Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-07-16
07:09:48
#51074
Bocsi a kérdésért, rosszul guglizok valószínű,
egy kedves ismerősömmel folytatott vitában felmerült, Paks és a szénerőművek mennyibe állítják elő a kilowattórát?
Azaz mennyi 1kWh áram nettó ára, amikor kijön az erőműből?
2017-06-19
08:15:08
Előzmény: pali #51050#51051
Pali szia,

ezek az árak nem tartalmazzák a járulékos költségeket.
Mindössze abból van származtatva, hogy mennyivel lettek olcsóbbak ez energiatermelésben alkalmazott tényezők, az így megtermelt energia ára, a támogatások következtében megnövekedett kapacitások hatása, stb., de ez nem a valóságos energia ár.
Nagyjából annyit jelent, mint, hogy milyen drámaian csökkent anno a tranzisztoros rádiók ára.

Mutatok egy képet arról, hogy hogyan számolnak a Németek az energia árának alakulásáról.
A Németek a saját energia jövőjüket egy gazdasági axióma alapján tervezik. Ahhoz, hogy egy gazdaság, egy iparág növekedhessen, hasznot hozóan működhessen, inflációra van szükség. Infláció nélkül leáll a növekedés, a fejlődés. Az infláció (jobb gazdaságokban) előre és reálisan megtervezett és be is tartott tényező.

Ez a kép az általam villámnak küldött válaszban ostobának minősített linkből készült képernyő fotók egyike. (Nem gondoltam volna, hogy mégis be kell mutatnom belőlük egyet is!)
A link 2015-ben került fel, és egy "egyházi TV" önálló műsora.(!?)
Amikor az adatokat nézitek, akkor ezt tartsátok szem előtt!

Az érvelés azonban az akkori valós adatokon alapul, tehát reális.
Akkor az éves Német villamosenergia áremelkedés 5,5% volt.
Hosszú távon évi 4%-os áremelkedéssel számoltak.
A mai pontos inflációs tervszámot nem ismerem, az ottani hatalmi marakodás pillanatnyilag a tervekben mást jelent, mint amit a valóságban meg fog valósulni, ráadásul az Angolok távozását is be kell(ene) kalkulálni.
Egy gazdaság 2% infláció mellett éppen csak önfenntartó, 2-4% között prosperáló.

A képen érthetően, valós alapadatokkal van a beetetés levezetve. Minden adat magáért beszél, nem szorul magyarázgatásra.




2017-06-19
06:26:37
#51050
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/hamarabb_jon_a_filleres_aram_a_vartnal.641407.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link


"Drámai árzuhanás

A BNEF megdöbbentő következtetésekről számol be az árakkal kapcsolatban. Ezek szerint a napelemekkel termelt áram ára, amely ma a negyede annak a szintnek, ahol 2009-ben állt, további 66 százalékkal zuhan 2040-re. A szárazföldi szélfarmokkal előállított elektromos energia ára, amely 30 százalékkal csökkent az elmúlt nyolc évben, további 47 százalékkal esik a következő 23 évben."
2017-06-17
06:47:27
Előzmény: villam64 #51045#51046
villam64!
Köszönet a magyarországi napi felhasználásért, a diagram valóban szemléletesen mutatja, hogy szinte a teljes importot fedezni lehetne napenergiával a téli hónapokat kivéve, hiszen a napfényes órákban importálunk a legtöbbet
De ismételten nézzük meg gazdaságosság oldaláról. Ha 12-15 Ft/KW-ért tudunk importálni áramot akkor a napenergia által termelt áram sem ér többet. Ezt elfogadva viszont 30 évre tolja ki a napelem beruházás megtérülését, ami több, mint a várható élettartam, tehát még mindig nem gazdaságos a napelem. (az lesz előbb utóbb, kivéve, ha a fúziós erőmű valósággá válik)
Ha távolabbról, nagyobb perspektívából nézzük a kérdést, azoknak az országoknak, akik az invertert, napelemet gyártják, összességében már megéri, hiszen a gyártás munkahelyeket teremt, az energia pedig ingyen van. Nekünk magyaroknak viszont még csak elvesztegetett pénzügyi forrás, kidobott pénz.
2017-06-16
15:24:29
Előzmény: villam64 #51043#51044
villam64!
Légy szíves segíts nekem megérteni az akkumulátoros tárolás létjogosultságát, úgy látom nagyon bízol benne.Én szerintem gazdaságtalan. A leggazdaságosabb talán a Li-ion , amelynél kb 3 Wh/USD az ár, és 3 év, vagy 1000 kisütés után jön a csere. Vegyük az 1000 kisütést 3Wh-val, így 300 Ft áron 3 KWh-t nyertünk, vagyis minden KWh energia 100 Ft-ba kerül akkumulátoros tárolás esetén. Nyertünk? nem vesztettünk, mert dupla ,tripla áron állítottunk elő energiát. Még rosszabb a helyzet savas akkumulátor esetén, mert a töltési kisütési veszteség magas, valamint a töltési ciklus sem több mint 350 ciklus.
(nem foglalkoztam az önkisülési veszteségekkel, mert nem befolyásolja jelentősen a költségeket)
2017-06-15
11:44:11
Előzmény: Paragon #51040#51041
Üdv. Paragon

Valahol mindannyian laikusok vagyunk. Még azok a szakemberek is, akik az ország energia stratégiájával foglalkoznak. Annyira összetett ez a szakma (is), hogy még a legjobbak is csak a saját területükön lehetnek szakértők.

- Ezeknek a szakértőknek kell megtalálni az összhangot egymással, először csak a szigorúan vett szakmai kérdésekben.

- Másodszor az érintett területek, állatvédők, környezetvédők, országimázs, stb. szakembereivel.
És nem biztos, hogy az országnak legjobb, a szigorúan csak energetikai szempontok győznek.
Lásd a néhai(?) Dunakör sikerét Bős-Nagymaros esetében.
(A Duna kör különösen a begyemben van. Annó, iskolai feladat és szakmai gyakorlatszerzés okán rengeteget terveztettek velünk arról, hogy ha már a duzzasztót úgy is meg kell építeni, akkor hogyan lehetne felhasználni, vagy és megmenteni a prédikálószéket.)
A Duna hajózhatósága érdekében Nagymarosnál előbb vagy utóbb, de fel kell építenünk egy duzzasztót. De egyáltalán nem mindegy, hogy naponta kétszer végigrohan e Budapesten keresztül egy kétméteres apály-dagály árvíz-fal (négy méter szintkülönbséggel! Vagy megelégszünk minimális energiatermeléssel és a Duna hajózhatóságával, vagy láthatjuk a rengeteg szemetet a Duna fenekén).
Gondold végig, hogy mit jelent ez a Dunakanyartól Ráckevén és Csepelen át le egészen Mohácsig!

- Harmadszor a különböző lobbik, nemzetközi szerződések, elköteleződések embereivel.

- Negyedszer, de ezt írhattam volna akár elsőnek is, a mindenkori politikával.

Nekem, aki a szakmai oldalról sok energetikai projektet ismerhettem meg legalább érintőlegesen, nagyon fáj, hogy az energetika helyett állandóan a politikusok viselt dolgainál, a tolvajlásnál, a hobbijainál végződik a vélemény.
Hidd el, hogy ezek csak gumicsontok annak a kevés jóravaló embernek, akik még nem süllyedtek bele a teljes megélhetési apátiába.
Ha volna lehetőség (habár van, mert vannak korabeli, pl. újság archívumok), akkor még ma is meg lehet találni az akkori idők (60-80-as évek) szintjén elbújtatottan ugyan, de mégis megirt svindlijeit. A leváltások, a bírósági ítéletek sokat elárulnak arról, hogy akkor sem mentek másként a dolgok mint ma.
De így ment ez előttük is, visszamehetünk akár a honfoglalásig. Legfeljebb ma nem négyelik fel a legyőzötteket, és nem viszik gályára a reklamálókat.

Valakik jól kerestek az első Paks megépítésén.
Valakinek jó üzlet volt a Mátravidéki erőmű, a Kiskörei erőmű, a 70-es árvíz után a Nyírség újjáépítése, az Algyői gázmező és tározó, a hidak építése, és még hosszan sorolhatnám.

Gondolom feltűnt, szándékosan választottam olyan példákat amelyeket a ma emberei valamiért nem tekintenek az ország sajátjának, sajátosságának.
Ez a feledés, a "csak az létezik amit tegnap olvastam, vagy a híradókban láttam" problematikája.

A mai érdeklődő emberek, meglehet nem tudják, de még ma is azokat, az akkor épült energetikai beruházásokat használják. Azóta nem volt jelentősebb fejlesztés, pedig már legalább húsz éve el kellett volna kezdeni.

A régi beruházásokból is rengeteg pénz tűnt el kézen-közön.
Igaz, akkor épült a legtöbb lakás, családi ház az országban, mindig dugig volt hétvégeken a "fekete vonat". Az emberek nem szemétgyűjtéssel keresték az akkori számértékén a mai közmunka háromszorosát.
A rendszerváltás óta nem történt komoly, meghatározó energetikai beruházás.

A feledés és a múlt megtagadásának problematikájára van egy példám, amit olyankor sütöttem el a hallgatóságnak, amikor nem voltak hajlandók a jelent a múltból származtatni.
Megkértem a leghangosabbakat, hogy sorolják fel a családjuk felmenőit név, származási hely, házasságok, gyerekek stb. vonatkozásában. A nagyszülőknél szinte mindenki megakadt, pedig őket még ismerték és beszélgettek is velük.
Aki akar, tegyen próbát magával!


A tárolókról annyit, hogy a sokkal jobb természeti adottságokkal rendelkező Németek a várható tiltakozás és a megvalósítás képtelensége miatt már lemondtak a vizes tározókról. Most a litiumos tározás a sláger.
A tegnap villám által nekem címzett első linkből egyértelműen kiderül (már annak, aki nem csak a Német vezércímeket tudja értelmezni), hogy pillanatnyilag a lakossági önellátást, a függetlenedést támogatják.
Ólomakkukkal, = vagy > mint 65%-os önellátás a minimum, aminél érdemes egy családnak a napenergiára építeni. Egy nagyobb, kb. kétlakásos (például az ott igen divatos ikerházaknál minimum 85% az önellátási elvárás.
A hálózatokat nem kívánják fejleszteni, megmaradnak "vésztartaléknak".
Ehhez kapnak annyi támogatást, hogy megérje a saját pénzüket is úgy befektetni, hogy belül kerüljön a napelem várható élettartamába a megtérülés. (Minden ilyen kis beruházásnak meg kell(ene) térülnie hat év alatt!)

Ez az elvárás lakásonként, helyesebben háztartásonként minimum 20KWh energia betárolását jelenti minden napra.
Természetesen a helybeli időjárási "szokásokat" figyelembe véve az elvárt tároló kapacitás lehet a duplája is.
Aki akar számoljon utána, hogy ehhez mekkora termelő felületre van szükség, és az mennyibe kerül!
A pillanatnyi Német áram árak miatt ez az egyetlen jó és gyors megoldás.
És nálunk? Mit gondolsz, miért ez a vesszőparipám évek óta?

A Németek, ha valamit nagyon el akarnak adni a külvilágnak, de különösen a sajátjaiknak, előszeretettel emlegetik a "Wende", a fordulat kifejezést. Fordulat volt a két Németország egyesítése, most az "energia-fordulat" van napirenden.
Az egyesítés a volt NDK kiürülésével, leépítésével, mondhatnám csődjével járt. Néhány év múlva kiderül, hogy az energia-fordulattal mi a helyzet.

Magyarországnak erre sem ideje, sem pénze nincs.
A sorrendnek annak kellene lennie, amit te is jónak látsz. Nem központilag erőltetni, hanem mindenki csinálja a saját adottságai szerint, lépésenként.

A kiserőművek dotálásának elcseszettségét lassan mindenki belátja, kivéve azokat, akik hasznot húznak a belőle. Kérdés, hogy meddig?
A sokaság üres pénztárcájából nem lehet a végtelenségig fedezni kevesek kiváltságát. Még akkor sem, ha jószándékból és nem kapzsiságból építették meg a rendszerüket.
Ha az uniós pénzek elfogynak, akkor az állam szépen vissza fogja kérni tőlük azt, amit látszólag ajándékba kaptak.
Ne így legyen, de félek, hogy nincs más megoldás.

2017-06-15
07:28:49
Előzmény: sándor #51038#51040
Laikusként egy megjegyzéssel szeretném támogatni a megújuló energiát. Tudomásom szerint tervbe van véve egy 600 MW-os tározó megépítése, ennek megépítését követően bőven van még lehetőség a szél és a napenergia növelésére anélkül, hogy az energia rendszer kezelhetetlen lenne.Stadionok helyett-amelyek csak emészteni fogják a pénzt- tározókra kellene költeni. Nem gond, hogy lemaradtunk Németországtól napelemek tekintetében, hamarosan már nyomtatott napelemekkel ruházhatunk be várhatóan 30%-os áron. Így már nem dotált áron is 6 éven belül megtérül és lemaradásunk előnnyé válhat. Szerintem az energia szektorban is úgy kellene fejleszteni, ahogy azt saját magának, például az otthonával teszi. Mi a sorrend? Nyílászáró--kazán- szigetelés, mert a megtérülés így a legkedvezőbb.
Személy szerint nem támogatom a kis erőművek dotálását az én pénztárcámból, az átvételi ár a pillanatnyi piaci ár (pl hőerőművi ár) kellene, hogy legyen. Ha ez megéri a beruházónak, ám legyen. Sajnos véleményemmel -mint Bős Nagymaros esetében- most is szembe megyek az uralkodó széliránnyal
2017-06-08
23:14:58
Előzmény: grano #51033#51034
grano:

nem erőltetem, de a szén az az ismert és dokumentált villamosenergiaforrás amivel a többit össze lehet hasonlítani.

Mindenki Németországot hozza fel példának, miközben egy szót sem ejtenek arról, hogy még mai is a szén a Német villamosenergia termelés alapja (zászlóshajója), utána közvetlenül az agyonhallgatott atomenergia következik.
A mai "divat" szerint snassz lenne róluk írni. Felborulna a világ, ha az energiamérlegben elfoglalt súlyuk alapján foglalkozna velük a sajtó.

A szenet, a jó minőségű szenet manapság leginkább csak az "elmaradott" országokban bányásszák hagyományosan, mélyműveléssel.
A szénről csak azért tudunk, mert sajtónak szenzációs hír a rendszeresen megtörténő bányabelesetekről tudósítani.
A nem szakember olvasóknak ezek olyan hírek, amivel alá lehet támasztani a megújulók előnyeit. Veszik is rendesen!

Jobb helyeken (speciális technológiával, sok furattal) lefúrnak, elgázosítják a szenet, és a felhozott metánt(?) hasznosítják a "szenes" erőművek.
Véleményem szerint erre (is) alapozza az új "ami" elnök az energetika politikáját.
Viszonylag sok munkaerőt igényel, mégsem látszik a környezet rombolás. Nincs por és korom, nincs hatalmas szénszállítási forgalom.

A hagyományos bányászattal bányaterületen található szénmennyiségnek csak a töredéke hasznosítható gazdaságosan.
A helyi elgázosítós technológiával közel 100%-a. Kevesebb bányára van szükség.

A letermelt terület külsőleg változatlan marad, nincs szükség a felhagyott bányaterület drága eltömedékelésére, bebiztosítására. Nincs a bányászat miatt későbbi talajsüllyedés, ki lehet akár lakott területek alól is termelni a szenet, úgy mint pl. a gázt is.

A művelési területen a talajvíz útja megmarad, a mennyisége és minősége állítólag (ezt én vitatom) gyorsan visszaáll a bányászat előtti szintre.
Ezzel a módszerrel a szén versenyképesebb, mint a palagáz.

A gyengébb szeneket olyan külszíni fejtésekből nyerik amelyeket könnyen tudnak rekultiválni. Kiszedik a szenet és villamosenergiát termelnek belőle.
A rekultivált területek értéke a sokszorosa lesz a bányászat előttinek.
A bányászat során kialakították az infrastruktúrát (vagy annak az alapjait), nem kell hegyeket elhordani egy új város építéséhez. A volt bányaterület 10 év alatt értékessé válik.

A jó szabályozhatóság mindkét technológia esetén megoldott.
Nem véletlen, hogy a Mátravidéki olyan fontos Magyarország számára is. Hát még ha a Vas megyeit is sikerül tető alá hozni!

Szerintem van nálunk is energiahordozó tartalék bőven. Hogy csak a makói árkot említsem, amitől a teljes földgáz függetlenségünket várták. Ami itt van a talpunk alatt, azzal egész Európát el tudnánk látni hosszú időn keresztül. Nem lehet véletlen, hogy az állam jegeli, tartalékolja.
Ráadásul (állítólag) kevéssel felette, de a technológia hiányában a számunkra elérhetetlen mélységben nagyon jó minőségű és hihetetlen mennyiségű feketeszén is található.

Az sem lehet véletlen, hogy a makói palagáz próba területhez annyira ragaszkodnak a koncesszió pillanatnyi gazdái.
A MOL-nak is vannak több helyen a világban hasonló, jó adottsággal bíró olajos, gázos koncessziói. Vigyáz rájuk és sorban vásárolja a következőket.
Amint a piaci viszonyok lehetővé teszik, azonnal gazdaságossá válik ott is a termelés.

Ami a direkt metán kitermelés illeti, a metánnal szerintem az államok pár év alatt átrendezi a világ energiaforrás piacát.
Ha ez megtörténik, akkor nálunk is újra felértékelődik majd a szén. Gondolom én.
2017-06-08
20:15:09
Előzmény: sándor #51027#51033
sándor:
nagyon erölteted a szenet, de szerintem jelenleg a legrosszabb energitermelő.
Ha a metánt említed arra azt mondom, hogy sokkal nagyobb jövő elé nézhet.
Egyre nagyobb feltárt készletek amikhez olyan kitermelési technológia fejlődik ami a kitermelhetőséget is jelentősen növeli.
Gyanúm, hogy szabályozhatósága messze jobb a szénnél, s ha valami technikai újítással sikerülne kivenni belőle a szenet messze messze verne minden más energiahordozót.
Nem helyi előállítás az igaz, de nekünk sajna tudomásul kell venni, hogy nincs elegendő energiaforrásunk.
Viszont e mellé talán a napenergia(szél etc) sokkal jobban illeszthető.
2017-06-08
18:36:12
Előzmény: sándor #51027#51032
Kicsit elkanyarodtunk az energiastratégia címszótól, az öko bio izé is fontos szerintem, én most ezen lovagolok.

Idéznék egy nálam hozzáértőbb napelem recycling oldalról:
Üveg: Csökkentett vastartalmú speciális üveg, mely gond nélkül újrahasznosítható.
Alumínium: A fémhulladék minden feldolgozó helyen leadható és könnyen feldolgozható.
Műanyag: Háttér lap, ami rögzíti a szilícium lapokat, és szigetelés. Gyártófüggő, hogy mennyire könnyen feldolgozható, de tűzálló és veszélytelen.
Szilícium: Vagyis erősen tisztított és kristályosított homok.
Réz: Tisztán újrafeldolgozható rézkábel, bejáratott újrafeldolgozási technikával.
Műanyagfólia: Szigetelés, napelem panelenként pár gramm és gyártófüggően újrahasznosítható.
Ón: A forrasztási pontokban pár gramm, így elenyésző mennyiségű, de így is veszélytelen
Az újrahasznosítás miatt a következő generációs panelekhez 30-50%-al kevesebb nyersanyag is elég.

Azaz a 98%-a gyakorlatilag közömbös anyag, még ha kidobom a szemétbe is. Se vegyi anyag, se motorolaj, sem sugárzó anyag se rákkeltő, semmi nincs benne.
Az akkumulátorokról vonatkoztassunk el ebben a mostani eszmecserében, én úgy érzem a szaldóüzemet nyüstöljük, ott se ólom se lithium nincsen.
Az inverter az már macerásabb, ebben igazad van, láttam egy dokumentumfilmet Ghánáról, több 10.000 m3 elektronikai hulladékot szállítottak oda, semmi újrahasznosítás nncs. Csak úgy: apple, mcintosh, a legnagyobb tv-monitorgyártók, számítógép, laptopgyártók háztartási gép márkák voltak konkrétan. Vagyis a gyártóhoz visszavihető-leadható- majdújrahasznosítjuk szlogenek elmehetnek a pi...ába.
Ellenpélda, ahol melózok, nem messze van egy közepes cég, pontosan ezzel foglalkozik, kamionszámra megy be a cucc, és kamionszámra jön ki szétszedve többféle műanyag, réz, alu stb. Vagyis működik. Valószínűleg rentábilis, mert magánvállalkozás.

Tehát az előállítás során van egy kisebb pofon a környezetnek, azután 25-30 évig nulla, semmi, ami azért nagyon-nagyon csábító és ritka jelenség!!!! majd amikor visszaviszem a napelem-méhbe, akkor több mint a felét ismét fel lehet használni, természetesn ez sincs lábnyom nélkül.
Az invertebe ezidőalatt 2x kell néhány kondenzátort cserélni, egy kisebb felújítás, valószínűsíthető hogy 20-25 évnél tovább nem nagyon fogja bírni, akkor valóban keletkezik egy nehezen feldolgozható 10-15 kilós probléma. Mialatt egy átlagháztartás elfogyasztott 40-50 mobiltelefont, 10-15 laptopot, 2-3 mosógépet, 2 hűtőszekrényt, 2 gépkocsit, 4-5 porszívót, 2-3 komplett kímaberendezést, legalább 5 tévét, pár fényképezőgépet, minimum 100-200 kiló elemet, akkumulátort,stb.stb. És 10-100 megawattokat a szén-és atomerőművekből.
Miközbe süt a nap. Háát nem tudom.

Valamint nem foglalnék állást, mert erről konkrétan gőzöm sincs, annyi egymásnak ellentmondó nyilatkozatot hallottam már, vajon meddig tart az olaj, a szén...? Ha nagyon sokáig is, de az biztos hogy véges, és egyszer elfogy, és ennek a folyamatnak a csak rémisztgetéses, vagy valós beköszöntekor nem szeretnék villanyszámlát fizetni, mert a havi fizetésem tuti kevés lenne. Ami hiánycikk, annak ára lesz.
A tanmese találó nagyon, az úr aki betelefonált, biztos hoyg azonnal jobban informált lenne, ha holnaptól a 10-100szorosát fizetné az áramnak. Vagy vissza a középkorba.
Lehet nem is ártana....

És mégegy. Az afrika-kína-bérmunka témához csak annyit, a nike, az adidas, a stb-stb. mind így gyártat évtizedek óta.

2017-06-08
14:24:07
Előzmény: szocsmarci #51028#51031
Szia!
Örülök, hogy érdekel a gondolatmenet, annak különösen, hogy hogyan látjátok más nézőpontból a kényszerből felhozott példát.

A példa elnagyolt volt, amiért elnézést kérek.

Arra szerettem volna ráirányítani a figyelmet, hogy az ember mennyire más, mint a többi élőlény. Pontosabban arra, hogy az emberiség meggyőződéses felsőbbrendűsége mennyire nem állja meg a helyét.
Mi, miután GPS-t használunk és többféle módon tudjuk kommunikálni és rögzíteni mondjuk a táplálék helyét, ezzel úgy hisszük, hogy kiemelkedünk az állatvilágból.
A méhek ezt évmilliók óta teszik, töltőre, akkura sincs szükségük hozzá.
A saját kaptárban a saját anyához tartozók a végtelenségig "önzők".
Mondhatnám úgy, hogy még a saját fajta társaikat sem engedik a "húsos fazekuk", a túlélési információik közelébe. Az életük árán is megvédik a "kasztjuk (családjuk, pártjuk) érdekeit. Náluk más nem "pályázhat", csak a család.

Ez remélem magyarázat arra, hogy az ember, hiába hisszük mi azt, hogy más a gondolkodás módja, alapvetően mégis csak egy, az élőlények közül.
Tisztelet azoknak, akik valami hibát meglátnak az ember által működtetett túlélési, tovább élési rendszerekben, de sajnos, még ők is nagyokat tévedhetnek.

Erre volt példa a hangos ózonvédők látható visszavonulása, a világmegváltó energiafüves és stb.-s élősködő tudatlanok tündöklése és eltűnése.

Mielőtt magamra rántanám a jószándékúak haragját, őket minden tisztelet megillet, nem úgy mint az élősködőket.
Saját magamat is odasorolom a jóakaratúak közé, mert mindig és mindennel védeni igyekeztem a saját környezetem. Ha úgy tetszik alapvetően a családom érdekében, önzésből.
Abban pedig semmi kifogásolni valót nem találok, ha valamennyi idő eltelte után egy környezetvédő ember számot vet a tevékenysége eredményeivel, a következményeivel, és az árával.
Aki bármilyen szakmában tervezéssel foglalkozik, annak ez természetes. De természetesnek kellene lennie a mai idők online emberének is.

A napelem már látható mai és későbbi öko lábnyoma, annak majdani következményei üzleti érdekekből eltitkoltak.
Kínai, Afrikai, Dél-Amerikai bánya állapotok, a feldolgozás, a gyerekmunka, a rabszolgákkal megépíttetett és fenntartott öko luxus világ most éppen az arab világ peremén, stb.
Tehát az emberiség még akkor is az állatvilág "aljához" tartozik, ha vannak rabszolgákkal dolgoztató állatok, például hangyák, darazsak, pókok is.
Mi tudatosan, a szükségleteinket meghaladóan avatkozunk be a természetbe, ráadásul nagyobb részben a rossz irányba.

A napelemet nem csak mint panelt kell vizsgálni.
Abban a rendszerben kell nézni ami a Bousék előadásában szerepel. Okos integrálással, közösségi együttműködéssel, megosztással, tárolással, kereskedéssel (eladni és venni a szükségletnek megfelelően) együtt.
Ha csak egyetlen dolgot a lítiumot említem, amiről már te is írtál, már nem kell tovább ragoznom, hogy mi tartozhat még a lábnyomhoz.
Az újrahasznosítás sok anyagnál megoldott, csak sok esetben nem kifizetődő.

A napelemek újra hasznosítása elméletben létezik, nagyüzemi kipróbálása még nem időszerű.
Viszont a tengeri, 10-15 évre tervezett, most ott rothadó környezetbarát szélerőművek már a valóság. Kiderült, hogy nem tervezték be a leszerelésüket, az újra hasznosításukat sem. Vízbe rogyva fogják évszázadokig pusztítani a környezetet. Ha lebontanák és újra hasznosítanák őket, akkor nem lett volna gazdaságos a felállításuk sem. Ez is jó példa az állami pénzek kezdeti lenyúlására.

Ugyan ez a helyzet a napelemekkel is.
Egy panel ~10-15 év. Ezalatt háromszor kell invertert, négy-öt alkalommal akkukat cserélni. Nagyjából ennyi látszik ma, ezzel tervezve egy bizonyos teljesítmény alatt már gazdaságtalan a beruházás.
Az elemeinek az újra hasznosításáról még nem olvastam reális elképzelést.

Szeretném, ha ez a felvetés, állítás szakma maradhatna és nem politika.
Szakmapolitika természetesen jöhet, mert az határozza meg a jövőnket.
szocsmarciVálasz erre
2017-06-08
07:08:10
Előzmény: sándor #51027#51028
Szia
Bocsánat hogy közbeszólok, de pár dologgal nem értek egyet Veled.

Az állatvilágban csak akkor fordulnak saját fajuk ellen az egyedek, ha az egyének saját léte is veszélyben van, és ez általában akkor fordul elő, amikor kevés az ennivaló. Ezt lefordíthatjuk úgy is, hogy a faj továbbmaradása érdekében a legerősebb marad meg. A többi faj felé nem ilyen elnézőek, főként amelyik faj a táplálék.
Az élelem felhalmozás is indokolt a méheknél, mert a tél változó hosszúságú, és megtörténhet hogy az élelem egy része elveszik. A mókus például elfelejti, hova dugta a magokat, ezért raktározza télre a többszörösét.
A ragadozóknál egyértelműbb a helyzet, ott annyi más állatot öl meg, amennyit megeszik - maradnia kell zsákmányállatnak holnapra is.
Az ember kicsit bonyolultabb szerkezet, de az elv itt is hasonló, csak másképp nevezik a folyamatokat. Néha sajnos mellé mennek a dolgok, ilyenkor jön a forradalom, népvándorlás, háború, és a népirtás. Kb. ilyen sorrendben.

A másik dolog a napelem termelés kontra szénerőmű.
Azt nem emelted ki eléggé, hogy egy 500.000 tonnás erőmű élettartama feldolgoz mondjuk 10.000.000 tonna szenet - a számok nem pontosak, a lényeg hogy saját súlyának többszörösét képes elégetni. Egy napelem pedig ebből a szempontból 0 CO2 kibocsátású anyagot éget el.
Azt sem értem, hogy a napelemhez miért szükséges ritkafém. Azt szilíciumból készítik, ami gyakori anyag, a földkéreg második leggyakoribb eleme. Tudom, hogy az akkumulátorokhoz kell ritkafém, de az is újrahasznosítható. Az átalakítókat nem ismerem, nem is tudom pontosan mire gondolsz.

Az emberek gondolkodás módjával kapcsolatban egyetértek Veled. Ha a megújuló arány növekedne Magyarországon, és emiatt néha áramszünetek lennének, pont azok sipákolnának leghangosabban a közösségi médián, akik most a zöld energiáért sipákolnak. Nem látnák az összefüggést, és ezt is a politikára fognák.
2017-06-08
01:27:54
Előzmény: 444tibi #51020#51027
A politikát, annak is a szennyes részét szeretném ha kimaradna, vagy legalább elviselhetőre csökkenne. Jobb lenne csak a szakmaiságnál maradni!

Az élőlények, az állatok, a növények a természetben úgy általában mindent maguknak akarnak.
Csak a saját érdekük jobb hatásfokú érvényesítése miatt hajlandók szövetkezni másokkal, más fajokkal.

A méhek is több energia hordozót spájzolnak be ha tehetik, mint amennyire valójában szükségük lenne. Egyáltalán nem törődnek a saját éhező, elpusztuló fajtársaikkal sem.
Ezek szerint a méhek már jóval az ember megjelenése előtt feltalálták a politikát.
Ráadásul nem is egyenletesen osztják el a megszerzett javakat egy kaptáron belül.
Ez is a szemünk előtt játszódik nem csak a pályáztatás, és mi ezt mégis a természet csodálatos szervezőképességének tudjuk be, és nem politikának.

Egyszóval az ember is csak egy élőlény a sok közül. Ráadásul nem is erkölcsösebb és gusztusosabb a többinél.

Az "erőműves lábnyom" hasonlatot nem én találtam ki. Nem is számolhatok, számolhatunk utána, mert annyira sokrétűek az adatok. Példákat azért lehet gyártani.

A bányákból kitermelt anyagot egy szenes erőműben (maradjunk a külfejtésnél) közvetlenül energiává alakítják. Van füstgázszűrés, rekultiváció, mert kikövetelte az élet.

A napelemek alapanyagait hasonló módon bányásszák.
Össze kell hasonlítani ritka fémek árát a szénével és máris levonható olyan következtetés, hogy a napelemhez a ritka alapanyagok miatt sokkal több és a környezetben több kárt okozó bányászatra van szükség.

A megtermelt energiát azonos úton továbbítják, így ezt a tételt nem kell tárgyalni.

A szenes erőműből közvetlenül kerül ki a villamosenergia, hasznosítható a hulladékhő és a salak is. Lebontás után gyakorlatilag teljesen újra hasznosítható.

A napelem környezeti lábnyoma kapcsán általában elfelejtik, hogy a ritkafémeket tartalmazó átalakítókat is szintén bányászott anyagokból kell előállítani.
Az átalakítók ára durván megegyezik a termelő panelek árával, tehát máris kettővel kell szorozni a napelem lábnyomát.

A szenes erőművekkel van száz éves tapasztalat, napelemekkel nincs.
Hogy ebből ne legyen külön vita, tenni kell egy próbát.

Egy, a szenes erőművekben használt gépet, alkatrészt bizonyítottan ötven év múlva is meg lehet rendelni.

Egy három évvel ezelőtt gyártott napelemes rendszerhez sok mindent már ma sem lehet kapni. Újat kell venni, a használhatatlan régi veszélyes hulladékot drágán semmisítik meg.

Egy szénerőműben kevés a visszamaradó veszélyes hulladék, az erőmű értékéhez viszonyítva elhanyagolható.

Hogy ezeket a tényeket nem így kommunikálják, mást etetnek be az embereknek, na ott kezdődik a politika.


Én nem ismerek olyan energiát, energiahordozót, amit ne érné meg hasznosítani.
(Komposzt, biogáz, égetése hőtermelés, Közvetlen meleg víz termelés és így tovább.)
Még a 380ft/kWh-ás árú villamosenergia is megéri ott, ahol ennek az árnak KWh-ra vetítve a százszorosába kerülne egy új hálózat kiépítése.

Jellemző példa a szűklátókörűségre és az állam mohóságra, hogy milyen kevés híd van Magyarországon. Minél többet kell kerülniük a járműveknek, annál több a bevétel az üzemanyagból és a közlekedés járulékos költségeiből.
Ez is energia politika és még sincs annyira a fókuszban, mint pl. a rezsicsökkentéses dolgok.

Azt, hogy egy híd drága, mindenki elhiszi.
Azt is, hogy a napelemmel megtermelt energia olcsó.
A hidakhoz mindenki tudja, hogy kellenek utak. Az utak is drágák.
A napelemhez nem kell új út, sem út korszerűsítés, hiszen a drótok ott vannak a ház előtt.

Még ha ennyire nem is egyszerű az érvelés, de egy Kádár Abától származó "tanmese" egy valójában megtörtént esetről, igen jól mutatja az embereknek a villamosenergiához való kapcsolatát.
Néhány évtizede Svédországban konferenciákat és össznépi vitát rendeztek arról, hogy mi legyen a jövő hosszútávú villamosenergia forrása és azt honnan vegyék?
(Szén, atom, vagy víz. Ekkor még a megújulók ismertség és a technológia hiánya miatt nem kerülhettek szóba.)
A záró konferenciát élőben közvetítette a televízió és fogadtak közvetlen betelefonálókat is.
Sok vélemény érkezett, közte egy felháborodott vidéki emberé is. Ez az ember pénzpocséklásnak nevezte a "tudósok" egész éves nadrág koptatását és a sok drága szájtépést.
Szerinte ennyi okos ember már igazán tudhatná, hogy honnan kell villamosenergiához jutni. A konnektorokból, amik ott vannak a tudósok szobáiban is. Ezért teljesen felesleges erről ennyit konferenciázni.

Sokszor van olyan érzésem, hogy Magyarországon is sok Svéd betelefonáló osztja az észt.
2017-06-07
09:10:08
Előzmény: sándor #51017#51020
A felcsutozas es rozsadombozas nem szo szerint ertendo, bar a Lorinc gyerek en velemenyem szerint nyiltan atment minden moralis hataron, altalanossagba ertettem, ugye azt meg te sem hiszed el, hogy kis hazankban a korrupcio es a ''kozel a tuzhoz lehet melegedni'' az nem letezik? Csucsponton van, es kendozetlenul, nyiltan a szemunk elott.

De nem errol szol az eszmecsere, megfogtal a szeneromuves hasonlattal,
megfogtal ezzel a kornyezetvedelemmel.
A napelemes rendszerek labnyoma, mindent osszevetve sem hinnem hogy a kozelebe erne egyaltalan egy szeneromunek. Kisse utananeztem a gyartas, a szallitas, a beuzemeles, a sallangok es a vegen az ujrahasznosithatosagnak is. Nem tagadom hogy van egy solarpanel manufakturanak is okolabnyoma, high-tech vonzata es nem keves energiaigenye.
Ez eltorpul egy kulszini banyaszat, melykitermeles, a szen az eromube juttatasanak napi munkafolyamatai mellett, vasuti szallitas, kiszolgalo monumentalis gepesites, karbantartasigeny, es a futgazmosok sem orokeletuek.
Kontra, 1 darab panel ha le lett gyartva, az 25-30 evig okolabnyom, kornyzettetheles, karbantartas nelkul teszi a dolgat. A ,kiszolgalo' szemelyzet, gepek, mechanikus objektumok kimerulnek egy inverterbe es nehany biztonsagi berendezesbe, autamatak, tulfeszvedok, kapcsolok. A halozatot nem veszem szamitasba, a drot, es rajta a villamos energia amugy is elo, mar kiepitett infrastruktura.
Termeszetesen a nem mindenkori rendelkezesre allas es termelt energia rendszerbe taplalasa nagy problema, de en most az okolabnyomrol beszelek.

Ha esetleg ugy latod, kardoskodok, kiallok ezen rendszerek mellett, jol latod, ebbe nemi (jo sok) onamitas es hazabeszeles is van, nem hiszem el hogy a 6-7 eve dedelgetett tervem (amihez a 24 panelem megvan, csak onhibaimon kivul keptelen vagyok kivitelezni, annyira anyagi krachba vagyok evek ota) pont most, az esetleges megvalosulas kuszoben mond csodot. Mint emlitetted a dafke csakazertis szigetuzemet reszedrol, nekem is lassan monomaniam ez az egesz.

A szamok valoszinu nem hazudnak, de meg mindig nem teljesen vilagos hogy nem eri meg ez termelt energiat hasznositani, mitol ilyen draga vegul is?
Hacsak megint vissza nem kanyarudunk a korrupcio es lopkodasok kornyekere.

2017-06-06
10:03:07
Előzmény: 444tibi #51016#51017
444tibi!

Köszönöm a hangosan gondolkodást. Amit feltettem én sem vitának szántam, csak a tényeket akartam hiteles forrásból pontosítani.

A piac az olyan érdekes, ahogyan írod.
Amikor áprilisban itt, Szeged környékén elfagyott minden, a termelők egységesen temették magukat. Ez volt a normális viselkedés.
Volt olyan nagymenő fűtött fóliás termelő, aki 3-4000 ft/kg-os földieper árat vizionált, és magának 400%-os profitot. Kinyilatkoztatta, hogy az idén senki sem fog eperlekvárt, dzsemet főzni.
Az eper 2500-3000 ft-ról indult, és a termelők, már akinek nem fagyott el az epre vastagon kerestek.
Bejött a hirtelen nyár, a még megmaradt eper egyszerre érett be, most 200-400 ft kilója. Ládaszám veszik, viszik lekvárnak. A termelők akár házhoz is hajlandók szállítani.
Most ugyan az a nagymenő termelő panaszkodik, hogy ilyen olcsó eperárak mellett tönkremegy, abbahagyja a termelést.
1. Bezsebelte a több száz százalékos extra profitot.
2. Az olcsó, lekvárnak való eperből visszajött a teljes termelési költsége, már most pozitív az éve az extra profit nélkül is.
3. Az áprilisi siránkozásra beígérték a termelőknek, hogy a tavalyi átlagbevételük 40%-át mint "túlélési segélyt, kártérítést megkapják az államtól.
(Tavaly szuper bevételük volt!)

Összefoglalva: extra profit a korai eperből, tisztességes haszon a lekvárnak való eperből, plusz a 40%-os kártérítés az államtól.
Minden törvényes, szabályos, az árát mi, a fogyasztók fizettük, fizetjük ki.
Tanulság: nem tiltakozik senki, mert akinek volt pénze, az ehetett korai epret, az ár mellékes volt. A szegényebbek soha ennyi eperlekvárt nem tudtak ilyen olcsón beszerezni.
Látszólag mindenki jól járt. Amit az állam a termelőknek kártérítésként majd kifizet, azt a közösből, mindannyiunk pénzéből teszi. Gyakorlatilag kivételezik néhány ezer termelővel, miközben a többség tavasz fűtésköltség többletét nem segít megtéríteni.

Ez így működik az energia, a villamosenergia piacon is.
Hogy igazságos e, döntse el mindenki maga.

Többször kinyilvánítottam, hogy nem értek egyet ezzel az energia politikával. Azt is közreadtam, hogy mekkora szívás volt nekem a napkollektoros beruházás.
Mindig igyekeztem csillapítani azokat a megnyilvánulásokat, amelyek rögtön Felcsúton, vagy a Rózsadombon keresik minden fájdalmuk okát.

Közreadok egy újabb adatot, két diagramot arról, hogy hogyan alakult az ország villamosenergia helyzete az elmúlt években, hogy a tendenciából értelmezhető legyen a jelenlegi döntésok oka.
A másik táblázatból látható, hogy mennyire jelentéktelen (a már meglévő és üzemelő kapacitások ellenére is) a napelemes energiatermelés.
Egyszerűen nem éri meg vele érdemben és általánosságban foglalkozni. Tökéletes ráfizetés, amit már a gazdag németek sem engedhetnek meg maguknak. Ezért mentek fel ott az árak, miközben az ottani lakossági átlagár feléért exportálják a felesleget.
Itt jön be megint a piac értelmezése.
Minek ruházzunk be, ha sokkal olcsóbban is importálhatunk?
Meddig lehet az egyre kevésbé terhelhető közösséget terhelni egy ráfizetéses termelési ág forszírozásából?

Az a véleményem is ismert, hogy a meggyőződésem, a soha meg nem térülés ellenére, ha lenne annyi pénzem, akkor megépíteném magamnak a Bous féle önellátást.
Hobbiból, dacból, szakmai kihívásból, de nem feltétlenül indokolnám a környezet védelmével.

Szerintem csak annyit látsz rosszul, hogy mint sokan te is vevő vagy a gumicsontra (Felcsút és Rózsadomb). Annak, hogy inkább ezekről beszéljen aki érdeklődő ember, és ne keresse a valóban eltűnő pénzeket.

A villamosenergia politikát szakemberek csinálják nálunk és mindenütt a világon. A politikusok csak ráülnek egy-egy kifizetődő hullámra.
Na, én eldugultam.





2017-06-05
09:15:16
#51016
Új hsz-t írok, mert egyik oldal képviselőjének se szánom válasznak, inkább amolyan hangosan gondolkodásféle.

Az egyik oldal vélt vagy valós sérelemként a tudatos, törvényes visszafogását éa lassan ellehetetlenítését hangoztatja, némi keserű szájízzel, amiben sok igazság is van. 400-kontra 1000Ft, átvételi árak csökkenése. Az anyagi részre reagálva, amíg ember lesz a földön, addig korrupció is lesz, felcsútiLőrinc remek példákkal szolgál. De ez elkerülhetetlen.
A másik oldal reális számszerű tényekkel, adatokkal, érvekkel támasztja alá a mondanivalóját.
A kW árakhoz konkrétan nem tudok hozzászólni, egy külső példával érzékeltetném hogy olyan nagyon azért nem halnak éhen a szolgáltatók.

Pl. én 15éve vodás vagyok, feltöltőkártyás. Két hónapja az eddigi 50-70 forintos percdíj 19 forint lett, először nem hittem a szememnek.
Namost. Ha egy szolgáltató közel 300% ÁRCSÖKKENTÉST tud végrehajtani, és azóta se ment tönkre sőt valószínű nyereséges, mert ha nem, már bezárt volna, akkor kérdem én, ELŐTTE mennyi volt a haszna...??? +még megszűnt az európai adatroaming is, ami irgalmatlan bevétel volt. Akkor eddig hány 100% volt az árrés???
Vagy az itt élősködő multik, minden komolyabb bírságolás után fennen hangoztatják, hogy majd jól kivonulunk innen, ennek ellenére még itt eszi a fene őket. Miért is? Biztos nem emberbaráti szeretetből, hanem még így is extra nyereségesek. Ennyit arról hogy a nagy szolgáltatók-cégek pengeélen táncolnak, ugyanmár dehogy.
(most a művi, mesterségesen generált katasztrófáktól vonatkoztassunk el, pl. a nagy banki hitel lufi, tőzsdei manipulációk)

Nem csopongok el a témától, csak az én meglátásomat próbálom érzékeltetni.
Ez nem azt jelenti hogy a cégeknek, szolgáltatóknak nincsenek meg a maguk bajai, csak amikor minden jól megy, úgy az esetek 80-90%-ában, akkor azért nem kéne sajnálni őket annyira. A német állam is valamilyen módon kiterhelte a veszteségét a fogyasztókra. A támogatást nem értem, valószínűsítem hogy az állami beruházások a szokásos egyik zsebből a másikba, a magánberuházások (családi házas napelemprojektek) támogatási rendszerét nem tudom lekövetni, de hogy ennek az összegét hajtsák be most az összes fogyasztón, ez nekem elképzelhetetlen. Vagyis úgy gondolom, ha 1m2 napelem se lenne a németeknél, akkor is 30eurocent körül lenne 1kWh ára.
Ha mégis így akarják 'behozni' az eddig kifizetett támogatásokat, akkor ezt értelmetlen számolgatni, próbálom levezetni:
a német elmű a napelemes-szélmalmos marhaságokkal veszít, több szabályozás, erőművi kapacitás ki-be kapcsolgatása, elosztói hálózat átkonfigurálása, stb.
Ha 15 eurocent a nyers összeg, akkor erre rárakódik az előbb említett szabályozási költség, legyen 2-3 eurocent. DE a maradék 10-12 eurocentnek semmi köze se a napelemesekhez, se az elműhöz, annak profitjához, az állami sarc. Akkor viszont ne vegyük bele az áram közvetlen árába! így nagyon meghamisítjuk a képet, a napelemesek hátrányára. Persze ha ez a cél, akkor érthető a logika.

Valamint, a támogatásokra visszatérve, én 4kW panelt vettem 680.000 forintért, ha sikerülne beüzemelnem, minden sallanggal, inverterrel stb. megállnék 1,1-1,2 milliónál. Minden támogatás, állami segítség nélkül!!
Ami +van benne, az a saját utánajárás, szervezkedés, és egy kis házimunka. Ez még akkor is reális időn belül kifizetődő, ha esetleg leszabályozzák a kitermelésemet, és nem a támogatott, hanem a reális árat kapnám a kitermelt kilowattokért. Már a házi használat is nyereséges lenne belátható időn belül. Akkor engen mennyivel, mikor támogatnak, semmivel semmikor, EZT a nemlétező támogatást miért is akarnák bárkin is behajtani...?
Akkor persze más a leányzó fekvése, ha pl. felcsútiLőrinc már eleve államilag támogatott, több milliárdos pályázatot elnyert, 3-400% profittal dolgozó cégével csináltatnám a beruházásomat. Akkor persze hogy vergődnék a felemelt KÁT miatt, mert 100 év alatt se jönne be az ára. De ez nem életszerű, habár dehogyisnem.... Az állam milliárdokat tud dugdosni így a neki kedves magánemberek zsebébe, amit aztán behajt mindenféle címszavakkal a fogyasztókon, na EZT kéne megszüntetni. Amíg ez viszont így működik, addig bár az összegek a helyükön vannak, de nem fedik a valóságot, és a +pénzek államilag, a jog teljes támogatását élvezve vándorolnak a kisfogyasztók zsebéből a pár kiválasztott zsebébe.
De ennek semmi köze az áram valós árához! Ezt kéne rendbetenni.

És mégegy szösszenet, de nagyon szeretnék én az épülő paksi reaktornál csak udvarsöprögető lenni! Ott hány milliárd fog elfolyni magánzsebekbe, és ki fogja megfizetni? Nos igen, a fogyasztó. Vagyis a szituáció ugyanaz, mint a napelemeseknél, csak ott nem lesz kin elverni a port. Csak simán kifizetjük.

Ha valamit rosszul látok, világosítsatok fel, sőt el is várom.
2017-06-02
11:42:48
Előzmény: szocsmarci #51000#51003
Szia Marci!

Érdekes a példád. Erről, ilyenről még nem olvastam, de ha igaz, akkor komoly helyi, mikrokörnyezeti "szennyező" tényező lehet egy több tíz hektáros naperőmű.

Úgy tudom, hogy a mai legkorszerűbb panelek is még visszaverik a rájuk eső sugárzás ~25%-át. Hogy milyen hullámhosszokon, arról nem tudok, csak annyit, hogy mindazt a sugárzást ami eléri a panelt.

Miután kiderült (lásd az egyik okát a vízen túli nagy testvérnek a "klímaerőlködésből" történő mostani kivonulásának), hogy az ózonréteg változásaiért leginkább a nap UV-A, UV-B és UV-C hullámhosszai a felelősek, az "ózonvédők klubja" úgy két éve elhallgatott. (Nem tudom ez feltűnt e már valakinek?)
Nem feszegetik tovább a témát, mert bizonyítottnak látszik, hogy az emberiség ózonkárosító anyag kibocsájtása a "mérési hibahatár" alatt van a naptevékenység, illetve a földi geológia tényezők mellett.
Ismét túlértékelte magát (és mellesleg jól megélt belőle) az a szakértői réteg, aki az ember természetfelettiségét hangoztatta.

Továbbra is gyorsulóan növekszik az ózonkárosító anyagokkal történő szennyezés. Ennek ellenére az ózonréteg köszöni szépen jól érzi magát és (most éppen) szépen gyarapszik, betöltve az évekkel ezelőtt mért, és elrettentésül bemutatott lyukakat is.


Vannak ellenzői is a naperőműveknek.
Az egyik érvük az, hogy a visszavert sugárzás elpusztítja a felettük, illetve a visszavert fénybe berepülő madarakat, rovarokat. Láttam olyan titokban felvett videót, ahol egyértelmű volt, hogy nem csak a porszennyezés miatt mossák naponta a paneleket, hanem a rájuk ragadt bogártetemek miatt is.
Közben több száz, átvonulás idején több ezer különféle nappal vonuló madár tetemét is begyűjtik a területről.

Naponta elmegyek egy kb. 200m2-es be napelemezett üzem előtt, hol a napelemek felrakása előtt sok galamb volt. Azóta 100-200 méteres távolságra elkerülik a galambok és úgy általában a madarak az épületet. Véletlenül sem látni madárguanót a paneleken, miközben nálam a napkollektor vákumcsövein annál inkább.

Sok éves saját tapasztalat, hogy naplementkor, párás időben még akkor is termel a kollektor, amikor a nap már a látóhatár alatt van.
Szeles időben, amikor por és páraszegény a levegő, akkor már naplement idején leáll a termelés.
Ha néhány autó képes termiket csinálni, akkor a tervezett naperőmű felett hatalmas termiknek kell kialakulnia. Eső általában kilóméterekkel a termikek indulási pontjától távol esik csak, mert a termik kémények elgörbülnék a légkörben. Minél erősebb a termik, annál magasabbra szállítja a párát és ott intenzívebb jég és esőképződés keletkezik.

Szerintem ez a 25% visszasugárzás nagyon soknak tűnik.
Más egy tómeder, mert a víz a napelemekkel ellentétben általában hullámzik, miként az erdők, a zöldterületek de még a csupasz homok visszasugárzása is.
Köztudott, hogy a vízen, de még víz közelben is gyorsabban megég a bőrünk, mint a víztől távol.
Az erdészek "üzemszerűen" csupasz bőre sem azért barna mert szoliztatják. A lombokon is áthatol az UV egy része, ráadásul a legveszélyesebbje.
Hiába tartózkodnak a nap nagy részében árnyékban de a szabadban, a szóródó sugárzásból bőven kapnak.

Valami komolyabb "megnyugtatás" kellene, mert attól tartok, hogy ez is olyan lesz, mint a sivatagi autós termikképzés. Ez sem lesz bizonyítva, de működni azért fog.
szocsmarciVálasz erre
2017-05-30
14:10:54
Előzmény: sándor #50998#51000
A helyi időjárást biztosan befolyásolják a felszíni tárgyak, ezt szerintem mindenki tudta eddig is. Csak azt nem tudja senki, hogy pontosan milyen módon.
Szerintem egy naperőmű park semmiképp nem befolyásolja jobban az időjárást, mint egy halastó, vagy az, hogy a termőföldön milyen növényt termesztenek, esetleg az erdőt éppen kivágják mert vágásérett lett.

Egy kis történet az emberi beavatkozásról:
Siklóernyős távrepülési versenyt rendeztek valahol a sivatagban. Ez annyit jelentett, hogy autóval felhúzták kötéllel (csörlőzték) a versenyzőt jó magasra, fenn kioldott, és olyan messze repült, ameddig tudott. Ha szerencséje volt, akkor talált termiket, amivel vissza tudott emelkedni, és tovább menni. Hasonlóan, mint amikor a sas köröz szárnycsapás nélkül, és mégis szinten marad, vagy akár emelkedik is. A versenyt egy amerikai nyerte meg úgy, hogy rádión tartotta a kapcsolatot a haverjaival, akik autóval mentek előtte, és egy alkalmas helyen elkezdtek körözni (több autó, kb 20 méteres körön). Ez elindított egy termiket a földről, aminek segítségével felemelkedett, majd mentek tovább a következő "termik képző" helyre. A magasból látszanak azok a helyek, ahol termik képződésére lehet számítani, persze jobb, ha akkor képződik a termik, amikor a siklóernyős ott van, nem 20 perccel előbb, vagy később.
Persze senki nem bizonyíthatja, hogy az autók hozták létre a termiket, csak épp működött.
2017-05-29
22:44:30
Előzmény: barbot #50996#50998
Köszönöm barbot!

Nem véletlenül kérdeztem, mert több mindenről bebizonyosodott az évek folyamán, hogy amiről eleinte csak suttogtak, az a végén drámai valósággá vált. (Ilyen például a diesel autós história is.)

Az ország legmélyebb részén lakunk, állítólag ezért is (légnyomás stb.), de pár éve felhívták a figyelmet a helybeli amatőr meteorológus srácok, hogy újabban elkerülnek bennünket az esők.
Van ugyan csapadék, de messze nem olyan mennyiségben és intenzitással, mint 40-50 évvel ezelőtt volt.
Az is lehet, hogy ez csak egy, a természet normális ciklusos ingadozásai közül.

Pár éve figyelem ahogyan jönnek a viharfrontok egyenesen felénk, majd mintha valami ék kerülne az útjukba, a várostól 10-20 km távolságban kettéválnak, és jobbról balról elmennek mellettünk.
Nálunk is van villámlás és eső is, de a kétoldali környékünkön ilyenkor pusztító orkán és jégeső szokott lenni.

A naperőmű sugárzás visszaverése tény, de a hatásait nem ismerjük.
Köszönöm a válaszod, így egy információ már van.
Annyira rövid idő telt el a bejelentés óta, hogy még nem tértünk magunkhoz. Ezért még nem is álltak össze a kérdéseink.
2017-05-29
20:01:55
Előzmény: sándor #50995#50996
Szia sándor!

Egy kicsit belekotnyeleskedek a dologba, de itt nálunk van egy 18 Ha-os napelempark. A közellakó ismerősöm szerint bekever az időjárásba, ugyanis a napelemparktól délre kevesebb lett a csapadék a telepítés óta. Azt mondja, hogy az alacsonyabb felhők mintha egy csővet kerülnének meg. Én ezt a jelenséget még nem tapasztaltam, de az ismerősöm határozottan állítja, hogy látta...
szocsmarciVálasz erre
2017-05-14
13:37:57
Előzmény: pali #50931#50954
"... egy chilei napenergiás cég azt vállalta egy áramaukción, hogy kevesebb, mint nyolc forintért (a mai árfolyam szerint 0,291 x 274 = 7,974 forintért) megtermeli azt az egységnyi áramot, amit a költség szempontból sok-sok éve nullára írt Paksi Atomerőmű jelenleg 11-12 forintért, Paks II. - már ha megépül egyáltalán - 30-35 forintért lehet képes produkálni."


Miért pont Chilében ruháznak be? Ott sok a napfény, máshol meg nem?
Esetleg ezekkel a beruházásokkal közelebb kerülnek az ország politikai vezetőihez, és anyagi függőségbe hozhatják őket?

Lítium árának változása:


Lítiumot bányászó országok:


Napsütéses órák száma a földön:


A fentieket figyelembe véve nem biztos, hogy csak a sok napsütés miatt előnyös Chile.
Ismerni kellene a szerződések pontos tartalmát. Azokat is, amik nem nyilvánosak/hivatalosak.

2017-03-26
18:20:23
Előzmény: Bous83 #50840#50855
Szia Bous,

tökéletesen megértelek. Egyértelműen nem nektek áll a zászló, a tűzhöz közel ülők még a morzsából sem hagynak a kicsiknek.
Az anyagotokra vigyázzatok! Nem feltétlenül azért, mert más ezt nem találhatta ki.
Nektek annyiban van előnyötök, hogy meg is tudnátok valósítani. Nekem legalább is ez jött le, miután átnéztem mindenki hasonló hozzáférhető anyagát.
Azokkal, akik nem engedték át elolvasásra nem tudunk mit kezdeni. Ők lehet, hogy közelebb vannak a tűzhöz mint ti, ezért magabiztosabbak. De meglehet, hogy csak blöfföltek.

Hányhatnékom van a mostanában felénk járatos hirdetéseket és x-el jelzett cikkeket olvasva. Mind arról szól, hogy csak nálunk, csak március 31-ig, de nálunk elég addig csak bejelentkezni is, és mi mindent elintézünk és nem lesz "napelem adója"...
K..vára emlékeztet ez a nem túl régi homlokzat hőszigetelési kampányra, meg a bizonyos korszerű hűtőgép és mosógép vásárlást támogató kampányra.
Sokan beleugrottak és mit kaptak érte cserébe? A többször módosított és megszigorított energiatanúsíttatást.
Most a félig szigetelt ház minősítése miatt, illetve a csak "A" osztályú gépek használata miatt hatalmas építmény adót kaptak a nyakukba.
Félek, hogy ez a kampány is visszafelé sül majd el.
Valahogy nagyon nem szeretnék ma napelemtulajdonos lenni...

A vesszőparipámat ismered, eladóként kell kilépni a villamosenergia piacra.
Ha sikerül túlélned, illetve átvészelned a következő, szerintem két évet, akkor van remény.
Ajánlom mindenki figyelmébe a MEE Elektrotechnika újságjának 2016.12. számát.
Több tanulmány foglalkozik a hálózatokkal, azzal is, hogy mennyi villamosenergiára lesz szükségünk, és ezt honnan lehet előteremteni, hogyan lehet a termelés helyéről a felhasználókhoz eljuttatni. Egyszóval a beharangozott E-világgal (mert azért nem eszik a kását olyan forrón, mint ahogyan dumálnak róla).

A ti munkátok után nem véletlenül érdeklődhet az Elmü (vagy ki is?), illetve a többi egybeterelt szolgáltató.
Teljesen világos, hogy mindig lesznek olyan területek, olyan városszéli utca végek, ahová nem lesz érdemes elvezetni a szélessávú internetet, sem a többcélú üvegszálas kommunikációs hálózatokat.
Ezeken a helyeken nem fognak villamosenergia hálózatokat sem korszerűsíteni, sem erősebbet építeni. Nem feltétlenül a városszéli emberek szegényes fogyasztási igényei miatt, hanem egyszerűen azért, mert nem gazdaságos, nem éri meg.
Szerintem ezeken a helyeken van mit keresnetek. Ide csak a mini és mikró megoldásokkal képzelhető el a közeli és az E-jövő is. A hangsúly a közelin van. Ezt tudják a szolgáltatók, keresni is fogják a megoldásokat, de jobb, ha ti jelentkeztek be náluk.
Nem feltétlenül pályázatokra, támo-pokra gondolok, hanem a számukra adott állami pénzek felhasználására. Illetve annak a morzsáira.
Tök mindegy, hogy milyen központi cégekbe vonták, vonják össze őket. Mint a szemetet is helyben kell elszállítani, a vizet is ott kell biztosítani, nem lesz ez másként a villamosenergiával sem.
Csak addig vészeljétek át valahogy.

Az átalakítócellás technológia nálunk is megkerülhetetlen lesz az átmeneti időszakban. Hogy melyik? Nem tudom. Hidrogén vagy etanol?.

Egy biztos, hogy jöjjön bármilyen E-világ, több villamosenergiára nem lesz szükség. Mindössze átcsoportosítás fog bekövetkezni.
Az első lépések azok lesznek amelyekkel pl. Kaliforniában próbálkoznak.
Maxi szigetek helyi tárolókkal, szigorúan üzleti alapon. Rossz ötlet után bukás és újrakezdés.

Sem Norvégiának, sem más E-közlekedést eltervezett országnak sem lesz lehetősége mindenkit egyénenként és egyenként ellátni kellő mennyiségű villamosenergiával.
Csak az összefogás (erről is esik szó az Elektrotechnikában), az autók akkucsomagjainak tárolóként való közösségi felhasználása útján lehet E-közlekedni, megfelelő mennyiségű és minőségű villamosenergiával ellátni mindenkit. És ide kell beleképzelni Paksot is!
Ez csak azokban az országokban valósul majd meg, ahol a szakmai elit kellően szakmai és intelligensen együttműködő.
Az egyéni kis szigetek ugyan járható utak, de nem gazdaságosak.

Az újabbnál újabb próbálkozásokról csak a szakemberek tudnak, a döntéseket hozó politikusok nem.
Csak a közelmúltból: naptornyok forgatható tükörmezővel, vonalas-parabolatükrös kísérleti erőművek, napraforgó napelemtáblás parkok, szaharai napelempark...
Ezek mire kísérletileg megvalósultak, addigra ki is múltak. ((Azért ennyire hülye nem lehet (vagy mégis?) a szakmai elit!?))
Ezért nem tekintem végleges megoldásnak a mostani nagy napelemparkokat sem. Némelyiket a gigantománia, másokat a környezeti tényezők fogják lenullázni.
Eltüntethetik Kínában a közlekedési szmogot, de a homokviharokkal nem tudnak mit kezdeni.
A természet mindenütt ott van.

Ami a 2x120V=240V kérdését illeti, mi még 2x12V=24V-al rendszerekkel kezdtünk rendszereket fejleszteni. Igaz azokat az elemeket a Texas Inst. cégtől vásároltuk.
Egész érdekes dolgokat lehet kihozni az ilyen villamosenergia rendszerekből talán kevesebb átalakítási veszteséggel.
Mindent a maga helyén.
A gőzmozdonyokat is elfelejtettük, de mégis vannak a világnak olyan helyei, ahol a mai napig ez a legkézenfekvőbb megoldás. Nem csak használják, de fejlesztik is.

Egy országos üzemanyag fogyasztás per KWh igény átszámításra én is kíváncsi lennék.
Szerintem nem jönne ki olyan magas érték, mint aminek ma az E-közlekedést saccoljuk.
2017-03-26
08:56:09
Előzmény: villam64 #50842#50848
Van kocsid? Minden nap tankolsz bele 2-3 litert? Nem? Nahát..
Ha egy töltés elég 200 km-re, akkor nem fogja minden nap feldugdosni a töltőre. És ez a 200km énszerintem sántít, ha teljes értékű autókázást veszünk, és mégjobban sántít ha a minden szempontból legrosszabb téli üzemet nézzük.

Miért ne lehetne a nem kis pénzért megvett villanyautó akkuját energiatárolásra és szállításra használni? Ha már vettél nem kevés pénzért egy guruló, sokoldalúan hasznosható 20-25kWh kapacitású akkupackot, még beinvesztálnál otthonra egy 7-14 kWh akkuba?

Nem kerülhető ki a tárolás és visszatáplálás ténye, ez a cikk elég jó, érintőlegesen több ilyen témát is felvet:

www.gepagy.blog.hu/2015/02/05/az_elektromos_autozas_jelene_es_jovoje

És még mindig nagy gond a téli üzem, napsütés 10-15 napig sehol, a kocsiba fűteni is kell, máris 1-2 naponta teljes töltés kellene. Honnan, hát Paksból, honnan máshonnan? De mint írtam, csak ezért nem fogják a téli 4 hónap miatt üzemeltetni, mert ugyebár a maradék 8 hónapban önellátó a rendszer.
Természetesen ez még utópisztikus, és nagyon messze van, de tartom, hogy csak a téli időszakban kéne működnie a hagyományos erőműveknek, de ezt ki vállaja be, hogy csak évi 4 hónapig van profit?

Nem akarok a filózófia határmezsgyéjére tévedni, de,
Minek jöttünk le a fáról, ez nagyon jó kérdés, azért hogy mint a Matrixba elmondták, tönkretegyünk feléljünk magunk körül mindent. Ekkora egyedszám nincs semelyik fajnál, és nálunk még a természetes szelektáció és a populációs önszabályozás se működik.
A mai egyre égetőbb gondokat kétféleképp lehetne megoldani,
1. A mostani népességnek a 7-8%-ára kéne csökkenni
2. Maradhatnánk 20-30%, de akkor nagyon meg kéne húzni magunkat, és igen visszafogottan élni.

És mégegy. Semmiképp nem kerülhető meg a környezetszennyezés, most pöfögjük a füstöt, szédioxidot, irtjuk az erdőket, termeljük a sugárzó anyagot,fűtünk a petpalackkal. Ha minden szép és jó lesz, 20-30-40 év múlva hová teszünk több 100 több 1000 millió tonna elhasználódott napelemet, lithiumos akkut?

2017-03-25
06:14:50
Előzmény: Bous83 #50840#50841
Egy másik fórumban is erről volt szó, nagy vonalakban kiszámoltam, beemelném az ottani hsz.-mat:


---------------------------------------------------------------------------------
Ha varázsütésre holnaptól minden autó elektromos lenne.
Pesten és Pest megyében 1000000 (egymillió) személygépkocsi van. A lassútöltők 3-3,6kW, a gyorsak 10-20kW, a villámtöltők 40kW teljesítményt vesznek fel a hálózatból. Átlagháztartásba utóbbi 2 kilőve,
25 és 32A-es automatákkal 1fázison lehetetlen.
Éjjelente számolhatunk azzal, hogy a járművek min.80%-a (de inkább több) a töltőn lóg, a lassútöltés pont egy egész éjszakát igényel.
Ez 800000x3,6kW=2880000kW=2880MW.
Ha ugye az autók elektromosak, a buszok, kishaszonjárművek is elektromosak. Nagyságrendileg kb. ugyanannyi energiaigényük lenne, mint a személyautóknak.
Mindösszesen sacc. 6000mW. Namost ehhez azonnal +3 Paksot fel kéne építeni, lévén Paks mostani csúcsteljesítménye 2000mW. És ez CSAK Pest megye. Az ország többi része még sehol. És hogyan hozzuk ide az áramot, az elosztóhálózatot, a trafókat, a vezetékeket stb. mind legalább 3szorosára kéne átépíteni.
---------------------------------------------------------------------------------


Ha nem jól számoltam, valaki kikorrigál, de a nagyságrendek a helyükön vannak.
Csak a személyautópark alsó közelítésbe +1 Paksot jelentene. Csak Pest megyében.

Itt beléphet esetleg Villám által pedzegetett napelem+tárolókapacitás háztartásonként, és az akkukpakk egy nagy része lehetne az elektromos autó akkuja, de ez igen intelligens átfogó hálózati szabályozást igényel, valamint forintosítva lehetetlennek ígérkezik.

Például: az emberek zöme munkábajárásra használja az autóját, akkor célszerű lenne a munkahelyen napelemről tölteni, pont akkor áll az autó, amikor a nap süt, délelőtt 8-9 órától du. 15-16 óráig. De az utcán, az irodaház udvarán ennyi kocsit hogy töltesz, ez megoldatlan, valamint az otthoni házad tetején is ekkor termel a napelem teljes grafttal. Erre írtam, hogy ezt nehéz lenne forintosítani, amit megtermel a házad Érden az agglomerációban, AZT kéne az onnan 30 kilométerre parkoló autódba betankolni.
És az autóval ezt hazavinnéd, és este fordított lenne a játék, az autó látná el a házadat árammal.

Valamint a téli 3-4 hónapba csak szükség lenne a +2-3 Paksra, és ki az a hülye befektető, aki felépít egy 2-4000Mw kapacitású erőművet, hogy az csak az év néhány hónapjában üzemeljen?
2017-03-24
23:15:28
Előzmény: sándor #50838#50840
Szia Sándor,

Épp végeztem a melóval, mindjárt indulok haza, szóval csak röviden. Szerintem a villamosenergia fogyasztás emelkedése főként az egyre terjedő elektromossággal működő fűtések és klímák indukálják. Kormányunk biztos azt is hozzátenné, hogy dübörög a gazdaság... :) Nem tudom nálunk hány elektromos autó van, de ha 100db felett van, már az eleve legterheltebb esti időszakban biztos megdobja az ország fogyasztását kb 1MW-al. A kérdés mi lesz 1000, vagy 100000 autó esetén... Nézd a jó oldalát. Ha sok-sok elektromos autó lesz, megnő a kereslet, ami az egész piacot felélénkíti, tán még valahogy valaki hálózatfejlesztési finanszirozást is fog adni, nálunk könnyen megoldják ha pénz kell, lásd Paks 2. Ne értsd félre, abszolúte támogatom a megépítését, a régit meg lőjük le. De hogy miből, mennyiért, ki, hogyan, miként? tán 50 év múlva megtudjuk... Szóval szerintem a hálózat nem kérdés, biztos lesz rá cash egy felfutó piacon. Ahogy te is rámutattál, sokkal izgalmasabb kérdés, hogy ki fogja előállítani és miből azt az elképzelhetetlenül irreálisan sok elektromos energiát szerte a világban. Majd lesz valahogy, mindig is volt... :)

Itt elég sok nagy teherautón és buszon látom a cng feliratot, nagyon terjed. Ismerek valakit Magyarországon, aki ezzel foglalkozik. Nálunk egyetlen teherautóról tudok, amit végül átengedtek, de az első felülvizsgálaton már nem engedték át. A közlekedési társaságok cng-s cuccainál meg nincs szabály, nincs követelmény, semmi sem számít..... Szóval szerintem nagyobb esélye van 10-20 év múlva a cng kornak, mint a villany kornak. Utóbbi fő gondja egy felől a hozzá szükséges infrastruktúra hiánya, másfelől a ma még nem létező nagy mennyiségben előállított, olcsó, jó fajta akkumulátor hiánya.

(érdekes megjegyzés, nagyon furcsa volt megszokni, megérteni a helyi villamos hálózatot, de azért egy-egy dolognak van ám alapja, nem rossz ez a 2x120V (középen nullázva) a 230V helyett. Egyszer már volt szerencsém érezni, és sokkal-sokkal kevésbé volt rossz, mint otthon. (pl mosó-szárítógép 2x120V = 240V-ról mennek))

Róbert, ha van időd és kedved, izgalmas kérdés lenne, mennyivel nőne az ország fogyasztása, ha csak elektromos autó lenne. Szerintem annyira nem vész besaccolni, szerintem publikus adat mennyit költöttünk üzemanyagra tavaly vagy valamely térfogat vagy tömeg mértékegységben hogy mennyit importáltunk, termeltünk ki ami a teljes hány %, stb. Ha van össz ellőtt üzemanyag energia, csak hjuárosítani kell kwh-ra... (1 litykó benya asszem 9kWh szal szerintem = kb 3kWh vijjannyal)

Lehet megrendelnek tőlem egy olyan rendszert, ami kap ELMŰ hálózatot, s képzeld, elkezdtem velük levelezni erről az egészről. Nincs szabályozásuk erre a témakörre, de szívesen belemennek kicsit, tudják ők is, ez a jövő. Szóval egyenlőre úgy tűnik nyitottak az egészre, s le fogunk ülni beszélgetni ki mit szeretne. Izgi lesz. :)

Én szívesen eladom bárkinek a Zöldvillanyt, csak nem fillérekért. Kinek kell? most 1 Milliárdért vihető. ;)

Sajnos 1-2 hét múlva le fogom szedni ezt az anyagot. Ha nem az lenne, hogy a fél életemet beáldoztam érte, s végül még is el KELLETT jönnöm, hogy folytathassam, mindeközben kis hazánkban van akinek nagyon is jól megy a napelemezés, úgy vagyok vele, hogy nem. Tudod nekem csak ez van, az a tudás, amire az elmúlt 5 évben szert tettem. Nincs más vagyonom.

Na most már tényleg megyek, ennyit a rövid...

Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva