Biosolar Forum  =>  VÍZ  =>  Fúrt, ásott kutaklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-03-19
16:35:42
Előzmény: mediterro #27333#27384
maditerro

Ásottkútba lehet kapni több lépcsős búvárszivattyút is.
A lényeg, hogy az emelőmagassága (nyomása) legyen legalább 30-40 méter (kb 3-4 bar nyomás).
Üzem közben persze ettől kisebb lesz a csőben a nyomás.

Feleslegesen ne költsd a pénzt drága csőszivattyúra, ha van más megoldás.
2012-03-18
22:52:20
Előzmény: szocsmarci #27340#27343
szocsmarci,

Ezért kell a vízhez közelebb vinni ha van rá hely. Akkor ez a legolcsóbb megoldás.

szocsmarciVálasz erre
2012-03-18
20:52:01
Előzmény: mediterro #27333#27340
A "szívó" szivattyúk gyakorlatilag 6-7 méter mélységről tudnak szívni vizet (csak elméletileg megy a 9,8m). Az alatt már valamilyen buvárszivattyú kell.
2012-03-18
17:11:41
Előzmény: mediterro #27333#27334
mediterro,

Egy mélykúti búvár, vagy szívó centrifugál-szivattyú megfelelő nyomást biztosít:



Hogy melyiket választod attól is függ, hogy mennyi helyed van. Csőkútban csak mélykúti fér el.

mediterroVálasz erre
2012-03-18
16:58:59
#27333
Sziasztok!

Nagy gondba vagyok, elvetettük a füvet, és az ezeréves (1947-es évjáratú) ásottkútból, kínai 1000Wattos búvárral alig pisilik a víz az 1"-os slagon.

Így az öntözés 2 óra hossza, arról nem is beszélve, hogy így szórófejet se bír el.
A nyugalmi állapot a kútnál 8-10 m-en van, ha szívatom, ez természetesen jóval lejjebb megy(magasan vagyok, 3m mélyen se volt talajvíz, amikor ástuk az alapot).

Mit vegyek?

Metabo házi vízmű, valamilyen nyomásfokozóval?

Tipp?

köszi
2012-03-15
23:12:34
#27244
A vízkivételről annyit tudok, hogy a Duna melletti vízmű a csápos kutakból a normál talajvíztükör alá max. 40 cm-el szívatják a vizet. Ez a titka, hogy tiszta maradjon a víz.

Nyilván a talaj szemcse szerkezete alapján határozták meg a 40 cm-t.

Egy otthoni kútnál ezt majdnem lehetetlen teljesíteni. Szinte törvényszerű, hogy a kút be-homokol.

A teljesség kedvéért, nem árt tudni, hogy ez a homok hiányozni fog valahonnan.
A felette lévő talajrétegek előbb-utóbb nyíródni (roskadni, ülepedni) fognak.

Ha egy ilyen be-homokolós kút épület közelében található, akkor könnyen az épület statikai gyengülését okozhatja. Erre utalnak a házfalon ferdén kb. 45 fokos szögben meginduló repedések.
2011-04-24
20:42:21
Előzmény: sándor #13862#13924
sándor,

köszi megint a részletes hozzászólást.

Meggondolom mégegyszer, és mindenképp beviszem az ANTszhez vagy köjál vagy mifene. azt mondták ott mindenre megvizsgálják. de majd utánakérdezek mégegyszer, hogy ppontosan mi az a 'minden'. NEm tudom hogy én nem írtam, vagy elsiklottunk felette, de nem akarok furatni, mert van egy kb 100éves ásott kút, azt használnám, kővel felrakott az oldala, kb 8m lehet.és most ugy 6-7m-en áll benne a víz. de már nagyon régen volt amikor elfogyott benne a víz. szerintem 15-20éve... és az lehet a bányászattal függ össze, mert akkor a többi patak is kiapadt. itt felénk elég sok ér tör a felszínre van hogy a szőlősorok között egyszer csak feltör... aztán pár év múlva eltünik.. szerintem ezt is egy (vagy akár több) ilyen táplálja. De a baktériumokkal én sem szeretnék találkozni :-D főleg, hogy most egy 200 l-es tartályt melegítgetek... és mivel ezt csak a nap fűti, még azt sem tudom garantálni, hogy mindig 70-80 fokos benne a víz, ami esetleg megöli őket(vagy legalább nem tudnak szaporodni) gondolom a 40-60fokos víz épp ideális nekik... :-D
2011-04-19
09:29:37
#13823
sándor,

lassan meggyőzöl, de te irtad itt, hogy:

"A lényeg, hogy az első vízadó rétegnek az általában 4-10 méterig készített fúrt, norton, vagy ásott kutak vízadó rétegét nevezik. Ide a felső 3-4m humusz-homok (agyag) keverék rétegen megszűrt víz kerül be. Ez általában egészséges és tiszta. A csatornázás előtt még erősen nitrátos szennyvíznek számított. De a természet furcsa dolgokra képes. A csatornázás és az állattenyésztés megszünte után pár év alatt ez a felső réteg regenerálódott, megtisztult.
Ez a réteg ugyan baktériumokkal még fertőzött, de ha az ásottkút rendszeres használatban van, akkor bizonyos feltételekkel használhatóbb, mint az alatta lévő rétegek vize."

Nálunk itt (Csopak) nincs állattenyésztés(nagyüzemi) és van csatorna.

Amugy, nem lehet valahogy 'fertőtleníteni' egy ásott kutat? baktériummentesíteni?

köszi
2011-03-22
09:02:19
Előzmény: v_gy #13135#13136
v_gy,

Tudtommal a kútásók membrános (kelepelő) búvárszivattyút használnak az iszap kiemelésére a fúrt kútból.



Valahol ezt írta egy kútásó:

Ásott kútból az iszapot legkönnyebben búvárszivattyúval lehet kitakarítani.
Mellé a másik kútból nyomni a vizet. A cső alsó végébe egy szűkítő van beragasztva, hogy csak egy vékony de erős vízsugár lazítsa fel a búvár mellett az iszapot. A búvár viszonylag gyorsan lyukat szív maga alatt, akkor lejjebb engedni. Így megy egészen addig, amíg nem koppan a fenéken. Az ásott kutak feneke vagy kemény agyag, vagy ki van téglázva.

Utána a szivattyúhoz mosatni egyre táguló körből az iszapot. Teljesen nem lehet egy alkalommal kitisztítani. Érdemes pár napon belül megismételni, hogy ne legyen ideje a maradék iszapnak megint összetömörödnie.
Ha sikerül a 2m plusz mélységet vissza nyerni, akkor nyáron már sokkal később fog kiszáradni.
Sajnos azok a kutak, amelyek ki tudnak száradni, a víz visszatértekor gyorsabban iszapolódnak, mintha végig vízben állt volna az oldaluk.
2011-03-22
06:20:26
Előzmény: sándor #13133#13135
Üdv

Igen, ezzel a módszerrel próbáltam, de lehet túl hamar feladtam.
Úgy sejtem csak egyszerű iszaplerakódás lehet, mert mint irtam le tudtam dugni egy betonvasat a 2 m-nyi iszpba.
A téglázata éppnek tűnik, legalább is addig amíg belelátok.
Ami érdekes, hogy a pucoláskor megmenettem belőle 2-3 gőtét, ami nekem azt jelzi akkor még semmi baj nem lehetett a vizminősőgével.
Gyerekkoromban a szomszéd kutban halak éltek, lehet az is egy megfefelő biológiai próba, mivel se lovam se tehenem nincs.

Egy szarvatlan marha ugyan van a házban de nem akarok a vizből inni :)


végyé

2011-03-21
20:37:27
Előzmény: sándor #13111#13130
Üdv
Köszi a részletes leirást.
Gyakorlatilag a palántapróbával lehet megsaccolni, hogy milyen a viz.
Öntözésre már régóta használom a csőkutat, még nem vettem észre hogy különösebb bajt okozna a sótartalma.
A vasassága zavar mert a gyep locsolásakor minden csupa sárga lesz tőle, kerités, fák kérge.
Az ásott ezek szerint biztosabb az ilyesmire, mert az nem tűnik vasasnak.
Csak azzal meg az a baj, hogy nyáron kiszárad.
Valamikor olyan 6 m mély lehetett, mert egy 6 m es betonvasat le tudtam benne dugni, de az iszap vagy mi miatt most olyan 4 m re van a "földszint" :)
Probáltam vizzel fellazitani az iszapot és szivatni de nem sok sikerrel jártam, lemenni meg nem merek.

Lehet anyóst kéne megkérni hogy lemenjen, 2 legyet egy csapásra :)


végyé
2011-03-20
08:15:26
#13089
Üdv

Próbálkozott már valaki a levegőztetéses vastalanitással?
Arra gondolok, hogy amikor a kutból feljön a viz szép tiszta, amikor meg áll az edényben, bezavarosodik besárgul, majd ha leülepszik ujra tiszta lesz.
Gondolom ezt a kiváló oxidálodó vas okozza.
Levegöztetéssel talán gyorsitani lehetne, majd kivárva a leülepedést a felső réteget lehetn ehasználni mint "vastalan" viz.
Nálunk oyan 20 Nk a vízkeménység az lehetne valamilyen szintem lágyitani, vagy egyből mehetne a WC -be, talán ezzel megátolható lenne a csúnya elszineződés.


végyé

payagyerekVálasz erre
2011-01-13
01:53:18
Előzmény: sándor #10593#10597
"
Egy hatásos szonda telepítéséhez (100-130m), legalább 150-200m-ig kell lefúrni. Ki kell mérni a szóba jöhető rétegek hőmérsékletét, a rétegekben uralkodó áramlás irányát, a hosszú távon várható vízhozamot, a vízáramlás energia tartalmát.
Ki kell vizsgálni, nehogy egy ideálisnak látszó zárt lencsét szondázzanak be, mert ez gyakori hiba szokott lenni. Van még pár szempont, de ez is lyukanként elérheti az 1 millát. Ha így megállapították a szükséges szondaszámot, a lyukanként használandó rétegeket, akkor nagy biztonsággal hosszútávon használható lesz a rendszer.
Addig biztosan, amíg a szomszédnak is megtetszik ez a fűtés, és más lehetőség nem lévén rácsatlakozik a rétegeidre.

Akarva akaratlanul Te is ezt erősíted meg az elnyeletési példáddal. Vízmennyiség nélkül nem megy a dolog. A szondának pedig direkt vízkontaktus kell(ene).
"

Az alföld teknőjének mélyén, nincs ilyen gond. Itt talajvíz van, meg szegénység.
Most meg pláne!
Általában 3-4 méter mélységtől, már vízben van a szonda. Ha elkezdem hűteni, akkor megmozdul a hőátadás is. Persze nem alulméretezett szondánál!

A szomszéd dologgal, nem teljesen értek 1-et.
Példa: (félüzem-teljes üzem)
A legelső hőszipkám, még gázfűtéssel együtt futott. Akkor, kerekperec 13,8-14° volt a bejövő kútvizem. Egész télen.
Ámde:
A többi teleken, már teljes hőszipka terheléssel dolgoztam.
Ekkor is, kerekperec 13,8-14 volt a víz! Szintén egész télen.

Bár az én házam, 4kW-ot kért. Ez primervízből 3,2-3,4kW. De volt még 3,5 is a 4kW kimenőre. (bizonyos géppel, bizonyos trükkökkel)
Tehát ennyivel terheltem a talajvizet.

No. Haggyá békén! Fexek. Majd húnap. :-)
2011-01-12
21:55:46
Előzmény: kod1111 #10530#10577
Nem érdemes, mert ez általános eljárás.
payagyerekVálasz erre
2011-01-12
16:19:18
Előzmény: sándor #10555#10564
Makacskodok. :-)

Én csak 40 évvel korábbra tudok visszatekinteni, de az ásott kutak, akkor is ihatatlanok voltak. Csak a jószágokat itatták belőlük.

20 méteres szondák:
Több lehetőség van. Nem kell mindig U, vagy dupla U alakban gondolkodni. Van egyszerűbb, jobb megoldás. (koax)
Ráadásul:
A 20 méter mélység, másképp is megközelíthető. Ami még gazdaságosabb is lehet.
Pl.: 1 aknából fúrás ferdén, több irányba, mintegy esernyőalakban. Teszemazt 45°-ban. Ekkor az egyes szondák hossza több, nagyobb felületű.
9 méter mélységtől, már megvan a 12-14°.
Ezért én azt mondanám, hogy 1db 100 méteres szonda, helyettesíthető több db 20 méteressel. (Persze semmiképp sem U alakkal!)

Bentonit:
Tudtommal, mindigis azt használtunk. Az megfelelő hőkontaktust ad, és az előírásoknak is megfelel.

A nyitott kutas rendszer, más. Az erős kompromisszum. Mintegy félút a szondához vezető, végleges megoldásig.
Sajna, nekem is ez van. Azért nem tudok most fűteni. Sokan nem hiszik el, hogy az elnyeletés, mindigis nagyobb gond, mint a kiszivattyúzás.
Majd eccő, nekem is lesz szondám. Csakhát kéne még 1 kis pízecske.

Mindemellett -hőszipkánál- igen lényeges a talajkollektor méretezése. Sok emberke csak találgat, meg általános érvényűnek veszi az itt-ott leírt, 50-70W/métert. Holott azt sem tudja milyen talaj, milyen vízréteg.
Akármilyen kövér gép elrontható a hőfelvevő oldal elQrásával.
Persze csinálhatunk fasza gépet (nagyságrenddel jobbat, mint a gyáriak), de ha nincs honnan elvennie a hőt, akkor az is lekókad.
Ha meg a hőleadó oldalt is elQrják lelkesen, akkor oda a kompresszióviszony, oda a kövér gép. De ez itt OFF.
De ha már OFF és hőszipka:
Sajnos sok cég ráugrott a bizniszre, anélkül hogy tudnák mi a különbség a hűtő és a hőszipka közt. Gőzük sincs, hogy melyik gáztöltet, mire ideális. A gép helyes installálásánál is elakadnak. De még nagyon sokat sorolhatnánk...
2011-01-12
10:22:32
Előzmény: villam64 #10535#10551
Sőt, ahol sok metán van a kút vizében a leválasztott kísérőgázra gázmotoros kiserőművet is telepítenek (van ilyen már itthon is)
payagyerekVálasz erre
2011-01-12
02:05:03
Előzmény: sándor #10543#10546
Néha 1-ről beszélünk, de néha nem.

A fölső 20 méter, régen is szennyezett volt. Meg persze vasas is. Ez csak locsolásra használható, meg közvetett módú hőhasznosításra. Vagyis, nem kerül csatornába.
Hőszipka:
Én itt a felső réteg hőhasznosítását értettem. Azon a 20 méteren, már fix 14°-om van. Ez passzívhűteni is remek, meg hőszipka járatására is.
A termálvíz, más tészta. Ott már előállnak -magáncélú alkalmazás során- kezelhetetlen problémák. Mondjuk az igen sok, oldott ásványi lerakódás.

Vagyis ha kihasználom az ország földrajzi "lavór" jellegét és böketek pár 20 méteres szondát, ezt kellőképpen be-tömedékelem, akkor semmi kárt nem tettem.
Ezért lenne jó a kárpát medence. (Minden víz, ide folyik.) Ezért kínál a földrajzunk, jó hőhasznosítási lehetőséget. (nem termál)
Tömedékelés:
Szükség van a bentonitos tömedékelésre, mert különben, nem lesz jó a szondám hőfelvevő képessége. Nincs jó kontaktus a talaj és a szondám között.
Bentonit: (aki elírásként értelmezné)
Nem beton! A bentonit 1 agyagszármazék ásvány. Sok kellemes tulajdonsága van. Annó a földelőcövekeknél is használták a villanyászok. (Ott szódával és más hígításban.) Ha jól emléxem.
Namost:
Ez a bentonit, egyúttal visszazárja az átfúrt rétegvizek közti talajt is.

2011-01-11
17:33:29
Előzmény: sándor #10529#10532
Sándor,

"""
A gázpróbát általában a megfúrás után, a szivattyú nélküli csővégen lehet jól látni. A megbolygatott és nyomás alól felszabadult réteg képes méteres láng kifújást eredményezni, ha metános a víz.
Utána ez lecsillapodik. Ha később akarod próbálni, akkor közvetlenül a szivattyúból, a csőből kifolyó víz fölé kell tartani a gyufát. Ilyenkor apróbb kis pukkanások jelzik a metánt.
Vagy mint felénk, ha éppen a felszín közelében van egy termálos, olajos, földgázos lencse, akkor a víz is olajos, és a gáz "folyamatosan" is képes, be be lobbanásokkal égni. Csak mindig kell legyen gyújtóláng.
A pihentetett vizből a veszélyes gázmennyiség már távozik. Legfeljebb ami a légköri nyomásviszonyok és a vegyi összetétel miatt oldott állapotban visszamarad, az szabadulhat fel, ha megváltoztatod a nyomásviszonyokat.

A fekete lerakódás valami baktériumos működés maradéka. Nálunk az állandóan a fűben fekvő, nem mozgatott, locsolóvíznek kitett tömlőkön jelenik meg. A kútfúró a vasbaktériumoknak tulajdonította, mert a fák locsolóvíznek kitett oldalát is képes befeketíteni.
A szivattyút is éri az öntözővíz, megjelenik rajta a fekete lepedék.
A locsolótömlő egy szezon alatt átkeményedik tőle, de később rájöttem, hogy nem mindegyik fajta. A szivattyúról viszont megeszi a festéket.

"""

2011-01-11
13:50:37
#10528
A csapadékvízből közvetlenül létrejövő víz a talajvíz, ami a felülről nyitott és így szennyezésnek kitett. Ha már átfúrtam a vízzáró réteget, akkor rétegvízről beszélünk, ami többé-kevésbé védett a szennyezésektől . Ha ezeket a rétegeket ész nélkül átfurkálják, akkor jönnek létre az előző hozzászólásokban említett állapotok az arzénes vízzel, vagy még gyakoribb, hogy mondjuk trágyás, műtrágyás levekkel.
A telkem alatt levő bányavagyon se az enyém, csak ha a bányászati jogokat is megvettem
2011-01-11
12:25:22
Előzmény: robert #10517#10523
Radon?

A radon az ivóvízben oldott állapotban megtalálható.

www.ion.elte.hu/~akos/tezisek/szd/bezsenyianiko_szd.pdf




Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED
payagyerekVálasz erre
2011-01-11
10:53:09
#10518
Kútvíz használat:
Valóban vasas. Néhol több, másutt kevesebb. Leginkább a megfúrt rétegtől függ.
Sok esetben, még budi öblítésre sem használható, mert rozsdabarna lesz tőle a budi.
Bár a kútvíz -frissen felszínrehozva- még színtiszta, de az oldott vastartalma a levegőn, oxidálódik rozsdává. Néha, még kocsit sem lehet vele mosni. Ha igen, akkor azonnali csapvízöblítéssel.
Szóval leginkább locsolás, passzívhűtés, hőszipka a célfelhasználás.

2011-01-11
10:00:06
Előzmény: robert #10502#10516
A zárt vízadóból származó vizekben gyakran van oldott gáz, ami lehet széndioxid és metán is (meg más gázok). A metán okozott már érdekes dolgokat (pl felrobbant víztorony) ezért a kutak vizéből víz-gáz viszony vizsgálatot szoktak végeztetni, ez alapján A, B és C kategóriába sorolni, és metán-tartalomtól függően 2-5 évente felülvizsgálni (bővebben lásd 12/1997 KHVM rendelet)
2011-01-11
09:39:24
Előzmény: kod1111 #10508#10515
Nem tervezi adóztatni, hanem vízkészlet-járulékot kell fizetni utána bizonyos esetekben (43/1999 KHVM rendelet). A kút létesítése és üzemeltetése engedélyköteles, amit vagy a jegyző, vagy a környezetvédelmi felügyelőség ad ki, ami egyébként érthető, mert egy rosszul, rossz helyen kivitelezett kút elszennyezheti az ivóvízkészletet, és nem végtelen mennyiség van belőle egy adott rétegben, tehát nem lehet szabályozatlanul kitermelni.
Egy házi igényeket kielégítő kategóriájú kút a jegyző hatásköre, nem vészes az eljárási díja sem.
A gond inkább a vízminőséggel lehet, mert gyakran vasas a számunkra elérhető mélységben levő víz, a vastalanítás pedig nem olcsó (ezért nincs még saját kutam)
2011-01-10
19:55:03
Előzmény: monolit #10506#10508
Találtam egy ingyen víz reklámot, de amíg oda kerülsz, az mennyibe lesz neked, és ha már kész is, akkor is adódnak költségek mert legtöbbször a felszínre kell juttatni. Már többször hallottam, hogy az állam megakarja adóztatni a kutakat is.
www.ingyenviz.hu
Biosolar Forum  =>  VÍZ  =>  Fúrt, ásott kutaklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva