a drasztikus fagyasztás után. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a típus alapvetően gyenge és nem bír el sok stagnálást. A látható repedések inkább gőz túlnyomásra mutatnak, mint elfagyásra. Szerintem. Nagyon jó, hogy elvégeztetek egy próba mérést. Kérdés, hogy a rézbunkón infra hőmérővel mért értékek mennyire térnek el a valóstól? De a lényeg, a tendencia jól látható. Ilyen besugárzás, ami mellett mértetek nagyon ritkán van, ezért a gyári eredeti hp cső maximális hőmérsékletét nagyon kevésnek találom. Valahol 180-260 fok között kellett volna legyen. Kevésnek találom, hogy 40 perc alatt érje el a gyári hp bunkója a 100 fokot. Megfelelő folyadékkal és vákuummal már 30 fokos hp hőmérsékletnél forrnia kell a töltetnek, hp bunkó =>100 fok. Ehhez viszonyítva a ti megoldásotok jobb hatásfokú, mint a gyári. Korábban írtam a töltet mennyiségének a fontosságáról. Arról, hogy vissza tud e kondenzálódni, hogy újból át tudjon menni gőz halmaz állapotba. Ez jól látszik a táblázatban. Megérte volna 10-20%-ban fagyállót tenni a desztvízbe. Kicsit rontott volna a hatásfokon, de nem kellett volna félni az elfagyástól. Ha ezután folyamatosan bírja téli hidegeket, akkor biztosan nem elfagyás volt a repedések oka, hanem technológiai gyengeség, anyagfáradás. Ami a lehozott teljesítményt, a lejövő folyadék hőmérsékletét illeti, a hőfok nagyon szép. Kérdés, ez a maximum, vagy a szabályzód ide állította be a szivattyú fordulatszám változtatásával (csökkentésével) a hőfokot? Gyengébb besugárzásnál mutatja majd meg igazán, hogy kellett volna-e erősebb vákuum, vagy más folyadékot választani.

sándorVálasz erre

2019-06-17
13:07:06

Előzmény: Robirex #53119#53130
Nagyjából azt csináltátok, amit megtehettetek.

Ha már eleve ki volt minden hp szedve, akkor érdemes lett volna egy fagyasztási próbát csinálni. A gyári eredetivel és az általatok javítottal is. Szárazjég, folyékony nitrogén általában elérhető, növényvédelmi állomásokon, nagyobb gyári laborokban.
Érdekes lett volna látni, hogy látszik e valamilyen alakváltozás a drasztikus fagyasztás után.

Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a típus alapvetően gyenge és nem bír el sok stagnálást. A látható repedések inkább gőz túlnyomásra mutatnak, mint elfagyásra. Szerintem.

Nagyon jó, hogy elvégeztetek egy próba mérést. Kérdés, hogy a rézbunkón infra hőmérővel mért értékek mennyire térnek el a valóstól?
De a lényeg, a tendencia jól látható.
Ilyen besugárzás, ami mellett mértetek nagyon ritkán van, ezért a gyári eredeti hp cső maximális hőmérsékletét nagyon kevésnek találom.
Valahol 180-260 fok között kellett volna legyen.

Kevésnek találom, hogy 40 perc alatt érje el a gyári hp bunkója a 100 fokot.
Megfelelő folyadékkal és vákuummal már 30 fokos hp hőmérsékletnél forrnia kell a töltetnek, hp bunkó =>100 fok.
Ehhez viszonyítva a ti megoldásotok jobb hatásfokú, mint a gyári.
Korábban írtam a töltet mennyiségének a fontosságáról. Arról, hogy vissza tud e kondenzálódni, hogy újból át tudjon menni gőz halmaz állapotba.
Ez jól látszik a táblázatban.

Megérte volna 10-20%-ban fagyállót tenni a desztvízbe. Kicsit rontott volna a hatásfokon, de nem kellett volna félni az elfagyástól.
Ha ezután folyamatosan bírja téli hidegeket, akkor biztosan nem elfagyás volt a repedések oka, hanem technológiai gyengeség, anyagfáradás.

Ami a lehozott teljesítményt, a lejövő folyadék hőmérsékletét illeti, a hőfok nagyon szép. Kérdés, ez a maximum, vagy a szabályzód ide állította be a szivattyú fordulatszám változtatásával (csökkentésével) a hőfokot?
Gyengébb besugárzásnál mutatja majd meg igazán, hogy kellett volna-e erősebb vákuum, vagy más folyadékot választani.

RobirexVálasz erre 2019-06-17 09:21:59
Előzmény: zsbalazs #53124#53127 Bőrkesztyűvel kétkézzel kihúztam őket. Mind kijött sértetlenül, bár némelyiknél kicsit megizzadtam mire kijött.

zsbalazsVálasz erre 2019-06-16 22:14:25
Előzmény: Robirex #53123#53124 Igen,egy 30-as egységet korábban szétszedtünk,nem volt könnyű,kérdés hogy a fogó általi nyomorgatás ártott e a csöveknek.Gondolom fontos a körkörösség. Szerintem kell egy kiemelő szerszámot csinálni. Te mivel szedted ki?

RobirexVálasz erre 2019-06-16 19:49:08
Előzmény: zsbalazs #53122#53123 A heat pipe csövekre vigyázz, hogy a felső tartályból ha húzod ki, ne csavargasd csak húzzad erősen ki őket mert ha közben csavarsz rajta könnyen elgörbül a réz cső.

zsbalazsVálasz erre 2019-06-16 19:04:26
Előzmény: Robirex #53121#53122 Király vagy! Gratulálok,lehet nekem is ez lesz a sorsom,ha kiderul hogy a csövek rosszak,csak be kellene bizonyítani valahogy.Attól Félek hogy nehezen jön szét

RobirexVálasz erre 2019-06-16 17:55:50
Előzmény: Robirex #53120#53121 Egyenlőre szuperul üzemel, bár a nagy üzemi hőmérséklettől és a téli fagyok miatt nagy élettartamot nem jósolok neki. De majd a hibánkból tanulunk, és legközelebb változtatunk a javítás technológiáján.

RobirexVálasz erre 2019-06-16 17:47:53
Előzmény: Robirex #53119#53120 A csövek forrasztása nem volt túl bonyolult. Végül 5ml desztillált vizre szavaztunk és tettünk a csövekbe úgy, hogy a hőleadó vége volt alulra fordítva a vékonyabb vége pedig levolt fűrészelve a csőnek. Alulról hőlégfúvóval addig melegítettük még nem jött ki gőz felül a vékony nyitott csövön. Ekkor gyorsan még fort a víz a csőben, ezüstel gázmelegítő lángal leforrasztottuk. Így tudtunk szobahőmérsékletre hülve vákumot előállítani a csövekben. Itt egy kép a gyári és a javított csőről:

RobirexVálasz erre

2019-06-16
17:47:53

Előzmény: Robirex #53119#53120
A csövek forrasztása nem volt túl bonyolult. Végül 5ml desztillált vizre szavaztunk és tettünk a csövekbe úgy, hogy a hőleadó vége volt alulra fordítva a vékonyabb vége pedig levolt fűrészelve a csőnek. Alulról hőlégfúvóval addig melegítettük még nem jött ki gőz felül a vékony nyitott csövön. Ekkor gyorsan még fort a víz a csőben, ezüstel gázmelegítő lángal leforrasztottuk. Így tudtunk szobahőmérsékletre hülve vákumot előállítani a csövekben. Itt egy kép a gyári és a javított csőről:

RobirexVálasz erre 2019-06-16 17:37:02
Előzmény: Robirex #53118#53119 A tesztben egy hibátlan csövet vettünk alapnak, feltöltöttünk két rossz csövet, egyiket 4ml vízzel másikat 8ml-el. Felforraltuk őket és forrás közben ezüstel leforrasztottuk a cső végeket. Ezeket 10perces, majd félórás és végül egy órás időközönként infra hőmérővel mértük tűző napon! Ez nem pontos, de összehasonlításnak jó.

RobirexVálasz erre

2019-06-16
17:37:02

Előzmény: Robirex #53118#53119
A tesztben egy hibátlan csövet vettünk alapnak, feltöltöttünk két rossz csövet, egyiket 4ml vízzel másikat 8ml-el. Felforraltuk őket és forrás közben ezüstel leforrasztottuk a cső végeket. Ezeket 10perces, majd félórás és végül egy órás időközönként infra hőmérővel mértük tűző napon! Ez nem pontos, de összehasonlításnak jó.

RobirexVálasz erre 2019-06-16 17:25:37
Előzmény: Robirex #53117#53118 Itt látszik a külömbség a jó és a lyukas megsült csövek között:

RobirexVálasz erre 2019-06-16 17:22:28
#53117 Üdv mindenkinek! A tönkrement heat pipe rézcsöveket egyenlőre úgy látszik sikeresen feltöltöttük és beüzemeltük! A napkollektorom teljesítménye 90-95%-ban olyan mint új korában. Ezt megosztom veletek, akit érdekel vagy heat pipet akar felújítani. Kezdem ott, hogy a 30csövemből 26-nak kilukatt az alsó vége a tíz év üzemidő alatt.

sándorVálasz erre 2019-06-06 13:40:38
Előzmény: Robirex #53028#53054 Ezt a típust nem ismerem. A 2000-es évek elején, amikor az érdeklődésem a síkkollektoroktól a vákuum csövesek felé fordult, emlékeim szerint nem találkoztam ezzel a gyártmánnyal. Amikor 2005-2006-ban megépítettem a rendszeremet, az akkor még prémium kategóriásnak tudott Apricusok mellett döntöttem, pedig léteztek már olcsóbbak is. Olyanok, amilyeneket pl. villám használ még ma is. Úgy az Apricusok, mint a villámé a mai napig működnek. Érzésem szerint van valamennyi teljesítmény csökkenés, de a beépített hőmennyiség mérő szerint nincs. Láthatod a feltett képeken, hogy milyen teljesítményre képes még 14 évesen is a rendszer. A kollektorok a galambjaim kedvenc ülőhelyei. Onnan jól látják a közeledő ragadozó madarakat. A télen egy sólyom olyan erővel csapott rá egy, a gyűjtő cső dobozáról menekülve alábukó galambra, hogy összetört egy vákuum csövet. A csere során külön megnéztem, hogy milyen a hp cső alja, ott ahol a vákuum csövek festése egységesen el van színeződve mind a 120 csövön. Semmilyen elváltozást nem találtam a hp csövön. Áttettem egy tartalék üveg csőbe és azóta is működik. Viszont érdekes, hogy az új vákuum cső festése rövid idő után ugyan úgy kifakult, mint a többié. Tovább már nem fakul a csövek alján a festés, működnek. Nem is tudok, de nincs is vele csinálni valóm, pedig érdekelne, hogy miért van az elszíneződés. Ezeknek a régi hp csöveknek az alja más technológiával van lezárva, mint a te csöveidnél. Ahogyan a fotódat nézem, a "kihordósodás" szerintem nem lehet a benne lévő folyadék fagyásának a következménye. Ez inkább túlnyomás okozta csőtágulás, majd repedés. Sokat foglalkoztam gipsz és víz vákuum alatti összekeverésével, rengeteget szenvedtünk a vákuum megtartásával egy 500 kg gipszet híg péppé felkeverő keverőgéppel. Problémás volt a vákuum csatlakoztatására szolgáló cső végének az eldolgozása, mert a szálló gipsz por gyorsan eltömítette. Ez a csővég hasonló technológiával volt leszűkítve, mint a te hp csöveid. A hp csöveid falvastagsága ott ahol kirepedt, jóval vékonyabb kell legyen, mint a felmenő rész falvastagsága. Úgy szokták összehúzni a vastag rézcsövet szűkebbre, hogy helyileg izzásig felhevítik, gyorsan lehűtik, hogy kilágyuljon, majd a felső részt fixen megfogva az alját erősen meghúzzák és a cső összeszűkülve meghosszabbodik. Az összeszűkülő szakaszon megnyúlik és elvékonyodik a csőfal. A még vastag végére csatlakoztatják a vákuum szivattyút és amikor elérték a kívánt vákuum értéket, akkor a leszűkített szakaszt több helyen összepréselik olyan erővel, hogy megömlik a réz és összeolvadva lezárja a csövet. Ha az összepréselés után nem keményítik vissza a rézcsövet (pl. ez nálunk nem volt lehetséges), akkor az az izzásig hevített szakaszon lágy marad és a hp cső belsejében keletkező nyomás ki tudja tágítani, a képen láthatóan ki tudja hordósítani a csőfalat. Körben szinte egyenletesen bővebb közvetlenül a szűkítés felett a cső, mint feljebb. A hp csőben éjjel a vákuum, nappal a túlnyomás terheli a csőfalat. Az elvékonyított részen kifárad a csőfal és a túlnyomástól kireped. Ha egy csőbe belefagy a víz, akkor az nem hordósítja ki a csövet, hanem egyszerűen szétnyitva megrepeszti. A vízvezeték csövek sem repednek meg a belefagyott víztől, amikor nincsenek nyomás alatt, és tud a fagyó víz, a jég hosszirányban tágulni. Ha van nyomás és víz utánpótlás, akkor szétrepednek. A hp csőben éjjel nincs nyomás, vákuum van, tehát ha meg is tudna fagyni a víz, az akkor tudna felfelé tágulni, és nem repesztené szét a rézcsövet. Mint írtam, villámnak nem sikerült a vákuum csőbe töltött vizet befagyasztani még nagy hidegben sem. Ebből következik, hogy ha jó a vákuum az üvegcsőben, akkor a hp cső sem fagyhat be. Én egyrészt erre gondolok, mint lehetséges hibaokra, vagy arra, hogy nincs elegendő vákuum az üvegcsőben és ezért át tud hűlni a nagy hidegben. A helyedben talán én is megpróbálkoznék a cső javításával, mert ha ugyan ilyen újat vásárolsz, akkor a kirepedés néhány éven belül újra megtörténik. Ha más típusú, prémium hp cső méretileg megfelelne, akkor inkább arra cserélném, mert az attól elvárható teljesítmény visszahozná az árát. Egy-két cső javítása még nem árt sokat a hatásfoknak, de ha többet kell javítani, az már ráfizetés. A fél teljesítményen működtetés sokkal több villamos energiát igényel, hosszabb üzemidőt, és már nem gazdaságos. A legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudsz és mekkora vákuumot csinálni a csőben? Ettől függ, hogy milyen folyadékkal kell feltölteni. Először is olyan folyadékot kell választani, aminek 30 fok körül van a forrás pontja, hogy már az első napsugarak befogásakor el tudjon indulni a gőzképződés. Ha ezt vízzel próbálod megcsinálni, akkor jóval magasabb vákuum érték kell, mintha például acetont töltenél bele. Házilag elég nehéz 0,6-os vákuumnál alacsonyabbat csinálni, ezért inkább valamilyen alkohol-víz keveréket ajánlanék. A mennyisége az első próbálkozásnál még lutri, szerencse kérdése. Ha túl kevés, ha túl sok, minkettő rontja a hatásfokot, illetve blokkolhatja a működést és a hp cső a legerősebb besugárzás idején átmegy stagnációba. Működni csak kora délelőtt, felhős időben és délután fog. Így délben, erős besugárzásnál csak önmagát fogja rongálni a cső. A sok folyadék túlnyomást okoz és annyira telített gőzzel lesz tele a bunkó, hogy, nem tud lekondenzálódni a gőz. A kevés folyadék esetén folyamatosan gőzállapotban marad a folyadék és mivel nem tud vissza kondenzálódni, így nem lesz alul gőzképződés, ami felnyomná a keletkező forró gőzt a bunkóba. Ha sikerülne egy ép csőből kivenni a folyadékot, akkor a mennyiség mérhető lenne. Az eredeti folyadék fajtáját, összetételét egy növényvédős laborban elég jó pontossággal meg tudják határozni. Talán érdemes lenne eleve így indítani a javítási kísérletet. Ui. Talán annyit még hozzá, hogy a vákuum csöveket eredetileg mindig arra az éghajlatra méretezték ahol felhasználták. Például mások az Ausztráliára méretezett (folyadék töltet és fajta) hp csövek, mint az Angliára méretezettek. Amikor a napkollektor lett a sláger nálunk, akkor a hozzá nem értő cégek azt rendeltek ami éppen a legolcsóbb volt és a legdrágábban tudták eladni. Én több kis cégről lepattantam, amikor az iránt érdeklődtem, hogy melyik szélességi körre készültek a kollektoraik. Több cég egyszerűen megvásárolta a déli országoknak készült, kimaradt kollektorokat és eladta itthon. Persze, hogy soha nem tudta a névleges teljesítményt hozni, a cégek pedig néhány konténernyi kollektor eladása után felszívódtak.

sándorVálasz erre

2019-06-06
13:40:38

Előzmény: Robirex #53028#53054
Ezt a típust nem ismerem. A 2000-es évek elején, amikor az érdeklődésem a síkkollektoroktól a vákuum csövesek felé fordult, emlékeim szerint nem találkoztam ezzel a gyártmánnyal.
Amikor 2005-2006-ban megépítettem a rendszeremet, az akkor még prémium kategóriásnak tudott Apricusok mellett döntöttem, pedig léteztek már olcsóbbak is. Olyanok, amilyeneket pl. villám használ még ma is.
Úgy az Apricusok, mint a villámé a mai napig működnek. Érzésem szerint van valamennyi teljesítmény csökkenés, de a beépített hőmennyiség mérő szerint nincs. Láthatod a feltett képeken, hogy milyen teljesítményre képes még 14 évesen is a rendszer.
A kollektorok a galambjaim kedvenc ülőhelyei. Onnan jól látják a közeledő ragadozó madarakat. A télen egy sólyom olyan erővel csapott rá egy, a gyűjtő cső dobozáról menekülve alábukó galambra, hogy összetört egy vákuum csövet.
A csere során külön megnéztem, hogy milyen a hp cső alja, ott ahol a vákuum csövek festése egységesen el van színeződve mind a 120 csövön.
Semmilyen elváltozást nem találtam a hp csövön. Áttettem egy tartalék üveg csőbe és azóta is működik. Viszont érdekes, hogy az új vákuum cső festése rövid idő után ugyan úgy kifakult, mint a többié. Tovább már nem fakul a csövek alján a festés, működnek. Nem is tudok, de nincs is vele csinálni valóm, pedig érdekelne, hogy miért van az elszíneződés.

Ezeknek a régi hp csöveknek az alja más technológiával van lezárva, mint a te csöveidnél.
Ahogyan a fotódat nézem, a "kihordósodás" szerintem nem lehet a benne lévő folyadék fagyásának a következménye. Ez inkább túlnyomás okozta csőtágulás, majd repedés.
Sokat foglalkoztam gipsz és víz vákuum alatti összekeverésével, rengeteget szenvedtünk a vákuum megtartásával egy 500 kg gipszet híg péppé felkeverő keverőgéppel. Problémás volt a vákuum csatlakoztatására szolgáló cső végének az eldolgozása, mert a szálló gipsz por gyorsan eltömítette. Ez a csővég hasonló technológiával volt leszűkítve, mint a te hp csöveid.

A hp csöveid falvastagsága ott ahol kirepedt, jóval vékonyabb kell legyen, mint a felmenő rész falvastagsága.
Úgy szokták összehúzni a vastag rézcsövet szűkebbre, hogy helyileg izzásig felhevítik, gyorsan lehűtik, hogy kilágyuljon, majd a felső részt fixen megfogva az alját erősen meghúzzák és a cső összeszűkülve meghosszabbodik.
Az összeszűkülő szakaszon megnyúlik és elvékonyodik a csőfal. A még vastag végére csatlakoztatják a vákuum szivattyút és amikor elérték a kívánt vákuum értéket, akkor a leszűkített szakaszt több helyen összepréselik olyan erővel, hogy megömlik a réz és összeolvadva lezárja a csövet.
Ha az összepréselés után nem keményítik vissza a rézcsövet (pl. ez nálunk nem volt lehetséges), akkor az az izzásig hevített szakaszon lágy marad és a hp cső belsejében keletkező nyomás ki tudja tágítani, a képen láthatóan ki tudja hordósítani a csőfalat. Körben szinte egyenletesen bővebb közvetlenül a szűkítés felett a cső, mint feljebb.
A hp csőben éjjel a vákuum, nappal a túlnyomás terheli a csőfalat. Az elvékonyított részen kifárad a csőfal és a túlnyomástól kireped.
Ha egy csőbe belefagy a víz, akkor az nem hordósítja ki a csövet, hanem egyszerűen szétnyitva megrepeszti. A vízvezeték csövek sem repednek meg a belefagyott víztől, amikor nincsenek nyomás alatt, és tud a fagyó víz, a jég hosszirányban tágulni. Ha van nyomás és víz utánpótlás, akkor szétrepednek.
A hp csőben éjjel nincs nyomás, vákuum van, tehát ha meg is tudna fagyni a víz, az akkor tudna felfelé tágulni, és nem repesztené szét a rézcsövet.
Mint írtam, villámnak nem sikerült a vákuum csőbe töltött vizet befagyasztani még nagy hidegben sem. Ebből következik, hogy ha jó a vákuum az üvegcsőben, akkor a hp cső sem fagyhat be.
Én egyrészt erre gondolok, mint lehetséges hibaokra, vagy arra, hogy nincs elegendő vákuum az üvegcsőben és ezért át tud hűlni a nagy hidegben.

A helyedben talán én is megpróbálkoznék a cső javításával, mert ha ugyan ilyen újat vásárolsz, akkor a kirepedés néhány éven belül újra megtörténik. Ha más típusú, prémium hp cső méretileg megfelelne, akkor inkább arra cserélném, mert az attól elvárható teljesítmény visszahozná az árát.
Egy-két cső javítása még nem árt sokat a hatásfoknak, de ha többet kell javítani, az már ráfizetés. A fél teljesítményen működtetés sokkal több villamos energiát igényel, hosszabb üzemidőt, és már nem gazdaságos.

A legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudsz és mekkora vákuumot csinálni a csőben?
Ettől függ, hogy milyen folyadékkal kell feltölteni. Először is olyan folyadékot kell választani, aminek 30 fok körül van a forrás pontja, hogy már az első napsugarak befogásakor el tudjon indulni a gőzképződés. Ha ezt vízzel próbálod megcsinálni, akkor jóval magasabb vákuum érték kell, mintha például acetont töltenél bele.
Házilag elég nehéz 0,6-os vákuumnál alacsonyabbat csinálni, ezért inkább valamilyen alkohol-víz keveréket ajánlanék. A mennyisége az első próbálkozásnál még lutri, szerencse kérdése.
Ha túl kevés, ha túl sok, minkettő rontja a hatásfokot, illetve blokkolhatja a működést és a hp cső a legerősebb besugárzás idején átmegy stagnációba. Működni csak kora délelőtt, felhős időben és délután fog.
Így délben, erős besugárzásnál csak önmagát fogja rongálni a cső. A sok folyadék túlnyomást okoz és annyira telített gőzzel lesz tele a bunkó, hogy, nem tud lekondenzálódni a gőz. A kevés folyadék esetén folyamatosan gőzállapotban marad a folyadék és mivel nem tud vissza kondenzálódni, így nem lesz alul gőzképződés, ami felnyomná a keletkező forró gőzt a bunkóba.
Ha sikerülne egy ép csőből kivenni a folyadékot, akkor a mennyiség mérhető lenne. Az eredeti folyadék fajtáját, összetételét egy növényvédős laborban elég jó pontossággal meg tudják határozni.
Talán érdemes lenne eleve így indítani a javítási kísérletet.

Ui.
Talán annyit még hozzá, hogy a vákuum csöveket eredetileg mindig arra az éghajlatra méretezték ahol felhasználták. Például mások az Ausztráliára méretezett (folyadék töltet és fajta) hp csövek, mint az Angliára méretezettek.
Amikor a napkollektor lett a sláger nálunk, akkor a hozzá nem értő cégek azt rendeltek ami éppen a legolcsóbb volt és a legdrágábban tudták eladni.
Én több kis cégről lepattantam, amikor az iránt érdeklődtem, hogy melyik szélességi körre készültek a kollektoraik.
Több cég egyszerűen megvásárolta a déli országoknak készült, kimaradt kollektorokat és eladta itthon. Persze, hogy soha nem tudta a névleges teljesítményt hozni, a cégek pedig néhány konténernyi kollektor eladása után felszívódtak.

zsbalazsVálasz erre 2019-06-05 20:15:41
Előzmény: Robirex #53028#53047 nekem gömbölyű alja van,semmi forrasztás nem látható rajta westech kínai a teljesítménnyel problémáim vannak, de nem esküdnék rá hogy a hp rossz

RobirexVálasz erre 2019-06-04 23:58:30
Előzmény: sándor #53015#53028 A cső alsó vékonyabb része dagad meg idővel, és nyílik szét. Ezen a fényképen egy jó cső van, de ezen is látszik, hogy kikerekedik idővel a cső vége, és kezd hosszirányba szétrepedni. Úgy sejtem télen mikor összegyűlik a víz az alján, a nagy fagyok végzik ki ezeket a csöveket nem a nagy nyomás tűző napon.

RobirexVálasz erre 2019-06-04 23:50:53
Előzmény: sándor #53015#53027 Kettő darab GTC 15csöves napkollektorom van. A tíz év alatt, az első öt évben hibátlanul adták le teljesítményüket, de később fokozatosan esett az ösz teljesítményük. Nemrég átnéztem a csöveket, és kiderült, hogy a 30 csőből csak 5 volt ami üzemelt. A több heat pipe tűző napon se adott le hőt. Megjegyzem, a vákuum csövek mind épek és sértetlenek. A hét végén feltöltjük a többit is vízzel/vákummal és megnézzük mennyit javul a teljesítménye. Leg egyszerűbb lenne kicserélni őket, de sajnos itt Szerbiába szinte beszerezhetetlen a heat pipe, magyarból hozatni meg piszok drága lenne. Marad a kísérletezés, még akkor is ha tudjuk, hogy nem lesz már olyan mint a gyári.

RobirexVálasz erre

2019-06-04
23:50:53

Előzmény: sándor #53015#53027
Kettő darab GTC 15csöves napkollektorom van. A tíz év alatt, az első öt évben hibátlanul adták le teljesítményüket, de később fokozatosan esett az ösz teljesítményük. Nemrég átnéztem a csöveket, és kiderült, hogy a 30 csőből csak 5 volt ami üzemelt. A több heat pipe tűző napon se adott le hőt. Megjegyzem, a vákuum csövek mind épek és sértetlenek. A hét végén feltöltjük a többit is vízzel/vákummal és megnézzük mennyit javul a teljesítménye. Leg egyszerűbb lenne kicserélni őket, de sajnos itt Szerbiába szinte beszerezhetetlen a heat pipe, magyarból hozatni meg piszok drága lenne. Marad a kísérletezés, még akkor is ha tudjuk, hogy nem lesz már olyan mint a gyári.

zsbalazsVálasz erre 2019-06-04 21:45:35
#53025 Lehet nekem is végig kellene néznem a hp csöveket(fagyásra gondolok).Csak attól Félek,hogy utána még rosszabbul érintkezik a lemezekkel. Az egyik egység ami szét volt szedve abban nem voltak szétfagyott csövek

sándorVálasz erre 2019-06-04 01:32:33
Előzmény: Robirex #53008#53015 Robirex! Milyen típusú és korú volt a hp cső amikor szétfagyott? Milyen hidegben fagyott szét? Melyik cső repedt meg? A felmenő vastagabb, vagy az alulról beleforrasztott vékony lezáró cső? És hol repedt meg? Ahol már benne volt a vékonyabb cső, a vékonyabb cső beforrasztásánál, vagy a két cső találkozásánál, mert ezt a fotón én nem látom pontosan? Én ilyen, alul összeszűkülő hp csővel még nem találkoztam. Lehet, hogy itt nincs is a hp cső aljába egy vékonyabb cső beforrasztva, hanem a vastag hp cső van leszűkítve? Milyen volt az üvegcsőben a vákuum? Volt e benne egyáltalán, hogy ennyire át tudott hűlni? Ezt azért kérdezem, mert a régi hozzászólások között szerepel több olyan kísérlet, amit villám csinált úgy, hogy az üres, a hp cső nélküli üvegcsövet feltöltötte vízzel, állva nekitámasztotta egy fának és úgy volt napokig a kemény fagyokban. A cső nem fagyott szét, még a hp cső helyébe töltött víz sem fagyott meg. Ezt a kísérletet azért csinálta, mert nem igen akartuk elhinni, hogy az akkoriban divatos felsőtartályos, nyomásmentes napkollektorok vákuum csöveiben is benne maradt télen a víz. Ezekbe a hőszigetelt hengerek aljába egyszerűen bele voltak dugva tömítéssel a hp cső nélküli vákumos üvegcsövek. Télen a tartályt le kellett üríteni, de a csövekben ott maradt a víz és nem fagytak szét. Még ma is lehet látni sok, megbízhatóan működő ilyen kollektort.

sándorVálasz erre

2019-06-04
01:32:33

Előzmény: Robirex #53008#53015
Robirex!

Milyen típusú és korú volt a hp cső amikor szétfagyott?
Milyen hidegben fagyott szét?
Melyik cső repedt meg? A felmenő vastagabb, vagy az alulról beleforrasztott vékony lezáró cső?
És hol repedt meg?
Ahol már benne volt a vékonyabb cső, a vékonyabb cső beforrasztásánál, vagy a két cső találkozásánál, mert ezt a fotón én nem látom pontosan?

Én ilyen, alul összeszűkülő hp csővel még nem találkoztam.
Lehet, hogy itt nincs is a hp cső aljába egy vékonyabb cső beforrasztva, hanem a vastag hp cső van leszűkítve?

Milyen volt az üvegcsőben a vákuum? Volt e benne egyáltalán, hogy ennyire át tudott hűlni?

Ezt azért kérdezem, mert a régi hozzászólások között szerepel több olyan kísérlet, amit villám csinált úgy, hogy az üres, a hp cső nélküli üvegcsövet feltöltötte vízzel, állva nekitámasztotta egy fának és úgy volt napokig a kemény fagyokban.
A cső nem fagyott szét, még a hp cső helyébe töltött víz sem fagyott meg.

Ezt a kísérletet azért csinálta, mert nem igen akartuk elhinni, hogy az akkoriban divatos felsőtartályos, nyomásmentes napkollektorok vákuum csöveiben is benne maradt télen a víz.
Ezekbe a hőszigetelt hengerek aljába egyszerűen bele voltak dugva tömítéssel a hp cső nélküli vákumos üvegcsövek.
Télen a tartályt le kellett üríteni, de a csövekben ott maradt a víz és nem fagytak szét. Még ma is lehet látni sok, megbízhatóan működő ilyen kollektort.

zsbalazsVálasz erre 2019-06-03 21:45:04
Előzmény: zsbalazs #52971#53013 Megfordítottam a szivattyút,nem érzékelek javulást,akkor nem valószínű hogy dugulás van vagy levegős lenne. Ha lesz szerelőm jöhet a szakaszolás

RobirexVálasz erre 2019-06-02 21:54:34
Előzmény: zsbalazs #53007#53008 Szét tud fagyni. Az alsó hegyes vége.

zsbalazsVálasz erre 2019-06-02 17:47:52
Előzmény: Robirex #53005#53007 Szia! Hogy fagyott szét?A felső vastag vége? Tudtommal nem fagyérzékeny

Biosolar Forum => Napkollektorok - Vizes rendszerek => Heat Pipe

lapozz: 1, 2, 3, 4, 5 következő »