Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek problémái  =>  Stagnációlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-09-24
11:17:20
Előzmény: robert #33454#33456
na, ha meglesz a vezérlésem, beszámolok...
Egyébként létezik olyan elektromosan vezérelhető háromutas szelep amire utaltam lent - és olcsó? Nem kell hogy szabályozható legyen, valami mágnesszelep szerű is megtenné... (azt fel tudnám használni a mosógéphez is. párhuzamos projekt, hogy amit lehet, átrakjak melegvízre, főleg ha stagnációs gondjaim vannak...)
2012-09-24
11:04:27
Előzmény: bigmafa #33453#33454
bigmafa,

Azt nem mondtam, hogy nem probléma a vízkő! Nagyon is probléma!

Csak arra kerestem a választ, hogy a fenébe tudod lassú járatással eldisszipálni a folyamatosan keletkező hőt.

2012-09-24
11:01:19
Előzmény: robert #33452#33453
Kösz a számítást - tehát ha a vízkő nem olyan nagy gond, akkor ezt kipróbálom jövőre...

Letakarás - automata, beavatkozás nélküli rendszert szeretnék. Különbenis, a létra második fokától kezdve remeg a lábam :)
Azt nem bírnám pszichikailag elviselni, hogy le van takarva a kollektor, és nyáron rá kell segíteni gázzal mert épp olyan időszak van. Kitakarni-visszatakarni nem vagyok hajlandó. Érdekes módon, a stagnálást hamarabb "benyelem". Ezzel nem tudsz mit csinálni, ez a "humán faktor" :)
Ja, és informatikus vagyok, és mindent hajlamos vagyok ebből az irányból megközelíteni. Ezt élvezem. Ráadásul a letakarás már ki van találva, abban semmi kihívás / újszerű nincs...
2012-09-24
10:43:45
Előzmény: bigmafa #33447#33452
bigmafa,

Lassan összeáll a kép, hogy hova tűnik el a hő :)
- ha a kollektor 40% alatti hatásfokkal megy a forráshoz közeli hőmérsékleten, akkor max besugárzásnál a 60cső ~1800Wattot termel
- a levezető csövek szintén forrók, 9mm nem 100%-os folytonosságú szigetelés mellett 40W/m hőveszteséggel ~1400W
- tároló ~200W
- DB ~100W

Az ötleteid listáról hiányzik a legkézenfekvőbb, legolcsóbb, és legmegbízhatóbb megoldás: letakarod az egyik kollektort.

2012-09-24
09:32:50
#33447
Huhh, egy kicsit nem nézek vissza, máris mit termeltetek :)

A rendszer egy 60 csöves, déli tájolású kollektor, 300l tartály, DB.

A kollektorom túlméretezett, ez látszik. április végétől mostanáig bőven megtermeli a melegvizünket, és előreláthatólag jópár hétig nem kell rásegíteni.

A tartályt azért nem akarom 65 fölé ereszteni, mert akkor vízkövesedik. Anno robert tett fel képeket vízköves tartályról - elég durva. A kollektor viszont így nyáron szinte minden nap stagnált pár órát.

A szivattyú is túlméretezett - kb. 1.5-2m emelőmagasságra lenne szükség (beszámítva alaki ellenállásokat, viszkozitást, mindent!), de egy Grundfos 25-60-as van bent. Ez még 1-es fokozaton is durván sok (kánikulában 1 perc menet, 2-3 perc szünet).

Eljátszottam a fojtásával - és volt olyan állapot, hogy brutál besugárzásnál CSÖKKENT (!) a tároló hőmérséklete, és a koli sem szaladt túl a 100 fokon. Igaz, ekkor már folyadékáramlás alig volt, szinte csak cseppenként.
Na ja, 35m cső 9mm-es szigeteléssel...

A vezérlő egy nagyon szar kínai vacak, sok bajom van vele, ezért szeretnék új vezérlést csinálni. És itt jött be, hogy akkor ez a vezérlés tudhatna olyat, hogy visszaveszi a tömegáramot nagyon picire ha megvan a 65 fok - így a tároló sem vízkövesedik, koli sem stagnál.
Ehhez keresem a megoldást.

az ötleteim:
-szivattyú visszafogása PWM-mel vagy frekiváltóval (drága, 50e+)
-valamilyen elektromosan vezérelhető szeleppel szükség esetén egy folytott ágon keresztül kergetni a szolárkört (olcsóbbnak tűnik, bár nem tudom létezik-e mágnesszelep csővezetékbe)
-cirkulációs kör konstans bekapcsolása szükség esetén (ezt még le kell mérni, tartok tőle hogy ez kevés veszteség lenne)
-Kisebb szivattyú beszerzése (mindenképp, ez listán van!), és valahogy távolról kapcsolgatni a fokozatait (ez lehetséges?) 25-40 - esre mindenképp cserélnék, de ha lehetne távirányítani a fokozatokat, akkor lehet hogy egy 25-30-as lenne a jó)
-"löketekkel" megoldani - végülis az átlagos tömegáramot az is kiadja. A löketeket nem feltétlen az aktuális hőmérsékletek alapján indítanám, hanem egy pár perces időszakból meghatározott hőmérséklet-emelkedésből számítanám ki. (ezt lehet a végtelenségig finomítani szoftverrel)
-éjszakai "kollektorhűtést" csinálni. A jelenlegi vezérlőm ezt (sem) nem tudja.


Az egész abból indul ki, hogy a tartály vízkövesedését elkerülném. Persze lehet hogy túlaggódom, engedni kéne hagy menjen 95 fokig a tank...
2012-09-24
08:42:33
Előzmény: sándor #33443#33445
Sándor,

"""
Nem a hatásfok képletet akarom támadni... Elég sokat győzködtem már a fórumot arról, hogy mennyivel előnyösebb helyzetben van velünk szemben az, aki nem 70 méteren lakik, hanem 150-300 méteren... És akkor még a kollektorok, PV-k öntisztulását biztosító csapadékról nem is szóltam.
"""

Értem, hogy földrajzilag még a mi kis országunkban is lehetnek 10 vagy akár 20%-os eltérések. De szerintem ennél még sokkal nagyobb pontatlansággal lehet csak tervezni a felhasználás is a veszteségek változása miatt, a stagnáció élkerülése érdekében pedig jól rá kell hagyni.

2012-09-24
07:40:43
Előzmény: sándor #33425#33435
Sándor,

Számoljuk újra:

Az eredmény 1000-nél 44%-os hatásfok, 1066W leadott teljesítmény.
Az eredmény 800-nál 39%-os hatásfok, 754W leadott teljesítmény.

Összességében -20% besugárzás csökkenés (800/1000=0.8) -21% hatásfok csökkenést (39/44=0.89) és -29% leadott teljesítmény csökkenést (754/1066) jelent.

1. A hatásfok képlet egyik tagja a besugárzás négyzetével arányos (nem lineáris!), vagyis a sugárzás x%-os csökkenése a hatásfokban NEM x% csökkenést eredményez.
2. A teljesítmény
a/ 1000*A*n
b/ 1000*0.8*A*n*0.89=0.71

Szerintem minden stimmel.



Jól látod, vannak cégek, amelyek csak az ár miatt nem végeztetik el a minősítést, de a legtöbb azért nem, mert alkalmatlan a minősítésre. A termékei olyan alkatrészekből állnak, amelyeket az éppen legolcsóbb beszállítótól rendel, azért a termék minősége változó, jellemzően egyre silányabb.

payagyerekVálasz erre
2012-09-23
13:43:17
Előzmény: sándor #33404#33411
Sándor bátyám!
Tudom, hogy miről írtál, így nem is Neked szólt a hsz.-em. Maximálisan értem, amit moncc.
2012-09-23
10:49:55
Előzmény: sándor #33404#33407
Sándor,


"""
... érdekelne, hogy az 1000/800 as besugárzás közötti különbség a számításodban miért eredményez 41%-os különbséget?
A kitöltési táblázat mögötti számítási tényezők közül mi okoz ekkora változást?
Hol teszel különbséget a vcs-k és a sík kollik között és mivel?...
Valahogy eddig is láttam az eltérő kiindulási értékeket a vizsgálati jegyzőkönyvekben, de természetesnek fogtam fel. Miután szerintem ők a megrendelő által megadott inputot a vizsgálati protokolljukban a hozzá legközelebbi, a vizsgálati szabvány értékre kell válasszák.

Azzal sajnos alig találkoztam, talán csak egy angol nyelvű AP leírásban, hogy az azonos tipus jelzés nem feltétlenül egyforma építési (töltet, vákum, stb. értéket takar az Ausztráliára, vagy a Skóciára gyártott vákumcsöveiknél.

Mi meg jót elvitatkozgatunk azon, hogy a névtelen vákumcsöves miért termel közel azonos hozamot, mint a drága AP.

"""

Szerintem érdemes lenne tisztázni néhány fogalmat, mert elbeszélünk egymás mellett.

Stagnációs hőmérsékletet az abszorberen mérik. A sík-kollektor és vcs esetén is. A kollektor dobozában, a vákumcső belsejében alakul ki állandósult állapotban, amikor a szolár folyadék nem kering.

A stagnációs hőmérséklet közelében nem lehet járatni a kollektort, mert akkor nem régen nem "jár", hanem "áll".
Az érték feltüntetése a kollektor hőszigetelésének megítélésére alkalmas. Minél magasabb a stagnációs hőfok, annál kisebb a veszteség.

A működés szempontjából a kollektor maximális hőmérséklete:
- vcs - valamivel a szolár folyadék forráspontja fölött van (szerintem is inkább 10-20, mint 1-2)
- sík - valamivel a szolár folyadék forráspontja alatt van
Ez a hőmérséklet nyomás alatti és DB rendszerek esetén nagyon különbözhet, de fagyállós rendszerekben nem érdemes a tűzzel játszva kicentizni.
A szóf.sás mellett is ennek kell, hogy kiderüljön: "én sem támogatom az állandósultan a megforrás közelében járatást".


Hatásfok
Nem teszek különbséget a vcs-k és a sík kolik között, csak az adatlap paramétereit alkalmazom, mert a különbség a paraméterekben van. A képlet minden minősítésen szerepel, és nem titkos.
Az AP20 típus SPF által készített minősítésén így néz ki a képlet és a paraméterek:
n=n_0-a1*Tm-a2*Tm*G ,ahol Tm=(T_koll-T_kornyezet) / G [m2.K/W]
n_0=0.717, a1=1.52, a2=0.0085
AP20 grafikon itt: https://biosolar.hu/forum/show/33374#33374
Az 1000W/m2-hez tartozó görbéket megkapod a grafikonrajzolóval, persze csak azokra a kollektorokra, amelyeknek van mérési eredményük. Az AP-ra
apps.biosolar.hu/coll_efficiency/?Tair=10&Ti=40&To=45&Area=2.4&Intensity=1000&a0=0.717&a1=1.52&a2=0.0085

"... a névtelen vákumcsöves miért termel közel azonos hozamot, mint a drága AP ..."
Talán azért, mert ugyanaz a technológia. Én nem is azt várom el a drága kollektortól, hogy mindegyik másnál többet teljesítsen, hanem azt, hogy lényegesen tovább szolgáljon, kevesebb legyen a meghibásodás, ha ha mégis elromlik, akkor ne vitatkozzon a képviselet, hanem javítsák ki, mégpedig ingyen.


Hol van 41% különbség?
2012-09-23
08:51:58
Előzmény: villam64 #33400#33403
villam64,

Majd próbálok időt szakítani egy kis fordításra HP ügyben.

A naplopó grafikon csak a hatásfok-görbe JELLEGÉNEK szemléltetése való. Adott kollektorra a konkrét paraméterekkel kell megrajzolni, például evvel: apps.biosolar.hu/coll_efficiency/

A stagnációs problémát pedig maximális besugárzás környékén (1000W/m2) kell vizsgálni.

villam64Válasz erre
2012-09-23
07:17:18
#33400
www.enertron-inc.com/enertron-resources/PDF/How-to-select-a-heat-pipe.pdf
Ha valaki érti, mert nekem angol.
www.mk.unideb.hu/userdir/profzold/Epenerg/Aktiv%20teljes%20epenerg.pdf
Felhívom a figyelmet, hogy a besugárzás csökkenésével jelentősen romlik a kollektor hatásfoka. Az 1 m2 jutó éves energia ~1200 kWh. Így 1 m2 napelem éves szinten 10 % hatásfokú. Keresem, hogy mit jelent a napsütéses órák száma? Hány W/m2-től napsütés? Előszeretettel számolunk a 800 W/m2-rel, ami a különböző beesési szögek miatt töredéke a teljes napsugárzásnak. Érdekes, hogy naplopóék szerint 750 W/m2 besugárzás, 100 °C ΔΤ mellett még 10 % a kollektor hatásfoka. Télen 0 °C mellett, hány fokra melegedhet fel a síkkollektor üresben?






2012-09-23
06:35:28
Előzmény: sándor #33392#33398
Sándor,


"""
Azt, hogy a stagnáció állapotában elérhető legmagasabb hőmérséklet mennyi, tényleg el kellene felejteni.
Pontosan úgy, mint a múltkor azt a kezdeményezést, hogy eleve 100 fok felett járatni egy vákumcsöves rendszert.
Hiába volt az elmélet körbe támogatva elméleti fejtegetésekkel, gondolom a gyakorlatban még a kitalálója sem meri (tudja) megvalósítani.
Eszme futtatásnak, agyjáratásnak azonban megfelel.

Maradjunk a 100 fok alatt.
Az említett rendszer lehet nyitott, vagy zárt db-s. 100 fokon akkor is gőzfázisba megy át a kollektor körben használt víz. Itt a nyomásemelkedéssel számolni, arra hagyatkozni a teljesítmény növelés érdekében, értelmetlen dolog.
Az ilyen jellegő gőztermelés nagyon komoly feladat, nem házi barkácsolás.

Itt a kollektorok megszaladás védelmének a megoldása a kérdés, ha jól értettem.
95 fokon tartani (nem tudni mekkora) vákumcsöves kollektort 65 fokos vízzel, plussz tömegárammal történő bűvészkedéssel.

A képletedbe én is megváltoztattam pár dolgot.
Először is a fórum táblázat témájából vett példákból kiderült, hogy a legtöbb kollektort 800W/m2 stabil besugárzással vizsgálják.
Mi eljátszunk az 1000-1250 értékkel. Sőt, a múltkor dícsérte valami kinevezett állami szakértő, a minden energia gondunkat megoldani képes napunkat, egy 2000-es értékkel.

Ha képletedben alkalmazott 1000-es értéket átírom 800-ra, akkor az csak 20% csökkenés. A kapott eredmény viszont 41%-al kevesebb.
Ha abból indulok ki, hogy az abszorber anyaga végtelenül képes alkalmazkodni a legszélsőségesebb besugárzási értékekhez is, akkor valamivel nagyon lecsökkentetted az alacsonyabb besugárzás melletti átalakítási tényezőt. Márpedig a görbék nem mutatnak ekkora csökkenést.

Ha ez így lenne, akkor eleve 200 fok feletti rendszereket kellett volna kitalálni. Egységnyi energia hordozó közeg mozgatása, kezelése, többszörös hozam növekedést jelentene azonos felületről.

Szerintem nem véletlen a már lassan unalomig mandrázott, pl. véletlen forrázás veszéllyel magyarázott 40-45, max 60 fokos hmv előállítás drágább, nagyobb tárolókkal.

A vákumcsövek teljesítményének berogyásáról már többször írtam.
Leírtam, hogy hogyan tudok fényezés céljából a 120 csőből 17KW pillanatnyi teljesítményt kimutatni.
Azt is, hogy felmenő 30 fok medence hőmérsékletű vizet az 1/4-ed tömegárammal járatással hogyan tudom 50 fokra emelni.
Nem a hőcserélőből a medencébe kerülő víz az 50 fokos, hanem a kollektortól lejövő víz!
Ekkor még a kolli teljesítmény csak kicsit van a gyári értékek alatt.
Általában (időjárás függően) 4-8KW közötti a rendszer teljesítménye.
Amikor a bojler 75 fokos vizével erőlködik, akkor a csúcsban alá megy a 2KW-nak is.

Kisebb és más felfogásra méretezett rendszernél az ilyen magas hőmérsékletnél fellépő teljesítmény csökkenés akkora lehet, hogy a levett teljesítményt meghaladja, vagy megközelíti a veszteségek értéke.

Tehát ha elfogadom (igen, Te számoltad), hogy a nálam fellépő veszteség ~= a névleges teljesítmény 25-30%-val, akkor, ha a nem labor elhelyezés és üzemelési viszonyok miatt csak 8KW-os rendszernek meg kell torpannia a teljesítmény 3KW alá csökkenésekor.
Meg kell várnia, amíg a veszteséget okozó részek annyira felmelegszenek, hogy a pillanatnyi relatív veszteség csökken, lassul az energia mennyiség távozása, és innentől már marad valamennyi(ed) KW a hmv tovább fűtéséhez.
Ilyenkor már mindössze 5-15 fokot kell tovább emelni a 150 liter víz hőmérsékletén, hogy a bojler lakapcsolja magát a kollektorról.

Erre mondom, hogy a paya rendszere a jól illeszkedő csőszám és tároló méret miatt nem tilt le. (Ha jól emlékszem, azért valami kis vezérlő átverés van is beépítve.) Egyszerűen leszabályozza magát. Beállhat a db csövek leállása, elkezdődhet a stagnáció. De miután a méretekből adódóan ez az üzem állapot a besugárzási csúcson, és csak rövid ideig "működhet", ezért nem okoz problémát. A rendszere zárt, ez is segít egy kicsit.
Az év nagy részében viszont ezt a "munkapontot" el sem éri a rendszere.
Ha nem lenne helytálló ez az elképzelésem, akkor nem tudna fenékig 90 fokos tárolót produkálni a 70 fokos bólintással.

Mint írtam, én is tudnám hozni ezt a magas értéket, ha nem lenne a 60m csővezeték okozta vezérlési késleltetés a rendszerben.

De vissza a kiinduló kérdéshez!
Lehet e stabilan 95 fokosan tartani egy már eleve szakaszosan üzemeltetni tervezett kollektort 65 fokos vízlöketekkel? Meg lehet e úszni, hogy beálljon a stagnáció?
A kollektornak az elképzeléstől semmi baja nem lenne, ez tiszta sor.
Az már nagyon necces, hogy a kollektorban felmelegedett pár kg réz anyag által tárolt hőmennyiséget hogyan lehetne a 65 fokos, minimális mennyiségű vízzel olyan gyorsan lehűteni, hogy ne tiltson le közben a vezérlés?

Tételezzük fel, hogy igen!
De a víz nem marad stabilan 65 fokos, hanem minden lökettel tovább melegszik.
Ha akkora veszteség a hmv betárolás oldalon, hogy ezt a pluszt el tudja veszíteni, akkor egy csökkentett tömegárammal talán egyensúlyba lehetne hozni az amúgy is lecsökkent teljesítményű kollektort.

Löketekkel szerintem nem lenne érdemes próbálkozni, mert a besugárzási csúcsban még vissza sem ürül a kollektor és a csővezetékei, amikor már újból indulni kellene a következő löketnek.
Maradna a csökkentett tömegáram és a hp csövek idő előtti elöregedése, teljesítmény vesztése. Ez sem megoldás.

Maradna a kollektort kímélő hőmérsékleten járatás újabb, csak a túltermelés idejére bekapcsolt tárolóba.
Ha ez nem megy, akkor a tároló mesterséges hűtése.
Jó méretezés esetén csak a rendkívüli besugárzásos időszakokban, akkor is néhány órán keresztül jelentkezne a probléma.

Ha elfogadnánk a komolyabb cégek által javasolt, "tároló kismértékű túlméretezést" (mondom ezt pont én!), akkor ez a megfutási kérdés fel sem merülhetne. Esetleg csak komoly üzemzavar esetén.
"""

Nem arról van szó, hogy a stagnáció állapotában mekkora a kollektor hőmérséklet, hanem arról, hogy elkerülhető-e a stagnáció a magas hőmérsékleten történő járatással.
Erre a kédésre én azt a választ adtam, hogy VCS ESETÉN SZERINTEM NEM KERÜLHETŐ EL, mert a hatásfok még nem elég alacsony, a cső és tároló-veszteség pedig nem elég magas hozzá (kivétel: extrém hosszú csövek és extrém nagy tároló).

Szó sincs arról, hogy üzemszerűen 100 fok közelében gondolom járatni a kollektort!

A grafikonok nem elméleti, hanem mért értékek alapján készültek, állandósult állapotban. Tulajdonképpen a Tm=0.1 fölötti értékeket már fölösleges lenne megjeleníteni, arra a tartományra nem tervez senki, de érdekes látni, hogy mi várható, ha túlhajtjuk a kollektort, akár 800W/m2 mellett.



payagyerek,

Szerintem is.
payagyerekVálasz erre
2012-09-22
23:07:20
#33395
A HP cső nem áll le 100° felett! Tovább működik mindaddig, míg van hőelvétel!

Indok:
Ha melegítjük a HP szárát (elpár), akkor ott beindul a halmazállapotváltás, még alacsonyabb hőfokon is, mint 100°. Ugyanis bizonyos mértékű vákuum a kezdő nyomás.
Tehát beindul akár 30°-on is.
Ekkor elkezd párologni a bele zárt víz, mely azonnal helyet keres magának a gőzzé válás során. Erre azért képes, mert emelkedni akar a nyomás a csőben. Ez a nagy sebességű "helykeresés" addig tart, míg el nem éri a HP cső búbját (kondi). Ott lekondenzál, ha akár 1 csipettel alacsonyabb a hőfoka, mint az elpáré. Vagyis csökkenti a nyomást!
Az elpár nyomásemelőként, a kondi nyomáscsökkentőként hat a zárt rendszerre és tartja fenn így az "automatikus belső szivattyút". A cső teljes belső nyomása az őt érő leghidegebb pont nyomása lesz minden hőfokon.
Ha 150° az elpár és 150° a kondi, akkor nincs gőzáramlás odabenn és a teljes rendszernyomás a 150°-nak megfelelő lesz. (Persze a betöltött víz függvénye.)
Ekkor ugye stagnálunk.
Persze mindez csak addig tart, amíg a megemelkedett nyomású gőz nem érez meg 1 csipettel hűvösebb helyet a csőben. Bárhol! Ugyanis a megnövekedett belső nyomás egyenesen arányos az elpárolgás hőfokával. Így ha akár 1K-el hűvösebb helyet talál magának a nagynyomású forró gőz, akkor ott azonnal lekondenzál, csökkenteni akarván ezzel a nyomást.
A hőfokok-nyomások a HP csőben mindig szoros összefüggésben és egyensúlyban vannak, így alkotván 1 önfenntartó folyamatot.

Ha erősen hevítem a szárát és közben erősen hűtöm a búbját, akkor nagyon gyors a gőzáramlás odabent és nagyon intenzív a hőszállítás. Ezt a csőben akár "szélsebesség-mérővel is mérhetnénk".
2012-09-22
16:38:01
Előzmény: villam64 #33375#33377
villam64,

Ha a forráspont és a nyomásviszonyok egy adott folyadékra mondjuk 80 fokos fázisváltást adnak, akkor ennél magasabb hőmérsékleten tényleg csak a szár hővezetése marad.

Ennek a limitnek viszont a hatásfok-grafikonon (ha van ilyen) meg kell jelennie.

Láttál már ilyen adatlapot? Gondolom nem dicsekedne vele egyetlen gyártó sem!

villam64Válasz erre
2012-09-22
15:43:21
Előzmény: robert #33374#33375
A bruttót nézve 30 % mindkettő. Továbbra sem látom, hogy mi történik, ha a hp-ban csak gőz marad. Ennek nincs látványos jele? Én 48 °C tartájnál 1600 Wh-át számolok a rendszeremre. Tegnap. Elméletileg 4,4 m2.
2012-09-22
14:34:44
Előzmény: villam64 #33373#33374
villam64,

Az ábra az AP20 típus SPF által végzett mérési eredményen alapszik:



Tm=(T_koll-T_kornyezet) / G [m2.K/W]



Nézzük az x tengelyt, ha T_koll=100C, T_kornyezet=30C, G=800W/m2, akkor Tm=0.088

Vagyis 100 fokos kollektor hatásfoka a görbe szerint 50% körül mozog.


Az én sík-kollektoromra 30% várható:



villam64Válasz erre
2012-09-22
12:19:57
Előzmény: robert #33372#33373
Én csak jeleztem egy hőfokot. Ők kevesebbet mondanak. Tehát 100 °C alatt jelentkeznie kellene a görbén egy nagyobb esésnek.
2012-09-22
11:36:46
Előzmény: villam64 #33371#33372
villam64,

Mikor 100C a forráspont? Légköri nyomáson víz esetén.

Te szerinted a HP csőben is ez várható? Gondolom te sem cserélted le desztillált vízre a saját csöveidben, és nem is szellőztetted ki :) Más sem!

Arról nem is beszélve, hogy a vcs mellett ott a sík-kollektor is.


villam64Válasz erre
2012-09-22
11:33:56
Előzmény: robert #33370#33371
Már pedig kénytelen vagyok. Pusztán a fizika miatt. A szállításhoz halmazállapot változást használ. Ennek meg kellene jelennie a hőfok függő görbében. Ha 100 fok a forráspont, akkor addig egyenletes a csökkenés. Felette nagy esésnek kell bekövetkeznie. Vagy felesleges a hp használata, elég lenne egy réz cső. Az egyik érzékelődet be kellene dugni a vákuumcsőbe, mit mutat üzem közben.
2012-09-22
11:08:48
Előzmény: villam64 #33368#33370
villam64,

Szerintem azok a kollektorok, amelyek pl SPF tanúsítvánnyal rendelkeznek, teljesítik az adatlapban foglaltakat (bemérik dT=95C fokig). Nincs okunk feltételezni, hogy hazudnak, pláne nem arra alapozni a méretezést, hogy biztosan hazudnak.

Biztos jól látod, hogy sok HP már nem is működik ebben a tartományban, ezért a csövek túlmelegednek, ami persze káros.



villam64Válasz erre
2012-09-22
10:40:54
Előzmény: robert #33366#33368
Szerintem is hazugság a 40 % hp hatásfok 90 °C-on. Olyankor már nincs a folyadék-gőz halmazállapot változás, így hatásfok jelentősen esik. Csak a réz szállít hőt. Lehet, hogy ezért kezdik el használni a vastagabb hp csöveket, a nagyobb felület miatt.
2012-09-22
10:10:16
Előzmény: sándor #33365#33366
Sándor,

A hozzászólásodban egyik megállapításával nem értek egyet:
"... 90 fok könyékén a vákumcsöveinek a teljesítménye annyira lecsökken, hogy megközelíti a veszteségeket, tehát beáll egy egyensúlyi állapot..."

A jobb érthetőség érdekében a "Kollektor pillanatnyi hatásfoka" programot átállítottam úgy, hogy a magasabb hőmérsékleteket is kezelje (5 bar fölötti nyomás alatti rendszerek, 150C forráspont).
A kollektor paramétereit az adatlapról kell átmásolni.
Például:
apps.biosolar.hu/coll_efficiency/?Tair=30&Ti=95&To=100&Area=2.4&Intensity=1000&a0=0.65&a1=1.7&a2=0.02

30 fokos külső hőmérséklet és 100 fokos kollektor esetén dT=70C. Látszik, hogy ilyenkor a vákumcső még képes 40%-os hatásfokra. Tehát szó sincs arról, hogy bármiféle egyensúly beálljon. Ha pedig nincs egyensúly, akkor vagy megforr a rendszer, vagy letilt a vezérlő és a kollektor 200fokra hevül.

2.4m2 abszorberfelület képes 2.4m2*1000W/m2*0.4=960Watt teljesítményre. Ha a tároló már nem tud több hőt felvenni, akkor ezt a teljesítményt az egyéb szerkezeti elemeken fellépő veszteségek sem tudják ellensúlyozni.
2012-09-22
07:08:53
Előzmény: bigmafa #33356#33363
bigmafa,

DB rendszereknél a fordulatszám-szabályozás nem olyan egyszerű, mint a sík-kollektorok esetén.

A VCS + DB a ritkán előálló stagnációt elviseli (például véletlenszerű hálózatkimaradás), de abban az esetben, ha a nyári hőelvétel rendszeresen kevesebb, mint a kollektorok által termelt hő(fűtésre/átmeneti időszakra méretezett kollektormező medence nélkül), akkor már nagy valószínűséggel többe fog kerülni a javítás, mint a várt megtakarítás, köszönhetően a felgyorsított öregedésnek és a hősokkoknak.

A meleg tároló 100 Wattot el tud disszipálni, a DB kb 50-et, a csövek méterenként 10-20 Wattot, plusz a kapcsolódó szerelvényeken is van veszteség. 300-400 Watt azonban csak nagyon kevés cső esetén elég a stagnáció elkerüléséhez. Egy 30 csöves kollektor esetén ~1000 Watt lehet a szükséges hűtőteljesítmény.




2012-09-21
20:11:10
Előzmény: robert #33355#33356
b eset. Tudom hogy a takarás a leglogikusabb megoldás, de az sajnos nem automata. 50e-t biztos nem költenék a probléma megoldására (frekiváltó), akkor inkább takarok :)

A rendszeremnek van akkora vesztesége, hogy túl lassú keringetés mellett hűl (!). Tehát ha sikerül az átlagsebességet lent tartanom, akkor simán megakadályozom a stagnálást.

Ha pár percenként megküldöm a 95 fokos kolit 65 fokos vízzel, ami aztán visszamelegszik (vákumcsöves) - az árt neki?
2012-09-21
19:25:54
Előzmény: bigmafa #33354#33355
bigmafa,

Először azt gondoltam, hogy hatásfok növelés, vagy az előremenő magasabb hőmérsékleten tartása a célod.

Szóval a stagnációt szeretnéd elkerülni?
De mikor is áll fenn ez a veszély?
a. nem működik a keringetés (1. áramszünet, vagy a 2. kontroller/szivattyú meghibásodása vagy 3. légdugó)
b. a tartály túlmelegedés
Melyik esetben jelentene megoldást a lassú keringetés? Az a/1 esetben egy szünetmentes táp segítene, de a többi esetben csak az árnyékolás.
Szerinted?

A kolinak nagyon nem mindegy a hőmérséklet!





Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek problémái  =>  Stagnációlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva