Kezdőlap   Fórum   Keresés   Login   
Új hozzászólás
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Fabrikettlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-07-02
14:11:31
Előzmény: zb0 #15581#15582
zb0,

"... az általad kívánt információk a jegyzőkönyv részei..."
Én pont erre vagyok kíváncsi. De te leírsz néhány számot, és azt mondod, ami a népmesék végén olvasható: aki nem hiszi járjon utána.


"... hadd kérdezzek vissza: fakereskedőtől hol kapsz olyan dokumentumokat, amit rajtam számon kérsz?..."
Számomra elég világos, hogy egy bizonyos nedvességtartalmú tüzifától mit várhatok, mert elég sok a tapasztalat, jelentős szakirodalom és népszerű írás foglalkozik vele, ráadásul egy alapanyagról van szó, nem egy valamilyen módon feldogozott ipari termék. Ezért nem kérdéses, hogy mire számíthatok az akác elégetése során. Hallottál már olyat, hogy valaki például cserfát hamisít?


A kereskedelem működését nem kell bemutatni, azt is tudjuk, hogy milyen vérre-menő közdelem folyik a vevőkért. De nem is erről van szó.
Gondolj csak bele: Van egy tuti jó termék, ami mindennél jobban megéri. Akkor ennek az információnak futótűzként kell terjednie az interneten ugyanúgy, mint a kocsmai pultok mellett. Epszilonnyi idő alatt mindenki tudomást szerez róla, és csak azt szeretné vásárolni. Aki egyszer kipróbálta, az nem akar többé mást használni. Most ezt tapasztalod?
Ugyanennek az ellenkezője sem igaz. Akárhányan meg is szívnak valamit, mindig bőven lesznek új áldozatok is. Lásd a megállíthatatlan 70%-al dúsabb szempillát ígérő reklámot.
Ne érts félre, nem neked akarom felróni a fogyasztói társadalom működésének visszásságait, de ne tegyél úgy, mintha te ki tudnád vonni alóla magadat.

2011-07-02
08:35:31
Előzmény: zb0 #15575#15577
zb0,

Nem arra gondoltam, hogy neked kellene bevizsgáltatnod, ha amint írod "a bevizsgálási jegyzőkönyvek gyártóknál elérhetők".
Te nem kaptál ilyet a számla mellé? Amiről szó van az egy akreditált labor által kiállított certifikát, ami a mérési adatokon kívül megjelöli a szabvány számát, ami alapján készült. Szabvány hiányában a leírja a mérési eljárást.
Van ilyen papírod, vagy a fűtőérték mérést te végezted el?

Ez sem egy eredeti tanúsítvány, de legalább szabványszám szerepel rajta:




""sem eladni, sem választást nyerni nem lehet igazmondással.", legalábbis, ha jól értem a dolgot, Te írtad. Nos ezzel annyiban vitázom, hogy hazudozással valóban el lehet adni valamit EGYSZER. Többször biztosan nem."

Ugye láttál már TV reklámokat?
Hány választást éltél meg eddig?

2011-06-30
08:53:51
Előzmény: robert #15539#15546
Szóval, hogy mikor lehet ténylegesen olcsóbb brikett, mint a gáz:

Ha a rendelkezésre álló gázkészülékek hatásfoka nagyon rossz, a szilárd kazán pedig az átlagosnál jobb. Például régi parapetes gázkonvektorok, régi fürdőszobai gázos fali-melegítők és meglévő jó állapotú kályha, kazán esetén.


A fával csak kényelmi szempontból lehet összehasonlítani, még az 50%-os nedvességtartalmú tüzelő is olcsóbb a brikettnél egyazon kazánban.


Melyik vidéki portán nincs hely a fa száraz tárolására? Esetleg az árvíz sújtotta területeken.
A legtöbb ember nem csak hasogatni lusta, hanem gondolkodni is. De gondolkodni még vészhelyzetben sem hajlandó.
Már feltettem ezt a képet egyszer. A szomszédomnál időnként leszerelik a gázórát. Ilyenkor fával fűt. Az udvaron lenne hely bőven, ő mégis így tárolja a tüzelőt. Amikor kell, előás néhány hasábot a hó alól.


