Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-05-27
12:08:41
Előzmény: BJaca #52919#52928
Szerintem helyesebb úgy számolni, hogy a napelemes termelés egyenlő a (példádban a másnapi) felhasználással. Gondolom a Napelemesek többsége 0szaldóra törekszik.

Hogyan gondolkodik egy napelemellenes:
Kitermeltél 2kWh-t annak a rendszerhasználati díja a szolgáltatót terheli, tehát 2RHD. Majd fogyasztasz 2kWh-t, annak a díja is a szolgáltatót terheli, eredmény 4RHD. Majd végül ezt teríti a "felelősen gondolkodókra".

T.


villam64Válasz erre
2019-05-27
09:51:44
#52927
- Az uniós tagországoknak le kell tenniük Brüsszel asztalára azt a hosszútávú tervet, amit nálunk Nemzeti Energiaügyi és Éghajlati Tervként (NECP) ismerünk. Mi ezekkel kapcsolatban a kifogásuk - és ezeknek a kritikáknak van közös nevezője?

- Az alapvető probléma e tervekkel az, hogy a kormányok jóval az elérhető potenciál alatti célszámokat határoznak meg. Nem a kisebb kockázatvállalásról szólnak ezek, hanem - ahogyan az E3G felmérései, de a lokális szakértőktől hallottak is megerősítik - arra utalnak, hogy a régióban a kormányok kifejezetten féltik a hagyományos energiaiparukat. Mert ha elismernék, hogy a rendelkezésre álló megújuló energiás potenciálok sokkal gazdaságosabban és kimeríthetőbb módon volnának használhatók, azzal fenyegetést jelentenének a meglévő szén-, és nukleáris erőművi kapacitásokra. Ebben egyébként igazuk is van. Van félni valójuk - és ez egy közös nevező a V4-ben.
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/megujulo-energia-klimaterv-amonada-e3g-thinktank-visegradi-negyek-v4.684771.html
2019-05-26
07:29:12
#52919
Sokszor szóba került, hogy a napelemesek ingyen használják a rendszert, és nem fizetnek rendszerhasználati díjat.
Ha én kitermelek a hálózatra 1kWh-t, akkor azt valaki el is fogja használni, és kifizeti a szolgáltatónak redszerhasználati díjjal együtt. Ezt az 1kWh a szolgáltatónál nem fog megjelenni termelésként, tehát nincs is mi után kiszámláznia, vagyis a termeléséhez képest 1kWh-hoz tartozó díjtöbblet jelentkezik.

Nézzünk egy egyszerű példát:
Az utca szükséglete egy nap 20kWh.
A napelem 1 nap 2kWh-t termel kifelé ebben az utcában.
A szolgáltató 18kWh-t termel, a termelése után igényelhető rendszerhasználati díj 18 egység.
Mivel az utca 20kWh-t fogyasztott, kifizeti a 20 egység díjat, vagyis a szolgáltató kap 20 egység rhd-t a 18kWh termelése után.

Eddig a szolgáltató egyenlege 18kWh áram és 20rhd

A második nap beborítja a hó a környéket, és nincs napelemes termelés.
Az utca szükséglete 20kWh plusz a napelemes termelő kér még egy kWh-t.
Szolgáltató termel 21kWh-t, igényelhető rhd 21 egység, de a napelemstől nem kéri el az általa elhasznált 1 egységet.

Egyenleg 21kWh termelés, 20 rhd

Egyenleg a két napra: 18kWh + 21kwh +20rhd +20rhd, vagyis 39kWh teremlés, 40 egység rhd.


Vagyis a szolgáltató azután az energia után is megkapja a rendszerhasználati díjat, amit nem ő tett be a hálózatba.
2019-05-25
07:32:59
Előzmény: szocsmarci #52912#52916
Szia!

A levegő vizes hőszivattyúk gyengébben teljesítenek, mint a levegő-levegő hőszivattyúk. Sokan rémisztgetnek a -7/45°C COP2,43 értékkel, de azt nem teszik mellé, hogy ez a COP érték milyen üzemállapothoz tartozik. Az a 2,43 akkor igaz, ha épp teljes teljesítményen dolgozik a gép, ami ha megfelelően van méretezve, akkor nagyon ritkán fog előfordulni.
A csatolt dokumentum diagramjából jól látszik, hogy 250 órát megy a szivattyú 2,5-ös COP alatt, és 1000 órát 3-as COP alatt a 4000 órás fűtési idényből. Ez szerintem tervezési hiba. 12kW-os hőigényre betettek egy 9,5-ös hsz-t, ami nagy hidegben szakadásig dolgozik a lehető legrosszabb paraméterekkel, bár még így is hozza a 3,2-es SCOP-t. Megnézném a számításokat ugyanerre az épületre egy 15kW-os hsz-val, ami a leghidegebbekben sem kell, hogy teljes teljesítményen fusson, és ott is tudná hozni a 3-as COP-t.
szocsmarciVálasz erre
2019-05-24
23:11:43
Előzmény: villam64 #52909#52913
-- "az energia magas CO2 tartalma a gáz erőművek miatt van."
És a szén miatt. Németország ezért első CO2 kibocsátásban - ezt halkan súgom, mert úgy érzem Németország lett az új Szovjetunió, akiről nem nem szabad rosszat mondani.

-- "Gáz nincs az országban, import."
Ezzel is vitatkoznék, de nincs kedvem.

--"A klímák leolvasztása töredék energia, talán eléri az 1 %-ot. "
Ezt nem tudom. Az is lehet, hogy a lamellákra rakódó por többet ront a hatásfokon, mint a jég. Te mikor poroltad le a klímád kültéri egységének lamelláit? Mert mások is pont olyan gyakran szokták.

--"Szigetelj, utána gondolkozz a fűtésen."
Ezzel egyetértek. Passzív ház a legjobb, de az aktív szerintem nem jó.

--" A jövő energia rendszere nem a jelenlegi rendszer."
Ez abszolút igaz. A mai rendszer rossz, de még lehet rosszabbá tenni akár jó szándékkal is.

--" Még Paks 1000 MW-jának kiesése sem jelent semmit a hálózatban."
Kérdés milyen gyorsan esik ki. Ha egy hét alatt, akkor fel lehet rá készülni, ha egy óra alatt, akkor szerencse kell, hogy elkerüljük a teljes sötétséget.

--"Ha a távfűtéssel kapcsolod össze a gáz erőművet, akkor jobbnak látszik, de a kWh előállítási hatásfoka nem lesz jobb 30 %-nál. A haszna csak a lakótelepek miatt van. A családi házak fizetnek ezért."
Jobb a kapcsolt energiatermelés, mint gázkazánnal fűteni. Nem értem, miért fizetnek a családi házasok a paneleseknek? Azt a 30%-ot sem értem, az honnan jött. És hol a kis omega a képletből? (Az a fajlagos villamos energia jelzőszáma)

--"Soros miatt vannak Sándornál az áramszünetek."
Szerintem megyek úszni egyet az urán pasztillák közt.

Viccet félre téve, számítsd már ki, hogyha hőszivattyúval fűtenél, akkor hogy alakulna HAVI napelemes elszámolásnál az áram számlád a mostani ÉVES elszámolásodhoz képest. Csak azért, mert úgy tudom, hogy Németországban is havi elszámolás van (40kW felett biztosan, a kicsiknél nem tudom). A többlet energia árát (nyilván nyáron többleted lesz) nyugodtan vedd 20Ft/kWh-ra.

szocsmarciVálasz erre
2019-05-24
22:41:28
Előzmény: BJaca #52910#52912
Csatoltam egy gyártói energetikai számítást valós példa alapján. A Nibe (általam) nem ismert, német gyártó. A rendszer ára 3 millió + ÁFA. Ebben nincs benne a HMV tároló, de benne van a puffer (mert kell), szabályzó elektronika, tartó, 5kW pótfűtés, stb. .A ház hőigény 12,5kW, a hőszivattyú 11 kW-os (-7/45°C COP2,43).
Megjegyzem, hogy a számított SCOP a legyártás pillanatától kezdve romlik a közeg öregedése és mozgó alkatrészek kopása miatt.
A számított SCOP 3,24 (22017/6803)

Az, hogy neked mi vált be, vagy mit gondolsz, azzal nem tudok mit kezdeni. Számla vagy számítás alapján lehet valamit állítani, az érzésekre nem tudok hagyatkozni ebben a témában.

A napelemekhez (illetve az inverterekhez) nem nagyon értek, de én is úgy tudom, hogy képes visszaszabályozni. Ha elér egy bizonyos feszültséget a hálózat, akkor vissza terhel. Ez rendben is van, de:
1: akik a gerinchálózat közelében vannak, azok ilyenkor többet tudnak visszaadni, mert a gerinc képes elszállítani a "többletet". A hálózatok végpontjain, ahol nincs fogyasztás délben, de sok a napelem (pl kertvárosi gazdagék övezet), ott gyorsan eléri a limitet a feszültség.
2: a túl gyors le-, vagy felterhelés esetén a szén/gáz/biomassza erőművek nem tudják lekövetni a változást. Minden erőműnek megvan a saját le-, és felterhelési limite, ezeket nem lehet túllépni, mert károsodik a turbina, és/vagy a kazán. Ha esetleg egy ilyen esetnél összeomlana a villamos energiarendszer, akkor ki lenne a hibás? A napelemesek, vagy a hagyományos erőművek?
3: Ha túltermelés van, mert megnő a napenergia a rendszerben és csökken az igény, akkor mennyi legyen az elektromos energia ára? Egy versenygazdaságban nyilván csökkennie kellene. Gázerőművek esetében a magas üzemanyag költség miatt le kellene állnia, nem versenyezhet a napenergiával. Az atomenergia viszont más, mert ott akkor is fogy az üzemanyag (urán) ha nem termel. Sőt, a primer köri folyadék és a bór pálcák ekkor jobban is használódnak, mivel több energiát nyelnek el. Ezért Paksnak az a jó, ha mindenáron termel, akár látszólagos veszteséggel. Úgy lenne logikus, ha ekkor a napelemesek is ezen a nyomott áron értékesíthetnék az áramot. Azaz az 1kW-os tábla óránként 0,5 kWh-ot termelne, és a jelenlegi 40Ft/kWh helyett mondjuk 20Ft-ot érne csak, azaz 10Ft/1kWp bevételük lenne. Ez így 75% nyereség elmaradást jelent a napsütéses időben. A megtérülés így eléggé kérdésessé válik.



2019-05-24
20:25:15
Előzmény: szocsmarci #52908#52910
Szia!
Ha a a hőszivattyú csak 2,5-ös COP-t tudna, akkor nem érné meg átállni rá, mert a gáz olcsóbb lenne. A levegő-levegő hőszivattyúk is bőven 3 felett teljesítenek, ezt bizonyítja, hogy sokan állnak át a klímás fűtésre, ami úgy is megéri, hogy a kisebb helységekben COP1-el fűtenek. Saját példám: fiam szobája tetőtéri, és nincs hőtároló fala, könnyűszerkezetes, míg a házam többi része 50cm-es kőfalakból áll. Ebből következik, hogy míg lent a hőtárolás miatt nincs szükség fűtésre, addig a fiam szobája hideg. Hősugárzót kellett használni, hogy ne fázzon. Miután felszereltük a klímát jelentősen csökkent a villanyszámlánk, amiből arra következtetek, hogy sokkal kevesebb villamos energiából elő tudja állítani ugyanazt a hőmérsékletet egy hőszivattyú.

A naperőműveknek, napelemeknek van egy nagy előnye, amit figyelembe kell venni: nem kényesek arra, ha nincsenek 100%-ban leterhelve. Ha túl lenne napelemezve az ország, vagyis a szükséges igény többszörösét tudnák, akkor sem okozna problémát, ha csak 30% kapacitásra van szükség. Egy atom vagy szénerőműnél gondolom ez azért okozna fennakadásokat. Tehát be lehetne állítani úgy az energiatermelést, hogy a felesleget a napelemek terhelésének csökkentésével szüntetnék meg.

Hogy a hőszivattyúk pont a leghidegebben kérik a legtöbb villanyt? hidd el, a gázfogyasztás is akkor a legmagasabb.

2019-05-24
17:26:06
Előzmény: szocsmarci #52905#52907
Szia!
Én 3-mal számoltam az SCOP-t, és azt is óvatosra becsültem.
wwwfreewb.hu/_userfiles_/szekesfehervarcsapadekadatok/Hmerseklet/2019/Elm%C3%BAlt%20t%C3%A9l.gif
Itt látható a környékünk hőmérséklete az idei télre. Nem látok olyan több napos minimumot, ami megterhelne bármilyen hőszivattyút, hogy a COP1-et közelítse. Ahhoz -10 fok alatt kellene lenni, és nem csak 1-2 órára, vagy egy fél éjszakára.

Persze a jó COP-hez nemcsak jó idő kell, hanem megfelelően méretezett radiátorok, ugyanis attól is függ, hogy 30, 40 vagy 50 fokos vizet kell-e előállítani.

Egy kis csavar még a nagy hidegre: minél hidegebb van, annál jobb a napelemek hatásfoka, és szerencsére egyre több napelem telep is van. Talán megspórolják azt a CO2-t, amit a nagy hidegek miatti erőművek termelnek.
szocsmarciVálasz erre
2019-05-24
14:04:58
Előzmény: BJaca #52904#52905
Üdv

Csak pár megjegyzés:

A hőszivattyú éves jósági fokát bátorság vagy inkább butaság 3,5-re venni. Szerintem maradjunk a 2,5-nél, azt könnyebb bebizonyítani.
Ezzel az én számításaim szerint 20%-kal kedvezőbb a hőszivattyús fűtés, mint a gázkazános.
Kombinált gáz-gőz erőmű elektromos áram előállítás: 400 kg CO2 / 1MWhe
Földgáz égés: 55 kg CO2 / GJ = 197 kg CO2 / 1 MWhe
SCOP = 2,5 => (400/2,5) / 197 = 0,81 (=CO2 kibocsátás aránya hősziv/gázkazán)

De ha már csak egy sima gázturbinás erőművel állítják elő az elektromos áramot, akkor 900 kg CO2 / 1MWhe is lehet a kibocsátás a 400 helyett. Ezzel számolva akár 80%-kal több a CO2 kibocsátás.

Itt a forrás: www.energia.bme.hu/~kaszas/Energetika%20II/1_Energiahordozok-1.pdf 4. oldal
A GJü -ban az -ü- betű üzemanyag kezdőbetűje, itt most hőenergiát jelent. Az -e- értelemszerűen elektromosságot.
A SCOP = 2,5 az energetikai szabványban van, ami próbálja a valóságot követni.

A fentiek csak száraz számok, a valóság az, hogy így nem számolható ki, hogy melyiknek fűtésnek több a CO2 kibocsátása. Ugyanis ha nagyon hideg van, akkor változik a COP, ami akár 1 alá is mehetne, ha az elektronika hagyná. Másrészt minél hidegebb van, annál több az elektromos energia igény országosan is, így a rosszabb erőművek is kezdenek bekapcsolódni a termelésbe, megemelve ezzel a CO2 kibocsátást is. Mindezt akkor, amikor tényleg igény van, és nem akkor amikor a gázkazán is csak őrlángon égne.
2019-05-24
12:52:58
Előzmény: sándor #52903#52904
Szia Sándor!

Egy elzárt gázkészüléknek milyen lábnyoma van? Vagy egy vödör szénnek, ami a sarokban pihen, és senki sem gyújtja meg?

Bár kezdem érteni, hogy miért gondolod, hogy nagyobb a CO2 lábnyoma a gáznak, mint a villanynak:
1 KWh villamosenergia 0,32 kg CO2, ami több, mint 1kWh Gáz 0,2kg CO2

Ott hibázol, hogy Te meg vagy győződve róla, hogy ugyanannyi kWh villamosenergiát használok fel, amennyit a földgázból nyerek az elégetése során.

1000m3 gáz elégetése 9440kWh, de ez HŐMENNYISÉG!
Ezt a hőmennyiséget a hőszivattyú 3150kWh villamos energiából előállítja.

A gáz 9440kWh-ja 1888 kg CO2-t eredményez.
A hőszivattyú által elhasznált 3150kWh végtelenül szennyező Ukrán villanyból 1008 kg CO2 keletkezik.

Akkor melyik is szennyezőbb? A gáz 1800kg-ja, vagy a villany 1000kg-ja?
2019-05-24
11:22:40
Előzmény: BJaca #52891#52903
Szia Bjaca!
A hozzászólásodat záró kérdésedre a válaszom röviden igen.

Teljesen mindegy, hogy hol és mivel állítják elő a villamosenergiát.
A meghatározó mennyiséget (amiből te is használsz akkor, amikor éppen nem tudod magadat napárammal ellátni), a napelem barát tábor által leginkább kritizált energia hordozókból "csinálják".

Annyira kicsi tétel az, amit a napelemek valósan beszámíthatóan beadnak a közösbe, hogy az nem tudja érdemben lecsökkenteni a villamosenergia lábnyomát.
A valósan beszámítható alatt azt értem, amiről már írtam, hogy a villamosenergiád kötelezően biztosítandó részét (jelentős százalékban) akkor is a világ legszennyezőbb Ukrán erőműveitől kapod, amikor te látszólagosan tisztán kitermelsz a hálózatra.
És ezzel még csak a villamosenergia "gyártásról", és nem a villamosenergiát előállító berendezések lábnyomáról vélekedtem.

Hidd el, amikor egy nagy cég energetikusa a mai előírásoknak megfelelően elszámolja az általuk felhasznált energia fajták lábnyomát (egyszerűsítve a CO2 kibocsájtását), akkor helyesen számol.
Ezek az elszámolási előírások folyamatosan változtak és változnak, de a lényege mindig az, hogy még a lovaskocsin beszállított biogáz alapanyag lábnyomához is hozzá kell számolni a ló, a kocsi és a kocsis mindenféle lábnyomát. Csak így juthatsz korrekt összehasonlítási, elszámolási alaphoz.

Én is feltennék egy pár kérdést a végére, habár az eddig feltett, szerintem döntő fontosságú kérdésekre sem válaszoltok.

Nálad van e gáz, mint biztonsági tartalék?
Ha igen, akkor miért van, hiszen villanyról megy a fűtés?
Ha érthető okból van gázos "tartalékod", akkor annak a fenntartásának a lábnyomát hová számolod az általad felépített "családi elszámolási" rendszerben?
2019-05-22
05:13:56
Előzmény: sándor #52890#52891
Szia Sándor!
Sok szó esett itt a CO2 lábnyomról, és kíváncsi voltam, melyiknek nagyobb a lábnyoma: egy gázfűtésnek, vagy egy elektromos, hőszivattyús fűtésnek. Ehhez az interneten kerestem két számadatot, a földgáz égésekor keletkező CO2 mennyiségét, és a magyarországon előállított villamos energia előállításakor keletkező CO2 mennyiségét. És ha már számolgattam, leírtam az eredményeket, és kíváncsi voltam, hogy jól számoltam-e.
Erre reagáltad a következőt:
"Most gáz helyett a jóval nagyobb lábnyomú villamosenergia fűti a lakásod."

A földgáz elégésekor keletkező CO2-vel nem lehet vitatkozni, a kémia tankönyvekben megadott értéknél csak rosszabb eredményt lehet elérni.

A villamos energia CO2 lábnyoma viszont több tényezős, ezért kerestem olyan dokumentumokat, amik hitelesnek tűnnek, így került képbe a pankotai jelentés. A találatok elején volt, teljesen véletlenszerű, hogy őket linkeltem, engem csak az érdekelt, egy kWh villamos energia temelésekor mennyi CO2 keletkezik. Nem okulás képpen, ne értsd félre, egyszerűen csak benne volt mindkét adat.

Azt is leírtam, hogy NAPELEMES TERMELÉS NÉLKÜL , pusztán a földgáz üzemű fűtőkészülék kiváltása villamos energiával működő hőszivattyús fűtésre már kevesebb CO2-t termel.

gáz: 1000 x 9,44 x 0,2=1888kg CO2
villany 3500 x 0,32=1120kg CO2

Még mindig tartod a fenti állításod, hogy a gáz helyett a jóval nagyobb lábnyomú villamosenergia fűti a lakásom?
2019-05-21
23:01:48
Előzmény: BJaca #52880#52890
Bjaca!
Én már régen nem számolok, mert semmi értelme.
Láthatod, hogy azonnal mindketten más oldalról közelítitek a kérdést. De, hogy mi is volt a kérdés, azt már senki nem tudja.

Már leírtam, hogy nincs semmi baj abból, hogy nem vagytok energetikai szakemberek. ((Sokszor a hobbizók (ezt nem sértésnek, hanem elismerésnek írtam!) kevésbé földhöz ragadtak, mint az érdekeltségben szenvedő szakemberek.)
Az energetikában mindent KWh-ra számolunk át. Az ok egyszerű, ezt még egy háztartásbeli is megérti. Csak az olyan diagramok eladhatók, ahol minden tétel azonos mértékegységben szerepel. A tudományos munkák más kategóriába tartoznak.

A pankotaiak példáját te tetted fel azért, hogy okuljak belőle.
Ha valami nem jó az értelmezésemben (ami egyszerű kiemelés a pankotaiak elszámolásából) arról nem tehetek. Fogalmam sincs miért és honnan vetted elő őket példának.
2019-05-21
05:45:30
Előzmény: sándor #52879#52880
Sándor!
Nagyon szépen leírtad:
Villamosenergia 1 KWh=0,32 kg CO2
Gáz 1 KWh=0,20 kg CO2

Akkor mennyi CO2 termelődik ha elégetek 1000m3 gázt (1m3 gáz = 9,44kWh), és mennyi, ha 3500kWh villamos energiát?

gáz: 1000 x 9,44 x 0,2=1888kg CO2
villany 3500 x 0,32=1120kg CO2

És akkor csak azzal számoltam, hogy lekapcsoltam a gázkazánt, és helyette hőszivattyúval állítom elő a szükséges meleget a házba. Vagy te úgy gondolod, hogy a gázkazán mellé kapcsolom be a hőszivattyút?
2019-05-20
23:12:50
Előzmény: BJaca #52878#52879
Bjaca!

Kezdjük a végén!
Ha már idézel valamit, akkor olvasd is el mielőtt felteszed.

A pankotaiakat ismerem, úgymond a "szomszédaim". És jó az energetikusuk.
Az idézett jelentés vége felé megtalálhatod, hogy miért termeltek több CO2-őt gázból, mint villanyból. Azért mert közel kétszer annyi KWh-át használtak fel belőle.
Külön ajánlom a figyelmedbe az apróbetűs magyarázatként leírt emissziós faktorokat arról az oldalról amit a figyelmembe ajánlottál.
(A diagram szép kis festmény, különösen ha nem veszed figyelembe pont az ajánlott táblázatot.)
Tehát:
Villamosenergia 1 KWh=0,32 kg CO2
Gáz 1 KWh=0,20 kg CO2

Ha még ezzel sem győzted meg magad, akkor a számításodba vedd azt is bele, hogy a te energia termelésed esetleges.
Termelhetsz akár mennyit, a szolgáltatónak a te termelésed idején is biztosítani kell az ellátásodat. Meg is teszi, tehát kibocsájtja az energiaigényednek megfelelő mennyiségű CO2-őt.
Miért? Mert, ha jön egy felhőcske, te akkor sem maradhatsz energia nélkül.
Ami pedig a téli többszörös fogyasztásodat illeti, azt szintén meg kell termelnie mégpedig többszörös CO2 mennyiség kibocsájtásával.

Szerintem szállj le a földre amíg nem késő. Ilyen egyoldalúan minősíteni a magad jóságát kicsit túlzás. Kérlek vedd bele a kormányod nagyvonalú támogatását is a képletbe.
Egyszerűbben fogalmazva, számolj támogatás nélkül! Számolj csak önellátással, tárolós, teljes szigetüzemi formátummal! Napelemre!

Nem először fordul elő, hogy öngólt rúgtok el sem olvasott, nem értelmezett linkjeitekkel. Én ebből ki akarok maradni.
Amíg úgy éreztem, hogy értelmes "egymás meggyőzése" folyik, addig nem sajnáltam rá az időt, de innentől a te linkjeidet is besorolom a villám linkjei közé.
2019-05-20
20:00:10
Előzmény: sándor #52877#52878
Sándor!

"Valamikor volt egy szezonban X kg CO2 kibocsájtásod a fűtéshez felhasznált gáz
elégetéséből. "
Évi 1000m3 gáz, ami 1800kg CO2-t termelt. (írd meg, ha nem annyi)

Ez helyett elhasználok 3000kWh villanyt. Keress utána a neten, hogy 1kWh villamosáram megtermelése mennyi CO2 kibocsájtással jár Magyarországon, szorozd össze, írd meg a kapott értéket.

Ha ez is megvan, kezdjünk el beszélgetni a napelemek CO2 lábnyomáról, mert a fenti példánál csak fűtési módot váltottam. Utána pedig beszéljünk a "tárolásról".

Némi segítség:
www.mnnsz.hu/1kwh-villamos-energia-05-kg-szendioxid-kibocsatas/
De itt vedd figyelembe, hogy 2010-es adatokkal számolnak, és azóta mennyi napelem került a rendszerbe.
www.pankota.hu/Energetikai_jelentes_2017.pdf
Itt az 5. oldal első táblázata alatti magyarázatot ajánlom figyelmedbe.
2019-05-20
11:52:26
Előzmény: BJaca #52876#52877
Lehet, hogy jól számoltál, de ez nem arra válasz, amit szorgalmaztam.

Valamikor volt egy szezonban X kg CO2 kibocsájtásod a fűtéshez felhasznált gáz elégetéséből.
A gáz drága volt, ezért valószínűleg takarékoskodtál, illetve váltottál az államilag támogatott napáramra.

Most gáz helyett a jóval nagyobb lábnyomú villamosenergia fűti a lakásod.
Adj össze mindent.
Ezért érdekes az, hogy mennyivel több most a villamosenergia fogyasztásod, mint a gázfűtés idején, beleértve a tárolást is.
Akár te csinálod a villamos energiát és a tárolást is, akár a szolgáltatód, az akkor is villamos energia. Annak az összesített lábnyomát számold ki!

Mivel a gáz lábnyomát következetesen egy évre adjátok meg, viszont a magatok termelte villamos energia lábnyomát elosztjátok a várható 20-25 évre, ráadásul nem számoltok tárolási lábnyommal, így félrevezető a kommunikációtok.

A gázzal takarékoskodni kellett, a támogatással előállított, megkapott villamos energiával pazarlás folyik.
Az összes energia fajta közül a villamosenergia a legdrágább.
Vajon megérné e azzal fűteni, ha a piaci árat kellene érte fizetned? Legyen szó akármilyen "hatásfokról".
A valós piaci érték alatt a nem rezsicsökkentett, a nem választási megfontolások alapján (az unió pénzéből) képzett árat értem.

Hogy ne legyen félreérthető amit mondani akartam, mint már többször kezdeményeztem megértetni (de valamiért figyelmen kívül hagyjátok) bizonyos termelőknél a kötelező átvételi árat nemrégen emelték 31 forintra, majd röviddel utána lecsökkentették 21 forintra. A lakosságnak eladott energia ára viszont nem hogy csökkent volna, hanem emelkedett.
A haszon egyelőre arra fordítódik, hogy a ti tárolásotokat is ebből finanszírozzák, de még sem elegendő rá.
Ezt is vedd be a gazdaságossági és a lábnyom számításba, ne csak a COP-ket!

2019-05-20
08:05:31
#52876
Nézegettem a számokat CO2 tekintetében, és levetítettem a fűtésre.
Egy átlagos családi ház kifűtéséhez 1000m3 földgáz szükséges. Ez megfelel 9440kWh-nak.
Egy m3 földgáz elégetésekor 1,8kg CO2 keletkezik.
A villamos áram előállításánál már nagyobb szórást találtam CO2 ügyben, 0,35-0,5kg/kWh értékeket találtam.

Vagyis gázfűtéssel évente 1800kg CO2 keletkezik
COP1-es (villanykályha) fűtéssel 3300-4700kg CO2
SCOP3-as hőszivattyúval (3150kWh)1100-1500kg CO2
SCOP4-es hőszivattyúval (2360kWh) 830-1200kg CO2

Itt még csak a villamos energiára támaszkodtunk.

Napelemekre gyártástól felszerelésig az életciklusára vonatkozóan 20-30g CO2-t írtak megtermelt kWh-ként.

Ha a fűtéshez szükséges energiát megtermeli a napelem (3kWp-s rendszer egy év alatt 3300kWh-t termel), akkor 30g-al számolva 100kg CO2-vel megoldottam a fűtésem. Ha az egyéb villamosenergia-szükségletem is megtermelem napelemmel (ez még 3000kWh), akkor évente még 100-1500kg CO2-t nem termelek meg.

Jól számoltam?



2019-05-19
09:43:49
Előzmény: sándor #52872#52873
Szia Sándor!
Elolvastam. Végeztél néhány mérést egy a célra alkalmatlan műszerrel, meg nézegetted, hogy az egyik lámpád pislog, a másik meg nem. Itt meg ostorozod a napelemeseket, meg a hőszivattyúsokat. AZtán lehet, csak ki kellene venni a két böszme szünetmentesedet, és megoldódna a problémád.
2019-05-19
09:27:50
Előzmény: BJaca #52871#52872
Szia Bjaca!

Amikor egy szolgáltató egy városban hetente tíz milliókat költ a probléma megoldására, az nem "Ezermester" kategória.

Ez itt az Energiastratégia topic. Nem írok ide újból olyan dolgokat, amiket Robert már átpakolt a helyükre. Olvasd el ott.
2019-05-19
07:45:50
Előzmény: sándor #52867#52871
Szia Sándor!

Ugyanúgy találgatsz hogy mi okozza a hibát nálad. Zavarnak a harmonikusok? Egy fojtótrafó megoldja. Mutassál csak egyet is. Leírtam, hogyan.
Villognak a drága ledes izzóid? Jól átvertek vele. Egy normális ledes izzó a bejövő váltófeszültségből DC-t csinál, majd onnan 40-100kHz PWM-mel áramgenerátoros módban hajtja a ledeket, vagyis a villogás kizárt, hacsak nincs teljes feszültségkimaradás, vagy le nem esik a feszültség 160V alá 5-10 perióduson keresztül.
Eddig kétféle villogós led izzóval találkoztam: az egyikben a teljesítményéhez képest kicsi volt a fűtőfelület, és a forrasztás elégett. Ezek a ledek újraforrasztásával ismét jól működtek. A másik az, amikor semmiféle szabályzás nem volt a ledek előtt, csak egy kondenzátoros előtét, meg egy ellenállás. Ezeknek a fényerejét befolyásolta a hálózati feszültség.

Nem kell hozzá irodalom, mitől villognak a ledek. Meg kell nézni a kapcsolástechnikájukat.


2019-05-18
14:00:14
Előzmény: BJaca #52864#52865
A villamosenergia az egy végtermék. A lehető "legjobbra finomított" energia. Ebből következik, hogy a lábnyoma sokkal nagyobb, mint bármilyen más energiának.

A napelemet a házon csak akkor lehet bármivel összehasonlítani, ha nem mástól várják el a tárolást. A tárolás ismét csak "nagylábú", tehát ha nem a HMKE tulajdonosnál, akkor másutt jelentkezik a még nagyobb lábnyom.

Nem is értem, hogy miért lett annyi adat, hivatkozás ebben a témában feltéve, ha még mindig nem tudjátok, nem akarjátok legalább az első lépcsőfokot meglátni, mielőtt orra buknátok.
Ha nem hiszed, hogy hiába volt minden törekvés, a lábnyom egyre csak nőtt, és tovább növekszik, akkor miről beszéljünk még?

Amiről kellene beszélnünk, ami a tényleges megoldás lehetne, vagy legalább is egy értelmes próbálkozás, az a energiával való spórolás kérdése.
Nem a támogatásokkal megvalósított szavazat gyűjtés, hanem mindenkinek a saját takarékoskodása.
2019-05-18
11:52:10
Előzmény: sándor #52860#52864
Egy gondolat a növekvő fogyasztással kapcsolatban. Akinek ott a napelem a házán, az átáll villanyfűtésre. Okoz-e többletszennyezést ez a módszer?
Nem. Amit nyáron befelé termel, az ugyanannyival csökkenti a co2 kibocsájtást, mint amennyit télen kivesz belőle. Ehhez még hozzájön az, hogy nem terhel további CO2-vel, mert nem üzemeltet gázkazánt, vagy fatüzelésűt.
2019-05-18
01:42:52
Előzmény: takyka #52856#52860
Sajnálom, hogy ennyire a lelketekre vettétek azt a tényt, hogy a növekvő fogyasztás növekvő járulékos tényezőkkel jár.
Szerintem jó útra tévedtünk.
Teljesen mindegy, hogy miről van szó, a növekvő igényeknek növekvő következményei vannak. Különösen azóta, hogy megszűntünk az őskorban, vagy az önellátó parasztgazdaságban élni, ahol szinte mindent újra, illetve tovább hasznosítottak. Természetesen ott is volt hulladék, különben a régészeknek nem lenne munkája.
A lényeg a lábnyom nagysága.


A kérdésed nem provokatív, de vagy én nem írtam le mindent pontosan, vagy te nem olvastad el elég alaposan az okot, amiért áramra kényszerültünk.
Az áramszámlámat már többször bemutattam. Azt, hogy az országos átlagnál mennyivel fogyasztok többet a nappali áramból és mennyivel kevesebbet az éjszakaiból. Sajnos ezt a "növekvő igényt" bemutató számokat nem nagyon akarják azok bemutatni, akik valóban drasztikusan növelték a fogyasztásukat.
Ez nagy kár, mert akkor láthatnád, hogy messze az országos (HMKE) átlag alatti az energia fogyasztás(om). Úgy általában, de a villamosenergia szempontjából biztosan, mert az évről évre csökkenő. Én ezzel járulok hozzá a lábnyomom csökkentéséhez.
Az árak emelkedésével tisztában vagy. Sokat áldoztam rá, de ma még mindig a 80-as évek fűtésköltségének a duplájából fűtünk hagyományos fűtőanyaggal. Mutassál egy ilyet pl. a villamos fűtés területéről!


Amit nem olvastál, nem olvashattál az okokról.

-Amikor építkeztünk, az utcának azon a részén nem volt gázvezeték. Nem is tervezték megépíteni, mert kevés volt a lakosok száma. A protekciósok utcáiban épültek inkább a vezetékek, mert a gáz akkor még "ajándéknak" számított.

-Háromszor fogtunk össze, hogy magunk kiássuk kézzel a nyomvonalat, fizetjük az anyagot és a munkát, csak legyen gázunk.
Különféle okokkal, de mindig elutasították. Ezért voltunk kénytelenek villamos áramban gondolkodni. A 3x16A-t is csak a jó szolgáltatói kapcsolataimnak köszönhetően kaptam meg. (Náluk dolgozott apám, én meg ott gyakornokoskodtam.)

-Arra biztosan emlékszel, hogy elmeséltem, hogy eleve napelemes tájolással építettem a házat. Mind a keleti, mind a nyugati tető teljesen be lett volna építve, 2x kb. 100m2. Természetesen az akkori technikában gondolkodva.
Nálunk mindent engedélyeztetni kellett. A város különböző bizottságai elkaszálták a nyugati oldal beépítését, mert a "várható csillogás balesetveszélyes" lett volna az előttünk elvezető kétszámjegyű út forgalmára. A keleti oldal pedig zavarta volna a városképet, pedig csak az udvarunkra néz, illetve kilátszott volna a mögöttünk lévő utcára, ahol lakott pár főember.
Én már akkor, az akkori technikával a lehető legnagyobb önellátást akartam megcsinálni. Ezért vannak a hőtároláshoz 8 és 4 m3-es tartályaim, és ezért volt több felújított targonca akkupakkom is. Tele akkuk esetén a tartályokat fűtöttem volna, mert akkor még csak egyszerű feketére festett, házilag készített vascsöves napkollektorok léteztek.
A melléképület tetejét ezért építettem kettős dőlésűre. A meredek a téli üzemre, a lapos a nyári beeséshez.
Még szerencse, hogy ezekhez csak összeszedtem az anyagokat, de nem pakoltam fel a több mázsa vasat a tetőre, mert pár év múlva jöttek Kardosék és az Apricusok.

-Amit nem írtam meg, mert erősen személyes jellegű, hogy a családban a 20-as éveink végén, a harmincas elején (tehát pont az aktív építkezés kezdetén) súlyos rákos megbetegedés fordult elő. Csoda, hogy közösen tudtuk felnevelni a két gyermekünket, és még ma is megvagyunk.
Már álltak az alapok, amikor kiderült, hogy még a palackos gáz igen mérgező égéstermékeit sem lélegezheti be a feleségem.
Mindent át kellett terveznem. Azért került a kazánház is 30 méternél távolabb a lakástól, mert a levegő áramlási viszonyai (A tetőn átbukás, a házak közötti légfolyósók, stb. Erről Marci tudna neked szakmai alátámasztást adni.) miatt legalább olyan távol, és az uralkodó széljárás irányában, a lakás utánra kellett elhelyezni.
A villamos fűtés eleve kiesett. Akkorra már rá ébredt a kormányzat, hogy hülyeséget csinált a hőtárolós villanykályhák támogatásával, és leállították még a gyártást is.
Még azt a stiklit sem engedték meg, hogy 25mm2-es csatlakozó vezetéket építsek "ki tudja hátha alapon".


Gondolom ennyi talán elég ahhoz, hogy a nem rosszindulatú kérdésedre alapvető választ kapjál.
A mi családunk villamosenergia fogyasztása az évek során nem növekedett, hanem csökkent, és most is folyamatosan csökken.
Alapvetően gúnyosnak és nem minden rossz szándák nélküli megközelítésnek tartom, hogy engem összehasonlítsál azokkal, akiknek a villamosenergia igénye a villamosfűtésre való átállás miatt mostanában és igen rövid időszak alatt a többszörösére növekedett.
Én nem kárhoztatok, csak igazságtalannak tartom azt a felfogást, amivel ma még villogtok.
Nem miattam kell a hálózatbővítés, hanem miattatok, és ezt te is nagyon jól tudod.
Okosan kihasználtatok egy olyan támogatási lehetőséget, aminek nem gondoltátok végig a következményeit. Nem igaz, hogy nem tudjátok, hogy ahol átálltak a napenergiára, ott (a többieknek!) minimum a háromszorosára emelkedett az áram ára.
Ennek a támogatásnak, mint minden szép mesének másutt már vége.
Éppen elég bizonyítékot tettem fel arra, hogy mindenütt a saját pénzből való megvalósítás és a tárolók kikényszerítés irányába fordult a dolog.

Nálunk csak a pénzmaradék kötelezően erre felhasználható elköltésének a lendülete viszi még a napelemezést. De, ellenére bármilyen szép propagandának, az építkezések is csökkennek, a saját finanszírozású napelemezés is véget vet a HMKE-k terjedésének.
Az üzemeltetésbe, a hálózatok túlterhelésének csökkentésébe (különösen fűtési idényben) már most és csak adminisztratív eszközökkel is be tudnak, be fognak avatkozni.
A műszaki beavatkozásra, a tárolás kikényszerítésére elég csak a német példákat megnézni.
Tetszik vagy sem, nálunk sem lesz ez másként.

Én nem vagyok olyan rosszindulatú, hogy ha ez majd bekövetkezik, gúnyolódjak rajtad.
Tárgyilagosan fogom nézni a négy öt évvel ezelőtti építkezéseiteket, és különösen nem úgy, hogy összehasonlítsam, szembe állítsam egymással a 80-as évek elején, közel negyven évvel ezelőtti(!) viszonyok szerint épített "fogyasztásomat" a ti mai fogyasztásotokkal, különös tekintettel annak a "közösséget terhelő" mértékére.
Én azóta fizetem a hálózat bővítéseket, amikhez ti, villannyal fűtők még nem kellő mértékben járultatok hozzá.

A "közösség tolerancája" fogalmazásod eleve azt jelenti, hogy helyetted fizessen, toleráljon a közösség, mert miattam bizonyítottan nem kell!
Ez az, amit az energia politika már megtett a rezsicsökkentés bevezetésével, de annak a hatása mára elenyészett. Nem marad más, csak a közösség erőteljesebb terhelése, vagy a ti azon irányú megszorításotok, hogy egyenlőbb részben vegyétek ki a részeteket az általatok okozott terhek viseléséből.
Tetszik nem tetszik, a fagyi mindig visszanyal.

2019-05-17
14:54:19
Előzmény: sándor #52853#52856
Engedj meg egy provokatív, de nem roszindulaú(-nak szánt) kérdést.

Még annó értekeztél róla, hogy te nem kötöttél rá a gázra, inkább minden energia igányedet villanyból és szilárd tüzelőanyagból fedezed. Villanytűzhely, villanysütő, bojler. Ehhez neked 3fázis +éjszakai áramra van szükséged.
Ehhez képest egy gázos, átlag háztartás vígan elvan 1x16, maximum 25A-el.
Nem gondolod, hogy a te extra villamosenergia igényed kielégítéséhez szükséges hálózatbővítésért ugyanúgy rád is neheztelhetnének a kis(ebb)fogyasztók, ahogy te kárhozatatod a hőszivattyúsokat?
Mi az aminek tolerálása jogosan elvárható a közösségtől és mi az ami nem? Miért pont a te "fejed felett" van az a határ?

T.
Biosolar Forum  =>  ENERGIAPOLITIKA  =>  Energiastratégialapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23   következő »
Copyright © 2005-2019 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva