Biosolar Forum

Biosolar Forum => Fűtés - Biomassza => Fabrikett

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

robertVálasz erre 2011-11-01 22:53:35
#20617 Ha már itthon csak hivatkozásokat hallhatunk a brikett és pellett vizsgálati anyagairól, akkor megpróbálok segíteni. Itt megtalálható egy a Német cégek közül, amelyik leírást és elérhető sok oldalas minőségi vizsgálati jegyzőkönyveket is produkál. www.etteldorf-metterich.de/holzpellets/qualitaetsnormen.html Itt pedig egy szigorú vélemény részlet arról, hogy nálunk esetleg ezért nem sikeres a pelletes tüzelés: >Qualitätsnormen für Holzpellets Die EU-Norm "Pellets EN 14961-2" Ab 2010 wird die erste EU-Norm für einen Biomassebrennstoff eingeführt. Sie soll die Verwirrung zwischen DIN-Normen, Ö-Normen, und individuellen Regelungen auf einzelnen Pelletsmärkten beenden. Drei Qualitätsstufen sollen europaweit gelten: Qualitätsstufe A1 A1 ist die Qualität für Verbraucher mit den üblichen Holzpellets-Öfen für Einfamilienhäuser. Sie hat die strengsten Werte und entspricht zum größten Teil der anerkannt hohen DINPlus-Qualität. A1-Holzpellets sollen einen Ascheghalt von unter 0,5 ,% (Nadelhölzer) bis 0,7 % (andere Hölzer) haben. Der Parameter "Rohdichte" wird durch die "Schüttdichte" abgelöst. Dies ist praxisnäher, da dies die Menge der Pellets beeinflusst, die in die Brennkammer gefördert wird. Qualitätsstufe A2 Diese Qualität ist vor allem auf die Pelletsheizungen ausgerichtet, die einen etwas höheren Aschegehalt vertragen. Solche Anlagen sind vor allem in Südeuropa im Einsatz. Theoretisch ist es auch möglich, die Qualität A2 in den bei uns gebräuchlichen Pelletskesseln zu verbrennen, aber nur bei deutlich höherem Wartungsaufwand. Auch die Kesselhersteller wären davon nicht begeistert. Es ist zu prüfen, ob dadurch die Garantie-Ansprüche nicht verfallen. Qualitätsstufe B Hier handelt es sich um die längst überfällige Regelung für sogenannte "Industriepellets". Sie erlaubt einen noch deutlich höheren Aschegehalt und viel mehr Rohstoffe. Für grosse Pellets-Anlagen – wie in Schulen, Firmen, oder gar Kraftwerken – ist das auch kein Problem. Für Kleinanlagen in Einfamilienhäusern ist diese Qualität nicht geeignet. Bisherige Normen – bis 2010 Die in Deutschland so beliebte und anerkannte DIN-Norm 51731 ist zur Beurteilung der Qualität und Eignung von Holzpellets für Kleinfeuerungsanlagen ungeeignet. Das liegt sowohl an den großzügigen Grenzwerten als auch an der nicht stattfindenden externen Kontrolle von Produkten und Fertigware. Weiterhin ist die zugelassene Bandbreite der Einzelparameter sehr breit gefasst und lässt dem Hersteller sehr viel Spielraum. In Österreich, wo Holzpellets schon deutlich früher als in Deutschland weit verbreitet wurden, wurde die Ö-Norm M 7135 entwickelt, die deutlich strengere Werte vorschreibt und geringere Schwankungen des Endprodukts zulässt. Viele Hersteller haben die Ö-Norm M 7135 und ihre Werte als Basis für Entwicklung und Vertrieb von Pelletöfen und Heizungen herangezogen. Diese Pelletkessel wurden so konstruiert, dass sie bei Verfeuerung von Holzpellets nach Ö-Norm und DIN Plus ihre volle Leistung und ihren besten Wirkungsgrad erreichen. Die Ö-Norm 7135 diente dann als Vorlage bei der Entwicklung der DIN plus, die darüberhinaus ein Zertifierungsprogramm ist. Dies bedeutet, dass neben der vorgeschriebenen Produktqualität auch die laufende Produktion der Holzpellets vor Ort ständig auf Einhaltung der Qualitätskriterien überprüft wird.< Sajnálom, hogy nem magyarul olvasható, de egy kiemelt szakasz tartalmazza azt a mindig hivatkozott Német szabványt, ami alapján gyártott és forgalmazott pellett a német gyártók ellenőrizhetetlen minőségi fegyelmezetlensége miatt még a tüzelőberendezés üzemeltetését is veszélyezteti. Ukran certifikat ,amit egy luganszki ceg alitott ki. Nekik akkreditált laborban be kell vizsgáltatni a termékeket, ha el akarják adni külföldön. Ez csak a jegyzőkönyv összefoglalója. Ettől és még néhány másik ukrán cégtől importálják a magyar kereskedők brikettet, de ezeket az információkat kis hazánkban elnyeli a föld, marad a sajtcédula. "A viszonteladónak pedig méltányolható érdeke, hogy ez az információ az ő üzleti titka maradjon." Ezen a minősítésen vannak szabvány számok, nem úgy, mint azokon a sajtcetliken (megfelelőségi nyilatkozatot), amit a hazai forgalmazók mellékelnek. Ebben nem tól-ig értékek vannak, hanem a vizsgálatra átvett minta konkrét tulajdonságait tartalmazza. Ez nem csak egy kereskedői nyilatkozatot, hanem egy laboratóriumi mérés eredménye. A kettő nem ugyanaz! A hazai helyzetről: A gyártónak, vagy az importőrnek kell elvégeztetnie a bevizsgálást. Annak alapján állíthatja ki a gyártói/szállítói megfelelőségi nyilatkozatot. A lánc többi tagja ebből dolgozik. A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgálat megrendelőjének adatait. A viszonteladónak pedig az érdeke, hogy ez az információ az ő üzleti titka maradjon. A kiállított megfelelőségi nyilatkozatok tartalmáért azonban a kiállító teljes felelősséggel tartozik. A belföldi forgalomba-hozatalt megelőzi egy vámkezelés. Ennek során minden papírt bekérnek. Ha a szabványokra épített vámtarifa-táblázatban a fabrikett vámtarifaszáma alá a termék nem sorolható be, nem vámkezelik mint fabrikettet, azaz forgalomba sem hozható fabrikettként. A besorolás alapja az akkreditált laboratórium vizsgálata. Ezek alapján adott megfelelőségi nyilatkozatban közölt adatokért pedig mind polgári-, mind büntetőjogi értelemben a kereskedő a felelős. Tehát a hazai kereskedő megkapja a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, amihez a bevizsgálási dokumentumokat is mellékelni szokták. Ezek a beszállító (nagyker) nevére készülnek. Ezek alapján állítja ki a kereskedő a termékadatlapot. Az élet már csak olyan, hogy ennek ellenére előfordulhat hibás termék. Ez esetben, ha a fogyasztó ezt jelzi, a kereskedő intézkedik. Amennyiben ezt nem tenné, a fogyasztónak megnyílik a lehetősége, hogy felettes szervhez forduljon. Ez esetben az adott hatóság nyilván ellenőrzi a termékadatlapot és összeveti a termék paramétereivel. Itt a kereskedő abban az esetben marasztalható el, ha az általa kiállított termékadatlap adattartalma rá visszavezethető okból valótlan. Összefoglalva: A kereskedőnek a gyártótól kapott termék-adatlapokon kívül nincs más a birtokában. A gyártótól kapott számokat átmásolja a saját céges logóval ellátott papírjára és ezt adja tovább. Ennél többre nem köteles, akkor miért is foglalkozna vele. Ha valakinek gondja van, akkor vizsgáltassa be maga! Probléma esetén a gyártónál lehet reklamálni.

2011-11-01
22:53:35

#20617
Ha már itthon csak hivatkozásokat hallhatunk a brikett és pellett vizsgálati anyagairól, akkor megpróbálok segíteni.

Itt megtalálható egy a Német cégek közül, amelyik leírást és elérhető sok oldalas minőségi vizsgálati jegyzőkönyveket is produkál.

www.etteldorf-metterich.de/holzpellets/qualitaetsnormen.html

Itt pedig egy szigorú vélemény részlet arról, hogy nálunk esetleg ezért nem sikeres a pelletes tüzelés:

>Qualitätsnormen für Holzpellets
Die EU-Norm "Pellets EN 14961-2"
Ab 2010 wird die erste EU-Norm für einen Biomassebrennstoff eingeführt. Sie soll die Verwirrung zwischen DIN-Normen, Ö-Normen, und individuellen Regelungen auf einzelnen Pelletsmärkten beenden. Drei Qualitätsstufen sollen europaweit gelten:

Qualitätsstufe A1
A1 ist die Qualität für Verbraucher mit den üblichen Holzpellets-Öfen für Einfamilienhäuser. Sie hat die strengsten Werte und entspricht zum größten Teil der anerkannt hohen

DINPlus-Qualität. A1-Holzpellets sollen einen Ascheghalt von unter 0,5 ,% (Nadelhölzer) bis 0,7 % (andere Hölzer) haben.

Der Parameter "Rohdichte" wird durch die "Schüttdichte" abgelöst. Dies ist praxisnäher, da dies die Menge der Pellets beeinflusst, die in die Brennkammer gefördert wird.

Qualitätsstufe A2
Diese Qualität ist vor allem auf die Pelletsheizungen ausgerichtet, die einen etwas höheren Aschegehalt vertragen. Solche Anlagen sind vor allem in Südeuropa im Einsatz. Theoretisch ist es auch möglich, die Qualität A2 in den bei uns gebräuchlichen Pelletskesseln zu verbrennen, aber nur bei deutlich höherem Wartungsaufwand. Auch die Kesselhersteller wären davon nicht begeistert. Es ist zu prüfen, ob dadurch die Garantie-Ansprüche nicht verfallen.
Qualitätsstufe B
Hier handelt es sich um die längst überfällige Regelung für sogenannte "Industriepellets". Sie erlaubt einen noch deutlich höheren Aschegehalt und viel mehr Rohstoffe. Für grosse Pellets-Anlagen – wie in Schulen, Firmen, oder gar Kraftwerken – ist das auch kein Problem. Für Kleinanlagen in Einfamilienhäusern ist diese Qualität nicht geeignet.
Bisherige Normen – bis 2010
Die in Deutschland so beliebte und anerkannte DIN-Norm 51731 ist zur Beurteilung der Qualität und Eignung von Holzpellets für Kleinfeuerungsanlagen ungeeignet. Das liegt sowohl an den großzügigen Grenzwerten als auch an der nicht stattfindenden externen Kontrolle von Produkten und Fertigware. Weiterhin ist die zugelassene Bandbreite der Einzelparameter sehr breit gefasst und lässt dem Hersteller sehr viel Spielraum.

In Österreich, wo Holzpellets schon deutlich früher als in Deutschland weit verbreitet wurden, wurde die Ö-Norm M 7135 entwickelt, die deutlich strengere Werte vorschreibt und geringere Schwankungen des Endprodukts zulässt. Viele Hersteller haben die Ö-Norm M 7135 und ihre Werte als Basis für Entwicklung und Vertrieb von Pelletöfen und Heizungen herangezogen. Diese Pelletkessel wurden so konstruiert, dass sie bei Verfeuerung von Holzpellets nach Ö-Norm und DIN Plus ihre volle Leistung und ihren besten Wirkungsgrad erreichen.

Die Ö-Norm 7135 diente dann als Vorlage bei der Entwicklung der DIN plus, die darüberhinaus ein Zertifierungsprogramm ist. Dies bedeutet, dass neben der vorgeschriebenen Produktqualität auch die laufende Produktion der Holzpellets vor Ort ständig auf Einhaltung der Qualitätskriterien überprüft wird.<

Sajnálom, hogy nem magyarul olvasható, de egy kiemelt szakasz tartalmazza azt a mindig hivatkozott Német szabványt, ami alapján gyártott és forgalmazott pellett a német gyártók ellenőrizhetetlen minőségi fegyelmezetlensége miatt még a tüzelőberendezés üzemeltetését is veszélyezteti.

Ukran certifikat ,amit egy luganszki ceg alitott ki.
Nekik akkreditált laborban be kell vizsgáltatni a termékeket, ha el akarják adni külföldön. Ez csak a jegyzőkönyv összefoglalója.
Ettől és még néhány másik ukrán cégtől importálják a magyar kereskedők brikettet, de ezeket az információkat kis hazánkban elnyeli a föld, marad a sajtcédula. "A viszonteladónak pedig méltányolható érdeke, hogy ez az információ az ő üzleti titka maradjon."

Ezen a minősítésen vannak szabvány számok, nem úgy, mint azokon a sajtcetliken (megfelelőségi nyilatkozatot), amit a hazai forgalmazók mellékelnek.

Ebben nem tól-ig értékek vannak, hanem a vizsgálatra átvett minta konkrét tulajdonságait tartalmazza.
Ez nem csak egy kereskedői nyilatkozatot, hanem egy laboratóriumi mérés eredménye. A kettő nem ugyanaz!

A hazai helyzetről:
A gyártónak, vagy az importőrnek kell elvégeztetnie a bevizsgálást. Annak alapján állíthatja ki a gyártói/szállítói megfelelőségi nyilatkozatot. A lánc többi tagja ebből dolgozik.
A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgálat megrendelőjének adatait. A viszonteladónak pedig az érdeke, hogy ez az információ az ő üzleti titka maradjon. A kiállított megfelelőségi nyilatkozatok tartalmáért azonban a kiállító teljes felelősséggel tartozik.

A belföldi forgalomba-hozatalt megelőzi egy vámkezelés. Ennek során minden papírt bekérnek. Ha a szabványokra épített vámtarifa-táblázatban a fabrikett vámtarifaszáma alá a termék nem sorolható be, nem vámkezelik mint fabrikettet, azaz forgalomba sem hozható fabrikettként. A besorolás alapja az akkreditált laboratórium vizsgálata.

Ezek alapján adott megfelelőségi nyilatkozatban közölt adatokért pedig mind polgári-, mind büntetőjogi értelemben a kereskedő a felelős.

Tehát a hazai kereskedő megkapja a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, amihez a bevizsgálási dokumentumokat is mellékelni szokták. Ezek a beszállító (nagyker) nevére készülnek. Ezek alapján állítja ki a kereskedő a termékadatlapot.
Az élet már csak olyan, hogy ennek ellenére előfordulhat hibás termék. Ez esetben, ha a fogyasztó ezt jelzi, a kereskedő intézkedik.
Amennyiben ezt nem tenné, a fogyasztónak megnyílik a lehetősége, hogy felettes szervhez forduljon. Ez esetben az adott hatóság nyilván ellenőrzi a termékadatlapot és összeveti a termék paramétereivel. Itt a kereskedő abban az esetben marasztalható el, ha az általa kiállított termékadatlap adattartalma rá visszavezethető okból valótlan.

Összefoglalva:
A kereskedőnek a gyártótól kapott termék-adatlapokon kívül nincs más a birtokában.
A gyártótól kapott számokat átmásolja a saját céges logóval ellátott papírjára és ezt adja tovább.
Ennél többre nem köteles, akkor miért is foglalkozna vele. Ha valakinek gondja van, akkor vizsgáltassa be maga!
Probléma esetén a gyártónál lehet reklamálni.

robertVálasz erre 2011-11-01 12:16:10
#20600 "A brikett/pellet azokon a területeken eredményes, ahol a fa hátrányban van." Olyankor számításba kell venni a földgáz, és az elektromos fűtést is (lásd hőszivattyú). "... aki a száraz állapotot nem tudja elérni bármilyen okból ... " Nedves fával persze, hogy hülyeség fűteni, nyers húst sem eszünk. "... a pellet nagyfokú automatizálhatósága miatt a kényelmesebb használat sem lehet vita tárgya..." Az elmúlt héten volt alkalmam egy működő pellet fűtést megtekinteni. A 12kW-os automata kandallóban három darab ventilátor és egy adagolómotor kellemetlen állandó zajt csinál a nappaliban. Pelleten kívül semmilyen más tüzelőanyaggal nem működik, az ára 700ezer volt. A fűtés semmivel sem olcsóbb, mint az egyéb fűtőanyagok mellet lenne. A pelletes zsákok elfoglalják a háztartási helységet, a beszerzés az elmondás alapján egy agyrém. Evvel csak azt akarom érzékeltetni, hogy minden fűtési módnak biztosítani kell a szükséges feltételeket. Nem szabad azt gondolni, hogy egy automata pellet kazán a jég hátán is megél. Más megfontolásból (a "biztonság kedvéért"), gondolkodtam már azon, hogy beszerzek néhány m3 brikettet. Csak annyit, amennyit épületen belül el tudok raktározni. Pelletet semmiképp.