Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  PCM - Fázisváltó hőtárolólapozz: « előző   1, 2, 3, 4   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-09-06
20:46:41
Előzmény: zb0 #17470#17473

Jó, hogy nem nyugodtál bele abba, amit írtam, mert így tovább kutattam. és ezt a grafikont találtam a forgalmazó oldalán (a vastag piros egyeneseket én rajzoltam be, hogy egyszerűbb legyen számolni). A következő számítás alapját tehát ez a grafikon képezi. Az új info alapján a latens hő nem 120kJ/kg, hanem 200kJ/kg. A fajhő olvadt állapotban pedig kétszerese a vízének. Nagy különbség!



Én 40C és 75C közötti hőmérséklet tartományt vizsgálok, mert az 50C minimum hőmérséklet nem praktikus.

Bontsuk a fázisváltó karakterisztikáját három szakaszra.

Az olvadáspont alatt (40C-58C) a só fajhője 1.7kJ/kg, az ovadáspont fölött (58C-75C) 8kJ/kg, olvadáskor (58C) 200kJ/kg.
1kg só hőtárolása:
(40C-58C) > 18*1.7=30.6kJ
(58C) >200kJ
(58C-75C) > 17*8=136kJ
A 40-75C tartományban összesen 366.6kJ energiát tárol 1kg só.
Feltételezve, hogy az adott só sűrűsége 1.4kg/liter (?), a 60liter töltet 84kg.
84kg*366.6kJ/kg=30794kJ=8.6kWh

Víz:
(40-75C) > 35*4,2=147kJ
300kg*147kJ/kg=44100kJ

Ez alapján a számítás alapján a 40-75C tartományban az STA 60liter só töltete csak 30%-al kevesebb energiát tárol, mint 300liter víz.

Az STA felülete 2.2m2, a vizes puffer felülete 3m2. Amennyivel nagyobb a puffer felülete, kb annyival alacsonyabb a hőmérséklete, ezért a hőveszteség nagyjából azonos.



Az új adatokkal teljesen más eredményre jutottam, mint néhány hozzászólással lejjebb. Mindenképpen kellene egy olyan minősítés, ami valós műszaki adatokon és méréseken alapul, nem pedig megbízhatatlan innen-onnan származó számokon.

Lényeges még tudni, hogy hány cikluson keresztül működőképes a szerkezet.

Megjegyzés:
A tároló az olvadáspont alatt nagyon gyengén teljesít. 58C viszont már meglehetősen magas a napkollektorok számára (rossz hatásfok), ezért szilárd tüzelésű kazánhoz való.




Más:
Nézz utána, a vályog nem olyan szuper hőszigetelő, mint sokan hiszik.

2011-09-06
19:57:16
Előzmény: zb0 #17470#17471

Ha igaz a 120kJ/Kg olvadáshő, akkor egy kg ebből az űrcuccból annyi energiát képes tárolni-visszaadni, mint 1kg víz 28°-os hőmérséklet változása.

Magyarán, ha a rendszerednek minimum 54°-os előremenő kell (ennyit biztosít a fázisváltós tároló az adataid alapján), akkor az ugyanakkora tömegű vizes tárolót 54+28=82°-ra kell felfűtened (teljes keresztmetszetben) azonos mennyiségű energia betárolásához.
Remélem segítettem.

A tárolók hőveszteségének számolásához használhatod Róbert progiját...

T.

2011-09-06
15:58:49
Előzmény: zb0 #17452#17455
zb0,

1.
Vályogtéglából, vagy vázkitöltő könnyű vályogból épült a házad?

2.
"...elsőre úgy tűnik, hogy a víznél kisebb helyen és tömeggel tudok a kb 50-80 fok közti tartományban energiát tárolni..."
Miből következtettél erre?
2011-09-06
07:21:58
Előzmény: zb0 #17386#17419
Szia zb0!

2008-ban már komolyan körbejártam a fázisváltó anyagok használhatóságát, és arra következtetésre jutottam, hogy inkább szigetelésre fordítom a pénzt, nem a tárolásra.

Több köbméteres, pincében épített tárolót is terveztem. Árajánlatokat kértem nagy-mennyiségű parafinra, de azonos hőtárolásnál 4x-es ár jött ki a vízhez képest.

Inkább leszigeteltem a házat és éves szinten 50-60e forintot takarítok meg a gáz árából.

Üdv: Pali
2011-09-05
07:33:04
Előzmény: zb0 #17379#17380
zb0,

A fázisváltó anyagokkal ipari és lakossági hőtárolás céljára már több, mint 100 éve kísérleteznek. Szinte mindenhol, az élelmiszeriparban, egészségügyben, drága gépkocsikban, az építőiparban és egyre több hétköznapi felhasználásban jelennek meg a legkülönfélébb anyagok.
Az épületeknél leginkább olyan építőanyagok előállításával kísérleteznek, amelyek külön gépészet (hőcserélő) nélkül képesek a belső klímát állandó szinten tartani. Erre a célra például olyan burkolatokat (mint a gipszkarton) és padló paneleket készítenek, amelyekben a mikrokapszulákba zárt aktív anyag halmazállapot-változása szobahőmérsékleten történik. Evvel alacsony súly mellett azt lehet elérni, mintha a belső hőtároló tömeget jelentősen megnövelnék.

Minden felhasználáshoz meg kell találni a megfelelő anyagot. A fűtőeszközökhöz kapcsolt tároló estén a fűtési és melegvíz készítő rendszerekben legkézenfekvőbb olyan anyagot alkalmazni, aminek valamivel a felhasználási hőmérséklet fölött van a kritikus pontja. A 60C olvadáspont pont ilyen.


Akkor nézzük mi történik egy hőtárolóval amikor egy kazán szobahőmérsékletről el kezdi melegíteni.

Az első esetben vegyünk egy vizes tárolót:
A kazán által termelt hő arra fordítódik, hogy a vizet felmelegítse. A hőmérséklet emelkedésével együtt nő a víz energiája, és csökken a kazán energiája, az energia egy része pedig a környezetet melegíti.
Ha a vizes tároló helyett egy ugyanakkora tömegú betontömböt, vagy egy vastömböt használnánk hőtárolónak, az se raktározna el több hőt, mint a víz, mert alacsonyabb a fajhője. Ugyanakkora tömeg esetén a víz 10-szer annyi hőt képes elraktározni, mint a vas, vagy 5-ször annyit, mint a beton és négyszer annyit, mint a só.
A vízzel megegyező térfogatú, de hétszer nehezebb vastömb 30%-al kevesebb hőt képes tárolni 0 és 100C fok között. (Egy betontömb és konyhasósó-tartó is csak fele akkora teljesítményre képes, mint a víz.)
Ebből láthatod, hogy a víz hőtárolás szempontjából sem egy rossz anyag.

Most nézzük a fázisváltó tárolót:
A kazán által termelt hő arra fordítódik, hogy a sót felmelegítse, egy része pedig itt is elveszik.
1. A hőmérséklet gyors emelkedésével lassan nő a só energiája, mert a fajhő alacsony.
2. Amikor a só hőmérséklete eléri az olvadáspontot, akkor egy ideig a hőmérséklete nem változik, csak a halmazállapota. Az energia az olvasztásra fordítódik.
3. Ha elolvad az összes só, akkor újra emelkedni kezd a hőmérséklete.
Lényeges: Az 1. és 3. fázisban a víz jobban teljesít. Hiába képes ez a fázisváltó anyag a 2. fázisban (olvadás idején) több hőt eltárolni, mint az 1. és 3. fázisban összesen, az eltárolt hőmennyiség mégsem több, mint a vizes tároló esetén.

A kérdésedre a válasz itt van:
A fűtőrendszerbe betáplált energia gyorsan felmelegíti az olvadáspontra a fázisváltó anyagot, azután dolgozik hogy biztosítsa az olvadáshoz szükséges energiát, majd felmelegíti a tárolót a csúcshőmérsékletre és azután a kazán hőmérsékletét emeli, ami szétsugárzódik a környezetbe. Mivel ez utóbbi veszteséget okoz, ráadásul ilyenkor nincs ami hűtse a kazánt, a tárolót úgy kell méretezni hogy ne tudjon telítődni. Vagyis túl kell méretezni, vagy egyéb védelemről kell gondoskodni.

Az elv működik, és csak a reklámozott rendszert hasonlítottam össze a mindenhol kapható vizes tárolókkal. Ebben az esetben az előnyök az adott költségekhez képest kisebbek.

Egy STA csak 60 liter sót tartalmaz. A többi csomagolás.


Én ürülnék neki, ha valaki be tudna számolni a tapasztalatokról.
Lehet, hogy a hőtárolás területén a jövő a fázisváltó anyagoké, de az a távoli jövő. Jelenleg még csak a szárnypróbálgatásoknál tartunk. Szerintem.




2011-09-04
18:04:23
Előzmény: zb0 #17370#17371
zb0,



Amikor egy anyag melegítése/hűtése során nem történik halmazállapot változás, akkor a hőenergiájának a megváltozása a fajhő a tömeg és a hőmérséklet-változás szorzata.
Halmazállapotváltozáskor a hőenergiához hozzájön az olvadáshó/fagyáshő.
Az adott só fajhője csak fele akkora, mint a vízé, a tömege pedig csak a töredéke mint a pufferben tárolt vízé. Ezért, ha már megolvad a teljes térfogat, akkor a további hőtárolás teljesen lecsökken.



"Ha ezt szó szerint veszem, akkor a vizes tárolónak semmi értelme nem?"

Ha szó szerint veszed, amit írtam, akkor nagyon is van értelme a vizes tárolónak, de ha csak minden második mondatot olvasod el, akkor valóban értelmetlen :)




"Ami az árat illeti: ha puffertartályt veszel, a jó minőségű, esetleg neves gyártótól való darabok abból sem nevezhetőek olcsónak éppen nem?"

Ha némi áttekintést szerzel a területen, akkor láthatod , hogy a beárazott tároló nem egy noname típus. Ennek megfelelően az ára sem nevezhető olcsónak.




"...azt írod "a fázisváltási hőmérséklet alatt szinte semmilyen hőt nem tárol", de ez esetben hová lesz a betáplált hő? Az energiamegmaradás törvénye alapján el nem vész, de hová kerül?"

NINCS OLYAN, HOGY BETÁPLÁLT HŐ! Olyan van, hogy hőmérsékletváltozás, ami a fajhő és a tömeg függvényében növeli az tárolt energia mennyiségét. A kazán által megtermelt hő azon része, ami nem kerül tárolásra, oda megy, ahova tud: a fűtési rendszerbe, a kéménybe, a helység levegőjét melegíti, stb...



"De jelen esetben engem elsőként a fizikai alapok érdekelnek, aztán az eszköz megvalósítása, végül az, mindezt házilagos körülmények közt hogyan tudom megvalósítani. A kisebb méret, a kisebb tömeg számomra kulcskérdés, mert elég széles költséghatárok közt van az a tartomány, ahol jobban járok, ha a szükséges kapacitást a kazán mellé építhetem be és nem valamelyik másik helyiségbe. Itt persze a megvalósítási és az üzemeltetési költségekre is gondolok."

Lehet, hogy kihagytál néhány hozzászólást, amiben pont ezekről a kérdésekről volt szó. Különösen felhívom a figyelmedet a második grafikonra! Ha elolvasod az inkriminált részeket, akkor választ kapsz. Ha akkor sem lesz világos, kérdezz.

Persze nem zárhatom ki, hogy valamit én értelmeztem félre, ezért ha egy összehasonlításban helyesen levezeted, hogy a Solar Thermal Accuumlator jobban megéri, mint a vizes, akkor megemelem a kalapom előtted.
A paraméterek: dT=40C (40-80C), Q=30kWh .
A kérdések:
1. össz tömeg
2. össz térfogat
3. össz ár



2011-09-04
07:07:35
Előzmény: zb0 #17354#17356


A fázisváltós tárolók működésével kapcsolatban semmi kérdésem sincs, az teljesen világos számomra.

Szóval a lényeg annyi, hogy az alkalmazott anyagtól függő hőmérsékleten történik a hőtárolás. Ebben az esetben 60C.
Vagyis, ha melegíteni kezdik, akkor a fázisváltási hőmérséklet alatt szinte semmilyen hőt nem tárol, a kritikus ponton viszont megolvad a só, és az olvadáshoz szükséges nagy mennyiségű hő elraktározódik. Ha már megolvad a teljes térfogat, akkor leáll a hőtárolás (legalábbis teljesen lecsökken). Ha az olvadékod hűtik, akkor az előző folyamat fordítottja játszódik le. 60 fokon elkezd dermedni a só és leadja a hőt, utána pedig semmi.

Napkollektorok esetén ezért 65C fok fölött kell járatni a rendszert, az alatt nincs tárolás. Ezen a hőmérsékleten már erősen romlik a napkollektorok hatásfoka.
Szilárd tüzelés esetén a rendelkezésre álló magasabb hőmérséklet miatt könnyebb illeszteni ezt a típusú tárolót.


Nekem nem elméleti, hanem teljesen hétköznapi kérdéseim vannak, majdhogynem csak adminisztratív jellegűek: Ki a gyártó és hol minősítették?


villam64Válasz erre
2011-09-04
07:00:49
Előzmény: zb0 #17354#17355

A munkapont, ahol a hőt tárolja az olvadáspontja a sónak, ami 58 °C. Tehát eléggé magas ponton tárol.
2011-09-03
22:22:02
Előzmény: zb0 #17345#17349


Az STA ugyanolyan tartományban dolgozik, mint a vizes tároló, de egy adott hőmérsékleten (58C közelében) tárolja a hő legnagyobb hányadát. Ezt le is írtak valahol: miszerint a tárolt hő 80%-a a fázisváltáskor szabadul fel.

Nézd meg az első grafikont! Fázisváltás előtt az egységnyi tömegű víz kétszer hatékonyabb, mint a só. Fázisváltás után (60 C fölött) az egységnyi tömegű só háromszor hatékonyabb, mint a víz.



Most nézd meg a második grafikont! Ez az ábra a tároló térfogatra vonatkoztatott hőtároló képességet mutatja. Fázisváltás előtt a vizes tároló toronymagasan jobb, azután egálba kerülnek, majd a hőmérséklet emelkedésével a vizes tároló elhúz.



Csináljak egy harmadik grafikont is az ár/teljesítmény viszonyra?

Kíváncsi vagyok, hogy mi jött le neked ebből a magyarázatból, szóval arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire voltam érthető.


Ha utánanéztél, akkor légy szíves mondd el, hogy mit tudtál meg. Például, hogy milyen minősítése van, ki gyártja, hány ciklust bír ki a só, és az említett vegyi anyagot az élelmiszeriparban hol használják.



Gondoltál már arra, hogy a tárolót egy szinttel lejjebb, a pincébe teszed? Szerintem ez lehet a járható út.


2011-09-03
15:18:20
Előzmény: villam64 #17335#17336
villam64,

1kg paraffin latens hője 180kJ/kg (0.05kWh/kg).

Itt egy grafikon, ami azt mutatja, hogy víz-paraffin keverékkel töltött tároló mennyi hőt képes eltárolni. Kék = tiszta víz, piros = tiszta paraffin


www.rubitherm.com/english/pages/04d_glossary_04.htm


Ez a cég gyárt parafinos tárolókat. 6 rúd kb 10kWh.
www.ecotec-energiespartechnik.de/latente-waermespeicher/speicher-mit-paraffin.html




villam64Válasz erre
2011-09-03
15:14:08
Előzmény: robert #17334#17335
Jó. Akkor mennyi 1 m3 parafin megszilárdulásakor felszabaduló energia?
55 fok alatt nem is működik a rendszerük, mert a sókristályok szigetelést képeznek a csövön.
2011-09-03
14:40:17
Előzmény: villam64 #17333#17334
villam64,

Durván:
300 literes vizes tároló, 30-60C = 10kWh hőtároló kapacitás
300 literes paraffin tároló, 30-60C = 20kWh hőtároló kapacitás



Szolár akku:
Azért 20/95-re számoltam, mert a grafikont 20C-tól vették fel, és a max hőmérsékletet 95 fokban adták meg.
60 liter nátrium-acetát trihidrát latens hője csak 6kWh ezért is gondoltam, hogy a teljes hőmérséklet-tartományra számoltak.



Kémiai tárolóról van a fórumon szó https://biosolar.hu/forum/219.
villam64Válasz erre
2011-09-03
14:22:50
Előzmény: robert #17331#17333
Ha már ennyire benne vagy a számolásba, akkor számold ki az én elképzelésem. A 300 literes tároló 6 részre osztva. Valamekkora hőcserélő mindegyikben, sorban felfelé összekötve. Benne a HMV. Emellett még egy végig menő hőcserélő, a fűtésnek. A 6 rekeszben különböző dermedéspontú parafinok. 6*50 liter közelítőleg. 55-53-51-49-47-45. Meg itt az üzemi hőfok 40-60 °C. Nekem az egy kollektoromhoz ez lenne ideális beállítás. Esetleg a hetedik tartály lenne víz legfölül. Ennyi talán belefér egy 400 literes tartályba. Néhányunk rendszere nem működik 60 °C felett. Tehát olyan összehasonlítást kell tenni, amit használunk.

Ők is szolár tartályról beszélnek, tehát a tárolt hőfok nem 90-20, hanem 90-40 lehet. Az 18,5 kWh a 300 literes szolár tárolónál. Megtaláltam a leírásba, hogy a működési hőmérséklet 55-70 °C. Valószínű, hogy a tároló kapacitás is erre vonatkozik. Ez alatt nem is működik. Levihetnék 40 °C-ra. Növelnék a kapacitást. Tehát az ilyen tárolókat, sok fokozatúra kell építeni. Jó ez, csak drága. Nekik is több fokozatot kellene sorbakapcsolniuk ennyiért. Hárommal már vernék a vizes tározót, és a helyigénye kisebb lenne még mindig.

A kémiai hőtárolásról nem hallottál mostanában?
2011-09-03
13:34:05
#17331
Solar Thermal Accumulator STA (szolár-hő tátoró)
www.greentechnic.hu/html/termekek/term06/solar_ther.html

Egy 0.31x0.31x1.7 méteres 100kg tömegű 50 mm szigetelővel ellátott hasáb (térfogat 163 liter), amiben 18mm átmérőjő 2x0.96m2 felületű rézcsőből készült hőcserélőt szereltek.
A hőtároló töltete állítólag 60 liter nátrium-acetát pentahidrát (lehet, hogy az anyag megnevezése csak porhintés mert a szakirodalom szerint nátrium-acetát trihidrát a szokásos anyag, de lehetne paraffin is), egy az élelmiszeriparban is használt anyag, aminek a fázisváltáskor ~58C a hőmérséklete, a maximális üzemi hőmérséklete 95°C.
A töltet hőtároló képessége 8.3kWh.


Csináljunk egy gyors számítást:
1. A szerkezet hőtároló képessége 8.3kWh. Az ára 250.000Ft
2. Egy 300 literes Drazice tároló hőcserélővel és szigeteléssel szintén 250.000Ft. A hőtároló képessége ugyanaarra a hőtartományra, mint az STA esetén 0.3*1,12*(95-20)=25,2kWh .

Következtetés: a "sótartó" árán egy háromszor akkora hőtároló kapacitású vizes tárolót vehetünk.
A forgalmazó azt állítja, hogy a telepítés helyszükséglete csökken ~66%-al a hagyományos puffer tárolóhoz képest. A 300 literes tároló helyigénye szigeteléssel együtt 0.4m2, az ugyanekkora kapacitást biztosító 3 sótartó 0,3m2 alapterületen fér el (a magasság mindkét esetben 1.7m).

Kérlek ellenőrizzétek, talán elszámoltam valahol.
villam64Válasz erre
2010-08-18
14:30:23
#6947
Pali
Én már régen letértem a megtérüléses útról. Az már nem izgat. A funkció miatt tesztelném. Vannak előnyös tulajdonságai, ami benne van az árában. Hőelnyelő képesség kis térfogaton. Ez érdekel például a falon, mert jelen pillanatban mással nem tudod helyettesíteni.

idézet: 2.1.1. Hőmérséklet kiegyenlítésére szolgáló textilek
Az emberi test hőháztartásának szabályozására kifejlesztett textil hőszigetelő
rendszereket három csoportba sorolhatjuk. Az elsı csoportba tartozó anyagok a
hőszabályozást speciális kelmeszerkezettel (polár, fleece) valósítják meg. A második
csoportba tartoznak azok az intelligens fejlesztések, amelyekben un. halmazállapot-váltó
anyagokat (PCM)1 alkalmaznak, míg a harmadik csoport intelligens rendszerei az
elektronika integrálásával fejtik ki hatásukat.
Az intelligens reakcióra képes halmazállapot-váltó anyag az igényeknek megfelelően
képes környezetétől energiát elvonni vagy leadni. A ruházatban erre a célra használt
anyag rendszerint paraffin, ezt 6–10 ezred milliméteres mikrokapszulák formájában
fonják be, vagy viszik fel a kelmére (2. ábra). Az így kialakított klíma-aktív ruházatok az
igényekhez igazodó termikus szabályozással nagyban hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez
(pl. Outlast® a Schoeller cégtıl).

www.tmte.hu/07projektek/071texplat/071_texplat_anyagok_091112/071_texplat_funk_termekek_fejl.pdf
2010-08-18
07:58:41
#6941
Sziasztok!
Fázisváltó anyagok terén pár éve készítettem számításokat, nem részletezem, de nem éri meg. Mellékelem az egyik forgalmazó válaszlevelét:
- Tisztelt Nagy Úr!

Köszönettel vettük érdeklődését, melyre szíves tájékoztatására az alábbi tájékoztatást adjuk:

3 típusú paraffint forgalmazunk a következők szerint:

Intermedier paraffin 62-66

( A termék névben található szám a cseppenés pontot jelenti C fokban. Alkalmazható különböző
kencék, paszták korróziógátló bevonatok alapanyagaként. )

kiszerelés: 30 kg-os karton doboz

ár: 380,- Ft + ÁFA / kg ( 2008. 09.01-től + 12,- Ft + ÁFA / kg )


Finomított paraffin 54-56 vagy 56-58

( A termék névben található szám a cseppenés pontot jelenti C fokban. Alkalmazazási terület: gyertyagyártás,
papír impregnálás,csomagoló anyag, élelmiszer bevonása, szerves vegyipari anyag.)

kiszerelés: 30 kg-os karton doboz

ár: 400,- Ft + ÁFA / kg ( 2008. 09.01-től + 12,- Ft + ÁFA / kg )

Kétszeres hőtárolás, 60°C-tól több száz Forint/kg áron!?
Az esővíz ingyen van.
Üdv: Pali
villam64Válasz erre
2010-08-17
19:07:04
#6938
Róbert
Használtan vettem 300 literes 2 hőcserélős tartályt 75 000 Ft-ért. A paraffin ára kiderítésre vár. Az is, hol lehet kis tételben megvenni. Azt se felejtsd el, hogy olvadáshő lévén a paraffin hőmérséklete eközben nem változik. Viszont lassul a hőleadó képessége fagyáspont alatt. A fajhője 2.1 MJ/kg. A vízé 4.2 MJ/kg. A paraffin olvadáshőtől felfelé használható inkább. A napkollektorhoz jól illeszthető tároló közegnek. Ugyanakkora helyen több hőt tárolsz el. Ezt mindenhol megfizettetik veled (az energia sűrűséget)(a helyet).

2 hőcserélős 300 literes újonnan 233 ezer. 500 literes hőcserélő nélkül 296 ezer. Hőcserélőt valahol beiktatsz. A paraffinoshoz kell a 2 hőcserélő, és belső. A vizeshez nem, és tehetsz külső hőcserélőt.
48 °C-os paraffin. A 60 °C-hoz 12 °C marad. * 0.8 fajsúly * 300 liter 2.1 kJ/kg fajhővel = 6 MJ = 1.7 kWh. A fagyáspontja alatti hőenergia a szigetelési tulajdonságai miatt csak nagyon lassan vehető ki.

Ha 60 °C-os paraffinod van benne, akkor 11.67 kWh ~60 °C-os meleg vized lehet. Míg 40-70 °C közötti vízzel tárolsz el 10.4 kWh-át. 40 °C alatt nem tartjuk a bojlert.

Sztearin 640-715 Ft/kg

www.hg.hu/cikk/epuletburok/6022-passziv-klimatizalas-fazisvalto-anyagokkal
www.doerken.de/bvf-hu/produkte/pcm/index.php?navid=59
www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/telepules/2002/04/0405.pdf
www.tech.hu/cikk/Termoszpohar-525.html
www.gas.uni-miskolc.hu/publics/Workshop_jelentes_2005_HB.pdf

B30-as tégla üregeit fázisváltó kapszulákkal tölteni.
2010-08-17
18:44:23
#6937
villam64,

Durván:
300 literes vizes tároló, 30-60C = 10kWh hőtároló kapacitás
300 literes paraffin tároló, 30-60C = 20kWh hőtároló kapacitás

Tehát 300-as paraffin-tároló egyenértékű egy 600-as vizessel. De mekkora a 300-as ás a 600-as tartály (hőcserélő nélküli) közti árdifferencia? 50-100 ezer Ft? És mennyibe kerül 300 liter paraffin?
villam64Válasz erre
2010-08-17
18:18:18
#6935
Hőtárolás. Kapható paraffin 48-70 °C olvadáspontért. www.hu.wikipedia.org/wiki/Olvad%C3%A1sh%C5%91 Ez alapján a viasznak 176 kJ/kg az olvadáshője. A vízé 333 kJ/kg. A paraffin fajsúlya 0.8-0.9-szerese a vízének. Valahol 200-220 kJ/kg olvadáshőt olvastam paraffinnak. Maradjunk a 176 kJ/kg olvadáshőnél, és 0.8 kg/l fajsúlynál.

2 db 300 literes 2 hőcserélős tartály. Az elsőbe 48 °C-os olvadáspontú paraffin kerül. A másodikba 60 °C-os olvadáspontú paraffin. Az alsó hőcserélők a tartály melegítésére lennének felhasználva. A felsők a vízkivételnek sorba kötve. A hideg víz a 48 °C-os tartály hőcserélője, majd a 60 °C-os tartály hőcserélőjére. 300 liter * 0.8 = 240 kg paraffin. * 176 kJ/kg olvadáshővel = 42 240 kJ/kg ~ 42 MJ, ~11.67 kWh (ez csak az olvadáshőben eltárolt hőenergia). 1 m3 földgáz 34 MJ fűtőértékű, 9,44 kWh. 300 liter víz 30 °C-kal történő emeléséhez, 10.4 kWh szükséges. A 2 db tartályba töltött 600 liter paraffin olvadáshőjében-fagyáshőjében tehát 23.34 kWh hőenergia tárolható. Ehhez hozzájön a fajhőből adódó hőenergia. Nem kell 70-80 °C-on üzemelő napkollektor. www.mol.hu/repository/155476.pdf

2 m3-es puffer tartály 60 °C-os paraffin. 1 600 kg * 176 kJ/kg = 282 MJ = 78 kWh = 8.3 m3 földgáz hőenergia (olvadáshő) 60 °C-os.
93 kWh energia kell a 2 m3 víz 40°C-ról 80 °C-ra emeléséhez. 40->70 69.6 kWh.
villam64Válasz erre
2010-07-19
20:40:16
#6581
Még én is utána akarok nézni.
www.basf.hu/ecp2/Business_Segments_hungary/index
www.basf.hu/ecp2/Projects_hungary/construma_budapest
durkonorbiVálasz erre
2010-07-19
20:28:21
#6580
Plaszlo,

nekem nem gerendaház, csak könnyűszerkezetes favázon van. A falak sík felületek ugyan, de benne levő hőszig. nagyon kevés, kivülre most rakok majd 12 cm-t. Úgy már remélem jó lesz! :) Ennek a panelnek amúgy van valami "ára" vagy még csak fejlesztés, ezt tudja valaki?
2010-07-18
21:14:37
#6566
Dunkonorbi,
a téglafal beépítése nálam is csak a jelenlegi elbontásával menne, pontosabban a fürdőszoba falai lennének az áldozatok. Csak végiggondoltam, mennyit érnék vele, mivel kicsi a fürdő, kicsik a falai is + az egész vízszerelést, csempézést, járólapokat újra kellene csinálnom, így a várható hőstabilizálásból származó haszon elveszne a beruházás költségeiben, + megint hetekig koszban élhetnénk. A szigetelések kapcsán volt elég belőle. Talán majd egy nagyobb volumenű átalakításnál már érdemes lesz. A paraffinos vakolat nekem is jól jönne, de a belső falfelületeim nem síkak, hanem gerendaszerűek, így nem lenne azonos a vastagsága mindenhol. Nem tudom okozna ez gondot, különböző hőmérsékletű részek, sávok a falon az eltérő vastagság miatt.
A házadnak nincs + külső szigetelése, csak a gerendák közötti?
Meleg nálam is van bőven, a tetőszigetelésen még van mit javítani, ezért éjjelente ablakok nyitva és egy állóventilátor a szomszéd szobán keresztül húzza ki a levegőt, így a hálóba az éjszakai hűvösebb levegő áramlik be. Csak így lehet kibírni ilyenkor.
villam64Válasz erre
2010-07-18
13:36:18
#6552
Viszont a fázisváltásnál valószínűleg a belső vakolatban a paraffin az ideális. De tehetnénk a külső vakolatba is. Oda a téli-nyári hőmérséklet különbségekre hány °C-os lenne az ideális. Vagy 2 réteg külső?
villam64Válasz erre
2010-07-18
07:30:20
#6534
Egy kis számolás. Az egyik oldalon azt írták, hogy a jég megolvasztása, plusz a víz gőzzé változtatása 6-szor annyi energiát emészt fel, mint 0 °C-ról 100 °C-ra emelni a víz hőmérsékletét. Tételezzük fel, hogy fele-fele. Akkor a felolvasztáshoz 3-szor 100 °C-os emelés energiáját tárolja. Víz esetén 1 m3 vízre vetítve, 300 °C szorozva 1.16 kWh, egyenlő 348 kWh. Nálam a szoba 18 m kerület, 2.8 m magasság. 50.4 m2 felület. 3 kg/m2-t írnak. Ez víz esetén 151.2 liter, 0.1512 m3. Ez szorozva 348 kWh-ával, egyenlő 52.6 kWh vízre vetítve. Ezt szorozni kell a paraffin fajhő/víz fajhő viszonyszámmal. Ez egyik helyen 0.5-re jön ki. Így a szobám burkolatában (vakolatában) 26.3 kWh hőenergiát tudok tárolni, 50.4 m2-re, 20 m2 alapterületen. Mínusz a nem falfelület. {0.52 kWh/m2 falfelület}
durkonorbiVálasz erre
2010-07-18
06:45:49
#6533
Plaszlo,

jelenleg 800 liter / óra kútvizet, és kb. 3-4 ezer Ft/hó fogyasztást produkál, a telj. felvétele olyan 300-350 W között lehet... a ház egy kiseeb fajta könnyűszerkezetes, kb. 60 nm alapterületű, olyan 80-90 hasznos beépített résszel - uis. galáriás, tetőtér-beépítéses. Klíma nélkül a tetőtérben simn melegebb van mint kint... az elmúlt hét nagy melegeiben volt, hogy ment éjszaka is, mert annyira meleg volt, de jellemzően a késődélelőtti órákban indulgat, késődélután megy a legtöbbet. A ház hőtehetetlensége (túl) kicsoi, így nagyon követi a kinti hőfokot, sőt ha süt a Nap, bőven túl is megy rajta... ezért is lenne nálam hasznos ez a hőtároló panel, na tényleg nem ilyenkor hanem az átmeneti időszakban...
Hogy ne csak fél-off legyen a hozzászólásom, én is terveztem, hogy bent felhúzok pár téglafalat a hőtárolás végett, de nincs "fölösleges" helyem, így is szűk a ház... :) Ezért marad a 12 cm-es szigetelés, aztán látjuk majd mennyit javul a dolog - ha hőtömeget nem is nyerek, de a szigetelés sokkal jobb lesz, és nem lesz annyira hőkövető a ház... :)
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  PCM - Fázisváltó hőtárolólapozz: « előző   1, 2, 3, 4   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva