| Biosolar Forum => ENERGIAPOLITIKA => Energiastratégia | lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17 |
sándorVálasz erre 2017-06-09 00:14:58 |
|---|
| Előzmény: grano #51033#51034 grano: nem erőltetem, de a szén az az ismert és dokumentált villamosenergiaforrás amivel a többit össze lehet hasonlítani. Mindenki Németországot hozza fel példának, miközben egy szót sem ejtenek arról, hogy még mai is a szén a Német villamosenergia termelés alapja (zászlóshajója), utána közvetlenül az agyonhallgatott atomenergia következik. A mai "divat" szerint snassz lenne róluk írni. Felborulna a világ, ha az energiamérlegben elfoglalt súlyuk alapján foglalkozna velük a sajtó. A szenet, a jó minőségű szenet manapság leginkább csak az "elmaradott" országokban bányásszák hagyományosan, mélyműveléssel. A szénről csak azért tudunk, mert sajtónak szenzációs hír a rendszeresen megtörténő bányabelesetekről tudósítani. A nem szakember olvasóknak ezek olyan hírek, amivel alá lehet támasztani a megújulók előnyeit. Veszik is rendesen! Jobb helyeken (speciális technológiával, sok furattal) lefúrnak, elgázosítják a szenet, és a felhozott metánt(?) hasznosítják a "szenes" erőművek. Véleményem szerint erre (is) alapozza az új "ami" elnök az energetika politikáját. Viszonylag sok munkaerőt igényel, mégsem látszik a környezet rombolás. Nincs por és korom, nincs hatalmas szénszállítási forgalom. A hagyományos bányászattal bányaterületen található szénmennyiségnek csak a töredéke hasznosítható gazdaságosan. A helyi elgázosítós technológiával közel 100%-a. Kevesebb bányára van szükség. A letermelt terület külsőleg változatlan marad, nincs szükség a felhagyott bányaterület drága eltömedékelésére, bebiztosítására. Nincs a bányászat miatt későbbi talajsüllyedés, ki lehet akár lakott területek alól is termelni a szenet, úgy mint pl. a gázt is. A művelési területen a talajvíz útja megmarad, a mennyisége és minősége állítólag (ezt én vitatom) gyorsan visszaáll a bányászat előtti szintre. Ezzel a módszerrel a szén versenyképesebb, mint a palagáz. A gyengébb szeneket olyan külszíni fejtésekből nyerik amelyeket könnyen tudnak rekultiválni. Kiszedik a szenet és villamosenergiát termelnek belőle. A rekultivált területek értéke a sokszorosa lesz a bányászat előttinek. A bányászat során kialakították az infrastruktúrát (vagy annak az alapjait), nem kell hegyeket elhordani egy új város építéséhez. A volt bányaterület 10 év alatt értékessé válik. A jó szabályozhatóság mindkét technológia esetén megoldott. Nem véletlen, hogy a Mátravidéki olyan fontos Magyarország számára is. Hát még ha a Vas megyeit is sikerül tető alá hozni! Szerintem van nálunk is energiahordozó tartalék bőven. Hogy csak a makói árkot említsem, amitől a teljes földgáz függetlenségünket várták. Ami itt van a talpunk alatt, azzal egész Európát el tudnánk látni hosszú időn keresztül. Nem lehet véletlen, hogy az állam jegeli, tartalékolja. Ráadásul (állítólag) kevéssel felette, de a technológia hiányában a számunkra elérhetetlen mélységben nagyon jó minőségű és hihetetlen mennyiségű feketeszén is található. Az sem lehet véletlen, hogy a makói palagáz próba területhez annyira ragaszkodnak a koncesszió pillanatnyi gazdái. A MOL-nak is vannak több helyen a világban hasonló, jó adottsággal bíró olajos, gázos koncessziói. Vigyáz rájuk és sorban vásárolja a következőket. Amint a piaci viszonyok lehetővé teszik, azonnal gazdaságossá válik ott is a termelés. Ami a direkt metán kitermelés illeti, a metánnal szerintem az államok pár év alatt átrendezi a világ energiaforrás piacát. Ha ez megtörténik, akkor nálunk is újra felértékelődik majd a szén. Gondolom én. |
granoVálasz erre 2017-06-08 21:15:09 |
|---|
| Előzmény: sándor #51027#51033 sándor: nagyon erölteted a szenet, de szerintem jelenleg a legrosszabb energitermelő. Ha a metánt említed arra azt mondom, hogy sokkal nagyobb jövő elé nézhet. Egyre nagyobb feltárt készletek amikhez olyan kitermelési technológia fejlődik ami a kitermelhetőséget is jelentősen növeli. Gyanúm, hogy szabályozhatósága messze jobb a szénnél, s ha valami technikai újítással sikerülne kivenni belőle a szenet messze messze verne minden más energiahordozót. Nem helyi előállítás az igaz, de nekünk sajna tudomásul kell venni, hogy nincs elegendő energiaforrásunk. Viszont e mellé talán a napenergia(szél etc) sokkal jobban illeszthető. |
444tibiVálasz erre 2017-06-08 19:36:12 |
|---|
| Előzmény: sándor #51027#51032 Kicsit elkanyarodtunk az energiastratégia címszótól, az öko bio izé is fontos szerintem, én most ezen lovagolok. Idéznék egy nálam hozzáértőbb napelem recycling oldalról: Üveg: Csökkentett vastartalmú speciális üveg, mely gond nélkül újrahasznosítható. Alumínium: A fémhulladék minden feldolgozó helyen leadható és könnyen feldolgozható. Műanyag: Háttér lap, ami rögzíti a szilícium lapokat, és szigetelés. Gyártófüggő, hogy mennyire könnyen feldolgozható, de tűzálló és veszélytelen. Szilícium: Vagyis erősen tisztított és kristályosított homok. Réz: Tisztán újrafeldolgozható rézkábel, bejáratott újrafeldolgozási technikával. Műanyagfólia: Szigetelés, napelem panelenként pár gramm és gyártófüggően újrahasznosítható. Ón: A forrasztási pontokban pár gramm, így elenyésző mennyiségű, de így is veszélytelen Az újrahasznosítás miatt a következő generációs panelekhez 30-50%-al kevesebb nyersanyag is elég. Azaz a 98%-a gyakorlatilag közömbös anyag, még ha kidobom a szemétbe is. Se vegyi anyag, se motorolaj, sem sugárzó anyag se rákkeltő, semmi nincs benne. Az akkumulátorokról vonatkoztassunk el ebben a mostani eszmecserében, én úgy érzem a szaldóüzemet nyüstöljük, ott se ólom se lithium nincsen. Az inverter az már macerásabb, ebben igazad van, láttam egy dokumentumfilmet Ghánáról, több 10.000 m3 elektronikai hulladékot szállítottak oda, semmi újrahasznosítás nncs. Csak úgy: apple, mcintosh, a legnagyobb tv-monitorgyártók, számítógép, laptopgyártók háztartási gép márkák voltak konkrétan. Vagyis a gyártóhoz visszavihető-leadható- majdújrahasznosítjuk szlogenek elmehetnek a pi...ába. Ellenpélda, ahol melózok, nem messze van egy közepes cég, pontosan ezzel foglalkozik, kamionszámra megy be a cucc, és kamionszámra jön ki szétszedve többféle műanyag, réz, alu stb. Vagyis működik. Valószínűleg rentábilis, mert magánvállalkozás. Tehát az előállítás során van egy kisebb pofon a környezetnek, azután 25-30 évig nulla, semmi, ami azért nagyon-nagyon csábító és ritka jelenség!!!! majd amikor visszaviszem a napelem-méhbe, akkor több mint a felét ismét fel lehet használni, természetesn ez sincs lábnyom nélkül. Az invertebe ezidőalatt 2x kell néhány kondenzátort cserélni, egy kisebb felújítás, valószínűsíthető hogy 20-25 évnél tovább nem nagyon fogja bírni, akkor valóban keletkezik egy nehezen feldolgozható 10-15 kilós probléma. Mialatt egy átlagháztartás elfogyasztott 40-50 mobiltelefont, 10-15 laptopot, 2-3 mosógépet, 2 hűtőszekrényt, 2 gépkocsit, 4-5 porszívót, 2-3 komplett kímaberendezést, legalább 5 tévét, pár fényképezőgépet, minimum 100-200 kiló elemet, akkumulátort,stb.stb. És 10-100 megawattokat a szén-és atomerőművekből. Miközbe süt a nap. Háát nem tudom. Valamint nem foglalnék állást, mert erről konkrétan gőzöm sincs, annyi egymásnak ellentmondó nyilatkozatot hallottam már, vajon meddig tart az olaj, a szén...? Ha nagyon sokáig is, de az biztos hogy véges, és egyszer elfogy, és ennek a folyamatnak a csak rémisztgetéses, vagy valós beköszöntekor nem szeretnék villanyszámlát fizetni, mert a havi fizetésem tuti kevés lenne. Ami hiánycikk, annak ára lesz. A tanmese találó nagyon, az úr aki betelefonált, biztos hoyg azonnal jobban informált lenne, ha holnaptól a 10-100szorosát fizetné az áramnak. Vagy vissza a középkorba. Lehet nem is ártana.... És mégegy. Az afrika-kína-bérmunka témához csak annyit, a nike, az adidas, a stb-stb. mind így gyártat évtizedek óta. |
sándorVálasz erre 2017-06-08 15:24:07 |
|---|
| Előzmény: szocsmarci #51028#51031 Szia! Örülök, hogy érdekel a gondolatmenet, annak különösen, hogy hogyan látjátok más nézőpontból a kényszerből felhozott példát. A példa elnagyolt volt, amiért elnézést kérek. Arra szerettem volna ráirányítani a figyelmet, hogy az ember mennyire más, mint a többi élőlény. Pontosabban arra, hogy az emberiség meggyőződéses felsőbbrendűsége mennyire nem állja meg a helyét. Mi, miután GPS-t használunk és többféle módon tudjuk kommunikálni és rögzíteni mondjuk a táplálék helyét, ezzel úgy hisszük, hogy kiemelkedünk az állatvilágból. A méhek ezt évmilliók óta teszik, töltőre, akkura sincs szükségük hozzá. A saját kaptárban a saját anyához tartozók a végtelenségig "önzők". Mondhatnám úgy, hogy még a saját fajta társaikat sem engedik a "húsos fazekuk", a túlélési információik közelébe. Az életük árán is megvédik a "kasztjuk (családjuk, pártjuk) érdekeit. Náluk más nem "pályázhat", csak a család. Ez remélem magyarázat arra, hogy az ember, hiába hisszük mi azt, hogy más a gondolkodás módja, alapvetően mégis csak egy, az élőlények közül. Tisztelet azoknak, akik valami hibát meglátnak az ember által működtetett túlélési, tovább élési rendszerekben, de sajnos, még ők is nagyokat tévedhetnek. Erre volt példa a hangos ózonvédők látható visszavonulása, a világmegváltó energiafüves és stb.-s élősködő tudatlanok tündöklése és eltűnése. Mielőtt magamra rántanám a jószándékúak haragját, őket minden tisztelet megillet, nem úgy mint az élősködőket. Saját magamat is odasorolom a jóakaratúak közé, mert mindig és mindennel védeni igyekeztem a saját környezetem. Ha úgy tetszik alapvetően a családom érdekében, önzésből. Abban pedig semmi kifogásolni valót nem találok, ha valamennyi idő eltelte után egy környezetvédő ember számot vet a tevékenysége eredményeivel, a következményeivel, és az árával. Aki bármilyen szakmában tervezéssel foglalkozik, annak ez természetes. De természetesnek kellene lennie a mai idők online emberének is. A napelem már látható mai és későbbi öko lábnyoma, annak majdani következményei üzleti érdekekből eltitkoltak. Kínai, Afrikai, Dél-Amerikai bánya állapotok, a feldolgozás, a gyerekmunka, a rabszolgákkal megépíttetett és fenntartott öko luxus világ most éppen az arab világ peremén, stb. Tehát az emberiség még akkor is az állatvilág "aljához" tartozik, ha vannak rabszolgákkal dolgoztató állatok, például hangyák, darazsak, pókok is. Mi tudatosan, a szükségleteinket meghaladóan avatkozunk be a természetbe, ráadásul nagyobb részben a rossz irányba. A napelemet nem csak mint panelt kell vizsgálni. Abban a rendszerben kell nézni ami a Bousék előadásában szerepel. Okos integrálással, közösségi együttműködéssel, megosztással, tárolással, kereskedéssel (eladni és venni a szükségletnek megfelelően) együtt. Ha csak egyetlen dolgot a lítiumot említem, amiről már te is írtál, már nem kell tovább ragoznom, hogy mi tartozhat még a lábnyomhoz. Az újrahasznosítás sok anyagnál megoldott, csak sok esetben nem kifizetődő. A napelemek újra hasznosítása elméletben létezik, nagyüzemi kipróbálása még nem időszerű. Viszont a tengeri, 10-15 évre tervezett, most ott rothadó környezetbarát szélerőművek már a valóság. Kiderült, hogy nem tervezték be a leszerelésüket, az újra hasznosításukat sem. Vízbe rogyva fogják évszázadokig pusztítani a környezetet. Ha lebontanák és újra hasznosítanák őket, akkor nem lett volna gazdaságos a felállításuk sem. Ez is jó példa az állami pénzek kezdeti lenyúlására. Ugyan ez a helyzet a napelemekkel is. Egy panel ~10-15 év. Ezalatt háromszor kell invertert, négy-öt alkalommal akkukat cserélni. Nagyjából ennyi látszik ma, ezzel tervezve egy bizonyos teljesítmény alatt már gazdaságtalan a beruházás. Az elemeinek az újra hasznosításáról még nem olvastam reális elképzelést. Szeretném, ha ez a felvetés, állítás szakma maradhatna és nem politika. Szakmapolitika természetesen jöhet, mert az határozza meg a jövőnket. |
szocsmarciVálasz erre 2017-06-08 08:08:10 |
|---|
| Előzmény: sándor #51027#51028 Szia Bocsánat hogy közbeszólok, de pár dologgal nem értek egyet Veled. Az állatvilágban csak akkor fordulnak saját fajuk ellen az egyedek, ha az egyének saját léte is veszélyben van, és ez általában akkor fordul elő, amikor kevés az ennivaló. Ezt lefordíthatjuk úgy is, hogy a faj továbbmaradása érdekében a legerősebb marad meg. A többi faj felé nem ilyen elnézőek, főként amelyik faj a táplálék. Az élelem felhalmozás is indokolt a méheknél, mert a tél változó hosszúságú, és megtörténhet hogy az élelem egy része elveszik. A mókus például elfelejti, hova dugta a magokat, ezért raktározza télre a többszörösét. A ragadozóknál egyértelműbb a helyzet, ott annyi más állatot öl meg, amennyit megeszik - maradnia kell zsákmányállatnak holnapra is. Az ember kicsit bonyolultabb szerkezet, de az elv itt is hasonló, csak másképp nevezik a folyamatokat. Néha sajnos mellé mennek a dolgok, ilyenkor jön a forradalom, népvándorlás, háború, és a népirtás. Kb. ilyen sorrendben. A másik dolog a napelem termelés kontra szénerőmű. Azt nem emelted ki eléggé, hogy egy 500.000 tonnás erőmű élettartama feldolgoz mondjuk 10.000.000 tonna szenet - a számok nem pontosak, a lényeg hogy saját súlyának többszörösét képes elégetni. Egy napelem pedig ebből a szempontból 0 CO2 kibocsátású anyagot éget el. Azt sem értem, hogy a napelemhez miért szükséges ritkafém. Azt szilíciumból készítik, ami gyakori anyag, a földkéreg második leggyakoribb eleme. Tudom, hogy az akkumulátorokhoz kell ritkafém, de az is újrahasznosítható. Az átalakítókat nem ismerem, nem is tudom pontosan mire gondolsz. Az emberek gondolkodás módjával kapcsolatban egyetértek Veled. Ha a megújuló arány növekedne Magyarországon, és emiatt néha áramszünetek lennének, pont azok sipákolnának leghangosabban a közösségi médián, akik most a zöld energiáért sipákolnak. Nem látnák az összefüggést, és ezt is a politikára fognák. |
sándorVálasz erre 2017-06-08 02:27:54 |
|---|
| Előzmény: 444tibi #51020#51027 A politikát, annak is a szennyes részét szeretném ha kimaradna, vagy legalább elviselhetőre csökkenne. Jobb lenne csak a szakmaiságnál maradni! Az élőlények, az állatok, a növények a természetben úgy általában mindent maguknak akarnak. Csak a saját érdekük jobb hatásfokú érvényesítése miatt hajlandók szövetkezni másokkal, más fajokkal. A méhek is több energia hordozót spájzolnak be ha tehetik, mint amennyire valójában szükségük lenne. Egyáltalán nem törődnek a saját éhező, elpusztuló fajtársaikkal sem. Ezek szerint a méhek már jóval az ember megjelenése előtt feltalálták a politikát. Ráadásul nem is egyenletesen osztják el a megszerzett javakat egy kaptáron belül. Ez is a szemünk előtt játszódik nem csak a pályáztatás, és mi ezt mégis a természet csodálatos szervezőképességének tudjuk be, és nem politikának. Egyszóval az ember is csak egy élőlény a sok közül. Ráadásul nem is erkölcsösebb és gusztusosabb a többinél. Az "erőműves lábnyom" hasonlatot nem én találtam ki. Nem is számolhatok, számolhatunk utána, mert annyira sokrétűek az adatok. Példákat azért lehet gyártani. A bányákból kitermelt anyagot egy szenes erőműben (maradjunk a külfejtésnél) közvetlenül energiává alakítják. Van füstgázszűrés, rekultiváció, mert kikövetelte az élet. A napelemek alapanyagait hasonló módon bányásszák. Össze kell hasonlítani ritka fémek árát a szénével és máris levonható olyan következtetés, hogy a napelemhez a ritka alapanyagok miatt sokkal több és a környezetben több kárt okozó bányászatra van szükség. A megtermelt energiát azonos úton továbbítják, így ezt a tételt nem kell tárgyalni. A szenes erőműből közvetlenül kerül ki a villamosenergia, hasznosítható a hulladékhő és a salak is. Lebontás után gyakorlatilag teljesen újra hasznosítható. A napelem környezeti lábnyoma kapcsán általában elfelejtik, hogy a ritkafémeket tartalmazó átalakítókat is szintén bányászott anyagokból kell előállítani. Az átalakítók ára durván megegyezik a termelő panelek árával, tehát máris kettővel kell szorozni a napelem lábnyomát. A szenes erőművekkel van száz éves tapasztalat, napelemekkel nincs. Hogy ebből ne legyen külön vita, tenni kell egy próbát. Egy, a szenes erőművekben használt gépet, alkatrészt bizonyítottan ötven év múlva is meg lehet rendelni. Egy három évvel ezelőtt gyártott napelemes rendszerhez sok mindent már ma sem lehet kapni. Újat kell venni, a használhatatlan régi veszélyes hulladékot drágán semmisítik meg. Egy szénerőműben kevés a visszamaradó veszélyes hulladék, az erőmű értékéhez viszonyítva elhanyagolható. Hogy ezeket a tényeket nem így kommunikálják, mást etetnek be az embereknek, na ott kezdődik a politika. Én nem ismerek olyan energiát, energiahordozót, amit ne érné meg hasznosítani. (Komposzt, biogáz, égetése hőtermelés, Közvetlen meleg víz termelés és így tovább.) Még a 380ft/kWh-ás árú villamosenergia is megéri ott, ahol ennek az árnak KWh-ra vetítve a százszorosába kerülne egy új hálózat kiépítése. Jellemző példa a szűklátókörűségre és az állam mohóságra, hogy milyen kevés híd van Magyarországon. Minél többet kell kerülniük a járműveknek, annál több a bevétel az üzemanyagból és a közlekedés járulékos költségeiből. Ez is energia politika és még sincs annyira a fókuszban, mint pl. a rezsicsökkentéses dolgok. Azt, hogy egy híd drága, mindenki elhiszi. Azt is, hogy a napelemmel megtermelt energia olcsó. A hidakhoz mindenki tudja, hogy kellenek utak. Az utak is drágák. A napelemhez nem kell új út, sem út korszerűsítés, hiszen a drótok ott vannak a ház előtt. Még ha ennyire nem is egyszerű az érvelés, de egy Kádár Abától származó "tanmese" egy valójában megtörtént esetről, igen jól mutatja az embereknek a villamosenergiához való kapcsolatát. Néhány évtizede Svédországban konferenciákat és össznépi vitát rendeztek arról, hogy mi legyen a jövő hosszútávú villamosenergia forrása és azt honnan vegyék? (Szén, atom, vagy víz. Ekkor még a megújulók ismertség és a technológia hiánya miatt nem kerülhettek szóba.) A záró konferenciát élőben közvetítette a televízió és fogadtak közvetlen betelefonálókat is. Sok vélemény érkezett, közte egy felháborodott vidéki emberé is. Ez az ember pénzpocséklásnak nevezte a "tudósok" egész éves nadrág koptatását és a sok drága szájtépést. Szerinte ennyi okos ember már igazán tudhatná, hogy honnan kell villamosenergiához jutni. A konnektorokból, amik ott vannak a tudósok szobáiban is. Ezért teljesen felesleges erről ennyit konferenciázni. Sokszor van olyan érzésem, hogy Magyarországon is sok Svéd betelefonáló osztja az észt. |
444tibiVálasz erre 2017-06-05 10:15:16 |
|---|
| #51016 Új hsz-t írok, mert egyik oldal képviselőjének se szánom válasznak, inkább amolyan hangosan gondolkodásféle. Az egyik oldal vélt vagy valós sérelemként a tudatos, törvényes visszafogását éa lassan ellehetetlenítését hangoztatja, némi keserű szájízzel, amiben sok igazság is van. 400-kontra 1000Ft, átvételi árak csökkenése. Az anyagi részre reagálva, amíg ember lesz a földön, addig korrupció is lesz, felcsútiLőrinc remek példákkal szolgál. De ez elkerülhetetlen. A másik oldal reális számszerű tényekkel, adatokkal, érvekkel támasztja alá a mondanivalóját. A kW árakhoz konkrétan nem tudok hozzászólni, egy külső példával érzékeltetném hogy olyan nagyon azért nem halnak éhen a szolgáltatók. Pl. én 15éve vodás vagyok, feltöltőkártyás. Két hónapja az eddigi 50-70 forintos percdíj 19 forint lett, először nem hittem a szememnek. Namost. Ha egy szolgáltató közel 300% ÁRCSÖKKENTÉST tud végrehajtani, és azóta se ment tönkre sőt valószínű nyereséges, mert ha nem, már bezárt volna, akkor kérdem én, ELŐTTE mennyi volt a haszna...??? +még megszűnt az európai adatroaming is, ami irgalmatlan bevétel volt. Akkor eddig hány 100% volt az árrés??? Vagy az itt élősködő multik, minden komolyabb bírságolás után fennen hangoztatják, hogy majd jól kivonulunk innen, ennek ellenére még itt eszi a fene őket. Miért is? Biztos nem emberbaráti szeretetből, hanem még így is extra nyereségesek. Ennyit arról hogy a nagy szolgáltatók-cégek pengeélen táncolnak, ugyanmár dehogy. (most a művi, mesterségesen generált katasztrófáktól vonatkoztassunk el, pl. a nagy banki hitel lufi, tőzsdei manipulációk) Nem csopongok el a témától, csak az én meglátásomat próbálom érzékeltetni. Ez nem azt jelenti hogy a cégeknek, szolgáltatóknak nincsenek meg a maguk bajai, csak amikor minden jól megy, úgy az esetek 80-90%-ában, akkor azért nem kéne sajnálni őket annyira. A német állam is valamilyen módon kiterhelte a veszteségét a fogyasztókra. A támogatást nem értem, valószínűsítem hogy az állami beruházások a szokásos egyik zsebből a másikba, a magánberuházások (családi házas napelemprojektek) támogatási rendszerét nem tudom lekövetni, de hogy ennek az összegét hajtsák be most az összes fogyasztón, ez nekem elképzelhetetlen. Vagyis úgy gondolom, ha 1m2 napelem se lenne a németeknél, akkor is 30eurocent körül lenne 1kWh ára. Ha mégis így akarják 'behozni' az eddig kifizetett támogatásokat, akkor ezt értelmetlen számolgatni, próbálom levezetni: a német elmű a napelemes-szélmalmos marhaságokkal veszít, több szabályozás, erőművi kapacitás ki-be kapcsolgatása, elosztói hálózat átkonfigurálása, stb. Ha 15 eurocent a nyers összeg, akkor erre rárakódik az előbb említett szabályozási költség, legyen 2-3 eurocent. DE a maradék 10-12 eurocentnek semmi köze se a napelemesekhez, se az elműhöz, annak profitjához, az állami sarc. Akkor viszont ne vegyük bele az áram közvetlen árába! így nagyon meghamisítjuk a képet, a napelemesek hátrányára. Persze ha ez a cél, akkor érthető a logika. Valamint, a támogatásokra visszatérve, én 4kW panelt vettem 680.000 forintért, ha sikerülne beüzemelnem, minden sallanggal, inverterrel stb. megállnék 1,1-1,2 milliónál. Minden támogatás, állami segítség nélkül!! Ami +van benne, az a saját utánajárás, szervezkedés, és egy kis házimunka. Ez még akkor is reális időn belül kifizetődő, ha esetleg leszabályozzák a kitermelésemet, és nem a támogatott, hanem a reális árat kapnám a kitermelt kilowattokért. Már a házi használat is nyereséges lenne belátható időn belül. Akkor engen mennyivel, mikor támogatnak, semmivel semmikor, EZT a nemlétező támogatást miért is akarnák bárkin is behajtani...? Akkor persze más a leányzó fekvése, ha pl. felcsútiLőrinc már eleve államilag támogatott, több milliárdos pályázatot elnyert, 3-400% profittal dolgozó cégével csináltatnám a beruházásomat. Akkor persze hogy vergődnék a felemelt KÁT miatt, mert 100 év alatt se jönne be az ára. De ez nem életszerű, habár dehogyisnem.... Az állam milliárdokat tud dugdosni így a neki kedves magánemberek zsebébe, amit aztán behajt mindenféle címszavakkal a fogyasztókon, na EZT kéne megszüntetni. Amíg ez viszont így működik, addig bár az összegek a helyükön vannak, de nem fedik a valóságot, és a +pénzek államilag, a jog teljes támogatását élvezve vándorolnak a kisfogyasztók zsebéből a pár kiválasztott zsebébe. De ennek semmi köze az áram valós árához! Ezt kéne rendbetenni. És mégegy szösszenet, de nagyon szeretnék én az épülő paksi reaktornál csak udvarsöprögető lenni! Ott hány milliárd fog elfolyni magánzsebekbe, és ki fogja megfizetni? Nos igen, a fogyasztó. Vagyis a szituáció ugyanaz, mint a napelemeseknél, csak ott nem lesz kin elverni a port. Csak simán kifizetjük. Ha valamit rosszul látok, világosítsatok fel, sőt el is várom. |
444tibiVálasz erre 2017-03-25 07:14:50 |
|---|
| Előzmény: Bous83 #50840#50841 Egy másik fórumban is erről volt szó, nagy vonalakban kiszámoltam, beemelném az ottani hsz.-mat: --------------------------------------------------------------------------------- Ha varázsütésre holnaptól minden autó elektromos lenne. Pesten és Pest megyében 1000000 (egymillió) személygépkocsi van. A lassútöltők 3-3,6kW, a gyorsak 10-20kW, a villámtöltők 40kW teljesítményt vesznek fel a hálózatból. Átlagháztartásba utóbbi 2 kilőve, 25 és 32A-es automatákkal 1fázison lehetetlen. Éjjelente számolhatunk azzal, hogy a járművek min.80%-a (de inkább több) a töltőn lóg, a lassútöltés pont egy egész éjszakát igényel. Ez 800000x3,6kW=2880000kW=2880MW. Ha ugye az autók elektromosak, a buszok, kishaszonjárművek is elektromosak. Nagyságrendileg kb. ugyanannyi energiaigényük lenne, mint a személyautóknak. Mindösszesen sacc. 6000mW. Namost ehhez azonnal +3 Paksot fel kéne építeni, lévén Paks mostani csúcsteljesítménye 2000mW. És ez CSAK Pest megye. Az ország többi része még sehol. És hogyan hozzuk ide az áramot, az elosztóhálózatot, a trafókat, a vezetékeket stb. mind legalább 3szorosára kéne átépíteni. --------------------------------------------------------------------------------- Ha nem jól számoltam, valaki kikorrigál, de a nagyságrendek a helyükön vannak. Csak a személyautópark alsó közelítésbe +1 Paksot jelentene. Csak Pest megyében. Itt beléphet esetleg Villám által pedzegetett napelem+tárolókapacitás háztartásonként, és az akkukpakk egy nagy része lehetne az elektromos autó akkuja, de ez igen intelligens átfogó hálózati szabályozást igényel, valamint forintosítva lehetetlennek ígérkezik. Például: az emberek zöme munkábajárásra használja az autóját, akkor célszerű lenne a munkahelyen napelemről tölteni, pont akkor áll az autó, amikor a nap süt, délelőtt 8-9 órától du. 15-16 óráig. De az utcán, az irodaház udvarán ennyi kocsit hogy töltesz, ez megoldatlan, valamint az otthoni házad tetején is ekkor termel a napelem teljes grafttal. Erre írtam, hogy ezt nehéz lenne forintosítani, amit megtermel a házad Érden az agglomerációban, AZT kéne az onnan 30 kilométerre parkoló autódba betankolni. És az autóval ezt hazavinnéd, és este fordított lenne a játék, az autó látná el a házadat árammal. Valamint a téli 3-4 hónapba csak szükség lenne a +2-3 Paksra, és ki az a hülye befektető, aki felépít egy 2-4000Mw kapacitású erőművet, hogy az csak az év néhány hónapjában üzemeljen? |
Bous83Válasz erre 2017-03-25 00:15:28 |
|---|
| Előzmény: sándor #50838#50840 Szia Sándor, Épp végeztem a melóval, mindjárt indulok haza, szóval csak röviden. Szerintem a villamosenergia fogyasztás emelkedése főként az egyre terjedő elektromossággal működő fűtések és klímák indukálják. Kormányunk biztos azt is hozzátenné, hogy dübörög a gazdaság... :) Nem tudom nálunk hány elektromos autó van, de ha 100db felett van, már az eleve legterheltebb esti időszakban biztos megdobja az ország fogyasztását kb 1MW-al. A kérdés mi lesz 1000, vagy 100000 autó esetén... Nézd a jó oldalát. Ha sok-sok elektromos autó lesz, megnő a kereslet, ami az egész piacot felélénkíti, tán még valahogy valaki hálózatfejlesztési finanszirozást is fog adni, nálunk könnyen megoldják ha pénz kell, lásd Paks 2. Ne értsd félre, abszolúte támogatom a megépítését, a régit meg lőjük le. De hogy miből, mennyiért, ki, hogyan, miként? tán 50 év múlva megtudjuk... Szóval szerintem a hálózat nem kérdés, biztos lesz rá cash egy felfutó piacon. Ahogy te is rámutattál, sokkal izgalmasabb kérdés, hogy ki fogja előállítani és miből azt az elképzelhetetlenül irreálisan sok elektromos energiát szerte a világban. Majd lesz valahogy, mindig is volt... :) Itt elég sok nagy teherautón és buszon látom a cng feliratot, nagyon terjed. Ismerek valakit Magyarországon, aki ezzel foglalkozik. Nálunk egyetlen teherautóról tudok, amit végül átengedtek, de az első felülvizsgálaton már nem engedték át. A közlekedési társaságok cng-s cuccainál meg nincs szabály, nincs követelmény, semmi sem számít..... Szóval szerintem nagyobb esélye van 10-20 év múlva a cng kornak, mint a villany kornak. Utóbbi fő gondja egy felől a hozzá szükséges infrastruktúra hiánya, másfelől a ma még nem létező nagy mennyiségben előállított, olcsó, jó fajta akkumulátor hiánya. (érdekes megjegyzés, nagyon furcsa volt megszokni, megérteni a helyi villamos hálózatot, de azért egy-egy dolognak van ám alapja, nem rossz ez a 2x120V (középen nullázva) a 230V helyett. Egyszer már volt szerencsém érezni, és sokkal-sokkal kevésbé volt rossz, mint otthon. (pl mosó-szárítógép 2x120V = 240V-ról mennek)) Róbert, ha van időd és kedved, izgalmas kérdés lenne, mennyivel nőne az ország fogyasztása, ha csak elektromos autó lenne. Szerintem annyira nem vész besaccolni, szerintem publikus adat mennyit költöttünk üzemanyagra tavaly vagy valamely térfogat vagy tömeg mértékegységben hogy mennyit importáltunk, termeltünk ki ami a teljes hány %, stb. Ha van össz ellőtt üzemanyag energia, csak hjuárosítani kell kwh-ra... (1 litykó benya asszem 9kWh szal szerintem = kb 3kWh vijjannyal) Lehet megrendelnek tőlem egy olyan rendszert, ami kap ELMŰ hálózatot, s képzeld, elkezdtem velük levelezni erről az egészről. Nincs szabályozásuk erre a témakörre, de szívesen belemennek kicsit, tudják ők is, ez a jövő. Szóval egyenlőre úgy tűnik nyitottak az egészre, s le fogunk ülni beszélgetni ki mit szeretne. Izgi lesz. :) Én szívesen eladom bárkinek a Zöldvillanyt, csak nem fillérekért. Kinek kell? most 1 Milliárdért vihető. ;) Sajnos 1-2 hét múlva le fogom szedni ezt az anyagot. Ha nem az lenne, hogy a fél életemet beáldoztam érte, s végül még is el KELLETT jönnöm, hogy folytathassam, mindeközben kis hazánkban van akinek nagyon is jól megy a napelemezés, úgy vagyok vele, hogy nem. Tudod nekem csak ez van, az a tudás, amire az elmúlt 5 évben szert tettem. Nincs más vagyonom. Na most már tényleg megyek, ennyit a rövid... |
robertVálasz erre 2017-03-05 09:31:35 |
|---|
| Előzmény: szocsmarci #50758#50759 szocsmarci , Kythnos Microgrid - ha kíváncsi vagy rá, itt egy leírás és képek a rendszerről: www.smartrue.gr/Default.aspx?tabid=451&language=en-US Olyan kis teljesítményű szigetüzemről van szó, amely hazai viszonylatban egy nagyobb tanya szükségleteinek kielégítésére - esetleg- elég lenne. Igazad van, a szükség hozta létre ezt a - EU-s forrásokból finanszírozott - kísérletet. A rendkívül kedvező éghajlat ellenére is éppen hogy csak elég áramot szolgáltat pár tucat frigo, laptop és mobil számára. A szigeten a házak fűtésére és hűtésére nincs szükség. |
szocsmarciVálasz erre 2017-03-05 08:11:49 |
|---|
| Előzmény: villam64 #50757#50758 Érdekes, hogy egy adott cikkről teljesen ellentétes következtetéseket tudunk levonni. Én nekem ez a kulcs mondat: ". A német Fraunhofer Intézet 2015-ben készített jelentése szerint az összekapcsolt európai villamosenergia-hálózatok a jelenlegi állapotukban képtelenek lennének kezelni, ha a tagállamok összességében 25 százaléknál több, napenergiából vagy szélerőművekből származó áramot táplálnának a rendszerbe.". Azaz nem szabad ész nélkül tolni a rendszerbe a megújuló energiát, szerinted meg pont ez jelenti a megoldást. "Khynthos szigetén, a görög szigetvilágban például napelemek látják el a helyi közösséget, ..." Ehhez kapcsolódóan azért nem árt megjegyezni, hogy Khyntos szigete Görögország déli részén található, Török és Görögország közt valahol félúton a tengeren, a parttól 100 km-re. A hálózat kiépítése így nehézkes (,aminek lehetnek politikai okai is). Ezért szükségből kellet kiépülnie valaminek, és nem azért mert "Legyünk hú de zöldek!', vagy azért mert olcsó. Ez volt az egyetlen megoldás, hogy a turisták által látogatott szigetet ellássák elektromos árammal. A másik dolog amit erősen ajánlok mindenki figyelmébe, hogy a sziget növényvilága olyan levelű egyedekből áll, amelyeknek vékony pödört leveli vannak, hogy a párolgást csökkentsék (Google keresés - képek). Ez pedig sok napsütést, vagy szelet jelent. Ha ránézünk a térképre, akkor észrevehetjük, hogy mindkettőből van bőven, mivel délen van, és sziget. Ennek ellenére mégsem szélerőmű épült tartalék üzem céljából, hanem az erősen környezetszennyező benzin generátor, aminek a hatásfoka jó ha van 35%. Végignéztem a szigetet műholdas képen a Googleban, de nem találtam meg a napelem parkot. Vagy vak vagyok, vagy katonai titok és emiatt leradírozták a térképről, vagy eldugták az okos Görögök a föld alá, hogy ne vigyék haza a turisták. Minden esetre egy speciális adottságú kevés lakószámú szigetet felhozni példának, és kivetíteni a föld jövőjét rá elég butaságnak tűnik. Legközelebb arról olvashatunk, hogy az atom-tengeralattjárókon be kell csukni az ablakot, mert az úgy lesz "zöld". |
szocsmarciVálasz erre 2012-11-29 20:54:59 |
|---|
| Előzmény: villam64 #36153#36190 Nem tudom, minek a pártján állsz. A megújuló energiáén, vagy az atom energiáén? Nekem úgy tűnik, hogy mindkettő ellen vagy. A Sellyei napkollektor mezőről nem tudok sokat. Annyit azért igen, hogy Sellyén sok a barnára sült ember, de nem azért, mert kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A befolyt helyi iparűzési adó, (vagy nevezzük bárminek,) jól jön az önkormányzatnak, inkább ilyen pénzt kapjanak, mint "tiszta", adózott pénzt az állami költségvetésből. Mellesleg vannak energiaültetvények is a környéken, ami munkát ad a kétkezi embereknek; ez a napkollektor mező nem jelentős munkaerő felvevő, ezt említette is a cikk, csak nem emelte ki külön. A paksi bővítéssel kapcsolatosan van néhány kérdés. 1: Kell az elektromos energia vagy nem? Ha nem kell, akkor félre lehet tenni a számítógépeket, a TV-t, és lehet gravitációs fűtéseket tervezni. 2: Ha kell az energia, akkor megvesszük külföldről, vagy előállítjuk itthon. Van nemzetközi árampiac, és ha sokat áramot veszünk, akkor majd épít a szomszéd ország egyet a határra, hogy ne legyen nagy a hálózati veszteség. 3: Ha előállítjuk itthon, akkor hitelt veszünk fel, vagy előre elkezdünk félretenni bizonyos pénzeket. A hitel felvétellel vannak "apróbb" gondok, ami 2008 augusztusa előtt senkit nem érdekelt. Forint alapú hitelt pedig senki nem fog adni. 4: Ha félretesszük a pénzt, akkor azt valakitől el kell vonni. El lehet vonni az oktatástól egészségügytől, útépítésektől, stb. A megvonások végül mindig a kisembereket érinti, de ha már lehetőség van szelektálni, akkor fizessen az többet, aki több áramot használ. Én jogosnak tartom az áram árába most beleépíteni az X forintot azért, hogy ne legyen 3-szor X forinttal drágább az áram ára pár év múlva. Bocsi az okoskodásért, de ezt nem tudtam másképp leírni. Vagy halad az ország, át lehet menni pingvinbe, és a vállunkat vonogatni, hogy miért kerül 200 Ft-ba 1 kWh áram, amikor 10 éve még csak 50 Ft volt. Mellesleg ez lenne az igazi "pályázati támogatás", ez tényleg ösztönözne a takarékoskodásra. Egy hozzászólás megtetszett a paksi cikkhez: "Ez az előre finanszírozás nem is olyan hülyeség. Ha mondjuk 10 éven át 3 Ft-al lenne drágább egy kWh áram, akkor kb. 1200 mrd Ft gyűlne össze. Sokkal jobb lenne ez, mint a hitel kamatait nyögni. 3 Ft. pedig nem is olyan sok. Németországban a megújulók finanszírozására kWh-ént 5,3 centes (15 Ft.) energiaadót vetnek ki." |
| Biosolar Forum => ENERGIAPOLITIKA => Energiastratégia | lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17 |