Azt, hogy a brikettet a gyártás után mennyi ideig és milyen körülmények között tárolják azt senki nem garantálja. Kiderülhet a végén, hogy töke van a menyasszonynak :)


Hosszú távon gyűjtött költségadatokat az adatgyűjtés körülményeivel élő ember még nem látott.




2011-06-30
00:12:19
#15539
Itt egy grafikon a földgáz, minőségi fabrikett (19MJ/kg), valamint 20 és 50% nedvességtartalmú tüzifa fajlagos költségére (jelen árakon számolva).
A fa és a brikett (értelemszerűen egyazon kazánban elégetve) lényeges árelőnyt mutat a fa javára.
A gázkazánok általában jobb hatásfokkal működnek, a gázos fűtési rendszerek pedig jobban szabályozhatóak mint a szilárd tüzelésűek (puffer tároló nélkül), ezért még egy jónak mondható szilárd tüzelésű kazánnal sem lehet lényeges előnyt elérni a gázzal szemben, akkor ha brikettel fűtünk.
A fa még a gáz-kondenzációs kazánnal szemben is felveszi a versenyt.
Az ábráról az is látszik, hogy brikett mikor lehet lényegesen olcsóbb, mint a gáz.

A kényelmi sorrend ugye világos. Az egyes fűtőanyagok árának változása lutri.



2011-06-29
11:50:24
#15524
Egy brikettgyártó a hirdetésében így jellemzi a termékét:

1. természetes alapanyagokból (faporok, faforgács, faapríték, erdőgazdasági melléktermék) készül
2. idegen kötőanyagot nem tartalmaz
3. nedvességtartalma kicsi (10% körüli) ezért könnyebben és jobb hatásfokkal ég, mint a hagyományos tűzifa
4. fűtőértéke nagy, kétszerese az átlagos tűzifának kb. 17-19MJ/kg
5. hamutartalma kicsi (0,7-1,5%)
6. fában kén gyakorlatilag nincs, ezért füstje a környezetre káros kéndioxidot nem tartalmaz
7. nagy sűrűségű (1000-1400 kg / m3), vízben elsüllyed
8. a tűzifával szemben 2-3 szor nagyobb sűrűségű, és mintegy 50%-kal nagyobb fűtőértékű.



A 4. ("fűtőértéke nagy, kétszerese az átlagos tűzifának") és 8. (" mintegy 50%-kal nagyobb fűtőértékű") pontok közül melyik lehet igaz?
1 = 4.
2 = 8.
x = egyik sem
2011-06-27
15:17:08
Előzmény: zb0 #15481#15486
zb0,

Nem ismerem a pontos statisztikai adatokat, de azt gondolom, ha leszámítjuk az importot, akkor - talán - a jelenlegi szinten biztosítani lehetne az ellátást.
De abban az esetben, ha a háztartások elkezdenének átállni a fa-tüzelésre, akkor egyből hiánycikk lenne a fűtőanyag.

Ezen persze előrelátással lehetne segíteni, például javítani kellene a hőszigetelésen.

A másik lehetőség, ha a rossz hatékonyságú erőművi biomassza alapú áram előállítás helyett a biomasszával a sokkal jobb hatékonyságú hőtermelést segíteni.


Az építőfával kapcsolatban saját tapasztalatom, hogy a házunk tetőszerkezete és a nyílászárók mind ukrajnából származó borovi fenyőből készültek. De még a zsaludeszka és a kerítés sem hazai.

2011-06-26
14:53:27
Előzmény: sándor #15465#15470
Egy Ausztriában élő kolléga, aki láttott már brikett üzemetet, azért tartja jónak, mert az alapanyag nagyrészt a fák kérge, és ágai (főleg fenyőágak), mindent belerakhatnak, ami igazából melléktermék.

Lássuk be azonban, hogy Ausztria és Magyarország faipara nagyban különbözik. Amíg az osztrákok az erdőterületek csökkenése nélkül el tudják látni magukat építőfával és annak a hulladákából készített fűtőanyagokkal, addig mi importra szorulunk. Már most is, pedig csak nagyon kevesen választják ezt a fűtőanyagot.
Az ukránok lelkiismeretfurdalás nélkül letarolják az erdeiket, és eladják annak, aki töbebet fizet érte. Lehet, hogy pont ezért dől össze évente egy csomó ház Magyarországon az árvizeknek köszönhetően.
De térjünk vissza az importra. Miért jó az nekünk, ha megint olyan fűtőanyag felé kalimpálunk, ami a kiszolgáltatottságunkat növeli?
2011-06-26
10:21:26
Előzmény: sándor #15462#15464
Sándor,

A préselt termékek esetén a nagy tömörség és homogenitás miatt biztosan másképp kell tüzelni, és a lassabb égetésre is van lehetőség.

A kandallóból szétsugárzó hő azonnal előidézi a kellemes hatást, ami a lánggal együtt azonnal meg is szűnik. A szobában a hőmérő hiába mutat 21 fokot, ha az ablakfelületek és a fal hideg. Vagyis a hőérzet önmagában nem méri a hőfejlődés mértékét. A vízteres kandallónál ráadásul a cirkuláció elvezeti meleget a tűztérből.

Az ellátás semmiből sem garantált, de van amiből be lehet tartalékolni. Gázból és áramból nem lehet.
Ha nincs gáz, akkor összeomlik az elektromos szolgáltatás is.
Még csak nagyon kevesen fűtenek pellettel, brikettel, mégsem triviális a beszerzés. Ha csak a kétszeresére nőne a kereslet, szerintem már akkor le lehetne mondani róla. A fa alapanyagúakról biztos. Ha a jelenleg élelmiszer termesztésre használt területeket kellene energia-ültetvényre átállítani, az is zsákutca.

A pellet kazánban el lehet égetni a könyvespolcot?

2011-06-25
07:32:44
Előzmény: sándor #15431#15433
Sándor,

Szóval úgy gondolod, hogy a kandalló a magasabb fűtőértékű brikettől egy más üzemállapotba került, ami a melegvíz készítésnek kedvezett, de a "kandalló érzést" rontotta.

A mi kandallónk is akkor élvezhető, ha lángol, és sugározza a hőt. A nagy üvegajtón keresztül még 4-5 méterre is érezni lehet a kellemes meleget. Hogy mennyi hő távozik ilyenkor a kéményen az nem mértem, de biztosan sok. Amikor parázslik a tűz, a szomszéd szobában futó 2 méteres rozsdamentes füstcsövön rajta tarthatom a kezem, nem sül meg.
A lakásból sok hő folyamatos elillanhat a kéményen keresztül, ennek a jó oldala a folyamatos légcsere.

A látvány-kandallóknak összességében siralmas lehet a hatásfokuk. Mégis, most, hogy felvetettem itthon, hogy a jelenlegi 1 kémény kürtőre rákötnék egy kazánt a pincében, de akkor a kandallót nem lehetne egyidejűleg használni, a feleségem nagyon ferde szemekkel nézett rám :)


2011-06-24
16:24:30
Előzmény: sándor #15418#15419
Sándor,

"...kell lennie egy fordulópontnak, egy határértéknek az elgázosítós kazánnál(is) ahol ezt a hőmennyiséget esetleg a brikettből még olcsóbban és kevesebb macerával kinyerhetem..."
Azt értem, hogy kevesebb macerával, de olcsóbban is? Szerintem erre semmi esélyed. Miért lenne fordulópont? Itt egyenes arányokról van szó.

Egyébként ránézhetsz a táblázatra, ott billentsd át a fűtőanyagot.
Ha már ott vagy, akkor az üzemóra változtatásával beállíthatod az éves hőtermelést is.

2011-06-24
10:48:48
Előzmény: takyka #15389#15390
takyka,

Ehhez a megállapításhoz én is csatlakozom.

Már a fajlagos tüzelőanyag árból is látszik, hogy két régi, azonosan gyenge hatásfokú rendszeren elégetve a gáznál 30%-al olcsóbb a brikett, és 70%-al olcsóbb a fa.

Gáz 4,1Ft/MJ (140Ft/köbm, 34MJ/köbm)
Pellet 3,3Ft/MJ (60Ft/Kg, 18MJ/Kg, ez egy átlagosnak tekinthető pellet)
Brikett 2,9 Ft/MJ (55Ft/Kg, 19MJ/Kg)
Tüzifa 1,6 FT/MJ (24Ft/Kg, 15,5MJ/Kg)


2011-06-24
10:17:19
Előzmény: zb0 #15374#15389
No, végül csak sikerül egymás közelébe tornásznunk álláspontjainkat. :-)
Még ha nem is értünk mindenben teljesen egyet, de ezek már felfogás és értékrendbeli különbségek.

Az elmúlt napok vitáiból nekem az jött le, hogy külön kell kezelni minden egyes szituációt.
Nem mindegy, hogy már meglévő rendszerről beszélünk, ahol "csak" új fajta fűtőanyagra akarunk áttérni, vagy teljesen új rendszert építünk, vagy csak kisebb-nagyobb változtatásokat vagyunk hajlandóak végrehajtani.

Ha van egy kész rendszer, régi gázkazánnal, vegyes tüzelésű kazán-puffertárolóval, szerintem ott nagyon kijön az árelőnye a brikettnek.

Esetemben, ahol a rendszer ki van hegyezve a kondenzációs kazán legjobb hatásfokú üzemmódjának tartására. (kazán és az összes csövezés a ház szigetelő burkán belül+alacsony hőmérsékletű fűtésrendszer) ott egy a pincében/kazánházban elhelyezett (mert a lakótérben nem lehet) átlagos vegyes tüzelésű kazán + puffertároló kombináció alacsonyabb hatásfoka és nagy vesztesége elvinné a brikett árelőnyét. Mindezt mindenféle támogatás nélkül értem.

Azt sem merném kijelenteni, hogy fűtéskorszerűsítés esetén nem alternatíva a gáz, hiszen számításba kell venni a kényelmet, olcsóbb beruházást, melegvíz előállítás problémáját (fűtésszezonon kívül)is.


T.
2011-06-21
13:05:20
Előzmény: zb0 #15293#15298
No, még utoljára megpróbálkozom elmagyarázni a dolgot.

Van két fizikai paraméter:
- Égéshő az adott anyag elégetésekor keletkező energia mennyisége beleszámítva az égéskor keletkező vízgőzben található energiát. Ez egy valós fizikai érték.
- Fűtőérték az adott anyag elégetésekor keletkező energia mennyisége a keletkező vízgőz energiatartalmának figyelembe vétele nélkül. Ez egy fiktív, korrigált érték.

Anyag: Égéshő Fűtőérték
Száraz fa 19MJ/kg 15MJ/kg
Földgáz 40MJ/m3 36MJ/m3
Brikett ? 19MJ/kg

forrás:
www.hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1t%C5%91%C3%A9rt%C3%A9k

Épületgépészetben a fűtőértéket használják, ugyanis a kondenzációs kazánok megjelenéséig nem használtak olyan berendezéseket, amik hasznosíthatták volna a távozó gőzben lévő látens hőt. Így a közölt számok szebben mutatnak. Te is és mindenki ezt a fiktív mérőszámot használja, amikor a brikettedet, gázt, készülék hatásfokot jellemz. A fiktív kiindulási érték eredménye egy fiktív szám. A 107% hatásfok ugyanúgy fiktív, mint a 19MJ/kg fűtőérték. Csak mint viszonyítási szám használható.

pl.
Ha egy gázkazán megadott hatásfoka fűtőérték alapon 80%, akkor a valóságban égéshő alapon 74% értéket tud.
Egy vegyes tüzelésű kazán amire 70% van megadva, az égéshő alapon 55% hatásfokkal rendelkezik (száraz fával számolva).
Egy kondenzációs kazán fűtőérték alapon megadott 105% hatásfoka a valóságban égéshő alapon 94%-ra jön ki.
Az általánosan használt fűtőérték, mint éghető anyagok fajlagos energiatartalmát mutató szám nem tartalmazza az adott anyagból kinyerhető összes valós energiát.


T.
2011-06-21
12:04:40
Előzmény: zb0 #15293#15297
zb0,

Próbálom egy példán keresztül elmagyarázni, hogy jön ki 100%-nál magasabb hatásfok.
Talán segít.

Veszek tőled 10kg brikettet egy olyan raklapon, amiért nem számítasz fel plusz költséget. Azután elégetem a brikettel együtt a raklapot is. A várható 190MJ (100%) helyett 210MJ hőt kaptam. A hatásfok 10%-al magasabb, mintha nem nyertem volna vissza a raklapban rejtett hőt (ami analóg a füstgázban rejlő vízpára kondenzációjával nyert hővel).

Tehát nem arról van szó, hogy energia keletkezik, hanem csak arról, hogy egy olyan energiát is hasznosítunk, ami eddig elveszett.

2011-06-21
11:32:07
Előzmény: zb0 #15292#15294
zb0,

Átlagos COP-vel számoltam, de nevezhetjük az éves hatásfok értékét tőlem SPF-nek is. Víz-víz hőszivattyúk esetén alig van különbség a kettő között.

A hatásfok értékekhez azon kívül, hogy "nincs olyan, mint átlagos hatásfok", van valami hozzáfűznivalód?

Az összehasonlítás ezen fázisa szerintem kész. A bonyolítás csak ez után következne.

2011-06-21
10:55:22
Előzmény: zb0 #15278#15289
zb0,

Ne haragudj, de azok akik nem hajlandóak az alapvető ismereteket elsajátítani azon szakterületen amivel üzletszerűen foglalkoznak, azok számomra nem vehetők komolyan. Tudom-tudom, te gázzal nem foglalkozol, de mégiscsak érinted a témát, amikor torz összehasonlítások alapján adsz tanácsot vevőidnek.

Ha megtiszteltél volna azzal, hogy elolvasod az általam linkelt első cikk felső egyharmadát, akkor belátnád, hogy senki nem beszél örökmozgóról. Fűtéssel foglalkozó körökben nagyjából 5-10 éve volt értetlenség tárgya a kondenzációs gázkazánok 100% feletti hatásfoka. A kulcs a gáz fűtőérték meghatározási módja, ahol is nem számolják a füstgázzal távozó vízgőz energiáját. Ez a hagyományos kazánból távozó vízgőz, ami a valóságban energiát tartalmaz, de nem szerepel a gáz (34MJ/m3)fűtőértékben, ez hasznosul egy kondenzációs kazánban, ezért olvashatsz 100% feletti hatásfokot. 1m3 földgáz égésekor kb. 1,6kg víz keletkezik. Ennek a víznek a kondenzációs hője 1,6kg/m3*2,25MJ/kg=3,6MJ/m3.

T.
2011-06-21
10:06:08
Előzmény: robert #15283#15285
Szia Robert!

Az E-ON-nál a H tarifát csak 3 fázisra engedélyezik.
A hőszivattyú üzemelési költségénél érdemes ezt figyelembe venni.

Pali
2011-06-21
09:49:40
Előzmény: sándor #15282#15283
Szívesen vennék adatokat háztartási méretű berendezésekre:

1. kazán típus
2. fűtóanyag
3. teljesítmény
4. névleges hatásfok
5. tároló méret/ár
6. spec kémény (5m kiépítésének az ára)
7. várható élettartam
8. éves karbantartási költség)

Ezekből lehetne egy Ft/MJ kazánköltséget számítani.

Szerintem hagyjuk a más országokban elérhető lehetőségek kitárgyalását ennél a problémánál.
2011-06-21
08:56:38
Előzmény: zb0 #15273#15281
"Ne haragudj, de azokkal, akik be akarják bizonyítani, hogy a perpetuum mobile létezik nem foglalkozom. Ez a fizika egyik alapvető törvényszerűsége. A 100% feletti befektetett primerenergia-kinyert energia arány egy esetben lehetséges jelenleg: megújuló energiaforrásokkal."


A blabla mellőzésével:

2011. júniusában

Energiatartalomra vetített ár:
Elektromos kapcsolt 8.9FT/MJ (32ft/kWh)
Elektromos H tarifa 8.3FT/MJ (30ft/kWh)
Gáz 4,1Ft/MJ (140Ft/köbm, 34MJ/köbm)
Pellet 3,3Ft/MJ (60Ft/Kg, 18MJ/Kg, ez egy átlagosnak tekinthető pellet)
Brikett 2,9 Ft/MJ (55Ft/Kg, 19MJ/Kg)
Tüzifa 1,6 FT/MJ (24Ft/Kg, 15,5MJ/Kg)


Minden tüzelőanyagot a neki megfelelő korszerű kazánban égessük el.
Kazán-hatásfok (átlagos):
Elektromos (hőtárolós) 100
Hőszivattyú (COP=3) 300
Szilárd tüzelésű kazán tárolóval 70
Gáz kazán 90


Fűtés fajlagos költsége:
Elektromos (hőtárolós) 8.9Ft/MJ
Pellet 4,7Ft/MJ
Gáz 4,6Ft/MJ
Brikett 4,1 Ft/MJ
Hőszivattyú (SPF=3) 2.8Ft/MJ
Tüzifa 2,3 FT/MJ

Árarányok:
Elektromos (hőtárolós) 3.8
Gáz 2
Pellet 2
Brikett 1.8
Hőszivattyú 1.2
Tüzifa 1

A kiindulási adatok változtatásával, és egyéb érzelmi kötődések, egyéni gazdasági kényszerek figyelembe vételével bármilyen fajlagos költség kihozható, attól függően, hogy milyen eredményt akarunk látni.

Szerintem érdemes lenne még az egyes fűtőberendezések teljesítményre vetített árát is megvizsgálni. Általában mennyibe kerül egy kondenzációs kazán, vagy pellet kazán, stb...
2011-06-20
22:24:34
Előzmény: zb0 #15273#15277
Megközelítem máshonnét:

4,2(gáz fajlagos költség)/2,8(brikett fajlagos költség)=1,5.

Tehát, ha egy gázos rendszernek másfélszeres a hatásfoka, akkor egálban vagyunk.
Átlagos vegyes kazán 60% hatásfokú. Átlagos turbós (nem kondenzációs) kazán 90% hatásfokú. 60*1,5=90%
A turbós kazán ki-be kapcsolgat, ami veszteséget okoz. A vegyes kazán mellé kell egy puffer tároló, aminek vesztesége van.

Ezeket vehetjük egálnak?

T.


2011-06-20
22:14:46
Előzmény: zb0 #15272#15276
zb0,

" Az a baj, hogy ez nem az én megállapításom. Ez az épületgépészek szakterülete, így rájuk támaszkodom. Ezt ők állítják. Jelzem, logikailag sem nehéz a dolgot belátni."



Az épületgépészeidtől származó információid hibásak, elavultak, ha azok alapján érvelsz leendő vásárlóidnak, félrevezeted őket (most nem a talicskával fát vásárlókról beszélek, hanem fűtéskorszerűsítés, építkezés előtt állókról).

Ajánlom figyelmedbe az alábbi cikkeket:
www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=2072
www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=412
Itt elmagyarázzák miért is láthatsz 100+% hatásfokot.



" Október táján pl még nagyjából csak éjjel fűt az ember. Ergo a rendszer addigra lehűl a géppel együtt. A gép pedig nem üzemel folyamatosan éjjel sem, így újra és újra felmelegszik, majd lehűl, stb. A hideg gépet, rendszert, kéményt minden bekapcsolással újramelegíted, ami veszteségekkel jár. Ráadásul a kikapcsolással a keringetés is leáll, így a lehűlő gép maradék hője sem hasznosulhat, hanem elvész. Mondhatod, hogy ez kicsi veszteség, de a sok kicsi sokra megy. Esetünkben bizony nagyon sokra. És ez csak egy ok a sok közül. Hidd el, a kondenzációs kazán nálunk nagy szám, amerről a szelek fújnak, már lejárt lemez. És azok a "hülye" németek, svájciak, stb, nem átallanak egyre nagyobb arányban brikettel, pellettet fűteni. Csak van oka ennek is nem?"

A többi következtetésed sem állja meg a helyét.
A vegyes tüzelésű kazánnak nincsenek indulási-leállási veszteségei? Puffertároló veszteségei?
Hallottál már gázkazán időjárás követő teljesítmény szabályzásról?
Ha nem, itt egy gépkönyv:
www.termomax.hu/php/letolt.php?df=IN_24_35_Jub_V13.pdf
8. oldal táblázatának 5. sora (Hatásfok 30% részterhelésen...)
Mégse olyan rossz a hatásfok?

Pont az októberi időben, amikor kis teljesítmény kell, egy a lakótérben elhelyezett, zárt égésterű (kondenzációs)gázkazán kis teljesítménnyel üzemelve a legjobb hatásfokát adja. Veszteségei a lakóteret fűtik, koaxiális füstgázelvezető rendszerének nincs természetes huzata. Induláskor, leálláskor 5-10kg vasat és vizet kell fűteni, kihűlni hagyni. Természetesen végül nem lesz 107% rendszerhatásfok, de 95-100% körülire lehet számítani.

Kérlek te vedd számba és oszd meg velünk egy vegyes tüzelésű kazán-fűtésrendszer veszteségeit, hatásfokát októberi körülmények között.

Nekem nincs információm Németországról, de van Finnországról. Elárulom, hogy Finnországban meg röhögnek a brikettes küzdelmen, mert vígan fűtenek villannyal, meg távhővel is (új építésű családi házakban)! És? Érint ez minket? Bizonyít ez bármit is? Csak annyit, hogy ott mások a viszonyok.


T.

2011-06-20
20:03:26
#15271
én annyira nem mennék bele, ilyen szélsőséges esetekbe, hogy vannak, akik talicskával mennek fáért. A környékemen szinte mindenki használ fa fűtést és kétféle felhasználás a jellemző: megveszi két évre előre a fát és papírforma szerint használja fel. A másik, pedig megveszi tavasszal a fát, és 6-7 hónap száradás után használja fel. Ez közel sem csont száraz, de nem is tocsog a víztől. Ha már mindenképpen vizes fával akarsz számolni, akkor szerintem ez a fajta felhasználás sokkal gyakoribb, mint az, aki talicskával megy a fáért.
2011-06-20
14:10:54
Előzmény: zb0 #15250#15268

Hivatkoznék erre a mondatodra:
"...a kazán hatásfoka kizárólag a névleges teljesítményén üzemeltetve igaz. Ez a terhelés azonban pusztán az év mintegy 5-10%-ában történik pusztán, a többi időben a gép terhelése és ebből kifolyólag a hatásfoka is ennél jelentősen kisebb..."

Illetve egy előzőleg tett kijelentésedre a kondenzációs kazánok hatásfokával kapcsolatban.

Légy szíves nézz utána a kondenzációs kazánok működésének, specifikációinak normál működési körülmények között, mert a megállapításaid alapjaiban hibásak.
Köszönöm,

T.
2011-06-20
13:15:14
Előzmény: Jesu #15262#15264
Jesu,

A nincstelenség nem energetikai kategória. Persze lehet arra is üzleti tervet alapozni, de nem az a célom , hogy ezeket a "lehetőségeket" kiaknázzam, hanem inkább közösen megtalálni azt, ahogyan segíteni lehet.


Gondolom az ilyen "kedvetlen" emberek nem a neten keresztül rendelnek majd, a olcsóbb szállítóknak pedig gyorsan elfogyna a teherautójuk, esetleg a sípcsontjuk is kárát látná :)

2011-06-20
12:28:42
Előzmény: zb0 #15250#15262
Egyetértek.
Sok helyen járok, ahol kiderül, hogy a legnagyobb gond a vizes fa. Szépen elmondom, hogy kéne. Ők meg szomorúan mondják, hogy nem megvalósítható a 2 éves betárolás, mert nincs hozzá "kedv". Persze hozzá kell tenni, hogy az építkezés, beruházás végén járunk többnyire.

Arról már nem is beszélek, akik kis taligával, hetente járnak el fás vízért a helyi nepperekhez, ahol mázsára kapják. :(((
Bazi sokan vannak ám!
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Fabrikettlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2023 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva