Biosolar Forum  =>  Esővíz  =>  Esővízlapozz: « előző   1, 2, 3, 4
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2006-06-09
11:10:19
#392
acca1,
Ha a lemez nincs átrozsdásodva és nem akarod túl mélyre ásni akkor nem hiszem, hogy probléma lenne.
A tartály tetején 50 cm fölborítás bőven elég.
Ha tele van vízzel, akkor azért nem fagy be, mert alulról melegszik, ha nincs tele, akkor meg azért nem fagy be, mert a víz a fagyhatár alá kerül.

Ha a tartály külsejét bitumennel lekened és jól záró agyagba temeted el, akkor még a néhány évtized múlva várható átrozsdásodás esetén sem szökik el a vized.
2006-06-05
14:59:22
#390
Norbertusz,

Az ásott kút készítése legtöbbször kézi munkával, maximum egy elektromos csörlő segítségével történik.
A kútásó kézi szerszámokkal mélyíti a kutat, a földet vödörbe rakja és a társa felhúzza a felszínre. A beton kútgyűrűket úgy helyezik egymásra, ahogy a kút mélysége növekszik, és a gyűrűk a saját súlyuknál fogva folyamatosan süllyednek a mélybe. Az ilyen kutat olyan helyen is ki lehet alakítani, amely egyébként gépekkel megközelíthetelen. Az ásott kút előnye még, hogy kerekes kézi csörlővel (kerekes kút), vagy gémmel is kitermelhető a víz. Arról nem is beszélve, hogy nyáron a görögdinnyét és sört is jól lehet hűteni egy ilyen kútban.

A kútfúrást géppel végzik, száraz vagy nedves technológiával, ha a felszín közvetlen közelében nincs megfelelő víz.
Házilagos kivitelezésnál nagyobb átmérőjű horganyzott vízvezeték cső végére egy tüskét hegesztenek, a cső végét kb. 2 méter hosszon olyan sűrűn átfúrják, ahogy csak lehetet. A csövet egy nagy kalapáccsal, vagy állványos döngölővel beleverik a talajba egészen a vízadó rétegig (ha jól tudom 10-12méterig ez bevált). A csőből kézi szivattyúzással, vagy egy búvárszivattyúval ki lehet hozni a vizet.

Ha egész évben egyenletes a vízhozamod, akkor nálad az ásott kút jó megoldás lehet. Öntözésre, és némi szűrés után WC öblítésre biztosan megfelel.

A vízkivétel mindenhol engedélyköteles, amivel a kútfúrónak tisztában kell lennie.

Jól meg kell még gondolni, hogy egy állandó vízáramlás, amit a vízkivétel okoz a talajban, folyamatos szilárdanyag-áramlást is jelent, ami elég sok idő alatt nem kívánt következményekkel járhat: például a közeli ház állékonyságát is veszélyeztetheti.

2006-06-02
12:05:20
#386
acca1,
Árat ugyan nem írtál, de azt sem, hogy milyen állapotban van a tartály, mennyi szennyeződés van benne, mekkora a tisztítónyílás, stb...
A pakurát régebben fűtésre is használták (ha jól tudom, a tojásbrikettet is evvel ragasztották össze). Ebből gondolnám, hogy fűrészporral feitatva, és a tartály falát ledörzsölve az így keletkezett anyag télen elégethető egy kályhában. De ezt, csak tippeltem, ki kellene kérni a véleményét egy szakembernek, például a MOL vagy MÁV környezetvédelmi osztályán.

2006-05-06
21:56:29
#367
MezgaGeza,
Megkérdeztem egy jó ismerősömet, aki egy régi olajtartályt használ esővízgyűjtésre.
Ezt mondta: "a tavaszi első locsoláskor van egy kis gázolajszag, de nem vészes".
2006-05-05
09:09:48
#356
MezgaGeza,
Ha nagyon szennyezett a tartályod, akkor próbálj meg kapcsolatba lépni olyan cégekkel, amelyeknek a profiljába eshet ez a tevékenység (MOL, MÁV, Hungarokamion, stb...). Házilagosan baleset/életveszélyes lehet a tisztítás, arról nem is beszélve, hogy nem tudsz mit kezdeni a keletkezett szennyeződéssel.

Kis mértékű szennyezettség esetén talán megteszi egy gőzborotva, vagy egy közönséges nagynyomású tisztítógép, ha biztonságosan le tudod üríteni a tartályt.

2006-03-03
21:38:00
#299
A hőszivattyú biztosan nem olcsó. Amennyiben még nincs bevezetve a gáz a telekre, és a hőszivattyúval ki tudod váltani a gázt, evvel együtt a gázos kéményt, akkor lehet, hogy nem lenne sokkal drágább. Ki kell számolni.
Ha a talajvíz magasan áll, akkor a tartály is tele lesz. A vízzel telt tartály szerintem nem emeli meg a talajvíz. Nézz szét a környéken, talán másnál van valamilyen hasonló megoldás.

Nem fúrt, hanem ásott kútra gondoltam. Szerintem erről is informálódhatsz a szomszédoktól.

Gondoltam a komposzt WC-re, ráadásul az építészünk cége gyártja a Magyarországon kapható (talán egyetlen) típust. Szóval megkérdeztem, hogy neki hogy vált be. Azt mondta, hogy családi nyomásra megszüntette. Ezek után lemondtam róla. Egy időszakosan használt felturbózott kerti budi is megtenné.

A napkollektorainkról a "Napenergiás redszerek" téma alatt írtam a "Hozam" és a "Puffer" fejezetben.

2006-03-03
20:30:07
#298
Köszi a választ Robi!Igen a hőszivattyús megoldás csábítóan hangzik, de szerintem nagyon drága bár még nem igazán jártam utána. Nálam a költség szinte elsődleges, mert hitelből épül az egész ház mindenestül. Amennyiben mégis leásom a tartályt, mit gondolsz mit csináljak, hogy időnként ne dobja fel a talajvíz? Egy fúrt kútra én is gondoltam, de nem is tudom, hogy elvileg kell-e engedély hozzá, meg házilag hogyan furkálhatnék. Tök jó a házad, komposzt wc-re egyébként gondoltál,nem mintha hiányosságokat keresnék? A kollektor felület hány nm, a puffertartály hány literes és hányan vagytok a családban?Fűtésrásegítésre is használod a puffert? Le tudnál szedni, mint új témát az esővíz felett, elütöttem a gombokat!Köszi
2006-03-01
23:36:09
#296
Domonkos,
Azt hiszem, érdemes lenne az általad említett hátrányt az előnyödre fordítani.
A magas talajvíz esetén egy jól megásott kút pótolhatná a nagy méretű esővíz gyűjtő tartályt. A csapadékvizet is bele lehetne vezetni (miért ne, hiszen az esővíz tiszta), és bármikor vételezhetnétek a vízből, hiszen bőségesen van belőle.
Kerti öntözésre, WC öblítésre biztosan megfelel, valószínűleg némi szűrés után mosásra is alkalmas.
Én a ti esetetekben a minimális (esetleg nulla mennyiségű) víz tárolását javasolnám. Viszont akár kútról, akár tartályról van is szó, mindenképpen le kell fedni, mert nem csak a por esik bele, hanem a macska, bogár, madárürülék és giliszta is.

Ezen a képen (gallery/7/4) láthatod, hogy az esővíz-gyűjtő tartályunkba a befolyó nyílás egy 30mm-es cső legfelül, alatta van egy 40mm-es kifolyó cső. Ez a megoldás biztosítja, hogy a kifolyó nyílás fölé sohasem emelkedhet a vízszint. Nálad a szinteket nagy odafigyeléssel kell beállítani, mert egy föld alá helyezett tartály esetében lehet, hogy már nem tudod elég mélyen elhelyezni a túlfolyót a szabad kifolyás biztosítására.
Ha a tartály a föld alatt van, vagy le van festve feketére (ráadásul a ház északi oldalán) akkor az algásodástól nem kell tartani. A szabadban elhelyezett tartály télen a fagytól tönkremegy!
Mi egy pár ezer forintos szivattyút használunk az öntözéshez, aminek a kapcsolója az állandóan nyitott kerti csap mellet van. A vizet a kapcsolóval indítjuk, nem a csappal (nincs hidrofor).

A magas talajvíz kiváló energiaforrás lenne egy hőszivattyú számára. Nem is kellene drága szondákat fúratni. Erről mindenképpen érdemes lenne egy hőszivattyús rendszerek tervezésében jártas szakemberrel konzultálnod.

2006-03-01
18:59:58
#295
Sziasztok! Először is nagyon jó ez a honlap, tetszik, hogy ilyen témákról lehet irogatni.
Mi koranyártól szeretnénk építeni egy 70 nm-es alapterületű, tetőtérbeépítésű házat környezettudatos szemlélettel.Esővízgyűjtést mi is tervezünk, már vettem is egy ketreces tartályt, pedig még nincs is ház, úgyhogy nagyon lelkesek vagyunk. A telek választásánál elsődleges szempont volt a nap járása, a telek szellőzése stb, úgy érzem ez a része az alacsony ár miatt is nagyon jól sikerült!Egyik hátránya például a magas talajvíz (1m olvadáskor, nem is lesz pince).Szóval esővízzel kapcsolatban az adottságokat figyelembe véve kerti locsolásra számítunk. Még nem tudom, hogy elássam e a tartályt a ház tövében, persze a talajvíz miatt ez további kérdéseket vet fel, vagy tegyem az északi oldalra az eresz alá gyűjtőnek. Ha sok eső esik, hogyan csináljam meg a túlfolyót?A tartályt be kell fedni valamivel, hogy a víz ne algásodjon?Ti locsolásra milyen szivattyút használtok és mennyibe kerülnek ezek?Köszi a válaszokat!
2005-10-18
12:47:06
#162
Sziasztok!
Egyetértek az előttem szólóval a témában. Nekem 3 db 1 m3-es tartály és egy régi ciszterna gyűjti az esővizet. A wc-be én egy szürőn keresztül vezettem be (10eFt)a szürkevizet, működik. Tartályokat (11eFt/db) én egy éve vettem egy "uszodás" cégtől utcáról szentendrén, nekem kellett kitisztítani, kb. fél óra/db. Le lehet ásni föld alá, így útban sincs és nem algásodik. ....
2005-09-04
17:00:29
#153
Kedves Gábor!
Évekkel ezelőtt apróhirdetés útján vettem 1000 literes tartályokat kitisztított állapotban, kb 15eFt volt darabja . Ezt megelőzően valamilyen vegyszert szállítottak benne, lehetett 600 literest is kapni.
Most két tetőfelületről gyűjtöm az esővizet. A szerszámoskamra kb 20nm, a lakóházunk egyik ereszcsatornája pedig kb. 50nm gyűjtő felületet jelent.
Nem rég óta üzemel "élesben" a tartály, az eddigi tapasztalataim:
1. Az túlfolyás biztosítása lényegesebb, mint a víz bevezetése. Az utóbbi idők esőitől sokszorosan megtelt volna a tartály.
2. A tartályokat lehetőleg sötét helyre kell állítani, hogy ne algásodjanak. Ezért (plusz a fagyveszély miatt)a legjobb megoldás a föld alá betonozott ciszterna lehet. Egy tartály a pincében van, de az épület túl értékes terület erre a célra.
3. A házban kiépített esővíz táplálású rendszer ellenére most csak locsolásra használjuk, a WC öblítésre csak a megfelelő szűrő felszerelése után kerülhet sor. Természetresen ekkor már mosásra is alkalmas.
4. Az átlagos vízfogyasztásából csak a WC öblítés kb. 50liter/nap/fő.

2005-09-04
16:57:00
#152
Érdekelne, hogy hol lehet olyan tartályt szerezni, amit a honlapja galériájában láttam esővízgyűjtő címmel. Kb mekkora a térfogata, mekkora a tető alapterülete (mármint az a tető, ahonnan az esőt gyűjti), és persze mi az ára egy olyan tartálynak? Mik az eddigi tapasztalatok? Megtelt az idei nagy esőktől? Csak öntözésre használja az összegyűjtött esővizet, vagy WC, mosógép, takarításra is? Ha igen, kb mennyi az átlagos napi vízigény fejenként?
Tudom, sok ez így egyszerre, de jómagam is éppen esővíztárolót szeretnék építeni, és nincsenek kiindulási adataim.
G
Biosolar Forum  =>  Esővíz  =>  Esővízlapozz: « előző   1, 2, 3, 4
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva