Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-06-09
00:14:58
Előzmény: grano #51033#51034
grano:

nem erőltetem, de a szén az az ismert és dokumentált villamosenergiaforrás amivel a többit össze lehet hasonlítani.

Mindenki Németországot hozza fel példának, miközben egy szót sem ejtenek arról, hogy még mai is a szén a Német villamosenergia termelés alapja (zászlóshajója), utána közvetlenül az agyonhallgatott atomenergia következik.
A mai "divat" szerint snassz lenne róluk írni. Felborulna a világ, ha az energiamérlegben elfoglalt súlyuk alapján foglalkozna velük a sajtó.

A szenet, a jó minőségű szenet manapság leginkább csak az "elmaradott" országokban bányásszák hagyományosan, mélyműveléssel.
A szénről csak azért tudunk, mert sajtónak szenzációs hír a rendszeresen megtörténő bányabelesetekről tudósítani.
A nem szakember olvasóknak ezek olyan hírek, amivel alá lehet támasztani a megújulók előnyeit. Veszik is rendesen!

Jobb helyeken (speciális technológiával, sok furattal) lefúrnak, elgázosítják a szenet, és a felhozott metánt(?) hasznosítják a "szenes" erőművek.
Véleményem szerint erre (is) alapozza az új "ami" elnök az energetika politikáját.
Viszonylag sok munkaerőt igényel, mégsem látszik a környezet rombolás. Nincs por és korom, nincs hatalmas szénszállítási forgalom.

A hagyományos bányászattal bányaterületen található szénmennyiségnek csak a töredéke hasznosítható gazdaságosan.
A helyi elgázosítós technológiával közel 100%-a. Kevesebb bányára van szükség.

A letermelt terület külsőleg változatlan marad, nincs szükség a felhagyott bányaterület drága eltömedékelésére, bebiztosítására. Nincs a bányászat miatt későbbi talajsüllyedés, ki lehet akár lakott területek alól is termelni a szenet, úgy mint pl. a gázt is.

A művelési területen a talajvíz útja megmarad, a mennyisége és minősége állítólag (ezt én vitatom) gyorsan visszaáll a bányászat előtti szintre.
Ezzel a módszerrel a szén versenyképesebb, mint a palagáz.

A gyengébb szeneket olyan külszíni fejtésekből nyerik amelyeket könnyen tudnak rekultiválni. Kiszedik a szenet és villamosenergiát termelnek belőle.
A rekultivált területek értéke a sokszorosa lesz a bányászat előttinek.
A bányászat során kialakították az infrastruktúrát (vagy annak az alapjait), nem kell hegyeket elhordani egy új város építéséhez. A volt bányaterület 10 év alatt értékessé válik.

A jó szabályozhatóság mindkét technológia esetén megoldott.
Nem véletlen, hogy a Mátravidéki olyan fontos Magyarország számára is. Hát még ha a Vas megyeit is sikerül tető alá hozni!

Szerintem van nálunk is energiahordozó tartalék bőven. Hogy csak a makói árkot említsem, amitől a teljes földgáz függetlenségünket várták. Ami itt van a talpunk alatt, azzal egész Európát el tudnánk látni hosszú időn keresztül. Nem lehet véletlen, hogy az állam jegeli, tartalékolja.
Ráadásul (állítólag) kevéssel felette, de a technológia hiányában a számunkra elérhetetlen mélységben nagyon jó minőségű és hihetetlen mennyiségű feketeszén is található.

Az sem lehet véletlen, hogy a makói palagáz próba területhez annyira ragaszkodnak a koncesszió pillanatnyi gazdái.
A MOL-nak is vannak több helyen a világban hasonló, jó adottsággal bíró olajos, gázos koncessziói. Vigyáz rájuk és sorban vásárolja a következőket.
Amint a piaci viszonyok lehetővé teszik, azonnal gazdaságossá válik ott is a termelés.

Ami a direkt metán kitermelés illeti, a metánnal szerintem az államok pár év alatt átrendezi a világ energiaforrás piacát.
Ha ez megtörténik, akko