Biosolar Forum  =>  KÖRNYEZETSZENNYEZÉS  =>  ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-10-12
01:32:10
Előzmény: robert #53348#53352
Robert,

A két linket már korábbról ismertem. Én is kifejezetten a vulkánokról írtam, ezért nem értem, hogy ezzel a mi a probléma?
Sok minden hatással van a környezeti változásokra, de célszerű a tényezőkkel külön-külön foglalkozni.
Soha nem állítottam olyat, hogy csak a vulkánok okolhatók. Írtam más tényezőkről is. Nem tehetek róla, hogy az "ellentábor" csak a vulkánokra harapott rá.

Ha ezekkel a linkekkel akartátok cáfolni az én "megalapozatlan véleményemet", akkor tárgyilagosabb lett volna a linkekből kiemelt idézetekkel foglalkozni, és nem azt idézni, hogy "az emberiség szerepe a környezetváltozásban nyilvánvaló".
Mit jelent az, hogy nyilvánvaló? Milyen anyagokat, mikor és mennyit?
A véleményem ellen idecitált linkekből kiemelt részletek konkrét adatokat tartalmaznak, amelyek sokkal komolyabbak annál a tudományos magyarázatnál, hogy "nyilvánvaló".

Természetesen van közünk a romláshoz, de koránt sem akkora, mint amennyire az emberi tevékenységet sokan túlbecsülik.
Azzal, hogy szemetelünk, azzal, hogy rengeteg légkör károsító szintetikus anyagot használunk fel a házaink szigeteléséhez, az elektromos energia tárolásához, és lehetne sorolni oldalakon át.
A lényeg a méret, az ember parányi. Soha nem volt még olyan, hogy egy vulkán evakuálta volna magát az oldalán dolgozó emberek miatti félelmében.

A finanszírozott kutatás nem az ördögtől való. A közelmúltig mást sem lehetett hallani csak azt, hogy pár évtized alatt kimerülnek a foszilis energiaforrásaink. Ez a vélemény azóta tűnt el, amióta bebizonyosodott, hogy úgy a szén, mint az olaj és a gáz geológiai folyamatok terméke, és napjainkban is "termelődik".
Nincs húsz éve, hogy ezek a hangok elcsendesedtek és átváltottak az ezeknek az anyagoknak a környezetet erősen rongáló hatásaira.
Egyszóval már nem kimeríthetők a foszilis források, mostantól veszélyesek, mert nem fogynak el ötven éven belül.
Nem csak a szénerőmű "foszilis", hanem az a ruházat is amit magunkra veszünk.
Az a hús is amivel táplálkozunk. Egyszóval az emberi élet alapjai, hogy a közlekedést ne kelljen felhoznom.
Hány év óta tudjuk, hogy a mostani állattenyésztés (a túlnépesedés miatt szükséges mennyiség) sokkal több metánt bocsájt ki, mint az összes technikai folyamat?

A kutató is, mint minden ember egy megadott feladat elvégzéséért kapja a fizetését. Nem korrupt, gátlástalan emberekről írtam.
Tudomásul kell venni, hogy az ember is csak egy, a sok millió földi "életből".
Ezt az életet nem mi (mai emberek)csináltuk és nem is mi fogjuk befejezni. Különösen úgy, hogy még a fenntartásával is gondjaink vannak.

A jövő hétre jelezték egy olyan cikk megjelenését, amelyet fel szeretnék majd tenni.
Egy idáig alig ismert szupervulkáni kitörés sorozat kráter elemzését az Andokban. Olyan vulkánokét, amelyek működésével azonos időben alakultak ki a Pannon-medence vulkanikus kőzettel borított részei is.
A cikk után szívesen visszatérek a témára, amennyiben érdemleges és tárgyilagos véleménycsere alakul ki, és nem "csakazértis" linkelgetés.
villam64Válasz erre
2019-10-11
11:02:22
#53350
Érdemes lenne nyilvánosságra hozni, hogy a magyarországi termálkutak mennyi hővel szennyezik a levegőt!!!
2019-10-11
09:20:37
Előzmény: sándor #53343#53348
Sándor,

A második tanulmány kifejezetten a vulkánokról szól. A záró gondolata:
" Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az éghajlatváltozást sok összetevő, természeti és emberi hatás egyaránt befolyásolja. Nem becsülhető le egyetlen komponens szerepe sem, így például a vulkáni kitöréseké sem. Számítanak az akár a kisebb méretű kitörések is, ezeket figyelembe kell venni a klímamodellekben és előrejelzésekben. Fontos azonban azt is látni, hogy a vulkánkitörések egyedül nem okolhatók az éghajlat módosulásért, amint azt egyesek felvetik, az emberiség szerepe a környezetváltozásban nyilvánvaló."


Nem gondolom, hogy mindenki csak a finanszírozási érdekeiknek megfelelően nyilatkozik. El kell, hogy fogadjam a klímaváltozással foglalkozó intézetek/kutatók véleményét, mert ők értenek hozzá. (Sokszor el kell fogadni a hozzáértők véleményét, mégha mi mást is hittünk addig.)

A véleményed tiszteletben tartom, de szerintem teljességel megalapozatlan:
"Egyetlen vulkáni böffenés több környezeti hatást befolyásoló anyagot bocsájt ki, mint amennyit az emberiség, a "mai" emberiség, a 19. sz. végétől összehozott."
"A másik, hogy elhallgatják, hogy a szénnel, olajjal, gázzal, fával fűtés nem egyéb, mint a természetes körforgás kihasználása."
2019-10-10
22:25:49
Előzmény: robert #53342#53343
Robert,

Az előző hozzászólásodra a válaszom egyértelmű nem.
Nem csak én, de senki nem tud pontos adatokkal szolgálni.
Még messze nem ismerjük a saját bolygónk működését.

Engedd meg, hogy kételkedjek benne, hogy alaposan átolvastad a pali által feltett linkeket.

A "Konkoly-Thege" linkben (A negyedidőszak) a diagram bal oldala 780 ezer évet mutat be, a jobb oldala viszont csak 20 ezer évet. Így könnyű a kevés információval rendelkezőket látványosan félrevezetni.
(Ezzel nem azt mondom, hogy direkt csalnak. De a tudósok is emberek...
Elég ha arra gondolsz, hogy az pl. az MTA, de ez másutt is így van, leginkább azokat támogatja, akik az "elvárt" kutatási eredményeket produkálják. Ezért van az, hogy a mai gazdasági eredményeink a statisztikákban csúcsokat döntögetnek, miközben az unió majdnem legszegényebb országa vagyunk.
A kutatás megrendelőjénél van a pénz. Nehéz függetlennek és tárgyilagosnak maradni, ha nélkülöz a kutató család.)

A hőmérséklet emelkedése és süllyedése ciklikus, és ha a diagram folytonos lenne, 800 év óta kis megszakításokkal folyamatosan emelkedik.
A legnagyobb lehűlés 20 ezer éve történt, ami azért érdekes, mert valahol 20-30 ezer évvel ezelőtt történt valami, ami az akkori, a mainál talán fejlettebb civilizáció létezését szakította meg. Nagyjából ilyen korúra becsülik azokat a "titokzatos" építményeket, amelyek a földön több helyen megtalálhatók.
Ami érdekes, hogy a mai hőmérsékleti szintet már 11 ezer évvel ezelőtt elértük!! Az, hogy ma odarajzolnak egy kicsit magasabb csúcsot az a mai korszerűbb mérési módszereknek tudható be. A régmúltról jégmintákból és egyéb lerakódásokból sokkal pontatlanabb eredményeket lehet kapni, mint a mai mérésekből. Ráadásul a régi időszakokból sokkal kevesebb mérési eredmény áll rendelkezésre.


A másik, a "harangi" link ugyan azt írja le, amit én is tettem.
Mivel meglehetősen nagy az anyag, figyelembe ajánlok belőle egy rövid részletet.
A 666. oldal utolsó bekezdését. Ez egyértelműen ugyan azt állítja a vulkánoknak az ózonrétegre gyakorolt hatásáról, amit én is leírtam.
Nagyon fontos, hogy aki elolvassa, abban tudatosuljon, hogy csak egy-egy vulkán hatását elemzi.
A földön működő vulkánoknak csak a töredékét látjuk, és a kutatók nagy része csak az ezekből mérhető, kikövetkeztethető adatokkal dolgozik. Ezekből gyártják azokat az elméleteiket, amikből az derül ki, hogy a fő felelős az emberi tevékenység.
A földön a nem látható, éppen aktívan nem romboló vulkánok vannak többségben.
Az Atlanti-óceáni hasadék völgyben, a Csendes-óceánt körülvevő tűzgyűrűben vulkánok százezrei működnek. Attól, hogy ezek nem láthatók, az ózont károsító anyagaikat kijuttatják a légkörbe. Ez a károsító anyag mennyiség nem szerepel az éppen a kötelességüket teljesítő kutatók számításaiban, táblázataiban. Nem feltétlenül rossz indulatból hallgatnak róla, hanem mert fogalmuk sincs arról, hogy ez mekkora mennyiség lehet.

Nem véletlenül hanyagolják az amik már jó ideje az emberi tevékenység romboló hatását. Ők járnak az élen a kutatásokban, rengeteg pénzt fektettek bele a korábbi időszakokban is. Ha tényleg a szén és gáz lobbi győzött volna náluk a mostani elnökkel, akkor nem lehetnének az arra alkalmas helyeken világelsők a napenergia hasznosításában.

Régóta mondom, hogy az egy mondatnyi kinyilatkoztatások, az odavetett, a sokszor már idejétmúlt linkekre való hivatkozás nem szolgálja egyetlen kérdés tisztázását sem. Erre a legjobb példa az említett két link.


A továbbiakhoz annyit, hogy nem lennék itt a fórumodon a kezdetek óta, ha nem hinnék abban, hogy élhetünk egészségesebben is.
Nem lennék itt, ha kicsiben is, de nem javíthatnék a közvetlen környezetem állapotán. De nem hiszem, hogy megválthatnám a világot.
És nem csak a levegőbe beszélek, nem csak linkelek, hanem nagyon sok mindent megvalósítottam és ki is próbáltam, mértem, adatot gyűjtöttem és osztottam meg, stb.
Ez a fórum jó tudásbánya abban az értelemben is, hogy hogyan tűntek fel, majd tűntek el világmegváltó gondolatok. Némelyiket ma már az írójuk sem vállalná.
Ez nem feltétlenül baj, ez a technika és a tudomány fejlődésének a velejárója.
Nem hiszem, hogy a kinyilatkoztató fórumozókkal sokra mennénk. Elemző, széles szakmai látókörrel rendelkező szakemberek véleményeire lenne megint szükség. Ezek nélkül a fórum szakmaiatlanná válik és kiürül.

Hogy meg tudtalak e győzni, nem tudom. Talán, ha te is végig olvastad volna a pali linkjeit.






2019-10-10
09:21:58
Előzmény: pali #53341#53342
Pali,

Köszi a kutatómunkát!
Nekem eddig is bizonyítottnak tűnt, hogy az emberiség szerepe meghatározó a környezetváltozásban, de érdekel, hogy Sándor mi alapján érzi úgy, hogy a túlélésünk érdekében tett globális összefogás nem lehet sikeres. Talán meg tud győzni...
2019-10-10
07:59:20
Előzmény: robert #53340#53341
Robert!

Én ezt találta www.konkoly.hu/staff/kiss/files/gelencser_konkoly_thege.pdf

Kicsit régi 2012, attól még igaz lehet :)

Pali


Találtam frissebbet is: www.real.mtak.hu/71579/1/Harangi_MagyarTudom%C3%A1ny2017_REAL.pdf

"Fontos azonban azt is látni, hogy a vulkánkitörések egyedül nem okolhatók az éghajlat módosulásért,
amint azt egyesek felvetik, az emberiség szerepe a környezetváltozásban nyilvánvaló."


2019-10-09
13:08:17
Előzmény: sándor #53339#53340
Sándor,

Lassan felsorolod a klíma-szkeptikusok összes érveit.

Tudsz mutatni egy általad korrektnek tartott adatokat elemző anyagot, ahol globálisan összesítve szerepel a természeti forrásokból és az emberi tevékenységből származó üvegházgázok éves mennyisége napjainkban?
2019-10-09
11:54:19
Előzmény: robert #53338#53339
Robert,

Ez az anyag nálam nem nyílik meg, pedig szívesen elolvastam volna még ha csak gugli fordítással is.

Az általam idézett "mennyiségek, tények" egy olyan, egy kicsit frissebb helyen is megtalálhatók, ahol nem tagadják az ezt vitató kutatásokat sem. Sőt, egyéb tudomány ágak kutatásaira hivatkozva mutatják be az akkori földi élet lehetőségeit.
//www.origo.hu/tudomany/20100419-toba-vulkan-hogyan-elhette-tul-az-emberiseg-a-szupervulkanokat.html
Nem szoktam origót olvasni, de most nem volt érkezésem tudományos archívumokban kutakodni. (Gondolom ez is jól mutatja, hogy nem egyoldalúan nézem a dolgot.)

A probléma nem csak a CO2-vel van, hanem a többi, a CO2-nél veszélyesebb anyagokkal.
Amit a cikk vulkánokként, szupervulkánokként említ, azok jelenlegi (pár száz, pár ezer, millió éves ciklus) kibocsájtása hullámzó, ezért nem kizárt, hogy volt, amikor a mérések és elemzések valóban nagyon alacsonyra tették a vulkáni CO2 kibocsájtást.
Viszont a szupervulkánokra azóta figyelnek alaposabban, amióta az űrtechnika olyan fejlett, hogy akár néhány centiméteres földfelszín emelkedést/süllyedést is ki tudnak mutatni. Ez (a civil világ számára) belül van az utolsó 5-10 éven.

Németországban, Ausztriában nem véletlenül magasabb a termálenergia felhasználás, mint nálunk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy nálunk a legvékonyabb a kéreg, alattuk viszont egy évmilliók óta nyugalomban lévő szupervulkán lapul.
Németországban van egy tó, ami emberemlékezet óta kénes vulkáni gázokat bugyborékoltat. Rá kell keresni, van olyan videó, ahol megdöbbentő a látvány. Én személyesen láttam a buborékokat, de vízi életet nem. És igazi "kénköves sárkányszaga" volt.
Ezeknek a szupervulkánoknak lassan ismét eljön a működési ideje. Lehet, hogy még az emberi civilizáció idején, lehet, hogy csak utána, de lehet, hogy tíz éven belül.
Az emberi civilizáció, a jelenlegi élő környezetünk egy ilyen csendes időszakban fejlődhetett ki, két kipusztulás között. De arról már vannak konkrét információink, hogy csak a Földközi-tengeri civilizációk közül hányat pusztított el egy-egy kicsi vulkánkitörés.
Egyre többet tudunk meg arról is, hogy a Dél-Amerikai, a Távol-Keleti civilizációk közül hány esett áldozatául az akkori felmelegedéseknek.
És hol volt akkor a mai "félelmetes ipar forradalom"?

A yellowstone park egy ilyen vulkáni kráter. Jelenleg durván emelkedik, egyre több globális felmelegedést okozó anyagot bocsájt ki. Ha kitör, vele együtt a föld több részén is kitörnek a szintén egyre aktívabb "alvó" vulkánok és szupervulkánok.
Ha csak a németországi tör ki, akkor annyi az európai kontinensnek. De ilyen vulkán van délen Olaszországban, nálunk Nógrád megye alatt, a közvetlen közelben Erdély déli részén. Ezek mind emelkednek, de például az Alföld egy része, Debrecen környékén elképesztő sebességgel süllyed.
A süllyedést részben tektonikai folyamatok, részben a felelőtlen termálvíz kiemelés okozza.

Amiről szintén bájosan hallgat a felmelegedést okozó gázokból megélő szakember gárda, az a termálvíz okozta károk. A termálvíz (de a mély kútból származó ivóvíz ) is rengeteg felmelegedést okozó gázt hoz a felszínre, ami még akkor is a levegőbe kerül, ha a termálvizet visszasajtoljuk. A visszasajtolás energia igénye magas, ebből következik, hogy termál lábnyoma még a villamosenergiánál is magasabb.

Nekünk volt egy gyári termálkutunk. A felhozott vizet egy gázleválasztón kellett átvezetni. Naponta csak metánból (ami a CO2-nél sokszorta károsítóbb) több tonnát eregettünk a levegőbe. Még így is előfordult, hogy felrobbant a gázleválasztó utáni gyűjtőtartály.

Tehát amikor vulkánokról írok, akkor nem csak arról van szó, ami éppen az újságok címlapján van két napig, hanem például a németországi tó (Laacher See, Eiffel hegység) kibocsájtásáról is. Vagy az erdélyi "buborékos" tavakról is.
Ha ezeket mind beleszámolták a tanulmányod szerzői és úgy jött ki az 1%, akkor valami nagyon nem stimmel.
A felsorolt természetes kibocsájtó forrásokból a légköbe jutó, a felmelegedést okozó anyagok összességéhez viszonyítva elenyésző az emberi tevékenység kibocsájtása.
Yellowstone-ból, az erdélyi tavakból, az elektromos autózásból, a villamosenergia erőltetett használatából jól megélnek sokan.
Ez a mérleg egyik oldala.
A másik, hogy elhallgatják, hogy a szénnel, olajjal, gázzal, fával fűtés nem egyéb, mint a természetes körforgás kihasználása.
A napenergia direktfelhasználása jó és okos dolog, de a járulékos tényezői miatt sokkal károsabb (ma még) mint a hagyományos energia hordozók használata. A jövő a napenergiáé (is), de nem a mai felfogás és technológia használatával.


2019-10-09
08:51:33
Előzmény: sándor #53336#53338
Sándor,

Itt egy tanulmány a British Geological Survey (az egyik legjelentősebb földtudományi intézet) oldalán, miszerint a vulkánok általában a teljes CO2 kibocsátás 1%-át okozzák csak (kitér a nagy kitörések hatásaira is).
www.bgs.ac.uk/downloads/start.cfm?id=432

2005 óta nem változhatott sokat a helyzet.



2019-10-09
00:01:26
Előzmény: robert #53334#53336
Robert,

Annak ellenére, hogy másként ítéljük meg a problémát, a haladási irányunk közel azonos. Ez jó. Környezetvédelem nélkül, lokálisan belefulladunk a saját mocskunkba.
Elkeserítő, hogy még ma is úgy gondolkodnak a legtöbben, mint amikor az első szintetikus anyagokat feltalálták. Nem eleve úgy képzelték el, hogy a műanyagok bevezetésével együtt a visszafeldolgozást is megoldják. Az eredmény mára katasztrófa.
Kövezzen meg aki akar, de az "újkori" nagy villamosításunk ugyan ezen az úton jár. Hiába figyelmeztetnek sokan nem csak a szakmából, hanem a társtudományok művelői közül is, a profit mindent visz. Sajnálom, hogy villamos emberként, energetikával foglalkozóként kell ezt mondanom.

A vulkáni tevékenységről annyit, hogy a föld legtöbb nagy kihalásaiért, és még sok kis kihalásért, jégkorszakért, felmelegedésért is ők a "felelősek". Egy méretesen kicsi, a földbe csapódó kisbolygó, meteorit is képes úgy belengetni a föld folyékony belső anyagát, hogy az kirobbantson egy évmilliókig tartó vulkanikus működést, illetve már alvó vulkánokat indítson be újra.
A becsapódó meteorit lokálisan képes totális kihalást okozni, részleges kihalást az egész földön. De az általa beindított vulkáni tevékenység már képes az egész földi élet megsemmisítésére.
A mai tudományos álláspont szerint úgy 250 millió éve a Szibériai, a mai Szibériát felépítő anyagmennyiséget hosszú időn keresztül aktívan működő vulkánok hozták létre. Ez a vulkanikus tevékenység annyi felmelegedést okozó anyagot, gázokat és port juttatott a légkörbe, amitől a földi élet 70, a tengeri élet 95%-a kipusztult. Fontos, hogy bár ez a vulkanikusság hatalmas területet érintett közvetlenül, de ez a terület szinte semmi a föld teljes területéhez viszonyítva.
Ennyire függ a mi globális felmelegedésünk a vulkánoktól. Azért, mert ma talán vulkáni csend van, a sok kis kitörés sokkal több felmelegedést/lehűlést okozó anyagot juttat a légkörbe, mint amit az emberek tudomására engednek hozni.

Hogy korábban mekkora eljegesedések és felmelegedések lehettek, arra most csak legyen elég annyi, hogy városok vannak az óceánok mélyén. A viszonylag sekély Bermudákon pl. 30-60 méteres, a Fekete-tengerben 200 méter mélységben.
Ki, melyik civilizáció volt képes ilyeneket építeni a legutóbbi globális felmelegedés előtt?
Mi ehhez képest az a néhányszor tíz centiméteres, méteres tengerszint emelkedés, ami minket fenyeget a következő száz évben? Már látszik, hogy a globális felmelegedés tulajdonképpen lehűlést, jégkorszakot fog eredményezni. Minden jégkorszak felmelegedéssel kezdődött.

A Lucy, a legismertebb Etióp előember mindössze 3 millió évvel ezelőtt élt. Az elismert civilizációink kora pár ezer év.
Még az sem bizonyított, hogy a mai ember a Lucytól származna.
Mi van, ha a kihalások után újabb és újabb civilizációk jöttek létre? Mi van, ha ezek hozták létre azokat a létesítményeket, építményeket, amelyeket a mai emberiség az akkori (mai) szintjén képtelen lett volna?
Tehát van, lenne katasztrófa a kihalásunkkal? Az elkerülhetetlen után a következő civilizáció talán ismét fel tudna építeni egy piramist...

Az Atlanti óceán mindössze 130 millió éve indult repedésekből hasadásos tágulással óceánná válni. Több mint 100 millió évvel a szibériai vulkanizmus után.
Ezek elfogadott tudományos tények.
Az, hogy ki milyen következtetéseket von le abból, hogy mekkora környezet átalakító, a földet veszélyeztető hatása lehet az emberiségnek, az nem tudja, hogy a (mérések hiányában saccolt) kb. 100-150 éves ipari forradalom mindössze három-négy, talán tíz emberöltő.

A természet a mi élethosszunkhoz viszonyítva látszólag lassan működik, de ezt a működést nincs lehetőségünk befolyásolni. Viszont a természet nem büszke magára, és nem fenyeget senkit a jövő alakításával.


Szerintem ezek alapinformációk. Természetesen vannak köztük vitatottak és már megcáfoltak is. Nagy különbséget az informálódó ember nem találhat közöttük.
A szubjektív megítélés mindenki saját joga, amit tiszteletben tartok.

2019-10-08
07:13:09
Előzmény: sándor #53333#53334
Sándor,

Úgy tudtam, hogy a vulkáni tevékenység által a légkörbe kerülő üvegházgázok elenyésző mennyiségűek a fosszilis energiahordozók elégetésével okozott szennyezéshez képest. Annyira, hogy még a legnagyobb kitörések sem hasonlíthatók az emberi hatáshoz, habár nyilvánvaló befolyással bírnak a klímánkra.


A többi témában is nagyon eltérő információink vannak, talán ezért másként ítéljük meg a problémát.
2019-10-07
23:37:56
Előzmény: robert #53320#53333
Robert,

A cikk konklúziója az én értelmezésemben az, hogy az ipari forradalom előtt is voltak globális felmelegedések és lehűlések. De még mekkorák!
Amit az emberi hatás irányító szerepe jelent, az még koránt sincs bizonyítva. Egyetlen vulkáni böffenés több környezeti hatást befolyásoló anyagot bocsájt ki, mint amennyit az emberiség, a "mai" emberiség, a 19. sz. végétől összehozott.
A 19. sz. vége, a 20. sz. eleje úgy a 60-as évekig, az ipari forradalom, valóban látványos volt. Látványos ma is, amikor a megélhetési környezetvédők előszeretettel mutatják be az erőművi hűtőtornyokból a magasba szálló vízpára tömeget, annak a "tömegnek", aki mindenre vevő amiről fogalma sincs.
A 19. sz. utáni nagyjából 60 év, amíg kialakult a mai felfutás, alapvetően háborúkból állt, és nem a mai értelemben vett ipari környezet szennyezésből.
A legutolsó, már direkt a környezetre hatást gyakorolni akaró "háborús környezet szennyezést" a Kuvaitban felgyújtott olajkutak ezrei okozták. Érdekes módon arról ma már senki sem beszél, pedig a teljes ipari forradalomnál jóval nagyobb mennyiségben jutott akkor felmelegedést okozó anyag a légkörbe.
A lokális-globális megközelítés értelmét veszti, amikor úgy gondolkodnak sokan globálisan, hogy csak a lokális ismereteik vannak. Vagy érdekből, vagy ismeret hiány miatt, vagy egyszerűen csak azért, mert úgy könnyebb.
Ha a mai emberiség okozott valamit, azt vissza is tudná fordítani. A technika, a tudomány folyamatosan fejlődik. De az emberiségnek nem érdeke, hogy használja a tudományos eredményeket. Kellenek az elolvadó jég mezők alatt eddig elérhetetlen, pl. a napenergiás áram tárolásához szükséges alapanyagok. Ezért sokkal egyszerűbb katasztrófát vizionálni, mint tenni ellene. Például nem vásárolni olcsó Kínai napelemeket és akkumulátorokat...
A természet közben teszi a dolgát, a kormányok jól megélnek abból, hogy megfizetik az újságírókat, mellőzik a tudományt. Miért? Mert a természeti folyamatokat úgy sem tudják megváltoztatni.
A végére pár apróság. Szerinted miért Mátyás töri a jeget, Orbán fagyasztja el a szőlőt, Medárd hozza a sok csapadékot, Erzsébet és Katalin a telet, a Mikulás az enyhülést...? És mióta csinálják ezt? Amióta van írásos emlékezet, van kalendárium, az az pár száz, pár ezer éve. Az állatok évmilliók óta tudják, hogy mikor kell vándor útra indulni. Alkalmazkodnak, mert nekik nincs tudományuk, viszont az esetek legnagyobb részében jókor és jó döntést hoznak. Ha néha mégsem, akkor sokan elpusztulnak.
Az emberek mikor hoznak jó döntéseket? Most, vagy amikor elindították a fejlődést? Mi milyen alapon avatkozunk pl. a fecskék életébe az olyan rossz döntésekkel mint az idei szúnyogirtási kampány volt? Nálunk a teljes második költés elpusztult, az öregek legyengültek, eltűntek a fecskék a városunkból.
Ezt is a klímaváltozás számlájára írjuk, vagy inkább a hozzá nem értő, a népszerűséget hajhászó emberekére?
Ez a rövid távú döntés hosszú távra biztosította, hogy évről évre több mérgező szúnyogírtó vegyszert kelljen belélegeznünk. Bevált egyensúly helyett drasztikus és értelmetlen fordulatot csináltunk.

Ami az ózonpajzsot illeti. Az ózonpajzs védő döntéseket senki nem tartotta be. Miért is tartotta volna be, amikor megírták, hogy a már eddig kibocsájtott ózon roncsoló anyagok lebomlása több ezer év. Mire lebomlanak, addigra eltűnik az ózonpajzs. Érdekes, de az ózonpajzs csökkenés ennek ellenére megszűnt, a lyukak befoltozódtak, sőt megnőtt a relatív "rétegvastagság".
Nem a mi intézkedéseink, hanem a naptevékenység ciklikus változása miatt. Mindig is létezett egy ózonvastagság "hinta", de csak pár évtizede tudjuk ezt mérni.
Az ózonréteg vastagodása drasztikus felmelegedést okoz a földön.
Akkor most mi legyen az ózonnal? Legjobb, ha hallgatunk róla, mert mára kiment a divatból. Átültünk egy másik lóra!

A légszennyező afrikai por, a szibériai erdők füstje és korma nem feltétlenül emberi tevékenység következménye. Az El-Nino jelenség iszonyatos pormennyiséget juttat ciklikusan a légkörbe. Az emberiség még nem is létezett, amikor az El Nino már tette a dolgát. Csak nálunk több méter vastag az évmilliók óta idejutott afrikai eredetű homok.
Ha nem lenne a Szaharának a kb. 25 ezer éves ciklusa, és most éppen ismét zöld lenne, akkor nem onnan jönne hozzánk a por.
Ismét csak ami példánk, hogy a 90-es évek után gyakorlatilag eltűnt a légszennyező ipar a városból, de a mérések szerint ma szennyezetteb a levegőnk, mint akkor volt. Ma a mohó mezőgazdaság gondoskodik arról, hogy megfulladjunk. Kiirtották az erdősávokat, a talajt fedő természetes növényzetet. Egy-egy erősebb szeles nap után újra kell vetni a gabonát, mert a szél elhordta a felső talajréteget. Ebből a kemikáliákat vastagon tartalmazó porból jut az egész országnak.
Tehát vagy nem kellene emberi tevékenység, vagy nem kellene szél. Esetleg lehetne logikusan, józan paraszti ésszel gondolkodva földet művelni, a vízzel gazdálkodni, stb.
Egyszóval alkalmazkodni és nem a nagyobb nyereség érdekében még nagyobb lábnyomot csinálni. Különben úgy járunk, mint a Velencei birodalom a Dinári hegységgel.

2019-10-04
07:08:49
Előzmény: sándor #53317#53320
Sándor,

A cikk az ipari forradalom előtti klímáról beszél, és ez a konklúziója:
"... az emberi hatásra már kissé növekvő üvegházgáz mennyiség ebben az időben még kevésbé befolyásolta a felmelegedést, s majd csak a 19. sz. végétől vette át az irányító szerepet a hosszú távú folyamatokban..."

Te mégis az ellenkezőjét olvastad ki belőle? "Az már látszik, hogy az emberiség nem tudja megállítani, visszafordítani meg végképpen nem, mivel alig járult hozzá a folyamathoz."

Az ózonpajzsot roncsoló vegyi anyagok használatának visszaszorítására irányuló "propaganda" és a meghozott intézkedések nem maradtak hatástalanok. A naptevékenységet ugyan nem tudjuk befolyásolni, de az alkalmazott technológiákat igen.

Már csak az hiányzik, hogy a légszennyezés növekedése miatt a szelet és a port, ne pedig az emberi tevékenységet hibáztassuk!
2019-10-03
23:39:37
#53317
Sziasztok!

Találtam egy cikket ami kapcsolatba hozható a mostani "globális" felmelegedéssel.
Mivel az emberiség ökológia lábnyomával magyarázzák a mai okosok a felmelegedést, talán nem kell a témának új topicot nyitni.

Az emberiség mindig is el volt ragadtatva a saját tudásától, különösen azóta, hogy sokan jól meg tudnak élni egy-egy környezetvédő témából.
A cikk a legutóbbi kis lehűlés (kis jégkorszak) óta tartó időszakot boncolgatja. Nem a pénzért elkötelezett tudósok szemszögéből, hanem a reális történések alapján.
Egy, időben egybeeső, de még kicsinek mondható vulkáni működés sorozat okozta lehűlés utáni felmelegedés időszakában vagyunk. Hogy, hol lesz a felmelegedés vége, nem tudható. Az már látszik, hogy az emberiség nem tudja megállítani, visszafordítani meg végképpen nem, mivel alig járult hozzá a folyamathoz.

Ha most valaki ezekért gondolatokért felháborodna, annak ajánlom a figyelmébe, hogy 10-15 évvel ezelőtt ugyan így aggódtunk az "életünket védő" ózonpajzs zsugorodása miatt. Akkor is megmozdult az egész világ, de mégsem sikerült csökkenteni a károsító anyagok mennyiségét. Iszonyatos pénz ment el a propagandára, majd elhalkultak az ózonvédők, mert az ózonlyuk mérete csökkent és magától bezárult. Kiderült, hogy a naptevékenység módosítja az ózonréteget, az emberi tevékenység legfeljebb csak karcolgatja azt.

A cikk nem régi idők feltételezésein alapul. A lehűlési ciklus kezdetéről bőven rendelkezésre állnak adatok, mint ahogyan az azóta tartó felmelegedésről
(visszamelegedésről) is.
Erről a folyamatról többet tudunk, mint a párszáz évvel ezelőtti, a Hunyadi Mátyás királlyá választása idején volt akkori kis jégkorszakról. Az látható, hogy rövid távon egy globális földműködési ciklusosság határozza meg leginkább az éghajlatunkat. (Most hagyjuk a föld napkörüli mozgásából, a naptevékenységből adódó behatásokat!)
Küzdeni lehet, de értelmetlen ellene. Inkább a folyamat megértésére kellene koncentrálni, az alkalmazkodásunkat, az életünket hozzáigazítani a változó körülményekhez. Legalább addig, amíg ismét a természet győz és kezdődhet egy új emberi(?) civilizáció kialakulása.





2019-09-11
12:28:29
Előzmény: BJaca #53282#53286
Szia Bjaca!
Az üveg hulladékát (por, törmelék, selejt) már a gyártás során veszélyes hulladékként kezelik.

A még működő vissza váltás elég kevés üvegfajtára vonatkozik. Mivel ezeket még gyártják (lásd a benne lévő termék, pl. borok fényelleni védelme), a szelektíven gyűjtött üvegeket újra felhasználják. Ilyenkor inkább csak pótolni kell a speciális összetevőket és nem kivonni a használt üvegből.

A "divat" üvegeket (parfüm, vázák, stb.) nem lehet vissza használni, mert nem szétválogathatók.
Hasonló a helyzet a modern ablaküvegekkel is. Látszatra egyformák, de összetételre, a felületre felvitt különböző fémrétegek miatt nem hasznosíthatók újra.

Szerencsére, legalább is a közvéleményt ezzel nyugtatják, az eltemetett üveghulladék évszázadok alatt sem bomlik le, tehát "veszélytelen".
Tényleg lassan bomlik, kopik, oldódik, de határozottan.

Az üvegekben lévő anyagok kinyerése gazdaságtalan, vagy környezetszennyező. Az üvegek egy része felhasználható másfajta üvegek készítéséhez.
A probléma kicsit hasonlít a használt autógumikhoz. A gumikat keverték már aszfaltba (suttogó burkolat), de a pora rákkeltőbb, mint maga az aszfalt.
A tovább már nem hasznosítható üveget is próbálták adalékként betonhoz keverni, de az is zsákutcának bizonyult.

Nem véletlenül van az ókori szeméttárolókban is sok üveg és kerámia hulladék. Ők sem tudtak vele mit kezdeni.

A kerámiákkal is hasonló a helyzet. Nem véletlen, hogy a sokféle kapható szuvenír termékeken nincs rajta a jelzés, hogy étkezéshez használható. Ezek direkt mérgezők. Ilyenből gyereknek tejet adni, egyenlő a gyerek gyógyíthatatlan megmérgezésével.

Kicsit jobb a helyzet az étkezési és szaniter kerámiákkal, burkoló anyagokkal.
Ezek felületét vékony üvegréteg borítja. Ez védené meg az alatta lévő mérgező összetevőkből álló festék anyagot a kioldódástól.
Sajnos maga az üvegréteg is kopik, repedezik. Ezért tűnik el a dekor a mosogatógépben tisztított edényekről, fakul a mosdókagyló színe.
A legrosszabb kombináció, amikor az üveget tesszük a mosogató gépbe.
Nem véletlen, hogy egy kisváros besűrített szennyvíz iszapjából évente annyi nemesfémet, különlegesen drága földfémet lehet kinyerni, hogy már megéri a feldolgozás.
Sajnos a feldolgozók is csak töredékét szedik ki az anyagoknak. Az érdekli őket ami értékesíthető, a csak mérgező nehézfémek így "feldúsulva" kerülnek be a folyókba, az öntözővízbe, a táplálék láncba.
Az ablaküvegeket koptatja a széllel szállított por, oldja a savas esővíz. Az így kioldott mérgező anyagok még csak nem is kerülnek a szennyvíztelepekre, hanem közvetlenül a folyókba vezetik, ahonnan az is bekerül a táplálékunkba.

Ma, a műanyag hulladékok korában szentségtörésnek számít az mondani, hogy a műanyagok összetevői kevésbé veszélyesek mint az üveg. A műanyagokat ahogyan megtervezték összeállítani pl. földgázból, ugyan úgy vissza is lehetne alakítani.
Az üveg nehezebb ügy.
Ha csak egyszer merné az országos sajtó bemutatni azt, hogy átlépve a határon a testvéreink egyszerűen a Maros árterébe hordják a hulladékaikat és Szegednél percenként többszáz látható(!) hulladék úszik a Tiszán, az országos felháborodást váltana ki.
Az ártérbe hordott üveghulladék a súlya miatt szerencsére náluk marad.
Ha tényleg jót akarnánk nekik és magunknak is, akkor nem stadionokkal, hanem szeméttárolókkal kellene segítenünk őket.

Tudom, ez már nem üveg, de a valamikor felkapott Mártélyi holtágban tavaly nem lehetett fürödni. Sok mellébeszélés, sok gazda, magánkézbe került a holtág hasznosítása, sajtós mellébeszélések, sorozatos laborvizsgálatok, a klímaváltozás emlegetése... Ezzel ment el a nyár, pedig mindenki szeme láttára a strandtól 50-100 méterre folyik be az állóvízbe a község tisztított szennyvize.
Ha már az üvegből nem tudjuk kiszedni a mérgező anyagokat, a szennyvizet könnyebb lenne tovább tisztítani, vagy egy 1 kilométeres csővezetékkel közvetlenül a folyóvíz Tiszába vezetni.
Sajnos ebben a szennyvízben nem csak az háztartási, emberi hulladékok találhatók, hanem az üvegekből és kerámiákból kioldott mérgező anyagok is.
2019-09-06
06:54:16
Előzmény: sándor #53278#53282
Szia Sándor!
Érdekes cikk. Ki lehet-e nyerni egy sörösüvegből az ólom, vagy króm, vagy bármilyen tartalmat?
2019-09-04
19:15:44
#53278
Sziasztok,

Pár hónappal ezelőtt az ENERGIA - Energiapolitika topicban, valahol ezen a környéken #52823 sokat beszélgettünk a villamosenergia ökológia lábnyomáról.
Az akkori állításomat azóta is tartom, hogy a villamosenergiának van a legnagyobb lábnyoma. Azon belül is a napelemes villamosenergiának.
Meglehetősen nagy hullámokat kavartam azzal, hogy az emberek által a leg ártatlanabbnak tartott üveg a legszennyezőbb a világon.

Sok féle üveg van a speciális spektrumok áteresztésére, visszatartására, visszaverésére, visszatükrözésére kikísérletezett solár üvegek, a napelemek üveg alkatrészei, stb.
Az akkori szerteágazó hozzászólások egy része átkerült a helyére, ezért szeretném ezt a témát újból visszahozni, és kifejezetten azon a helyen, ahol a vitaindító és a hozzászólások remélhetőleg meg is maradnak majd!

Az alapoktól indítom újra a témát, hogy könnyebb legyen követni.
Nagyjából mindenkinek ismerős, hogy az üveges sör barátai alapvetően két táborba tartoznak. Az egyik tábor a barna, a másik tábor a zöld színű sörösüvegből hajlandó csak inni.
Innen indítanám az üveg, mint az egyik leg környezet szennyezőbb anyagfajta elemzését.
Régóta tartogatok egy cikket a barna és a zöld sörösüvegek tudományos vizsgálatáról, amit most felteszek. A lényege, mint minden üvegterméknek, hogy iszonyatosan környezet szennyező, és egyáltalán nem újrahasznosítható.

Ha valaki elolvassa ezt az "alap" cikket, az nézzen utána, hogy miből áll a solár üveg, a különböző fényáteresztési tulajdonságok módosítására milyen anyagokat kevernek az üvegbe. Pl. a szuper energia takarékos ablaküvegekbe, hogy csak a legegyszerűbbet említsem!
A speciálisan feljavított és erősített napkollektor és napelem üvegek a jövő időzített bombái.






2019-03-14
08:37:34
Előzmény: forrest #52571#52572
Az, hogy heti ürítést kell fizetni, nem a rendszer hibája. Még azt se teheted meg, hogy a szomszédoddal közös kukát használj (pl szomszéd néni és a mellette házban lakó egyedülálló fia sem használhat közös kukát, pedig bőven elég lenne). Ennek egyszerű oka van. Ha lenne lehetőség, hogy valaki ne kérjen szemétszállítást, akkor sokan megcsinálnák, hogy nem kérnek, a keletkező szemetüket pedig az erdőkbe hordanák. Ezen egyszerű ok miatt lett bevezetve, hogy mindenkinek kötelező fizetni a heti szemétszállítást.
2019-03-14
07:02:25
Előzmény: BJaca #52570#52571
Persze, így szoktam. Igazából 3 hetente is elég lenne. De attól még fizetem a hetit :(
2019-03-14
06:28:41
Előzmény: forrest #52569#52570
Ha nincs kint a kuka a kapu előtt, nem fog megállni a kukásautó. Vagyis ha tényleg olyan kevés a szemét, akkor - bár olcsóbb nem lesz - de kiteheted kéthetente is, egy megállást megspórolva a kukásautónak.
Itt jöhetnének képbe a hibrid kukásautók. Vagy a tisztán elektromosok?
www.index.hu/mindekozben/poszt/2014/09/08/elektromos_szemetszallito/
Még napelem is elfér rajtuk, legalább 3kWp.
2019-03-13
21:25:13
Előzmény: Paragon #52568#52569
Nálunk nem állnak meg minden kukával egyvonalban, van, hogy egyikük lemarad, másikuk előremegy, szerintem egy +-25 méterről összeszedik.
Működhetne ott, ahol a szemben lévő telekhatárok nagyjából egyvonalba esnek. Mifelénk mondjuk pont nem (sőt a telkek szélességében is nagy a szórás), így majdnem mindegy lenne, hogy összetoljuk vagy nem.
Nekem az fáj nagyon, hogy régebben lehetett kétheti szállítást kérni, de ezt pár éve mikor elkezdték centralizálni megszüntették. Annak ellenére, hogy négyen vagyunk a családban, ami nem komposzt meg nem szelektív az gyakorlatilag heti másfél zacskó szemét...
2019-03-13
13:56:43
#52568
Ez is környezetszennyezés:

A minap ismét rácsodálkoztam a kirakott kukákra, és szemet szúrt, hogy minden kuka a kiskapuhoz legközelebb van kirakva, így a házak bejáratainak elrendezésétől függően akár 4-5 méterenként meg kell állnia a kukáskocsinak. Nem tudom a súlyát, de 4-5 tonnára tehető, amit nem kis dolog elindítani, megállítani. Ez mind energia pocséklás. Pocsékoljuk a gázolajat, rongáljuk a fékrendszert, és pazaroljuk a munkások idejét is. Csodálom, hogy a szeméthordás egyáltalán kifizetődő ilyen pazarlás mellett, hiszen egy megállása ennek a nagy tömegnek elviszi 30%-t az általam egy ürítésre befizetett összegnek.
****************
****************
Mi lenne, ha mindenkinek a szomszédos telekhatárra állítania a kukáját? Ezáltal megállítható lenne a pazarlás, csökkenthető lenne a környezetszennyezés.Egy Google műholdas térképen egy tetszőleges úton bejelöltem a megállásokat. Bal oldalon a jelenlegi helyzet, azaz 6 megálló, illetve a javított helyzet 3 megálló ugyanazon területen. Nem nagy dolog, nem eget rengető "felfedezés", de bevezetése nem kerülne semmibe, a lakosság lenyelné azt, hogy a jelenlegitől 5-6m-el messzebbre kellene vinnie a kukáját. Mi lenne szerintetek a reakció, ha ezt bevezetnék? Gondolom, a szemétszállító cég berzenkedne, hogy nehezebben tudná ellenőrizni, hogy a kuka kihez, melyik házhoz tartozik



villam64Válasz erre
2012-04-11
09:03:21
#28293
A bélgáz fő alkotóeleme 5 szagtalan gáz: nitrogén, hidrogén, szén-dioxid, metán és oxigén. A jellegzetes szagot a skatole, indol és kén-tartalmú vegyületeket tartalmazó gázok adják. A bélgáz gyúlékony jellegét a hidrogén és a metán adja.




Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED
2011-01-25
11:38:31
#11060
Az EU tagállamok átlagos lakója több mint kétszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll. Ha a világon mindenki így élne, az emberiség eltartásához két Föld se lenne elegendő. Ha az átlag belga életmódját szeretné mindenki élni, akkor ehhez közel öt Földre lenne szükség. Magyarországon is másfélszer nagyobb a fogyasztás, mint a rendelkezésre álló terület, így a korlátok nélküli gazdasági növekedést nem célszerű gazdasági célként megfogalmazni.





Biosolar Forum  =>  KÖRNYEZETSZENNYEZÉS  =>  ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva