Biosolar Forum

Biosolar Forum => KÖRNYEZETSZENNYEZÉS => ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

lapozz: « előző 1, 2

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

sándorVálasz erre 2019-10-08 00:37:56
Előzmény: robert #53320#53333 Robert, A cikk konklúziója az én értelmezésemben az, hogy az ipari forradalom előtt is voltak globális felmelegedések és lehűlések. De még mekkorák! Amit az emberi hatás irányító szerepe jelent, az még koránt sincs bizonyítva. Egyetlen vulkáni böffenés több környezeti hatást befolyásoló anyagot bocsájt ki, mint amennyit az emberiség, a "mai" emberiség, a 19. sz. végétől összehozott. A 19. sz. vége, a 20. sz. eleje úgy a 60-as évekig, az ipari forradalom, valóban látványos volt. Látványos ma is, amikor a megélhetési környezetvédők előszeretettel mutatják be az erőművi hűtőtornyokból a magasba szálló vízpára tömeget, annak a "tömegnek", aki mindenre vevő amiről fogalma sincs. A 19. sz. utáni nagyjából 60 év, amíg kialakult a mai felfutás, alapvetően háborúkból állt, és nem a mai értelemben vett ipari környezet szennyezésből. A legutolsó, már direkt a környezetre hatást gyakorolni akaró "háborús környezet szennyezést" a Kuvaitban felgyújtott olajkutak ezrei okozták. Érdekes módon arról ma már senki sem beszél, pedig a teljes ipari forradalomnál jóval nagyobb mennyiségben jutott akkor felmelegedést okozó anyag a légkörbe. A lokális-globális megközelítés értelmét veszti, amikor úgy gondolkodnak sokan globálisan, hogy csak a lokális ismereteik vannak. Vagy érdekből, vagy ismeret hiány miatt, vagy egyszerűen csak azért, mert úgy könnyebb. Ha a mai emberiség okozott valamit, azt vissza is tudná fordítani. A technika, a tudomány folyamatosan fejlődik. De az emberiségnek nem érdeke, hogy használja a tudományos eredményeket. Kellenek az elolvadó jég mezők alatt eddig elérhetetlen, pl. a napenergiás áram tárolásához szükséges alapanyagok. Ezért sokkal egyszerűbb katasztrófát vizionálni, mint tenni ellene. Például nem vásárolni olcsó Kínai napelemeket és akkumulátorokat... A természet közben teszi a dolgát, a kormányok jól megélnek abból, hogy megfizetik az újságírókat, mellőzik a tudományt. Miért? Mert a természeti folyamatokat úgy sem tudják megváltoztatni. A végére pár apróság. Szerinted miért Mátyás töri a jeget, Orbán fagyasztja el a szőlőt, Medárd hozza a sok csapadékot, Erzsébet és Katalin a telet, a Mikulás az enyhülést...? És mióta csinálják ezt? Amióta van írásos emlékezet, van kalendárium, az az pár száz, pár ezer éve. Az állatok évmilliók óta tudják, hogy mikor kell vándor útra indulni. Alkalmazkodnak, mert nekik nincs tudományuk, viszont az esetek legnagyobb részében jókor és jó döntést hoznak. Ha néha mégsem, akkor sokan elpusztulnak. Az emberek mikor hoznak jó döntéseket? Most, vagy amikor elindították a fejlődést? Mi milyen alapon avatkozunk pl. a fecskék életébe az olyan rossz döntésekkel mint az idei szúnyogirtási kampány volt? Nálunk a teljes második költés elpusztult, az öregek legyengültek, eltűntek a fecskék a városunkból. Ezt is a klímaváltozás számlájára írjuk, vagy inkább a hozzá nem értő, a népszerűséget hajhászó emberekére? Ez a rövid távú döntés hosszú távra biztosította, hogy évről évre több mérgező szúnyogírtó vegyszert kelljen belélegeznünk. Bevált egyensúly helyett drasztikus és értelmetlen fordulatot csináltunk. Ami az ózonpajzsot illeti. Az ózonpajzs védő döntéseket senki nem tartotta be. Miért is tartotta volna be, amikor megírták, hogy a már eddig kibocsájtott ózon roncsoló anyagok lebomlása több ezer év. Mire lebomlanak, addigra eltűnik az ózonpajzs. Érdekes, de az ózonpajzs csökkenés ennek ellenére megszűnt, a lyukak befoltozódtak, sőt megnőtt a relatív "rétegvastagság". Nem a mi intézkedéseink, hanem a naptevékenység ciklikus változása miatt. Mindig is létezett egy ózonvastagság "hinta", de csak pár évtizede tudjuk ezt mérni. Az ózonréteg vastagodása drasztikus felmelegedést okoz a földön. Akkor most mi legyen az ózonnal? Legjobb, ha hallgatunk róla, mert mára kiment a divatból. Átültünk egy másik lóra! A légszennyező afrikai por, a szibériai erdők füstje és korma nem feltétlenül emberi tevékenység következménye. Az El-Nino jelenség iszonyatos pormennyiséget juttat ciklikusan a légkörbe. Az emberiség még nem is létezett, amikor az El Nino már tette a dolgát. Csak nálunk több méter vastag az évmilliók óta idejutott afrikai eredetű homok. Ha nem lenne a Szaharának a kb. 25 ezer éves ciklusa, és most éppen ismét zöld lenne, akkor nem onnan jönne hozzánk a por. Ismét csak ami példánk, hogy a 90-es évek után gyakorlatilag eltűnt a légszennyező ipar a városból, de a mérések szerint ma szennyezetteb a levegőnk, mint akkor volt. Ma a mohó mezőgazdaság gondoskodik arról, hogy megfulladjunk. Kiirtották az erdősávokat, a talajt fedő természetes növényzetet. Egy-egy erősebb szeles nap után újra kell vetni a gabonát, mert a szél elhordta a felső talajréteget. Ebből a kemikáliákat vastagon tartalmazó porból jut az egész országnak. Tehát vagy nem kellene emberi tevékenység, vagy nem kellene szél. Esetleg lehetne logikusan, józan paraszti ésszel gondolkodva földet művelni, a vízzel gazdálkodni, stb. Egyszóval alkalmazkodni és nem a nagyobb nyereség érdekében még nagyobb lábnyomot csinálni. Különben úgy járunk, mint a Velencei birodalom a Dinári hegységgel.

2019-10-08
00:37:56

Előzmény: robert #53320#53333
Robert,

A cikk konklúziója az én értelmezésemben az, hogy az ipari forradalom előtt is voltak globális felmelegedések és lehűlések. De még mekkorák!
Amit az emberi hatás irányító szerepe jelent, az még koránt sincs bizonyítva. Egyetlen vulkáni böffenés több környezeti hatást befolyásoló anyagot bocsájt ki, mint amennyit az emberiség, a "mai" emberiség, a 19. sz. végétől összehozott.
A 19. sz. vége, a 20. sz. eleje úgy a 60-as évekig, az ipari forradalom, valóban látványos volt. Látványos ma is, amikor a megélhetési környezetvédők előszeretettel mutatják be az erőművi hűtőtornyokból a magasba szálló vízpára tömeget, annak a "tömegnek", aki mindenre vevő amiről fogalma sincs.
A 19. sz. utáni nagyjából 60 év, amíg kialakult a mai felfutás, alapvetően háborúkból állt, és nem a mai értelemben vett ipari környezet szennyezésből.
A legutolsó, már direkt a környezetre hatást gyakorolni akaró "háborús környezet szennyezést" a Kuvaitban felgyújtott olajkutak ezrei okozták. Érdekes módon arról ma már senki sem beszél, pedig a teljes ipari forradalomnál jóval nagyobb mennyiségben jutott akkor felmelegedést okozó anyag a légkörbe.
A lokális-globális megközelítés értelmét veszti, amikor úgy gondolkodnak sokan globálisan, hogy csak a lokális ismereteik vannak. Vagy érdekből, vagy ismeret hiány miatt, vagy egyszerűen csak azért, mert úgy könnyebb.
Ha a mai emberiség okozott valamit, azt vissza is tudná fordítani. A technika, a tudomány folyamatosan fejlődik. De az emberiségnek nem érdeke, hogy használja a tudományos eredményeket. Kellenek az elolvadó jég mezők alatt eddig elérhetetlen, pl. a napenergiás áram tárolásához szükséges alapanyagok. Ezért sokkal egyszerűbb katasztrófát vizionálni, mint tenni ellene. Például nem vásárolni olcsó Kínai napelemeket és akkumulátorokat...
A természet közben teszi a dolgát, a kormányok jól megélnek abból, hogy megfizetik az újságírókat, mellőzik a tudományt. Miért? Mert a természeti folyamatokat úgy sem tudják megváltoztatni.
A végére pár apróság. Szerinted miért Mátyás töri a jeget, Orbán fagyasztja el a szőlőt, Medárd hozza a sok csapadékot, Erzsébet és Katalin a telet, a Mikulás az enyhülést...? És mióta csinálják ezt? Amióta van írásos emlékezet, van kalendárium, az az pár száz, pár ezer éve. Az állatok évmilliók óta tudják, hogy mikor kell vándor útra indulni. Alkalmazkodnak, mert nekik nincs tudományuk, viszont az esetek legnagyobb részében jókor és jó döntést hoznak. Ha néha mégsem, akkor sokan elpusztulnak.
Az emberek mikor hoznak jó döntéseket? Most, vagy amikor elindították a fejlődést? Mi milyen alapon avatkozunk pl. a fecskék életébe az olyan rossz döntésekkel mint az idei szúnyogirtási kampány volt? Nálunk a teljes második költés elpusztult, az öregek legyengültek, eltűntek a fecskék a városunkból.
Ezt is a klímaváltozás számlájára írjuk, vagy inkább a hozzá nem értő, a népszerűséget hajhászó emberekére?
Ez a rövid távú döntés hosszú távra biztosította, hogy évről évre több mérgező szúnyogírtó vegyszert kelljen belélegeznünk. Bevált egyensúly helyett drasztikus és értelmetlen fordulatot csináltunk.

Ami az ózonpajzsot illeti. Az ózonpajzs védő döntéseket senki nem tartotta be. Miért is tartotta volna be, amikor megírták, hogy a már eddig kibocsájtott ózon roncsoló anyagok lebomlása több ezer év. Mire lebomlanak, addigra eltűnik az ózonpajzs. Érdekes, de az ózonpajzs csökkenés ennek ellenére megszűnt, a lyukak befoltozódtak, sőt megnőtt a relatív "rétegvastagság".
Nem a mi intézkedéseink, hanem a naptevékenység ciklikus változása miatt. Mindig is létezett egy ózonvastagság "hinta", de csak pár évtizede tudjuk ezt mérni.
Az ózonréteg vastagodása drasztikus felmelegedést okoz a földön.
Akkor most mi legyen az ózonnal? Legjobb, ha hallgatunk róla, mert mára kiment a divatból. Átültünk egy másik lóra!

A légszennyező afrikai por, a szibériai erdők füstje és korma nem feltétlenül emberi tevékenység következménye. Az El-Nino jelenség iszonyatos pormennyiséget juttat ciklikusan a légkörbe. Az emberiség még nem is létezett, amikor az El Nino már tette a dolgát. Csak nálunk több méter vastag az évmilliók óta idejutott afrikai eredetű homok.
Ha nem lenne a Szaharának a kb. 25 ezer éves ciklusa, és most éppen ismét zöld lenne, akkor nem onnan jönne hozzánk a por.
Ismét csak ami példánk, hogy a 90-es évek után gyakorlatilag eltűnt a légszennyező ipar a városból, de a mérések szerint ma szennyezetteb a levegőnk, mint akkor volt. Ma a mohó mezőgazdaság gondoskodik arról, hogy megfulladjunk. Kiirtották az erdősávokat, a talajt fedő természetes növényzetet. Egy-egy erősebb szeles nap után újra kell vetni a gabonát, mert a szél elhordta a felső talajréteget. Ebből a kemikáliákat vastagon tartalmazó porból jut az egész országnak.
Tehát vagy nem kellene emberi tevékenység, vagy nem kellene szél. Esetleg lehetne logikusan, józan paraszti ésszel gondolkodva földet művelni, a vízzel gazdálkodni, stb.
Egyszóval alkalmazkodni és nem a nagyobb nyereség érdekében még nagyobb lábnyomot csinálni. Különben úgy járunk, mint a Velencei birodalom a Dinári hegységgel.

robertVálasz erre 2019-10-04 08:08:49
Előzmény: sándor #53317#53320 Sándor, A cikk az ipari forradalom előtti klímáról beszél, és ez a konklúziója: "... az emberi hatásra már kissé növekvő üvegházgáz mennyiség ebben az időben még kevésbé befolyásolta a felmelegedést, s majd csak a 19. sz. végétől vette át az irányító szerepet a hosszú távú folyamatokban..." Te mégis az ellenkezőjét olvastad ki belőle? "Az már látszik, hogy az emberiség nem tudja megállítani, visszafordítani meg végképpen nem, mivel alig járult hozzá a folyamathoz." Az ózonpajzsot roncsoló vegyi anyagok használatának visszaszorítására irányuló "propaganda" és a meghozott intézkedések nem maradtak hatástalanok. A naptevékenységet ugyan nem tudjuk befolyásolni, de az alkalmazott technológiákat igen. Már csak az hiányzik, hogy a légszennyezés növekedése miatt a szelet és a port, ne pedig az emberi tevékenységet hibáztassuk!

robertVálasz erre

2019-10-04
08:08:49

Előzmény: sándor #53317#53320
Sándor,

A cikk az ipari forradalom előtti klímáról beszél, és ez a konklúziója:
"... az emberi hatásra már kissé növekvő üvegházgáz mennyiség ebben az időben még kevésbé befolyásolta a felmelegedést, s majd csak a 19. sz. végétől vette át az irányító szerepet a hosszú távú folyamatokban..."

Te mégis az ellenkezőjét olvastad ki belőle? "Az már látszik, hogy az emberiség nem tudja megállítani, visszafordítani meg végképpen nem, mivel alig járult hozzá a folyamathoz."

Az ózonpajzsot roncsoló vegyi anyagok használatának visszaszorítására irányuló "propaganda" és a meghozott intézkedések nem maradtak hatástalanok. A naptevékenységet ugyan nem tudjuk befolyásolni, de az alkalmazott technológiákat igen.

Már csak az hiányzik, hogy a légszennyezés növekedése miatt a szelet és a port, ne pedig az emberi tevékenységet hibáztassuk!

sándorVálasz erre 2019-10-04 00:39:37
#53317 Sziasztok! Találtam egy cikket ami kapcsolatba hozható a mostani "globális" felmelegedéssel. Mivel az emberiség ökológia lábnyomával magyarázzák a mai okosok a felmelegedést, talán nem kell a témának új topicot nyitni. Az emberiség mindig is el volt ragadtatva a saját tudásától, különösen azóta, hogy sokan jól meg tudnak élni egy-egy környezetvédő témából. A cikk a legutóbbi kis lehűlés (kis jégkorszak) óta tartó időszakot boncolgatja. Nem a pénzért elkötelezett tudósok szemszögéből, hanem a reális történések alapján. Egy, időben egybeeső, de még kicsinek mondható vulkáni működés sorozat okozta lehűlés utáni felmelegedés időszakában vagyunk. Hogy, hol lesz a felmelegedés vége, nem tudható. Az már látszik, hogy az emberiség nem tudja megállítani, visszafordítani meg végképpen nem, mivel alig járult hozzá a folyamathoz. Ha most valaki ezekért gondolatokért felháborodna, annak ajánlom a figyelmébe, hogy 10-15 évvel ezelőtt ugyan így aggódtunk az "életünket védő" ózonpajzs zsugorodása miatt. Akkor is megmozdult az egész világ, de mégsem sikerült csökkenteni a károsító anyagok mennyiségét. Iszonyatos pénz ment el a propagandára, majd elhalkultak az ózonvédők, mert az ózonlyuk mérete csökkent és magától bezárult. Kiderült, hogy a naptevékenység módosítja az ózonréteget, az emberi tevékenység legfeljebb csak karcolgatja azt. A cikk nem régi idők feltételezésein alapul. A lehűlési ciklus kezdetéről bőven rendelkezésre állnak adatok, mint ahogyan az azóta tartó felmelegedésről (visszamelegedésről) is. Erről a folyamatról többet tudunk, mint a párszáz évvel ezelőtti, a Hunyadi Mátyás királlyá választása idején volt akkori kis jégkorszakról. Az látható, hogy rövid távon egy globális földműködési ciklusosság határozza meg leginkább az éghajlatunkat. (Most hagyjuk a föld napkörüli mozgásából, a naptevékenységből adódó behatásokat!) Küzdeni lehet, de értelmetlen ellene. Inkább a folyamat megértésére kellene koncentrálni, az alkalmazkodásunkat, az életünket hozzáigazítani a változó körülményekhez. Legalább addig, amíg ismét a természet győz és kezdődhet egy új emberi(?) civilizáció kialakulása.

sándorVálasz erre

2019-10-04
00:39:37

#53317
Sziasztok!

Találtam egy cikket ami kapcsolatba hozható a mostani "globális" felmelegedéssel.
Mivel az emberiség ökológia lábnyomával magyarázzák a mai okosok a felmelegedést, talán nem kell a témának új topicot nyitni.

Az emberiség mindig is el volt ragadtatva a saját tudásától, különösen azóta, hogy sokan jól meg tudnak élni egy-egy környezetvédő témából.
A cikk a legutóbbi kis lehűlés (kis jégkorszak) óta tartó időszakot boncolgatja. Nem a pénzért elkötelezett tudósok szemszögéből, hanem a reális történések alapján.
Egy, időben egybeeső, de még kicsinek mondható vulkáni működés sorozat okozta lehűlés utáni felmelegedés időszakában vagyunk. Hogy, hol lesz a felmelegedés vége, nem tudható. Az már látszik, hogy az emberiség nem tudja megállítani, visszafordítani meg végképpen nem, mivel alig járult hozzá a folyamathoz.

Ha most valaki ezekért gondolatokért felháborodna, annak ajánlom a figyelmébe, hogy 10-15 évvel ezelőtt ugyan így aggódtunk az "életünket védő" ózonpajzs zsugorodása miatt. Akkor is megmozdult az egész világ, de mégsem sikerült csökkenteni a károsító anyagok mennyiségét. Iszonyatos pénz ment el a propagandára, majd elhalkultak az ózonvédők, mert az ózonlyuk mérete csökkent és magától bezárult. Kiderült, hogy a naptevékenység módosítja az ózonréteget, az emberi tevékenység legfeljebb csak karcolgatja azt.

A cikk nem régi idők feltételezésein alapul. A lehűlési ciklus kezdetéről bőven rendelkezésre állnak adatok, mint ahogyan az azóta tartó felmelegedésről
(visszamelegedésről) is.
Erről a folyamatról többet tudunk, mint a párszáz évvel ezelőtti, a Hunyadi Mátyás királlyá választása idején volt akkori kis jégkorszakról. Az látható, hogy rövid távon egy globális földműködési ciklusosság határozza meg leginkább az éghajlatunkat. (Most hagyjuk a föld napkörüli mozgásából, a naptevékenységből adódó behatásokat!)
Küzdeni lehet, de értelmetlen ellene. Inkább a folyamat megértésére kellene koncentrálni, az alkalmazkodásunkat, az életünket hozzáigazítani a változó körülményekhez. Legalább addig, amíg ismét a természet győz és kezdődhet egy új emberi(?) civilizáció kialakulása.

sándorVálasz erre 2019-09-11 13:28:29
Előzmény: BJaca #53282#53286 Szia Bjaca! Az üveg hulladékát (por, törmelék, selejt) már a gyártás során veszélyes hulladékként kezelik. A még működő vissza váltás elég kevés üvegfajtára vonatkozik. Mivel ezeket még gyártják (lásd a benne lévő termék, pl. borok fényelleni védelme), a szelektíven gyűjtött üvegeket újra felhasználják. Ilyenkor inkább csak pótolni kell a speciális összetevőket és nem kivonni a használt üvegből. A "divat" üvegeket (parfüm, vázák, stb.) nem lehet vissza használni, mert nem szétválogathatók. Hasonló a helyzet a modern ablaküvegekkel is. Látszatra egyformák, de összetételre, a felületre felvitt különböző fémrétegek miatt nem hasznosíthatók újra. Szerencsére, legalább is a közvéleményt ezzel nyugtatják, az eltemetett üveghulladék évszázadok alatt sem bomlik le, tehát "veszélytelen". Tényleg lassan bomlik, kopik, oldódik, de határozottan. Az üvegekben lévő anyagok kinyerése gazdaságtalan, vagy környezetszennyező. Az üvegek egy része felhasználható másfajta üvegek készítéséhez. A probléma kicsit hasonlít a használt autógumikhoz. A gumikat keverték már aszfaltba (suttogó burkolat), de a pora rákkeltőbb, mint maga az aszfalt. A tovább már nem hasznosítható üveget is próbálták adalékként betonhoz keverni, de az is zsákutcának bizonyult. Nem véletlenül van az ókori szeméttárolókban is sok üveg és kerámia hulladék. Ők sem tudtak vele mit kezdeni. A kerámiákkal is hasonló a helyzet. Nem véletlen, hogy a sokféle kapható szuvenír termékeken nincs rajta a jelzés, hogy étkezéshez használható. Ezek direkt mérgezők. Ilyenből gyereknek tejet adni, egyenlő a gyerek gyógyíthatatlan megmérgezésével. Kicsit jobb a helyzet az étkezési és szaniter kerámiákkal, burkoló anyagokkal. Ezek felületét vékony üvegréteg borítja. Ez védené meg az alatta lévő mérgező összetevőkből álló festék anyagot a kioldódástól. Sajnos maga az üvegréteg is kopik, repedezik. Ezért tűnik el a dekor a mosogatógépben tisztított edényekről, fakul a mosdókagyló színe. A legrosszabb kombináció, amikor az üveget tesszük a mosogató gépbe. Nem véletlen, hogy egy kisváros besűrített szennyvíz iszapjából évente annyi nemesfémet, különlegesen drága földfémet lehet kinyerni, hogy már megéri a feldolgozás. Sajnos a feldolgozók is csak töredékét szedik ki az anyagoknak. Az érdekli őket ami értékesíthető, a csak mérgező nehézfémek így "feldúsulva" kerülnek be a folyókba, az öntözővízbe, a táplálék láncba. Az ablaküvegeket koptatja a széllel szállított por, oldja a savas esővíz. Az így kioldott mérgező anyagok még csak nem is kerülnek a szennyvíztelepekre, hanem közvetlenül a folyókba vezetik, ahonnan az is bekerül a táplálékunkba. Ma, a műanyag hulladékok korában szentségtörésnek számít az mondani, hogy a műanyagok összetevői kevésbé veszélyesek mint az üveg. A műanyagokat ahogyan megtervezték összeállítani pl. földgázból, ugyan úgy vissza is lehetne alakítani. Az üveg nehezebb ügy. Ha csak egyszer merné az országos sajtó bemutatni azt, hogy átlépve a határon a testvéreink egyszerűen a Maros árterébe hordják a hulladékaikat és Szegednél percenként többszáz látható(!) hulladék úszik a Tiszán, az országos felháborodást váltana ki. Az ártérbe hordott üveghulladék a súlya miatt szerencsére náluk marad. Ha tényleg jót akarnánk nekik és magunknak is, akkor nem stadionokkal, hanem szeméttárolókkal kellene segítenünk őket. Tudom, ez már nem üveg, de a valamikor felkapott Mártélyi holtágban tavaly nem lehetett fürödni. Sok mellébeszélés, sok gazda, magánkézbe került a holtág hasznosítása, sajtós mellébeszélések, sorozatos laborvizsgálatok, a klímaváltozás emlegetése... Ezzel ment el a nyár, pedig mindenki szeme láttára a strandtól 50-100 méterre folyik be az állóvízbe a község tisztított szennyvize. Ha már az üvegből nem tudjuk kiszedni a mérgező anyagokat, a szennyvizet könnyebb lenne tovább tisztítani, vagy egy 1 kilométeres csővezetékkel közvetlenül a folyóvíz Tiszába vezetni. Sajnos ebben a szennyvízben nem csak az háztartási, emberi hulladékok találhatók, hanem az üvegekből és kerámiákból kioldott mérgező anyagok is.

sándorVálasz erre

2019-09-11
13:28:29

Előzmény: BJaca #53282#53286
Szia Bjaca!
Az üveg hulladékát (por, törmelék, selejt) már a gyártás során veszélyes hulladékként kezelik.

A még működő vissza váltás elég kevés üvegfajtára vonatkozik. Mivel ezeket még gyártják (lásd a benne lévő termék, pl. borok fényelleni védelme), a szelektíven gyűjtött üvegeket újra felhasználják. Ilyenkor inkább csak pótolni kell a speciális összetevőket és nem kivonni a használt üvegből.

A "divat" üvegeket (parfüm, vázák, stb.) nem lehet vissza használni, mert nem szétválogathatók.
Hasonló a helyzet a modern ablaküvegekkel is. Látszatra egyformák, de összetételre, a felületre felvitt különböző fémrétegek miatt nem hasznosíthatók újra.

Szerencsére, legalább is a közvéleményt ezzel nyugtatják, az eltemetett üveghulladék évszázadok alatt sem bomlik le, tehát "veszélytelen".
Tényleg lassan bomlik, kopik, oldódik, de határozottan.

Az üvegekben lévő anyagok kinyerése gazdaságtalan, vagy környezetszennyező. Az üvegek egy része felhasználható másfajta üvegek készítéséhez.
A probléma kicsit hasonlít a használt autógumikhoz. A gumikat keverték már aszfaltba (suttogó burkolat), de a pora rákkeltőbb, mint maga az aszfalt.
A tovább már nem hasznosítható üveget is próbálták adalékként betonhoz keverni, de az is zsákutcának bizonyult.

Nem véletlenül van az ókori szeméttárolókban is sok üveg és kerámia hulladék. Ők sem tudtak vele mit kezdeni.

A kerámiákkal is hasonló a helyzet. Nem véletlen, hogy a sokféle kapható szuvenír termékeken nincs rajta a jelzés, hogy étkezéshez használható. Ezek direkt mérgezők. Ilyenből gyereknek tejet adni, egyenlő a gyerek gyógyíthatatlan megmérgezésével.

Kicsit jobb a helyzet az étkezési és szaniter kerámiákkal, burkoló anyagokkal.
Ezek felületét vékony üvegréteg borítja. Ez védené meg az alatta lévő mérgező összetevőkből álló festék anyagot a kioldódástól.
Sajnos maga az üvegréteg is kopik, repedezik. Ezért tűnik el a dekor a mosogatógépben tisztított edényekről, fakul a mosdókagyló színe.
A legrosszabb kombináció, amikor az üveget tesszük a mosogató gépbe.
Nem véletlen, hogy egy kisváros besűrített szennyvíz iszapjából évente annyi nemesfémet, különlegesen drága földfémet lehet kinyerni, hogy már megéri a feldolgozás.
Sajnos a feldolgozók is csak töredékét szedik ki az anyagoknak. Az érdekli őket ami értékesíthető, a csak mérgező nehézfémek így "feldúsulva" kerülnek be a folyókba, az öntözővízbe, a táplálék láncba.
Az ablaküvegeket koptatja a széllel szállított por, oldja a savas esővíz. Az így kioldott mérgező anyagok még csak nem is kerülnek a szennyvíztelepekre, hanem közvetlenül a folyókba vezetik, ahonnan az is bekerül a táplálékunkba.

Ma, a műanyag hulladékok korában szentségtörésnek számít az mondani, hogy a műanyagok összetevői kevésbé veszélyesek mint az üveg. A műanyagokat ahogyan megtervezték összeállítani pl. földgázból, ugyan úgy vissza is lehetne alakítani.
Az üveg nehezebb ügy.
Ha csak egyszer merné az országos sajtó bemutatni azt, hogy átlépve a határon a testvéreink egyszerűen a Maros árterébe hordják a hulladékaikat és Szegednél percenként többszáz látható(!) hulladék úszik a Tiszán, az országos felháborodást váltana ki.
Az ártérbe hordott üveghulladék a súlya miatt szerencsére náluk marad.
Ha tényleg jót akarnánk nekik és magunknak is, akkor nem stadionokkal, hanem szeméttárolókkal kellene segítenünk őket.

Tudom, ez már nem üveg, de a valamikor felkapott Mártélyi holtágban tavaly nem lehetett fürödni. Sok mellébeszélés, sok gazda, magánkézbe került a holtág hasznosítása, sajtós mellébeszélések, sorozatos laborvizsgálatok, a klímaváltozás emlegetése... Ezzel ment el a nyár, pedig mindenki szeme láttára a strandtól 50-100 méterre folyik be az állóvízbe a község tisztított szennyvize.
Ha már az üvegből nem tudjuk kiszedni a mérgező anyagokat, a szennyvizet könnyebb lenne tovább tisztítani, vagy egy 1 kilométeres csővezetékkel közvetlenül a folyóvíz Tiszába vezetni.
Sajnos ebben a szennyvízben nem csak az háztartási, emberi hulladékok találhatók, hanem az üvegekből és kerámiákból kioldott mérgező anyagok is.

BJacaVálasz erre 2019-09-06 07:54:16
Előzmény: sándor #53278#53282 Szia Sándor! Érdekes cikk. Ki lehet-e nyerni egy sörösüvegből az ólom, vagy króm, vagy bármilyen tartalmat?

sándorVálasz erre 2019-09-04 20:15:44
#53278 Sziasztok, Pár hónappal ezelőtt az ENERGIA - Energiapolitika topicban, valahol ezen a környéken #52823 sokat beszélgettünk a villamosenergia ökológia lábnyomáról. Az akkori állításomat azóta is tartom, hogy a villamosenergiának van a legnagyobb lábnyoma. Azon belül is a napelemes villamosenergiának. Meglehetősen nagy hullámokat kavartam azzal, hogy az emberek által a leg ártatlanabbnak tartott üveg a legszennyezőbb a világon. Sok féle üveg van a speciális spektrumok áteresztésére, visszatartására, visszaverésére, visszatükrözésére kikísérletezett solár üvegek, a napelemek üveg alkatrészei, stb. Az akkori szerteágazó hozzászólások egy része átkerült a helyére, ezért szeretném ezt a témát újból visszahozni, és kifejezetten azon a helyen, ahol a vitaindító és a hozzászólások remélhetőleg meg is maradnak majd! Az alapoktól indítom újra a témát, hogy könnyebb legyen követni. Nagyjából mindenkinek ismerős, hogy az üveges sör barátai alapvetően két táborba tartoznak. Az egyik tábor a barna, a másik tábor a zöld színű sörösüvegből hajlandó csak inni. Innen indítanám az üveg, mint az egyik leg környezet szennyezőbb anyagfajta elemzését. Régóta tartogatok egy cikket a barna és a zöld sörösüvegek tudományos vizsgálatáról, amit most felteszek. A lényege, mint minden üvegterméknek, hogy iszonyatosan környezet szennyező, és egyáltalán nem újrahasznosítható. Ha valaki elolvassa ezt az "alap" cikket, az nézzen utána, hogy miből áll a solár üveg, a különböző fényáteresztési tulajdonságok módosítására milyen anyagokat kevernek az üvegbe. Pl. a szuper energia takarékos ablaküvegekbe, hogy csak a legegyszerűbbet említsem! A speciálisan feljavított és erősített napkollektor és napelem üvegek a jövő időzített bombái.

sándorVálasz erre

2019-09-04
20:15:44

#53278
Sziasztok,

Pár hónappal ezelőtt az ENERGIA - Energiapolitika topicban, valahol ezen a környéken #52823 sokat beszélgettünk a villamosenergia ökológia lábnyomáról.
Az akkori állításomat azóta is tartom, hogy a villamosenergiának van a legnagyobb lábnyoma. Azon belül is a napelemes villamosenergiának.
Meglehetősen nagy hullámokat kavartam azzal, hogy az emberek által a leg ártatlanabbnak tartott üveg a legszennyezőbb a világon.

Sok féle üveg van a speciális spektrumok áteresztésére, visszatartására, visszaverésére, visszatükrözésére kikísérletezett solár üvegek, a napelemek üveg alkatrészei, stb.
Az akkori szerteágazó hozzászólások egy része átkerült a helyére, ezért szeretném ezt a témát újból visszahozni, és kifejezetten azon a helyen, ahol a vitaindító és a hozzászólások remélhetőleg meg is maradnak majd!

Az alapoktól indítom újra a témát, hogy könnyebb legyen követni.
Nagyjából mindenkinek ismerős, hogy az üveges sör barátai alapvetően két táborba tartoznak. Az egyik tábor a barna, a másik tábor a zöld színű sörösüvegből hajlandó csak inni.
Innen indítanám az üveg, mint az egyik leg környezet szennyezőbb anyagfajta elemzését.
Régóta tartogatok egy cikket a barna és a zöld sörösüvegek tudományos vizsgálatáról, amit most felteszek. A lényege, mint minden üvegterméknek, hogy iszonyatosan környezet szennyező, és egyáltalán nem újrahasznosítható.

Ha valaki elolvassa ezt az "alap" cikket, az nézzen utána, hogy miből áll a solár üveg, a különböző fényáteresztési tulajdonságok módosítására milyen anyagokat kevernek az üvegbe. Pl. a szuper energia takarékos ablaküvegekbe, hogy csak a legegyszerűbbet említsem!
A speciálisan feljavított és erősített napkollektor és napelem üvegek a jövő időzített bombái.

BJacaVálasz erre 2019-03-14 09:37:34
Előzmény: forrest #52571#52572 Az, hogy heti ürítést kell fizetni, nem a rendszer hibája. Még azt se teheted meg, hogy a szomszédoddal közös kukát használj (pl szomszéd néni és a mellette házban lakó egyedülálló fia sem használhat közös kukát, pedig bőven elég lenne). Ennek egyszerű oka van. Ha lenne lehetőség, hogy valaki ne kérjen szemétszállítást, akkor sokan megcsinálnák, hogy nem kérnek, a keletkező szemetüket pedig az erdőkbe hordanák. Ezen egyszerű ok miatt lett bevezetve, hogy mindenkinek kötelező fizetni a heti szemétszállítást.

BJacaVálasz erre

2019-03-14
09:37:34

Előzmény: forrest #52571#52572
Az, hogy heti ürítést kell fizetni, nem a rendszer hibája. Még azt se teheted meg, hogy a szomszédoddal közös kukát használj (pl szomszéd néni és a mellette házban lakó egyedülálló fia sem használhat közös kukát, pedig bőven elég lenne). Ennek egyszerű oka van. Ha lenne lehetőség, hogy valaki ne kérjen szemétszállítást, akkor sokan megcsinálnák, hogy nem kérnek, a keletkező szemetüket pedig az erdőkbe hordanák. Ezen egyszerű ok miatt lett bevezetve, hogy mindenkinek kötelező fizetni a heti szemétszállítást.

forrestVálasz erre 2019-03-14 08:02:25
Előzmény: BJaca #52570#52571 Persze, így szoktam. Igazából 3 hetente is elég lenne. De attól még fizetem a hetit :(

BJacaVálasz erre 2019-03-14 07:28:41
Előzmény: forrest #52569#52570 Ha nincs kint a kuka a kapu előtt, nem fog megállni a kukásautó. Vagyis ha tényleg olyan kevés a szemét, akkor - bár olcsóbb nem lesz - de kiteheted kéthetente is, egy megállást megspórolva a kukásautónak. Itt jöhetnének képbe a hibrid kukásautók. Vagy a tisztán elektromosok? www.index.hu/mindekozben/poszt/2014/09/08/elektromos_szemetszallito/ Még napelem is elfér rajtuk, legalább 3kWp.

BJacaVálasz erre

2019-03-14
07:28:41

Előzmény: forrest #52569#52570
Ha nincs kint a kuka a kapu előtt, nem fog megállni a kukásautó. Vagyis ha tényleg olyan kevés a szemét, akkor - bár olcsóbb nem lesz - de kiteheted kéthetente is, egy megállást megspórolva a kukásautónak.
Itt jöhetnének képbe a hibrid kukásautók. Vagy a tisztán elektromosok?
www.index.hu/mindekozben/poszt/2014/09/08/elektromos_szemetszallito/
Még napelem is elfér rajtuk, legalább 3kWp.

forrestVálasz erre 2019-03-13 22:25:13
Előzmény: Paragon #52568#52569 Nálunk nem állnak meg minden kukával egyvonalban, van, hogy egyikük lemarad, másikuk előremegy, szerintem egy +-25 méterről összeszedik. Működhetne ott, ahol a szemben lévő telekhatárok nagyjából egyvonalba esnek. Mifelénk mondjuk pont nem (sőt a telkek szélességében is nagy a szórás), így majdnem mindegy lenne, hogy összetoljuk vagy nem. Nekem az fáj nagyon, hogy régebben lehetett kétheti szállítást kérni, de ezt pár éve mikor elkezdték centralizálni megszüntették. Annak ellenére, hogy négyen vagyunk a családban, ami nem komposzt meg nem szelektív az gyakorlatilag heti másfél zacskó szemét...

forrestVálasz erre

2019-03-13
22:25:13

Előzmény: Paragon #52568#52569
Nálunk nem állnak meg minden kukával egyvonalban, van, hogy egyikük lemarad, másikuk előremegy, szerintem egy +-25 méterről összeszedik.
Működhetne ott, ahol a szemben lévő telekhatárok nagyjából egyvonalba esnek. Mifelénk mondjuk pont nem (sőt a telkek szélességében is nagy a szórás), így majdnem mindegy lenne, hogy összetoljuk vagy nem.
Nekem az fáj nagyon, hogy régebben lehetett kétheti szállítást kérni, de ezt pár éve mikor elkezdték centralizálni megszüntették. Annak ellenére, hogy négyen vagyunk a családban, ami nem komposzt meg nem szelektív az gyakorlatilag heti másfél zacskó szemét...

ParagonVálasz erre 2019-03-13 14:56:43
#52568 Ez is környezetszennyezés: A minap ismét rácsodálkoztam a kirakott kukákra, és szemet szúrt, hogy minden kuka a kiskapuhoz legközelebb van kirakva, így a házak bejáratainak elrendezésétől függően akár 4-5 méterenként meg kell állnia a kukáskocsinak. Nem tudom a súlyát, de 4-5 tonnára tehető, amit nem kis dolog elindítani, megállítani. Ez mind energia pocséklás. Pocsékoljuk a gázolajat, rongáljuk a fékrendszert, és pazaroljuk a munkások idejét is. Csodálom, hogy a szeméthordás egyáltalán kifizetődő ilyen pazarlás mellett, hiszen egy megállása ennek a nagy tömegnek elviszi 30%-t az általam egy ürítésre befizetett összegnek. ************** ************** Mi lenne, ha mindenkinek a szomszédos telekhatárra állítania a kukáját? Ezáltal megállítható lenne a pazarlás, csökkenthető lenne a környezetszennyezés.Egy Google műholdas térképen egy tetszőleges úton bejelöltem a megállásokat. Bal oldalon a jelenlegi helyzet, azaz 6 megálló, illetve a javított helyzet 3 megálló ugyanazon területen. Nem nagy dolog, nem eget rengető "felfedezés", de bevezetése nem kerülne semmibe, a lakosság lenyelné azt, hogy a jelenlegitől 5-6m-el messzebbre kellene vinnie a kukáját. Mi lenne szerintetek a reakció, ha ezt bevezetnék? Gondolom, a szemétszállító cég berzenkedne, hogy nehezebben tudná ellenőrizni, hogy a kuka kihez, melyik házhoz tartozik

ParagonVálasz erre

2019-03-13
14:56:43

#52568
Ez is környezetszennyezés:

A minap ismét rácsodálkoztam a kirakott kukákra, és szemet szúrt, hogy minden kuka a kiskapuhoz legközelebb van kirakva, így a házak bejáratainak elrendezésétől függően akár 4-5 méterenként meg kell állnia a kukáskocsinak. Nem tudom a súlyát, de 4-5 tonnára tehető, amit nem kis dolog elindítani, megállítani. Ez mind energia pocséklás. Pocsékoljuk a gázolajat, rongáljuk a fékrendszert, és pazaroljuk a munkások idejét is. Csodálom, hogy a szeméthordás egyáltalán kifizetődő ilyen pazarlás mellett, hiszen egy megállása ennek a nagy tömegnek elviszi 30%-t az általam egy ürítésre befizetett összegnek.
****************
****************
Mi lenne, ha mindenkinek a szomszédos telekhatárra állítania a kukáját? Ezáltal megállítható lenne a pazarlás, csökkenthető lenne a környezetszennyezés.Egy Google műholdas térképen egy tetszőleges úton bejelöltem a megállásokat. Bal oldalon a jelenlegi helyzet, azaz 6 megálló, illetve a javított helyzet 3 megálló ugyanazon területen. Nem nagy dolog, nem eget rengető "felfedezés", de bevezetése nem kerülne semmibe, a lakosság lenyelné azt, hogy a jelenlegitől 5-6m-el messzebbre kellene vinnie a kukáját. Mi lenne szerintetek a reakció, ha ezt bevezetnék? Gondolom, a szemétszállító cég berzenkedne, hogy nehezebben tudná ellenőrizni, hogy a kuka kihez, melyik házhoz tartozik

robertVálasz erre 2014-06-30 14:20:52
#46763 A térképen jelölt négyzetek azt a területet jelölik, amelyen Németország/EU25 és a Föld összes országát ellátó napelempark létesítésére lenne szükséges. Természetesen a megtermelt energia tárolása és szállítása jelenti a fő problémát. Eco-balance of a Solar Electricity Transmission from North Africa to Europe Nadine May : Diploma Thesis Braunschweig, 17th August 2005

robertVálasz erre

2014-06-30
14:20:52

#46763
A térképen jelölt négyzetek azt a területet jelölik, amelyen Németország/EU25 és a Föld összes országát ellátó napelempark létesítésére lenne szükséges.
Természetesen a megtermelt energia tárolása és szállítása jelenti a fő problémát.

Eco-balance of a Solar Electricity Transmission from North Africa to Europe
Nadine May : Diploma Thesis
Braunschweig, 17th August 2005

villam64Válasz erre 2012-04-11 10:03:21
#28293 A bélgáz fő alkotóeleme 5 szagtalan gáz: nitrogén, hidrogén, szén-dioxid, metán és oxigén. A jellegzetes szagot a skatole, indol és kén-tartalmú vegyületeket tartalmazó gázok adják. A bélgáz gyúlékony jellegét a hidrogén és a metán adja. Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED

robertVálasz erre 2011-01-25 12:38:31
#11060 Az EU tagállamok átlagos lakója több mint kétszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll. Ha a világon mindenki így élne, az emberiség eltartásához két Föld se lenne elegendő. Ha az átlag belga életmódját szeretné mindenki élni, akkor ehhez közel öt Földre lenne szükség. Magyarországon is másfélszer nagyobb a fogyasztás, mint a rendelkezésre álló terület, így a korlátok nélküli gazdasági növekedést nem célszerű gazdasági célként megfogalmazni.

robertVálasz erre

2011-01-25
12:38:31

#11060
Az EU tagállamok átlagos lakója több mint kétszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll. Ha a világon mindenki így élne, az emberiség eltartásához két Föld se lenne elegendő. Ha az átlag belga életmódját szeretné mindenki élni, akkor ehhez közel öt Földre lenne szükség. Magyarországon is másfélszer nagyobb a fogyasztás, mint a rendelkezésre álló terület, így a korlátok nélküli gazdasági növekedést nem célszerű gazdasági célként megfogalmazni.

Biosolar Forum => KÖRNYEZETSZENNYEZÉS => ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

lapozz: « előző 1, 2