Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Hőszivattyú technológia
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-09-19
18:03:41
Előzmény: sándor #52009#52021
Jaca:
"mint kapcsolóelemek képesek vagy teljesen szakadtak lenni, ilyenkor nem folyik áram, vagy teljesen rövidzárba menni (5-100 milliOhm!), ahol viszont nem esik feszültség, így az UxI képletből az egyik mindig nulla. Természetesen PWM szabályzásról (vezérlésről) van szó."

Sándor:
Ha a P=UXI képletből az egyik szorzó nulla, "nem folyik áram", akkor nincs munkavégző képesség sem, Nincs teljesítmény amivel munkát lehetne végezni, tehát történik munkavégzés, a motor nem indul el, és nem fog forogni.

Itt az előtted szóló nem a működtetett berendezésre (motor), hanem a működtető berendezés, a szabályzóelem nulla közeli disszipációjára célzott. És ebben most igaza is van.

Villám, bocsánat, de hol válszoljak ha nem itt, itt van az előzmény.
Nagyon sok sikert kívánok neked a villamosenergetikai stratégia kidolgozásához.
Ez most semmi élc, komolyan mondtam.
2018-09-19
15:54:14
#52016
Egy cikk, ami nagyvonalakban leírja az inverteres klíma működését:
www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2017/aprilis/4372-klimaberendezesek-elektromos-javitasa

Kiemelve néhány mondat:
" Az inverter lényegében úgy működik, hogy a hálózati tápfeszültséget (1 vagy 3 fázis) egyenirányítják, a megfelelő feszültségszintre emelik, majd DC feszültség jelenik meg a kimeneten (csakúgy, mint egy akkumulátor esetében). Ahhoz, hogy a DC jel megfelelően stabil legyen, szükség van a nagyméretű kondenzátorokra. Az egyfázisú gépeknél az egyenfeszültség-szint 310-330 V körül van, háromfázisú gépeknél akár 510 V is lehet a DC feszültségszint."

"Régi gépek kompresszorainak induló árama a névleges 5-6-szorosa is lehetett, induláskor akár 50 A áramot is felvettek a hálózatból, ami a C25-nél kisebb megszakítót azonnal „levágta”. Az inverteres gépeket akár egy B10-es kismegszakítóról is lehet működtetni, mert a kompresszor lassan terhel fel."

"...egy kapcsolóüzemű tápról van szó, ami induláskor szintén nagy áramokat vesz fel, csak nagyon rövid (1 ms alatti) ideig..."

"Az inverteres technológia esetében a kompresszor mindig három, konkrétan U, V, W kimenettel rendelkezik, és erre a végfok felváltva kapcsolgatja a pozitív és negatív DC feszültségeket, és így hozza létre a forgó mágneses teret. Hogy ezt milyen intervallumban, milyen amplitúdóval teszi, az nagymértékben függ az invertertől."


Fontos még hozzátenni, hogy az inverter úgy tudja leszabályozni a motor teljesítményét, hogy közben a hálózatból felvett energia is ugyanúgy csökken: ha csak azt szeretnénk, hogy a motor 500W-ot fogyasszon, akkor a hálózatból felvett teljesítmény is 500W, amihez még hozzájön természetesen a vezérlő elektronika mindenkori fogyasztása, ami 10-50W maximum.
Ezzel szemben amikor a körhintás néni az olajos sebességszabályzót fél állásba helyezve lelassítja a körhintát, akkor a motor által felvett teljesítmény sokszor összemérhető az olajos szabályzón eldisszipálódó teljesítménnyel, vagyis az analóg szabályzók (olajos, vagy előtétellenállásos) nagyban rontják egy motor hatásfokát.

2018-09-17
07:14:03
Előzmény: BJaca #51999#52005
Jaca,
ismerem a keringetőszivattyúk ezen fajtáját, nálam konkrétan egy Grundfos Alpha megy 3 éve és én is csináltam hozzá egy ups-t mert nem megy gravitációval a rendszer ha áramszünet van. Én nem építgettem hanem kis kínaitól rendeltem 2300 forintért egy túláramvédett 12/250V pwm szabályzott modult, mivel én csak a szivattyút járatom róla ezért nem kellett szinuszos. 3 éve működik, eddig bevált.

A régi hagyományos keringetőm 50-65-80W volt. állítható. A mostani inverteres szivattyúm (mert az, ugyanolyan BLDC motor van benne mint klímákba) 14 és 26W között fogyaszt. Viszont az emelőmagassága közelébe sincs a régi szivattyúnak. Ezt tapasztalatból írom, a régi az 50W állásba simán melegre forgatta a legtávolabbi radiátor alját is, az új erre legmagasabb teljesítményen is képtelen. eThát működik használható, takarékos de a teljesítménye természetesen sokkal kisebb.

Amit linkeltél, az oldalon nem teljesen korrekt az összehasonlítás. Beteszem ide a képet, ne kelljen felmászni az oldalra. Nézd meg hogy az egyforma munkapont nem igaz, a hagyományos szivattyú 5,5 bar a a másikak meg 4 baros munkapontba üzemelnek a teszt során. Így hogyan lehet korrkt összahasonlítást végezni? Persze lehet mondani hogy akkor is 20-40%-al kevesebbet fogyasztanak az invertesesek, de azért mert ezek beállnak a legmegfelelőbb munkapontba, miért nem olyan hagyományos szivattyú van a tesztbe ami szintén 4 bar nyomáson szállítja a tesztben a folyadékot? Akkor ez az eltérés az AC+frekvenciaváltó tesztben néhány % lenne csak. Az EC+frekvenciaváltó kivitel természetes hogy jóval takarékosabb, az állandómágnes miatt, ezen nincs mit vitázni.

Az igazi oka a takarékosságnak valóban, ahogy írtad inkább ott keresendő hogy nem fűt/hűt túl, nem szalad meg a hőmérséklet, sokkal kisebbek a kilengések.



Villám, épp most kanyarodtunk oda amit jeleztél, nem csak a motorra figyelünk, az épület hőtehetetlensége és az alkalmazott rendszer túl-aláfutása (szerintem) a sokkal dominálóbb tényező.

A szivattyúk fogyasztásához még annyi, igen, tökéletesen elég nálam az 50W helyett a 25W is. De ez nem annyira az inverteres szivattyú technika vívmányát erősíti hanem inkább az épületen végrehajtott hőszigeteléseket dícséri, sokkal kevesebb a hőigény és ezt már e kisebb szivattyú is kiszolgálja.
Ezzel nem azt fejtem ki hogy nem takarékosabb, e hogy nem 50%-al hanem sokkal kevesebbel az tuti.
És mégegy, még nincs tapasztalatom az időállóságáról az újnak. A régi kb. 20 évet ment, és még működött amikor cseréltem. Az új tele ban elektronikával, valószínű javíthatatlan egy esetleges meghibásodásnál, cseréje 40-50ezres nagyságrendbe (fog) esni.

2018-09-17
01:34:11
Előzmény: szocsmarci #51988#52004
Szia Marci,

A téma azért siklik állandóan el, mert úgy akarják. Most látom, hogy időközben változnak lassan a vélemények, de azért a lényeget összefoglalom neked.

Olyan két fizikai fogalomról van szó, amelyek a teljesítmény és a munka. Általános iskolai anyag.
Ha egy egység súlyt egy egység magasságra kell felemelni, és ahhoz egy egység munka kell, akkor teljesen mindegy, hogy mennyi idő alatt teljesítetted a feladatot, a végrehajtáshoz egy egység munka szükséges.

Ez ugyan így igaz a forgómozgás megvalósítása esetében is.
Amíg a felemelés során is vannak az alap képletet meghaladó többlet teljesítmény igényt jelentő tényezők, mint pl. a légellenállás, addig a forgómozgás létrehozásához több járulékos többlet igény tényező adódik hozzá. Pl. a gördülési ellenállás leküzdése.


Először induljunk ki egy hagyományos villanymotorból.
Ha a bekapcsolás után egy sec alatt eléri a névleges üresjárati fordulatszámát, akkor magas indító árammal, de az indítás miatt letörő, gyakorlatilag a nullát megközelítő indítási feszültséggel fog indulni. Azért nem tépi szét magát, mert a teljesítmény alapvetően P=UxI.
Ez a motor egy sec alatt használ el egy egység indítási munkát, ami X KWh-t jelent.

Ha ezt a motort valamilyen lágyindítóval öt sec alatt gyorsítod fel, akkor kisebb indítási árammal, nagyobb indítási feszültséggel és ötszörös idő alatt használja el az X egység indítási munkát. A P=UxI itt is igaz.

A probléma ott van, hogy ha egy régi olajos vagy vizes, a forgórészbe kötött ellenállásos lágyindítót használsz, akkor megvalósul a lágyindítás, de közben az olaj, vagy a víz felmelegszik. Ennek a felmelegedésnek konkrétan számítható munka igénye van.
A motor a lágyindítás esetében is, ugyan úgy melegszik, csak lassabban. A melegedése akkora lesz, mintha direktben indították volna, mert a felpörgéséhez azonos mennyiségű munkát igényel, mint a direkt indításkor. Csak ez a munka nem egy sec, hanem öt sec alatt fordítódott a motor felpörgetésére, melegítésére.

A kérdés csak az, hogy melyik melegedésre fordított munka a nagyobb?
-A motor direktben felpörgetéséhez szükséges munka?
-Vagy a felpörgetéséhez a direkt indítással megegyező mértékű munka és az ehhez hozzáadandó, a lágyindító folyadék felmelegítésre fordított munka összege?
-Az, hogy X egység munka egy része egy, vagy öt sec alatt fordítódott a motortest melegítésére, a végeredmény szempontjából mellékes.


Ezt próbáltam hetek óta elmagyarázni egy olyan embernek, aki nem bizonyít, nem érvel, nem szolgáltat adatokat, nem ad linket, csak kritizál.
Javaslom, hogy vagy titkold el a korodat, vagy ne öregedjél, mert akkor a tudásod (is) azonnal gúny tárgyát fogja képezni, nem csak a személyed!
Ráadásul olyan stílusban, ami ezen a fórumon ritkán fordult eddig elő. Voltak (vannak és lesznek) kemény viták, odaszúrások, de a párbeszéd megmarad(t). Eddig.

Ami a tényleges vita tárgyát képezi (számomra nem képezte, mert még annyit sem sikerült kihúzni a vitapartnerből, hogy milyen klímája van, vannak-e gépkönyvi adatai, diagramjai stb.), az egy klíma.
Hogy egy több motoros (ezt csak én gondolom, mert erről sem kaptam tájékoztatást) egységből álló hűtő-fűtő klíma-e vagy sem, nem tudható.
Egy olyan berendezés-e, ahol csak a ventilátor(ok) indítása és szabályozása (nem vezérlése!!!) képezi a feladatot?
Ennek a klímának van kompresszora is. Egy kompresszor indítása egy egész irodalmat megtöltene, annyi féle lehetőség van. Szelepeket nyitni, sűrített levegővel rásegíteni a felpörgésig, stb.

Klímák esetében anno Payagyerek írt le sok olyan dolgot ezen a fórumon, amit elég lett volna a velem vitatkozóknak kikeresni, és máris világosan látnának.
Csak cím szavakban:
-Nem mindegy, hogy milyenek az adott és elvárt hőmérsékleti paraméterek.
-A feladatnak megfelelő elven működő kompresszor kiválasztása. Olyan pl., amelyik szállító teljesítménye és nyomása a fordulatszám függvényében változik, vagy sem.
-Van-e ehhez illeszkedő elpár szelep beállítás, szabályozás?
-Milyen szabályozási finomság, lépcsőződés a lehetséges és elvárt?
-Hol vannak a még működő alsó, és az elérhető felső hőmérséklet határok?
-Természetesen az ehhez illeszkedő gáz fajtája is kérdéses.
-Egyáltalán mit fog át a büszkén emlegetett inverteres szabályozás? Szabályozást-e, vagy csak vezérlést?
-Mivel egy, a tudásához viszonyítva olcsó berendezésről lehet szó, így a vezérlése, esetleg a szabályozása sem lehet full extrás. Valami mai primitív kínai tömeg árúcikk, saccolom.

Mindegy.
A lényeg, hogy ennek a klímának a kompresszor motorjának van lágyindítása.
Hogy szabályozása van e, nem tudható.
A ventilátorainak a szabályozása meglehet csak vezérlés (soklépcső) és nem szabályozás. Ez sem tudható.

Minden esetre ennek a klímának van inverteres működtetése.
A hálózati feszültségből különböző átalakítók után gyakorlatilag freki szabályozást valósít meg. Tételezzük fel a legjobbat!
Ennek az átalakításnak ugyan úgy van átalakítási vesztesége, mint ha egyszerű olajos lágyindítóval szabályozgatnám le és fel a fordulatszámot.
A kisebb fogyasztás törvényszerű. Ha alacsonyabb fordulatszámon járatom, akkor megfelelő fajtájú kompresszorral kevesebb lesz a gáz szállítás, alacsonyabb ventilátor fordulaton a légszállítás. Viszont a szabályozási veszteség relatíve nagyobb lesz, mint névleges fordulaton.
A kettő eredményezhet átlagosan kisebb teljesítményfelvételt, ezáltal kevesebb fogyasztást.
De olyan butaságot, hogy 1 KW helyett csak 0,15-0,5 KW legyen tartósan, azt képtelenségnek tartom.
Már csak azért sem, mert az indítás után ezek a klímák ~25%-al túlterhelt állapotban működnek, és egészen addig így járnak, amíg el nem érik a beállított hőmérsékletet. Ez a túlterhelt üzemállapot méretezéstől függően a teljes működési idő 10%-a is lehet, mert a klíma által kiszolgált helyiségben van hőforgalom. Ajtók, ablakok nyílnak, lehetséges főzésrásegítés is, illetve elszívás hőelvonás is.
Tehát megtakarítás van, de koránt sem akkora, mint amekkorával etetni próbálnak bennünket.

Ezeket a tényeket külön fogom a vitapartnerem elé terjeszteni. Ez a műszaki "segédlet" neked készült.

A freki elmászásról, a KIF hálózat lekapcsolásáról van egy anyagom.
Villámnak szántam, mert sajnos a "forgógép hiányos" villamosenergia előállítás nélkülözi a szinkrongenerátorok tehetetlenségi inerciáját. Enélkül pedig nincs freki tartás, ami a hálózatok széthullásához vezet. Ez is BME téma, ahol a probléma megoldásának lehetőségét vizsgálják a "szintetikus inercia elméleti bevezetésével".


Külön piszkálja a csőrömet a társaság stílusa, amit nem akarok ebbe a topicba behozni.
Miután az elemi durvaságuk és modortalanságuk felkeltette az érdeklődésemet, szétnéztem, hátha másutt is megnyílvánulnak. Úgy gondolom, megtaláltam őket.
Amióta ezt megírtam a vitapartneremnek (2-3 napja), azóta feltűnően megszaporodott az adott fórumon a különböző témákban a törölt Nicknevek száma.
Nicknevet törölni még a megírás napján? Mi az értelme, miközben visszamenőleg évekig nincs Nicknév törlés?


2018-09-16
19:58:44
Előzmény: 444tibi #51998#51999
Szia 444tibi!
Érdekes dolog ez az inverteres motorszabályzás. Én a keringetőszivattyúmat cseréltem le egy inverteres darabra. Ugyanakkora szállítás mellett sokkal kevesebb energiát fogyaszt. Én is kétkedve fogadtam, hogy hogyan tud 5-10W teljesítmény mellett ugyanúgy működni, de tud. Az egyik ok, hogy az asszinkron villanymotorok hatékonysága rosszabb, mint amit az inverterekhez használnak, hiszen az inverter nem csak arról szól, hogy egy sima villanymotorhoz frekvenciaváltót csapnak hozzá. A szivattyúban például már állandó mágneses motort építettek be.
Ez is érdekes lehet:
www.villanylap.hu/lapszamok/2015/junius/3683-villanymotorok-hatekonysaga-es-az-eu-direktivak
Szóval úgy néz ki, egy 1kW-os inverteres motor is kevesebb energiát használ, mint egy 1kW-os hagyományos motor.
Szakaszos üzemben pedig az eddig olvasott tapasztalatok alapján minden többet fogyaszt, mint folyamatos üzemben. Az inverteres klímák mellett jó példa erre a gázkazánok lángmodulációja. Az oka pedig többek közt a túllengések csökkentése, illetve amikor el kezdi felfűteni a vizet, már fogyaszt, de meleget még nem ad, és a járulékos veszteségek itt nagyobbak.
2018-09-16
19:05:41
#51998
Csendesen olvasgatok 1-2 hete itt.
Sándor jól érvel, abban teljesen igaza van amit a motorikus fogyasztókról írt. A villanymotor amíg képes rá, csökkenő feszültséggel arányosan növeli az áramfelvételét és ez igaz az inverteres hajtásokra is. Ne keverjük azzal hogy leszabályoz kisebb teljesítményre. Ha a teljesítményigény 1kW, az 1kW-os aszinkron motor 1kW-ot fog felvenni, a 2kW teljesítményű inverteres hajtás ugyanebben a szituban persze hogy leszabályoz, de ugyanúgy 1kW-ra. Mindkettőben 3 fázisú motor dolgozik, az inverteres hajtásokba is. Még többet is fog fogyasztani mert az inverter mindig fennálló vesztesége még hozzájön.

Az on-off kontra inverteres szabályzás kérdésében nekifeküdtem a netnek (mivel saját tapasztalatom nincs), próbáltam kutakodni olyan weblapokon ahol régóta működő klímás cégek és ehhez értő és hitelesnek tűnő szakemberek írtak.
Arra jutottam hogy ha állandó teljesítmény igény van (szervertermek stb.) akkor több egybehangzó vélemény szerint is semmi eltérés nincs az on-off és a szabályozott készülékek között fogyasztásban. Vagyis ha most elindítom a klímát és 1 hónap múlva leállítom, ugyanannyi lesz a fogyasztása mindkettőnek.
Eddig szép és jó. Viszont arra, hogy szakaszos üzemben miért fogyaszt (ugyanolyan körülmények között) 10-25%-al kevesebbet az inverteres, arra nem sikerült rájönnöm.
Bizonyára hasonló okok miatt mint egy ugyanolyan teljesítményű on-off C24 cirkónál kevesebbet fogyaszt egy nem kondenzációs, de már modulációs és szivattyúfordulatot is vezérlő korszerűbb gázfűtő készülék. Pontos magyarázatát ennek sem tudom, lehet Sándor közel jár hozzá, nem csak motor fordulatszáma változik hanem ezzel együtt a vezérlés több ponton is beavatkozik és így jön létre egy gazdaságosabb üzemállapot. Valamint így a hőmérsékleti túlfutások is kisebbek, ez is mérhető nyereséget hoz. Az indítások és leállások száma nem hinném (hacsak nem extrém sűrűn, pár percenként történnek) hogy ezt drasztikusan befolyásolnák.
2013-12-09
10:40:22
#44109
Megmérte már valaki, hogy hány fokkal csökkenti a levegős hőszivattyú kültéri a rajta áthaladó levegő hőmérsékletét?

COP=3 mellett 5kW fűtőteljesítményhez 3.3kW-ot kell kivenni a levegőből, ami dT=5C hűtéssel óránként 2000m3 levegőt igényel.

50%-os üzemben 12 óra alatt 24.000m3

A naponta lehűtött levegő akkora mennyiség, hogy ~50 méter magasan emelkedne egy 500m2-es telekkel rendelkező ház fölé.

3000 óra éves használat mellett 6 millió m3.

Ha 5 millió háztartás mindegyikében szivattyúznának, akkor az évente 3e+13 m3 lenne, ami Magyarország területén (95.000km2) mintegy 300 méter vastagságban csökkentené 5 fokkal a levegő hőmérsékletét.

Jól számoltam?


2013-04-16
21:42:20
Előzmény: villam64 #40271#40272
Akkor nálad más a helyzet, talán egy kondenz kazán lehet alternatíva. 500m3 30%-át ha megtakarítod akkor az 150m3 gáz 135Ft/m3-rel számítva kb. 20eFt tudsz évente megtakarítani, azaz kb. 11 év alatt térül meg (az már 9%-os belső kamatlábot jelent, tehát elgondolkodtató).

villam64Válasz erre
2013-04-16
21:20:53
Előzmény: nadtom #40270#40271
Nálam úgy kell számolj, hogy 500 m3 a fűtésre az éves gázfogyasztásom hagyományos gázkazánnal, de ne féges.
2013-04-16
20:58:33
Előzmény: villam64 #40215#40270
Villam,

Most találtam meg a válaszodat. :-)
A 600eFt-os hőszipka megtérül Roberttel éppen ezen polemizálunk, a kazános fórumba leírtam.

Most már sokkal olcsóbb a hibrid rendszer a hőszipka kb 470eFt-ba jön ki ha 230eFt-ba számolod a kondeznkazánt, összesen 700eFt-ba kerül, így nem kell külföldre menni...

Azt nem tudom milyen a belseje de remélem az Ariston nem a kínai kategória...
villam64Válasz erre
2013-04-16
15:07:46
Előzmény: pali #40265#40266
Szerintem ez: www.webaruhaz.permanent.hu/termek/hoszivattyu-3-viz_viz_hoszivattyu-26/6kw_os_viz_viz_magyar_hoszivattyu-1697

Én 3-5 kW közöttire gondoltam 200 ezerért.
2013-04-16
14:09:56
Előzmény: payagyerek #40220#40265
payagyerek!

Melyik hőszivattyú a Tibiféle a Permanentnél?

payagyerekVálasz erre
2013-04-13
19:58:59
Előzmény: villam64 #40222#40233
Hatalmas és drága lemezes HCS-k, folyadéktartály a kondin, Copeland scroll kompót, inverter (frekiváltó), normális adagoló, igen vastag rézcsövek, normális elektronika, primer vízoldalban áramlásérzékelő, igényes és drága gépház, stb.

Némelyik kínai:
(persze van igényes is, de annak már az ára is egál)
ON-OFF kompót, mikrofelületű spirálHCS-k (nevetséges és hányingerkeltő).
Az igen apró felületű kondin nincs folyadéktartály. Tehát a lekondenzált gázlé benne gyűlik, miáltal felületet vesz el az amúgyis aprócska HCS-ből.
A HCS-k áramlástechnikailag fordítva is vannak bekötve!
Áramlásérzékelő nyista! Tehát ha véletlenül leáll a primer kör szivattyúja, akkor azonnal szétfagy az amúgyis hitvány elpár.
Az esetleges védelmek nem működnek.
Nevetséges adagoló.
Igen soványka rézcsövek.
Egyszerű gépház.

1 ilyen gép 600 rúpia körül bóklászik. Sokan befaragtak ilyenféle szerkezettel, melyek végül a kukán végezték.
Némelyik olyannyira hitvány, hogy a hasunkat fogva kacagtunk a belét meglátván.
villam64Válasz erre
2013-04-13
15:10:16
Előzmény: payagyerek #40220#40222
Valószínűleg erre gondoltam. De mi kerül benne 1 millióba?
payagyerekVálasz erre
2013-04-13
13:54:34
Előzmény: villam64 #40215#40220
"nem értem, hogy a magyar fejlesztésű hőszivattyú, miért kerül 400 ezerrel többe, mint a külföldi"

Ha a Tibiféle víz-víz hőszipkára gondolsz, melyet a Permatyi is forgalmaz, akkor egyértelmű a különbség. A kínaiak zöme hulladék. Szó szerint! A bennük lévő igen aprócska hőcserélőcskéket semmiképp sem nevezhetnénk annak. Ráadásul teli vannak konstrukciós hibákkal, áramlástechnikai alapszabályok meghágásával.

Sokat beszélek Tibivel és a gépét is ismerem. A Permatyi nem véletlenül állt át az Ő gépeinek forgalmazására.

Ha nem erről van szó, akkor bocs a belekotnyeleskedésért.
villam64Válasz erre
2013-04-13
10:11:06
Előzmény: nadtom #40213#40215
Mindennek van alternatívája (taxi). Mint megállapítottuk, nem szabad a fűtés és használati meleg víznél sem csak egy szempontba (megtérülés) kapaszkodni. A kényelem is számít, gazdaságosság, környezet. Természetesen nálam is számít a megtérülés. Ezért nem megyek 600 ezerért hőszivattyút venni. De, ha kint kolbászolnék, és megkapnám 1-2 százezerrel olcsóbban, akkor elgondolkodnék. Mert akkor belátható a megtérülési idő. Például nem értem, hogy a magyar fejlesztésű hőszivattyú, miért kerül 400 ezerrel többe, mint a külföldi? Mi olyan bonyolult, hogy az előállítási költség tízszereséért adják?
2012-10-15
13:06:05
Előzmény: villam64 #34320#34323
Villam
bocs kezdek teljesen belekeveredni.
És még csak Neked sincs igazad, mert nem -5 fokos, hanem 0 fokos az elpárhőm.
Mindkét oldalon fázisváltás van és a fázisváltás adja a nagymértékű Q(pont)-t, nem a dT, mert az meg nincs.

Mondjuk a szondás rendszer 10 fokos görbéje jelentősen feljebb helyezkedik el.
0,6-0,8 η mellett máfél-két érték COP a difi.

villam64Válasz erre
2012-10-15
12:31:07
Előzmény: grano #34319#34320
Nem értelek Grano. A disszertációban is ez az adat van. R407C -5/35. Pont a 72. oldalon, ahogy rámutattál.



villam64Válasz erre
2012-10-15
12:22:18
Előzmény: grano #34315#34318
Ez Payagyerek disszertációjához jó. Csak a hivatkozást ne felejtse el bele írni.
Azt látom, hogy R407-tel működik a -5/35 4-es COP-pal. Mélyebben nem óhajtok hőszivattyúval foglalkozni.
2012-10-15
11:44:24
Előzmény: villam64 #34301#34315
ez egy kicsit mélyebb (elméletibb) disszertáció a hőszivattyúkról, talajszondákról.
www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gepeszmernoki_Kar/2012/Mehes_Szabolcs/ertekezes.pdf
talaj hővezetési ellenállás etc,
az első harminc oldal nehézkes utána érdemes olvasni, mérések is szerepelnek benne.
különösen a 72. oldalon lévő elpár/COP összefüggést ajánlom figyelmetekbe.
Erről paya írt érthetően, az értekezés meg fizikailag magyarázza baromi nehezen érthetően.
Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Hőszivattyú technológia
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva