Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-10-04
17:05:45
Előzmény: sándor #51177#51186
sándor :
Hát válaszoljak érte egy idézetel s wikipediaról:
"Az első kezdetleges gőzmeghajtású szerkezetet (eolipila) Alexandriai Hérón találta fel az i. e. 1. században, de az csak érdekesség, játékszer maradt. "
Azaz 1800 évig állt a gőzgép fejlesztése.
Az e-car még mindig csak töredéke a benzin dizel párosnak.
Az elektromos hálózat is elöregszik nemcsak korában de struktúrájában is. Az igények átírják a korlátokat. Ott ahol gondot okoz az autók szennyezése inkább egy tisztább üzemű erőmű a jobb megoldás.
2017-10-03
21:03:52
Előzmény: sándor #51162#51177
grano:

Érdemesnek találtam ezt a kis cikket megmutatni.

A szerzője Kovács András a Délmagyarország újságírója. Nem bulvár, ő az újság autós szakértője.

Ezzel is szeretném megmutatni, hogy komoly emberek is komolytalannak tartják a villanyos közlekedésre való átállás jelenlegi helyzetét.
Erről a kis "avatós" odaszúrásról más forrásból még nem értesültem. Kezeljétek így a cikket.
A cikk címe: Jobban teljesíteni.

"
2017.10.02. 07:00
JEYGZET "Egy helyben járunk száz éve?"
A Szegedi Tudományegyetem rektora a város második, az SZTE első elektromosautó-töltőállomásának avatóján azt találta mondani, hogy villanyautó-szkeptikus. Szerinte a politikusok már akkor hangosan dolgoztak az ügyön, amikor még a mérnököknek kellett volna.

Ésszel kell ezt csinálni: ha az egyik napról a másikra átállnánk, az környezeti katasztrófához vezetne a megnövekedett áramigény miatt. És nem mindegy, hol, milyen környezetterheléssel állítjuk azt elő.

Amikor a múlt héten azt kérdeztem a Toyota közép-európai első emberétől, hogy a környezetkímélő hibridautózásban úttörő és hosszú évek óta a taxifronton is bizonyító márka miért nincs ott a villanyautózás élvonalában, meglepő választ kaptam.

A hágai autómúzeumban áll egy 1914-es gyártású elektromos autó, aminek 160 kilométeres a hatótávolsága 8 óra töltés után. Szerinte alig vagyunk előrébb ezen a területen, mint egy évszázada.

„Ezt támasztja alá a hatótáv is, amely tisztán elektromos üzemben legjobb esetben sem több 160 kilométernél." Ezt tavaly év végén írta az egyik a autós portál tesztje az egyik német luxusmárka villanyautójáról.

Egy helyben járunk száz éve? Pedig igény lenne rá: a Tesla széles vásárlóközönség számára is elérhető árú modelljére annyi a megrendelés, hogy azt 2018 vége előtt nemigen tudja teljesíteni.

A dízelbotrány kitörése után is hamarabb szólaltak meg a politikusok, mint a mérnökök, bár tény, az utóbbiak kezdték az ügyeskedést.

Nemrég attól volt hangos a sajtó, hogy drasztikus lépésre szánta el magát a világ négy fővárosa, Párizs, Mexikóváros, Madrid és Athén, ahová 2025-től nem hajthatnak be dízelüzemű járművek.

A tervek szerint Norvégia és Hollandia is ezzel a határidővel tiltja meg a nem villanymotoros új autók forgalmazását, ami még bátrabb célkitűzés. Most már csak az akkumulátoroknak kellene hallgatniuk a politikusokra, és jobban teljesíteniük.
"



2017-09-17
11:09:11
Előzmény: grano #51161#51162
grano:

Miből gondolod, hogy azt gondolom, hogy itt megállt a fejlődés?
Amit Te alapvető érveknek gondolsz, az nem egyéb mint felszínes információ halmaz.

Én 15.-én írtam neked a hozzászólásomat. A következőkben felteszek néhány olyan tudományos, döntéselőkészítéshez elengedhetetlen tanulmány részletet, amit 16.-án kaptam kézhez.
Nem cáfolják az általam leírtakat, sokkal alaposabban megmagyarázzák azokat.

Sajnos villám közbeszúrt hozzászólásai keverik egy kicsit (a fenét kicsit, hanem nagyon) a napelemes alkalmazást pl. a közlekedésben (is).
Villámnak készülök egy alaposabb adat elemző válasszal, de most a fontossági sorrendben az új kazánom az első.

Ezért nem füzök elemzést a válaszodhoz. A kérdéseimet nem válaszoltad meg. Sajnos úgy látom, hogy nem is gondolkodtattak el.
Ha Te nem, akkor a választ a leg illetékesebbektől (legalább is részeiben) a mellékletekben megtalálhatod.
Remélem nem rúgják szét a hátsóm, de igyekeztem a hivatkozás szabályait betartva a leggyorsabban eljuttatni hozzád a mai tudományos állásfoglalást. Ez mentes a felületes bulvártól, az éppen aktuális politikai döntésektől.


Amit az autógyárakról gondolsz, az ne haragudj, de butaság.
Ahogyan ide lehetett hozni két év alatt bármelyik gyárat, úgy el is lehet vinni. Erre is van, volt már példa Magyarországon is.
Talán nem ismered az autógyártás mai kori történéseit, talán nem érdekelnek a szomszédos országok, de ajánlom a figyelmedbe Szlovákiát.
Ott már a második-harmadik autóipari "bevonulás" zajlik éppen. Odamentek a politika miatt, kimentek a politika miatt, visszamentek a politika miatt...

Arra sem emlékszel, hogy a "mi autónk" gyártása is így került Magyarországra?
Valahogyan, de a legolcsóbban be kellett jutniuk az EU-ba. Ennyi és kész. Azóta volt már hideg és meleg is, termelés csökkentés, más gyártóknak végzett bérmunka, mint az ebben az iparágban normális.

Jelenleg a magyarok járnak át Szlovákiába autót gyártani. Nálunk meg építik a munkásszállásokat, hogy külföldi vendégmunkásokkal próbálják fenntartani a termelést. Már legalább is addig, amig a politika mindent elkövet, hogy az autógyárak ne költözzenek tovább.

Remélem tanulságos lesz ez a néhány részlet. Még én is csak éppen átfutottam, így ha találok majd további, a szakmán kívülieknek is érthető részeket, akkor azokat is felteszem. Jó értelmezést kívánok!

Ui.
(A képek csatolása funkció pillanatnyilag nem működik. Később újra megpróbálom.)












2017-09-16
16:28:22
Előzmény: sándor #51159#51161
Sándor:
Miből gondolod, hogy itt megállt a fejlődés?
Mennyibe került tíz éve egy 100 km megtételéhez szükséges akkupakk és mennyibe kerül ma? Nézd meg ugyancsak a napelem árakat.
Csak a németeknél alsóhangon százmilliárd eurót invesztálnak rövidtávon e-car fejlesztéskbe. Szerinted hagyni fogják ezt kidobni mikor az autógyár a gazdaság legfőbb ereje?
Sokba fog fájni a villanyhálózat fejlesztése? Igen, de inkább az mint az autógyárak.
Összdajcse szinten rádobnak még egy százast, s hogy működjön rendesen normává teszik eus szinten is.
Szerinted itthon mekkora költsége lenne ennek?
2017-09-15
00:54:37
Előzmény: grano #51157#51159
grano:

Természetesen olvasom, és meg van a véleményem róluk.

Én még emlékszem a dieseles fellángolásra, hiszen alig húsz éve volt. Akkor temették a benzineseket és hol tartunk ma? Nincs kereslet a dieselesekre csak a benzinesekre.

Lenne egy fogadásom a következő egy két évre.
Szerintem a kirakat elektromos közlekedésen kívül nem fog megvalósulni semmi sem.

Kérdezz rá a szolgáltatódra, hogy hajlandó e engedélyezni neked 3x125A-t!
Kérdezz rá a bankodra, hogy ad e a házi töltés megvalósításához kölcsönt! Lát e fedezetet a megtérülésre?
Kérdezz rá magadra, hogy marad e pénzed a fenti feltételek megvalósítása után egy szuper elektromos járgányra is!

Ezek megválaszolását azonnal megteheted, nem kell éveket várni.

A hálózatok olyanok, mint az élőlények érhálózata. Nem cserélhetők le azonnal és mindenhol. Csak megbízható alapokon, jó megtérülést biztosító körülmények garantálása esetén, és akkor is csak fokozatosan.
Elképzelem az elnéptelenedő kis településeket, ahogy minden utcában végig viszik a középfeszültségű elosztó hálózatot...
Esetleg állami kényszerből, de abban nem lesz köszönet. Mindenkinek, a villany autósoknak is rámegy a gatyája. Indulásnak számolj ötszörös fogyasztással, és tízszeres áram ár emelkedéssel!

Régen is néztem a nagy kiállítások, szalonok híreit, modelljeit. A töredék sem valósult meg belőlük. Ezután sem fog.
Még a forma 1 fejlesztései is hamarabb épülnek be a széria kocsikba, mint hogy a szomszédban lakó Lajos bácsi a frankfurti szalonos autót vásárolna.

Vannak reálisabb kiállítások is. Azokat kell nézegetni még akkor is, ha nem kerülnek a címlapokra.

A helyi napelem termelést látom.
Fényes nappal állnak a kocsik töltőn és annyi időt töltenek ott, amennyit általában közlekednének. Kinek van ennyi ideje még akkor is, ha csak három naponta kell tankolni?
Ha tárolt energiát, vagy ennek hiányában hagyományos erőműben termeltet kell tankolniuk, akkor két évente eltankolják egy új autó árát.
A világ mai gépkocsi parkjának akkora az értéke, hogy azt nem lehet a kb. 20 évre saccolt kifutásuk előtt kidobni az ablakon. Nevetséges még az a villanyautós gyártó kapacitás is amit most belebegtettek. Kereslet nélkül nem lesz gyártás, anyagiak nélkül nem lesz kereslet. Itt a vége a mesének.
Nem lesz mindig beetetés! A vége mindig a lehalászás.

Fognak közlekedni a jövőben elektromos meghajtású autók, de a nagymértékű váltás nem fog megvalósulni.
Nem csak városi közlekedés létezik. Sem a közutakat, sem a pusztákat nem fogják tele pakolni a szükséges mennyiségű töltőállomással. Soha.

2017-09-15
00:04:13
Előzmény: 444tibi #51155#51158
Szia Tibi,

Hidd el, nem vagy egyedül azzal, hogy időnként muszáj felébrednünk a legszebb álmainkból is.

A technika és a tudományok "fejlődéséről" nagy léptekben csak annyit, hogy voltak nagyon komoly műszaki-technikai létesítmények az ókortól kezdve vissza akár több tízezer éves távlatokban is. Voltak, hiszen a maradványaikat vizsgáljuk, de fogalmunk sincs róla, kik és hogyan csinálták, és miért.
Arról sincs, hogy miért hagytak fel velük, hová tűnt az akkori technikai intelligencia és miért.
Ha csak a középkorra gondolsz, mitől vált olyan sötétté, amilyennek tartják?
Azt is csak az akkori "divatot" diktáló emberek csinálták, vagy volt a természetnek is köze hozzá?

Én azt sajnálom, hogy miért nem próbálnak meg a ma lelkesedői legalább az iskolában tanultakra is gondolni akkor, amikor azt hiszik, hogy a globális felmelegedés egy új dolog, vagy, hogy egy kis jégkorszak is okozhatja a mai, okozhatta az akkori technikai fejlettség eltűnését.
Nem száz vagy ezer évekre gondolok, hanem akár néhány tíz, vagy akár csak hét-tíz éves környezetváltozási periódusokra.

Semmilyen rendszer nem való a kukába, ezt rosszul értelmezed.
Hasznosítani kell a napenergiát is, még akkor is, ha a természet ezt nálunk sokkal jobb hatásfokkal csinálja időtlen idők óta.
Azzal, hogy szembe nézünk az álmunk káros hatásaival, mert nem vagyunk ostobán lelkesedők, még nem omlik össze a világ.
Ha körül nézel, akkor láthatod, hogy szinte mindenben olyan pazarlást folytatunk, amit ha józan ésszel korlátoznánk, akkor nem lenne szükség újabbnál újabb "technikai divat hullámokra". Elég lenne egy megfontolt fejlődés is.

A tudományos alapokat évezreddel ezelőtt jegyezték le, de már sokkal régebben felismerték őket. Tehát létezett bizonyos tudás, amit mi ma tovább fejlesztünk és úgy hisszük, hogy mi találtuk fel.
Minden bumm-nak, így az energia-bummnak is vége lesz egyszer. Ezek a bummok egyre rövidebb ideig tartanak. A profit mozgatja őket. (Meg az emberi butaság.)
2017-09-14
18:54:54
Előzmény: sándor #51146#51157
sándor:
Nem tudom mennyire olvasod az autós híreket, amik attól hangosak, hogy brutál mértékben invesztálnak e.car projektekbe.
pl a VW 10.ről 20 milliárd euróra emlte az elektromos autókra fordítandó keretet:
www.portfolio.hu/vallalatok/autoipar/breking_kar_megtartani_a_frankfurti_autoszalont_garantaljuk_ennel_nagyobb_bejelentes_nem_lesz.261983.html

Ha ilyen mértékben terjed a villanyautózás akkor a hálózatokat fejleszteni kell, mert a mostanihoz képest akár egy nagyságrendel nagyobb átviteli kapacitásra lesz szükség.

Nemhogy sok lesz helyi napelem termelés hanem majd csak csepp lesz a twngerben szerintem.
2017-09-13
15:31:53
Előzmény: sándor #51146#51155
Szia, Sándor,
az érvek nem fogytak el, csak egyre kevesebb maradt, de azért még nem adtam fel.
A szabadidőm fogyott el, amit a fórumozásokra tudok fordítani, meg sajnos mindenféle orvoshozjárkálás is beütött, kedélyem se a legjobb.
Ebben neked nagy részed van. Ezt most komolyan mondom, de nehogy úgy vedd és megsértődj, nem konkrétan te tehetsz róla, nem hittem volna hogy amit gyerekkorom óta kergetek, az ennyire környezetromboló.
OFF,
bújtam a könyveket, 10 kilószámra hordtam ki a könyvtárból villanymotorok, az akkori félvezetők, akkumulátorok leírásait, és a tettek mezejére léptem,
kezdtem 16-17 évesen egy elektromos gokarttal, ennek folytatása 20-21 éves koromba, a Wartburgból kiszedtem a motort, helyére beugrott némi munka után egy méhtelepi targoncamotor, és a szomszéd fuvaros Ifa teherautókból 6 darab akksi. Ment is csak kissé kevés hatótávval. Következő, teljesen életképes projektem egy háromkerekű elektromos tricikli, a meghajtás egy áttekercselt 1,2kW 36V háromfázisú motor, saját tervezésű és kivitelezésű frekvenciaváltóval. Mivel akkoriban se fet, se igbt modulok nem voltak, összesen 36 darab végtranzisztor, túláramvédelem, viszatáplálós féküzem, stb. Az utcánkba minden gyerek fél évig ezzel száguldozott.
Következett egy hasonló, annak a motorja egy átalakított Ikarus generátor volt, ez iszonyat ment, simán 70-80-al.
Ezután jött egy Simson átalakítása elektromosra, azt nem mondom hogy még most is megy, de évekig használtam kisebb távokra és eladtam egész jó áron.
ON,
azaz mindig is foglalkoztatott a kis környezetszennyezésű elektromos meghajtás,
na és ezen előéletem után letöröd a kedvem, igaz észérvekkel, és talán jogosan is, de az hogy egy világ dőlt össze bennem, az enyhe kifejezés. Mindezekután a napelemes rendszerek is a kukába valók, na ezt azért emésztenem kell, ezt megértheted.

Jelentkezem ha túltettem magam a dolgokon.


2017-08-29
15:54:35
Előzmény: 444tibi #51111#51146
Szia!

Sajnálom, hogy elfogytak az érvek, de gondolom ez a tényeknek is köszönhető.

Az ÉLET és TUDOMÁNY LXXII. évfolyam, 32. szám, 2017. augusztus 11. számában olvashatod, hogy másokat, a világot mennyire érdekli az a kérdés, hogy miért fosszilis és miért nem elektromos ma még a közlekedés.
A cikket Katona Mihály és Radnai Róbert jegyzik. Nagyon jól összefoglalják mind azt, amit a gőzmozdony és annak a lábnyoma kapcsán írtam.

Sajnos a cikk szabadon még nem hozzáférhető, nem szkennelhetem be, de a példány beszerezhető 400,-forintért.

Az alábbi diagramok mindent elmondanak.
- A 100 kilométerre fajlagosított primerenergia igény elképesztő.

- A szén-dioxid kibocsátás pedig jól mutatja, hogy az álló elektromos autók mennyivel jobban szennyezik a környezetet, mint a foszilisek.
Márpedig ezt nevezik lábnyomnak. Ez az igazi lábnyom, nem a megtett néhány kilométer út.
A (NEDC) jelölés a gyártó által elvégzett, szabványosított tesztsorozat eredménye.
Az (USDE) jelölés a nem hivatalos tesztek során mért eredmény.

A kulcs az erőművekben van. De egyelőre a fosszilis erőművekről beszélünk még csak. A naperőművek lábnyomáról még nincs szó. De szerintem jól kikövetkeztethető a jelenlegi primerenergia igényből.

Érdemes elolvasni, nagyon komoly cikk, ami nem elkötelezett egyik oldal mentén sem.
Ha sikerült, akkor ismét érdemes elővenni a gőzmozdonyok lábnyomát, hatásfokát és egyéb, divatirányzatoktól független megítélését.



2017-08-04
01:04:08
Előzmény: 444tibi #51111#51112
Gyakorlatilag nem is kellene válaszolnom, hiszen benne van a cáfolat is a számításaidban.

A számításod csak akkor igaz, ha az elméletileg megtermelhető energia mennyiséget te magad (nem elméletileg!) el is használod.
Te is tudod, hogy ez képtelenség.
-Soha nem fog a napi fogyasztási csúcsod megegyezni a termelésivel.
-A napi termelési diagramod soha nem fogja fedni az igény diagramodat.
-Ha a rendszeredet a maximális igényedre méretezed, akkor máris elszálltál a megtérülési idő többszörösére. Kitoltad olyan időtartamra, amire senki nem vállal garanciát.
-Ha aláméretezted, akkor nem boldogulsz társak nélkül. Magyarul be kell lépjél egy olyan klubba, ahol a szabályokat nem a te érdekeidnek megfelelően írják.

Amikor ilyen érvelést olvasok, mindig olyan érzésem van, hogy az érvelő legfeljebb vakmerő, még csak nem is bátor, hanem botor. (Ezt nem sértésnek szántam, hanem elgondolkodtatásnak.)
Nincs megfelelő szakmai rálátása az energetikai beruházások lényegére.
Egyetlen erőművet sem prospektusok és cégreklámok alapján terveznek, még a naperőműveket sem.

Ha már energia, akkor ezzel a megközelítéssel gondolhatnál a közlekedésedre is.
Miért közlekedsz drága állami üzemanyaggal (saját autó, tömegközlekedés, de akár villanyautó is), amikor házi pálinkával, vagy házi biogázzal, házi villamosenergiával sokkal olcsóbb lenne? Ezekre is van példa. Ezeket is szorgalmazták még pár éve.
Támogatta is az állam, mégis változott a divat.
Miért? Mert a divat változását a támogatások változtatgatása generálta, generálja.

A közelmúltban egy kérdésre részletesen leírtam a napelemnél sokkal jobb hatásfokú napkollektoros rendszerem valós megtérülését.
Valósnak veheted, mivel én nem a tervezgetés fázisában járok, hanem már abban a kifutó időszakban, amit te elméleti számok alapján furcsa módon "megtérülés időnek" nevezel.
A számított volt 10 év. Az általam optimalizált számítás 3-4 év. A valós ott lesz valahol 20-30 év között.
Feltéve persze, ha addig működtethető lesz az egyébként már régen lejárt garanciájú (szavatosságú!?) berendezés.

Erről a berendezésről, a vákumcsöveken észlelhető elváltozásról tettem fel kérdést és fotót is. Válasz, magyarázat, elmélet (nagyjából mint vártam), nem érkezett.
Hogyan is érkezhetett volna, hiszen én az elsők között voltam a beépítéssel! Kinek van nagyobb tapasztalata korrekt méréssel, adatbázissal?
Nekem, a beruházáshoz igénybe vett elhanyagolható támogatás miatt öt éven át napi-heti leolvasásos rendszerben kellett jelentenem az adatokat. Tehát nincs mellé olvasás, nincs adat plasztikázás, nincs lehetőség eltérni az értékelésnél a valóságtól.
Én így pontosan tudom, hogy mi a különbség a lelkesedés alapú tervezés(em), a valósan megtermelt és az általam hasznosított energia mennyiség között.
Kész ráfizetés!

Meglehet, talán azért nincs Robertnek sem házi naperőműve, mert kicsiben kipróbálta, kiszámolta és átgondolta. Talán ezért készült csökkenteni a napkollektorai számát is.
Hidd el, jó úton jár, igaza van. Esetleg más lesz a helyzet, ha megváltoznak a feltételek. Mondjuk, lesz hús is a gumicsonton.

A megtérülési időhöz nem csak a terveket, hanem a napi történéseket is reálisan kell figyelembe venni.
A reális az önellátás, már ha nem álom után futsz. A realitás természetesen drága, de minden tétele igazolható.

Ha neked az a fejlődés, hogy néhány kiválasztott a fejlődés támogatás lehetőségével élve, a közösségi pénzekből (a tiédből is!) ingyen vagy támogatottan tankolhatja a villany autóját, akkor nagy a baj.
Akkor lesz gazdaságos a napelem, a villanyautó, ha az tisztán piaci, öko-piaci alapon is működni fog.

Az utolsó gondolatom az, hogy nem ismered, az öko piac és a hagyományosan környezet károsító piac árai közötti különbséget.
Ha csak ennyit ismernél (be), akkor nem lett volna szükség erre a válaszra.
Szia, nincs harag.
2017-08-03
16:37:40
Előzmény: sándor #51105#51111
Napelem ára, általa előállított villamos energia ára.
Saját (még sajna nem kész) rendszer,
4kW. Panelek 680.000 Inverter 300.000 Sallangok150.000 Ez összesen kerekítve felfelé 1.200.000Ft.
20 éves tartamot számolva, 1 inverter cserével másfél milla. Ezalatt termel 96.000Kwh. Ez mostani áron nappali tarifával 4.128.000Ft, azaz Robert szavával élve rentábilis. Megtérülési idő 7-8 év.
Namost akkor ez a számolás politika, pártfüggetlen, támogatásfüggetlen. Vagyis én ha így számolok, engem hol támogattak, nem is kell, még így is jól járok. tehát ebben a számolásomban hol van a támogatás, amit mástól veszek el? Én nem látom, ennyire romlana a szemem? Sehol nem találom a fennti projektbe a támogatást. Pláne amit más zsebéből húznák ki. Ha mégis rosszul látok, kérném a felvilágosítást.

Ugyanez a felállás full szigetüzembe természetesen hatalmasan veszteséges, a tárolóegységek ára miatt, élettartamuk viszont már kezd ismert lenni, a legelső villanyautó széria 10 év fölötti akkujai még jól teljesítenek, ha nem is 100%. Itt jön a csavar, a leharcolt villanyautó akkupack. Ami a kocsiba már nem felel meg, de otthonra tökéletes, relatíve fillérekért lesz megvehető. 2-3 százezer forintos nagyságrend. A jellemzően 15-25kWh kapacitású pakkok szolíd üzemben még évekig-évtizedig teljesítik a 12-20kWh kapacitást. Most jön a második csavar, ami nem rögeszmém, de villámnak támogatom az ötletét, a családban (már) amúgy is megtalálható villanyautó akkuját ugyan miért is ne foghatnánk be egy mobil, hatalmas tárolóképességű egységnek? A kettő együtt egy átlagos háztartás autózási és vilamosenergia szükségletének éves szinten legalább a 70%-át képes lenne fedezni. A maradék 30 természetesen atom, szén, gáz. Ennek rentábilitása, ennek kiszámolása annyira szerteágazó összetevők figyelembevételét igényelné, én meg se próbálok nekifutni. Sejtésem sincs a végeredményről, perpillanat saccolni sem tudok.

A lábnyomok, na igen.
Egy szénerőmű-kontra napelemgyár, a beruházások nagyságrendje elég hasonló, a későbbi kiszolgáló-beszállító kapacitásokra nem tudok saccolni, a szenet oda kell vinni, millió tonna számra, de a napelemgyár is igényel komoly beszállítást. Vegyük 1-1 re, bár azért a szénszállítás nagyobb mennyisége itt már rosszabb fényt vetne a szénerőműre. A végtermék egyik részen sok salak és hamu, ezek felhasználása többrétű, de ekkora tételben nem néhány teherautót igényel.
A végtermék másik részén kapunk egy napelemtáblát, ezt el kell szállítani a tetthelyre, innentől kezdve semleges, nullás. Ez eltart 20-25 évig, utána közepes ráfordítással 95% újrahasznosíthaó, de ez energiába kerül. Ezalatt a 25 év alatt a szénerőmű gépcsoportok felújításra, javításra szorulnak, közben kenőanyagok tonnáit nyelték be, és még kismillió kiadás, karbantartás. És 25 évig füstölögnek, persze már nem úgy mint a nagymama jancsikályhája, de ezalatt elégetett hatalmas mennyiség azért odab..asz a környezetnek.
Hát nem tudom.

Szándékosan nem kerestem ezekre számszerű adatokat, csak néztem ki bambán a fejemből és elgondolkodtam. Ezeket korrekten szerintem össze se lehet hasonlítani, ki lehet így is meg úgy is hozni a végeredményt, ez attól függ az egyén éppen melyik oldalra húz aki számolgatja, vagy mit várnak el tőle végeredményt...

Norvégiáról így nem olvastam, utána fogok nézni, a kedvezmények:
- Nincs teljesítményadó
 - Nincs átírási illeték
 - Nincs cégautó adó
 - Nincs regisztrációs adó
- Csökkentett vételár, ÁFA kedvezmény
(hoppá, EZEK mind állami bevételek, na ezt el is hiszem hogy megvonják!!)
Namost a megmaradó támogatás hogy nem fizet parkolási díjat (ezt aki kitalálta, miért nem ütötték azonnal agyon?? egy gusztustalan lehúzása az autóstársadalomnak) mekkora kedvezmény már!! semekkora, vicc, nudli, és ezt is megvonják, mert meg fogják, bezzeg a szmogriadónál sír a országvezetés, egyik szemével persze, mert csípi a szmog, a másikkal harsányan röhög, mert aki megszegi, fizet, és ugye a bírság igen komoly bevételi forrás.
Alig van %-os arányba még elektromos autó, ha egy állam vezetése a mézesmadzagot már most megszünteti, ami nagyon kicsi bevételnövekedés, de óriási hiba, és merénylet a fejlődés ellen.
2017-07-28
11:26:00
#51105
Sziasztok!

Emlékeztem egy pár héttel ezelőtti hírre, amin akkor átsiklottam.
Azért nem idéztem, mert gondoltam más is olvashatta.
Meg már én is unom, hogy állandóan azt szajkózom, hogy az energia-stratégiában, az energia politikában el kell választani a műszaki és fizikai tényezőket a támogatásoktól, az állami beavatkozásoktól.
(Beetetés, gumicsont stb.)

Most egy Norvég hír kapcsán megkerestem a cikket. Erről van szó:

www.kitekinto.hu/2017/06/05/europai-ugyek/a-danoknak-mar-nem-kellenek-az-elektromos-autok/

Továbbra is fenntartom a kételkedésemet az ilyen hírekben, de ha már több helyen, már komoly gazdasági elemzésekből élő cégeknél is hasonlókat lehet olvasni, akkor megérnek egy kis gondolkodást.

Azt a véleményemet, illetve nálam jóval hozzáértőbb szakemberek véleményét látom igazolódni, hogy mennyire megvezethetők, terelhetők az emberek.
Azok az emberek, akik anyagilag megengedhetik maguknak az új trendek követését, és azok is akik meggyőződéses környezetvédők, illetve állítólag energiacentrikusan gondolkodók.


Dániában hatalmasat kaszált a Tesla, illetve az elektromos autók piaca egészen addig, amíg meg nem szüntetett a kormány valamilyen támogatást.
Azonnal nullára esett vissza a kereslet az elektromos autók iránt.
Most patt helyzet van.
A kormány szeretné, (erre kényszeríti a költségvetés), ha piaci irányt venne az elektromos autók használata.
Ezért elképzelhető, hogy mégis vissza kell adnia valamit a kedvezményekből, hogy ne veszítse el az eddigi "szép ígéretek" látszat eredményeit.
Különben kormány bukta. A gazdaságos megoldás döntései az utódokra áttolva.


Norvégia döntött a legszigorúbban a csak elektromos közlekedés bevezetéséről.
Jól indult a program a támogatások, kedvezmények hatására.
Pár hónappal ezelőtt elérkezettnek látta a Norvég kormány az időt, hogy csökkentse az elektromos illetve a hibrid autók parkolási, behajtási, tankolási, adózási kedvezményeit.
Azonnal a töredékére esett vissza a tisztán elektromos autók, de még a hibridek iránti érdeklődés is.
Veszélyben, sőt már megvalósíthatatlannak látszik az elektromos közlekedésre való átállás a megcélzott határidőre.


Ausztrália befürdött a szélenergiára alapozott programjának az első nagyobb volumenű próbájával.
Hatalmas területen álltak át csak megújulóra, szélenergiára.
Rövid időn belül bekövetkezett az, amiről a Németek kapcsán már sokat beszéltünk.
A tárolási, időzítési, túltermelési és a megújulók kapcsán szándékosan mellőzött és elhallgatott "apró" energetikai problémák sokasága.

Emberek tízezrei maradtak a forró égövön hetekig elektromos energia nélkül.
Jelenleg mentenék a menthetőt, kapkodnak, mint a vízbe fúlók.

Nagyon gyorsan meg kell oldaniuk az önellátás, a tárolás kérdését.
Több ajánlatot kaptak, de mindegyik több éves átállási időt igényel.
Ez az idő olyan kérdések megoldására kell, amit a megújulókat szorgalmazók közül legtöbben nem hajlandók tudomásul venni.
Olyanokról, mint hálózatok építése, rendszerszintű elosztás, tartalékok biztosítása, a felesleg tárolása, illetve a legnagyobb probléma a szélcsendes időre való betárolás, energia biztosítás.

A szélenergia parkot megvalósíttatták megújulók szakértői.
Hatalmas nyomás gyakoroltak az államra, az államnak meg volt pénze a megvalósításra.

A megújulók kapcsán törvényszerűen bekövetkező problémákat az akkor háttérbe szorított józanabbul gondolkodó, "valódi" energetikai szakembereknek kell most megoldani.
A megújulós szakembereknek eltűntek, elbújtak a szélerőműveik mögé.

Az első lehetséges probléma, a felesleg betárolása is több évet igényel.

Egyedül a Tesla adott azonnal ajánlatot rövid, néhány hónapos megvalósítási határidővel egy olyan tárolási, elosztó-vezérlő kapacitás felépítésére, aminek még a tervei sincsenek meg.
Az a szükséges ritka-fém mennyiség, ami a csak ehhez a tároláshoz szükséges, nem is áll a földön rendelkezésre. A kibányászásához is évek kellenek.

Magyarul az ajánlat komolytalan, olyan igazi Musk-os.
Az energetikai szakma kíváncsian várja, hogy hogyan mászik ki Ausztrália a saját magának ásott gödörből?
Nem nagyon lehet másra gondolni, mint több, kis teljesítményű "mobil" atomerőmű telepítésére.

A problémával jól alávágtak a napenergiára alapozott elektromos közlekedésre való átállásnak is.



Ez csak három példa, de jól mutatja, hogy addig él a jelenlegi megújuló program (szél és napenergia), amíg van rá állami támogatás.
Amíg a lelkes felhasználók a közös pénzből kapott ingyenes közlekedés lehetőségével élhetnek.
Dánia, Norvégia, Ausztrália gazdag országok. Ezt a kis megújulós kalandot a zsebük sarkában megbújó apróból kifizetik.
Kérdés, mit csinálunk mi, akik az egészet az unió pénzéből, illetve kölcsönökből tervezzük megvalósítani?
Mikor ébred rá a többség, hogy az ő zsebéből utaznak ma és majdan ingyen azok a kevesek, akiknek befogadják a pályázatát?

Elgondolkodtató! Vagy mégsem?

2017-07-24
23:41:07
#51101
pali, 444tibi, villám!

Köszönöm, hogy jó nagyot és jó irányban lendítettetek az energetikai gondolkodáson.

Ha, tibi ötven felett úgy gondolja, hogy sok tapasztalat birtokában van, az jó és természetes.
Én egy szűk húszassal öregebben egyre inkább úgy érzem, hogy távolodok a fiatalok gondolkodási logikájától.
Nem kifejezetten az adatokról, a mai technikai tényekről gondolom ezt, hanem azt érzem, hogy egyre inkább magamra maradok a rendszerben gondolkodásommal.

Azzal például, hogy az ipari forradalom előtt, már a visszavezethetetlen időkben, mondjuk az ókorban is ismerték és alkalmazták pl. az aranymetszés, a hidrodinamika, a csillagászat fő tételeit. De akár a genetikát is ismerhették.

Tudom, hogy amikor egy mai problémát kell a mai tudással és eszközökkel megoldani, akkor meg kell húzni egy indulási határt, hogy meddig mehetünk vissza.
Elég csak a tranzisztorig, vagy induljunk inkább az elektroncsövektől?

Véleményem szerint nagyon kilóg ott a lóláb, ahol ma valaki megmondja a tutit például a napelemes energia hasznosításról, viszont fogalma sincs arról, (vagy szándékosan elhallgatja), hogy a természetben sok, a mi napelemünknél jobb hatásfokú napenergia hasznosítás létezik.
Szerencsére van egy csendesebb tudós világ is. Ha ezeket a tudósokat nem teszünk ma máglyára, akkor az ő komplexebb napenergia hasznosítási megoldásaik összességében zöldebb megoldással szolgálnak majd.

Tetszik tibinek az a mondata, hogy:

"Rendesen elvetted a kedvemet a házam tetejére szánt napelemektől, az elektromos vontatástól, a villanyautótól."

Messze nem ez volt a szándékom, sőt.
Mindössze arra próbáltam volna irányítani a gondolkodást, hogy próbáld meg ezt önellátás formájában elképzelni!
Nem úgy, hogy te bányászod a szilíciumot, vagy hasonló, hanem a napelem segítségével ellátod magadat villamosenergiával. Első gondolatként csak ennyi és nem több.
Megtermeled a villamosenergiát, eltárolod és felhasználod.

A napi feltételek, az árak változók, a te energia igényed is. Ezeknek az eredőjeként ki kell jönnie annak, hogy csak akkor tudod magad gazdaságosan ellátni napenergiával, ha a töredékére leszorítod a villamosenergia igényedet.
Így lesz a legkisebb az öko lábnyomod. Villanyautó, villanyvonat is jöhet, ha belefér!

Gyakorlatilag a háztartásod ellátását alapvető élelmiszerekkel, a lakásod fűtését, és még számtalan dolgot lehet így vizsgálni.

Mindent, ami mentes az éppen aktuális támogatásoktól. (Befolyás, politika, lenyúlás...)
Mert, minden egy helyre irányuló támogatás számtalan más helyről von el forrást, és ezzel eltorzítja a valós ökológiai egyensúlyt.

Sehol sem lennénk a kereskedő Velence, vagy a Római birodalom, a Görög tudósok munkája és (vágjunk a közepébe) energetikai tevékenysége nélkül.
Mi ma semmik vagyunk ahhoz a természet átalakító tevékenységhez viszonyítva, amit az elődeink végrehajtottak.
Ők sokkal több erdőtől szabadították meg a földet, sokkal több élőlényt pusztítottak ki, mint mi.
Akarjunk bármilyen jól is gondolkodni, tervezni és cselekedni, ezt visszafordítani nem lehet.
Ha ez a fejlődés, akkor alkalmazkodjunk, és ne apró szélsőséges változtatásokkal romboljuk tovább a helyzetünket!


Pali gondolata megérne egy próbát. Próbája lehetne az együtt gondolkodásnak.

Egyenként vegyük elő a különböző energia forrásokat, a hasznosításukat.
Kezdhetjük például a szén-energiával.
Mibe kerülhet és mekkora a lábnyoma a megkutatásnak, a kitermelésnek, a szállításnak, stb.?
Tegye hozzá mindenki a véleményét, az adatait.
Ha kialakult egy konszenzus, akkor próbáljuk meghatározni a lábnyomot.
A gazdaságosságát, a fenntarthatóságát...
Végül döntsük el, hogy mennyire gazdaságos a mai pillanatnyi, illetve a várható viszonyok között.

Nem személyeskedő vitára, egymás földbe döngölésére kell az energiánkat pocsékolni. Összefogva kialakulna egy vélemény, aminek nem kellene felérnie egy tudományos értekezéssel.
Egyszerűen így látjuk mi, így látjuk ma az energetikai helyzetünket.


Nem illik ide a példa ami most jutott az eszembe, de a világ normálisabb fele is érdekesen gondolkodik.
Nekem tetszik, hogy egyre több óriási teherszállító hajó alkalmazza újból a szélenergiát.
A piszkos, pénzéhes tulajdonosaik a legmodernebb technikával, több száz méterre feleresztett, számítógép szabályozta vitorlákkal takarítja meg a szállítási költség 1/4-ét, 1/3-át.
Ha nekik lehet így gondolkodni, akkor nekünk is.


Pali, az alábbi kérdésedet bous az előadásában már megválaszolta:

"A helyileg, napelemmel előállított villany, hogy aránylik a hálózatoshoz képest?"

Rendszerbe illesztetten, tárolva, segédáramforrással, hálózati változtatásokkal, tehát, hogy termelőként egységbe szerveződve lépj be a piacra és nem kiszolgáltatottként, 10:1-hez.

2017-07-24
19:06:15
Előzmény: sándor #51095#51099
Én is már így 50 fölött jóformán csak nosztalgiázok. Szerencsére van miből.
És olyan jó.

Naszóval.
Nem hiszem el hogy a 96-98% hatásfokú transzformátorok korában A-ból B-be 5-10%-a ér oda az elektromos energiának.
Nem tudom elhinni hogy 100kg szénből a végfogyasztó 5 kilónyit használ fel.

Valamint, igazad van hogy a traktorok kombájnok olajfúró tornyok, stb. nem tudnak üzemelni máshogyan.
Most. Még. Nem vagyok sem jós, sem Nemere sci-fi látnok, de hogy ez megoldódik, az biztos. Hogyan, nem tudom, nem holnap, majd 40-50 év múlva.

A nagy szmogriadó idején kicsit kutakodtam és eléggé hieles források szerint csak Pest megyében bőven 1millió fölötti a személygépkocsik száma. Ha csak ezeket modernizáljuk, az is óriási eredmény lenne.
Pl. van 100milliárd forintom, és adok valakinek 10millát, nekem százalékosan észrevehetetlen szinte, de neki nagyon sok. És nem csak Pest megye van a világon, és a városi buszok sem 1-2 darabbal képviseltetik magukat a szmogos aszfaltdzsungelekben. A kamionok, hát igen. Nem vágom miért nem a vasutat használják ekkora árumennyiség továbbítására. És helyi kisebb logisztika, kisebb terítő teherautók. Szerintem sokkal zöldebb és praktikusabb és gazdaságosabb lenne. Érdekes hogy Új-Zélandon, Ausztráliában és millió helyen van a vasútnak tere, létjogosultsága, sőt.

Rendesen elvetted a kedvemet a házam tetejére szánt napelemektől, az elektromos vontatástól, a villanyautótól.
Holnaptól nagysebességű high-tech, jó hatásfokú gőzös vontatta személyvonattal járok be a melóhelyemre.
Csak azt nem értem, a franciák a japánok a TGV helyett miért nem ilyeneket újítottak?

A Paks-kontra szénerőmű témát nem értem, nem én vetettem fel, vagyis nem emlékszem rá, bocsi.

Szavam sem volt a szén újbóli divatbajötte ellen, (mozdonyba igen, de nem a szénerőműbe), arra próbálgattam célozni hogy NEM csak a megújulókat kell tolni-nyomni, hanem egymás mellett, mindig az épp legjobban hasznosíthatót kell használni. Aztán hogy később az arányok hogyan tolódnak el, az még igen a jövő titka, pl. a németek 2050-re saccolják a drasztikus átáálás végkifejletét. Ami azért nem holnap lesz.


2017-07-24
09:36:33
#51096
Szép napot mindenkinek!

Lenne egy olyan kérdésem, hogy 10kWh hasznosuló energia mennyi CO2-ba kerül?
Mekkora "lábnyoma" van a szenes, gázos, szeles, atom, nap energiának?

A helyileg, napelemmel előállított villany, hogy aránylik a hálózatoshoz képest?

Üdv: Pali
2017-07-22
14:18:53
Előzmény: sándor #51091#51093
off:
"Szerinted a 0-ás várakozási idejű állomásokat illik belevenni a megállók számába?"

Nagyon is illik belevenni mivel a jármű megáll, ha nincs le-felszálló akkor is. Úgyérzem nem kell magyaráznom, hogy ez az átlagsebességet nem pozitív irányba változtatja.
Nem voltál még se mozdonyveztő, se bkv buszsofőr, a nulla percet nem így kell értelmezni.
A Bp.-i autóbuszjáratokon van olyan szakasz, ahol 4 megállóra 1:47 a menetidő
1 perc 47 másodperc. Ezt lehet tartani 23 óra környékén, de 16 órakor, amikor minden megállóba babakocsik, mozgássérült, + a városi araszolás, akkor bajosan. De ez senkit nem érdekel, mert a mentrend ezt írja. Ennyit errőla 'nulla' perces megállóról.

Igen ugrottam a gumicsontodra, mert gyengéd szálak fűzek a vasúthoz, speciel ez a szakmám.

On:
Emlékeim szerint a villamos vontatás teljes hatásfoka 2-3,5 szerese a gőzvontatásnak.
A gőzmozdony hatásfoka 7-9%.
A villamos szénerőművek hatásfoka tudomásom szerint 40-45%.
A szénnek a felhasználási helyhez történő szállítását nem veszem figyelembe, bár ez is a gőzvontatás ellen szólna, az én paraszti logikám szerint gazdaságosabb pl. 1.000.000 tonna szenet egy célhelyre érkeztetni, mint 500-1000, egymástól és a szénbányától szétszórt célállomásra.
A villamos mozdonyok hatásfoka 70% körüli, az áramszedőtől a kerekekig.
(a mostani modern E-fékes visszatápláló villamos vontatójárműveket bele se vegyük az összehasonlításba, pl. Flirt motorvonatok, vagy a régi BDVmot,
ezek 5-7 km/h sebességig nem is használják a hagyományos értelembe vett fékberendezést, ez érthetően óriásit dob a hatásfokon. Itt nem egy elektromos bicajról, 100kilóról, hanem 150-200 tonnákról van szó, aminek a lassulási energiáját visszatápláljuk, ezek nem pár kWh nagyságrendűek, kissé több)

Az erőműtől az áramszedőig a villamos energiatovábbítás hatásfokát önkényesen 70% körülire veszem, nem jártam utána, saccolok. Majd helyesbítesz, amit elfogadok sőt elvárok, te ebben elismerten többet tudsz nálam.

Számolásom szerint a villamos vontatás eredő hatásfoka 22% 2 és félszer jobb mint a gőzvontatásé.

Amennyiben tévedések sorozatát követtem el, és a mutató 1 felé konvergál, azaz a nyüves villanymozdonyok is csak 7-9% összhatásfokkal húzzák a vagonokat, akkor is összehasonlíthatatlanul emberbarátibb, környezetbarátabb, élőerőben töredéke a kiszolgálószemélyzet és sorolhatnám.

Megint off,
Egyáltalán nem bánom hogy a múlt szépségeit említed, olyan kedves-megkapó hasonlatokkal, teljesen el is érzékenyülök, most ezt komolyan mondom. De mindenképpen túl kéne kicsit ezeken lépni. Az hogy speciális helyzetekben gőzmozdonyt használnak, teljesen természetes, írtál példákat, és el is fogadom. Mint ahogyan a mai napig bizonyos helyeken nem terepjáróval, hanem jakháton és lóháton utaznak, így 1000X praktikusabb, sőt máshogy nem is lehet. Ennek ellenére Tokió vagy Prága aszfaltján nem látsz lovast, ott az autó vált be.
És mégegy, én magam is hihetetlen nosztalgiával emlékezek vissza a magánfuvarozó időszakomra. Volt egy ZUK teherautóm, télen-nyáron alatta fetrengtem, vagy indult vagy nem, minden reggel külön kihívás volt, vizsga után 2 hónappal már lötyögött minden futóműalkatrésze, és evett 13-17 liter benzint.
Ellenpélda: cégnél kaptam egy Volkswagen Transportert, 0kilométerrel. 4 évig autóztam vele, egyszer nem kellett barkácsolni, télen meleg volt, nyáron hűvös, ment mint a golyó, szervokormány stb, és fogyasztott 7-8 liter gázolajat. Az utána következő Opel Vivaróm ugyanez, csak az országúton beérte 5,8 literrel. Szerinted visszakívántam a ZUK teherautómat??

2017-07-20
16:02:44
Előzmény: sándor #51087#51088
off:

Ugye azt beleszámoltad a "fejlődésbe" hogy 1846-ban 1 azaz egy megálló volt Dunakeszin,
most pedig 20 (húsz) ?

Én a Bp-Hatvani vasútvonal mentén lakom egy kisvárosba, kb. 4-500 méterre az állomástól. A napi vonatszám 200-255 közötti.
Te a helyemben melyiknek örülnél jobban...?


2017-07-19
11:52:36
Előzmény: 444tibi #51083#51087
444tibi:

Eszembe jutott egy példa a "fejlődésről".
Amikor a Magyar Vasutat akarja valaki cikizni, akkor általában a Bp-Vác vonalon megépült első vasút (gőzmozdonnyal) menet idejét hasonlítják a mai menet időhöz.

1846. július 15.-én indult a vonatközlekedés az akkori technikával.
A menetidő 59 perc volt, 10 perc beiktatott "technikai és utasvédelmi pihenőidővel".

A mai menetrend szerint a leggyorsabb vonatnak ehhez 44 percre van szüksége.
Kis szépséghibája a menetidőnek, ha részletesre kibontod az aktuális vonat menet idejét, akkor a várható valóságos menetidő 51 perc.

De ma el lehet jutni akár 1 óra 26 perc alatt is Vácra, ami a valóságban 1 óra 28 perc.
(Ilyenkor biztosan több vonat is lehet mozgásban, nem úgy mint a boldog 1846-ban.)

Nem akarok közvetlen párhuzamot felállítani a szénerőmű és a naperőmű között, de az arány nagyjából az lenne, mint a váci vasútnál. Paksot pedig akár a Japán gyorsvasúttal kellene azonosítanom, ha nem lenne még annál is jobb, gazdaságosabb, és zöldebb.

Sajnálom, de ez van.
2017-07-18
15:33:55
Előzmény: sándor #51082#51084
sándor:
Ne haragudj de pont Te rugaszkodsz el a valóságtól.
Egy olyan területen ahol kb 95%-os valószínűséggel minden nap 9:00-tól 18:00-ig beesik 800W/m2 és a földgáz az alternatív energia forrás igen is komoly versenytárs a szolár energia.
Szenük nincs, viszont földgáz van.

Jelenleg a Henry HUB 2,92USD/millionBTU ergo 0,03USD/kWh áron lehet a földgázt eladni.

Hol látsz itt bukót vs állami támogatást?

A robbanó Tesla esetével szemben viszont itt van egy hagyományos üzemanyaggal üzemelő verda:
www.totalcar.hu/magazin/kozelet/2017/07/14/vegigneztem_ahogy_porra_eg_a_bmw-m/
Ma minden dízelre leselkedik ugyanez a veszély.

2017-07-18
13:28:41
Előzmény: sándor #51082#51083
Sandor nem ertelek, en itt most a napelem kornyeken se jartam egy arva szoval se. A napszak kifejezesnek szerintem semmi koze a napelemhez.
Legrejtettebb gondolatomba se volt.

Arra celoztam, bizonyara tobb forintot er a csucsidoszakban eloallitott, mint a nyaron ejjel 2-kor megtermelt.

A termelest az eladastol megis hogy valasztod el, ha ejjel termelem meg, nem a mult het kedd 14:30 perces arral adom el.

A lithiumakkumulator?
Ezt vegkepp nem ertem, minden mostani autoba kilotonnas bomba van, 50-80 liter uzemanyag. Vagy sok haztartasba van idozitett bomba, pb gazpalack fedoneven alcazzak. Egy vegyeskazant is siman fel lehet robbantani, sok ilyen pelda van.
Ezen az alapon egy ongyujtot se vagok zsebre, barmikor felrobbanhat.

Az elektromos autok tanulsagos multjaval kapcsolatba, es az okolabnyomukat hadd erzekeltessem egy hasonlattal,
elotted van a gozuzemu vasuti vontatas, fel tudod idezni?
A szen 100ezertonnainak a szallitasa, a kiszolgalas, vizpotlas, a fustot okado vasparipak, a salak hegyekbe allt az allomasokon stb.
Legyszives ezek utan nezd meg a mai villamos vontatast.
Ordito a kulonbseg..? Melyiket erzed kornyezetbaratabbnak..?? Elhetobbnek, okolabnyomosabbnak? Visszaallitanad a gozvontatast?

Ott is volt gyerekcipo, es kinotte magat, egy csendes kenyelmes fustmentes megoldassa. Es ez nem 10 perc alatt kovetkezett be, evtizedek kellettek, es voltak ellenzok is boven.
Az ido majd megmutatja, mi az eletkepes megoldas.
2017-07-17
23:17:38
Előzmény: 444tibi #51081#51082
Azok után, hogy az eredeti kérdésedbe ismét belekeveredett a napelem, a Te újabb kérdésedbe a "napszak", már nem tudom, hogy mit szeretnél tudni.

Semmi értelme egy pillanatnyilag agyon támogatott, erőltetett "távlati terv" energiaforrást összehasonlítani évtizedek óta működő és bizonyított villamosenergia termelőkkel.

Nem szeretnék megint az energiafűtől elindulva végig hivatkozni a napelemekhez hasonlóan favorizált, de soha meghatározó energiatermelő ágazattá nem vált butaságokra.

Azokból a naperőművekből, amiket példaként ide hoznak sokan, mindössze néhány, az egy kezemen összeszámolható számú kísérleti erőmű létezik. Nem is lesz több belőlük.
Vakvágány.

A helyi kis napelemparkoknak nagyobb esélyt adok.
De a méretük és az egységnyi teljesítményükre jutó járulékos költségeik miatt soha nem lesznek sem a szénnek, sem az atomnak versenyképes kiváltói.

Javaslom kövesd az elektromos autók tanulságos útját!
Szerinted ki és mikor fogja a jelenleg próbálkozó elektromos járgányipar mellett a fénykorát élő hagyományos autóit néhány éven belül lecserélni?
Ki fog egy 4 millás kasztniért 70 millát fizetni, pusztán csak mert az elektromos?
És mi lesz, ha elkezdik az elektromos közlekedés öko lábnyomát feszegetni?

Paksról már lehet beszélni, mert van tapasztalat.
Nem tudom, hogy az aki olvasott már sok tényként felrobbant, halált és súlyos sérülést okozó, esetleg csak kigyulladt 1-2000mAh-ás mobiltelóról, az hogyan fog egy több 10KWh-ás lítium bombán üldögélve nyugodtan közlekedni?

Tehát ha mégis egyre gondolunk, akkor nincs napszak és igény, csak termelési költség.
El kell tudni választani a termelést az eladástól!

Nézd meg a villanyszámládat és abból mindent kiolvashatsz!
~50% a továbbhárított költség.
A másik 50%-ból az átadás, a helyi átalakítás, a helyi szállítási veszteség adja közel a felét.
Ha még a különböző résztvevők (a termelők és a közvetlenül a termeléshez kapcsolódók) hasznát is levonod, plusz a különböző kedvezményeseknek adott (éjszakai áram, fűtési áram, stb.) engedményeket, akkor már alatta vagyunk a 10,-Ft/Kwh-nak.
Bőven.
2017-07-17
08:32:28
Előzmény: sándor #51075#51081
Abszolut kozelito, tol-ig osszegre lennek kivancsi, az atlag is jo.
En olyan 10-20 Ft/kWh koze teszem napszaktol igenytol fuggoen.
Ez kb jo saccolas?
2017-07-17
08:30:14
Előzmény: grano #51079#51080
Ez már versenyképes ár! Annyira, hogy egálban van a földgáz jelenlegi lakossági árával is. Igaz, a földgáz elérhetősége nem idényszerű, mint a napenergia. De! Mi még messze vagyunk ettől, a Mátrai erőmű beruházási költsége 16Ft/KW ról indítja a megtermelt áram árát, ehhez jön még a 6 fő munkabére+karbantartás, de nem számoltam a befektetési összeg elmaradt kamatával sem, stb. Lehet, hogy pár év múlva Afrikából vagy közel Keletről dróton fog jönni az "új olaj" elektronok formájában



2017-07-16
17:13:50
#51079
www.portfolio.hu/vallalatok/eszveszto_tempoban_zuhan_a_napenergia_ara_csucsra_tor_magyarorszag.256663.html

Csupán az árakat szeretném kiemelni:
2,99 illetve 2,42 cent/kWh azaz 10 Ft/kWh alatti értékesítés, ennyivel táplálnk be a közműhálózatba ott ahol a kőolaj / földgáz bagóért elérhető.
Nem számoltam át, de lehet, hogy jobb eladni a kőolajat s az árán naperőművet épteni.
2017-07-16
11:16:22
Előzmény: 444tibi #51074#51075
Szia 444tibi!

A kérdésed megválaszolhatatlan.
Mindenki azzal az árral számol, amennyiért az országos rendszer átveszi az erőművektől az energiát.
Ez pedig változó. Lehet ugyan az átlagot venni alapul, de azt erősen torzítja az aktuálisan érvényes energiapolitikai akarat, a szükségesség, illetve a kényszer.

Ha durván rövidítve kellene összefoglalnom, akkor a szénből olcsóbb (a kérdésednek megfelelően) az "előállítás", mint az atomból.

A bonyodalmak ott kezdődnek, amikor megnevezed az erőműveket. Olyan nincs, hogy Paks kontra szénerőmű. Melyik szénerőműre gondoltatok a vitában?
Amíg Pakson stabil termelés folyik, addig mondjuk Mátravidéken legalább egy "blokkot" állandóan startra készen kell tartani. Ez növeli a megtermelt energia átvételi árát, de a vitátok szerint nem számítható bele "előállítási" árba.

Ha már gugliztál, akkor biztosan az egyik érvelési alap lehetett az alábbi cikk:

www.origo.hu/tudomany/nagyhasab/20140324-infografika-aram-ar-paksi-atomeromu-gaz-szen-megujulo-lcoe-amiben-jo-az-atomeromu-es-amiben-nem.html

A cikk szerintem feltételesen felejtős, különösen ami a 2013 és a 2030-as várható adatokat illeti.
A 2013-as grafikonok tényleges adatok alapján készültek, míg a 2030-asok erősen megkérdőjelezhetők. Nem is annyira a szén és az atom vonatkozásában, hanem a különböző megújulók "jóslatait" nézve.

Én inkább hiszek a 2013-as alapok kismértékű változásában, de messze nem a cikk szerinti mértékben.
Szándékosan a vizet emelem ki példának. Közel változatlannak tervezi a cikk, miközben 2030-ra más források drasztikus vízhiánnyal számolnak a változó környezeti tényezők miatt.

Nem véletlenül keresi Kalifornia a víz "utódját".
Nem véletlenül döntöttek odaát globálisan a szén és a földgáz mellett. (A kérdés eldöntése, kimondása nem egy elnökváltás kérdése volt.)
Tudnak számolni, és csak az mer ilyet és ekkorát lépni, akinek van miből és legfőképpen van miért.

Véleményem szerint s közszájon forgó ~12,-Ft paksi ár messze túlárazott.
A teljesítmény és élettartam növelés kellett, hogy csökkentse az előállítási árat, illetve kompenzálta az eltelt idő alatti áremelkedést.

Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva